Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-16 / 89. szám
YttAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKt MUNKA KÖZBEN AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 89. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. 1957. április lö. kedd. A munkások védelméért SZÜKSÉGfS és hasznos most a termelés, termetókenyssóg, önköltség és egyéb gazdasági problémákról beszélni Enélkül aligha sikerülne az ország gazdasági talpraállítása és még csak kérni sem lehetne azt, hogy a nemzeti jövedelem bizonyos részét a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására fordítsa államunk. Azonban felettébb káros nézet, ha termelés és gazdasági mutatók jó alakulását az egyetlen célnak tekintjük — s közben megfeledkezünk az emberekről, a munkásokról. Az ilyen öncél óság — melyre a múltban is volt példa — rendellenes fejlődésre vezet, nem mehetünk el mellette szó nélkül Már pedig az utóbbi hónapokban, tanúi lehettünk annak, hegy a termelés napi kérdése mellett kis helyet kapott a dolgozókról való gondoskodás és munkavédelem. Emiatt az üzemi sérülések és balesetek statisztikája sem alakult megfelelően, vagy úgy, ahogy szeretnénk. Míg a helyi iparban, vasúti járműiparban 50—60 százalékra csökkent a kisebb-nagyobb sérülések száma, addig a vegyipariján, élemiszeriparban és építőiparban bizonyos mértékig emelkedett. Rossz jel ez, mely arra figyelmeztet: a gazdasági, műszaki vezetők elsőrendű feladatává kell tenni, hogy minden körülmények között óvják meg a munkások épségét, őrködjenek egészségük felett. TERMÉSZETESEN ez nem lehet ok azért a kényelmességre, liberalizmusra sem. Tudjuk — emlékszünk még arra — milyen magyarázatokkal szolgáltak és szolgálnak a szocialista iparban előforduló balesetekre „jóakaróink”. A normákat és az intenzitás hajszolását tartják egyedüli előidézőjének. Hogy ez mennyire téves álláspont és menyire nem így van, bizonyítják az utóbbi hónapok, amikor az üzemek többségében időbérben dolgoztak, erőben csökkentették az intenzitás fokát, ugyanakkor netm sikerült kiküszöbölni mégsem az ipari sérüléseket Az „ok” tellát nem a normarendszerben, a munkásokkal szemben felállított magas követelményekben van, hanem sokkal inkább a szervezetlenségben, a nemtörődömségben. Különösen az okföberl ellenforradalmi események után romlott a munkavédelem helyzete. Főleg azért, mert sok helyen az üzemi bizottság tagjaival együtt a szakszervezet munkavédelmi aktíváit is nem kívánatosnak tartották a rendbontók, nem tudni, mi okból. A munkástanácsba szivárgott rendbontók pedig igyekeztek megingatni pozíciójában a tapasztalt igazgatókat, művezetőivet, s a küzdelem elterelte figyelmüket a dolgozók védelméről. Olyan, fontos — és a dolgozókkal való törődésben is jó helyen álló üzemben — mint a Tisza Cipőgyár, így elmaradtak a havi biztonsági szemlék, elfeledkeztek a munkások balesetvédelmi oktatásáról. Sok helyen nem jelentették be a sérüléseket, elhanyagolták az ellenőrzést, szálláshelyeket, fürdőket, stb. NEM MEGY máról holnapra, huzamosabb idő kell ahhoz, hogy a hibák eltűnjenek, újból kiépüljön és működjék a dolgozók épsége, munkakörülményei felett őrködő aktívahálózat. S tennivaló bőven van. A február óta felülvizsgált 71 üzemben 750 sürgős védelmi intézkedésre van szükség a munkások érdekében. Ezeket töbfoé-fcevéslfcé saját erejükből végrehajtják a vállalatok. Sokkal nehezebb — az ország jelenlegi gazdasági heljTsetében szinte megoldhatatlan probléma — az elavult, egészségre ártalmas üzemek felújítása, illetve újjáépítése. Különösen a helyi és élelmiszeripar néhány egységében tarthatatlan a helyzet. A szolnoki Sütőipari Vállalat 10. üzemegységének dagasztóhelyiségébe pl. becsuk az eső. A karcagi vállalat 55. Mezőtúrra helyezett üzemében a kemence kipúposodolt és ledűlőben van az utcai front. Áltálában ebben az iparban alapos beruházás illetve felújítás tudna csak gyökeresen változtatni a helyzeten. Egyelőre nincs lehetőség erre azonban addig is sokat segítene a dolgozók helyzetén, ha nagyobb gondot fordítana a vállalat vezetősége a rendre. SAJNOS, nemcsak a régiekkel, hanem már az új üzemelted is sok a baj. Nem azért, mintha államunk az új létesítményeknél takarékoskodni akarna a dolgozók szociális ellátottságára fordítható összegekkel, ellenkezőleg, minden új vállalat el van látva modern öltöző, tisztálkodó helyiséggel, egészségügyi védőfelszereléssel. A kivitelező apró-cseprő hanyagságai azonban önnek ellenére is sokszor veszélyes helyzetet teremtenek. Szolnoki Dohányfermentáló kazánházában pL nem rögzítették be a kereteket és egy szélvihar besodorta a helyiségbe. Csak a véletlenen múlott, hogy nem lett szerencsétlenség belőle. Ugyancsak itt nem helyezték még mindig üzembe a modem ,Jklima”-légcserélő berendezést, pedig már több hónapja működik a gyár. A dolgozók — többnyire lányok, asszonyok — így egész műszak alatt a nehéz levegőt szívják. Hasonló a helyzet az új szolnoki csibekeltetőnéd. Itt is — tervezési hiba miatt — rossz a szellőzés és a gépteremnek csak egy részében cserélődik a levegő. Valószínű a terveket kell majd felülvizsgálni, pedig már dolgozik az üzem, a műszaki átvétel is megtörtént. A szolnoki magtisztítóban, a cibafci kenderüzemben szintén a dolgozók egészségét veszélyezteti a rossz szellőzés és a nagy por. SZÁMTALAN példát lehetne még felhozni kisebb-nagyobb figyelmetlenségre, nemtörődömségre. Ezek ugyan nem közvetlenül balesetelőidézők, azonban hozzájárulnak ehhtjz, s végeredményben alapvető feltételei munkának, a dolgozók megbecsülésének. S non is kel(Folytatása a 2-ik oldalon) Tavaszi rekord a vitorlázórepülésben Az elmúlt vasárnap a Szoltnok megyei Repülő Klub tagijai üzemnapot tartottak. Ez t alkalommal komoly ered- Imény született repülés köziben. Katona Lajos, a klub [egyik tagja „Cinke” nevű vi[ toriázó géppel csörlésből 3.100 [méter magasra emelkedett. Ez a teljesítmény egyrészt azért is érdekes, mert nem motorosgép vontatta közel ilyen magasságra, hanem — csörlőagregátor húzta fel a gépet, másrészt azért számít szenzációnak, mert tavasszal, amikor még nincs intenzív termik-képződés, ritkaság ilyen magas felhő alap. --------t Az országban először nyitlik meg vidéken a sportrepülők, modelezők és barkácsolók részére olyan bolt, ahol ►a repülő modelekhez szüksétges anyagokat megvásárolhat ják. Az uj üzletnek az az .... in—I., <^■«1 érdekessége, hogy a teljes anyagkészletét a Magyar Repülő Szövetség Szolnok megyei Repülő Klubja szerezte be, és így a saját üzletükben hivatalos áron hozzák forgalomba.----- .1... Keni lesz zavar a vízellátásban Hja, kérem, nemsokára már számot kell adni arról, hogy mit is tanultak a nebulók egész évben. Jó tanulás, jő vizsga, eredményes munka gyümölcse. -----------------------------------------flgrenómusok, termelőszövetkezeti vezetők, gyümölcstermelő gazdák, figyelem! Április 15-én, 16-án, 17-én és 18-án erős éjszakai lehűlés és mintegy 3 méteres magasságig fagy várható. A fagy veszély elhárítása érdekében — különösen a gyümölcsösökben — azonnal meg kell kezdeni a védés kezést. Eredményesen lehet a fagyveszély ellen vedekezni erős füstöléssel. Jól fellehet használni a nedves avart, istállótrágyát, nedves szalmát és minden olyan anyagot, amely erős füstöt áraszt. A lehűlés legerősebb a hajnali órákban. MTVB. Mezőgazdasági Osztály " ..... mí újság a mezőtúri szőnyeg fellegvárában ? f A Tisza partján a Rakodás Főnökség területén hatalmas vízgyűjtő medencét építenek. Ebiből látják majd el ipari vízzel a Járműjavító műhelyeit. Jelenleg a hatalmas medence betonozási földmunkáit végzik; Valahányszor a mezőtúri városi tanácsnál ve—' a szőnyegszövő szövetkezetben jártam eddig, szinte állandóan visszatérő kérdés volt a következő: hogyan korszerűsítsék, fejlesszék a helyi szőnyegszövő és fonalkiszerelő háziipari szövetkezetét? S régebben meg is egyeztek abban, hogy a szövetkezet fejlesztéséhez komoly beruházásra van szükség. Október előtt már meg is lett volna erre a lehetőség. Az ellenfor- i radalom után a hatalmas anyagi károk azonban ezt a szövetkezetét is megfosztották a fejlődési lehetőségétől. „Ah általánosítás az, ami fáj... Egy pedagógus őszinte szavai u Ab ellonforradkiTnl időszak alatt a legtöbb helyen felszínre kerültek a lumpenproietárok, kulákok, jegyzők, volt horthysta tisztek és egyéb, -az elmúlt társadalmi rendszer jellegzetes képviselői, a munkáshatalom útonállói. Ezek az emberek az idők folyamán szeretetreméltónak tüntették fel magukat, az egyszerű emberek kegyeibe férkőztök, hogy azután, megnyerve maguknak egy bizonyos réteget, ellenforradalmat szítsanak, a fennálló társadalmi rend megdöntésére törjenek. Tudom, ezzel nem mondok újat. Tudom, hogy bebizonyított tényeket ismételek. De szükség van arra, hogy megemlítsem, mielőtt még arról beszélnék, hogy igen sok pedagógus, taníó és tanár, hasonlóképpen „váltott” az ellenforradalmi időszakban. S most, amikor már idáig jutottam, még egyet szeretnék megjegyezni: az igaz, hogy ifjúságunk nevelő karában akadtak olyanok, lkak lépést tartották az ellenforradalmi “keményekkel, de..; Éppen ezzel kapcsolatban szeretnék egy példát kiemelni sok közül, amely >izon vitásul szolgál, hogy nem mindegyik pedagógus járt a rossz úton. Turkevén voltam nemrégen és látogatást tettem az ottani gimnáziumban. Az igazgató, Bracsok Istvánná, amikor megtudta, hogy újságíró vagyok, egy picit meglepődött. Bevezetett az igazgatói szobába és egy darabig csendben üldögéltünk. Néztem az őszülő asszonyt, szerettem volna tudni, hogy vajon mire gondol. Később ez is kiderült. A beszélgetés nem a szokott, „újságíró kérdez és a riportalany válaszol” volt. Interjú az igaz, de egészen más. mint az eddigiek. Csak egyszer kérdeztem, s 5 beszélt, — Matematika tanár vagyok nem szoktam a beszédmondáshoz, igy ne haragudjon, ha akadozom. Az ellenforradalmi időszakról nem mondhatok sokat. A mi iskolánkban rend volt, talán egy eset kivételével. Azt hiszem, Ön is emlékszik rá, amikor egy úgynevezett 48 órás sztrájkfelhívás hangzott el. A gyerekek nem akartak feleink Az iskola tanárai nem szóltak semmit sem ezért, de úgy vezették a beszélgetés fonalát, hogy végül mégis igazi, a szokott tanórák voltak. Emlékszem, éppen matematikát tanítottam aznap és az én gyermekeim nem akartak felelni. Rájuk néztem és megkérdeztem tőlük, hogy vajon kínéit ártanak ezzel? A gyermekek megértették a kérdést, s az óra úgy folyt le, mint máskor. Itt tehát neon volt semmi baj az októberi napokban. Az igazgató, a tanárok helyesen vezették az iskolát, Vigyáztak a növendékekre. — Van-e valami, ami bántja önt, amit igazságtalannak tart? Maga elé nézett, az íróasztalfiók kulcsot babrál gáttá, majd megszólalt; ■— Igen. Több is van. Az első talán az, hogy az iskolánknak szánt 300 ezer forintot, amelyet 3 teljesen felszerelt természettudományi szertár létesítésére kaptunk, nem lasz meg. A többi, amit mondhatnék, az inkább kérés lenne. Erkölcsileg várnánk a felettes szervektől sok segítséget. Aztán szeretnénk azt, hogyha nem lenne úgy megkötve a kezünk tanítás terén, mint eddig. Szeretnénk megvalósítani azt. hogy a nevelő belevigye a saját egyéniségét a nevelésbe, természetesen a szocializmus szellemében. Eddig séma szerint tanítottunk, ami nem volt hasznos. S még egyet kérnék. Fáj nekünk az úgynevezett általá' nősít ás. Tudom, hogy azok, akik rosszat csináltak az ellenforradalom ideje alatt, azokat nem mentheti semmi sem, de szeretnénk, ha ezeket különválasztanák tőlünk. Ezután beszélt még arról, hogy az ellenforradalom után, a legnehezebb időszakban felkeresték őket az MSZMP városi intézőbá zottságának tagjai is, elbeszélgettek velük. Ez nagyon jól esett mindnyájuknak. Megemlítette azt is, hogy örömmel fogadták a fél áru vasúti jegyre jogosító arcképes igazolványt és a kilátásba helyezett emelt fizetést. Nem írok többet, ennyi is elég. Bracsok istvámné, az Iskola életét tárgyaló problémák közé elbújtatta az égetőt, elbújtatta azt, amire pártunk és kormányunk már választ adott:- az általánosítást; Dolgozzanak nyugodtan pedagógusaink, láttuk és látjuk, hogy kik azok. akikre szocializmus’ építő hazánk, dolgozó népünk számíthatott a legnehezebb időszakban és számíthat a továbbiakban is. — himer ~A szövetkezet vezetői mégsem estek kétségbe. Igyekeztek megtalálni saját erejükből a kiútat. Vizkeleti Jenő — műszaki vezető olyan uj működési elvet dolgozott ki a keresztorsók átalakítása által, amely az orsók forgási sebességét - háromszorosára emelni, s ezzel az eljárással az elmúlt negyedévhez képest mintegy 1000 négyzetméterrel több torontáli szőnyeget tudnak gyártani. Ugyanakkor az átalakítási munkálatok, a megfelelő al-' katrészek beszerzése, mindössze 15.000 forintba kerül. Bár lényegesen kisebb számú orsón tud dolgozni egy ember, mint régebben, a termelési eredmény mégis emelkedni fog a gépkapacitás jobb kihasználásával. S erre a negyedévre a tervszámok is ennek megfelelően vannak megállapítva. A szövetkezet azonban nemcsak technikai szempontból erősödött, hanem a dolgozók létszáma is magasabb az elmúlt időszakhoz viszonyítva. A szövetkezeti és a bedolgozók száma is komoly mértékben emelkedett, de a belső lehetőségek, továbbá a megnövekedett hazai és külföldi igények arra engednek következtetni, hogy a jövőben még több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. És ez szükséges. A mezőtúri szőnyegszövőknek is komoly érdemeik vannak abban, hogy a magyar szőnyegipar. •—> akár perzsáról, akár torontáliról van szó, — a legelsők között van a világon. Hogy ez mennyire igaz, misem bizonyítja jobban mint az, hogy 16 országba exportálják a Mezőtúron gyártott szőnyegeket, és a külföldi piac állandóan bővül. Olyannyira, hogy perzsaszőnyegből hazai szükségletre egyáltalán nem tud gyártani a szövetkezet. Torontálit azonban már jóideje lehet vásárolni. Pedig ahogy Békési Ferenc igazgató mondja: — néhány évvel ezelőtt még saját magamnak sem tudtam volna torontáli szőnyeget szerezni. Remélem azonban, hogy nem sok idő múlva nálunk is már nemcsak a gyönyörködést, hanem a kényelmet is szolgálják majd a mezőtúri perzsaszőnyegek, akárcsak most a torontáli. Úgy gondoljuk: sok szépet és kényelmet szerető hazánk fiai nevében mondhatjuk: bízunk benne, hogy Békési Ferenc szavai mihamarabb valósággá válnak. ~ bubor «■* Ma nyílik meg Szolnokon a Repülőmotlelexö és Anyag Bolt
