Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-04 / 80. szám

t f V> gaS-c*C*0h3t ,»ca<«»a8<KtC8C*<*€ScKaCSal<a<»3«»aSaK9CS<*C*Cfflc*C*C*CK9CS<K8C*<3<*CStf^e#C>l „A hála és szeretet virágai soha nem fognak e I hervadni” t -.»G»Ct'«»<»3S-C$CSC*<*CSK*-«K#:*<^CScK4íaK*<*<*C*-a*^^ * 3lÖ#>iD#OtfcriP»íl>iDSP«>iD*Dfi»iC>5Dg>Í5SDe>£>SÖ«^iC'gD<r>ÍP?D®>PS»«5í^ Újra kigyulladt a vörös csillag a Tiszamenti Vegyiművek felett DOLGOZÖ NÉPÜNK ma ünnepli hazánk felszabadulásának évforduló­ját. A Szovjetunió segítsége tette ezt a tizenkét év előtti napot a magyar nemzet és a magyar nép nagyszerű felemelkedésének kiindulópontjává. A felszabadulás olyan gyökeres át­alakulást és fejlődést indított el ha­zánkban, amilyenre eddigi történel­münk folyamán nem volt és nem is lehetett példa. E nagy ünnepen ér­demes visszapillantani — emlékezni. Annál is inkább, mert sokan hajla­mosak vagyunk a felejtésre. Igen, emlékeznünk kell a Horthy­­fasizmus 25 éves elnyomatására, a munkanélküliség, a nyomor éveire. Emlékezi»8 kell a havat lapátoló mérnökre, a nyomortanyák lakóira, az országutak vándoraira, a Teleki téren szabadban alvó kubikosokra. Emlékezni kell a hitleri fasiszták rémtetteire, a második világháború borzalmaira, a pusztulásra, a romok­ra: De emlékezni kell a felszabadu­lás óta eltelt 12 év nagyszerű ered­ményeire is. A magyar nép, élve a történelmi lehetőséggel, elűzte és felszámolta belső elnyomóit. A párt, a munkás­­osztály vezetésével, hozzákezdett a szocializmus építéséhez, a romok el­takarításához. Épült, szépült az or­szág. Uj gyárak, üzemek hirdették a dolgozó nép hatalmát, alkotókészsé­gét. Megszűnt a munkanélküliség, kisimultak az arcokon a ráncok, édesebb lett a gyermekkacaj. Igaz, történtek hibák is az építőmunka hevében. Ezek a hibák azonban so­hasem homályoeítják el Április 4 ragyogó fényét. EMLÉKEZNÜNK KELL 1956. ok­tóber-novemberére is. A magyar nép esküdt ellenségei, ellenforradalmi támadást intéztek a Magyar Népköz­­társaság, a magyar munkásosztály és pártja ellen. Az ellenforradalmá­rok hangzatos jelszavai, amelyeket szocialista mezbe öltöztettek, megté­vesztették üzemünk dolgozóit is. E megtévesztéshez hozzájárult az, hogy az MDP vezetősége és a tagság kö­zötti kapcsolat az elmúlt időszakban meglazult: Üzemünkben is komoly harcot kel­lett vívni a helytelen nézetek fel­számolásáért, a párt újraszervezé­séért. Ma már elmondhatjuk, hogy ez nagyrészben sikerült. Pártszerve­zetünk, amely immár ötven tagot számlál, mindjobban felismeri a megújhódott párt politikájának iga­zát és mindinkább azon tevékeny­kedik, hogy kiküszöbölje az október és novemberi események következ­tében előállott hibákat. A legutóbbi taggyűlésünk is ebben a szellemben zajlott le, amikor is hu­szonkét volt párttag átigazolásánál igen komolyan bírálták el az átiga­zolást kérők október és november havi cselekedeteit. Megmondták ezen a taggyűlésen, hogy ha bár ke­vesebben leszünk is, mint az MDP idejében, de mégegyszer október és november nem fog bekövetkezni. Szeretnénk még elmondani azt, hogy a taggyűlés kifejezett kívánsá­ga alapján Április 4 méltó megün­neplésére újra kigyullad a Tisza­­menti Vegyiműveknél az ötágú vö­röscsillag, a proletámemzetköziség jelképe. 12 ÉV SORÁN immár másodszor hullatták vérüket a nagy szovjet nép hős fiai függetlenségünkért, szabad­ságunkért. Köszönet és hála azért Néktek, Hős Szovjet Katonák. Kö­szönet és hála Néktek, drága szovjet édesanyák, akik gyermekeiteket ál­doztátok hazánk függetlenségéért, szabadságáért. ígérjük, hogy hős fiaitok sírjain a hála és szeretet vi­rágai soha nem fognak elhervadni, mert a magyar dolgozók millióinak szeretető őrködik felettük. MUCSÁNYI KÁLMÁN Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek Beszédes számok egy község életéből | Fóti Pál; \ Hozsánna néked április ♦ | A kopasz fákon már rügyeznek az ágak, X A héj itt is, ott is duzzadtam kipattan: | Néhol már szirmát is látom a virágnak, ♦ A bimbó is zsendül — értetek... miattam. I Tegnap még birkózott a zimankós idő — ♦ A tavasz eljött mégis kiteljesültcn: ♦ Harc volt a lét, roppant harcban érő. X De már fény csillog nyíló bimbószeniükben. I ... Így jöttél te is, te kicsattant szabadság, $ Megküzdve a létért vérzivatar között: | A rügyet, a bimbót sok szenvedésért adták, I De a kopasz ág mégis virágba öltözött. i Rügyezz hát te új, te drága szabad élet, Borulj virágba te soha — ily tavasz: Hallgasd csak, hallgasd: minden feléled ... Zsongás... áradás — mind az élet sarja az. Ö, te úgy várt szabadság: hogy ml vagy te nékem? Az — mint éhezőnek egyetlen lágy falat — Tegnap még álmodtalak téli mesében, S mára tavaszt fogtam: úgy, ahogy vártalak. Trikolór mellett büszkén leng vörös lobogó — Lobogva hirdeti: kezünkön nincsen már bilincs, Végre szabad lett a szív, az ész, a sző... Ó, köszöntlek szabadság. Dicsőség néked, Áprilisi Mert mi volt a sorsunk? Szöges drót közt tábor, Cella, fapriccs vagy cselédól patkányok között, Hajcsár a gyárban, korbács a háton S hivatalban gőgös úr fitymálva leköpött: Ennek lett vége! Görnyedt hátak, elnémult nyelvek — Oldódjatok fel hát végre már ti is: Hirdessétek zászlók és szájak az elvet — S lobog játok, hogy mindezért Hozsánna néked, Április! 1945. 1945 elit őst a a mi tavaszunkat is felszabadulásunk évfor­dulójának napján érdemes visszapillantaná az elmúlt 12 év eredményeire. Végignézve a községünk életében végbe­ment fejlődésein, úgy érzem, nem lesz érdektelen elmon­dani, hogy milyen politikai, gazdasági és kulturális vál­tozások történitek Jászfiény­­szarun. A felszabadulás előtt itt is, mint annyi más község­ben, a föld nagyrésze néhány birtokos kezén volt. — 1560 hold földön mintegy 10 tu­lajdonos osztozott. Ez a föld­terület ma 387 család meg­élhetését biztosítja. De nem­csak a szántóföld került ki­osztásra. Annak is megnyílt a lehetősége, hogy sok család új, egészséges, barátságos otthont létesítsen magának. 371 házhelyet osztottak ki, melyen eddig mintegy 280 ház épült fel, s napról-napra újabbak nőnek ki a földből. E mellett a régi telken is közéi 120 ház épült újjá. A vízellátás is lényegesen megjavult. Míg a felszaba­dulás előtt a község 10 ezer lakosa 4 artézikútról szerezte be a háztartáshoz szükséges vízmennyiséget. Ma 9 artézi­kat teszi kényelmesebbé és egészségesebbé a vízellását. A felnövekvő új nemzedék műveltségének növeléséről bőven történt gondoskodás. A múltban 14 tanerő okta­tott 12 tanulócsoportban, osz­tályonként 80—90 tanulót. — Ma harminckét nevelő, jórészben szaktanárok, 27 ta­nuló csoportban, osztályon­ként körülbelül 35-ös elosz­tásban tanítja a gyermeke­ket. A lakosság kulturális igényeinek kielégítésére a Filmszínházban a régebbi heti két előadással szemben, minden este tartanak elő­adási. Ezidő alatt bővítették ki a község kultúrotthonét is. Az elmúlt évben korszerű cukrászda létesült közsé­günkben. Nagy örömet okozott a dol­gozóknak a község villany­­hálózatánalk a bővítése, a piactér egyrészémek kibeto­nozása. A Zagyva-folyót, amely ezelőtt évente mint­egy ezer hold földet öntött el, 1948—1950 között szabá­lyozták s most ezek a terü­letek a község legjobb ga­­botuUermő és öntözéses gaz­dálkodásra alkalmas földjei. Innen került ki a híres fény­szarui export-paradicsom és paprika jórészét mely tete­mesen hozzájárul a lakosság anyagi gyarapodásához. A Zagyva szabályozása mellett a múlt évben készült el Öregszöllö vízlevezető csa­tornája, amely ennek a rész­nek a termőképességét meg­sokszorozta. Sorolhatnám a lakosság kényelmének, kulturális és anyagi igényeinek kielégíté­sét szolgáló létesítményeket, de nem az a célom, hogy pontos statisztikát álítsak össze, de azért néhány adat­tal szeretném megvilágítani a dolgozók életszínvonalának emelkedését: A felszabadulás óta kb. 800 kerékpárt, 600 rádiót és 87 motorkerékpárt vásároltak a község lakói. Nagy eredmények rejtőz­nek e számok mögött. Iga­zolja, hogy az évszázados elnyomás után most vált elő­ször lehetővé, hogy dolgozó népünk saját magának épít­sen országot s munkájának gyümölcsét ők maguk, s ne a k izsáfcmán ydák, az elnyo­mók élvezzék. Mészáros Ferenc, lg. tanító, Jászfényszaru, Már az ellenfor­radalom szétveré­sének napjaiban hallhattunk arról, hogy a Szovjet­unió 12 év alatt kétszer adta vissza szabadságunkat. Sokan talán elsik­lanak emellett a tény mellett és természetesnek tartják, pedig igen sok véráldozatba került mindez. Vajon azok, akik az októberi napok­ban a vörös csilla­gokat leverték, a vörös zászlókat tépték, gondoltak-e arra, mit jelent ne­künk ez a szó „fel­szabadulás”. Nézzük meg ezt kunszentmártoni viszonylatban. A község dolgozóinak élete nagyon meg­változott az eltelt 12 év alatt. A múltban sínylődő, vándorló kubikos helyett, ma jólöl­tözött termelőszö­vetkezeti tag a község nagy több­sége. A földet bi­torló Papp-Szászok, a Dobák, Józsák, Herczegek helyett a földművelő dol­gozó paraszt azúr. Több kilométer hosszú beton- és téglajárda, új ár­­tézikút, kibővült villanyhálózat, ve­zetékes rádióháló­zat, napközi otthon, bölcsőde, szülőott­hon, egészségház áll a dolgozók ren­delkezésére. Van szép, telje­sen új gépállomá­sunk, korszerűen berendezett tégla­gyárunk, gyönyö­rű gimnáziumunk, ahol a munkások és dolgozó parasz­tok gyermekei ta­nulhatnak. Az év­forduló napján jó ha felidézzük eze­ket, s nem feled­kezünk el róla, hogy mindezeket a Szovjetunió nagy áldozatainak s né­pünk munkájának köszönhetjük. E napon em­lékezzünk ama, hogy az 1945-Ös tO vasz elhozta a mi virágzó tavaszun­kat is. Kovács Istvánná Kunszentmárton Bmire emlékeznünk kell A tavasz lágy fuvallatja meghozta a természet ébredésév a téli mély álomból. A fák rügyei kifesiettek, virágbim­bói nyiladozni kezdenek. Ünneplőbe öltö­zünk. Április 4-én. A mai napon Magyar Ha­zánknak a fasiszta iga alóli felszabadulásá­nak 12. évfordulóját ünnepeljük. 1950. január első hetében minden külső kényszer nélkül léptünk a szocialista — nagyüzemi gazdálkodás útjára. A kezdeti nehézségeket leküzdve, sok elemi csapást átvészelve nem bántuk meg, hogy szövet­keztünk. Sőt ma még szilárdabban ra­gaszkodunk eredeti elhatározásunkhoz. — Sokkal keményebben és büszkébben fog­juk egymás kezét, mint eddig bármikor és bármilyen viszonyok között tettük. Termelőszövetkezetünk tagjai túlnyo­mórészt agrárproletárok voltak, akiknek háromnegyed része csak az 1946. évi föld­reform során kapott földet. Azelőtt nincs­telen, kubikos — napszámos emberek vol­tak. A kubikostaligát tolva, nyakukban szőrtarisznyával ásóval, lapáttal felszerel­ve, a régi volt Magyarországnak minden csücskét bejárták, hogy családjuk részére a betevő falatot megkeressék. Kultúrális javakból való részesedésről, művelődésről, szórakozásról, gyermekeik taníttatásáról szó sem lehetett. Keresetük pedig — a maihoz viszonyítva — alamizsnaszámba ment. Megszólításuk: „Büdös paraszti” — Horthy rendszerben pedig Disznó kommunista!” volt. 1i1 elszabadulásunk óta eltelt 12 év alatt * olyan ipari, gazdasági és kultúrális vívmányokkal gazdagodtunk, amelyeket a letűnt régi kapitalista rendszerben mi két­kezi dolgozók soha nem mondhatunk volna a magunkénak. Ez a különbség a 12 év előtti és a mai életkörülményeink kö­zött. Ezt jelenti nekünk a Petőfi Mg. Tsz. tagjainak a mai nap, az az évforduló, amelyet most a jövőbeni legszebb remé­nyekkel eltelve, a felszabadító Szovjetunió iránt szívünk mélyéből fakadó hálával ün­nepelünk meg EGYED JÁNOS tsz. tag Kötelek Szívünk mélyéből fakadó hálával ünnepelünk IÁT ehezen tudnám aikár szóban, akár ^ * írásban kifejezni, hogy Április 4., hazánk felszabadításának ünnepe mit je­lent számomra. Már az első elemi islwlás koromban és azt követő 14 éven keresztül mint cseléd kóstoltam meg azt az életet, amelyet a nyugati kapitalisták „szabad világnak” neveznek. Igen, szabadon válogattak a gő­gös jászberényi és szolnoki kulákok az ak­kori községháza előtt elterülő emberpia­con. Köpködve fitymáltak közöttünk. Bű­zös istálló voU a szállás, hajnali 3 órától este 10-ig tartott a munkaidő. Mint kis gyermek, cipő nélkül, deres fűben, szúrós tarlón, hitvány savó-koszton, kevés bérért, szidalmazó szeszélyeiket eltűrve, vállaltam munkát, hogy könnyítsem szüleim kenyér gondjait. Földek végén kerestem az eldo­bott kenyér héját, melyet a szántó-vető emberek elszórtak.-.. A szovjet emberek azért nőttek a szi­vemhez és azért szeretem a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, mert véget vetettek a kizsákmányolásnak. A z ellenforradalmi események alatt tudomásomra jutott, hogy a negye­dik vagyok a halál-listán, és hogy kocsit, lovat, földet Ígértek — a termelőszövet­kezet vagyonából, — annak, aki elővezet. Hány kitűzött időpont volt kommunista vezetők kivégzésére, vagy megkínzására. A szovjet katonák érdeme, hogy nem ke­rült sor ezek végrehajtására. Soha el nem múló hálával, szívem minden melegével ölelem magamhoz a szovjet embereket, — akik a nehéz időkben nyújtottak igaz, testvéri segítséget, — a baráti országok fiait, akik velünk érezve aggódtak értünk. Ilyen és még sok-sok hasonló gondola­tok közpette ünnepelem hazánk felszaba­dulásának 12. évfordulóját, melynek napi jelentőségét csak érezni lehet, s ez az ér­zés arra kötelez, hogy falumért még jobb, odaadóbb helytállással végezzem a mun­kámat. TÓTH G. JÓZSEF VB-elnök JászaJsószentouörm j~>#*MDéscso!<^cScis<8C)Saf<#oS<í<3C)g<3<3>osaK3<^c£c§cScK§^^ A szolnoki építőmunkások is segítenek temí * Az ellenforradalom esemé­nyei következtében a főváros szenvedte a legnagyobb kárt. Aki azonban most megy vé­gig pl. az Üllői úton, szinte nem ismer rá, annyira rend­behozták a megsérült háza­kat az elmúlt néhány hónap alatt. A szolnoki építőmun­kások is kivették a helyreál­­_ lítási munkából a részüket. “ Még novemberben — amikor 1 pedig nem volt veszélytelen — megkezdték a képen lát­ható ház romtalanítását, — maid énítését. Az alsó kénen a 3 emeletes újjávarázsolt épület látható. A felső ké­pen Csabai Lajos. Gulyás István, Erdei József és Sza­bó István látható, amint a téglabetétes födém zsaluzá­sát végzik. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom