Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

H. évfolyam, 113. számi ÄRA: 50 fillér. 1957. május 16. csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA _______________________________________________________________________' __ Tá rgyalóteremből: Veszedelmes emberek Egy édesanya levele az úttörőmozgalomról HÍREK - SHORT „MÉG KÖZELEBB A NÉPHEZ“ A Békés- és Szolnok megyei országgyíílesi képviselők Uttörffvexetők tanácskozása az Uttöröliázltan Munkás - paraszt kormá­nyunk fokozatos erősödésé­nek egyik igen szembetűnő jele az az örvendetes körül­mény, hogy parlamenti kép­viselőink szerte az országban élénk és széleskörű tevékeny­sége. fejtenek ki. . Megyénk országgyűlési kép­viselőinek csoportja a legel­sők között kezdte meg mun­káját az ellenforradalmat kö­vető időkben. A Békés me­gyeiek is hasonló lendülettel fogták meg a dolog végét. így kát igen nagy érdeklődés előzte meg a két megye or­szággyűlési képviselőinek ta­pasztalatcsere jellegű megbe­szélését, amelyet Szolnokon, a Megyei Népfrontbizottság irodáján rendeztek meg. A Békés megyeiek főként Gyula városának, a gyulai és mezőkovácsházi járásnak a problémáit ismertették, a Seolnok megyeiek Szol nőit. Mezőtúr és Jászberény város legégetőbb kérdéseivel fog­tapasztalatcseréjéről lalkozfak. majd a tiszafüredi és a jászberényi járásról esett szó. Az egésznapos tapaszta­latcserén mindkét megye va­lamennyi megoldásra váró kérdése felvetődött. Ilyenek például: szociálpo­litikánk sok vonatkozásban a kelleténél kevesebbet nyúj­tó rendszere, továbbá ifjúsá­gunk széleskörű mozgósításá­nak nehézségei, valamint a gazdakörök évek óta húzódó ügye. Mind a Békés megyei, mind a Szolnok megyei kép­viselők úgy vélik: igen sok politikai, gazdasági és kultu­rális szempont azt követeli, hogy a hazafias népfront ve­gye kezelésbe a gazdakörök életének újrendszerű irányí­tását. A belterjes gazdálkodás kérdéseiről is tüzes vita ala­kult ki. A vendégek beszá­moltak arról, hogy főleg ker­tészetüket akarják megerősí­teni, s a szarvasi lucerna ter­melését szándékoznak növel­ni. A Szolnok megyeiek el­mondották, hogy készülnek a tiszazugi és jászsági zöldség, szőlő és gyümölcstermelés to­vábbi felvirágoztatására. A jövedelmezőbb állattenyésztés megteremtésére vonatkozó terveiket is ismertették. Ki­derült az is, hogy a gyógyvi­zek hasznosítása tekintetében is hasonló lehetőségei vannak a két nagy, szomszédos alföl­di megyének. A tapasztalatcsere legfon­tosabb megállapítása mégis az volt, amit a Békés me­gyeiek így fejeztek ki: „Még közelebb kell jutnunk a nép­hez!’’— A Szolnok megyeiek viszont ugyanezt az elgondo­lást abban a formában han­goztatták, hogy: „Sokat kell a nép legsűrűjében tartóz­kodnunk!’“ — Mirydezt azért, hogy velük együtt minél több gondot, minél előbb megold­hassunk. — B — Becsületes darabbérben is 270000 fiala! szakember Szolnok, megye 82 úttörő csapatvezetője kétnapos ta­nácskozáson vett részt a szol­noki Üttörőházban. Az út­törővezetők a megújhodott Űttöröszővetség eddigi mun­káját, tapasztalatait értékel­ték és a nyári táborozási problémákat beszélték meg. Tegnap befejezőlött tanács­kozás sok olyan tapasztalat­tal sietett a csapatvezetők se­gítségére, aminek nagy hasz­nát veszik az úttörőmunká­ban. Ezért Icésőbbi számunk­ban bővebb cikkben vissza­térünk még az Üttörőszövet- ség vezetőinek megbeszélé­sére. Több mint 120 000 csehszlovák gyermek üdül a nyáron A népi demokratikus Cseh­szlovákia évről-óvrc nagy gondot fordít az iskolásgyer­mekek üdültetésére. Ebben az évben a nyári vakáció alatt a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom több mint 120.000 gyermek üdültetésé­ről gondoskodik. A gyerme­keket az ország legszebb lehet jól keresni, ha termelés áll mögötte Lendületes munka folyik a törökszentmiklósi Általános Vasipari Vállalat dolgozói Iközött. A jelenleg 51 fővel dolgozó üzem kilenc szakmá­ban ú.i gyártmányokat gyárt és javításokat végez a lakos­ság igényeinek kielégítésére. Az elelnfotradaüimi időszak­ban itt is be akarták vezetni egyesek az órabér rendszert — mondják a dolgozók —, mi azonban gondolkoztunk ezen a kérdésen. Igaz, a múlt évben mindig veszteséges volt vállalatunk és 1000— 1100 forintnál többet nem tudtunk keresni. Ha áttérünk az órabérre, akkor lesznek olyanok közöttünk, gondol­tuk, akik hanyagolják a munkát, hisz az órabérre eső kereset úgyis megvan. Nem gondolnak arra, hogy a vál­lalat miből fog majd fizetni. A sok vita, sőt veszekedés azután határozattá érett. — Hogy jól határoztunk, azt csak most látjuk. — És ma­radtunk a teljesítmény-bére­zés melléit. — A munkadarabok árát nem emeltük, de átszervez­tük a munkafolyamatokat. Többek között örömmel vet­tük ,,a jó” főkönyvelő disz- szidálását. S közben új igaz­gatót is kaptunk. A munká­hoz mi dolgozók is alaposan hozzáláttunk és április hó­napban az átlagkeresetünk 1800 forint körül mozgott. A dolgozók büszkén mond­ják. hogy január óta már nyereséges a vállalat. Való­ban a könyvelési adatok azt igazolják, hogy míg az 1956. első negyedévi eredmény 21.5 százalékos veszteséggel zá­rult, addig az 79.57. első ne­gyedévben a 3.7 százalékos nyereség helyett 8.2 százalé­kot értek el. Már régóta gyártja a vál­lalat a horganyzott lemezből készült mosót.eknőket. Alig egy hónapja fogtak hozzá a mezőgazdaságban szükséges répavágó készítéséhez. — Ugyanakkor gépkocsik javí­tását is vállalták s a két fős szerelőbrigád jelenleg is egy teljesen generálozandó gép­kocsin dolgozik. A szakszer­vezet elnöke mondja: — Észre sem vettük, spon­tán kialakult a munkaver­seny. Máról-holnapra azt ta­pasztaltuk, hogy a dolgozók figyelik egymás teljesítmé­nyét és iparkodnak azt túl­szárnyalni. A mi feladatunk most már, hogy e spontán kezdeményezést reálisan ér­tékeljük dolgozóink előtt. Az üzem kommunistái sze­retnék az üzemen belül lét­rehozni az MSzMP alapszer­vezetet is, mert jelenleg min­denki a lakóterületéhez tarto­zik. Azt remélik, hogy így még egészségesebb és jobb munkát tudnak kifejteni. Végül megállapítják a dol­gozók — s a csoportos be­szélgetésből mi is azt szűr­jük le, — hogy van értelme a becsületes munkának az Általános Vasipari Vállalat­nál. — A. B.— Saját hajóval a Vll-re A gorkiji „KrasznojeSzor- movo”-gyár fiataljai saját készítésű Diesel villanyhajón utaznak Moszkvába a VIT- re. A gyárban megfeszített munka folyik. Az ifjak és lá­nyok védnökséget vállaltak az új hajó építése felett. — Teljes erővel folyik a kajü- tök, a szalonok, a filmszínhá­zak berendezése. A hajót ha­táridő előtt akarják vízrebo- csájtani. Idén a Szovjetunió főisko­láit 270 000 fiatal szakember végzi el. Ezek között mintegy 70 000 mérnök, 23 000 orvos, 40 000 pedagógus van. — Az újonnan végzettek között több külföldi ösztöndíjast is találunk, akik munkájukat már saját hazájukban végzik. A BM. Szolnak megyei Fő- kapitányság Közlekedési Osz­tálya a közelmúltban tartotta Szolnokon a „Vezess baleset nélkül mozgalom negyedéves értékelését. Az első negyed­évben a legjobb eredményt a jászberényi 10. sz. Autó- közlekedési Vállalat dolgozói érték el, mélynek jutalma­ként a Közlekedési Osztály­tól egy szép serleget és egy oklevelet kaptak. Jó eredményt értek el a vállalatok között ezen a téren a megyei tanács, valamint a Kőolajkutató és Feltáró Vál­lalat gépkocsivezetői is, aki­üdülőiben, nyári gyermek- táborokban helyezik el. Az idősebbék részére a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség szervez nyári táborokat. Az előző évekhez hasonlóan, idén is sor kerül a népi de­mokratikus országok gyerme­keinek cser e-iidüttetésére. két a főosztály szintén meg­jutalmazott. A kis ünnepség keretében a motorkerékpárosok részére is tartott a rendőrség egy előadást. A múlt évi, de az ezévi statisztika azt mutatja, hogy a balesetek túlnyomó többségét a motorkerékpárok vezetői idézik elő a túl gyors hajtással, valamint a szesz- fogyasztásból eredően a sza­bályok betartásának elmu­lasztásával. Hiba volt, hogy a motor- kerékpárosok közül kevesen jelentek meg az oktató elő­adáson, pedig a gyakorlati életben hasznát vehették vol­na az ott hallottaknak. VEZESS BALESET NÉLKÜL Az értékelésen résztvevők egy csoportja. 1 REPÜL, VAGY NEM REPÜL Igen népszerű sport Lengyelországban a repülőmodelle­zés. Fiatalok népes csoportja nagy érdeklődéssel kíséri egy újonnan készült motoros modell első repílését. Ismét magára talált a Járműjavító kocsiosztálya A vasúti vagon javításé an tekintélyes részt képvisel a szolnoki Járműjavító kocsi- osztálya. Első negyedévi ered­ményeit vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy az ellen­forradalom által okozott ká­rokat lassan, fokozatosan ki­javítja. Eredményei azönban még messze járnak az elmúlt év azonos időszakának telje­sítményétől. így is örvende­tes azonban, hogy kiszabását áprilisban már teljesítette. 95.5 százalékos eredményt ért el. A munkáját még mindig gátolja az anyaghiány, to­vábbá a társosztály akadozó kerékellátása, a gyártási osz­tály által le nem gyártott J sorozatú kocsikhoz szükséges kocsizáremeltyű, a G soro­zatú kocsikhoz való a.jíógör- gőkarika és csapszeg hiánya; A IX. osztálynak a szerelő­csarnok I—II. vágányát keli rendibehoznia, hogy biztonsá­gosan, balesetmentesen men­jen a munka; A dolgozók és vezetők a nehézségek ellenére is min­dent elkövetnek, hogy tervü­ket teljesítsék. Ezt szolgálja a műszaki fejlesztés keretében az alvázegyengető fölé épí­tett úgynevezett röptető is. Cseh Zoltán, üzemi tudósító. Gondoskodnak az idénymunkásokról ,a Pusztabánrevei Állami Gazdaságban A Pusztabánrévei Állami Gazdaság üzemegységein ke­resztül vezető földúton ha­ladva mindenfelé gondosan megmunkált, erőteljes fejlő- désű gabonatáblákat látunk. Másutt az elárasztott rizsföl­dek vagy a vetésre előkészí­tett földtáblák tarkítják a határt. A gazdaságban közel 500 holdon folytatnak öntözé­ses gazdálkodást, s ennek je­lentős részén rizst termelnek. Nem is egyfajtát, hanem többfélét, az itteni adottsá­goknak legjobban megfelelő fajtákat. A tavasai vetések is szépen fejlődnek. A gazdaság egyik ékessége a borsó- és a kapáslucema-vetés. Mind­kettőről kielégítő magter­mésre számítanak, A gazdaság dolgozói ma már a szokott munkarend szerint dolgoznak. A súlyos emlékű októberi napok ugya­nis a Pusztabánrévi Állami Gazdaságban is éreztették ha­tásukat. Tóth László főagro- nómus szakított foglalkozásá­val, felcsapott hordószónok­nak, s első ténykedése az volt, hogy megválasztatta magát a forradalmi bizott­mányba. Üldözte a párt és szakszervezeti vezetőket, a kommunistákat, majd rábe­szélte a sztrájkra a munká­sokat. Jelentős összeggel — mintegy 170 ezer forinttal — meg is károsította a gazdasá­got. Tóth László és társai ma már megérdemelt helyen töl­tik idejüket. A gazdaság becsületes dol­gozói pedig lelkesen készültek a tavaszi ' munkára. Meleg szállást, jó pihenő-otthont nyújtanak majd az idény­munkásoknak, akik a mező- gazdasági munkák zöme ide­jén érkeznek a gazdaságba; Az állami gazdaság vezetősé­ge februárban 3000, március­ban 5000, áprilisban 8000 fo­rintot fordított a munkásszál­lások rendbetételére. A helyi­ségeket ízlésesen kifestették.- Az ablakokat függönyökkel láttáit el, hogy otthonosabb legyen a szállás. Munkaruhá­kat, takarókat, köpenyeket vásároltak, hogy az idény­munkásoknak ezekben se legyen hiányuk. A gazdaság üzemi konyhájának 5 holdas kertészete van. A konyhához tartozó hizlaldában már göm- bölyödnek a sertések. Heten­ként két hízót vágnak az üzemi konyhára, hogy az élel­mezés ellen se legyen kifogás. Nyolc forintért napi három­szori bőséges étkezésben tud­ják részesíteni azt a hatszáz munkást, aki a nyári nagy­munkák idején a Pusztabán­révi Állami Gazdaságban dol­gozni fog. — andrási — Legelőbizoílsági tapasztalatcsere Jászalsószentgyörgyön Értékes tapasztalatcserét tartottak a napokban a jász­apáti járás legeltetési bizott­ságainak elnökei Jászalsó­szentgyörgyön. A résztvevők­nek itt alkalmuk volt sze­mélyesen is meggyőződniök a legelő öntözés, műtrágyá­zás, s általában a legelőápo­lás helyes módszereiről. Nem véletlen, hogy a tapasztalat- cserét éppen Jászalsószent­györgyön szervezte a Mező­gazdasági Igazgatóság, mert e község legelőgazdálkodása messze földön híres. Különösen a legelőöntözés eredményes. A 60 holdas le­gelő-öntözésnek beállítása 55 ezer forintba került. De már egy évi szónatermés többlet fedezi a telep építési költsé- g it és az öntözési díjakat. A következő évben viszont már csak a 3500—4000 forintos öntözési költségek terhelik a legelőt, hiszen a telep hosszú évekig megfelelő állapotban marad. A tapasztalatcsere résztve­vői kísérleti táblákon meg­győződhettek a nitrogén fej­trágyázás előnyeiről is. Erre a célra kiválasztottak olyan területet, amely egyáltalán nem kapott fejtrágyázást, vagy holdankén 40 kg, illetve egy, mázsa pétisót, A különbség alaposan megmutatkozik. A vendégek egyhangúan azt ál­lapították meg, hogy a fej- trágyázásra fordított költség a fokozott szén a termésből többszörösen meg fog térül­ni. — T. J. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom