Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-27 / 98. szám

ffl kommunista pártok együttműködése (2) Ezért az elvi ideológiai (kérdések bár első pillanat­ra sokszor „elméletinek’’ tűnnek, a valóságban a pro­letárdiktatúra, a hatalom, a nemzetközi összefogás élői tényleges gyakorlati kérdé­sei. Nem véletlen, hogy a kommunista pártok létrejöt­tük pillanatától harcolnak a revizionizmus ellen. A re­vizionista eszmék azért ká­rosaik, mert a cselekvés ve­zérfonalától, a marxista-le­ninista elmélettől akarják megfosztani a pártot.. A mai revizionizmus különösképpen veszélyes, mert éppen azokat a tanításokat (államelmélet, párt. szerepe, stb.) kívánja „revezió" alá venni, melyek a proletárhatalom alapkövét képezik. Könnyen belátható, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom, egysége csakis a revizionizmus elleni harc alapján állva szilárdít­ható meg. A revizionizmus elleni harc elhanyagolása vagy a revizionista nézetek eltűrése az imperialista erők malmára hajtja a vizet és lehetetlenné teszi a mozga­lom elvi és ebből eredően gyakorlati, politikai egysé­gét. A nemzetközi kommunista mozgalom egysége más ion­ics elvi, politikai kérdések­ben is összhangot kíván. — Például közvetlenül a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa után olyan nézetek kezdtek ki­bontakozni, amelyek tagad­ták a Szovjetunió történel­mileg kialakult vezető szere­pét és azt hangoztatták, — hogy a nemzetközi mozga­lom policentrikussá vált, — Igaz, hogy a második világ­háború után a szocializmus világrendszerré vált és így a Szovjetunió többé nem elszigetelt egyedüli szocialis­ta ország. Egy sor olyan ország veszi körül, amelyek megszabadultak a kapitaliz­mustól, ahol a munkásosz­tály hatalomra jutott. Olyan országokban is győzedelmes­kedett a pártvezette proleta­riátus, mint a félgyarmati hatalmas Kínában, Másrészt a kapitalista világban meg számos kommunista párt to­vábbra is a munkásosztá­lya felszabadításáért vívja harcát az uj megváltozott körülmények’között. így te­hát a kommunista mozga­lomban a feladatokat illető­en már történelmi helyze­tüknél fogva is jelentős kü­lönbségek adódnak az egyes pártok között. Ezt nem ta­gadja senki. Ez is egyik oka annak, hogy a Kom­munista és Munkáspái'tok Tájékoztató Irodája nem tölthetett be tovább alkotó szerepet. Sokrétűbbé, hatal­masabbá vált a nemzetközi kommunista mozgalom, sa­játságos egymástól eltérő fel­adatok is megoldásra várnak mind. Nyugat-Európában, — mind Kelet-Európábán, vagy Távol-keleten. De mégsem következik eb­ből az, hogy a nemzetközi mozgalom policemtrikus, hi­szen az egész kommunista moz­galom, különösen a szocia­lista világrendszer mozgal­ma nem nélkülözheti a legidősebb testvér, a legta­pasztaltabb párt. a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának állandó támogatást. Az Október-novemberi ma­gyar események ezt is iga­zolják. A nemzetközi reak­ció támadásainak füzében a Szovjetunió segítsége és támogatása, mint főerő nél­kül a szocializmust építő országok és pártjai sem tud­nák függetlenségüket meg­védeni az imperialista roha­moktól. A SZKP és az MSZMP vezetői által most aláírt közös nyilatkozat is joggal állapítja meg: „A nemzetközi kötelességét, tel­jesítő szovjet hadsereg test­véri segítségével a magyar nép megvédte országa nem­zeti függetlenségét és a népi demokratikus rendszer vív­mányait. Ilyen módon útját állták annak a veszélynek, hogy Magyarország Európa kellős közepén egy agresz­­szió tűzfészkévé és az impe­rialisták katonai támasz­pontjává változzék.’1 (folytatása köv.) MEHR GYÖRGY GyémnniRcéL Kalandos regény (54.) Egész délután nem történt semmi, csak hat óra tájt jöttek őzek a vízhez. Ittak, majd megint eltűntek. Olyan finomak voltak, mintha nagyon könnyű fából faragták volna őket. Nem, én sose tudtam megérteni a vadászokat, hogy is lehet lelőni egy ilyen pompás teremtést? Az Ilyet, csak nézni kell, elgyönyörködni a futásában, hisz oly könyedén rohannak, mintha szárnyuk volna, egy pillanat, és már sehol sincsenek. Már majdnem egészen besötétedett, mikor a túlpar­ton feltűnt Tudor bácsi. Átjött az innenső oldalra és be­bújt a fák közé. Később füttyszót hallottam a fa tóvéből. Elhagyjam az őrhelyemet? Haboztam egy darabig, de aztán — miért ne? Ilyen sötétségben amúgy sem lehetett már látni. Semmi értelme, hogy itt gunnyasszak. Alaposan meggém beredtem az egyhelyben-üléstől. A szemem is kifáradt. Mégis vidáman, fürgén szálltam le. ölt a kíváncsiság, hogy metgudjam, mi hírt hozott Tu­dor bácsi • * Sasvári csendőmyomozó főhadnagy kínosan ügyelt arra, hogy másodpercekig menően pontos legyen. Akkor lépett be Wippe százados szobájába, mikor a villanyóra mutatója éppen fél ötre ugrott. Sorra bokázott a német tisztek előtt s azok ugyan­olyan feszesen visszabokáztak néki. Köziben egyetlen szó sem hangzott el. Végül Wippe helyet mutatott Sasvárinak az egyik aarosszékben, majd a karórájára pillantott és közölte, hogy megkezdik a megbeszélést. Wippe hozzáfo­gott a helyzet vázolásához. — Rövid leszedi. Ez a Tatár-ügy mind annyiunkat kínos helyzetbe hozott. Zellmayer SS-Scharführer és osztagának tehetetlensége folytán Tatár Kálmán, ez a rendkívül ügyes bolsevik ügynök immár harmadszor csúszik ki a kezünkből. Elhallgatott és bizonyos szemrehányó kifejezéssel sorra végignézett a tiszteken: a bikanyakú SS-Sturm­­führeren, akiről gyanította, hogy a helyére tör, s most kifejezéstelen arccal meredt maga elé, holott Wippe bizo­nyos volt felőle, hogy most i6 valamit forgat az agyában. Aztán az aprótermetű nyomozó tisztre, a partizánvadász-Washingtoni megfigyelik az Egyesült Államok legutóbbi lépéseiről Washington (MTI). Mint a Reuter tudósítója jelenti, washingtoni megfigyelők sze­rint az Egyesült Államok leg­utóbbi lépései arra irányul­nák, hogy „előkészítsék a ta­lajt” a Közép-Keletre vonat­kozó Eiscnhower-doktrina teljes megvalósítására, „amennyiben ez szükségesnek mutatkozik”. Megfigyelők így értelmezik a 6. amerikai flot­tának a Földközi-tenger ke­leti medencéjébe küldését, valamint az elnöknek és kül­ügyminiszterének azt a nyi­latkozatát, hogy „a középke­leti országok területi sérthe­tetlenségét létfontosságúnak tekintik az Egyesült Államok és a világbéke szempontjá­ból. Az amerikai külügyminisz­térium tisztviselői szerint a nehéz helyzetben lévő Husz­­szein királynak „rendkívül nagy segítséget, jelentett a brit külügyminisztériumnak az a nyilatkozata, amely le­szögezte, hogv Jordánia füg­getlensége fontos a Közép- Kelet békéjének szempontjá­ból”. !! rlanrnzkuszi rádió szerin! Rx^rdsot nem hYá'i men sem Damaszkuszba, sem fimmanba London (MTI). Mint a Reuter Iroda írja, a damae­­kuszi rádió szerint Richard­­sot, Eisenhower elnök külön küldöttét nem fogják meg­hívni sem Damaszkuszba, — sem Ammanba. • A rádió a Jordániái válsá­got kommentálva azt mon­dotta, hogy Richards Közép-Keletre érkeztével előkészü­letek történtek Jordánia hős népének elnyomására. Richards küldetése — mondotta a rádió — és az Eisenhower-doktrina „ered­ménytelennek bizonyul, — amíg Szíria és Jordánia né­pe szembe szegül velük.” — Kép az új ülugdrbiirgról A második világháború utolsó hetében súlyos bombatá­madás áldozata lett Magdeburg, a szép, ősi keletnémet város. A város központját teljesen szétrombolták a bom­bák. A felszabadult német nép újjávarázsolta otthonát. A régi utcák helyén széles sugárutat építettek, melynek két­­oldalán áruházak, középületek és szebbnél szebb lakóhá­zak sorakoznak. A fényképfelvétel a magdeburgi Wilhelm Pieck-Allee egyik részletét ábrázolja az új, modem épüle­tekkel.-------- . 4 TASZSZ nyilatkozata Moszkva (MTI). — A TASZSZ az alábbi nyilat­kozatot adta: ban a földbirtokosok és a tőkések jutnak újra a ha­talomra. BANDARANAIKE ÉS NEHRU az ázsiai nemze'ek tömeges tiltakozását akar a megszervezni a nukleáris fegyverkísérletek ellen Colombo (MTI). Az AP jelenti: Bandaranaike ceyloni miniszterelnök szerdán este bejelentette, hogy ö és Nehru indiai ipiniszterelnök — az ázsiai nemzetek tömeges til­takozását fogja megszervez­ni a nukleáris fegyverkísér­letek ellen. Bandaranaike rámutatott arra, hogy május 17-én, ami­kor Nehruval találkozik Co­­lomboban, a Buddha-halálá­nak évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken, — részleteiben ki lógják dolgoz­ni a fegyverkísérletek vneg­­fékezésére irányuló tervet. Bandaranaike kijelentette, helyesli Albert Schweitzer felhívásának minden egyes szavát. A ceyloni miniszter­­elnök továbbá azt mondotta, hogy mindaddig, amíg a je­lenlegi tömbök léteznek, a hidrogénbomba veszélyezteti a világot. Ezért döntött Cey­lon úgy, hogy kívül marad a nagyhatalmi tömbökön és egyengeti a békés, semleges együttműködés útját. J. Dulles, amerikai kül­ügyminiszter 1957. április 22- én az Associated Press hír­­ügynökség villásreggelijén beszédet tartott — mint mondotta — „egyes alapve­tő koncepciókról, amelyek meghatározzák az Egyesült Államok külpolitikáját.” Dulles úr beszédében nem a nemzetközi feszültség enyhítésének útjait keresi. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere éppen ellen­kezőleg, azt a feladatot tűz­te maga elé, hogy ismétel­ten hangsúlyozza az „Egye­sült Államok sajátos külde­tését“ a világban, amely küldetés a NATO, a SEATO ős a bagdadi paktum-féle agresszív tömbök megszilár­dítására. valamint a szocia­lista fejlődés útjára lépett országok bel ügyei be való be­avatkozásra és népi demok­ratikus rendszerük aláásásá­­ra irányul. • Dulles úr beismerte, hogy a fegyverkezési hajsza költ­séges és veszélyes dolog, — mégis ennek folytatását kí­vánja, nyilvánvalóan abban a feltevésben, hogy az Egye­sült Államok „az erő hely­zetéből” a nemzetközi kér­dések olyan rendezését tud­ja ráerőszakolni a Szovjet­unióra és más szocialista or­­szágökra, amely megfelel az imperialista agresszív kö­röknek: A külpolitikában két út van: a realizmus és a béke útja, valamint a kalandok és a háború útja. Dulles úr szemlátomást a második útat követi. Ám az ilyen külpolitikai irányzat folyta­tása azt jelenti, hogy nem veszik figyelembe a törté­nelem kémény leckéit, — amely könyörtelenül meg­bünteti a népek békeakara­tával számolni nem óhajtó politikusokat; Az óriási rombolások és hatalmas áldozatok után, — amelyeket az emberiség a két világháború következté­ben elszenvedett, a népek gyűlölik a háborút. Mind népszerűbb lesz a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésének esz­méje. Ez az elgondolás a világ minden táján élő em­bermilliók létszükségletévé és cselekedeteik vezérelvévé válik. Dulles úr terjedelmes be­szédéiben egyetlen szót sem ejt a békés egymás mellett élésről. A főhangsúlyt ellen­ben az úgynevezett „felsza­­badítási” politikára helyezi, amelyhez az imperialista kö­rök azt a reményt fűzik, — hogy ezekben az országok-De ha Duli'es logikáját kö­vetjük, akkor a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág szintén kitűzhetné ma­gának azt a feladatot, hogy felszabadítsa azoknak az or­szágoknak a dolgozóit, amely országokban burzsoá rend­szer van az elnyomatás és a kizsákmányolás alól. Elegendő, ha így vetjük fel a kérdést ahhoz, hogy világosan elképzeljük, mi­lyen veszélyes útat választott Dulles úr. A népek, amelyek megszabadultak a kapitalista rabságtól, sohasem engedik meg, hogy ismét nyakukra kényszerítsék a kapitaliz­mus jármát. Dulles úrnak teljességgel érthető okokból jobban tet­szik a tőkés rendszer és minden erejéből arról igyek­szik meggyőzni az embere­ket, hogy a kommunizmus gonoszság. Mi, szovjet em­berek, mint a többi orszá­gok dolgozói is, éppen ellen­kezőleg, úgy véljük, hogy a kapitalizmus gonoszság és rabság a dolgozók számá­ra. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus nagy eszméi legyőzhetetlen vonzóerőt gyakorolnak, amelyek min­deneik ellenére utat törnek maguknak. Mi senkire sem erőszakoljuk rá elgondolása­inkat, nem gondolunk arra, hogy a forradalmat az Egye­sült Államokba, vagy más országokba „exportáljuk”, mivel az ellentétben áll a tudományos kommunizmus szellemével. Dulles úr azt a gondola­tot erőlteti, hogy háború ki­törése esetén a kapitalizmus kerülne ki győztesen. — A szovjet embereknek — és nemcsak a szovjet emberek­nek — szilárd meggyőződé­se, hogy ha az agresszív erőknek a népek akarata el­lenére sikerül egy újabb világháború tűzvészét meg­­gyujtaniok, ebben a tűzvész­ben pusztulását lelné a ka­pitalizmus, a maga kizsák­mányoló rendszerével és az­zal az elnyomó rendszerrel együtt, amely a gyarmati és függő országokban embe­rek száz- és százmillióit rendeli az imperialista ra­gadozók maroknyi csoportja alá. Az amerikai külügymi­niszter beszéde újabb em­lékeztető aura, hogy résen kell lenni és éberséget kell tanúsítani a béke ellensé­geinek merényleteivel, a né­pek szabadsága és függet­lensége ellenségeinek me­rényleteivel szemben. (MTI). szakértőre, erre a fáradt és közömbös hivatásos katonára, a két fiatal kölyökkutyához hasonló SS-Untensturm­­íührerre, akik feszesen ültek a helyükön vadonatúj egyen­ruhájukban. Meg az a magyar, az a kinyalt gavallér... Ezekkel harcoljon ő a bolsevikok ellen.. .1 No, mindegy.;, majd megtanítja őket. Mindez egyetlen pillanat alatt villant át a Wippe agyán s máris beszélt tovább. — Ennek az egész ügynek sürgősen véget kell vetni A legsürgősebben I A legmagasabb helyről — értenek en­gem az urak? — a legmagasabb helyről érdeklődnek az ügy felől s azt a parancsot kaptuk, hogy az ügyet a leg­rövidebb időn belül likvidáljuk. Világos, amit mondok? Ismét körbejáratta szemrehányó tekintetét. Válaszul valamennyien kihúzták magukat. — Meg kell jegyeznem, hogy Tatárt élve leéli elfog­nunk. Cinkosaira ez a rendelkezés nem vonatkozik. Amennyiben vallomásuk semmi érdemlegeset nem tartal­maz, helyszínen agyonlövendő!;. Világos? Kis szünetet tartott, köhintett, majd így folytatta: — Azt hiszem, uraim, mindannyian egyetértünk ab­ban, hogy számunkra becsületbeli ügy a parancs teljesí­tése. Igen? Köszönöm. Akkor tehát, ha megengedik, köz­löm önökkel elhatározásomat: augusztus 14-re virradó éj­jel tehergépkocsin különleges kiképzésű partizán-vad ász osztag érkezik. Ez Zellmayer osztagával, valamint a ma­gyar csendőrparancsnökság által rendelkezésre bocsátandó erőkikel végrehajtja a Zsiványka erdőség körülzárását és átfésülését. A hadművelet kezdetének időpontja holnap, augusz­tus 14. reggél 2,30 perc. Wippe felnyitotta az előtte fekvő bőndiszitésü irat­tartót s zárt borítékokat szedett ki belőle. Gyorsan kiosz­totta a résztvevők között. — Itt vannak a részletesen kidolgozott utasítások. Van az urak közül valakinél-; megjegyzése, hozzáfűzni­valója, ellenvetése? Nincs, akkor köszönöm a részvételü­ket és sok szerencsét. Ez, igen, ez a pontosság, ez a hajszálfinoman össze­vágó gépezet, ez tett bennünket naggyá — gondolta Wippe, mialatt sorra kezelt a tisztekkel. Elégedett volt és jókedvű fütyörészéssel telepedett az asztal mellé. Csak akikor komorodott el, amikor végig­olvasta a hadijelentést. Visszavonulás..; mindig csak visszavonulás... Meddig.;: meddig fog ez tartani? * Megérkezésemkor Tudor bácsi már ott ült a lomb­­sátor alatt és evett. Mikor végzett, felragadta a teli vizes­­kondért és le nem vette, mig ki nem itta az utolsó cseppig. Aztán végignyúlt a mohaágyon. (Folytatjuk.) 8 ÉLJEM A SZOCIALISTA Ta'bOR EGYSÉGE, , , 1 SZABADSAGUNK ÉS FÜGGETLENSÉGÜNK BIZTOSÍTÉKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom