Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

A KEREK ASZTALNÁL

OR. LÍV AY KÁROLY « Megy«. Kórház ig. főorvosa

IRODALOM

1. KÉRDÉS:

Tudom, hogy Koreában járt. Tudom, hogy onnan hazatérve párt és állami területen jelentős funkciódat liselt. Kérem, beszéljen erről a mozgalmi múltról és arról a hatásról, mely egész egyéniségének további fejlődésére hatott

VÁLASZ:

Jól tudja! Valóban 1952-ben a III. magyar orvoscsoporttal Koreában dolgoztam, s közvetlen tanúja voltam a kedves, rokonszenves kis nép boldog jövőjéért, szabadságáért, függetlenségéért és nemzeti fel- emelkedéséért vívott hősies harcának. Nem egyszer, de százszor, szinte csodáltam elszántságukat, bátorságukat, győzelembe vetett hitüket, nehézségek, nélkülözések közepette is rendíthetetlen bizalmukat a Koreai Munkapártban és helytállásukat szocialista hazájuk megie rém léséért.

Engedje meg nekem, hogy őszintén megmondjam: hősiességüket, áldozatvállalásukat, sokszor emberfelettinek tűnő vakmerőségüket a köztük való tartózkodásom első hónapjaiban úgy értékeltem, hogy a keserűség, az életúntsag, a fásultság, a mindegy — úgyis el kell pusztulni, meg kell halni — elv szüli, nem pedig a tudatos, nagy és szent nemzeti ügyük szolgálatának hite. Csak később a szenvedésekben, megpróbáltatásokban edződött, sikereken, harctéri győzelem híreinek örömében ujjongó lelkűk boncolgatása, szavaik és tetteik megismerése után láttam tisztán, hogy az erót az elnyomatásban, kizsákmányolásban, önálló állami életük elfojtásában, gyarmati, félgyarmati sorsban eltöltött évtizedek alatt, szi n te«észre vétlen ül kifejlődő nagy nemzeti öntudatra ébredés, a szabadság, az emberhez méltó élet utáni vágy adta. Ez kovácsolt munkást, parasztot, értelmiségit egységbe, s így küzdött mindenki a nagy ügy diadaláért, egymásért, — együtt, ki-ki a maga munkahelyén a támadó, a megsemmisíteni akaró imperialista ellenség és a zsoldjukban álló hazai, úri — tőkés uralkodó osztály ellen. Az átélt események és tapasztalatok elgondolkoztattak, s már akkor elhatároztam, hogy hazajövetelem után én is bátrabb, névtelen harcosa leszek a szabadság, függetlenség, igazságosság és béke többszázmilliós táborának. Becsülettel, nagy felelősségérzettel, jobb és több munkával elsősorban az egészségügy vonalán, kifejezetten kórházi munkámmal kívántam szolgálni népemet és a Koreában szerzett tapasztalataimat gyümölcsöztetni. Igaz az is, hogy párt és tanácsi vonalon is funkciót viseltem, de ez kórházi tevékenységem után, illetve abból következett, mert a megye vfezetői igényelték e területen is munkámat. Ezzel el is mondtam az egyéniségem fejlődésére ható ténvezőket.

2. KÉRDÉS:

Ilyen mozgalmi múlt után — feltételezhetően minden körülmények között helytálló embert — hogyan érték az októberi események?

VÁLASZ:

Megdöbbentően — váratlanul. Kerestem a magyarázatát, hogy a biztosnak véli talajt miért veszítettük el szinte órák alatt. Az egyes kérdéseket oly hamis mázzal vonták be ég a mérgező tanokat oly félrevezető ravaszsággal r&epegiették be az emberek gondolkozásába, hogy meg kell mondanom, még engem is, — aki pedig úgy gondoltam szilárd talajon állok, — megzavartak. Elgondolkoztam, hogy pártunk és tanácsunk, honvédségünk és rendőrségünk hogy esett szét órák alatt, szinte még a komoly csapások előtt. (Ma már tudom, hogy ezekben a szervekben árulás történt.)

Kétségtelenül voltak a múlt vezetésnek hibái, azonban ezek kijavításának útja semmiképpen sem lehet tüntetés, fegyveres testvérharc. öldöklés, sztrájk, mert az ilyen akció a szocialista rendszeren belül csakis kapitalista restaurációhoz vezethet. Éppen ezért őrültségnek, nemzeti öngyilkosságnak tartottam, s az októberi eseményektől csak rosszat vártam, gazdasági, politikai, erkölcsi és kulturális vonalon egyaránt. Még egyszer kijelentem, hogy az októberi események megrendítettek, mert csalódtam egyes vezetőkben akikbe" pedig addig szinte vakon bíztam. Biztosra veszem. hogy pártunkban és állami életünkben többet ingadozás nem lesz. mert nem lehet. Ez október egyik legfőbb tanúsága

— véleményem szerint.

3. KÉRDÉS:

Voltak-e téves nézetei azokban az időkben és még utána is; mikből adódlak és melyeik voltak ezek?

VÁLASZ:

Megmondom kissé szégyenkezve, hogy

— igen! Megzavart Nagy Imre. kiről úgy gondoltam, hogy ideológiailag igen képzett, és úgy tudtam, hogy a Szovjetunióban nevelkedett és ott is komolv funkciókat vi-. seit- Megzavart a Párt szereplése az első napokban, megzavartak a több párt-rendszerrel kapcsolatos kijelentések, a Varsói

KUNRA7H S4NDOR:

A PLANÉTÁS MADÁR

szát, aztán mini mostanában annyiszor, visszagondolt a régmúlt időkre, az ifjú életére, amely akkor nehéz és küzdelmes volt, ma azonban szép, elgondolkodtató.

7 izennyoic éves se volt,

1 mikor Julihoz kezdett járni, aki ott lakott az alvégen, a többi szegények közt egy zsupfedeles. alacsony házban. Olyan kicsi ablakuk volt, hogy azon át soha se sütött be a nap... Ók pedig a felvégen laktak, a templom mellett, nagy és széles házban. Aztán lement az alvégre és többel sohse ment a nagy házba.., Nem bánta meg. Juli vagyon jó asszony lett... Nyolc gyereket szült neki, méghozzá mind fiút'..

Ránézett az asszonyra, aki még most is erősen lélegzett. Hozzákezdett a beszédhez. Szívesen hallgatta az asszony mindig, ha a régi időket emlegette. Sokszor még el is nevette magát.

— Emlékszel Juli, miikor még tán egyéves házasok sem voltunk, oszd elmentünk a bírtnyí vásárba ... Elvittük azt az üszőt, amit az első nyáron kerestünk, mert nem kapott hornyát... Jól eladtuk és örömünkben a Jancsinak, aki akkor még meg se volt, mindenféle bolondságot vettünk... Mikor hazavittük, anyád majd kikergetett vele, hogy elpocsékoltuk a drága sok pénzt. Pedig még maradt elegendő ... Elég az hozzá, ahogy ott járkálunk a sátrak között, odajön hozzánk egy papagáilyos ember... Bíztatott, hogy húzassunk planétát... Emlékszem, te voltéi annyira rajta, hogt) mi lesz a jövőnk, mert hogy apámtól olyan csúfosan jöttem el... Kihúztuk a planétát ... Te olyan jót kacagtál rajta, hogy mindenki odafigyelt akikor ... Sok gyerek, boldogság, hosszú élet, meg az is rá volt írva, egyszerre halunk meg ... Minden beválj. már, csak az utolsó van

még hálna. ■. Hej, JuU, JuU, érzem, hogy együtt megyünk, nem mégy egyedül.

Sóhajtott, és megszorította lágyan az asszony kezét, amely az ölébe pihent.

Ekkor megdöbbent. Az asz- szony keze hideg volt. Fogation szája félrecsúszott, s a lenyomkodott takaró laposan simult melléhez.

— Juli, hát már el is mentél? — szólt remegő szájjal és két forró könnycsepp felesége hideg arcára hvút. — Ideje, hogy én is készülődjem!

A sublóthoz botorkált. Elővette ünneplő ruháját és az asztalra készítette. Melléje tette az öregasszony ruháit is. Ha rájuk találnak, nem kell keresgélni.

IT ..izébe jutott az asszony kívánsága is- Levette a fairül esküvői képüket, meg- törölgette a portól, s mégegy- szer elmerengett rajta. Aztán kivette az üveg alól a koszorút. Ekkor látta, hogy az 6 vőlegényt mirtusza is közte van. Megörült neki.

— Milyen gondos volt ez a Juli — motyogta elérxéke- nyülve. — Rám is gondolt.

Rátüzte hát fekete kabátjára s olyan lett egyszeribe, mint egy vőlegényt ruha.

Mikor így elkészített mindent, odament újra az asz- szonyhoz.

— Készein vagyok, JuU! — szólt megállva az ágy mellett. — Mehetek már én is.

Hirtelen úgy érezte, hogy nagyon elfáradt. Leült hát az ágy mellé a székre.

... És ekkor megjelent előtte a planétás madár. — Odarepült az ágy szélére, majd egyenesen a kezére. Horgos csőrével belekapaszkodott a bőrbe és csipkedni kezdte kezefejét, mint annak idején a plánétól... De csodálatosképpen nem érzett fájdalmat. Fel akarta emelni karját, 'hogy elhessentse a csúf madarat, de az már nem mozdult többé.

______\ Bon

takozó Szárnyak

IHNIMRVNIflllll|IVI|RlltlM|l

KÍVÁNSÁG

szerződésből való kilépés és a semlegessé) deklarálása és Szovjetunióhoz való kapcso latunk olyan formában való felvetése, aho gyan az akkor történt, az akkori párt- é: állami vezetők részéről.

Egyszerűen nem láttam tisztán és visz szavetítve az októberi eseményeket és körülményeket; akkori helyzetemet és nézetemet ezek az okok befolyásolták helytelenül és tettek néha Ingadozóvá és kicsiny hitűvé. Ezt őszintén meg kellett mondanom, mert csak így válik érthetővé töprengésem és a helyes út megtalálásának a keresése.

4. KÉRDÉS:

Mikor és hogyan jutott el odáig, hogy újra kérte felvételét a Pártba?

VÁLASZ:

Főkról-fokm! Hosszú töprengések után jöttem rá Nagy Imre és csoportja ténykedésének helyes értékelésére, arra. hogy részükről csúnya árulá6 történt a Pártban. Ebből következik, hogy kezdtem megérteni, hogy szerepelhetett a Párt és állami életünk súlyponti szervei oly csúfosan egy ellenforradalom akcióiban, hogy segítette lépésről-lépésre erősítve az imperialisták hazánkban bent élő megbújt és ugrásra kész erőit. A tények igazolták és idő kellett ahhoz, míg világosan megláttam, hogy egy valóban marxista- 1 eninista párt mellett szükségtelen és fejlődést gátló akár egy, akár több más párt szervezése, mert a nép hűséges szolgálatát egy igazi kommunista párt ellátja. Ilyen vezető pártnak tartom és ilyen pártnak ismertem meg hónapok során a legnagyobb zűrzavarban született Magyar Szocialista Munkás Pártot.

A Varsói szerződésből való kilépésnek és az úgynevezett semlegességnek puszta felvetése is abszolút beteg vágy, tendencia. Magára hagyni a mi kis országunkat, azaz nem birni a szocialista államok támogatását, az eleve nem jelenthet egyebet, mint a kapitalista államok jármába való sodródást, akár akarjuk, akár nem. Ez tény és a kérdésnek eldöntése eldönti az embernek hova tartozását is. Na és a Szovjetunióhoz való kapcsolat kérdése: Szovjetunió segítsége nélkül nincs kis országokban szocialista fejlődés! Ma már világos előttem az is, hogy a gazdasági és politikai helyzet stabilizációja a szocialista tábor országainak, elsősorban a hatalmas Szovjetunió és Kína támogatása nélkül nem következhetett volna be nálunk sem.

Ezek az újbóli és most már szilárd felismerések, továbbá a közrend, közbiztonság, emberről való gondoskodás előtérbe kerülése, az építő termelő munka zavartalansága és nem utolsó sorban Pártunk megtisztulása a rákent sok mocsoktól és gyalázattól, végső soron megszabják a helyemet. Mindehhez még talán valamit: nagyon furcsa hiónyérzés volt az is, hogy ahová az ember tartozott, attól most távol legyen és ne tartozzon sehova. Az is a meggyőződésem, hogy csak a párt vezetheti és tudja is kivezetni országunkat a kátyúból, s éppen ezért aki becsületesen, jól akar dolgozni, egy sem maradhat ki a párt katonái közül. Ma mér sokkal tisztábban látom a szocialista jövőt, amiért érdemes élni és dolgozni is kell. így jutottam el odáig, nem kevés és nem felszínes gondolkodás után, hogy kérjem márciusban átigazolásomat az új, kommunista Magyar Szocialista Munkás Pártba.

5. KÉRDÉS:

Milyen tervekkel indul és hogyan látja a jövő alakulását?

VÁLASZ:

Sokkal rosszabb és nehezebb évre számítottam kórház! életünkben. Ügy gondoltam, hogy az a szép. egyenletes fejlődés,

amely az elmúlt 1 év Sla.i „i egészségügy vonalán megyénkben elindult, törést szenved és egy időre megáll. Örömömre... ma árról beszélhetek, hogy a pártvezetés helyessége. a munkáw.v-á'v hősies helytállása, a bányákban, gyárakban és üzemekben, termelő-szövetkezeti és dolgozó parasztságunk munkája a földeken biztos bázist adott arra, hogy újra építhetünk és bővíthetjük kórházunkat^ (kórbonctani osztály, gyermek osztály).

Tervem? — Egy mondatban kifejezve: mint igazgató főorvos és mint párttag továbbra is hűséggel szolgálni a népet. És hogyan látom a jövő alakulását? — Szépnek, ha a párt és a nép összeforr, ha a párt betölti igazi lenini hivatását. Ehhez szeretnék én is szerény képességemmel hozzá iá rulni.

Még tőlem sohse kérdezte senki: Kislány, te mi szeretné] lenni? Én felelek m<»t így. kérdezetten. Szavak a számon ezren, ezren ,, i

Bele lenni puha kenyérnek, legények száján szerelmes ének. Csók lenni, vágyott, szerelni« éjen, Hatalom, de csak a gonosz fején. Gyermek lenni újra és vidám. Újrakezdeni mindent, úgy ám!

Legseebb kívánság, valóra váljon: Versnek születni költői szájon.

„Sirály"'

Pusztamonostor

■ HRIMHiaaSatMIHIRIHatlilltlBOIHltBS»

Fehér Álmos:

Tjaaaiz aan

Csupa virág, s illat a rét,

A tavasz hinti szerte-szít,

Csodás, megejtő Hintát.

Nézem rózsámat, mini virul Cseresznyeszája majd kigyii l.

Ahogy nevet és int felém.

Minden, g mindenki mosolyog.

Most nem hull könny, s kgmoly dolog Nem untat embersziveket.

Mert most derűs, vidám tavasz van. Piheni még kedves karjaimban.

Oly jó, Így kettesben, Veled.

nek?

6. KÉRDÉS:

Üzen-e valamit a megye artelmiségóVÁLASZ:

Nem könnyű a helyzetem, s nehéz h legkülönbözőbb munkaterületeken dolgozó értelmiség felé olyan üzenetet küldeni, amivei meg< Vnn -n-í-pl • értenének. és amit szeretnék, hogy megszívlelve legalább egy kicsit mer Is tögadja- nak Legelőször is arra kérem őket,, szeressék, becsüljék. e vérrel annyiszor áztatott

és megszentelt földet, édes hazánkat; szeressék, segítsék, testvéri együttérzéssel és komoly felelősségérzettel népünket történelem formáló küzdelmes életében. Bízzanak vezető és irányító Pártunkban, a Magyar Szocialista Munkás Pártban és kormányunkban! a Munkás-Paraszt Kormányban, így alakulna ki a társadalmon belül a munkásosztály vezető szerepe mellett az értelmiséget megillető hely, a szocializmushoz és kommunizmushoz vezető úton.

Ma már számos jele van annak, hogy >z értelmiséget becsületes helytállása után értékelik és tiszteletben tartják. Hivatalosan nem reakciós, ellenforradalmár az értelmiség általánosságban, hisz sokan közülük bebizonyították, hogy a munkás, a népi demokratikus hatalomhoz hűek és s haladást képviselik. Döntő fontosságú a kifogástalan minőségű szakmai munkájuk, ami a tekintélyt és felismerést, megbecsü lést biztosítja a Párt és kormány előtt, de a munkatársak előtt is. Tanulni kell minél

többet, hogy tanítani, oktatni, nevelni és az utánpótlást biztosítani tudja a jövő számára. Kísérje figyelemmel az eseményeket, gondolkozzon, or'»•' tudását állítsa a nemzet becsületes szolgálatába, és a nemzetközi proletár-hatalom további kiépítésére, a világ zavartalan békés fejlődése lehetőségeinek megteremtésére.

Ügy látom és úgy érzem, hogy a Párt tanult a múltban elkövetett hibákból, új és egészségesebb módon vezet a jólét, béke, felemelkedés útján. A szocialista országok, a hatalmas Szovjetunió és Kína támogatását is élvezzük, éppen ezért még azt is üzenem, hogy a jó szakmai munkán kívül azok, akik tudnak segíteni és erősíteni is akarják a Pártot,, azok találják meg a hozzávezető utat éppen úgv, mint ahogyan én hosszas gondolkozás, értékelés és töprengés után meetaláHam

DE, BOÜDÁND1 GYÖRGY

y í 1 tt ült az asszony ági

0 mellett. Már két nap; h él sem mozdult mellőle. Csa L nézte, nézte beesett arcú

amelyen a ráncok most est g dálat ősképpen teljesen els Ümúltak. A szája körül azor.

1 bon még mindig ott van a s* két hajszálvékony barázdt | melyek huncutkásan csábi s tóvá tették nagyon sokáéi U Különösen tizenhatéves ke gráöan, mikor elfogadta töl | a jegykendőt. Régen vol | vagy hetven esztendővel ez | előtt., mégis olyan, minth

2 tegnap történt vól-na.

| Megrebbent az öregasz szony szem,pillája, mint a ki E csimy Irpkeezárnya, midó | felriasztják a legédesebb vi P rágkehelyről.

| — András! — szólt halkai

| és az ura felé fordította há | lyogos tekintetét. — Megfen '■[ nél-e nekem egy szívessé | get? ...

1 A hangja szégyenlős volt is úgy tetszett, mintha hal ! vány pír is szökött volna i | sápadt arcra.

| Az ember lenyomta a nos itag. püffedt dunyhát az ági | szélénél, mielőtt felelt volna 1 — Meg. — Mondta aztán

| és megfogta gyöngéden fele l ségé ráncos, fonnyadt kezét I — Meg... Mi volna az?

1 — Tedd a koporsómlx

I menyasszonyi koszorúmat..

| Ügyse kell az már senkinél jse... Megette az idő, meg- j sárgult régen, akárcsak én.. \ Emlékszel, akkor lettem igei í nagyon boldog... Legyek a; I ezután is ... Megteszed hát |András?... — és olyan kö Inyörögve nézett urára, hogt | lehetetlen volt nem telje sí item kívánságát.

| — En megteszem, ha meí ~tu4om, de azt is tudod JyM hogy én is veled megyek!..

Elhallgattak. Az öregasz- szony szeme lecsukódott, száraz keble hevesebben hullámzott. Ügy tetszett, mintha erős emlékek, rohamták volna meg, amelyektől szíve meg- dobogósodott.

Az ember végipsimitotta remegő kézzel fehér hajú