Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-21 / 117. szám

II. évfolyam, 117, szám. ARA: 50 «»ér. 1957. május 21., keüíl. VJEAQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ~ AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA jiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAI \ JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE [ J _____ _____ ► j A TASKONYI SEREGSZEMLE [ 1 SPORT I 3 t rrviTTTyWTTVTW-ViFyf yTTTT^KVTTTTTTTTV?Vf%vYTYTYYVVYTTVTfYTyvT?y?rr?ffvvyyrryyyf^^ftyfyfffyfyvyyTyyyr KÜLFÖLDI VENDÉGEINK Már beszámol tünk arról, hogy nemzetközi szakszer* vezeti küldöttség látogatta meg a szakszervezetek megyei szövetségének szolnoki központját. Az alábbi két felvétel a látogatás alkalmával készült. Ezen a képein, a koreai szakszervezeti tanács képviselői láthatók, amint a tolmács segítségével ismerkednék a szol­nokiakkal í í TEREMTSÜK MEG A GAZDASÁGI EGYENSÚLYT Ha it elmúlt év végén valaki azt mondta volna, hogy iparunk az október- novemberi megrázkódtatás után alig 4—5 hónap alatt talpraálll és termelési ered­ményei erősem megközelítik az elmúlt évit — gondolom,t szánalmas mosoly fogadta volna szavait. Nemcsak a lai­kusok, de az ország legtekin­télyesebb gazdasági szakem­berei is arról beszéltek, hogy legkevesebb másfél, de lehet, hogy két év szükséges addig, ínig gazdasági életünk isimét a rendes kerékvágásba kerül és a termelés eléri az 1956 szeptemberi színvonalat; A tények azonban alaposan rácáfollak a tócsinyhitűekre, mert termelési eredményeink ma már sokkal jobbak, mint *zt pár hónappal ezelőtt re­méltük; ‘ Megyénk ipari üzemei és szövetkezetei április hónap­ban két és félmillió forinttal kevesebbet termeltek ugyan, mint 1956 áprilisában, örven­detes azonban, hogy a válla­latok többségénél a termelés színvonala már meghaladja az előző év azonos időszakáét. A minisztériumi iparban a Tisza Cipőgyár, a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépja­vító, a Tejipari Vállalat és a Malomipari Egyesülés terme­lési eredményei a legjobbak, míg a helyi ipari vállalatok közül a törökszentmiklósi Ál­talános Vasipari Vállalatnál, a szolnoki Ruházati Vállalat­nál és a jászberényi Háziipari Vállalatnál emelkedett leg­jobban a termelés. Néhány fontosabb ter­mékből üzemeink jóval többet állítottak elő, mint a múlt év áprilisában. így pl. égetett téglából 30,2 százalékkal, bőr­cipőből 23,9, tejből 4,8, vaj­ból 57,2, lisztből 37,3, péksüte­ményből 23,8 százalékkal volt több a termelés, mint tavaly, de a kénsavtermelés is alig pár tonnával maradt el az előző évitől. ' A vállalatok termelési ered­ményeiből tehát az tűnik ki, hogy inkább a könnyűipari és élelmiszeripari vállalatok ter­melése közelíti meg a múlt évi termelési színvonalat, míg a nehézipari vállalatok egyré- szénél még sok akadályt kell az útból elhárítani. Legjelen­tősebb nehézipari üzemeink­ben, így az Aprítógépgyárban, a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyárban és a Jár­műjavítóban az áprilisi ter­melés sokkal kevesebb volt, mint. az előző évben; Kádár' János elvtárs parla­menti beszámolójában a gaz­dasági helyzet ellentmondá­saival foglalkozva megállapí­totta, hogy jelenlegi nehézsé­geink egyik főoka: a munka­bérek emelkedése mögött nincs azonos termelési érték. Ez a megállapítás helytálló Szolnok megyei viszonylatban is. Az előbbiekben említettük már. hogy iparunk két és fél­millió forinttal kevesebbet termelt, mint a múlt év ápri­lisában, ugyanakkor kereken 5 200 000 forinttal többet fi­zettünk ki Nem kétséges, hogy ez az állapot tovább nem tartható fenn, a legsürgőseb­ben helyre kell állítani a ter­melés és a bérek egyensúlyát. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a nehézipari üze­mekben a termelékenység 91,7 százaléka, az átlagkereset vi­szont 125,6 százaléka az el­múlt évinek. Az is tarthatat- tan, hogy élelmiszeripari üze­meinkben a 38,8 százalékkal magasabb bérért 8,5 százalék­sai kevesebbet termeljenek, mint tavaly ugyanebben a hó­napban; A béreb — különösen az alacsony bérek emelése —a népgazdaság igen sok terülle- tén indokolt vélt. A kormány ennek tudatában számos in­tézkedést tett a bérek igaz­ságosabb rendezésére. A hiba nem is itt van, hanem abban, hogy a bérek számottevő nö­vekedése mellett a termelé­kenység üzemeink többségé­ben nem éti el a béremelés előtti színvonalát. Természetesen nem min­den vállalatnál ilyen nagy az aránytalanság. Vannak olyan vállalatok/is, ahol az említett egyensúly már helyreállt vagy legalábbis erősen meg­közelítette az egyensúly állat potát. Ilyenek többek kö­zött a Malomipari Egyesülés, a Mezőgépgyár, a Török­szentmiklósi Vasipari Javító. Megállapítható, hogy a ter­melékenység és az átlagkere­setek közötti arány a helyi- ipari vállalatoknál általában jobb, mint a minisztérium irányítása alá artozóknál; A termelékenység tavalyi szintje elérésének egyik elő­feltétele többek között az hogy mindazokban az üze­mekben, illetve munkahelye­ken, ahol az lehetséges és nem megy a munka minősé­gének rovására, újra be kell vezetni a darabbért. A mi­nisztériumi iparvállalatoknál az 1956. I. negyedévben az összes ledolgozott óráknak csalk 8,6 százaléka volt egy­szerű időbéres óra, 1957. I. negyedévében viszont már 54,6 százalékra emelkedett ez az arány. Természetes, hogy az időbér nem ösztönöz a többtermelésre, ez azután megmutatkozik a vállalatok termelékenységi mutatóiban is. Vannak bizíafő eredmé­nyeink, de vannak még hi­báink is, melyek hátráltatják gazdasági céljaink megvaló­sítását. Állami és gazdasági vezetőink, — a dolgozókkal karöltve — tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a népgazdaság egészé­ben a Szolnok megyei ipar­vállalatok is mielőbb betölt­sék feladataikat; Kóczián Zoltán. Elkészült az új szolnoki közúti 7 isza-híd terve A felszabadulás után ideiglenesen épített szolnoki közúti Tiszai-hidat alapos statikai vizsgálatnak vetették alá és megállapították, hogy a korlátozott sebességgel ha­ladó járművek húsz tonnáig nyugodtan közlekedhetnek a hídon. Ennek ellenére elkészült már az új közúti Tisza-híd terve is. amelynek építéséhez valószínűleg 1958 harmadik negyedévében fognak hozzá. Az új szolnoki közúti Tisza- híd az egyik legkorszerűbb h idunk lesz, 9 méteres pálya- burkolattal cs mindkét oldalon két méter hatvan centis gyalogjáróval, Iskolai mehess szakkörüket szerveznek a megyében Szolnok megyében a mező- gazdasági szakemberek idő­ben gondoskodnak a nehéz utánpótlásról. Az iskolákban, ahol erre mód nyílik, méhész szakköröket szerveznek. A méhészek szívesen segítik a fiatalok tanulását és nemcsak tanácsokkal, hanem anyagi eszközökkel is támogatják őket. Ujszászon, például Vágó András egy raj mehet aján­dékozott az iskolásak méhész szakkörének; A csehszlovák szakszervezetek küldötteit a kereskedelmi dolgozók látták vendégül, s hosszasain elbeszélgettek a két szakszervezet munkájáról; Rendkívül gazdag és változatos kiállítási anyagot mutat be a BIV Uj autóbuszok Az Ikarus Gyár, amelynek 66-06 — fannotoros — típusú, száz személy befogadására al­kalmas autóbusza nemcsak nálunk, hanem a külföldi or­szágokban is nagy elismerést szerzett a távolsági közleke­dés lebonyolításánál, ezúttal a városi belső forgalomra sze­relte át ezt a kiváló jármű­vét. A műszaki újdonságok mellett nagy előnye a kiállí­tott új típusnak a háromajtós megoldás, ami megkönnyíti az utasok gyors fel- és leszállá­sát. A gyár 30-as jelzésű, ki­sebb terjedelmű modelljét el­sőrendűen szilárd szerkezete következtében a távolsági forgalomra is átalakította. Hatásos segítség az építkezésekhez A vidéki nagyobbarányú építkezések számára igen je­lentős segítséget nyújt az Ikarus Gyár új, D 700-as te­hergépkocsija, amely egy ce­ment- és habarcsszállításra alkalmas tartállyal rendelke­zik. Ennek tartalma sűrített levegővel 20 méternyi magas­ságra nyomható fel. Az építési munka ezzel lényegesen meg­gyorsulhat és a munkaerő­megtakarítás is igen jelentős. A hatalmas befogadóképes­ségű és legmesszebbmenően korszerű tehergépkocsik egész sorozatával vonul ki a Vásár­ra a Csepeli Autógyár és a Budapesti Járműgyár, vala­mint a Járműfejlesztési Inté­zet is. Tái laboratórium a mezőgazdáknak A Laboratóriumi Felszerelé­sek Gyára egy komplett me­zőgazdasági táj laboratóriumot mutat be, amely a vásár lá­togatói előtt igen tanulságos módon különféle talajtani vizsgálatokat tot eszközölni. Emellett bizonyos növénye­ket, terményeket vesz agronó­mia! vizsgálat alá. Ugyanez a gyár a Tan­eszközök Gyárával együt­tesen egy üvegtechnikai üzem működését is szemléltetni fogja, s így a látogatók köz­vetlen képet nyerhetnek a különféle — üvegből készült — technikai cikkek előállítá­sáról. BalatonfSredre Készül a szolnoki Népi Együttes — Az Egerben nagy siker­rel szerepelt szolnoki Népi Együttes énekkara a június elején megrendezendő bala­tonfüredi Dalos Versenyre készül. A műsoron Kodály, Bartók művei és a baráti ál-< lamok dalai szerepelnek. Jlcftüi'ásák, eft'áziKty'á&Ök, U&zölt Apró fehér felhőpamacsok úszkáltak vasárnap reggel a kék égbolton. Már a kora reg­geli órákban népes ember- c: port gyülekezett a szandál sport-repülőtér hangára kör­nyékén. A klub tagjai sürgős munkához láttak. Apró zász­lócskákból vörös négyszöget készítettek a hangártól mint­egy fél kilométernyire, a oda vagy 30 hát- és hasemyőt vit­tek. A vitorláz» pilóták pedig vitorlázógépeiké* hordták ki egymásután a hangárból, s összeszereléshez készülődtek. Fél 9 tájban a MALÉV hatal­mas szürke autóbusza érke­zett meg, s újabb ejtőernyős csoportot hozott Ceglédről és Kecskemétről; Kilenc óra tájban nagy öröm közben megérkezett a szovjet gyártmányú ÁN 2-es típusú személyszállító repülő­gép egy kétüléses Fecske kí­séretében. A sportpilóták, ejtőernyő­sök hosszasan és kíváncsian nézegették ezt a gépet, mert ilyet még a szolnoki repülő­téren nem láttak. Az ejtőer­nyősök találgatták, hányán férnek el benne, mert ilyen­ből még nem ugrottak. Egy­szerre csak hangos kiálltás hallatszott. — Első géphez felkészülni, szerelvényt megigazítani, utá­na sorakozó! — harsogott Kiss Károly parancsnok sza­va. A fiúk pillanatok alatt hajtották végre szavait, s a nyílegyenesein felsorakozott ejtőernyősöket gépbeszállás előtt Doktor Zoltán százados ugrató-parancsnok mégegy- szer ellenőrizte. Gépbeszállás után felbúgott a légcsavar, s a sötétzöld repülőgép a szolnoki fiúkkal egy kis nekifutás után a vörös négyszög elől felemel­kedett a földről. Két-három kört írt le a repülőtér, s Szol­nok felett, míg 800 méter ma­gasra emelkedett. A gépben a levegőben vidá­man telt az idő. Az ugrató- parancsnok, Doktor Zoltán, régi ismerőse a szolnoki ejtő­ernyősöknek. A fiúk vidám megjegyzések közben szem­lélték az alattuk elsuhanó tá­jat, míg lassan a cél fölé ér­tek. Ekkor Doktor Zoltán ki­nyitotta a gép ajtaját. A leve­gő tompa zúgással tódult a fülkébe. Kinézett az ajtón, hogy meggyőződjön, jó helyen repülnek-e. Jó helyen voltak. Hátra szólt a fiúknak: — Ug­ráshoz felkészülni, karabine­reket beakasztani! Szekeres Mihály állt köz­vetlen az ajtónál, az ugrató parancsnok egy karmozdulat­tal jelt adott, s a hat fiatal ’• atalmas zúgás kíséretében kiugrott a gépből, s eltűnt a "ép hasa alatt. A földön a többi ejtőernyő­sök és a civil szemlélők, ahogy a fehér gombák kinyíl­tak, számolták: egy, kettő, há­rom, ... hatodik! Mindegyik­nek kinyílt az ernyője. Nem történt semmi bajuk. Kelle­mes látvány volt, amint a hat fehér gomba, lassan,' méltó­ság teljesen közeledett a föld felé. A fiúk, -miután elmúlt a nagy izgalom, fent a levegő­ben átkiabáltak egymáshoz — fordulj szél irányba, föld kö­zelben homoríts. zárd a lábad S tényleg, mint egy szál gvertya, úgy értek le egészen 80—100 méterig. Földközelben azonban a talajmenti szél. . íy kicsit megimibolygatta őket. De senkinek nem tör­tént baja. Zs. Tóth Pál föl- detérése volt a legszebb, mert ő talpon maradt. Gyorsan ősz* szehajtották az ernyőket, s in­dultak vissza a vörös négy­szöghöz. Sajnos, egy kis bosszúság csúszott a számításba. Elma­radtak a legérdekesebbek, a zuhanó ugrások. Ugyanis zu­hanó ugrást csak biztosító ké­szülékkel, úgynevezett kappal lehet végrehajtani. így csak egyetlen zuhanó ugrást lát­hattunk, az utolsót, amelyet Doktor Zoltán mutatott be 1200 méterről s innen 7 má­sodpercet zuhant. Ezután — bár viharos Idő alakult, mégis repülőbemuta­tóra került sor. Elsőnek Ki­rály Sándor Lepke típusú vi­torlázógépével csörléssel emelkedett a magasba, s gya­korló termikrepülést végzett. Majd utána Iglódi Károly ment a kétkormányos, kétülé­ses géppel a Komával ellen­őrző repülésre, A vitorlázó gépeknél meg­szokott csendbe egyszerre csak éles motorzúgás hasí­tott. A Galamb, a klub von­ta tógépe telj esi tményrepülés- re vontatta a Pilis virtolázó­gépei Tisza István ezüstkoszo­rús jelölt pilótával. Utána Ta­kács József a Cinkével emel­kedett magasba, hogy kihasz­nálja a v i h a rfron t o kban ki­alakuló igen jó emelőáramla­tokat. Sajnos, különösebb eredménnyel nem sikerült visszatérniök. így mindössze 2.20 órát töltöttek a levegő- , ben. s utána leszálltak; Komolyabb eredmény ez al­kalommal nem született, mert a délutáni órákban olyan eső kerekedett, hogy abba kellett, hagjmi az igen szépen induló és komoly eredményeket ígé­rő repülőnapot. Cs, F,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom