Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-12 / 110. szám
A KEREK ASZTALNÁL Bajlai Károly, országgvnlégi képviselő, a szolnoki tanács elnöke Szolnok város kulturális életében számos olyan évek óta húzódó probléma van, melynek megoldása már sürgetően időszerűvé vált. A megoldás nagymértékben a Városi Tanácstól függ, ezért határoztuk el, hogy felkeressük Bajtai Károly elvtársat, a Városi Tanács elnökét. Megkértük, hogy mondja el véleményét ezekről a kérdésekről. 1, KÉRDÉS: Mielőtt, a kulturális jellegű kérdések értékelésére rátérnénk, kérem, mondja el: hogyan látja az októberi események ófa eltelt félév távlatában politikai és gazdasági életünk alakulását városunkban? VÁLASZ: A központi vezetés szilárdságának hatására — eltekintve a novemberi és december eleji sztrájkoktól — a fokozatos stabilizálódás volt a jellemző. Röviden jellemezni szerelném e két fontos terület alakulását. Politikai téren; A kommunisták harcos munkája nyomán nálunk is mindem jelentősebb helyem megalakultak az MSZMP szervezetei. Egyre inkább érvényesül a párt egészséges befolyása a dolgozó tömegekre. Az októberi események során megtévesztett, de az elmúlt félév során kijózanodott dolgozók közül egyre többen igénylik, hogy részt kapjanak a szocializmus építésében. Ennek igazolására két példát: a május elsejei tömeg- tüntetés, amelyen mintegy 15 ezer ember vett részt és a KISZ születése, melybe alig két hónap alatt többezer fiatal kérte felvételét. Néhány szót még a városi tanácsról: Az ellenforradalom leverése után első ízben március 21-én összeült városi tanácsülésen a tanácstagok 92 százaléka jelent meg és 24, kivétel nélkül fontos közügygyei foglalkozó felszólalás történt. Mindezek közéletünk lüktető vérkeringését tükrözik. Gazdasági téren: Sajnos, az ellenforradalom ténykedése városunkban is jelentős kárt okozott. A megyei viszonylatban fétmilliárdra becsülhető kár túlnyomó része városunkra esik. Mégis, ilyen súlyos gazdasági megrázkódtatás után a napjainkig elért gazdasági sikerek biztatóak, bár nem elégségesek. Biztatóak, mert a múlt év utolsó negyedéhez képest többet termelünk, de nem elégségesek, mert a 1956. év hasonló időszakának termelési szintjét és különösen ♦ermelékenységt mutatóját nem értük el. Bár ehhez csak tnagyei adat áll rendelkezésemre, de nagyjából vonatkozik ez városunkra is: az elmúlt év első negyedéhez képest 70— 75 százalékos termelékenységet értünk el, ugyanakkor a bér 45—47 százalékkal nőtt. Ennek ellenére az ellenforradalmárok terve, hogy gazdasági csődbe vigyék az országot — nem sikerült. Ezt a Szovjetuniónak és a többi baráti ország önzetlen és internacionalista szellemű segítésének köszönhetjük elsősorban. A tovább! fejlődés feltételeinek a megteremtése már a mi dolgunk: többet és olcsóbban kell termelnünk. Ez jobblétünk és további gazdasági sikereink egyetlen biztosítéka. Néhány szóban ki szeretnék még térni a legutóbbi kormányhatározatra, mely egyes árucikkek árainak felemelését írja elő: nincs szó és nem is lesz közszükségleti cikkeink árainak felmeléséről, mert a kormány eltökélt szándéka, hogy gazdasági eredményeinktől függően a dolgozó nép életszínvonalát állandóan emelje. A most felemelt egyes mezőgazdasági és nem feltétlenül közszükségleti cikkek árai az árualap és a vásárló erő egyensúlyának kialakítását célozzák. 2. KÉRDÉS: A továbbiakban engedje meg, hogy kulturális kérdéseinkre leérjünk választ.. Mint Szolnok alapos ismerője — kérem, mondjon véleményt városunk kulturális helyzetéről. VÁLASZ: Politikai és gazdasági téren kibontakozásról beszélhettem. Sajnos, azonban kulturális életünk területén még mindig tétovázás és lemaradás tapasztalható. Egy sereg megoldásra váró probléma került előtérbe, melyek nem mai keletűek ugyan, de a szocializmus további sikeres építése érdekében időszerűvé vált ezek folyamatos megoldása is. Itt van például a Színház kérdése: ez elsősorban Szolnok város lakosságának szórakoztatására és nevelésére hivatott, mégis műsorpdlitikájának lei alakításába a város vezetőinek vajmi kevés beleszólása van. Egy másik kérdés: van ugyan egy or- sxágoshirű énekkarunk, de amilyen dicsőség ez városunkra nézve, éppen olyan zségyen, hogy például nincs városi zenekarunk. Vagy: bár vannak szép számban kultúrintézmények üzemekben és városszerte, de kevés kivételtől eltekintve, hiányzik ezekből a megfelelő tartalom. Általában nagyobb figyelmet kell szentelnünk a munkások, a dolgozók kulturális nevelésének tudományos előadások, megfelelő filmek, zenei és más művészeti tevékenységek révért E hiányosságok megszüntetésében az illetékes szervek megfelelő támogatásával a KISZ-nek kellene elsősorban az oroszlánrészt vállalnia. Ez csak néhány gondolat a kultúra egészéből, melyet e pillanatban én a legfontosabbnak látok, de a kaput nem zárhatjuk be a kultúra többi sokrétű tevékenysége és kibontakozása elől sem. 3. KÉRDÉS. Hogyan értékeli a szolnoki írók kezdeményezését a megye Íróinak felkutatására és támogatására vonatkozóan? VÁLASZ: Beszéltem kulturális életünk hiányosságairól. Ezen belül is, mint legelhanyagoltabb terüMet kell megemlítenem városunk, megyénk ^viszonylatában egyaránt — az irodalmat. Ezzel kapcsolatban két dolgot «szeretnék kiemelni: Az egyik; általában az irodalommal való foglalkozás, például írók, költők életének és művelnek megismertetése. A másik; a megye írogató embereinek felkarolása, segítése a velük való céltudatos foglalkozás árán. A legfontosabbnak tartanám, hogy a városban városi szinten, de üzemeken és vállalatokon belül is megfelelő számban és színvonallal rendezzenek előadásokat, vitákat a nagy magyar és világirodalmi írókról ~s műveikről, hogy minél tövben megismerkedjenek a magyar és a világirodalom legszebb termékeivel. Szűkebb hazánkra vonatkoztatva: a fentiek szempontjából pozitívnek értékelem a megyénkben élő írói tehetségek felkutatásának szándékát és ennek támogatását mindanmyiunk részéről szükséges és fontos feladatnak tartom. Fontos ez azért különösen, mert az októberi ellenforradalmi események előtt és alatt a megye, illetve a város írással foglalkozói közül egyesek az ellenforradalom előkészítőivé, szervezőivé és tényleges tényezőivé váltak. Sajnos, ez a megállanítás országosan is érvényes. Irodalmunk kétségtelenül born'Tűit helyzetbe került. Ezért is üdvözlöm a törekvést, hogy me yénk is kez- deményezően hozzá akar járulni a I-ány pótlásához. Meg vagyok arról győződve, hogy megyénk dolgozói közül sikerül is olyan tehetségeket felszínre hozni, akik megfelelő segítséggel és támogatással valóban felkerülhetnek a megye írói :özé. 4. KÉRDÉS: Az ,.Irodalom-művésze?' edAl megjelent két számát milyennek véli és milyen tanácsokkal segíti munkánkat’ VÁLASZ: Ahhoz, hogy megyénk írogató embereiből közismert írók lehessenek, feltétlenül indokolt megfelelő fórum biztosítása. Ilyen alkalmat teremtett meg a Tiszavidék szerkesztősége azzal, hogy hetenként két oldalon biztosítja az Ilyen írások közlését. Eddig csupán kétszer találkozhattunk ezzel az oldallal, így még teljes következtetést levonni nem tudót?. Néhány mondatban azonban elmondom jelenlegi véleményemet : észrevettük és felfigyeltünk az újság e két oldalára és indulásinak jónak is tartam az ott megjelent írásokat. Tapasztalataim szerint már a munkások körében ’s mutatkozik erjedés Irodalmi vonatkozásban, de nagy a várakozás az értelmiség részéről is. Arra kell a szerkesztőbizottságnak törekednie, hogy a várakozó igényeknek megfeleljen és színvonalában fokozatosan javuljon. Külön kiemelem az irodalmi riportok újszerűségét, a „Bontakozó szárnyak”-on belül fiatal tehetségek felkarolásának szándékát. Itt azonban hadd hívjam fel a szerkesztőbizottság figyelmét, hogy fordítson gondot a bírálatra ts és arra. hogv bátorítson versírókon kívül prózával foglalkozókat is. Mi. olvasók is figyelemmel kísérni és segíteni óhajtjuk az itt jelentkezőket. Éppen ezért is tartom helyes kezdeményezésnek a . Munkásban#” elnevezésű rovatot. melyben a mai javaslataink és megtogyzésetnk kerülnek nyilvánosság elé. Nagyon helyesnek tartom, hogy nemcsak az irodalom kérdéseivel foglalkozik e két oldal, hanem igyekszik helyet biztosítani a művészet többi ágainak ts. Ez helyes, mert elősegíti, hogy az olvasó megismerkedjék az irodalom és a művészet sokn’d al óságával. összefoglalva a véleményem: a szerkesztőbizottság tartson lépést a dolgozók növekvő igényével. 5. KÉRDÉS: Milyen elképzelései vannak önnek kulturális életünk anyagi előfeltételeinek biztosítását illetően? VÁLASZ: Mire gondolok én ezzel kapcsolatban? A város kulturális életével foglalkozó szerveknek megfelelő épülethez kell jutótok a város köznonfiában. Érmek megvalósítására alkalmp"nak látszik a volt •tárást Tanács épülete. Itt e’helrrzhető • lenne a Múzeumon és a TTIT-n kívül a megyei és várasd kömrvfár. az MSZT « a IRODALOM K. Tóth Lenke verseiből Csirka-Virka Sakk és kártya nálunk most Nem divat, Minden este csirkázzuk a Krumplikat. Sorra, ahogy megjön egy-egy Családtag, Irányítom egyenese.* A zsáknak: — Csirkázz te Is, ki győzné ezt Egyedül? — S a szertartás a lelkekre Nehezük Ki hinné, hogy az a krumpli, Amelyet Egész télen övesett a Szeretet, Tavaszra a tisztelőkkel Így kitol? Ellenség tett mindenegyes Krumpliból. Darabonként megmorzsolom, — Hasztalan. Pár nap múlva új szakálla, Bajsza van. Sötét helyre dugom, szidom. Perelem, — Csak kitör a krumpliból a Szerelem! Nincs miatta nappalom, se Éjjelem. örökké a krumplis zsákot Kérlelem. A torkomon alig megy te A falat, Ügy lefogytam, nem is mérem Magamat. Én ettem a krumplit eddig. Jelentem: Ha így megy, — a KRUMPLI fogyaszt El engem! POR-DAL Háztartásban drága kincs a Tejpor, Nyakalont, ha egy kis vízzel Felforr. Tojáspornak nincs a földön Párja, A kalácsunk tőle aranysárga. Puddingpot az ünnepnapok Gyöngye, Tejjel főire íze«, édes, Gyönge. Hírlik, már a terespert is Gyártják, Kész örömmel fogom majd a Pártját.» Csak a szénpor, ess! azon nines áldás, Velem együtt észlelhette Száz más. Locsolhatom sörrel, borral, Tejjel, Se kályhának, se tűzhelynek Nem kell, A kémény is tiltakozik Tüstént, Nem veszi be se kormát, se Füstjét. Visszaszáll rám, nem segít itt Semmi: A szénport is nekem kell lenyelni! Bontakozó Szárnyak Ts(lVfr&% Cikóriái fan* Valahol még Égszínkék ruhát öltött a Zagyva Zöld fű-szegély díszítéssel. Húllám-ezüst ékszere csillan, Amint kacér testére nézeL Sugár-aranyban fürdik a Szerelmes virágleányka Méhecske kedvese élőét Szűz szirom ölét kitárva. A rügyekben már új hajtás feszít; Látod azt a kis fát emitt? — Áldott anya emeli az égre így, hálával a kezeit! — Az erkélyen ülsz: — már szereted A lassan visszatérő életet. . i. Most csúfondáros vén szlpirtyó. Szikkadt keze legyint neked: Száraz fának bütykös ujját Szél mozgatja. — Jaj, ne feledd! A szomszéd szobában vért hörögve Halódik egy tüdőbeteg... Szolnok Lukácsi László Valahol még él egy emlék tán a szivembe rejtve benn, de úgy kopik — friss volt nemrég — ahogy lassan fogy életem. Emlékek tűnnek, maradnak és arra a régvolt szépre más emlékek rárakódnak. Valahol még megvan képed* lelkem őrzi, vagy albumom? Tudom, vissza már nem kéred, hogy is tennéd, te is tudod, az új arc kedvesebb nekem. S visszatérő pillantásod egyszer úgy is eltemetem.. Olykor-olykor megremeg szóm, valahol még ég a csókod, de józanitón rogy le rám messzeséged kék palástja Valahol Téged még várnak, reménytelen, s a bús váró nekivág a tűző nyárnak. Szolnok Borzák Lajos zeneiskola. Ez az épület egyébként 1880- ban épült, tehát ma mér műemlék-szómba megy. és építésének századik évfordulójára renoválásán kívül a kialakuló kúltur. közpant igényeinek megfelelővé formálhatnánk. Elsősorban arra gondolok-, hogv a zárt udvarrésznek üvegtetővel történő befedése révén nagy' csarnokot nyernénk kiállítások és egyéb kulturális rendezvények számára. Ezt a gondolatot még természetesen részleteiben ki kell dolgoznunk. Egv másik hasonlóan megoldásra váró feladat: a városban élő művészek nyugodt munkájának biztosításához legsürgősebben rendbe kell hoznunk nagvrmiltú, de az utóbbi években elhanyagolt Művésztelepünket. Esetleg olyan megoldással, hogy ezt a zárt területet kizárólag a művészettel foglalkozóik részére tartsuk fenn. Az elpusztult kertrészt fiivészkertté kellene átalakítani, mely tovább növelné a Művésztelep értékét. A sok hasonló probléma közül most csak e kettőt emeltem ld, a többiek ezek megoldása után sorban napirendre kerülhetnének. E tervek megvalósítása érdekében egyébként jónéven venné a Városi Tanács, ha a lakosság és a szakemberek ezírányban sok tanácsot és támogatást nyújtanának. 8. KÉRDÉS: Vannak-e m kulturális kérdésekkel ¥ összefüggő egyéb tervei? Ha igen, kérem, hozza ezeket is nyilvánosságra. VÁLASZ: Közéletünk fokozatos normalizálódása lehetővé teszi, hogy igenis foglalkozzunk ma már olyan kérésekkel is melyek összefüggnek ugyan kulturális életünkkel, de talán túl is lépnek azon. Például: a Városi Tanács legutóbbi ülése elhatározta, hogy városunkban fokozottabb gondot fordít a műemlékek, szobrok megóvására és a város szépítésére, parkosítására. A nagymultú Tabán hagyománvokka 1 gazdag részeinek megmentésére is vannak terveink (például: eg vés őrületek műemlékké nyilvánítása. res*aurálása). A városrendezéssel kapcsolatban szintén figyelemmel akarunk lenni Szolnok sajátos építészeti stílusára és ál'alában történelmi múltjára, amelyről eddig keveset beszéltünk. Éppen ezért a közeljövőben a város t rténetéről és persoektfvikus jövőjéről könyvet kívánunk kiadni, melynek szerkesztésébe minden illetékes szakembert be fogunk vonni. Remélem, hogy a támogatás a részükről nem marad el. Egyelőié ékről akartam beszélni, mint elképzelésekről. Annyi fog belőle megvalósulni, amennyihez a szükségen támogatást az illetékes felsőbb szervek és a lakosság részéről megkapjuk. GÁL GYULA
