Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-11 / 109. szám
Is országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az első oldalról) Felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi főbiztosát és a z illetékes kormánytényezőket, bogy működjenek közre az önkéntes hazatelepítés érdekében, különösképpen pedig a kiskorúak és általában az ü jóság hazatelepítésében. A másik kérdés, amely bennünket konkrétan érdekel, a tájékoztatás szabadságának a kérdése. Ezzel kapcsolatban dokumentációkat vittünk a gyűlés elé, a Szabad Európa rádió munkájának és a magyarországi ellenforradalmi eseményeknek összefüggéséről. Világossá tettük, hogy a Szaluid Európa úgy működött az e/ien forradalmi események alatt, mint egy katonai főhadiszállás szócsöve, gőzöltük hogy a magyarországi kulturális. békemozgalmi szervek ennek dokumentációját a nyugati társadalmak rendel kezésére fogják bocsátani.. Megmutattuk azoknak a Je- vélbon'tékoknak néhány példányát. amelveket a mer * k a postahivatalokból küldtek Magyarországra é« a me1 veken olyan feliratok vannak, ho^y ..Folytassátok kerekes harcotokat a szabadságért!” A bizottság elfogadta azt a határozatot, hogy nemcsak a határozati javaslatot, hogy nemcsak a tájékoztatás szabadságáért kell állást foglalnia, hanem elítélte a hamis hírverést, a háborús propagandát, minden olyan sajtótevékenységet, amelyik gátolja az atomerőnek békés célokra való felhasználását. Az Interparlamentáris Uniónak ez a bizottsága tehát lényegében e fogadta ebben az állásfoglalásban a mi szempontjainkat. Mindez azt is mutatja, tiszelt országgyűlés, hogy immár a bizalom népünk hatalma iránt nemcsak a szocialista országokban és a szocialista országok népeiben van meg, hanem a nyugati társadalom haladó erői is egyre nagyobb örömmel veszik ezt tudomásul, a reakció erői pedig egyre Inkább kénytelenek ezzel bármilyen kelletlenül is — számolni. Végül a nemzeti összefogás jelentőségéről szólt közbe feladataink elvégzésében, majd így fejezte be beszédét: .Örömmel fogadom el a Mi- niszlertanáes beszámolóját, s a most kibővült kormánynak ilyen remények között kívánok jó egészséget, sok sikert, s az eredmények feletti örömet a kormánynak és a népnek egyaránt. (Nagy taps). Ezután llku Pál képviselő emeli vedéit, szólásra. Az ellenforradalom napjaiban — kezdte felszólalását — de utána is sokszor foglalkoztatta az ország becsületes dolgozóit, mi az oka annak, hogy a hadsereg — sajnos — nem tudta megsemmisíteni az ellenforradalmi csoportokat, a fegyveres ellen fc—»daiml bandákat. A kérd válaszolni kell itt. az O'v/.aggyüilés előtt, mert. a dolgozó nép azért hozta létre, azért tartotta és tartja fenn nagy áldozatok árán a hadsereget, hogy védelmezze népi hatalmunkat, függetlenségünket, a szocializmus vívmányait. Erre a kérdésre szeretnék röviden válaszolná anélkül, hogy a dolgok mélyebb elemzésébe bocsátkoznék. Az egyik ok az — és ez a legfontosabb — hogy Nagy tmreék a népi hatalom elárulásával együtt a hadsereget, a népi hatalom fegyveres támaszát is elárulták. A hadsereg tehetetlenségének másik oka: Nagy Imre híveinek a hadseregben kifejtett bomlasztó, rothasztó munkája, amely már jóval október 23. előtt elkezdődött. A harmadiik ok a hadsereg vezetésében meghúzódott áruló imperialista ügynökök aknamunkája. romboló tevékenysége volt, amely az események folyamán egyre nyíltabban fonódott össze Nagy Imre híveinek romboló munkájával és tevékenységével. De azt is meg kell mondani nyíltan és őszintén: a hadsereg tehetetlenségében az is szerepet játszott, hogy a hadsereg egyes, akkori vezetői a nehéz, bonyolult helyzetben tehetségtelennek, tehetetlennek, ügyefogyott- nak bizonyultak. Mégis, a hadsereg a népi hatalom védelmében az ellenforradalom elleni harcokban október 28-ig zömében akcióképes volt. A hadseregre a legsúlyosabb morális csapást az a kapituláció mérte, amely október 28-án az ellenforradalmat dicsőséges forradalomnak deklarálta. Ez a tény rendkívül tragikus politikai és lelkiismereti válságba sodorta a becsületes tiszteket és harcosokat — újra aláhúzom; ezek voltak többségben — mert azzal a drámai kérdéssel találták magukat szemben: ki hát az elienforradalmár, ha a tényleges, valóságos ellenforradalmárok egyik napról a másikra nemzeti hősök lettek? Ebben a hallatlan politikai és ideológiai zűrzavarban teljesen szabadon működtek, mozogtak, dolgoztak a Nagy Imre—Losonczy-cso- port emberei, most már nyíltan összefonódva a beépített ellenséggel. De Nagy Irnróék is és az imperialisták még ebben a tragikus helyzetben is tartottak valamennyire a hadseregtől. Ezért követelték az imperialisták nyíltan, hogy a hadsereg vezetését adják át olyan árulónak, mint amilyen Maiéter, a volt ludo- vikós tiszt, s ezt a követelést Nagy Iniréék természetesen teljesítették is. Ezért követelték a karhatalom létrehozását annak a Király Bélának a vezetésével, aki imperialista ügynöki munkája miatt jogosan volt elítélve. És valóban, amikor november 4-én a felszabadító szovjet hadsereg — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére, újra segítségére sietett a dolgozó magyar népnek. akkor — annak ellenére, hogy az országot előzőleg már valósággal elöntötte a nacionalista, soviniszta uszítás, és annak ellenére, hogy Nagy Imre szégyenletes módon ellenállásra adott parancsot a hadseregnek — a hadsereg, egyetlen légvé- ■ delim alegység kivételével, megtagadta Nagy Imre parancsának teljesítését. November (. a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta a hadsereg zömének állásfoglalása félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy hű maradt a népi hatalomhoz, a szocializmust építő magyar hazához, a szocalizmus táborához. A hadsereg tisztikarának túlnyomó többsége irta alá a nagyon zavaros novemberi napokban a tiszti nyilatkozatot, s vállalt fegyveres katonai szolgálatot a népi hatalom érdekében. A gyorsan megalakult karhatalmi ezredek és karhatalmi alakulatok — amelyekben szép száminál voltak tartalékos tisztek és munkások, is — a munkás-paraszt hatalom politikai és fegyveres támaszát jelentették és néhány hét alatt annyira fejlődtek hogy már saját katonai erejükkel tudták megsemmisíteni az ellenforradalmi provokációkat. A népi hatalom tűzkeresztségén átesett karhatalmlsta t ztjeinek ezrei az egyik biz- í .sítékát jelentik annak hogv hazánkban többet nem 'esz október 23. A tanulság s hadsereg számára is ugvanaz. ami egész dolgozó népünk .zöm ára. az. hogy' a hatalom kérdésében nincs helye vitának. mérlegelgetéseknek é* aggály rakodásoknak. ho«r parancsra, vagy parancs né1 kül. de fegyveresen meg kel’ semmisíteni mindazokat, akik kezet emelnek a nép hats’ mára. íTaps. felkiáltásé’ Úgy van!) Az újjászervezett hadsereg vezetése arra neveli a néphadsereget, hogy a népi hatalom kormányának piifiden parancsát hajtsa végre. Ugyanakkor az ellenforradalom arra is megtanított bennünket, hogy ha ellenséggel találjuk magunkat szemben és nincs narancs, járjunk el osztályöntudatunk és a néphez való hűségünk szerint, mert parancs nélkül is meg keli semmisíteni az ellenséget. (Taps.) Uku Pál ezután arról beszélt, hogy hadseregünket továbbra is a népi demokráciák fegyveres erőivel Való testvéri barátság szellemében és mindenekelőtt a hŐ6 szovjet hadsereggel való fegy- verbarátsóg és elvtársi szeretőt Ezellenxében kell nevelni. Utalt a varsói szerződés védelmi jellegére. Akkor került sor ennek a szerződésnek a megkötésére, amikor az imperialisták elutasították a Szovjetunió kormányának javaslatét, hogy belép az északatlanti paktumba. Az Imperialisták támadási szándékát azóta is egész sor űj tény írni tatja. Ilyen körülmények között létérdekünk — és a többi néni demokratikus országoknak is létérdeke —, hogy a varsói szerződésben tömörülve. közös erőfeszítéssel biztosítsuk nemzeti függetlenségünket, népi hatalmunké4 közös erőfeszítéssel utasítsuk vissza az imperialisták f*-gyA mi erőnk éppen abban van, hogy tagja vagyunk a nagy szocialista tábornak. A szocialista tábor ereje, a rpi erőfeszítéseinkkel együtt, az egyetlen biztosítéka függetlenségünk és népi hatalmunk további megvédésének. A szocialista tábor katonai ereje olyan erőt képvisel, mely puszta létével is féken tudja tartani az imperialista háború.- - ndékokat, vissza tudja pú a létével is utasítani a pr, .rációkat. Uku Pál ezután elmondotta: / Nagy Imréék áruló szerepét az is bizonyítja, hogy az ellenforradalom szolgálatában törvénytelenül, alkotmányellenesen felmondták a varsói szerződést, és az úgynevezett semlegességet deklarálták. Ez a semlegesség rögtön, kijelentése pillanatában egyet jelentett az imperialista táborhoz való átállás bejelentésével. Ilku Pál befejezésül arról szólt, hogy a hadsereg újjászervezése befejeződött, leszerelték a hadseregből azokat a tiszteket, akik nem írták aló a tiszti nyilatkozatot és eltávolítot-tuk azokat a liszteket, akiknek az ellenforradalmi napokban tanúsított magatartásával kapcsolatban jogos kifogás merült fel. Az újoncok kiképzése megkezdődött, a kormánynak bizalmat szavaz és munkájával támogatja. Ezután veres agresszióiét. Anion István pénzügyinmisster szói alt Del a vitában. Az ellenforradalmi események nyomán hazánkban rendkívül súlyos gazdaság) helyzet alakult ki — mondotta. — A gyáripari termelés 1956. novemberében csupán 18 százalék, december-, ben 31 százaiéit volt. Számos üzemben nagyösszegű jogtalan bárt fizettek ki. Komoly inflációs veszély lépett fel A sztrájkok szervezőinek éppen az volt' a céljuk, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot. A mi szocialista gazdasági rendszerünk azonban ebben a súlyos helyzetben is kiállta a próbát. A kormány utasítására az áruhiány ellenére Is változatlan állami árakon biztosították a lakosság ellátását. A nemzetközi proli társzó- lid ári tásnak nagyszerű megnyilvánulása volt, hogy a baráti szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, nagymennyiségű élelmiszert és ipari fogyasztási cikkeket küldtek segélyként hazánknak. Ezek a tényezők — a szocialista rendszer ereje, barátaink segítsége, a párt következetes politikája és a kormány helyes intézkedései — segítettek bennünket ebben a legnehezebb szakaszban és lehetővé tették, hogy űz ellenforradalmi események és az ellenforradalom által szított sztrájkok ideie alatt is sikerült megőrizni népünk szilárd vásárlóerejét. Továbbiakban ismertette, hogy a bányászok, a munkások ás az értelmiségi dolgozók áldozatkész munkája nyomán már az első negyedévben gyorsütemben haladt előre a gazdasági élet normalizálódása cs sikerült a korábbi termelési színvonalat az élelmiszeriparban nyolcvankilenc százalékra, a könnyűiparban nyolcvanhat százalékra, a nehéziparban hetvenkét százalékra megközelíteni. — A kormány intézkedésiéi nyomán a munkabérek a népgazdaság minden ágéban jelentősen emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly többlet-jövedelmet biztosít a parasztságnak íven körülmények között a lakosság árúk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította nép- '•nzdaságuokat. A múlt évinél alacsonyabb termelés nem fedezhette a múlt évinél lénypo-.cpn magasabb vá- árió erét. Eh^ez olyan kiegészítő ám alapokra volt szükség, minit a fogyasztási cikkek importja, külkereskedelmi raktárkészletek átadása a belkereskedelemnek s a fogyasztási cikkek exportjának jelentős csökkentése. — Mindezek természetesen erősen terhelték a külkereskedelmi mérlegünket, amelynek rendkívüli mértékű pasz- szívegyenlegét csakis a baráti, szocialista országok állal nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök segítségével fedezhettük. Továbiakban folytatta, hogy emelkedett az ipari termelés. javult a gazdaságosság, de igen kedvező jelensége ellenére korai volna bsszélni. hogy a gazdasági életünkben már minden rendben van, már túljutottunk minden nehézségen. Számo6 nehéz feladat áll még előttünk. Ezeknek megoldását szolgálja a kormány által már jóváhagyott 1957. évi népgazdasági terv. Mi a legfőbb jellemzője az 1957. évi tervnek? Véleményem szerint az, hogy az előző évinél kisebb nemzeti jövedelemből, a múlt évit jelentősen meghaladó élet- színvonalat irányoz elő. Lehetséges-e ez? A terv előirányzatai megfelelnek ennek a célkitűzésnek. A terv szerint jelentősen csökkennek a beruházások, csökken a közülietek fogyasztása. A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányát fedezik a Szovjetunió és a többi baráti szocialista országok által rendelkezésre bocsátott hitelek. A terv szerint e tényezők ered mé nyeként az alapvető népgazdasági mérlegek egyensúlya megteremthető. A terv megvalósításához azonban nem elegendők a kormány helyes határozatai. A terv sorsa az üzemekben, a földeken dől el, a dolgozó emberek mindennapos, céltudatos. • áldozatos munkájától függ. Ezért a dolgozóknak tud- niok kell, mire irányítsák erőfeszítéseiket. Ezek közül a feladatok közül kívánok a következőkben néhányat külön is kiemelni és részletesebben ismertetni Nemcsak az a fontos, hogs mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért termelünk. Az év első negyedében a termelési költségek színvonala az iparban 14 százalékkal volt mag3 sabb, mint a múlt évben. *i magas önköltség főoka az hogy a terme'élcenvség 3 gvárinarbpn több mint 18 -zúzalékkal esökke-t (Jg,vénákkor a munkások havi átlagkeresete közel háromszáz forinttal magasabb az előző évinél. Elengedhetetlen, hogy a munkások a magasabb bérek ellenében legalább a korábbi .pljesítményt nyújtsák A tervnek a termelékenységre vonatkozó előírásai teljesen reálisak. Ezek teljesítése fontos eszköz a munkások kezében. Ezáltal döntő befolyásuk van arra. hogy keresetük milyen arányban alakul át reálbérré. A munkabér azonban csak egyik fontos összetevője a termelés önköltségének. Az anyagtakarékosság, a «elejt csökkentése, a minőségi előírások betartása, a korszerű gyártástechnológia alkalmazása és egy sor más lehetőség, amelyek hasznosítása döntő mértékben az üzemek vezetőitől és munkásaitól függ. ugyancsak nagymértékben befolyásolják a termelés költségeit, a termelés gazdaságosságát. A kormány a közelmúltban rendeletét adott ki az üzemek nyereségrészesedéséről, amely megteremti az egész gyári kollektíva érdekeltségét az önköltség csökkentésében. A termelés gazdaságossága •szélesebb értelemben azt is jelenti, hogy azt termeljük, --.mire a népgazdaságunknak valóban szüksége van. Ezt most azért kell külön is hangsúlyozni, mert ebben az esztendőben a megnövekedett fogyasztás anyagi alátámasztása érdekében a kormány kénytelen volt a beruházásokat jelentősen csökkenteni. Ennek ellenére különösen a íéninarban számos olyan be- "uhúzási termék gyártására rétak rendelkezést a vállala- ’ok, amelyek a tervben nerr zzerepelpek. Ezekre tehá’ mvaci fedezet nincs. Ezek- iek gyártására o’yan anyago* használnak fel, amelyeket ’xport gépek előállítására vagv fogyasztási rikkek ter- szántunk. Az ilyen ‘orvgzeríitlen termelést mer kell akadályozni — mondotta — maid hangsúlyozta, hoav ■*eHiházási lehetőségein!- -orláfozoft voHn miatt ma Wóriösep «*ri)k®éffesí a váll0 ' n * «»!< önálló tevékenysége '-erdőmén verése. Tisztelt Országvűiés! A les nagyobb gazdasási feszültséget ebben az esztendőben a külkereskedelmi és a fize4ési mérleg egyensúlyának hiánya okozza. A hiányt a Szov let unió és a Többi baráti ország állal nyújtott hitelek “gvenUtik ki. Ezek a hitelek a baráti testvéri segítség, a orp'et ár nemzetköziségből fakadó önzetlen támogatás r a gvszerű m een y i ván n 1 ás a 1. Külön ki kell emelni annak a segítségnek az óriási jelentőségét, amelyet számunkra a Szovjetunió által nyújtott ötven millió dolláros és a Kínai Népköztársaság által rendelkezésünkre bocsátott huszonöt millió dolláros deviza hitel jelent. Kifejezésre jut az önzetlen segíteni akarás a hitelek feltételeiben is. Hasonlóan nagyjelentősé- gűek és kedvező feltételűek s szocialista tábor többi országa által nyújtott hitelek. Az sLő negyedévben csaknem kétszer annyit importáltunk mint amennyit exportáltunk. Emellett jelertős öszegű ese lökés tartozásokat kellelt kifizetnünk kaottálisla országok vállalatainak és bankjainak. így a baráti országok által nyúitott kölcsönök több mint a felét már felhasználtuk, Ebből következik, hogy most már gyors ütemben kel’-melnijnk az evnortot hogv a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát minő’ »’őbb sníát erőnkből biztosít mii, A leerövidehb időn belül n| kell érni, hogv az export meghalad ia az impor- fot. Fz a mi köriitményeink között a nén^azdasáe normális vérkeringésénél« -»«•Ik legfontosabb félté tele. Mint áua'ában tentmelésné’ ") /, PYfjAj*li»q rTx-iótzf «Ar "1 A 1 parts ’eil nt lrÖ7"“V>.*' öc t-lfif« mennyiért termelünk, hog\ hogyan aránylik a termék őriKölliége és a külföldön dlérhető ár. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak, amelyek ésszerű, rugalmas 'ermelésnolitjkával kiaknázhatok. Ezután Antos István azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a vásárlóerő és az árualapok szilárd egyensúlyának biztosításával függnek össze. Fontos, hogy a pénzkiáramlás csatornáin csak a tervnek megfelelő összegek kerüljenek kifizetésre. Mindenekelőtt s-dlárd bérfegyelemre és - vonatkozó rendeletok pontos memóriására van szükség. Igen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági felvásárlási árakra. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az év első négy hónapjában — kisebb hibáktól eltekintve — általában sikeres volt. Nem alakult ki a feketepiac, a szabadpiaci árak márciusiól kezdvp alacsonyabbak a múlt évinél. Továbbra is helyes gazdaságpolitikával kell biztosítani, hogy a felvásárlás során spekulációs jelenségek ne alakuljanak ki. A vásárlóerő tervszerű alakulásának és a költségve. fés egyensúlyának nem el- hanvagolható kérdése az adófizetés. Népgazdasági tervünk ioggal számol nemcsak az ’dei adó pontos megfizetésével, hanem a multévben ke- Vkezelt adóhátralékok ren- if—píővel is. A tanácsi pénzügyi szervek fontos kötelezettsége, hogy az adók és a hátralékok időben való befizetését mindenütt biztosítsák. Az árualap ás a vásárlóerő r ilárd egyensúlyának megte- ■emtése természetesen döntő mértékben a mezőgazdasági % ipari termelés alakulásán ülik. Ezért a terv teljesítése íz áru és a pénzforgalom -«p-i nsúlyánqfc legfontosabb foltétele. Figyelemmel arra. hogv a terv vásárlóerő mér- ' egében a termelési lehetőségek és a pótlólagos árualapok -«»lies számításba vétele mel- ett is kisebb feszültségek mu'atkozlak. az egvensúly -zilánd bizfosiftávs érdekében zűk körben árkorrekciókra szükség volt. A kormánynak az vol+ a örekvése, hogy ezek az árkorrekciók ne vonatkozzanak i széles dolgozó rétegek mlr- Tennapos szükségleteire, kü- 'ömösen ne ér!n4«“k az átlagbérek színvonalát meg nem haladó jövedelemmel rendelkező dolgozók szokásos beszerzéseit. Az áremelés olvnn rikkeket érint, mint pl. mn- «oi-keréknár. keréknár mosógép. varrógén. egyes mező- gazdasági gé*pok és szerszámok. valamint luxuscikkek. Ezeknél a kereslet és a kínálat egyensúlyának biztosítása is indokolttá teszi a magasabb árakat. A kormány által hozott intézkedések emellett a vendéglátóipar egyes ágaira is kiterjednek. Figyelembe véve ezeket ez árkorrekciókat, a terv maradéktalan teljesítésével az árualap — vásárlóerő mérlegben is szilárd egyensúly áll elő, ami lehetővé teszi hogy a népgazdaságban változatlan állami árak és reális mezőgazdasági felvásárlási árak érvényesüljenek és inflációs veszély ne zavaria a továbbiakban gazdasási előrehaladásunkat. Végül alá kell húzni, hogv az állami és társadalmi ék*4 minden területén talán soha olyan mértékben, mint most a legszigorúbb takarékosságra van szükség, A létszámcsökkentés következtében az államapparátus fenntartása ma lényegesen kevesebbe kerül. Az állami élet egyéb területén is számos takarékossági intézkedés történt. Mindezek mellett azonban még fel kell tárnunk más forrásokat is, amelyek uiabb eszközöket szabadítanak fel alapvető célkitűzéseink megvalósítására. (Az országgyűlési képviselők bpr-á^ánek felszólalásait hoinani lapszámunkban közöljük.)
