Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-28 / 99.. szám
C~? nmni úunnyzon AZ ÉGHAJLAT, a sok eső rányomta bélyegét a város képére. Az utcák árkádosak és így esőben sem áznak a járó-kelők. A mocskos fehér árkádok cégjelzésekkel, kínai jelekkel vannak tele pingálva. A boltok, kirakatok mindjárt az utcán vannak, nem kell ajtón bemenni, mint nálunk, az üzletek utcai oldala teljesen nyitott és minden áru ki van teregetve. Van elefántcsont-faragók Utcája, valamint olyan utak, ahol hosszú darabokon csak gyümölcsboltok találhatók. Kapható itt banán, datolya, alma, körte, narancs, mandarin, kókuszdió, ananász, lidz és sárkányszem. A lidznek nincs magyar neve, kellemes, üdítő ízű, bőnedvű, átlátszó gyümölcs. A sárkányszem alakja olyan, mint a körtei paradicsomé, csak egészen más, nagyon éde. íze van. Ezután húsos boltok következnek. Kis- és nagy folyami és tengeri halak láthatók. Láthatók itt mázsás darabok is. Polipok, tengeri csigáki szárított tintahalak következnek. Van egy kb. egy méter hosszú, lapos, fehér tengeri hal, amelyet az asszonyok szárított állapotban összehajtogatnak, mint az újságot és kis hánccsal átkötve, kezükben lóbálva visznek haza. Rákok kupacokban, az apró, két centistől a tengeri homárokig, medvetalp szőrösen, körmösen, napon szárítva, nyúzott macskák, majmok és patkányok. El lehet képzelni, hogy 40 fokos melegben a felhalmozott és nem is mindig friss húsféléknek, hulladékoknak milyen illatuk van. Ehhez járul még a sokfajta, számomra ismeretlen keleti fűszer- és zöldségfélék szaga. A déli hőség idején a gyengegyomrúaknak nem ajánlatos az utcákon kószálni. Természetesen a nekünk feltálalt ételeknek is *— a furcsa fűszerektől — ilyen úgynevezett utcaszaguk volt. Sok gyengegyomrú, érzékeny kollegánk hagyta érintetlenül a tálakat. Molnár Lajos kollegám naplójából). „Szűk kis sikátorban gyümölcs, hal, macska-árusok között, ügyesen átlépve a földön játszó gyerekeket megtaláltuk a „Két pajkos kobrához” címzett vendégfogadót. Az ajtó előtt vasrácsos kalickákban mindenféle színű és rítva elég rég lehetett. Mindenféle köpőcsészék álltak, de úgy látszik célozni nem nagyon tudnak a használóik. — Leülünk és a pincérnek újból megmondjuk, hogy mi tényleg olyat akarunk enni. amilyen a vasketrecben van Almélkodás. E másik pincér még egyszer megkérdezi. EGYIK NAP újságolták kollegáink, hogy az egyik kis utcában olyan vendéglőt láttak, ahol kígyókat árultak, és ott biztos lehet enni is. — Másnap két másik kollegámmal elindultunk a kigyó bolt felé, mondván, hogy ha már Kínában vagyunk, kígyót is eszünk. (Részlet következik nagyságú kígyók nyüzsögtek egymáson. Hosszú köszön getés, magyarázkódás után helyet foglaltunk s nem valami étvágygerjesztő vendéglőben. Publ már az ajtóban majd orra esett, mert rálépett egy csu* szós csont-darabkára. Taka-» Ezután kenyeret kértünk, — ami kínaiul, „mienba”. De a pincér rögtön mondta, hogy mejjó, azaz nincs. (A kínaiak nem eszik a kenyeret, az csak a szállodákban van, ahol európaiak laknak.) (Folytatása köv.) Sajti Sándor H=I=R=E=K dó. Az arra haladó gépkocsivezetők későn vették észre a szekeret, ki akarták kerülni, s közben egy személy- és egy íartálygépkocsi összeütközött. A személygépkocsi vezetője benmeégett az autóban. A bíróság Banya Ernőt hathavi börtönre Ítélte. — „Kutya-razziára" készülnek a megyében. Az utóbbi hónapokban nagy kárt okoztak Szolnok megye értékes vadállományában a kóbor kutyák. *— Hatlábú sriclát hozott a világra a Vas megyei Kemenesmihályfa községben Bertalan József gazda kecskéje, — Az Állami Bartók Béla Zeneiskola művésztanárai április hó 29-én tartják hangversenyüket a Móricz Zsigmond kultúrházban (Kamaraszínház) d. u. fél 5 órakor, és este 8 órai kezdettel, Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a szolnoki FÖLDMÜVESSZÖVETK EZET HALÁSZCSÁRDÁJÁNAK KERTHELYISÉGÉT május 1-én megnyitjuk Kitűnő halászlé, választékos halételek. Termelői borok és italok. Farkas Jancsi és népi zenekara muzsikál. A nap kél: 4.33 h-kor, nyugszik: 18.51 h-kor APRIL!» _ aq | A nap kél: 4.32 —1 h-kor, nyugszik: 18.52 h-kor. —i Illat nélküli krémet készítenek az érzékeny bőrű nők számára. A kozmetikai ipair többféle színű, főleg világos árnyalatú, nappalra és estére is alkalmas rúzsokat is készít. Megkezdték a színházi festékek gyártását is. *— Kivilágítatlan szekérrel közlekedett a Kazincbarcika és Berente közötti országúton Banya Ernő gazdálko-Tőrökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földmfivesszövetkezet vevő-szolgálata jelenti: május 1-ével ismét megnyílik vendéglő éttermének kertbelyisége, ahol kellemes szórakozást és pihenést találnak kedves vendégeink. Termelői borok, magyar konyha, sörkert, hangulatos zene, tánc. C*aí<*cS08<3<8<»<*<a<#ct<«CSC*c8<»*c8CSCK8<»S<3<*S<#CS<*«*<5Sct<8<3cBS<#aB«aK3»tP£0*»4^^ A TAGSÁG, vagy 60 fő elfoglalta helyét a cementkockás nagy teremben.., Hosszú lócákon ültek, ki keresztbe, ki az ablak felé, ki hogy. Előkerültek a tarisznyák. A közgyűlésig még megreggeliznek. Orrcsiklandozó ételillatok, fokhagymás kolbász, abáltszalonna, friss tej szaga keveredik össze a sültszaíonna illatával... Az öreg Gályász Gyuri bácsi már jól megrakta a cserépkályhát, hogy a szalonnasütés véget ért és szorgalmasan hordja körül a kupát a szomjas nép között. Aki végzett a reggelivel, megszokott mozdulattal töröl egyet száján a kezefejével, igazít egyet-kettőt a bajúszán és komótos mozdulattal előveszi a „dóznit” és nemsokára akkora a füstgomolyag a teremben, hogy a heptikás kinézetű könyvelő kinyitja az ablakot... Március eleje... Kicsit hűvös van odakint, de a parasztember jól tudja, hogy ez a hideg már csak „kínlódás”... Nem sokáig tart... A földnek már „szaga” van. A gépek a sorháti tanyában az Andrási út két oldalán vígan pöfögnek. Jó a föld, szép a szántás. Az elnök, vagy ahogy itt mindenki hívja, „Józsi bácsi” beékelődött a kövér mezőgazdász és a kicsi sovány könyvelő közé. Nézi a tagságot. Szeretettel nézi a tagokat, mindegyiket ismeri, hiszen egyikkel-má&ikkal 5—6 éve együtt dolgozik, azaz dolgozott. Egy pillanatra valami bosszúság borul az egyébként mindig vidámságra húzódó sokráncú arcára. Igen, ki tudja meddig dolgozhatott volna ezekkel a józanfejű és bátor parasztokkal abban a „másik” tszben, ha... Gondolatai most vissza siklanak vagy 4 hónapot... Megjelenik előtte az a nap... Az az átkozott nap ! Reggel még semmit sem tudtak itt Tiszaszentimrén ... Naná! Hát forradalom volt, vagyishát ellenforradalom, ahogy később kiderült. De abban a „másik” tsz-ben ment a munka csendesen, rendesen. Igaz, ott is megjelent a kulák az istállóban, hogy aszongya, viszi a lovat... De ez a Szabó Bálint „gyerek” galléron ragadta a kulákot, oszt megmondta neki ápertén, hogy menjen az... Szóval ezt még végiggondolni sem lehet, nem hogy leírni. És akkor délelőtt berobogott egy teherautó, amiről leszállt a „Forradalmi Bizottság”. MÉG GONDOLNI sem jó rá... Voltak, •akik nemrégen léptek be, alig 6 hónapos tsz-tagok... Még nem mind találta meg itt a helyét... Volt, akit erőszakoltak a belépésre, ez is kapott az alkalmon ... De a legnagyobb baj az volt. hogy a vezetőség „berezelt”. S mert nem volt egy bátor szó, egy okos kiáltás, az a „másik” tsz feloszlott ... Nem is ió rá se gondolni, hogy mi ment ott . Vékony hosszú ujjaival félre simítja haját, cigarettát vesz ki az „Arda” feliratú dobozból — közben egy-két közvetlen gondolatot küld azok felé. akik hibásak, hogy nincs „Kossuth” — szív a cigarettán egyet-kettőt és a jobbfelől ülő könyvelőhöz fordul. — Hallja-e „felhőkarcoló” — mert a könyvelőt mindenki így hívja, hogy olyan kistermetű. — Nem jönnek ezek a „járásiak”. Várjunk még? — Persze, még várjunk, hiszen még csak (él 9 van. S ha szerencsénk van, 9-re itt lesznek.-— Na! Azfr már itt lehetnének — dohog az öreg nem haragosan, csak úgy szokásból. Aztán már a baloldal felé néz, ahol BÍRÓ LÁSZLÓ: AHOGY SZÜLETTÜNK AHOGY ÉLÜNK. a mezőgazdász van, kimutatást tanulmányoz. •— Nem tudja, ki jön az osztályról? «— «** Nem. De csak már jönne — türelmetlenkedik a kövér ember, akiről sokan nem hinnék el, hogy milyen fürge is tud lenni, ha a „közös” megkívánja. Nem is képzelheti el senki, mert meg sem tudta mutatni, hogy mit tud, abban a „másik” tsz-ben semmibe sem vették tudását... Pedig tud ám ez a behemód nagy ember, rengeteget. Nem is csuda, az apja is mezőgazdasági szaktanár. Abba nőtt pendelyes korától és mégis... Hiába, nem volt becsülete abban a „másik”’ tsz-ben. Amikor úgy sírt ez a hatalmas ember, mint a gyermek, kinek elveszett az anyja. És még erre mondták, erre az embere merték mondani, hogy „osztályidegen”... JÓZSI BÁCSI önkénytelen a másik oldalára pillantott és egy kis huncutsággal összehasonlította a „Felhőkarcolót” a mezőgazdásszal ... •— Hm, három kitelne belőle, saccolja huncutul a különbséget... De meg kell adni, a „Felhőkarcoló" sem kutya. Ez a kis ember mindenütt vele volt engedélyért, működési engedélyért Szolnokon... Karcagtól Kisújig a gyorsvonat lépcsőjén utaztak... Kibírták, pedig november 27. volt és kegyetlen hideg... Aztán a hivatalok, a járás, a megye, a község, a minisztérium, a parlament... Szóval mindenütt vele volt. Igaz, ma már van egyszámla, van terv, van alapszabály, van könyvelés és... Szóval az irodai dolgok lassan rendbe jönnek, ami kell is egy ilyen ezer holdas gazdasághoz ... Hm, érdekes — gondolja Józsi bácsi, a könyvelő is „megbízhatatlannak” számított sokáig, pedig vele együtt rajta volt a „halál listán”! — Na végre! Csak megjöttek!.!. — Vagyis rnegjött;s: — javítja ki Józsi bácsi a pénztáros, aki éppen most lépett be a folyóséról, és már tudja, hogy Ferenci elvtárs egyedül száll ki az autóból. BIZONY A NAP már régen lebukott Deras mögött, mire a közgyűlés véget ért..; Kisebb csoportok alakultak.;: Még egy-két dolgot megvitattak a tagok, aztán a tarisznyáit felkerültek az elnyűtt kabátokra, s ki az autóval, ki csak úgy gyalogosan neki a toronyiránynak..: Az elnök gyalogosan indult neki, mert igen jól tudja, hogy az agynak nagy pihenés ilyenkor a gyaloglás... Nem egyedül megy, mert véle ment egy-két falubeli tag is, meg a könyvelő, aki rendszerint „sereghajtó”, mert rövidre sikerült lábaival nem tud lépést tartani a többiekkel. Rendszerint az elnök megy elől, mint most ist Józsi bácsinak fel-fel villan az agyában a közgyűlés egy-két ‘.észlete. Néhanéha elmosolyodik, néha összeráncolja magas homlokát aszerint, hogy tetszik-e néki az, amire gondol, vagy sem.:; Ez is nehéz gyűlés volt. De hol volt ez az elsőtől? Igaz, most már a téma is más. • • Akkor, ott az első közgyűlésen, 1956 november 26-án a „Bagi-tanyán” milyen keserűen kellett megállapítani, hogy ki akartak semmizni bennünket,.. Aztán a pár nap előtt hozott működési engedélyünket a „másik” tsz elvitte. Ott állott 60 ember, kezdhette előlnőL Hát megkezdtük. Ott volt Budai Mihály, a volt párttitkár, Unger János, a kövér mezőgazdász, a „Felhőkarcoló”, na és olyan tagok, mint Faragó Mihály; — Igaz, hogy a vén „szőrszálhasogató” decemberben megfarolt, de most csak itt van köztünk és el sem lehetne zavarni, pedig a visszatéréskor istenesen megmosdatták Mihály bácsit; : i Aztán olyan tagok, mint Pomaházi Gábor, II; Varga János, özv. Ládi Sándomé, vagy a mindannyiunk fehérhajú nagyapja, Orosz János bácsi három fiával, de iszen nincs mit válogatni:.. Ezekkel az emberekkel csináltuk az első közgyűlésit. ,. A könyvelő nevet is szerkesztett s, > —• Elvtársak! Október 23-án akarták elvenni mindenünk, kenyerünk, földünk, életünk, Legyen az új tsz neve „Október 23” — mondotta. Hát így született meg a ttezaszentJmrei Oki óber 23 Tsz. ÍGY SZÜLETTÜNK,, és hogyan élünk? Hát bizony nehezen! Nem az egyéni, az emíberi életünk a nehéz, mert volna mit aprítani a tejbe:.: Nehéz a közösséget élni. s j mert igaz az a közmondás, hogy „üres kamrának bolond a gazdaasszonya”! Hát bizony itt se volt semmi,:: hogyne, mikor az első vezetőségi gyűlést a „disznókutricáíban” kellett megtartani ;.. Na, meg a sok „nincs” láttán a személyeskedés is kezdett és sajnos majdnem eredményesen dolgozni. . Na, de ezen már túl vagyunk;:-. Bizony, nehéz volt.:; Hát harc azért most is van, de ez a harc már mennyivel más... Most már a földdel, a munkával, az eredményekért folyik a harc:., Hol állunk már a kezdeti „nincstől”? Az elnök feltolja barna kalapját, izzadt homlokról a tarkójára.:; úgy futólag számbaveszi, hogy mink is van már nekünk:;! Hát mindenekelőtt van 1025 hold földünk, amiben bőven van szerződéses, mert 100 hold kukorica,' 20 hold len, 10 hold mustár, 40 hold borsó. Ez mind szerződéses van 20 hold feles dinnyénk, van 11 hold szőlőnk. Igaz, hogy ez még idei telepítés, de a jövőre is kell gondolni.:: a kenyérre valóval sem lesz baj, mert 5 kilót osztunk zárszámadáskor, az állatok részére van bőven here és lucerna, még magfogásra Is jut belőle, amiből viszont komoly forintok folynak be a kasszába .:: Lett a semmiből 10 darab hízó, 60 süldő, 8 anyakoca. 2 ökör, 10 ló és van egy újszülöttünk is „Jenő”, a jóvágású kiscsikó... Júliusban beállítunk 20 jól tejelő tehenet, mert most építünk egy korszerű tehénistáttót;;, Na aztán jön még 160 juh és szóval az öthónap alatt ez töméntelen eredmény.:: A tagok sem lettek mostohák, mert mindenki — már aki a kezdettől dolgozik — kapott elegendő tüzelőt, amit már saját területünkről termeltünk M, de kapott a tagság mtmfcaegységelőle* get is, mégpedig munkaegységenként 10 forintot, ami az egész évi munkaegységnek csak egyharmada, mert egy munkaegységre kb. 30 forint készpénz fog jutná, ha jól dolgozunk,:. Ez az előleg pedig nem „hitelből” van ám fizetve, hanem saját erőből! — Jócákát, emberek! — a vöröskapunál elválik Faragó bátyánk.: i — Reggel akikor a darálóhó menjen! — így az elnök.!, Mihály bácsi nem sző!, csak hat, hogy érti: i. LASSANKÉNT elfogynak a tagok, M az „újportán”, ki a „gargyán” tér le.., aztán már csak az elnök marad meg a könyvelő. Hazáig van még vagy 5—10 perc::. Ilyenkor az elnök lassít a tempón, méltányolva a könyvelő 20 centis lépéseit:!. — Szóval a terv jóvá van hagyva? —. bár tudja az elnök, de jő] esfk erről beszélni . ■ i — Mennyi is az egy munkaegységre eső jövedelem? — Csak a készpénz? — Fenét! Az egész, a pfe is meg térin fezeiben! IS: — 57 forint 65 fillér — kásásé geske<Hk a könyvelő, aztán még hozzáteszi nagy büszkén — reálisan! Az elnök egy kicsit hallgat, mintha számolna.., Szfp szfp, csak meglegyen. — Szenet óvatoskodni Józsi bácsi, mert nem jól esnék a csalódás::. A számok embere sem elbizakodott.:, — Hát rajtunk is múlik: — Na-na! AZTÄN MÁR nem sok szó esik köztük.:; a kultúrháznál még rágyújtanak egy ritkán látott „Kossuthra” ... Nekik van, mert ezt is osztottak már az öt hold dohányra járó előlegből.: - A tanácsházkertnél elválnak, mert Józsi bácsi a vasút felé megy:;: _A harang éppen a nyolcra kongat a könyvelő az elnök után szól... — Tudja, Józsi bácsi, azért a közgyűlés helyesen szavazott a név megváltoztatásnál .:; Az elnök ezer ráncű arcában jókedvű mosoly bujkál.:: — Szóval holnaptól nem „Október 23”, hanem „Október 6” Tsz a nevünk?! — Én csak azt akartam mondani, hogy nekünk persze büszkének kell lenni eredményeinkre és hőseinkre, de nem szabad elfeledkezni az ellenségről sem:: t — Értem. De nincs semmi baj te... te „Felhőkarcoló” ::. MÉGEGYSZER kezet szorítanak, mintha megegyeztek volna valamiben ;:. A könyvelő néhány pillanatig még hallja az elnök tempós kemény lépteit s hogy a harang is elhallgatott. cs.ak a kedves falusi csend kíséri hazáig; s t » Az „Ész” temploma a pekingi nyárt palotában
