Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-11 / 85. szám

OtDfttCtt SVfSWÁ:

A pótiviruR előállító új műanyaggyár műhelyein haladtunk át. A „Jugovinil”gyár épületei a Jadran partjain, néhány kilométerre Split városától terülnek el. Jevcsics elvtársnak — aki egyébként két évig tanult Prágában és tűrhetően beszél csehül — a termelés f olyanra tárói szóló érdekes előadását tíz egyik műhelyből a másikba áthaladva, igen ragy mértékben tompítja a környező vidék természeti szépsége. Az üzem ..háta mögött“ a Splitiöböl hatol be a sziklás partokig, megnyitván az utat a szárazföldre, á történelmi jelentőségű és romantikus Marjan-hegynél. A gyár homlokzatával szemben — talán 1 kilométerre — nagy magasságban meredeknek a félig kopár, sziklás hegyek.

Ezeken a dombokon, akárcsak a jugoszláv tengerpart mentén húzódó hatalmas hegyláncokon, amelyek csaknem az egész jugoszláv partvidéken húzódnak végig és egész Crna Gorát, Macedónia, Bosznia és Hercegovira nagy vészét képezik, az ember hősies küzdelmet vív a sziklával, a szép, de vad és szegény természettel. A kitartó emberi munka nyomán a kőfenger közepette, kis cs keskeny földszigeteken, melyeknek egy részét az emberi szom elöl csodás kőmezők rejtik el, a nap felé emelkednek a pici fák. Évről évre magasabbra nőnek, erősödnek és megszilárdulnak gyökerei.

Az ember győzelmes harcot folytat! Itt a Spliti-tengemél ugyanúgy, mint sok más helyen, a fehér sziklák begyein lassan zöldéin! kezdenek, és 15—20 év múlva az életet jelentő kellemes, szép és egészséges zöld takaró, erdő borítja majd a szirtiket.

Kóma iák, velenceiek, törökök, majd az osztrák-magyar monarchia urai és mások megfosztották ezt a földet az erdők gazdagságától és szépségétől. Ma a jugoszláv nép visszaadja az eletet a hegyeknek.

Ezek alatt a hegyek alatt, eleinte az építkezéseken és utána a „Jugovinil”-üzem műhelyében nyerteik és nyertnek meg a jugoszláv munkások és műszaki dolgozók új csatákat.

A gyár 1950-ben kezdett termelni, és a mai napig — . 1956-óg — meghétsaerezte

termelését.

Ä munkástanácsok tevékenysége a ...Tugovinil”-üzemben.

Bemélem, az olvasók megbocsátják, hogy nem fogok foglalkozni a tulajdonképpeni termelés leírásával: ben

A MUNKASTANACSOKROL f

♦

és néhány gazdasági problémáról [

olvasókat — nagyon érdekel az, amit az üzem titkárától, V. Plazibat elvtárstól megtudunk a munkástanácsok tevékenység'ről és feladatairól folytatott beszélgetésünk során.

Még a beszélgetésünk előtt megcsodáltuk az üzem fogadótermében kiállított polivinil-gyártmányokat — tarka esőköpenyanyagokat, ízléses asztalterítőket, különböző ipari célokra szolgáló csöveket, mindenféle játékokat, virágokat stb.

V. Plazibat elvtáns mindenekelőtt az üzem irányításának néhány általános elvével ismertetett meg bennünket. Ezt az irányítást Jugoszláviában a közvetlen ter’melők, a munkások és egyéb alkalmazottak gyakorolják.

,.A munkástanács a legfelsőbb szerv, melynek közvetítésével irányítja a kollektíva az üzmiet. A kis üzemekben a kollektíva maga végzi ezt a funkciót. A munkástanács, amelyet jelenleg két évre választanak (korábban egy évre), saját végrehajtó szervvel — igazgató tanáccsal — rendelkezik, amely közvetlenül irányítja az üzemet az elfogadott határozatoknak és irányvonalaknak megfelelően. Az igazgatót a munkafolyamat irányításával bízzák meg. ’

„Miről tanácskozott például a legutóbbi ülésein a munkástanács?” — kérdeztük, hogy ily módon konkrétabb elképzelésünk legyen a szerv tevékenységéről.

„Az elmúlt hónapok során gyártmányaink minőségének javításával kapcsolatos problémák megoldásán dolgozott. A külföldi megrendelők panaszkodtak. A legfontosabb pedig az volt, hogy a munkást anács új gépek vásárlását határozta el.‘‘

„Milyen gyakran ülésezik a munkástanács?”

„Nálunk 15—20 naponként a szükséghez mérten. Az ülés néha több napon át is tart, természetesen csak a munkaidő után.”

Beszéltünk arról is, hogy a munkástanácsok rendszerénél hogyan mutakozik meg a munkások kezdeményező készsége, és milyen konkrét példákat tudnának az elvtársak felhozni a „Jugovinil* életéből.

„A munkások érdekeltek a nyereségben, és éppen ezért nincs hiány kezdeményező készségben. így például a fólia-műhelyben nem használták fel kellő mértékben a polivilin-maradékokat. A műhely dolgozóinak egy csoportja javasolta, hogy — ezekből a maradékokból tömlőket gyártsanak és a műnürVket — és bizonyára az szaki dolgozók segítségével

elkészítették a szükséges gépet is.’’

Mint már említettük, a „Jugovinil” a munkástanács vezetésével nagy eredményeket ért cl a termelés fejlesztése terén. De nemcsak ezt érték el. Mivel igen kapósak az üzemek gyártmányai, a munkások bére is jelentősen magasabb az országos átlagnál, nagyjából kétezer dinárral, sőt még többel. A szakképzett munkások átlag —

12.000 dinárt, a betanított munkások 10.000, a szakképzettség nélküliek pedig 8.000 dinárt keresnek. A nyereség amelyet az üzem az év végén eloszt, egy-egy dolgozó számára két-három fizetéstöbbletet jelent.

A „Jugovinil”-nak igen kecsegtetőek a perspektívái is, mivel a műanyagok termelése csak most kezd igazán fejlődni, és mind hazai, mind pedig külföldi viszonylatban gén nagy az érdeklődés a polivínil-gyártmányok iránt

Még három nagyjelentőségű üzemet látogattunk meg Jugoszlávában: a rijekai hajógyárat, a jablonici vízierőművek a zenicai vasgyárat és röviden időztünk a ljubljanai cigarettagyárban is. Hasonlóképpen nyilatkozhatnék erről a négy üzemről is. Kivétel nélkül olyan cikkeket gyártanak, ámenekben nagv a kereslet. Ez azonban nem tipikus jelensége a jugoszláv üzemeknek, a jugoszláv gazdaságnak.

Mi mindenről döntenek a munkástanácsok?

A munkástanácsokkal kapcsolatos ismereteimet, amelyekre jugoszláviai tartózkodásom alatt tettem szert, <— legalább nagy vonalakban megkísérlem összefoglalni.

A munkástanácsok, amelyek 1950 óta léteznek, lényegében a termelés irányításának, szervezésének és tartalmának valamennyi alapvető kérdéséről, s az üzem kereskedelmi vállalkozásairól döntenek.

És miről döntenek konkrétan?

A munkástanács jóváhagyja az évi gazdasági terveket és meghatározza a termelési programot, amelyet bármikor megváltoztathat. Az állam arra törekszik, hogy ezt az elhatározást befolyásolja hitelek nyújtásával, illetve azok elutasításával. Továbbá jóváhagyja a bértarifákat, a beruházási és más hitelekkel kapcsolatos szerződéseket, dönt a legfontosabb termelőeszközök vásárlásáról vagy eladásáról, az üzemi alap létrehozásáról és kihasználásáról. elosztja a nyereségnek azt a részét, amely az üzem rendelkezésére áll. — megadja az irányszámokat az áruk és az üzemi szolgál-,

tatások árainak negáltapítá- j sához stb.

Az üzemeknek sajut ma- « guknak kell beszerezniük a j hazai nyersanyagokat; az; importált nyersanyagokat az | Iparkamara és egyes szervei j osztják szét; lényegében a 1 külföldi nyersanyagvásárlás- j hoz szükséges deviza ciosz- < tásáról van szó.

Gyártmányaik eladásáról < — mind a hazai, mind a kül- 1 földi piacokon — az üzemek-: nek szintén maguknak kell j gondoskodniuk. Éppen ezért j számos üzem kereskedelmi j képviselőket küld külföldre, j Emellett az áru eladását és j árát igen nagymértékben be- j folyásolja a kereslet és kíná-; lat törvényének hatása. Ha az ; üzem nem adja el valameny-! nyi gyártmányát, akkor nem : rendelkezik elegendő eszköz- i zel a bérek és fizetések fo- • lyósításához.

Az üzemek közötti ka peso- : latokat a konkurrencia elve j szabályozza mind a termelés- : ben, mind a piacon — gyak- • ran igen éles formában. Nem egyedülálló jelenség, hogy a haladó termelési tapasztalatokat az egyik üzem a másik elöl eltitkolja. Ez érthető. —, mert ha az egyik üzem jobb: és olcsóbb gyártmányokat ál- ; lit elő, nem érdeke segíteni a; másik üzemnek, hogy az is [ hasonló színvonalon termel- ; jen, mivel ez esetleg vészé-; lyeztetné saját gyártmányai-; nak eladását. Szocialista ver-i seny Jugoszláviában nem lé-; törik. (folytatjuk.) ■

A szovjet filmművészet új filmekkel készül az Októberi Forradalom ünnepére. A filmek felelevenítik a forradalom felejthetetlen napjait, a polgárháború és az intervenció elleni küzdelem nagyszerű hőseit, és a nézők elé tárják a szocialista állam alkotójának és vezérének, Vlagyimir lljics Leninnek életművét.

A külföldi országok mozilátogatói már jól ismerik a forradalom napjairól szóló történelmi filmeket, a „Patyomkin páncélosf‘-t, a „Lenin 1918-ban’’-t stb., stb.

Idén több mint 20 új történelmi-forradalmi tárgyú film készül.

A Szovjetunió legnagyobb filmgyárában a MOSZFTLM- ben az „Elbeszélések Leninről" című film forgatását kezdték meg. A film bemutatja Vlagyimir lljics találkozásait az egyszerű emberekkel. Az ..Uljanovók’’ c. film Lenin ifjúságát elevet.níti fel.

„Prológus“ című színes filmet, amely az 1905-ös forradalomról szól. — A film aJ orosz munkásosztály hősi útját mutatja be, amelyen haaldva a ..Prológus’“ a véres vasárnaptól, az általános sztrájktól — eljutott a Téli Palota ostromáig, de mindezt egy egyszerű putyilov: munkáscsalád sorsán keresztül láthatjuk. A stúdióba! ezenkívül kétfelvonásos film készül Alekszej Tolsztoj „Galgotha” című trilógiájából is.

A Moszkvai „Maksziim Gór kij“’ művészi fiimstudióbar Mihail Soiohov „Csendes Don’“ című regényéből készítenek háromfel vonás os fűmet.

Az egyes köztársaságot! filmstúdiói szántén egész so! történelmi film alkotására készülnek Október 40. évfordulójának méltó megünneplésére.

Lenin miután részletes választ kapott kérdéseire, a kórház pártsejtjének munkájáról érdeklődött. Ezután kijelentette:

— Menjünk a sebesültekhez és beszélgessünk velük.

A kórház vezetője közölte, hogy éppen vacsorához készülődnek a betegek és utána a kórház vörös sarkában összejönnek a járóbetegek,

T / lagyimir Iljics Nagyezs" da Konsztantyinovnával együtt az ebédlőbe ment. Leültek az asztalhoz és kértek agy adagot a vacsorából. A vacsora után meghitt bcr szélgetés kezdődött. A kórházi dolgozók elmondták, hogy az ellátás néha itt-ott akadozik. Lenin figyelmese n hallgatott, s egy-egy mondatot feljegyzett. Hamarosan csaknem az összes járóbete összegyűlt a vörös sarokba^ Még a fekvőbetegek is kérték, hogy hordágyon vigyék őket oda. Lenin elmondotta, hogy Judenics fehérgárdista tábornok csapatait szétverték és a Vörös Hadsereg csapatai győzedelmesen harcolnak Gyenyikln elleti. Ezután a szovjet nép hősies magatartásáról szólt. „Most mindent a Vörös Hadseregnek kell adni — mondotta Lenin —, mert csak így tudjuk megvédeni szabadságunkat. De már közeleg az idő, amikor népünk boldogan élhet".

A beszélgetés után Lenin ^ fehér kabátot öltött és a kórtermekbe látogatott. Itt a súlyosabb, fekvőbetegekhez szólt néhány szót.

A látogatás végén Lenint a kórháznak csaknem minden dolgozója a ltapuig kísérte. Vlagyimir Iljics így búcsúzott tőlük:

*— önök nagy történelmi hivatást teljesítenek — a forradalom és a szabadság vé* dclmezőít gyógyítják.

Ijenin látogatása után nem-sokára megjelent a N'pbiztosok Tanácsának dekrétuma, amely a katonai kórházak munkájának megjavítására rendkívüli bizottságot alakít. Ez a bizottság nagy gondot fordított arra. hogy a sebesült vörösgárdisták ellátása i gyógyítása zavartalan legye

Részletek

Bárdi Ödön:

THALIA MOSOLYA

rímii, nemrég megjelent könyvéből

CSAK KEVESEN TUDJAK

hest, hogy mondja be az, utca régi nevét. Pethes be is mondja, dé egyúttal meg is kérdezi, mi a magyarázata, a sofőr ellenszenvéinek az új utcanevekkel kapcsolatban? Mire a sofőr;

— Káderezünk kérem, vagy utazunk?

*

Jubileumi ajándék

E szerény könyv íróját 1954 április 4-én ünnepélyre hívta meg színházának vezetősége. Megtudtam, hogy négyünket ünnepelni fognak abból az alkalomból, hogy 25, 40 és 50 évet töltöttünk el a színpadon. Ügy hírlett, hogy ajándék fejében mindegyikünk — egyhavi fizetését kapja meg. A szép szónoklatok elhangzottak, átadták a szakszervezet értékes ajándékait és végül a borítékot is. Gyorsan belekukkantottam, de nem láttam benne a vörös színű bankókat. Fájt a csalódás és a borítékot szobám papírhulladékai közé dobtam. Másnap feltűnt, hogy három ünnepelt társam nagy kanállal ebédel.

— Mi az fiúk? Főnyeremény?

Ekkor tudtam meg, hogy a jutalmat nem készpénzben, hanem takarékkönyvecskében kaptuk. Uccu haza! Épp altkor értem házunk kapujához, amikor a szemétládát a szemeteskocsi fölé emelte a házmesterünk. Onnan kotortuk ki a ravaszul mosolygó kék borítékot.

•

Gyurika, a pénzkereső

Az „Egri csillagok"-ban játszott

sy fontos gyerekszerepet a kis

Gonda Gyuri, akinek a papaia^H a mamája is a Petőfi Színház

ja. A kis Gyuri, mi tagadás

élénk fiúcska és így olykor n«H eltérésre került a sor közte és szu^ lei között. Sőt, ez néha egyoldalú tettlegességgé is fajult a papa részéről; A nézeteltérések egy ilyen elfajulásakor tört ki Gyurikából:

— Ha mégegyszer rámütsz, lemondom a szerepemet.;. És akkor nem tudom, hogyan fogtok megélni.

*

Csilicsala bácsi

A Petőfi Színház a legutolsó szezonban adta elő Török Sándor vidám meaedarabját, a „CsilicsaU csodái’’-t. A bemutató utáni napon csengett a címszereplő, Pataky Jenő telefonja és egy üde gyermekhang szólalt meg.

— Itt Vásárhelyi Erzsiké beszélj Kérem, Csilicsala bácsi, tegyen ne« kém egy nagy szívességet. Én megvertem a Picit, mert nagyon rossz volt. És Pici, az én drága nagymamámnak a kutyája, akit nagyon szeret. És én most nagyon félek, hogy a nagymama engem meg fog szidni. Azért hát szépen kérem a Csilicsala bácsit, tessék engem a

mai napra eltüntetni.

Pataky mulatott a kis Erzsiké kérésén, de zavarba is jött. mert nem akarta a kislány illúzióit lerombolni. Ezért azt felelte, hogy szerdal napon csak felnőtteket tud eltüntetni;

Percnyi szünet, majd ismét felcsendül Erzsiké hangja:

— Hát akkor tessék eltüntetni a

nagymamát!

0 Szovjet filmművészet a Nagy Október 40. évfordulójának méltó megünnepléséért

Irta: V. I’oljakov.

{ 1 919 őszén történt, amikor 1 ; i a fiatal szovjet állam az 1 í intervenciósok és fehérgárdis'• Iták gyűrűjében élt. Az or* tszágban éhség és tífusz ural- 1 Ikodott.

. | A moszkvai Kreml kapuján tégy fiatal vörösgárdista lépett be, a 151-es katonai kórház _ ipártsejtjének küldötte. Társai _tfelelősségteljes megbízatással, j \Leninhez intézett levéllel elküldték a Kremlbe, hogy i}meghívja Lenint a kórházba.

I Petya — mert így hívták az ifjút — hamarosan Lenin elé került.

— Mondja meg a sebesült vörösgárdista elvtársaknak, hogy kérésüket teljesítem — mondotta Lenin.

Néhány nap múlva aZ esti órákban gépkocsi állt meg a -f kórház előtt. A kocsiból Na- E igyezsda Konsztantyinovna és -jVladimir Iljics szállt ki. Ve- jlük együtt érkezett Szemasko 11 icg^szségiigyi népbiztos is.

1 ♦ J enin első kérdései a kőit " vetkezők voltak:

• — Hogyan érzik magukat a

sebesültek? *•-j ■— Sok sebesült parancsnok a jfekszik itt?

s | — Hogyan élelmezik a be~ltegeket?-| _ hoí vásárolják az élel"I miszert?

— Ruhával ellátják-e a | gyógyultakat?

iLENIN a sebesült vorö*

i gárdisták ItösöU

♦ Elmondja; Alaksiandr Sza.njoio' /eroran konmu : msto, a polgárháború harcosa

r> ■

Volt az én időmbeli lapoknak egy állandó rovata, amelynek ez volt a címe; „Csak kevesen tudják...“ Ért, a címet szeretném most kikölcsönözni, amikor beszámolok a magyar vendéglőle egyik kedvelt különlegességének, a székelygulyásnak eredetéről. Élt Pesten annak sdején egy nagytudományú vőrme-Az ivőpróba

Nem mondom meg, melyik ssdnházban — azt sem árulom el, mikor történt az alábbi história.

A szóbanforgó színház igazgatója egy napon szigorú rendeletet köröztetett a tagok között, akiknek sajátkezű aláírásukkal kellett igazolntok- a körlevélen, hogy tudomásul vették: „A színház épületében áz alkohol fogyasztása szigorúan tilos.’’ Az igazgató szigorúságában személyesen járta be az öltözőket, Bogy a fegyelmi szabályok súlyos hárdjával lecsapjon a rendeletit megsértők nyakára. Mindjárt az első öltözőben sikeresnek látszott a lelkiismeretes felügyelet. Az asztalon észrevett egy kínai csészét, — amely színültig tele volt valami sötétbarna folyadékkal.

gyei levéltáros, akit Székely Józsefnek hívták. — Ő volt — a szerzője a többi között annak a kitűnő könyvnek is, amely a Nemzeti Színház ötvenéves múltjáról 1887-ben megjelent.

Ezt a Székely Józsefet egyszer meghívták ebedre egy pesti családhoz és miután korén érkezett, s főtt

•— Mi ez — csapott le a bűnösre a szigorú direktor.

í— Ez? Ez tea, drága igazgatóm *— felelte kissé bizonytalan hangsúllyal a kérdezett.

— No, majd mindjárt meglátjuk! *— És gyanakodva szájához emelte a csészét. -Erős tea lehetett, mert az igazgató szemé könnyes lett tőle és nagyokat krákogott. De megitta az egészet;

*— Tényleg tea — mondta elismerően és megnyugodva távozott.

*

Az

öltözködés művészete

Peti Sándor a klub törzsasztalánál irigykedve szemléli sokkal kisebb jövedelmű kollégáját.

Zl

képp, mert nagyon szerette a gyomrát, volt ideje és kedve megtárgyalni a háziasszonnyal a saját gasztronómiai elképzeléseit. Székely tervezett, a háziasszony főzött és itt és ékkor született meg az a re- Íj. mekmű: a Székely gulyás, amely- h; nek semmi köze a székelységhez, h< de köze van ihletett tervezőjéhez: al Székely József Pest vármegyei le- 5( véltároshoz Ü

m

k;

4— Nem értem, hogyan tudsz így hi vigyázni a ruháidra. En többet ke- zt réséit, mint te és olyan vagyok mel- b< letted mint valami csavargó. t<

— Hja, barátom, az öltözködés- V hez érteni kell. Van fogalmad ar- ej ről, hogy miképpen óvom én a ru- f. hát vagy cipőt? Nézd például a ka- tl lapomat. Négy éve vettem. Azóta 71 többször vasaltattam, kétszer új szalagot, tétettem rá, végül most két hete egy kávéházban elcserél- V_ tem ezzel a vadonatúj kalappal. ,

h

* P

s;

Az elmaradt sofőr n

n

Pethes Sándor a taxisofőrnek bemondja a címet.

— Pollack Mihály utca hét. C

A sofőr egy ideig töri a fejét, —

majd bosszús hangon megkéri Pét- e;