Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-21 / 117. szám

t

A TASKOMA SEREGSZEMLE

I uivr» is' l Kezdjem ezt az

írást, hogy megkíséreljem hűen visszaadni azt a hangulatot, amely a kunhegyes! és a tiszafüredi járás ifjúsági találkozóját jellemezte.

Talán az első élményekről kellene írnom először. Arról, hogy a két járás minden községéből csak egy felé vezetett az út ezen a napon Pusztataskony irányába. S nemcsak azért, mert a Tas- konyba „vezető útelágazásnál három kékingesi, vörösnyak- kendős tiszaburai fiatal — Bárány Julia, Kiss Sándor, Borbély János — kedves szóval, szívből jövő mosollyal, vörös zászlót használva útjelzőnek, üdvözölt minden érkező kocsit, hanem azért is, mert aki csak életre való fiatal volt a környéken, az korán ébredt ezen a reggelen, s egy napra búcsút vett szüleitől, falujától.

Hát mit mondjak? Özönlöttek a KISz-esek, kívülállók, az úttörők és az érdeklődők. Jöttek feldíszített, fellobogózott tehergépkocsikon. Zetore vontatókon, kerékpáron és gyalog, kinek hogy állt módjában.

Volt olyan falu, mint Ti- szaroff és Tiszabura, ahonnan többen jöttek, mint amennyi fiatal él a községben. Ezzel már azt is megmondtam, hogy bizony szülők, felnőttek is lehettek vagy ezren a találkozón. A fiatalok számát egyébként ötezerre becsülik.

ötezemyi tömeg, ötezer, erőtől duzzadó fiatal, ötezer kápráztató Ifjúi szépség, amely ott hullámzik, tarkáink. kéklik és vörösük a volt gróf Capári kastély parkjában. Micsoda pazar tavaszi seregszemle! A kunhegyese Vörös Csillag Tsz lányaitól a tiszafüredi Kossuth Gimnázium egyensapkás diákjaiig, a tiszagyendai röplab- dázókhM az abádszalóki énekesekig mindenki itt van ma.

I tíz Órakor | már gombostűt sem lehetne leejteni a parkban; A díszemeivényen helyet foglalnak a legharcosabb ifjú proletárok. Kék ing, vörös nyakkendő és KISz embléma mindenütt.- — Az emelvény elé felvonul a tiszaiburaiak KISz egyenruhás díszőrsége. Ágoston Marika és Gél Zsdgmomd feláll a színpad két szélére, égő vöröszászlót tartva kezében.

Megkezdődik az ünnepség. Szécsi András, a KISz Központ küldötte szól a fiatalokhoz. Azért mondom így: szól, mert Szécsi elvtárs nem beszámolót tart. nem előre megírt ünnepi beszéd szövegét olvassa fel. Papír nem is volt előtte, azt mondta csak, amit érzett, amit ott látott, s éppen ez volt a legnagyszerűbb benne.

A szovjet helyőrség egyik komszomolistája adja át a Komszamól üdvözletét a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak. Forróhangú távirat megy az MSzMP Központi Vezetőségének az Ifiúsági találkozó nevében.

1 mindez | neTri tapt tovább egy háromnegyed óránál. Rövid, tartalmas, izzó az ünnepély minden mozzanata, s R csattanóként Bohácsi Sándor járási KISz titkár odalép a mikrofonhoz.

— Most pedig folyjon a bor, szóljon a zene, * ki ne fogyjon a jókedv egész nap Jó szórakozást, mindenkinek!

Abban aztán nincs hiány, a szórakozásiban. Legfeljebb az ember nem tudja eldönteni, a változatos kultúrműsort nézze-e meg, — ha oda fér valahogyan a tömegtől — a röplabda tornát kisérje-e figyelemmel, a kunhegyes! ifjúsági válogatott — kunmadaras! szovjet labdarúgók meccsére menjen-e drukkolni, vagy a két sergő valamelyikéne próbáljon feljutni, avagy a lövöldékben pufog- tasson.

És hívogat az abádszalóki, a tiszaburai. a kunhegyes! földműveeszövetkezetek laci2 '

1957, május 21>

konyháiból kiszűrődő népi zene, ínycsiklandó pecsenyeillat. Ebédre legjobb mégis a burai halászlé.

Ebéd. De hol van még az? Egyelőre egy kunhegyesi kisfiú, Pál Imre énekel magyar nótákat a színpadon. De mi iyen szépen. Hozzá hasonlóan talán csak a tiszaburai Nagy B. írónké tud ilyen szívhez szólóan dalolni S hogy a szólóénekek közül emeljünk még ki egyet, említsük meg a tiszafüredi Mattyasovszki Béla táncdal számait, akit az átélés hatására együtt kísér a tömegből három leányzó, Borsos Olga, Ágaston Marika és még egy barátnőjük.

| LEGNAGYOBB SIKERE |

a táncműsornak van. A kunhegyesi kultúrotthon fiataljainak legénytánca az ugyancsak e községbeli földművesszövetkezeti lányok többszöri fellépése, a tiszaburai kispajtások (7—8 évesek lehetnek) magyar tánca méltán arat nagy tapsot. A táncosok sikerére mégis a tiszafüredi Kossuth Gimnázium „Füredi lakodalmasa”’ teszi fel a koronát.

Amikor ezt a számot bemondja a szpíker, árad a tömeg a színpad köré. A kastély erkélye annyira tele, hogy szinte félő, egyszer leszakad. De a nézőket, 6zom- jazókat ez nem rettenti el, még a falra felfutó vadsződő ágakon is annyian csüngnek, amennyien csak fel tudnak kapaszkodni. A környező fákról nem is beszélve, s főleg, hogy mindez a már megeredő eső ellenére.

Hát ilyen hangulatban jelenti be a mikrofon:

— A tiszaburai KISz szervezet meghívott vendégei foglalják el helyüket az asztalnál

A meghívott vendégek a kunmadaras! repülőtér szovjet katonái, környékbeli mi- licisták, jóldolgozó KISZ fiatalok. A párolgó pörkölt ízes saláta, s a jóivású sör fölött megindul az ismerke- dés a szovjet harcosokkal.

Egész nap szétszóródva látjuk őket. Már mint a szovjet katonákat. Hol úttörőkkel beszélgetnek, hol KlSz-esek- kei söröznek, dalolnak az idősebb komm unisták<pl. sétálgatnak a magyar lányokkal.

És táncolnak persze, mert az eső sem tudta szétmosni a vendégkoszoirút. Igaz, voltak, akik megijedtek, s gyorsan haza szaladtak. De a zöm maradt. Maradtak, és az 5 órakor kezdődő szabadtéri, valamint az épületben megrendezett táncokon keringték a párok. Együtt táncoltak a magyar és szovjet ifjak. Hadd említsem meg, hogy nemcsak a felnőtt ifjúsággal

A kastély parkjának egyik fáját az úttörők sajátították ki. Hiába, ők még sem táncolhatnak a felnőttekkel együtt. Ott zakatolgattak hát vagy húszán csak úgy maguk között a fa körül, mindaddig, míg csak észre nem vették a szovjetek. Mihelyt azonban meglátták, azonnal bekapcsolódtak a zakatolásba, s ropták a táncot a pajtások nagy örömére.

I lenne meg I mnyi minden,

annyi élmény, amit le kellene Írnom, csakhogy arra kevés lenne ez a négy oldalas lap is. Hát még ha megírnám azoknak a romantikus ismerkedéseknek a történetét is, amik ezen a nagyszerű ifjúsági seregszemlén szövődtek.

Borsóik Bajos.

*>^ii *>

NQTO-tiborzök visszavonulása

Nyugat-Berlinhen

— Kár a szép beszédért, főhadnagy úr, de azt hiszem nem kellett volna azt mondania, hogy: az ellenség fenye- geitőleg áll előttetek. Némelyik fiúnak olyan szörnyen gyors a felfogása.

Két

hónapja...

Ma van két hónapja annak, amikor március 21-én zászlót bontott az új ifjúsági mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Rövid idő ez a két hónap, de eredményekben nagyon gazdag.

Szolnok megyében 112 szervezet alakult ebben az időszakban s ha hozzávesszük, hogy a megye minden üzemében van már alapszervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, akkor örömmel jelenthetjük: az ifjúmunkások magukénak érzik a szövetséget.

Van már olyan járás Szolnok megyében, mint a kunhegyesi is, ahol csak a KISZ szerv e zetek vannak, az EPOSz a MAFISZ és egyéb rétegszervezetek felbomlottak és átalakultak. Középiskolás fiatal- iai-nk is felsorakoztak a párt ifjúsági szövetségébe. Mezőtúron, Jászberényben. Török- szentmiiklóson és Szolnokon alakultak meg a középiskolai KISZ szervezetek s most dolgoznak a nyári program-tervezeteiken. A termelőszövetkezetekben a jászapáti Vele- miben, a jászladányi Tán- csics-ban. a szandaszöllősi Vörös Mező-ben — ifjúsági munkacsapatok megszervezésén, a szocialista munkaverseny felélesztésén fáradoznak kommunista fiataljaink.

De végig a megyén Szolnoktól Szapárfaluig, Tlszabu- rától Jászkisérig mindenhol KISZ feliratokkal találkozunk. „Lépj a KISZ-be!” „A párt és a KISZ győzelemre visz” jelszavak hirdetik az úttesteken, plakátokon, vagy a falra pingálva.

Néhol cikornyás, gyakorlatlan újakkal írták ezeket a jelmondatokat. De mind-mind arról beszél: április 4-én, május 1-én Szolnok megye községeiben a KISZ fiatalok készítették él a feliratokat.

A munkás milíciában, a karhatalomban is megtaláljuk őket. Szolnok megye fiataljai ' '«-salettel megállták helyüket eddig a párt mellett, a

0 «rletárdiktstura védelmében.

Egyre gyakrabban feltűnik

1 KISZ-esek kékinges, vagy kékbluzos, vörös nyakkendőé alakja és mindenütt egyre el- ismerőbben nyilatkoznak már r uk.

Tanuságtétél ez a két hónap. Tanuságtétei amellett, hogy helyes volt a párt határozata, a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásáról 6 hogy a haladó magyar i"jóság lelkesen érzi magáénak ezt a szervezetet.

— börzék —

Bérűin (MTI). A Neü Rhein Zeitung közlése szerint a bonni kormány azzal a kérelemmel fordult az Egyesüli Államok kormányához, hogy leszerelési tervét lehetőleg a szeptemberi nyugatnémet választásokig ne hozza nyilvánosságra.

A kérelem — mint a lap írja, — rámutat arra, hogy Adenauernek és pártjának újraválasztása lehetetlen, — amennyiben az európai de- militarizált övezetről, vagy a fegyverzet csökkentéséről szóló tervekről szeptemberig nemzetközi megállapodás történnék.

London (MTI). A Reuter jelentése szerint a tizen- kétezres taglétszámú angol tudományos dolgozók szövetségének tanácsa vasárnap tartott évi közgyűlésén határoza- tilag üdvözölte azt a tizennyolc vezető nyugatnémet tudóst, aki megtagadta a részvételt a nukleáris fegyverek gyártásában.

A tanács felszólította a kormányfőket, üljenek össze és azonnal tiltsanak be minden atomkisérletet. Egy másik határozat az atom és a termonukleáris fegyverek betiltását szorgalmazza.

Párizs (MTI). A lapok csak most emlékeznek meg arról, hogy a francia főváros melletti Chesnay-ban három magyar disszidens a múlt héten rablótámadást követett e! egy italmérés tulajdonosnője ellen. Sós Sándor huszonhá roméves, — Pusztai Kálmán húsz éves és Kassai Tivad-u huszonkét esztendős magyar disszidens megtámadta és megkötözte az asszony*, a száját felpeckelte és a pénztárból elvite annak tartalmát

A lapok híradása szerint » nyomozás megállapította, — hogy a három tettes nem politikai disszidens, hanem az októberi eseményeket kihasználva megszökött a börtönből, ahol közöséges bűncselekmény miatt büntetését töltötte. kassai felesége ellen, akinél a rablott pénzt megtalálták, orgazdaság miatt sántán e’járás indult;

Colombo (MTI). Mint a Reuter jelenti, Nehru indiai és Bandaranaike ceyloni mi- nisáerelnök vasárnap közös nyilatkozatot adott ki, amely- ban aggodalmát jutattja ki- Viezésre, a Szovjetunió az Egyesült Államok és Anglia kísérleti célokat szolgáló nukleáris robbantásainak káros és előre beláthatatlan következményei felett.

Hanoi (MTI1. Ho Si Minknek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására hétfőn délelőtt Hanoiba érkezett K. J. Vo- rosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.

Ho Si Minh és Vorosilov beszédet mondott.

Párizs (MTI). A hétfői francia sajtó úgyszólván egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a Biztonsági Tanácsban nem lesz kedvező eredménye a francia kor*, mány lépésének.

Az Aurore, amely pedig a V-uezi kérdésben mindvégig a legkövetkezetesebben és a 'egharciasabban képviselte a francia nacionalisták álláspontját, hétfői számában kénytelen elismerni, hogy Nasszer ma a szuezi ügy —* „nemzetközi döntőbírója.”

Ssínbání nofess

Csillogó szemeb

Vasárnap délelőtt, gyermekelőadás keretében isméi színre került a „Jáno6 vitéz”. A színházat zsúfolásig megtöltötte a sok apróság, a páholyokból szőke, barna, fekete fejek kísérték figyelemmel a színpadon folyó eseményeket. Csillogott a szemük a sok szép láttán, tekintetük a darabbal való együttélést fejezték ki. Homlokukat ráncolták, sóhajtottak nagyokat, vagy nevettek, mikor, mit láttak, de az egyes jelenetek, vagy felvonások végén az elismerés mindig egyöntetű volt: zúgó taps.

A szünetekben csoportokba verődve, felnőttesen tárgyalták az előadást. Egy feketehajú, kékruhás kislány alig látszott ki a földből, nekldől- ve az oszlopnak, megjegyezte:

— Én úgy sajnáltam Ilus- kát. az a csúnya boszorkány

iÉHES GYÖRGY

syémRDTn C8L

Kalandos regény

(05.)

Különös, az volt az érzéseim, hogy poros a levegő: mintha nem is levegőt szívnék magamba, hanem milliárd meg milliárd láthatatlan porszemet.

Cseppkőoszlopok közt botladoztunk át.

Köhögni kezdtem; apa és Tatár mérnök Is köhögött.

Most egyszerre megálltak.

Apa kiáltott és letérdelt.::

Tudor bácsi ott feküdt a földön, félig befedve kővel, földomladékkal.

Lehunyt szemmel, hátracsapott karral hevert a hátán.

Apa körbevilágított a lámpával; A barlangfolyosó nem volt sehol. Szikladarabok, földfolyás, kavics zárta el az utat.

— Földcsuszamlás:;: — mondta halkan Tatár.

Máris ott térdeltünk mind a hárman Tudor bácsi mellett

kapartuk róla a törmeléket.

Fojtogató füst terjengett körülöttünk. Gyorsan dobáltuk félre a köveket, de közben felülről homok pergett nyakunkba.

Az omlás úgy látszik még nem ért véget, a hegy bel- eje csúszik, helyezkedik.

— Végre! Még ezt a sziklát .•.: Sikerül megemelni, gv. Tudor bácsi már szabad.

Apa és Tatár, akik mostanáig csak sietős félszava- cat váltottak egymással, végtelen óvatossággal emelik fel, n a hátizsákot viszem. Elindulunk kifelé. -. .

Egy pillanatra fölvetítem a lámpát a barlangmennye- etre. Szikladarab függ odafönn, szinte úgy érzi az ember, hogy alig-alig tartja valami..»

Nem tudok parancsolni magamnak, meggyorsítom lépteimet.

Úgy.;. végre künn vagyunk a folyosóból, künn a kék barlang tavánál.;:

Odabentről újabb roppanás hallatszik. Lehet, hogy épp most zuhant le a szikla, amely alatt ott álltam még pár perc előtt.

Megborzongok.

S az SS-ek? Valahol ott lehetnek túl az omláson .;. vagy falán alatta. Egész hegy választ el bennünket.

Remek... ha ... Tudor bácsinak nincs nagyobb baja.

Leszaladok a tó partjára. Apáék ott térdelnek a bácsi mellett.

Keskeny pántlikában vér szivárog az ajka széléről Alig lélegzik. A szívére csúsztatom a kezem. Ez szerencsére nyugodtan, erősen dobog.

Tatár mérnök megnedvesíti a sebesült homlokát. Ez használ. Tudor bácsi lassan kinyitja a szemét. Egy pillanatig rajtam pihen a tekintete, majd átfogja pillantásával az egész kék barlangot.

Aztán halkan sóhajt és ismét lecsukódik a szeme.

összeszedjük minden fölösleges ruhadarabunkat és azt teregetjük alája derékaljnak...

Tatár mérnök mellette marad és mi apával elindu-; lünk megkeresni a kijáratot.

Hogy is mondta Tudor bácsi, mikor ottmaradt hát-; védnek a barlangban: „a túlsó oldalon”. ;

A tó lejtős partján egy-kettőre ott vagyunk. De bár-; merre nézelődünk, kijárást nem lelünk sehol. ;

Apa nyugtalanul csóválja a fejét. ;

— Sehogyse értem. Tudor nem az az ember. Ha egy-; szer azt mondja: van kijárat, akkor itt is kell valahol; lennie. !

Már alkonyodik, barna félhomály száll a tóra, nincs! sok értelme a keresgélésnek, összeszedjük ami száraz ágat! hirtelen a kezünk ügyében találunk s visszük oda, ahol Tu-! dor bácsi fekszik. ;

(folytatjuk.) <

mindig bántotta. Pedig Tluska milyen szépen éftekelt.

Á csoportból egy másik kislány ábrándozva nézett maga elé.

— De szép volt a királylány és a ruhája, ó:.. — mondta nagyot sóhajtva és látszott az arcán, hogy mennyire tetszett.

Beszéltek Jancsiról, a vitézről. Bagóról, a jóbarátról és mindenkiről, aki megragadt az emlékezetükben.

Most hagyjuk magukra egy 1 -csit és hadd beszéljek én a darab szereplőiről. A János vitéz már 60k előadást megért, kritikát is kapott. Ehhez szeretnék kapcsolódni, hogy miért, azt is elárulom. Két szerepben két beugrást láthattunk és róluk akarok írni egy pár szót. Remélem, hogy fiatal barátaim nem veszik zokon, hogy csak Zsámbéky Erikát és Potoftzky Bélát em- ♦ lítem meg. mert P&lffv Alizról, a*Somopyi. Gézáról, Kompóthy

Gyuláról és a többiekről már írtunk, akik, mint mindig, most is nagyszerűt adtak ebben a darabban.

Zsémbéky Erika lluskája jó volt, annak ellenére, hogy mindössze egy. vagy két alkalommal próbált. Bájosan mozgott, szépen énekelt, meggyőzően játszott, Nemcsak az Iapróságok, hanem mi is elhit- MÜk,. hogy Iluska mennyire szenved gonosz mostohájától.- Külön dicséretet érdemel a patakparti alakításáért, —* amikor da 1 b an sóhajtja el keserveit. Oly kedvesen,

; ;egyszerűen játszott és báio- ;san énekelt Zsámbéky Erika, ;hogy sok kicsiny nézőnek ;könnvet csalt a szemébe.

; Pototzky Bélát, egy-két kitt-ételtől eltekintve, eddig csak !epizód szerepekben láttuk. IMost mint Bagó mutatkozott be és nem okozott csalódást. Jól énekeit és megközelítően m alakítást nyújtott.

No. de térjünk vissza a mi kis csoportunkhoz. Ni-ni. vajon hova tűntek el? Persze, bent ültek a nézőtéren és egvütt izgultak Jancsival azért, hogy minél előbb megtalálja az ő kedves, szeretett Iluská.ját és boldogok legyenek, míg meg nem halnak.

— kimar —*