Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-16 / 89. szám
99 ' Hozzászólások Mi legyen a 14--16 éves fiatalokkal“ Nine* igaza Rózsának Nem értek egyet & vitaindító cikk írójának elgondolásával. Ugyanis úgy veti íel a kérdést, hogy a 14—16 éves gyermekek kiszorítják a szórakozásból a még szórakozni vágyó idősebbeket. — Majd felteszi u kérdést: ,.Helyesein nevelik-e azok a szülök gyermekeiket, akik már 14—16 éves korukban bálba engedik ókét?" Eme nem lehet határozott nemmel válaszolnunk. Ezért hadd közöljem véleményemet: Nem találok semmi megvetni valót abban, hogy 14— 18 éves korúak már elmennek a bálba. Természetesen szülőd felügyelet mellett. Sót ez sokkal helyesebb, ha a szülők részvételével, a szülök szemeláttára ott táncolnak, udvarolnak, vagy szórakoznak a bálban, mintha az utcán csavarognak, a családi ház tudta nélkül. Nagyon is jól teszik a szülök, ha a való életre, a vidámságra. a szórakozásra is nevelik gyermekeiket. Ezekből a már bálozó 14—16 évesekből egész biztosan nem lesz 20 éve* korukra komolyciinű cikkhez kodé, tudálékos arcú, mindentől elvonult fiatal. Nem támogatom, hogy kategorikusan meghatározzuk a lányoknál 16. a fiúknál 18 évre a táncra érettséget. S azt sem találom helyesnek, ha a rendezőség aszerint engedné be a bálba az érkezőket, hogy elérték-e már azt a bizonyos életkort Lehet, hogy nincs igazam, de remélem, lesznek, akik támogatnak, vagy megindokolják tévedésemet. Egy 33 éves kisúj szálás i „öreg“ fiatal. Da még hogy monnyiro igaza van Rózsának igaza van abban, hogy egy táncmulatságon 14—15 éves gyerekekkel van tele a terem. Tapasztalatból beszélek, ha art írom. hogy Mezőtúron egy komoly, jómegjelenésű fiatalembert nem lehet találni Ilyen helyen. 21 éves vagyok, szeretem a szórakozást, de nemrégen olyan ízelítőt kaptam belőle, hogy tökéletesen elment a kedvem. Bálban voltunk, felkért egy fentemlített korú Ifjú aki olyan bakugrásokat és Amivel nem ériünk egyet A Gazdasági Fiavelő ápri-1 van erre” címmel a követkeliis 5-i számában „Mi szükség | zóket írja: „Ujtípusú üzletek nyünak egyes városokban. A Szombathelyi Cipőgyár Szombathelyen, a Martfűi Cipőgyár Szolnokon nyitott cipőboltot. Úgy hírlik, hogy az Orion Gyár Budapesten akar néhány reprezentatív rádióüzletet nyitni s nem kevés azoknak a vállalati vezetőknek száma, akik egyéb ilyen megoldásokon törik fejüket; Miért van erre szükség? Nem veszi át a kereskedelem az Ipari vállalatoktól az árut? Olyan sok rádiót termel az Orion Gyár, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem nem tudja eladni? Szó sincs róla, hiszen a kereskedelem jóval többet is átvenne, mint amennyit kap, hiszen a kereslet kielégítésére kénytelenek vagyunk más országokból Importálni iparcikkeket, köztük cipőt, rádiót! Jól tudják ezt a gyárak vezetői, munkástanácsai is! Egészen egyszerű, prózai dologról van szó. Az elmúlt hónapokban törvényes és törvénytelen béremelések, természetbeni juttatások, teljesítménycsökkenések miatt jelentősen nőttek a termelési költségek. Könnyebb dolog boltot nyitni és a nagy. és kiskereskedelmi hasznot — mely az állami akkumuláció egyik forrása — zsebre fenni, mint a termelési költségeket csökkenteni. Becsületes dolgozóink nem kémek az ilyen hftteégcsökkentésből!” a fürdővíznél a gyereket, — igaz-e, tisztelt szolnoki Vásárlóközönség? —f.— kificamított iándépéseket produkált az egész táncolni vágyó közönség legnagyobb derültségére, hogy szégyentől égő arccal siettem a helyemre, s pár perccel később haza. Véleményem szerint nem lehet és nem is szabad megengedni. hogy azok a gyerekek időnap előtt a felnőttet játsszák, s úgy viselkedjenek, hogv az minden jobbérzésú felnőttben megbotránkozást keltsen. Nemcsak a gyermek, hanem legnagyobb részben a szülő ítélendő el ezért. Mi lesz az olyan gyerekekkel, akik már az általános iskola befejezése után megkezdik a bálozást udvarlást és nem utolsó sorban a kocsmázást is? Nem hiszem, hogy egy ilyen gyermekben a szülő örömét lelje. Meg keli állapítanunk, hogy ifjúságunk nevelése helytelen, s ez nem kismértékben a pedagógusok hibája is. Értekezleten kellene foglalkozni a szülőkkel a gyermekek nevelésével kapcsol atban, felvetni már az iskolában is megnyilvánuló hibáikat, vagy modorukat Az öcsém is, aki a VIII osztályt végzi, hónapokig sem jön haza azzal a hírrel, hogy szülői értekezlet lesz, s ez talán így van az egész országban. A if júsági '• i ' helyes mederbe terelése azonban nem az én feladatom, csupán személyes tapasztalataimat írtam le, hogy Rózsa is tudja, nem egyedül áll panaszával. Számtalan sokan vagyunk olyanok, akik kérjük: az lile*«!**. - mielőbb tegyenek lépéseket, hathatós lépéseket az ifjúság nevelésével kapcsolatban. Köváry Királyné, Mezőtúr. ÍHbteíí (fo!y+ az 1. oldalról) A nap kél: 4.55 h-kor, nyugszik: 18.34 h-kor. — A mezőtúri Hunyadi Tsz; tagjai megkapálták a bor-; sót. Most a szépen kizöldelt; cukorrépa darabolásán a sor.; — Egy kaliforniai házas-! párnak fejüknél összenőtt ikrei születtek. Megpróbálják; operációval etválasztani őket; egymástól, bár a műtét rend-; kívül kockázatosnak igérke-; zik. Most végeznek kísérlete-; két. hogy megállapítsák, va-; jón egyáltalán szét lehet-e; választani őket. — Hibrid kukoricát az idén négyezer holdon termelnek az állami gazdaságok. Az idei vetőmag- termésből jövőre már mintegy ötvenezer holdat vethetnek be. — 1957. április 23-án, délután 6 és este fél 9 órai kezdettel a Szigligeti Színházban a Budapesti Vidám «-•'otv’d művészei vendégszerepeinek. Közreműködne' : v1 «>*«,« r ásztó (l ottó ntáií-a). Balosh Erzsi, Bán Klári, Mikes Lilla. Madaras Vilma. Csengery Judith. Hiatkv László. B'kád' Ovfimv és Blauer Pál. Konferál: Darvas Szilárd. Jesvek a Was var Hirdetőben válthatók délután fél 4-től este fél 7-lg. — Az Aggteleki Cseppkőbarlang alatt nemrégen felfezett ul barisnsszaka«zában bejáratot építenek a feltáratlan jósvafői barlanghoz. Gólya-hir Telaviv (MTI.) A Reuter jelenti, hogy a delizraeli Bérseba kórházába igyekvő, várandós anyát szállító autó összeütközött egy gólyával. Egy órával az eset után az asszony egészséges fiúgyermeknek adott életet. A gólya kisebb sérüléseket szenvedett Jlene megvalósításukhoz a legtöbbször nagy anyagi álfdozat sem. A dolgozók védelménél kell megemlíteni az ötnapos munkahétre, az ezzel járó napi 10 órás műszakra való áttérést is. A szakszervezetek, munkástanácsok sok esetben nem mérlegelték eléggé körültekintően az üzem sajátosságait, a dolgozók kor és nem szerinti összetételét, amikor belementek ebbe. Napi 9—10 óra egyfolytában gép mellett, vagy munkapad mellett huzamosabb Időn át kimeríti a dolgozót, majd lerontja Idegi, egészségi állapotát. A fáradság miatt figyelmetlenebb, könnyebben balesetnek teszi ki magát. Emellett még legtöbbször a heti pihenőidő is megrövidül, mert a szabad szombatot a dolgozók jelentős része vagy otthon, vagy más munkahelyen átdolgozza. Ezért feltétlenül felül kell vizsgálni ezt az intézkedést ott. ahol az üzemben sok fiatal, vagy nőt foglalkoztatnak: szalasszerii. vagy folyamatos gyártás megy. Ezekben az esetekben ugyanis különösen káros az egészségre a munkanap indokolatlan megnyújtása. A TERMELÉS növelésére, gazdaságosságára, a termelékenységre csak úgy törekedhetnek vállalataink eredményesen, hogy közben egy percre sem feledkeznek meg a legfontosabbról, a dolgozó emberről. Lenin hazatérésének 40. évfordulója KÖSSÖN toliértékesítési szerződést, ........................................................................................................................................................................... liba-, kacsa-tolira, ma gasabb árat fizet érte és előleget folyósít a KUNSZENTMÁRTONI FÜLDMÜVESSZÖVETKEZET. Leningrad (MTI.) Április 18-án (a régi időszámítás szerint 3-án) lesz 40 éve. hogy Lenin az emigrációból hazatért Oroszországba. Bár munkaszüneti nap volt, a Párt Központi Bizottsága értesíteni tudta a dolgozókat. Sokezer ember gyűlt össze a finn pályaudvarnál, hogy üdvözölje Vlagyimir Ujics Lenint, A vonat II óra ÍO perckor érkezett meg. A vasúti kocsi perronján feltűnt Lenin. A pályaudvart üdvözlő kiáltások töltötték be. A munkások vállukra kapták Lenint. Jelenleg a Néva melletti volt márvány-palotának, a Központi Lenin-múzeum le~ ntngrádi fiókjának udvarán látható a páncélos, amelyről Lenin beszélt. TILTAKOZUNK! A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói rönarfilések"* tartott«*: minden osztályban. Megtárgyalták a Szakszervezeti Világszövetség felhívását, melyben együttérzésre és támogatásra hívta fel a világ szervezett dolgozóinak millióit. Ez a felhívás a hős algériai nép mai kemény, elkeseredett harcáért szólt, mely a nemzeti függetlenségért, szabadságért, a gyarmati elnyomás ellen folyik. A röpgyúlésen hangsúlyozták, hogy mi, vasutas dolgozók is együttérzünk az algériai néppel és nem közömbös az, hogy Algériában tovább folyik-e a vér, vagy béke és nyugalom lesz. Ezért csatlakozunk a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához és a következő táviratot kívánjuk eljutatni Aie-z-— •* Tarozó népének. k.Mi, a seofnnki Járműjavító dolgozói követeljük, —• hogy a* algériai földön a gyarmatosítók szennyes háborúját azonnal szüntessék be. Követeljük a nemzet" érdekekért küzdő o-onnali szabadonbocsájtását. <-« Követeliük, hogy tartsák tiszteletben a szak«----•'•«éti jogot- és más A«*»-"'— ío«"»ka> és a^'ík mei- az algériai népn-ü i nemzeti "sríníellr»ri" (o—*» A Szolnoki Járműjavító dolgozói BARÁTAINK ÉLETÉBŐL. Új munkatörvénykönyv Vietnamban A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a párt és a népi hatalom mindent elkövet a dolgozók életkörülményeinek megjavítására. A munkások híreit mindjárt a felszabadulás után rendezték, bérrendszert vezettek be 4ÉHES GYÖftGY syémnnincéL KffhmrfM r^e*Y (42) Ideára kacsintott és bujkálva megindult lefelé a sziklák közi. Nyoma sem látszott rajta izgalomnak. Nehéz volt az ereszkedés, de megközelítőleg sem olyan nehéz, mint ahogyan képzeltem. Valaki vagy valakik szinte lépcsőt vágtak a sziklafalba, áthidalták néhány szikladarabbal a veszélyesebb helyeket, ügy hogy egy kis vigyázattal lejuthattunk. Valóságos titkos út volt Itt, senki meg nem találhatta: csak aki Ismerte a Járást. Régen ilyen volt a betyároknak 1«, akik a lápokban, mocsarakban éltek s ügy lépkedtek zeombékról zsombékra, mint más a kövezett utcán. De aki nem ismerte a betyár-ösvényeket, azt egy-kettőre elnyelte az ingovány. Ezt tudom, hogy így volt, nagyapó mesélte. Vajon ki csinálhatta ezt az utat? Kinek kellett lejárás az ö rdögtcirokba ? Lehet, hogy Tudor bácsi megmondhatta volna, de nem kérdezhettem meg. Nem volt ez alkalmas idő a faggatásra. Minél mélyebbre kerültünk, annál nyugodtabbnak éreztem magamat, hisz annál messzibb kerültünk az üldözőktől. — Sssst!.:; —. állított meg Tudor bácsi. A szakadék alján vágtató patak harsogásán át is jól lehetett hallani a kutyaugatást. Aztán kiáltásokat hallottunk, majd egy lövést, utána csend lett. hogy hamarosan még hangosabban robbanjon ki a lárma. A kutyaugatás mind élesebbé vált. — A nyomunkban vannak — fordult felém Tudor bácsi, de semmi nyugtalanságot sem éreztem a hangjában. — Bírod még ?. s ■. — Bírom! — feleltem, s most Igazán bírtam. Tovább ereszkedtünk lefelé. A kutyaugatás mind élesebbé vált. Hátranéztem. Láttam, hogy emberi alakok kúsznak lefelé a szakadékba vezető titkos ösvényen. Megtalálták a nyomokat s- most megint kutyával iönnek utánunk. Szerettem volna futni, szinte ügy éreztem, máris itt vannak, a hátamra ugranak, a torkomat tépik ezek a vad vérebek. — Tudor bácsi... jönnek. . — tört ki belőlem. Rá m mosol ygot ü Az ország szakszervezeti szövetsége ennek ellenére megállapította, hogy a bérrendszerben még vannak fogyatékosságok, amennyiben nem tesznek megfelelő megkülönböztetéseket a különböz<5 fontosságú iparágak és a különböző színvonalú szak■ mai kénocítz«! közt. Ezért az 5 ország szakszervezetei felhív- 5 iák a nemzetgyűlés figyelmét ga bérrendszer fogyatékosság gainak kiküszöbölésére, a g gyarmati rendszertől örökölt g munkanélküliség teljes fel• számolására, az adminisztragtív személyzet létszámának "csökkentésére stb. g A dolgozók fokozott érdekg védelme érdekében a Vietnami Demokratikus Köztár■ saságban most dolgozzák ki gaz új munkatörvénvkönwe« ■ős a szakszervezeti törvényt, m . |Uj intézmény Albágniáhan a pedajjójjn!8ok továbbképzésére g Az Albán Népköztársaság gminisztertanácsának határogzatára márciusban megnyigtották Tiranában a Pedagóggus Továbbképző Intézetet. ■ Ez az intézet az első ilyen ■ intézmény az Albán Népköz■társaságban, amelynek célia. ■a pedagógusok támogatása gokta+ó-nevelő munkájukban. gAz Intézetben módszertani gszakemberek dolgoznak, akik gaz elemi, a hétosztályos és a gközén!skolák tan^é-ggyában blztnWtonnV mód'zergtani és szakmai továbbkéojzést a Pedagógusoknak. Az gintézet egvészt kánont! sre- Jmináriumokat rend«' a pe■ di»oé<rn«nk továbbkéozésérr. • tnésrészt részletes nrnernino- Jknt és külk-iSŐTá tananvago- Jknt doTgoz ki a területi és a ■Urörref! rné^--ortani körök részére. Az idén a nvéri szünidő ideién az intézet kéthe• !ec ó*i eRvbőnenns f_ j^se.1rnf J07 pj ■ knHk' r£<;2!ére. A fsui, niint f>00 pedagógus vesz részt. Mivel a cikk a martfűi Tisza Cipőgyár szolnoki üzletét, pontosabban mintaboltját is említi, különösen elgondolkoztunk rajta, vajon tényleg olyan «»kart ártanak, árthat- j :nalk ezek a boltok a népgaz-J riaságnak? Nem mondjuk.; hogy tömegesen alkalmazva! hasznosak: lennének, ért el-1 netten Is volna, hogy minder I gyár nyisson üzleteket a! gyártmányai eladására. De az.] hogy egy-egy olyan nagy. s*á-1 mos külföldi országba expor-j tálő, a az államnak nyilván! amúgy te tekintélyes jövedt!-] met hozó vállalat, mtnt a! Tisza Cipőgyár, ne nyithasson | egy kis, igazán szerény mín-i taboltot a saját megyéjének! székhelyén, ezt követelni már j mégis csak túlzás. A cikkíró! egy kicsit túllőtt a célon. Va-| jón milyen csekély, ezred,sőt! ■ tízezred százalékot jelent a! Cipőgyárnak az a haszon.] emit ezáltal szere«? Vajon ez! segítené a költségcsökkentő- j isét? No hiszen, akkor jól is! nézne ld a gyári költségvetés. ] Ellenben az valóban helyes! kívánság lehet — különösen.] ha gombamódra szaporodnak i másfelé az ilyen boltok —! hogy a megfelelő kiskereske-j clelml hasznot esetleg befl-! eessék az államnak. — Detü-j takoznánk, ha a mér megszo-' kott és kedves, a vásárlók! igényelt Igazán jó^ kielégítő! szolnoki Tisza Cipőboltot bár. j kinek is eszébe jutna meg-! szüntetni. Elvégre azért ne öntsük ki! 1937. április 16. I — Nem baj. Most már jöhetnek. Kurázsi, öctskös. Végre leértünk a szakadék aljára. Az összehajló KZft&aíalak köast még ilyenkor, délidöben is borongna félhomály uralkodott.. Nedves hideg vett körül. A patak vize szinte feketének látszott. Mondják, nincs is bonne hal. Persze, mi ebben a pillanatban, nem törődtünk sem a halakkal, 'em a hideggel örültünk a félhomálynak, így legalább nehezebben láthattak meg odafentről. Mennyi előnyünk lehet? Egy félóra sem. s hová jutunk innen az ördögtorolcból? Van-e innen szabadulás, ki üt? Vajon miben reménykedik Tudor bácsi. Hiszen neki Hálámnál sokkal jobban kfcll tudnia, hogy ennek a szaka: dáknak nincsen kijárása, a két szikla nemsokára, alig : százötven méter után összezárul, s csak annyi hely marad ■ hogy a patak vize keresztül törhessen s lezuhanjon a ■ mélységbe. Ott, azon a zuhatagun nem ereszkedik le emberfia. Innen csak repülőgéppel, helyből felszálló helikopterrel lehet megszabadulni Közben bukdácsoltunk tovább a szakadék vége felé. i Jó darabon a jegesen hideg patakban kellett gázolnunk, sziklákat kerülgetünk; úgy másztunk, mint a csiga, pedig repülni szerettem volna. Libasorban ereszkedtek le az oldalon, ha jól számoltam, hárman voltak. Elől egy, az utat szimatoló kutya. Időnként megeresztettek egy-egy géppisztoly-sorozatot. Élttől azonban nem nagyon zavartattuk . magunkat. Tudtuk. , hogy ebben a félhomályban legfeljebb véletlenül találhatott volpa el a golyójuk, mely ide-oda pattogott a sziklák közt. Később aztán szinte állandó tűz alatt tartottak bennünket. Ha nem Is kellett különösebben félnünk attól, hogy eltalálnak, mégiscsak bujkálva mozoghattunk, ami rendkívül meglassította előrehaladásunkat. Sorozat sorozat után pattogott körülöttünk s akárhogy is igyekeztünk kihasználni a tűzszüneteket, üldözőink mind közelebb kerültek. ' — Vigyázni..: aufpassen ... — mormogta a bekötött fejű ... — Nehogy beléjük lőjetek .;. Csak ijeszteni... Balkan, de igen elégedetten nevetett. — A kezünkben vannak. Zsákutcába kerültek... De vigyázzatok.., Géppisztoly van a? erdésznél... Lehet, hogy itt akar maid védekezni. Hermann! — Befehl — mormogta egv hosszú, sovány SS. — Van nálad könnyfaka-ztő gránát? ■— Parancsára, van— Helyes..; majd elvesszük mi a kedvét a lövöldözést ól Weiter! (Folytatjuk,)
