Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-11 / 85. szám
TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Vetik a kukoricát A törökszentmiklósi határban a közös táblákon és az egyéni gazdák földjén is serényen dolgoznak. Az Alkotmány Tsz tagjai 15 holdon a kendert vetik, utána a kukoricát teszik földbe. Ha már a kukoricáról van szó, érdemes megemlíteni, hogy igen nagy az érdeklődés a Heterózis kukorica-vetőmag iránt. A Terményíorgalmi Vállalat bonyolítja le a cserét, s most ugyancsak fő a fejük a vezetőknek, a városi mezőgazdasági osztály dolgozóinak, hogy mi módon Óvodások között Az ablakban nyíló piros muskátlik, a liliputi asztalikon virágos anyagból készült fodros szélű kis térítők., a játákpölcokon babák, építőkockák, kis mozdonyok és ■más játékok láthatók. Ez a kép ivódott belém az első pillanatban, de még ennél is kedvesebb látvány volt a sok elégítsék ki az igényeket. A rendelkezésre álló 30 mázsa vetőmagból ugyanis már alig van, s még legalább 50 mázsára lenne szükség. A megyei szervek talán segíthetnének a törökszentmiklósiaknak a vetőmag kérdésben, hiszen bizonyára lesz olyan város vagy község, ahol nem használják fel a megkapott mennyiséget. Azok a dolgozó parasztok, akiknek megvan a kukoricavetőmagjuk, már nemcsak a talajelőkészítést végzik, hanem a vetést is megkezdték. szőke és barnahajú apróság, amint a kis fekhelyeken ebéd utáni álmukat aludtak, vagy heverésztek, pihentek. Az ovónénik most is ügyeltek a kicsinyekre, s halk szóval intették csendre a csintalankodókat, hogy ne zavarják a többiek álmát. Száztizenkét kisgyermek tölti napjait a központi óvodában. Hetvenegy napközis reggeltől-estig az ovónénik gondjaira van bízva. Ott kapnak ízletes ebédet és uzsonnát. Érdemes megemlíteni, hogy mind az öt beosztott óvónő fiatal. Szerelik hivatásukat, a Jdcsiny gyermekeket, akiknek ébredező értelmét csiszolják a versek és kedves kis dalocskák tanításával. A szép tiszta termek, a gyermekekről való gondoskodás nemcsak az óvónők, hanem a technikai személyzet jó munkáját is dicséri. Szubáfi-varrátt A kultúrotthon egyik szobájában minden kedden és péntekien asszonyok, lányok ülik körül a hosszú asztalt. Most is közel húszán hajoltak füzetük fölé. s vonalzó segítségével rajzolták a fekete táblán látható paplanlepedő szabásmintáját. Már hallatszott is Tóth Bóláné hangja: a paplanlepedő hossza 180 centiméter. S aztá,. szép sorban elmondotta a méretet. Azt. hogy mennyi »ni A lARGYALOl ERI M HOL Tsz elleni izgatás miatt letartóztatták Pocsai Károlyt és Z. Tóth Kálmánt A Karcagi Városi Ügyészség 1857 április 3-án előzetes letartóztatásba helyezte Pocsai Károlyt és Z. Tóth Kálmánt. Pocsai Károly a kisújszállási Petőfi Tsz-nek volt az elnöke, Z. Tóth Kálmán a tagja. Október 23. után mindketten azon fáradoztak, hogy a tsz fennmaradását meggátolják. Egy ebben az időben összehívott közgyűlésen Pocsai Károly az FM két rendeletét ismertette, de nem megfelelő módon, mert csak a kilépni kívánó szövetkezeti gazdáit jogait mondta el. Kérték őt, beszéljen azokról a jogokból is, amelyek azokat a szövetkezeti tagokat illetik meg, akik továbbra is a tszben akarnak maradni. Erre azonban nem volt hajlandó. Ellenkezőleg. Hangsúlyozta, hogy vissza kell térni az 1945-ös állatitokhoz. A földet 25 holdig vissza kell adni még akkor is, ha a tulajdonos kulák. Pocsai Károly tudott erről a rendeletről, amely kimondja, hogy a tsz közös vagyona nem osztható szét. Erre egyébként figyelmeztették azok az emberek is, akik tsz ‘agok akartak maradni továbbra. Pocsai Károly ennek ellenere kijelentette, hogy akik kilépnek, azoknak minden munkaegységre 4—5 forintot kell fizetni. A közös gazdaság feloszlatásában Z. Tóth Kálmán segítő társa volt. ö az egész vagyon szétherdálását követelte. A belépni kívánkozó Oros László felvételét megakadályozta. Pocsai Károly és Z.. Tóth Kálmán bomlasztó munkájának következményeként nagyon sokan megtévedtek és kétszázhuszan léptek ki a Petőfi Tsz-ből. Ezenkívül a közös vagyonból mintegy 800 ezer forintot széjjel osztottak. A karcagi Városi Ügyészség termelőszövetkezet elleni izgatás miatt emelt vádat. Rövidesen sor kerül a bírósági tárgyalásra. Halálra Ítélték a tiszaderzsl gyilkosokat Nagy izgalom volt kedden a Szolnok megyei Bíróság t ú i'gyalűtermé ben. Feszült figyelem fogadta a bírósági tanács tagjait. Tárgyalóasztalhoz ültek és a bírósági tanács elnöke, Burka Ferenc megyei bírósági elnök utasítást adott a vádlottak elővezetésére. Egy 46 év körüli férfit és egy nőt kísérnek a börtönőrök a vádlottak padjához. Gyulai Jánost és Gyulai Jánosáét elvetemült gyilkosság bűntettével vádolja az ügyész. Megbánás nem igen tapasztalható a vádlottaknál. Szemrebbenés nélkül kezdi:? elmondani gyilkosság! tettüket. Igen súlyos szavak, amit mondanak és mégis olyan természetesen veszik, mintha nem történt volna semmi. A vádlottak és a tanuk kihallgatása után az ügyész elmondja vád beszédét. Szavai szívhezszólóak. megvilágítja a vádlottak aljas gyilkossági gaztetteit. — Mi is történt tulajdonképpen? — így kezdi vádbessédét. — Volt egy bácsi, idős Gyulai Mihály, akinek Tiszafüreden egy családi háza volt. Itt lakott. Gyermekeinek rábeszélésére tavaly szeptemberben eladta 8000 forintért. Az érte kapott összeget szétosztotta gyermekei között. Magának megtartott 2500 forintot, amit János nevű fiának adott azzal. hogy ha őneki kell, akkor adja vissza. A ház eladása után fiához költözött, Jánoshoz, Tiszaderzsre. Egykét hónapig meg is voltak, együtt laktak. Az idős Gyulai bácsi azonban nem tudott a fiánál megszokni. Októberben kérte vissza a 2500 forintot. Házat akart venni Tiszafüreden. Látta, hogy a fiúnál nem tud megélni azok rosszul bánnak vele. Ezután Gyulai Miháiy elmeejt a tiszaderzsi tanácsfcáaára és ott panaszt tett fia ellen, rossz bánásmódja miatt, s azért is, hogy pénzét nem adjáik ki. A tanácsházán tartózkodott Gyulai Jánosné is, aki apósának panaszkodását meghallotta. Gyulainé elmondotta férjének, hogy hogyan panaszkodott apósa. Ezután még kevésbé érezte jól magát az öreg Gyulai fiáéknál. Egyre több volt a szóváltás az apa és fiú között. 1956 november 25-én, vasárnap este a csalód vacsorához ült a konyhában. Az öreg Gyulai nem ült le velük. Bement a szobába és lefeküdt. Hiába kérlelték, nem volt hajtandó vacsorázni. Gyulai Jánosné felhozta férje előtt apósának magatartását. Kijelentette, hogy ..az öreget el kellene sínkéin!» Gyulai János elgondolkodott. Megkérdezte feleségétől. hogy ezt hogyan képzeli. Gyulainé válaszolt: A hajnali órákban az öreget el kellene Csalni, mintha Tiszafüredre mennénk, de nem oda fogunk menni, hanem a Tiszára visszük. — Ebbe a tervbe Gyulai János beleegyezett. Nem sajnálta édesapját és engedett a cselszövésnek. Hajnalban Gyulai János befogott a kocsiba, a kocsira baltát, kötelet és követ tett. Gyulainé felköltötte az öreg Gyulait. Édesapám, Tiszafüredre megyünk, velünk fog jönni. Az apa mit sem sejtett az aljas tervről. Felkelt és felült a kocsira. Az ülésen ült a Gyulai házaspár, mögöttük pedig menetiránynak háttal a szalmán az apa. Mikor a községben elhaladtak, még sötét volt. Nem találkoztak senkivel. A községtől egy-két kilométerre lévő Tiszapart-részre hajtottak. Ütközben Gyulai János figyelte az apját, mert az öreg mintha gyanakodott volna. Ezért jobbra-balra nézelődött, szólni azonban nem mertj A folyó parton megállt a kocsi. Gyulai János az ülés alól elővette a kdsbaltát, megfordult és édesapját a baltával fejbevágta. Az öreg Gyulai hanyattesett a kocsin. Amikor látta Gyulai János és felesége, hogy az öreg összeesett, leszálltak a kocsiról, és levonszolták az öreget a víz széléhez. Ott Gyulainé elkezdte fojtogtanl apósát. Miikor láttáik, hogy az életnek semmi jeLe nem mutatkozik, kötelet kötöttek a nyakába, arra követ és a vízbe hajították. így úszkált az idős Gyulai bácsi holtteste Tiszától a Dunáig. Februárban a Jugoszláv határ szélén a határőrök kifogták holttestét és rendőrségünk fényt derített a vádlottak aljas tettére. Az ügyész vádbeszóde után a bíróság tanácskozásra visszavonult. Gyulai Jánost és Gyulai Jánosnét egyrendbeli gyilkosság bűntette miatt halálra ítélték. Azt hiszem, senki nem sajnálkozik a Gyulai-házaspáron. Az olyan ember, aki az apját gyilkolja meg, nem is érdemel mást, csak halálbüntetést. Gyulai Jánosnak négygyermeke van. de úgy látszik. hogy azok nagyobb tiszteletben tartják az édesapjukat. A tárgyaláson jelen volt Gyulai Jánosnak 22 év körüli fia. Tárgyalás végén az ügyésztől engedélyt Ízért, hogy édesapját egy kis hazaiból megkínálhassa. — Az ügyész erre engedélyt adott. A fiú odament az apjához s apjának ' azt mondottaegyék édesapám. Ez az ember nem olyan, mint édesapja volt. Kovács Mihály anyag szükséges elkészítéséhez. Bizonyára már sejtik az olvasók, miről van szó. Szabást-varrást tanulnak a gazdaasszony szakkör tagjai. A hallgatók között 14—15 éves copfos kislányoktól kezdve ott találjuk a tarkakendős menyecskéket és az idősebb egyszerű, töbtesaládos parasztasszonyokat. Nagy szorgalommal és igyekezettel tanulnak, hogy saját maguk varrahssák meg a család részére szükséges holmikat. Tóth Béláné, a szakkör vezetője ipari iskolában tanult, majd tanított. Most pedig a dolgoskezű asszonyokat, lányokat segíti abban, hogy a 3 hónapos tanfolyam ideje alatt elsajátítsák a szabás-varrás művészetét. Takács Istvánná. Veres Balázs.né, Bacsa Julianna s a többiek is igyekezetükkel, odaadó figyelmükkel köszönik meg oktatójuk munkáját. Hogy mennyire hasznosnak tartják a tanfolyamét, arra legjobb példa talán az, ha elmondjuk, hogy nem egy esetben Bariéról gyalog járnak be. s még sem hiányoznak a foglalkozásokról. Szépen haladnak, s egyre szaporodik füzetükben az ágyneműk és fehérneműk szabásrajza. Tóth Béláné szívesen segíti hallgatóit, s ha szükséges, megfogja a munkától elnehezült kezet, s úgy vezeti a papíron rajzkészítés közben. A tanfolyam befejezése után bizonyára sok családban örömet szerez majd. ha a nagylányi vagy az édesanya varrja meg a fehérneműt, a gyermekek kis ruháit. n »értélét és az ifjúsági szervezet hírei Törökszentmiklóson a III. kerületi pártalapszervezetben április 13-án megyei előadóval pártnapot tart a városi elnökség. * A Hazafias Népfront újjászervezésére előkészítő bizottság alakult, amelynek elnöke Mercz Péter. * A város üzemeinek, termelőszövetkezeteinek fiatal párttagjai sorából megalakult a KISZ szervezet élctrehívásáért fáradozó városi szervező bizottság. A Dózsa Termelőszövetkezetben korábban a fiatalok EPOSZ szervezetet alakítottak, amely most átalakult KISz szervezetté. * Kétpón EPOSz szervezem lekbe tömörültek a parasztfiatalok. A tanyai alapszerrezet életrehívásában a pedagógusok is segítettek. S jelenleg már 22 tag tartozik ehhez a szervezethez. * Tiszabőn is működik az EPOSZ, amelynek jelenleg negyven tagja van.-----------------M sei ÁPRILIS 11 CsJlörtift Leo A nap kél: 5.05 h-kor. nyugszik 18.27 h-kor. Idő járó» jelent rs Várható időjárás csütörtökön estig: felhős idő, több helyen, elsősorban délen eső. Mérsélielt délkeleti, déli szél. Az éjszakai lehűlés kissé mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön az ország dőli r*rzén 15—78, máshol 7" " 'te- között, — Háromszázad.1,zor zöldéi az idén Patkó Bandi, a híres somogyi betyár tölgyfája a középrigóci erdőben. — Április 13-án és 14-én rendezik meg a II. Budapesti Eszperantó Találkozót. A találkozó alkalmából kiállítás is lesz, s alkalmi postahivatalt állítanak fel, amely emlékbélyegzőt használ. — A boripar régóta hiányzó borfajtával bővíti a választékot: a budafoki palackozó vállalatnál megkezdték a tokaji édes furmint töltését. A kitűnő zamatú bor hétdecis üvegekben, húsvétin kerül az az üzletekbe. — Megyénkben évtizedek óta nem főztek annyi pálinkát, mint az idén. Tavaly június óta, amikor az eper a fözdékbe került, jóformán mindenütt teljes kapacitással dolgoztak az üzemek. A megve területén 8200 hektoliter pálinkát állítottak elő. — A tojás tavasszal legolcsóbb és tartósításra is a legalkalmasabb. A győri Baromfifeldolgozó Vállalat jól felhasználja ezt az időpontot, s kádjaiban ö< millió tolást meszez. hogy télre is elegendő mennyiség álljon a fogyasztok rendelkezésére. Eddig hárommillió tojást konzerváltak. — A Szo'noki Cukorgyár laboratóriumának berendezése az év jórészében kihasznált lan. A gyár vezetői most elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak. Ingyenes ta' aj vizsgálatokat végeznek számukra, s meghatározzák hogy az egyes területekre mennyi pétisót, vagy más műtrágyát kell kiszórni. Á lo műsora — Csütörtök: Hírek.. Reggel a piacon. A Szolnok megyei mezőgazdasági kutatók alkotóműhelyéből. Pillanatképek a földmű vesszővel ktzetek életéből, valamit a darabbérekről. A szolnoki járási pártszervezetek munkájáról. Kulturális híradó. Hz Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetről Gazdák között, gazdasági szakemberek soraiban sok szó esett a közelmúl. ban is, de meg ma is arról, hogy miképpen tud tényleges segítséget nyújtani a tudomány a gyakorlati gazdálkodáshoz? Vannak komoly eredményekre visszatekintő tudományos és kísérleti intézeteink. Jóhírú szakiskoláink komoly felkészültségű tanári kara is kaptes a tudomány és gyakorlat között. Egy-egy kísérleti intézetünk, egy tudós kutatónk vagy növénynemcsítőnk munkája sokszor le sem mérhető segítséget, előrelépést jelent a gazdálkodás gyakorlata terén. Ma már elkerülhetetlen és és a jövőben még fontosabb lesz a gazdasági termények, — termékek, cikkek és készítmények minőségi ismerete! Termelünk. Eladnánk sok mindent, ba annak előfeltételeit ismernénk, minőségi követelményeikkel tisztában lennénk? Vásárolnának gazdáink sok anyagot, műtrágyát, növényvédőszert, üzemanyagot, ha valahol annak belső hatóanyagait ellenőriztetni* vizsgáltatni tudnák? Aztán ott van a takarmányozás kérdése. De jó volna tudni a tsz állattenyésztőjének vagy vezetőinek, hogy a vásárolt, beszerzett takarmány tényleg tartalmazza-e mindazt keményítőértékben és fehérjében, amit annak előírás szerint tartalmaznia kell? Vásárolunk drága pénzen abrakot, vagy szénát. Etetjük az előirt normák alapján, még sincs eredmény vagy éppen romlik az így eteteft állat. M?g kellene vizsgáltatni a takarmányt, nincs-e valami hiány a táranyag tartalmában? Hová forduljunk? Kormányzatunk 1950. év februárjában életre hívta és munkába állította azt az intézményt, melynek első és legfontosabb feladata, hogy a tudomány fegyvereivel, a — kémcsövekkel, mikroszkópokkal és a tudománnyal magával rendelkezésre álljon minden tájékozatlan, vagy kételkedő, — tanácsot kérő állami gazdaságnak, tsz-nek vagy egyéni gazdának is. Ez az intézmény az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, szokásos rövidítéssel OMMI. (Budapest, II. Keleti Károly u. 24. sz.) Intézetünknek minden különleges kérdés vizsgálatára, ellenőrzésére különkülön osztálya van. A Központi Laboratórium alosztályai foglalkoznak mindenféle kémiai vizsgálat !al így a kémiai alosztály műtrágyák, szervestrágyák vizsgálatait, víz vizsgálatokat (öntöző és ivóvíz) és gépállomások. fsz-ek részére bármilyen üzemanvag vizsgálatát is elvégzi. Ugyancsak növényi és át'ati olajok, zsírok vizsgálatára is felkészült. Illő olajaíosztály, illóolajos növények vizsgálatával és a belőlük készült illóolajok minősítésével foglalkozik. Növénytani alosztály munkakörébe tartozik: legelők ellenőrzése. fűszerpaprika és fűszerkeverékek vizsgálata, friss és szárított gombák vizsgálata, ugyancsak itt végzik a gombamérgezésekkcl kapcsolatos vizsgálatokat is. A gyapot minősítése is ide tartozik. Kémiai osztályunk mintegy 50 féle vizsgálata közt a méz vizsgálatok is fontos szerepet töltenek be. Növcnyvédőszcrminősítő osztályunkhoz fordulhat mindaz, akinek érdeke pontosan ismerni például, hogy az általa, vagy felelőssége mellett tárolt növényvédőszer hatóanyagában állt-e be változás, vagy az amit kapott tényleg tartalmazza-e azokat a hatóanyagokat, amely megvédi a növényt a kártevők ellen? A gyógynövénytermelőket érdekli a gyógynövényminősítő osztályunk munkája. Gyapjuminősítő osztályunk elvégzi a beküldött gyapjúminták vizsgálatát és minősítését, zsírmeghatározást. —• szakítási szilárdságot, nyithatóságot, szálhoszúság és épség, stb. vizsgálatok elvégzésében adnak pontos és értékes adatokat a juhtenyésztők kezébe. Meliorációs osztályunk dolgozói öntözési, vízrendezési eoriziók elleni komplex munkákkal sietnek a nagyüzemi termelők segítségére. Végül meg kell említeni OMMI hét (7) Talajlaboratóriumát, melyek közül az egyik — éppen a legfiatalabb most áprilisban lesz egy éves — Mezőtúron (Kossuth ut 30 sz.) működik. Feladata, hogy öntözési, talajjavítás! talajvédelmi, tereprendezési, talajhasznosítási. erdő, szőlő és gyümölcstelenítési kérdésekben a tervbe vett munkák előtt a szükséges talajtani vizsgálatokat elvégezze és a termelési üzemszervezési — szakemberek részére.az alapvető tala.jtulaidonsngokat, talajtani. talajjavítás!, üzem* talajtérképeken rendelkezésre adja. Van hová fordulni a gazdáknak, nagyüzemeink vezetőinek. Az OMMI is szorosabbra fűzi a kapcsolatokat a tudomány és a gyakorlat között akkor amikor a fent ismertetett és sokoldalú felkészültségével áll a termelők rendelkezésére. Nem kerül sok fáradtságba és semmi pénzbe sem, ha kétséges esetekben egy telefonhívással vagy levélben megkérdeztük. a Mezőtúri Talajlaboratóriumot. hogy milyen módon tudna itt és itt, ebben és ebben a kérdésben segíteni az OMMI? Az OMMI szakemberei pedig szívesen és örömmel keresik fel azokat, akik tőlük szaktanácsot kérnek, akiknek útbaigazításra van szöftö ségük. y ^ Beraárd Gém - M
