Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-21 / 94. szám

Ahol mindenki a iz/í-re készül — Híradás a jászapáti Velemi Tsz fiataljairól — „Figyelem! Folyó hó 19-én sporterte­kczletct tartunk. KISZ vezetőség.” Hirdeti egy kockás irkalap, amelyet rajzszeggel erősítet­tek a tsz falitáblájára. Köz­vetlen alatta másik hirdet­mény arról értesíti a szövet­kezet tagjait, hogy este az if­júsági teremben filmelőadás tesz a mesterséges Holdról. Feljegyzem a hirdetmények szövegét, mert az is doku­mentum, hogy a jászapáti Velemi Endre Termelőszövet­kezetben dolgozik a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. De ifj. Horváth István, a tsz el­nök lekicsinylőén legyint ér­cé. — Ezt fel se írd, hanem gyere be, ha jó anyagot akarsz gyűjteni. Két egymásba nyíló terem­be vezetnek be. Ez az ifjúsá­gi otthon. Az egyik a klub, rádióval, könyvtárral, s tár­sasjátékokkal felszerelve. A másik az előadó terem, ben­ne színpad, még alig szikkadt tapasztással. — Most építettük, 4 000 fo­rintból, — mutatja Agócs László, a KISZ vezetőség tagja. Bizony megyeszerte ritka­ság, hogy saját színpada van a tsz-nek. Pedig mennyi min­dent jelent ez. Tudnak hol próbálni a táncosok, a szín­játszók, a szavalok. Ha ün­nepségre kerül sor, a fiatalok már műsort adhatnak. De hogyan épült ez a szín­pad? Munka után. Letelt a munkaidő a szövetkezetben, a fiatalok meg bejöttek, mal­terok kanalat, kalapácsot fog­tak és készült a színpad es­ténként. Mindez munka után. Pedig éppen arról akarok szólni, hogy a munkában is milyen kiválóan dolgoznak az ifjú tsz tagok. Éjjel-nappali műszak Elég sok tavaszi szántás maradt el őszről a tsz-ben. A szövetkezetben úgy határoz­tak, ha már így van, akkor szántás előtt meg is terítik trágyával a földet. Igenám, de sürgős volt a munka. Egyszerre kellett vé­gezni a szántást és a trágyá­zást. Az egyik ifjúsági mun­kacsapat éjjel-nappali műsza­kot kezdeményezett. Éjjel­­nappal hordták a trágyát Se­­nográcki Sándor. Ádám Ist­ván, Bagi Béla, Kocsis István és a Tóth-testvérek; Pista, Lajos, Feri. Két hét alatt 30 holdat terítettek meg nyolcán öt vagon istálótrágyát szarvasba raktak a szántóföl­dön. Négy ifjúsági munkacsapat dolgozik a tsz-ben. Elvégez­ték a borsó, a mák kapálását, a cukorrépa sarabolását. Méghozzá olyan szépen, hogy öröm ránézni a tsz elnök sze­rint. Ifjúsági őrjárat Gondolhatja mindenki, mi­kor került rá sor. Bizony ok­tóberben, novemberben, ami­kor az a jelszó járta: „felosz­tani a szövetkezeteket”. A Ve­lemi Endre Termelőszövetke­zetből nemigen akadtak ki­lépők, s főleg nem volt köz­tük fiatal. Sőt nagyon szép ragaszkodásról tettek tanúsá­got. Járőrszolgálatot szerveztek a határban. Agócs László, Pá­dár István, Nagy József. Se­­nográcki Sándor és a többiek vasvillával őrködtek a közös vagyon felett. Nagy Mihály és Nagy Fe­renc állandó szolgálatban voltak. Éjjel, nappal bent tar­tózkodtak az irodában, nem lehetett tudni, mire kerülhet sor. Egy alkalommal meg is állt egy nemzetiszín zászlóba burkolt teherautó a tsz szék­ház előtt. — Van itt őrség? — kér­dezték. •— Bent vannak a fiatalok —■ felelte a tsz elnök. Erre azonnal tovább is álltak a hí­vatlan látogatók. Fiatalok a tsz igazgatóságában örömmel újságolják, hogy a szövetkezet mennyire meg­becsüli a fiatalok jó munká­ját. A tsz tagság két fiatalt. Kocsis Gábort és Pádár An­nát beválasztott a szövetkezet igazgatóságába. Ifj. Horváth István, aki olyan szeretettel beszélt ed­dig a fiatalokról, sokat sej­tető mosollyal kutat az asz­talfiókban. Kis papírlapot húz elq. •—> Ide nézz, én is KISZ tag vagyok ám. Nem is csoda, ha itt ilyen mozgalmas az ifjúság élete. Maga a 32 éves tsz elnök is részese az ifjúsági munkának. Egyébként 38 tagú a KISZ szervezet, de az ifjúsági mun­kában részt vesz a tsz vala­mennyi fiatalja. Csakhát töb­ben még nem kérték felvéte­lüket egyelőre. Meg volt olyan is, akit nem vettek fel ko­molytalan magatartása miatt. Azt megnézik, a Velemi Tsz-ben ki lehet tagja a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Nem hagyják figyel­men kívül, a KISZ a párt if­júsági szövetsége. Nyolc párt­tagot adott eddig az MSzMP- nek. Ki lesz a V T küldölt? Ez izgat most minden fia­talt a tsz-ben. Híre jött, ha jól dolgoznak, egy személy eljuthat Moszkvába a Vele­­miből. Most a tsz elnöktől, a legifjabb KISz tagig minden­ki azon dolgozik, ő legyen az. Azt hiszem, nem indulnak esélytelenül. Máris megvaló­sult a szövetkezet fiataljai­nak egyik kezdeményezése, a jászsági ifjúsági futbaltorna. Vasárnap játszották az első mérkőzést, akkor 7:l-re ver­ték meg a tiszasülyi Vörös Csillag fiataljait. Ezt szinte sajnálják, mert jó barátság fűzi őket a Vö­rös Csillaghoz. Egy futbal-fel­­szerelést adtak kölcsön a ti­­szasülyieknek, amiben végig játszhatták a bajnokságot A Vörös Csillag viszont teher­autót ad, amivel közösen ki­rándulnak a tsz. fiatalok a Mátrába. Hasonló jó kapcsolatuk van a jászapáti Alkotmány Tsz ifjú tagjaival. Közös tánc­csoportja van a két szövetke­zet KISz szervezetének, — amely készül május 1-re és a Jászberényben megrende­zendő hagyományos jászsági ifjúsági találkozóra. Már megszervezték az if­júsági cséplőbrigádot. A múlt évben negyedikek lettek a megyei cséplési versenyben. Igazságtalanul, mert elfo­gyott a csépelni valójuk. — Ezért azt kérik most jó elő­re a verseny elbírálóitól, ez évben a napi átlagot vegyék figyelembe, ne az elcsépelt mennyiséget. Jelenleg teke-pályát ké­szítenek a KISz fiatalok, ed­zésre készül a lányokból ál­ló röplabdacsapat. Ugyhiszem sok mindent el­mondtam a jászapáti fiata­lokról. Egy fontos dolgot mégis majd kifelejtettem. — Azt, hogy a tsz KISz szerve­zete levelet írt a Komszomol Központba. Az a kérésük, te­gyék lehetővé a levelezést egy jól dolgozó kolhoz komszo­mol fiataljaival. Dédelgetett tervük, hogy sikerüljön köl­csönösen vendégül látni egy­mást. Végezetül még annyit, a jászapáti Velemi Tsz ifjú kommunistáiról: így kell dol­goznia minden KISz szerve­zetnek, mint ők. Borzák Lajos „FELVciELEMET KÉREM A KISZ-BE“ Kerékgyártó Ilona, Varga Ilona, Gellert Klára és Vadász Gyula, a Mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek gyárának fiatal dolgozói mosolygó arccal töltik ki a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség belépési nyilatkozatát Az ellenforradalom hangadóinak nincs helye az üzemekben Közel hat hónapja, hogy hazánk békés termelő mun­káját megzavarták az ellen­­forradalom októberi esemé­nyek Nagy politikai és gazda­sági megrázkódtatásnak tette ki fiatal népi államunkat az imperializmus és annak ha­zai csatlósai. Vissza akarták állítani a kapitalista Ma­gyarországot, a dolgozók ki­zsákmányolását és mintegy háromhónapos munkakiesést idéztek elő a termelésben, amely súlyos milliárdokba került népi államunknak, a becsületes magyar dolgozók­nak. Sok becsületes embert igazi hazafit gyilkoltak le és ■zakítottak el otthonától, ha­zug propagandájukkal. Az ellenforradalmi esemé­nyeket ma már nem kell be­mutatni a dolgozóknak, isme­rik és tudják, Ingy m.t akar­tak a nép ellenségei. Ismere­tes mindenki előtt az a lör­­■'énytelen, szadista módszer, ahogyan eljártak a kommu­nistákkal és becsületes dolgo­zókkal szemben. A dolgozók nem felejtették el ezeket a nehéz napokat. A megye üzemeinek leg­többjében a párt iránymuta­tása alapján a dolgozók több­ségének sürgetésére, eltávolí­tották azokat a személyeket a vezetésből és az üzemből is. akik az ellenforradalomban tevékenykedtek, s ugyanak­kor az ellenség által leváltott elvtársakat, akik becsülete­sen végezték munkájukat, visszaállították a régi beosz­­' ásukba. Fel kell tenni azonban a kérdést megyénk legnagyobb üzemének, a szolnoki Jármű­javító Üzemi Vállalatnak: mi­­az oka, hogy náluk ezzel az égető kérdéssel még nem fog­lalkoznak? Talán azt hiszik egyes vezetők, hogy ha már megy a munka, a dolgozók elfelejtik a munka hevében októbert és minden marad­hat a régiben? Vagy talán íem is volt ellenforradalom a Járműben? A kérdések éle­sek, de nem mai keletűek, a kommunisták és becsületei oártonkívüliek jóval koráb­ban foglalkoztak már ezzel a kérdéssel és sürgették az in­­' ézkedéseke.t. Az mindenki előtt világos,, hogy az ellen­­forradalom fegyveres erejét ^szétvertük, de az ellenség ott “fog támadni, ahol rést ha­gyunk szántára. Ha pedig az eltúlzott szakmai imádat ke­rít1 bennünket a hatalmába, ''övid időn belül érezni fogjuk gazdasági fejlődésünkben, mint akadályozó tényezőt, az ellenforradalmi tevékenysé­get. A jelzett üzem párttagjai, dolgozói, taggyűlésen, párt­­csoportért ekezletcn kérték az ellenforradalomban résztvett egyének leváltását és a kom­munisták rehabilitációját. Az intéző bizottság is fordult a vállalat vezetőségéhez ugyan­ezzel a kérdéssel, azonban úgy látszik a vezetésnél a megalkuvó álláspont érvénye­sült. Azt látnioik kell a veze­tőknek is, hogy a teljes meg­nyugvás az események után csak akkor állhat be az üzemben, ha a dolgozók biz­tosítva látják helyzetüket és tapasztalhatják, hogy az ok­tóberi események restauráció­jának lehetőségei fel vannak számolva. Ehhez az szüksé­ges, hogy az üzem vezetői végre szakítsanak a megalku­vással és keményen, igazságo­san, kommunistához méltóan adjanak helyt a dolgozók jo­gos követelésének: teremtse­nek olyan megnyugtató lég­kört az üzemben, amely biz­tosítja a nyugodt, békés, biz- - tonságos munkát. Az üzem dolgozói a tizen­két év alatt bebizonyították, hogy szeretik hazájukat, nem ismernek fáradságot, nehéz­séget, ha arról van szó, hogv a szocializmus ügyéért kell harcolni. Ezt bizonyítja az üzem tízszeres é'üzemsége és a dolgozók többségének helyt­állása az ellenforradalommal szemben. Akkor miért v&­­•zvunk megalkuvók? Az ellen­­forradalom nem volt kímé­­’ettel senki iránt, hanem a legdrasztikusabb módszerrel hárította el az akadályokat -éljai elérésének útjából. Mi nem ezekkel a módsze­rekkel akarunk dolgozni, azt azonban elvárjuk, hogy az el­lenforradalomban résztvett egyének ne mételyezzék to­vább a gyár levegőjét ás akik arra rászolgáltak, a tevékeny­ségüknek megfelelő helyre kerüljenek. Jó volna, ha a Járműjavító vezetői czén a kérdésen .nem sokáig gondolkoznának, ha­nem a cselekvés útjára lépné­nek, mégpedig ügy, ahngv megkívánja tőlük is a néni hatalom, a proletárdiktatúra megvédésének érdeke. |Mosdói, öliözőf lépésit a Kunhegyes’ 'VögwdtSigi Felszere!ésfgyárió KfSz ; A Kunhegyes! Mezőgazda­sági Felszereléstgyártó KTSz ; 13 szakmában foglalkoztatja 5 a szövetkezetbe tömörült kis­iparosokat. Sajnos a gépesí­tés foka náluk is, mint álta­lában a KTSz-ekben, elég alacsony. A kunhegyesiek ; is több m u n ka körben teljesen ; kézierövel, elég primitív szer­­;számokkal dolgoznak. A ; KTSz tagjai azonban kéménv ; munkával töltötték az el­­[múlt hónapokat. Az ellenfor­radalom idején nem sztráj­koltak, s a szerszám és anvag íhiánv ellenére nyereséggel í zárták a múlt évet. Most is nehezen lutnak í hozzá a kovácsszénhez, hor­► gonylemezhez. mégsem csüg­­jgednek. Bizakodásukra lcg­► jobb bizonyíték, hogy tovább­fejlesztik üzemüket. Bővítik a helyiségeket, kiegészítik a .szerszámokat, gépi berende­zéseket. A műit évben 60 000 forintot fordítottak beruhá­zásra. Ebben az évben pedig autogén hegesztő felszerelést vásároltak, szintén saiát erő­ből. Most építik a KTSz ud­varán lévő épületet és ebben mosdót, öltözőt létesítenek. — mert eddig ezt is nélkülöz­ték. __________ Misiden igényt kielégítő nagy választékkal áll Jász­berény és környéke dolgo­zói rendelkezésére a Jász­berényi Cipész KTSZ méc­­tékutáni részleee. Ortopéd cipők, orvosi rendelés alap­­ián készülnek. On is keres­se fel Jászberényben í pbel vezér tér 9. sz. alatti mér* tékes részlegünket. HÉHK GYÖRGY sgémnimi cól Kaland*» regény (47.) — Az én Zsiványkiámlba? “ mordult tréfás-harago­sa n az erdész. — Hogy turisiták énekeljenek a madarak helyett s teleszórják papirossal meg kenyérhéjjal az ör­­dögszaikadékot? Abból semmi sem lesz! Inkább belefoj­tom a mérnök urat a kéngázba! Mind nevettünk. Tudor bécsi, meg Tatár ta. Kezdett bennem is derengeni valami. — A fáklyát is, azért.s. — Azért hált! Semmi az egész. Azért tartottam épp fe [magasságban, mert a láng színe a gázt mutatta, a fel­lő bbanás pedig a levegőt. Ezért pusztultak el a ikutyák, ezért nem jöhettek utánunk az üldözők; — De ha lett volna köztük egy Ilyen kétméteres, mint Tudor bécsi . : — Éppen úgy végig jöhetett volna a barlangon. Nem nagy dolog az egésiz, nem érdemes miatta lármát csapni. — Most már értem, miért kellett a Tudor bácsi há­tán lovagolnom. Hogy én is kétméteres legyek. Ha akkor megmondta volna, nem ellenkezem annyit. — Végre rájöttél — mosolygott a bácsi. — De gon­dolod, hogy volt akkor idő magyarázhatni? Akkor csele­kedni kellett — Úgy van — zárta le a vitát Tatár mérnök. — A tett halála az okoskodás. Gyerünk tehát ebédelni. Aranymondás volt. Elfogadtuk valamennyien; Készülődni kezdtünk az ebédhez, de én akkor nem tudtam megnyugodni. Tovább faggattam a bácsit. — Most már csak azt az egyetlenegyet tessék el­mondani, hogy kerültünk apéékhoe. — Ö, semmi az egész. Tatár mérnök mostanáig a tűznél babrált az új ta­lálmányával. Mert ő olyan ember, hogy soha egyetlen pil­lanatra sem nyugszik meg az esze, folyton valami újon gondolkozik, azt hiszem, hogy még éjjel, álmában is folyton feltalál. Most újfajta füstfogót tervezett, amely szétoszlatja a füstöt s nem kell többé hajtani, legyezni, nehogy áru­lónkká váljék, ö is mennyire megváltozott! A szabad leve­gőn töltött napok hasznára váltak. Tán soványabb egy öcsit, de mintha vidámabban csillogna a szemüvege. « Odajön, ételt hoz, gombapaprikást és odaszól Tu-X dór bácsinak. ♦ — Tudjuk, hogy semmit sem csinált, hogyne tudnak,* de azt mégis csak el kell mondania Lacinak, miképpen | kerültek ki a barlangból. | Tudor bácsi aprókat legyintgetett. 4 — A, semmi az! Egyszerű: nem egy, hanem két ki-j járata van a barlangnak, ennyi az egész. Szóval nem bar-í lang, hanem alagút* aminek a legmélyebb pontján mcg-í gyűl a gáz. « De Tatár Kálmán nem enged. j — Jó, jó, azt mondja :el inkább, amikor Laci elvesz-J tette az eszméletét. « — Hát... akkor tényleg volt egy kis baj. Az öcskös J lecsúszott a váriamról s mit volt mit tenni, le kellett ha-J jolnom érte. De mintha kiszámították volna, engem is ép-J pen akkor fogott el a köhögés s hogy a csuda vinné el, le-1 nyeltem egy-két kortyot a gázból. Attól egy kicsit megbó-j dúltam én is. Ennyi volt az egész. j Tatár Kálmánnak, úgy látszik, tetszik a vizsgáló-* bírói szerep, mert tovább kérdez, < — Megbódult, Igazan? Aztán mit csinált? 1 Tudor bácsi csak húzogatja a vállát J — Én semmit, csak kijöttem a barlangból. i De most már Tatár mérnök veszi át egészen a szót.3 f— Idehallgass, Laci. Úgy nézz erre a te Tudor bá-< csídna, hogy fuldokolva, íélinieddig már eszméletlenül is-; mét a vállára vett és kihozott. Nem tudom, akadt-e volnál még ember, aki meg tudta volna ezt. csinálni. Ott találtunk] reátok apáddal Mind a ketten eszméletlenek voltatok.) Hát ilyen ember Tudor bátyád. I Hanem ő csak intett egyet 2 — Ej, semmi az egész. Akárki megtette volna ezt] helyettem. , Igazán büszke lehetek, hogy ilyen férfiakkal vagvokj együtt. Amíg csak élek, örökké emlékezni fogok rá ,s hátha] ■eljő még az az idő, amikor tehetek valamit érte. 3 S miért ne joaetne el? Lehet belőlem is még nagy, ember. Híres tudós leszek vagy feltaláló, olyan mint Tatár* mérnök. Ö feltalálta a. gyómántacélt, én majd feltalálom a; brilliánsacélí, s az olyan kemény lesz, hogy nemcsak az; üveget, hanem még a gyémántacélt is vágni fogja. Időn-; ként majd meglátogatom Tatár mérnököt vagy ő engem.; és kollegának szólítjuk egymásf. Akkor én már nagyon hí-J rés ernber leszek, szép nagy házam lesz, elviszem oda aoát.j Erzsi Ilit. Hús mamát és Tudor bácsit és úgy fogunk élni., mint « agigyurak, csak az lesz a különbség, hogy mi meg! is érdemeljük. (FoIída^tiSü)

Next

/
Oldalképek
Tartalom