Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-12 / 110. szám

A mezőtúri Kossuth Tsz-ben több mint kétmilliót jövedelmez az állatállomány Vámsuaddbam — a párt­szervezeteik: ■ szétzúzásával párhuzamban — az ellenfor­radalom fő csapása a ter­melőszövetkezetekre irányult Emitek következtében Mező­túron « 10 közül 7 tsz bom­lott fel az őszi események alatt; A felbomlott tsz-ék ál­latállományának nagy részét széthurcolták, ületődeg az el­számoltató bizottságok által ■felbecsült alacsony áron ér- tékesítettéfc Az ellenforra­dalom leverése után a kilé pók többsége ismét termelő- szövetkezetekbe tömörült és a nagyüziemi gazdálkodásnál nélkülözhetetlen állatokat visszavittékj A tsi-eket ért kér azonban igy sem térült meg teljesen. Az újjáalakult tsz-ek egy része sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem rendelkezik kielégítő állat- állománnyal: A Haladásból kiszakadt Kossuth Tsz-ben a bentma­radó tagok nem engedték az állatokat széthordani. 214 tag 3640 hold földön gazdálko­dik: Jelenleg 61 lovuk, 119 szarvasmarhájuk, 876 serté­sük és 1400 birkájuk van. Az állatállomány megyei vi­szonylatban is jónak mond­ható. Az anyakocáit (135) törzskönyvezettek, a tehenek (65) fejési átlaga szárazta­karmányon 11 liter, s mind gyapjú, mind tejhozam szem­pontjából kielégítő a juh­állomány is: A tsz bevételié ebben az élvben hízó és egyéb állatok értékesítéséből 1 millió 342 ezer forint, állati termékek értékesítéséből 518 ezer fo­rint lesz; Ezt azonban a hízó állatok szaporításával és a tejhozam növelésével mint­egy 150 ezer forinttal emelni fogják, s így az állatállo­mány ezévi hozama megha­ladja majd a kétmillió forin­tot. A tsz-nek az összterület­hez viszonyítva igen nagy (1640 kh.) a legelő-területe. Ezért, de mindenekelőtt a belterjes gazdálkodás kiala­kítása céljából, a tagok to­vábbi törekvése az állatte­nyésztés, valamint az állattartás fejleszté­sére irányul. A tehenek számát a mostani 65 darabról 100 darabra, az anyajuhok számát a jelen­legi 750-ről 1000 darabra emelik. Célszerűbb takarmá­nyozással a tehenek átlagos tej hozamát egy idény alatt már jövőre 3000 literre fog­ják növelni. A juhok szapo­rulatát 3 éves karban érté­kesítik és a növandókjuihok gyapjúhozama, az anyajuhok tej- és gyapjúhozamával együtt 5—600.000 forint be­vételt jelent évente. Az anyaicocák számát ellenben a minőség további javítása érdekében 90 darabra csök­kentik, de évenként kétszeri fiaztatással a szaporulat így is meghaladja az 1100 dara­bot. A szaporulatból 5—600 darabot tenyészsüldőkónt ér- tékestenek, a kanokat 26, a A tiszatenyői fiatalok nevében Szánalmas helyzetben van Ttezatenyő ifjúsága. A községben nincs semmiféle szórakozási lehetőség, nincs ifjúsági mozgalom. Az ellenforradalom előtt meg volt a DlSZ-szerveaset és az olykor-olykor legalább gondolt a fiatalok foglalkozz tatására. Azóta? Azóta csak a kocsma áll nyitva az ifjú­ság számára. De oda sem fér be mindenki, mert az is kicsi. Ezt nem is fájlaljuk ugyan, hisizen a kocsmázás nem vezet­het jóra. Marad hát az árokpart vasárnap délutánokra, a kártya, a birkózás, meg a többi nívótlan időtöltés. Nem igen tudunk találkozni a lányokkal sem. A lányok helyzete még szomorúbb. Ök nem jöhetnek kár­tyázni, birkózni, legfeljebb rádiót hallgatnak otthon. Néhányon, a barátaimra' 1, Szénási Pállal, Gyűlés Józseffel, György Istvánnal úgy akartunk megszabadulni az unalomtól, hogy elhatároztuk, vasárnaponként bejá­runk Szolnokra; Csakhogy az sok pénzbe kerül, meg Szol­nokon nem is érezzük olyan otthonosan magunkat. Más lenne itt a megoldás. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítása. Én a Szolnoki Gépállomásán dol­gozom, tagja vagyok az ottani KISZ szervezetnek. Szeret­nénk Tiszatenyőn is megalakítani a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, szeretnénk, ha megoldhatnánk a tiszatenyői fiatalok foglalkoztatását. Segítséget kérünk. A járási KISZ elnök keressen fel bennünket. Adjon segítséget az induláshoz. Nem sokról van szó, csupán az elindításról, a többit már megcsináljuk mi magunk* , j Boros István, Tiszatenyő ÁRADNAK a levelek a szerkesztőségbe a május else­jei ünnepségekről, s ha vidé­ken járunk ezzel fogadnak az elvtársak. —~ Kár, hogy nem jöttetek május 1-én. Soha ilyen harcos Ünnepségekre még nem ke­rült sor. Mi most utólag csak né­hány jellemző képet adunk az olvasó kezébe. Karcagon a Táncsics Ter­melőszövetkezetben újságol­ták barátaink. A Táncsics még soha ekkora tömeggel nem képviseltette magát évek során a felvonuláson. Nem is felvonulás volt ez, tüntetés. Előre megmondták a tsz tag­jainak csak azok jöjjenek, akik igazán magukénak ér­zik a munkásosztály ünne­pét. S bár a Táncsicsot felosz­latták az ősszel az ellenforra­dalmárok, kevesebb tagja van mint volt, mégsem tudnak még arról, hogy ennyi Tán- csicsbeli lett volna még a má­jus 1-i tüntetők között mint az idén. Pedig az eső is zu­hogott ám. —• Két három évvel ezelőtt ilyen eső láttán el sem indul­tak volna a felvonulók — mondja Pavluska elvtárs, a t t UTÓIKAT MÁJUS 1-EHEZ dekorálták. Voltak még egy páran az autón, akik az el­lenforradalmárokat jelképez­ték. Ök ütötték, verték a ka­tonákat, kötelet kötöttek a lábukra és úgy vonszolták. S végül is jelképesen felakasz­tották , Amikor a BARNEVÁL a trübönhöz érkezett megbom­lott a felvonulók sorrendje, mindenki az autóhoz igyeke­zett s ott nézték bőrigáztató esőben az akasztást. Nézték és emlékeztek. S az emlékek felajzásától nem egy anyának együtt csepergett a könnve a lassan folydogáló esőcseppekkel. Míg a törökszentmlklóslak tragikus hatással idézték fel az ellenforradalmat és szorí­tották öikölbe a munkáskeze­ket, Öcsödön a humor eszkö­zével tették nevetségessé a nén ellenségeit. ÖCSÖD DOLGOZÓI fuvar­kocsit alakítottak át gyász­kocsivá, amit szamár húzott. A kocsin egy koporsó felra­vatalozva s rápingálva: i,Az ellenforradalom: élt kocálkat 22 fortntoe átlag­áron. A tenyésztésre alkal­matlan sertéseket meghíz!al­ják. A takarmányszükségleteit főleg a herefélék vetésterüle­tének növelésével biztosítják. A tsz-nek van Je­lenleg 120 hold régebbi ve­tésű lucernája és 80 hold vö­rösheréje. Ez év tavaszán vetettek 16 hold lucernát és 14 hold vörösherót. 120 hol­don termelnek kukoricát, 111 holdon tavasza árpát, 253 hol­don zabot. Ezen kívül nagy gondot fordítanak a legelők javítására: A Kossuth Tsz területén annál is inkább figyelemre méltó az állattartás és az ál­lattenyésztés fejlesztésére irá­nyuló törekvés, mert a terü­let nagyrésze szikfoltos, gyengeminőségű föld, s en­nek termőereje — a folya­matban lévő1" digózás és me- szezés mellett — nagy meny- nyiségű szervestrágyával 60- 80 százalékkal fokozható. A Kossuth Tsz-nól tehát helyes irányban történt az indulás, s már ébben az évben Is je­lentős előrehaladást eredmé­nyez. A 3640 holdas gazda­ság bruttó bevétele erre az évre 4 millió 100.000 forint­ban van előirányozva. Ez mindössze 400.000 forinttal kevesebb, mint amennyi a 7100 holdas Haladás Tsz múLtévi bevétele volt. A több mint 4 millió forint bevétel nemcsak az összes kiadások beleértve a munkaegység értékét is — fedezését teszi lehetővé, hanem a kiadással szemben 1 millió forint be­véteni többletet jelent: Busi Vince, Mezőtúr* 1956 október 23-től 1956. no­vember 4-ig.” A gyászmenet kulákoknak, grófoknak felöltözött embe­rekből tevődött ki, akik sűrű könnyhullatásokkal kisérték utolsó útjára drága halottju­kat. Öcsöd község apraja, — nagyja derűsen mulatott a ki­gúnyolt ellenforradalmon. Persze akadtak olyanok is, akik felszisszentek a tréfa láttán, de ezek nem a vidám felvonulók között voltak. — Azok, akik ezen a május 1- én csak a lehúzott ablakredö­Látogatás a jászispotályban EGY KÉZIRAT fekszik előttem: „A jászberényi kór­ház 200 éves története” .Dr. Kardos Zoltán, a kórház igazgató főorvosa írta. Ha a helyszűke megengedné, érde­mes lenne minden változta­tás nélkül leközölni az érté­kes, nagy gonddal összeválo­gatott dokumentum-gyűjte­ményt. Két évszázad történelem egycsokorba gyűjtve. A jász emberek, haladó gondolkozá- su orvosok küzdelme a Jász­ság egészségügyéért. 1755 feb­ruár 14-ig nyúlik vissza az ország egyik legöregebb kór­házának alapítástörténete. Ez alatt a 200 év alatt sok min­dent megért a Jászság, sok mindenen keresztül ment a kórház. A történelem vakola­ta tapad a kórház-épületek minden egyes kövéhez. III. | Károly, Mária Terézia nevé­ház alkalmazottai a betegek érdekében elkövetnek. AZ EMBEREK Dr. Amb­rus Matildot zárták legin­kább szívükbe. Képünk azt mutatja be, amikor a 60 éves orvosnő ép­pen vakbél-műtétet hajt vég­re egy 11 éves kislányon. — E^ész biztos sikerül. A dok­tornő 1952 óta a kórház se­bészfőorvosa, életének szinte minden pillanatát a kórház­ban tölti, ott is lakik, s még éjjelenként is felkel és sorra látogatja betegeit. Dr. Kardos Zoltán kórház­történetében érdekes feljegy­zéssel találkozunk. 1816-ban a Nádor ispáni leirat így ha­tározza meg az ápolónő köte­lezettségeit: ....... a konyha ta rtását is az ételek’ árának meghatározása mellett a* tani az utcára: a nép ellen­ségei. S végül még egy május 1-i mozaik. SZÁMTALANSZOR leír­tuk már, hogy Szolnokon a legszebb utca a Malinovszki utca volt ezen a május 1-én. Azt is tudtára adtuk kedves alvasóinfcnatk, a szolnokiak tréfásam el is nevezték Má- j usfa—utcának: Most azért írunk mégegysaer róla, vajon nem lenne-e elismerő meg­emlékezés az utca lakóiról, ha a városi tanács hivatalo­san is Májusfa-utcánalk ne­vezné el a Malinovszki-utcát: B. L. Gyalogtúra Kenderesre A sJSbar&tH őrs el­határozta, hogy ke­rékpár-kirándulást szervez Kenderesre. Vasárnap reggel né­gyen összejöttünk az iskola udvarán két loerékpárral. Miután csak két kerékpá­runk volt, s azon né­gyen nem mehettünk, úgy döntöttünk, gya­log tesszük meg az utat Kisújszállásról Kenderesre. Biró Ili édesanyja ugyan ne­hezen egyezett bele, do hosszú meggyőző kérlelés után mégis velünk engedte kis­lányát. Elindultunk hát né­gyen Kenderesre. — Már a falu széléh jártunk, amikor Ör­sünk másik két tag­ja, Márta Juli és Márta Erzsi utóiért bennünket kerékpá­ron. Letettük az 6 kerékpárjaikat is és hatan meneteltünk tovább az ország­úton. A faluba érve elfogyasztottunk minden magunkkal hozott elemózsiát, aztán községnézésre indultunk. Elsőnek az 1551- ben épült templomot tekintettük meg. Ez a templom a haza­áruló Horthy Miklós egykori kegyelethe­lye volt. Az első pad még őrzi is hírhedt emlékét, ez van rá­írva: „Vitéz Horthy Miklós úrnak, Ma­gyarország kormány­zójának, 1938. II. hó 18-án." Ezután fagylaltozni akartunk a cukrász­dában, de a cukrász bácsi azt felelte: majd jöjjünk a nyáron. No, gondoltuk ma­gunkban, talán Ken­deresen még mindig tél van. Kimentünk a parkba. Keresztül ug­ráltunk a bokrokon, szívtuk az orgona illatát. Hallottunk ar­ról, hogy itt ásatá­sok nyomán emberi koponyákra, lábszár­csontokra bukkan­tak. Majd a Horthy- kastély megtekinté­sére indultunk. Saj nos, zárva volt. mint a tanácsháza is, amit szintén szerettünk volna megnézni. Játszottunk, labdáz­tunk még a parkban, aztán Ábri Katit el­fogta a honvágy. Mi­vel fáradtak voltunk, pálcával telefonál­tunk az üstökösnek. hátha hazaszállítana bennünket. Az üstö­kös nem válaszolt, így gyalog kellett ha­zaindulnunk. Olyan fáradtak voltunk, hogy minden kilo­méterkőnél meg kel­lett pihennünk. Sze­rencsénkre egy kocsi jött az országúton és felvett bennünket, a „Jóbarát“1 őrs hat tagját. Fáradtan, de sok élménnyel gazdagod­va értünk haza Kis­újszállásra. Jól töl­töttük a vasárnapot, s meg is állapodtunk, hogy a „Jóbarát” őrs a jövőben ilyen ki­rándulást szervez még. Széli Emilia és Barabás Róza, a,.Jóbarát” őrs tagjai. KÖZÖS PIAC“ A Kövcr Berta a tyúkszemükre lépett. ..................................... HI RDETMÉNY A tószegi községi tanács érte­síti a vállalatokat, hogy Hály ta­nyasi iskolánál lévő homokbá­nya üzemeltetését megkezdte. — Építkezéshez vakolás és puco- láshoz jó minőségű homokot le­het kapni köbméterenként lu?1*- Ft-os árban. Könnyen lehet ra­kodni és szállítani. vei találkozunk a jász Ispo­tályról szóló megemlékezé­sekben, az 1849-es szabadság- haro tápióbicskei és isaszegi csatáinak 700 honvédsebe- sültje nyerte vissza itt egész­ségét. S évszázadokon át ez a kórház küzdött hol sikere­sen, hol sikertelenül, de min­dig odaadással a jászsági em­berek életének megmentésé­ért. Fényképezőgéppel, ceruzá­val látogattunk el az egykori Ispotályba, a Jászság ma mo­dern kórházába. Lássuk, mit sikerűit megörökíteni? Gondviselőre kellene bfzni. S' eképpen az Ispotály Gondvi­selőjének kettős hivatala ’s kötelessége leend. Először is, mint Gondviselőnek, másod­szor mint Étekárosnak”. A jászberényi kórház ápo­lónőinek ma egyedüli hivatá­sa a betegek gondviselése. Birkés Ilona nevét csak a legnagyobb szeretettel ejtik ki a 6-os kórterem betegei. Az 6 gondos ápolónői mun­kájának is köszönhető, hogy sok beteg minél előbb vissza nyeri egészségét. Képünkön Évente 5000 betegember hagyja el felépülten, meg- gyógyultan a kórház kapuit és tér vissza a termelő mun­kába. Nyolcvanhárom sze­mély (orvosok, ápolónők, — mentők, hivatalsegédek) sok­szor nappalt és éjjelt egybe­szakító munkájának az ered­ménye ez. Köszönő levelek halmazát kézbesíti a posta naponta, amely sorok egysze­rű jász parasztemberek szí­véből jönnek, de még Bécs- ből, Olaszországból is érkez­nek levelek, s küldőik hálá­jukat fejezik ki azért a mun­káért, amit a jászberényi kór­SZlNHAZ-műsor Május 12. vasárnap este 7 ó: A MOSOLY ORSZÁGA Május 14. kedden este 7 óra: A MOSOLY ORSZÁGA Május 15. szerda este 7 óra: A MOSOLY ORSZÁGA Május 16, csütörtök este 7 ó: A MOSOLY ORSZÁGA Május 17. pénteken este 7 ó: A MOSOLY ORSZÁGA Május 18. szombat este 7 ó: A MOSOLY ORSZÁGA Május 19. vasárnap fél 11 ó: JÁNOS VITÉZ Május 19. vasárnap este 7 ó: A MOSOLY ORSZÁGA A Szigligeti Színház előadásai után autóbusz a város minden részébe Jegyek kaphatók vasárnap és hétfő kivételével fél 10—1 óráié a szervező Irodában Kossuth tét 8. Telefon: 23—00 és a színház pénztáránál vasárnap 10 — 12-Ib és hétköznap d. n. 10 rt - tói IS óráig, ielefon; 18-03, Holló Antal bácsi szeretettel néz az ágyát igazító Birkés Ilonára, s ha elhagyja a kór« házat, mindig hálásan gon* dől majd rá vissza. Kétszáz ÉV után uj Kom szak kezdődik a Jászság kór­házának életében. Most épül a csecsemőosztály, mely a kórház dolgozói évtizedes törekvéseinek méltó jutalma. Sok gond. megnemértés ne­hezíti még a kórház eredmé­nyes munkáját. Erről azon­ban majd a következő cik­künkben bővebben szólunk. Szöveg: Borzák Lajos Fotó: Csikós Feremi ► -v­Paradicsomot és naprikát szállítanak a hőforrássá! liítötl haifatókertésze ek Megyénkben Szolnokon, Cserkeszőllön, Turkevén, —• Karcagon és Tiszaörsön ter­melőszövetkezetek * kezelésé­ben hőforrással fűtött hajta- tókertészetek működnek, ősz- szesen több mint hétezer négyzetméter üvegfel lile t alatt piroslanak már a para­dicsomok és zöldellenek a piacon primőráruként megje­lenő zöldpaprikák. Karcagról eddig két mázsa paradicso­mot szállítottak el. A legtöbb' hajtatókertészetnél ezer­számra érik a paprika. A pri­mőráruk egyrészét Budapest­re szállítják, de megrendelé­sek érkeznek a nagyobb vidé­ki városokból is, elsősorban Miskolcról. k tsz. pártitkára. Most meg nem akartak tágítani. Tudjs mennyivel másabb volt mos1 az előkészítés mint az előző években? Kevesebb idő, ke­sébb pénz kellett, tudták az emberek miről van szó. Le­het, hogy nem volt olyan színpompás a felvonulás mini máskor, de hogy sokkal lel­kesebb volt az is biztos. TÖRÖKSZENTMIKLÖ- SON ez évben is a BARNE­VÁL dolgozói hódították el a felvonulás első díját. Egy 800 drb. szegfűből készített má­jus 1-i jelvényt vittek az élen a vállalat KISZ egyen­ruhás fiataljai. A jelvényko- losszum vázát a fiuk hegesz­tették össze, a lányok meg a 800 drb. vörös-zöld-sárga és fehér szegfűből rakták ki a május 1. dátumát. Nagyon szép látvány volt, de az első díjat mégsem ez­zel nyerték el. Egy teherautóra bitófát ál­lítottak fel. Két KISZ fiatal katonaruhába öltözött, az in­güket pulykavérrel locsolták be, az arcukat kékre zöldre

Next

/
Oldalképek
Tartalom