Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-26 / 122. szám

■■■■■■■■■■■—■■MB r A ft 01 »«■äMMHBBbJ /Is amerikai boszorkányüldözés megkésett visszhangja McCarthy kora szerencsére többé-kevésbbé elmúlt.- Leg­alábbis, ami ennek a szomorú Egy kormá nyvá <«*% és ami mögötte van Guy Monet kormánya, amely tartóssági csúcseredményt ért el a htloorú utáni francia kor­mányok közötti 16 hónapig igazgatta Franciaország ügye­it. 16 hónap után Guy Mollet beadta lemondását, mivel gazdasági intézkedéseivel kap­csolatos bizalmi szavazás al­kalmából kisebbségben ma­radti A lemondás véglegesnek te­kinthetői A köztársaság elnö­ke csak arra kérte a megbu­kott miniszterelnököt, ma­radjon hivatalban mindaddig, amíg sikerűi új kormányt ala­kítani. Hogy ki lesz a legkö­zelebbi kormányelnök. még nem tudjuk) de már folynak a kulisszák mögötti alkudozá­sokt a pártvezeiők sorra je­lennek meg az elnök előtt, hogy javaslataikat benyújt­sák. 16 hónappal ezelőtt nagy reményekkel indult útjára a *köztársasági frcmP kormá­nya, amelyek gerince a szo­cialista és a radikális párt veit. A választási hadjárat bő­velkedett ígéretekben: béke és igazságos, az algériaiak nemzeti „egyéniségét’’ tiszte­letben tartó megoldás Algé­riában, független francia kül­politika, új utak és módsze­rek kezdeményezése Kelet és Nyugat kapcsolatainak meg­javításáért, Még emlékszünk Móllet és Pineau beszédeire Franciaország hivatásáról és tehetőségeiről a nemzetközi feszültség enyhítésének elő­mozdításában. emlékszünk ki­jelentéseikre, amelyek düplo­bár, de érthetően áttették az amerikai *erő- póBttkdP, mint egyetlen mód­szert a Nyugat politikai gya­korlatában. Mi lett ebből tts Múlásból? Ma már mindenki tudja: vé­res algériai terrorhadjárat, óriási anyagi áldozatok, több százezres hadsereg bevetése, tömé gmészárlások, az algériai vezetők letartóztatása) a leg- reakeiősabb gyarmatosító kö­rök érdekeinek „erőskezű” fenntartása — és mindez ter­mészetesen hiába. Ezek 8 té­nyek alaposan aláásták az or­szág politikai erkölcsét, amelyhez hozzájárult még a szuezi kaland is. Betelt a pohár, Guy Mollet megbukott, kénytelen távozni a francia közéletből. Lega­lábbis ideiglenesen. Mi lesz tovább? Nehéz lenne meg­mondani. Hosszú és kínos vál­ságra van kilátás. A szocialis­ták -=* a bizalmatlansági sza­vazat miatt — mélyen meg­vannak bántva és sértve, vi­szont a jelenlegi körülmények között r észtvételük vagy tá­mogatásuk nélkül aligha lehet kormányt alakítani. De ami késik, az nem múlik. 'A fran­cia politikát közélet szereplői­nek már igen nagy gyakorla­tuk i>an a kormányalakítás­ban és rövidesen megint ösz- szecsapnak valami tiszavirág életű, de korántsem a -nép és béke érdekeit szolgáló kor­mányt. Guy Mollet ment, helyette majd lesz más. Ügy hisszük, hogy e sokat változtat a lényegen r\ Hí USB infláció veszélyéről Az Inflációs veszély az év eleje óta a legtöbbet tárgyalt l' mává vált az Egyesült Álla­mokban. Nemcsak gazdasági szakértők: hívták tel rá a fi­gyelmet, hanem Eisenhower elnök Ss utalt az inflációs irányzatokra és felszólította az. érdekelt tényezőket, hogy ne kényszerítsék a kormányt drasztikus intézkedésekre. Az infláció, mbit időszerű téma, mindjárt kezdetben tért hódított a reklámokban is. Egy telefontársaság újsá­gokban közzétett hirdetései­ben eldicsekedett, hogy mi­közben a telefon csak 20 szá­zalékkal drágult, csaknem minden más szolgáltatás és fogyasztási cikk ára ennél na­gyobb százalékban emelke­dett. A gépkocsi például 150 százalékkal, a takaréktűzhely 88, a cipő 107, az ing 134, a kenyér 130, s a szappan 70 százalékkal drágult meg, Az infláció® veszéllyel kap­csolatos figyelmeztetések meglehetősen drámai hatást keltettek, önmagában a pénz­hígulás mindig és mindenütt kellemetlenül hat; A nyugta­lanság később lecsillapult, de az infláció még most is idő­szerű probléma és a róla al­kotott vélemények különbö­zőek. Azt, hogy inflációs tö­rekvések mutatkoznak, senki sem tagadja, de a gazdasági szakértők egy része szerint az inflációs veszélyt eltúlozzák, másol- pedig úgy vélik, hogy egy bizonyos adag Infláció még hasznos is lehet. Akad­nak olyanok is. akiket ez a veszedelmes jelenség mélyen aggaszt. A magánvállalkozók abból a tételből indulnak ki, hogy a túlzott kereslet időszaka lé­nyegében elmúlt és ezt az acélgyártás 10 százalékos és a lakásépítés 20 százalékos csökkentésével indokolják. Utalnak- még a gépkocsi, a textiláru és egyéb fogyasztá­si < jkkek iránti kerestet lany­hulására is. Ugyanakkor hatósági szak­értők válságosnak tartják a mostani időszakot és ezért szükségesnek vélik a fogyasz­tás bizonyos megfékezésének jelenlegi politikáját az adó­terhek növelésével. Minden­esetre a tőke arra törekszik, hogy ne kerüljön sor semmi­féle fokozottabb állami ellen­őrzésre, a gazdasági élet kép­viselői viszont arra töreksze­nek, hogy ezt arra az egyéb­ként ismert igazságra korlá­tozzák, mely szerint a növek­vő kereslet nem jelent önma­gában inflációs veszélyt, ha ugyanakkor emelkedik a ter­melés is; A termelés növelé­sét pedig gyenesen veszélyez­tetné az erélyesebb állami po­litika és a gazdasági élet el­lenőrzése, Az inflációs Veszély oütaírő] különböző vélemények ala­kultak. Egy ilyen vélemény szerint tisztázni kellene azt a körülményt, hogy vajon az amerikai termelés rohamos növekedése azt jelenti-e, hogy rtem marad el a potenciális lehetőségektől és ugyanakkor nem marad-e el az a növeke­dés a lakosság egyre rohamo­sabb gyarapodásától. Vagyis fennáll-e az a veszély, hogy a ^ lakosság gyarapodásához képest a termelés kezd lema­radni. Miközben ugyanis az Egyesült Államoknak 1949- ben 150 millió lakosa volt, ma 170 millió főre tehető az USA lakosainak száma. Az évszá­zad végéig előzetes becslései; szerint az Egyesült Államok lakosainak száma 330—340 millió főre emelkedik. Ez a vélemény egyes szabadelvű demokrata körökből ered. amelyek szerint egy biztosabb válasz a felmerült kérdések­re. kétségkívül tisztázna sok körűimén vt abban a bonyo­lult kérdéskomplexumban. amelyből az infláció veszélye most. felmerült, ilyen válasz azonban még nem akadt. Időszaknak főszereplőjét ille­ti, akinek működése alatt a közéletben rendkívül ellen­szenves emberek voltak a hangadók. Ahol azonban egy­szer dudva termett, ott a ma­gok eléggé élszóródtak és hosszú időbe telik, míg ki tudják azokat pusztítani. Csak üdvözölni lehet tehát azt, hogy a politikai világon kí­vül a közvélemény is értesül azokról az eseményekről, amelyek az amerikai nevet Időnként feleslegesen be­szennyezték. Néhány évvel ezelőtt egyet­len amerikai rádióállomás sem merte átvenni a kanadai rádióban elhangzott „A vizs­gálóbíró” című színdarabot. Ehelyett az adást lemezre vettek fel és azt terjesztették az országban; A lemezek per­sze nem jutottak el a nagy- közönséghez, de Elsenhower elnök lejátszotta miniszterei­nek és politikai barátainak. Állítólag egy szenátor a 12 le­mezből álló gyűjteményt meg­küldte a rádiójáték szomorú hősének is, Ma már a rilóg is megítél­heti, hogy min nevettek olyan hangosan washingtoni benn­fentes körökben. Ugyanis a darab [Reuben Ship: „A vizs­gálóbíró”) könyvalakban is megjelent. Legszívesebben az egészet közölnénk, de egye­lőre elégedjünk meg rövid tartalmával: A „vfcnsgálóbfró” egy repü­lőgépszerencsétlenségnél meg­hal, felkerül az égbe, ahol rö­vid idő alatt kitúrja helyéből a mennyei bebocsátó-bizott- ság elnökét, számtalan tár­gyalás sarán vizsgálja meg az eddig mennybejutottak ügyét és közülük sokat a pokolba száműz, például Spinozát, Garibaldit, Ábrahám Lin­colnt, Sokra test, Miltont. A vizsgálat során — tekintettel arra, hogy a bizottság előtt mindig ál-Marx Károlyok je­lennek meg — minden meny- i vei lakót, akit Marx Károly- nafc hívnak, együttesen de­portálnak. Mindez borzalmas következményekkel jár a Po­koliban, ahol a sok leküldött „zavartfejű” miatt az ördögök nagyon kényelmetlenül kez­dik magukat érezni, annál is inkább, mert Luther és Mil­ton beszédeket mondanak ne­kik az elítéltek jogairól, Tom x aine megszervezi az elkár- hozott lelkek karhatalmát, Marx Károly fjedig életre hívja „az alvilági dolgozók egyesületét”. Időközben azon­ban a „vizsgálóbíró” az ég­ben melléfog, mert akikor a névtelen „főnököt” is a bi­zottság elé idézi, véget ér kis- királysága. A pokolba szám­űzik. De oda — egy régi pa­ragrafusra való hivatkozással — nem fogadják be, s vissza kell mennie a földre, ahol nagyzási hóbortban szenvedő őrültként keR élnie. A könyv párbeszédei po­koli módon hasonlítanak azokhoz a beszédekhez, ame­lyeket egy bizonyos bizottság bizonyos szenátora éveken át mondott. A szenátort — Mc Carthyt — már félreállítot­ták, de az Ilyesfajta szatírák jelentős mértékben figyel­meztetik őt és a hozzá hason­lókat, hogy férjenek a bőrük­ben. ÉPÜL Egyiptom első vízierőműve Az Egyesült Államok kor­mánya 1956. júliusában visz- szavonta azt az elhatározását, hogy segélyt nyújt Egyiptom­nak a nagy asszuani gát — a Szaad el AH — építésében. Ezt London, majd a Nemzet­közi Újjáépítési és Fejlesztési Bank hasonló lépése követte. Egyiptomnak viszont eltökélt szándéka, hogy mégis meg­építi a nagy gátat Egyiptom­nak nincs elég energiája ah­hoz, hogy éljen az éppen Asz- szuan körül kínálkozó óriási kihasználatlan kincseivel fennállásának legfontosabb támasza a Nílus, viszont még mindig kisiklik a kezéből és veszéllyel fenyeget. Az egy millió négyzetkilométer terü­letű ország három millió hek­tár termőföldből él, amelynek 23 millió lakost kell élelem­mel ellátnia. Egyiptom soha­sem gondolt arra, hogy „egy­szeriben” megépíti a gátat, de egy pillanatra sem adta fel a gátépítés tervét. Megfelelő anyagi eszközök hiányában a munka lassabban megy, de ami késik, nem múlik. Az idegent, amint Asszuán­ba ér, nyomban magával ra­gadja az első egyiptomi vízi- erőmű és foszfát-kombinát építőinek lendülete. És a lel­kesedés nőttőn-nő, ahogyan közeledünk az építkezéshez. Egyeseket ez talán meg is lep és csodálkozással tölt el, mert ezek azt hitték, hogy az építkezés teljesen abbama­radt, amióta Amerika vissza­vonta segélynyújtási ajánla­tát. Az impozáns és nyugodt de régi gát folytatásaként a Nílus balpartjánál már elké­szült egy kisebb mesterséges tó,_ amely turbinákon át bo­csátja fci a vizet és amely négy gránitalagúton keresz­tül a gát alatt ömlik vissza majd a Nílusiba. Ez a vízierő­mű mintegy 350 000 kilowatt­óra energiát szolgáltat és 1959 körül készül el. Az épí­tési költségek kb. 25 millió egyiptomi fontba kerülnek. ---------­AM ERIKAI PRÉS Richards, amint éppen meggyőzi az arab országokat a Eisenho w er- dók Irina előnyeirőL KERESZTREJTVÉNY Sportoljunk L 2 b 4 S 6 7 8 9 16 ■ 11 a a 12 a % Üf$ 14 15 16 m 17 « 19 a 2« a 21 a 22 * 24 m 25 26 27 * 29 a 34 a 31 m 32 a a 34 a M « a 36 37 ZSR HS 38 39 M a 41 42 ES IK4BN 43 44 ÜSS IS 45 46 1! 47 a 48 a 49 59 a m SÍ a 52 SS ■■■■ HUI 53 54 a a VÍZSZINTES: Szolnoki Dózsa fő erőssége; olimpiai bajnok. Test németül. Altatószer németül (ék. fel.) Innen Indul a csabai gyors, Ételízesítő; Sütő; Levél címzésnél használják; Mint a vízszintes 18; (ék. fel.) Az árunak van. Olimpiai veraenyszám, Kalmár egyik fele, Hajdú megyei község, Sarkadl Imre Lajos; Férfi becenév; OOOOO, Óhaj (harmadik kockában kettős betű), Az OB IL-be jutott vízilabda csapat edzője (3, kockában kettős betű). Ilyen színház la van. Csepel kapusa, K-el falusi leánynév, Az ökölvívó szövetség titkára. Csúnya, Francia város (a második kockában kettőé betű). Ilyen szó is van. Ruhát tisztít. Múltidő Jele.: Olimpiai birkózó bajnokunk. Az MTK és a magyar váloga­tott labdarúgó csapat tagja volt (ék. fel.) Újpesti TE kapusa. Megyénk bajnoka női magas­ugrásban (2. és 3. kockában kettős betű); FÜGGŐLEGES: 2. Rangjelző szócska, S, Sakk versenyző mondja, i. Cél németül, 5, Két szó: Nemzeti Bajnokság rövidítése, talál, 6, Tenisz műszó, 7, Budapesti Dózsa szaktanács­adója; 8, Ivét szó: 1, Múlt idő Jele; 2, Személynévmás, >, Val párja, 10, Cipész-szerszám, 13, A női magasugrás magyar csúcstartója (I, kockában ke** tős bétái}, S, Görögök istene, IS. A bor Is az, IT, A magyar vízilabda csapat kapusa, olimpiai bajnok, 1». Időmérő, 22, Nyakba vak), 24. Falusi leánynév névelővel, 26, Magyarok olimpiai száma, 27. Nemzet 29; Névelős állóvíz, 31, Végtagunk. 35. ilyen levegő jő; 36. Ilyen sisak la van, 37. BAMI. 39, Vizet ad, 41. * A sport c, lap kóbor i, -,)a ' (ék, feL) 42. Bányászváros (ék, falj 45; Filmszínész. 47. S; R, U, R, 49 Partokat köt össze k=d, 50, Cigarettázik, 51, T-vel az elején lézeng, 52, A függ; 17 névjele, 54; Kettős betű] Beküldendő: vízszintes 1, 34, 49, 35; függőleges 7, ti, It, M, TALÁLD Ki: 1. Eredetileg hogyan hangzott a Nemzeti Dal első sora? 2. Melyik csapat nyerte a Szol­nok megyei falusi spartaklád Szolnok megyei döntőjét, 3. Ki tartja a magyar csúcs­eredményt a női magasugrás­ban és hány centivel? A rejtvények beküldendők má­jus 30-ig. A rejtvényfejtők között könyveket sorsolunk ki, A he­lyes megfejtést és a nyertesek nevét lapunk június 2-1 számá­ban közöljük. A május 19-1 lapszámunkban megjelent Filmekről című ke­resztrejtvény helyes megfejtése a következő: Tánc és szerelem, Fernande!, Sárdy, Zárai, Most tudom csak, Egy szép lány férjet keres, La­dányi. A Találd ki kérdéseire a vé* lasz: Bakaruhában, M97 Január­jában BTC, Cápuet és Montague, Helyesen fejtették mega Nyit- rai Sándomé, Pénzes Bernadett, Buga Piroska, Szálát Ferenc Kunhegyes, Kálmán Éva; KU- mon Erzsébet Szolnok, FehérJá« nosné, Polgár Sándor, Vass Vil­mos, vígh Sándomé Törökszent- miklős: Könyvet kaptak: Kllmott Er­zsébet Szolnok, Buga Piroska Kunhegyes, Vass Vilmos Török­szentmiklósi. (Vidékieknek a könyvet pos­tán küldjük ki.) T1SZAVIDÉK Hl Rejtvényszelvény _____________________Sportol jónk el Sakkélet v::z DALKÓn A megyei egyéni bajnokság május eleje óta folyik; heten­ként három fordulót játszanak le a versenyzők. Eddigi eredmé­nyek a fiatalság feltörését mu­tatják, — új erők teret követel­nek maguknak; Üjból bemutatunk két játsz­mát a megyei versenyről: Caro-Kan védelem Vannay J.—Dobos D. 1. e4 c6,2. Hc3 d5, 3. ed5, cd5, 4. d4 Hc6. (Caro-Kan védelem csere változatának alaplépései). 5. Ff4 a6, 6. b4 HÍG, 7. Fe2 eS, 8. a3 FdG, 9. FgS hS. (Világos nem haj­landó lecserélni a tiszteket, te­hát nyerésre játszik), 10. Fej Vc7, 11. Vd2 Fd7, 12. HhJ Ha5, 13. Hf4 Hc4, 14. F:c4 V:c4 15. 13 b5, 16. Hd3 Fg3+, 17. FÍ2 Vc7, 18. Vg5 F:f2+, 19. K:f2 Vc4, 20. Ve3 0—0—0, 21. HC5 b6. 22. Hd3 Vc7, 23. Ve2 Vc4, 24. Ve3 Bdf8, 25. He5 Vc7. (IdőeUenőrző órával való játék esetében hasonló idő­nyerő ismétlőlépés szükségesnek mutatkozik); 26. Bhcl He8, 27. Vd3 Kb7; 28. Ha2 HdS, 29. b3 BhG, 30. Hb4 Fb5, 31. c4 dc4, 32. bc4 Fa4, 33. c5 Hb5, 34. Ve4+ Ka7, 35. Hbc6+ Kb7, 3G. Ha5+ Ka7, 37. Hbc6+ Ka8. 38. eb V:b6, 39. Babl BfG, 40. Bbl sötét fel­adta; * Lengyel védelem Szenes O.—Vannay J. 1. b4 d5, 2. Fb2 fS, 3. e3 e5, 4. a3 c5, 5. be F:c5, 6. d4 ed4, 7. Cd4 Fd6, 8. Hc3 He7, 9. Fd3 0—0, 10. Hgé2 Fg4, 11. f3 Fh5, 12. Bbl Hd7, 13. Hb5 Hb6, 14. H:dG V:d6, 15. 0—0 FgG, 16. F:g6 hgG, 17. Fc3 V:a3, 18. Vd3 g5, 19. Bb3 Vd6, 20. f4 g4, 21. f5 Vd7, 22. Fb4 Bfe8, 23. Bf4 Hc4, 24. Hg3 a5, 25. F:H B:e7, 26. B:g4 Bc3, 27. Hh5 B:d3, 28. Hf6+ Kf7, 29. H:d7 Bdl+, 30. Kf2 Ba7, 31. Bbg3 Hd6, 32. B:g7+ Ke8, S3. Hf6+ Kf8, 34. Hh7+ Ke8. 35. Ke2 B:d4, 36. Hf6+ Kf8, 37. Bd7 Be4+, 38. Kdl Be7, 39. Bd6 Bf7, 40. BeS Be7, 41. B:e7 K:e7, 42. H:d5+ Kd6, 43. HC3 KeS, 44. Bf3 bG, 45, g4 Kf6, 46. h4 sötét feladta, 5. sí. végjáték (Székely S-tól), mi WB m ü| m Int w __vm ob cdefgh Világos indul és nyer. Múlt rovatunkban megjelent 6; sz. feladvány megfejtése: 1. Hb6 l • A megyei egyéni bajnokság eddigi részeredménye (zárójel­ben a lejátszott játszmák szá­ma): Nagy Lajos 5.5 pont (7-ből), Dobos D. 5.5 (8), Vannay 4 (6), Szenes O. és Nagy László 3.5 p, Bessenyei 3, (8) stb, • Benkő Pál nemzetközi mester tartja a H. helyét a dublini zóna versenyen. Mindössze fél pont különbséggel áll a vezető Pach- mann nagymester mögött. Ered­ménye meglepően szép, az ed­digi 9 játszmából 8 oontot gyűj­tött és veretlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom