Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-04 / 80. szám

ÜNNEPSÉGEK

a megye nagyobb városaiban ma, felszabadulásunk 12. évfordulóján

Ma, hazánk felszabadulásának . 12. 'évfordulóján szerte a megyében méltó keretek között ünnepelnek megyénk dolgozói. Mindenütt kegyelettel emlékeznek meg azokról a szovjet katonákról, akik életüket- áldozták népünk felszabadulásáért, minden egyes faluban és városban a hála jegyében helyezik el koszorújukat a hősi emlékműveken.

TÜRKEVE

Ma reggel 6 órakor zenés ébresztő. Kél 10-kor kerül sói- a Petőfi-téri szovjet hősi emlékmű és a temetőben lévő szovjet sírok koszorúzására. 11 órakor a városi múzeumban Mihály István turkevei születésű festőművész — a város részére felajánlott — képeiből kiállítás nyűik, délután pedig sport- és kultúrműsor lesz a sportpályákon, illetve kul túrotthoniban.

KARCAG

Délelőtt 9 órakor kezdődik az ünnepség a szovjet hősi emlékmű előtt. Az ünnepi beszédet Kovács István, az MSZMP városi bizottságának elnöke tartja. Az ünnepségre kollektíván vonulnak fel az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói. A koszorúzásra az újjáépített szovjet emlékmű leleplezése után kerül sor. Délután sportműsor, valamint a kultúrotthon zenekara játszik a Fő téren.

MEZÖTÜR

/ Az üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozói megkoszorúzzák a Fő téren és temetőben elhelyezett szovjet hősi emlékműveket, utána a tanácsháza nagytermében, meghívottak részvételével, a tanácselnök egyórás ünnepi beszédet mond. Délután a városi kultúrotthonban a színjátszócsoport és a szolnoki honvéd helyőrség kultúrgárdája előadást rendez, utána táncest lesz.

KISÜJSZÄLLÄS

Ma délelőtt lesz az újonnan felépített szovjet hősi emlékmű leleplezése és koszorúzása. A koszorúzáson részt vesznek az összes intézmények, hivatalok és szervezetek dolgozói, valamint a szovjet elvtársak is. Az emlékmű leleplezése és koszorúzása után a városi tanács nagytermében baráti összejövetel lesz, a szovjet elvtársak, intézmények, szervezetek és hivatalok képviselőinek részvételével JÁSZBERÉNY

Tegnap este a Lemez- és Fémárugyár kultúrotthQiiában tartották meg az ünnepi nagygyűlést. Ma délelőtt 10 é rakor kerül sor a szovjet hősi emlékmű leleplezésére és koszorúzására, majd ezt követően a temetőben, a hősök sírjának megkoszorúzáséra. Délben a tanácsháza nagytermében a szovjet elvtársak fogadást tartanak. Délután nagyszabású sportműsor a sportpályán.

(TÖRÖKSZENTMIKLŐS

Délelőtt 9 órakor kezdődik a gyülekezés a városi tanácsháza előtt. Innen indulnak az üzemek, hivatalok, és intézmények dolgozói a 10 órakor kezdődő szovjet hősi emlékmű leleplezésére és koszorúzására. Ugyancsak itt kerül sor az ünnepi beszéd megtartására, amelyet Elek Imre, az MSZMP városi intézőbizottságának elnöke mond. Délután 5 órakor az üzemek, hivatalok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek képviselői és szovjet tiszt elvtársak részére fogadás lesz a városi tanács nagytermében. Az üzemekben házi ünnepségek keretében megjutalmazzák a jól dolgozó elvtársakat. A sportpályákon gazdag sportműsorban gyönyörködhetnek a város lakói.

mrnmumTimtmTTmmmTmwTW

Országszerte... \JI

Bensőségesen ünnepelnek ma.- szerte az országban, városokban és falvakban egyaránt. Hajdu-Bihaí, megyében a debreceni tudományegyetemen tartották az első megemlékezést, —* amelyet szerda este díszünnepség követett. Ma a debreceni munkásőrségek teszik le az esküt. A megye több helységében avatnak szovjet emlékművet. A Szabolcs-Szatmár megyei ünnepségek legnagyobb eseménye akamszomol és a Kommunista Ifjúsági Szövetség határmenti találkozója: száz tagú ifjúsági küldöttség utazott el tegnap a' megyéből kárpátukrajnába, ahonnan ezzel egyidejűleg népes komszomol küldöttség látogat el Szabolcs- Szatmárba.

Salgótarjánban tegnap délutánt nagyszabású felvonulást rendeztek az újjáépített szovjet emlékműhöz, és este a Nógrád megyei fiatalok megyeszerte megeyújtották a hagyományos április 4-iki Örömtüzeket. Ma kerül sor a szovjet hősi emlékmű és sírok koszorúzására.

Szekszárdim tegnap dél-Ünnepélyesen felavatták

a szovjet hősi emlékművet a Tisza Cipőgyárban

— A Horthy «korszak önéletrajzából —

után 6 órakor a városi kul-"

tuirházban Nyers Rszső, az® IzqclIiyiíls cl/ylocj tgq'i ujso-ffoibc leozt MSZMP Központi Bizottsá- 5 yészni. Az embert a tények minden előzetes szándék nélgáraak tagja mondott ünnepi; kul is arra kényszerítik, hogy a múltat összevesse a jelenbeszédet, majd a városban; nel. Mi volt régem és mi van ma. Lapozgassunk hát egy állomásozó szovjet egységek S kicsit a Horthy-korszak, önéletrajzában, a Horthy-idők ének-, zene- és tánc egy üt-; újságjaiban. Lássuk, mit imák a munkások, értelmiségiek, tese és a szekszárdi magyar; parasztok helyzetéről, családok tragédiáiról, mit örökítetkulturcsoportok közös mű- S tek meg az urdk „gondjaibóP’, akik végül a háború imáda-t sorral köszöntötték a felsza- S tának őrületébe fetrengtek, amiből 12 évvel ezelőtt a dicső* badulás ünnepét. A szovjet í séges Szovjet Hadsereg ereje ábrándította ki őketjhősi emlékművek koszorúzá-I

Sára ma délelőtt kerül sor. ! ENGEDÉLY NÉLKÜLI „ÉPÍTKEZÉSÉRT” ELZÄRÄSA fővárosban és a vidékig RA ÍTÉLTÉK A HANGYATELEP GÖDÖRLAKOIT

városokban is elhelyezik a; . „ . , „ -■ . .

háta és az em’ékezés virá-5 A Peászenterzsebeti Hangyatelep, ahol közel kétezer

°ait a helyreállított szovjet íembffr él' földbevájt gödörlakásokban és agyagból vert vishősi emlékművek tövében. A* kokban, gyakran foglalkoztatja a nyilvánosságot. Most kispesti dolgozók ma délelőtt® furcsa közigazgatasi kihágás .cimeji indult eljárás a lián— köszorúzzák 'meg a Lenin-”OvaUdepiek ellen. Pestszenterzsébet város rendőri büntetőién szovjet hősi emékművet;; bírója engedély nélküli építkezés címén indított eljárást a téren nyugvó szovjet ka- [ azo], ellen, akik gödröt ástak és azt néhány szál deszkával fonók sírjait már korábban J, fedték be, vagy pedig vályogviskót „építettek”, s azokban virágokkal díszítették fel. De * húzódtak meg. A büntetés minden esetben pénzbírság volt, nemcsak Kispesten, hanem J-s most elzárásra változtatták át azok bírságát, akik- nem mindenütt szerte az ország-J fizették meg.

ban, ahol az ellenforradalmi 5 A. Magyar Hírlap munkatársa kérdést intézett dr.

erők tönkretették az áMozat-Jenő rendőri büntetőbíróhoz, aki a következőket készségnek a szimbólumát,; mondtakétszeres hálával emlékez-S — Mindenkor tekintetbe vettük, hogy szegény embenek meg az ország dolgozol > refc laknak a Hangyatelepen és ezért a legkisebb pénzbüna hősi halált halt szovjet ka-;tetőssel^— 10 pengővel — sújtottuk az engedély nélkül topákról, helyezik el koszo- í építkezőket. A vármegye alispánja most azok pénzbüntetérúikat az újjáépített emlék-»séf- akik nehl nzettek, ötnapi elzárásra változtatta át. művökre " A megbuntetetteket felszólították, hogy tizennégy

I napon belül bontsák le „házaikat”, de minthogy ezek a fell hívásnak nem tettek eleget, karhatalommal fogják épiile; teiket lebontani,

5 ’* ~ Magyar Hírlap, 1934 március 17.

fWTf

Az ellenforradalom ténykedései a martfűi Tisza Cipőgyárban is súlyos károkat okoztak. Nemcsak a termelés zökkent ki a régi megszokott kereteit közül, hanem az ellenforradalmi elemek igyekeztek mindent megsemmisíteni, ami a proletáríhterrtacionalízmusra, a Szovjetunióval való baráti kapcsolatainkra emlékeztetett. Leszagatták ■ -a vörös zászlókat, leverték a vörös csillagot az épület homlokzatáról és öezszetörték a gyár udvarán lévő szovjet hősí emlékművet.

A kommunisták vezetésével a rend azonban itt is helyreállt. Ma az üzem termelése magasabb, mint az ellenforradalom előtt. Tavaly a havi termelés átlagosan

rVTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTl

MÉHES GYÖRGY

fiyemnnm C8L

Kalandos regény

183.)

Nagyapó ott ült mellettem, a nagy kőasztalra támaszkodva, fehér szakállába mosolygott és úgy nézte, hogy tüntetek el mindent a gyomromba.

Csak amikor jóllaktam, mint a duda, akkor kérdezte meg:

— Hát apád mit üzent?

— Hogy mit üzent? Hm... — lehet, hogy kissé el is vörösödtem, de hogy egy nagyot nyeltem, az biztos. Aztán elkezdtem:

— Azt üzente, hogy köszöni szépen, jól vagyunk és tiszteltet! nagyapót és üzenje meg valahogy llus mamának, hogy mi jól vagyunk és őt is tiszteltetjük és csókoljuk.

No, ennek a nesze-seman i-fogd-meg-jóinak szerencsére a végére jutottam.

Nagyapó azonban Bemmit sem vett észtre, csak bólogatott.

Mikor befejeztem, ö kezdett beszélni

Elmondta, hogy a mült napokban többször is látott ismeretlen embereket őgyelegni errefelé. Az egyik- odajött hozzá, tüzet kért és beszélgetni kezdett. Az időről, hogy milyen meleg van és több efféle. Aztán dicsérte, hogy milyen szép ez a szőlő. Azt mondta, ő is szőlő-kedvelő, azért nézi.

— Rögtön sejtettem, hogy ez valami nem jóféle ember, s biztosan utánatok szaglászik. No. gondoltam, gyere csak, cimbora. Szép udvariasan behívtam és megmutattam neki mindent. Persze rögtön észrevettem, hogy életében nem látott még szőlőt. Még a töveket se tudta megkülönböztetni, a delavárit összetévesztette a muskotállyal. De azért én hagytam, hadd játssza a szakértőt. Hümmögött, közben nézett mindenfelé, még a házba is bekukkantott.

— Műyen volt?

— Olyan dagadtképű, szúrós szemű;

•— Kassai detektív lehetett az, nagyapó,

— Mindegy, de jő órába telt, míg megszabadulhattam tőle. Ezt mondd el apádnak. Jő, ha tudja.

Később bárhogy tiltakoztam — nagyapó lefektetett. De olyan izgatott voltam az örömtől, hogy nem tudtam elaludni. Ott hevertem egy darabig, a füvön. Innen néztük mi annakidején apával és Tatár mérnökkel a völgyet, a kanyargó folyót, a várost.

Addig nézegettem a messzeségben, a varos fölött csillám! ó ködöt, míg mindent elborított, ez az ezüst köd —

FOLYTON SÍRTAK, FOLYTON ÉHESEK VOLTAK,

mondta az anya, a budapesti rendőrségen, aki a Dunának akart menni hat apró gyermekével. A hetedik Is jelen volt a szlvettépő tragédiánál. Az édesanya szive alatt volt jelen. Az anya elmondta azt az ezerezer és ezerszer hallott történetet; amelyiket minden változatában ismernek már azok, akiknek találkozásuk volt a körülöttünk senyvedő szegényekkel. Még csak nem is a munkanélküliségnek szakadéka tátong a család mögött. Hendes keresete volt a családfőnek, csakhogy ennek a felét elnyelte a házbér, a többi pedig nem volt hozzáméretezvo hat gyermekszájhoz. A gyermekek, dacára ennek, mindennap enni akartak, folyton-folyvást éhesek voltak, mint ahogyan az édesanyjuk emlegette. Megkezdődött a lefelé zuhanás a nyomra lejtőjén. A zálogház, tartozás, végül pedig az utolsó, a kétségbeesett próbálkozás.

Friss Újság, 1938. májas 19.

AZ AGYONSZANÄLT ORSZÁG

A közalkalmazottak minden rétegéből özönével kapjuk naponta a p&naszoshangú leveleket, amelyekben különféle rangfokozatú tisztviselők, altisztek, elöregedett nyugdíjasok, egyedülálló öreg asszonyok, szülőtlen árvák Igyekeznek megvilágítani azt a szomorú sorsot, amibe a „szanálás'’ jutatta őket. A sok-sok levél közül egy párat Itt közűink:

„Tekintetes Szerkesztő Ur! Tanító vagyok. Nagynehczen végigkoplaltam családommal együtt július hónapot, A koldulásba, a nyomorba, vágj’ hová akarnak bennünket kergetni? Vajon a miniszterek sem kapnak fizetést? Vajon ók is nyomorognak, mint ml? Vagy mi nyomoroghatunk, hisz mi csak tanítók vagyunk?

Kérem, én egy nyomorúságos olasz szigeten voltam négy évig hadifogoly. De tisztelet, becsület, jobb dolgom volt az ellenségemnél, mint most Itthon a saját hazámban. Mély tisztelettel egy négy vllágtájon hadakozott családos tanító’’.

Magyarország, 1934, aug. 5.

azaz, hogy világosabban beszéljek: elaludtam. Már jól bermjártunk a délutánban, mikor a legyek mérges csípéseire felébredtem. Nyújtóztam egy nagyot és máris talpra Ugrottam.

öreg este lesz, mire visszaérek Tudor bécsi tanyá-j jára.' Egy pillanatra megjárta az eszemet a gondolat: vajon! nem volna jobb kivárni a reggelt s csak hajnalban indulni! útnak? De aztán elhessegettem magamtól ezt a gondolatot.!

„Mi az, félsz az éjszakai erdőtől? Megesz talán a réz-! fülű bagoly?” — így szidtam, gúnyoltam magamat s köz-! ben felszedelőzködtem.

Nagyapó azonban kijelentette, hogy nem ereszt. Vi-| har lesz hamarosan, érzi a nagy melegről. Mikor én ma-] kacskod tarn, kiabálni kezdett . s végül is mit tehettem:! maradtam.

Tulajdonképpen igaza volt. Alig telt bele egy-kétj negyedórába, fekete, súlyos fellegek lepték el a mennyből-1 tot..; egyik villám a másik után hasogatta keresztül-! kasul az eget, az eső úgy záporozott, mintha el akarta! volna mosni az egész világot. Szinte megsüketültünk a dör-i géstől. No, az igaz, az erdőben nem.,volna most éppen kel-] lemes. így van jól, ahogyan van, s főleg, hogy senki sem | mondhatjá: gyávaságból maradtam itt. Engedelmesked-j tem nagyapónak s akárhogy vesszük: az engedelmesség] dicséretreméltó erény;

Nagyot vacsoráztam és még nagyobbat aludtam.] Másnap hajnalban aztán elbúcsúztam nagyapótól s fürge] lábbal, jókedvűen vágtam neki az útnak. Fütyülve, a ka-] nyarodóknál jobbra-balra dőlve, mint egy versenyautó] rohantam lefelé a hegyről.

Egy szempillantásnyi időre úgy tűnt, mintha emberi] arc villant volna meg az egyik sövény mögött. Két lábbal j fékeztem és hátrapillantottam. Tévedtem. A bokor üres volt ]

Rohantam tehát tovább. A tegnapi eső mintha sem-! mi sem lett volna, máris szárazon porzott lábam alatt azj út s csak az erdőben maradt meg a nedves hűvösség. De] ez sem sokáig. Délfelé már súlyos párák gőzölögtek, lassan ] minden nedvességet magához szippantott a nap, s egyre] gyakrabban álltam meg pihenni. Mintha visszafelé hosz-] szabb volna az út. Persze, hegynek föl kellett kapaszkod-! nőm, s a nagy meleg is báryaSztott. !

Végül aztán meguntam az ide-oda kanyargó utat. A| rosszán jó minél hamarább átesni. Gyerünk neki egyenest] a meredeknek. Otthagytam az utat, amely messze elkanya-í rodott balfelé s nekivágtam az oldalnak. Olyan meredek! volt, hogy fától fáig kapaszkodtam és hamarosan megbán-■ tan, miért hagytam ott a biztos ösvényt. Egyszer aztán rá-j jöttem', hogy nem tudom,, merre kell mennem. Két-három* órán át vergődtem, kapaszkodtam így fölfelé, minden ötö-j dik lépés után visszacsúszva kettőt, s a hegy csak nem 5 akart véget érni. i

(Folytatjuk.)

■

1 460 ezer pár cipő volt. Most"

elérte a 480 ezer párat és a!

második negyedévben ennél ■

is magasabb lesz. A gazda- !

ságosság is kedvezően ala-J

kul. Míg ez év első hónapjá-S

ban 48 ezer. februárban már 5

két és fél millió forinton fe-S

lül volt a nyereség. !

A Tisza Cipőgyár dolgozói"

tehát nem üres kézzel, ha-!

nem fokozott jó munkával;

készültek a felszabadulás év-I

■

fordulójára, A hét elején pe-; dig ünmepéiyes keretek kö-5 zött, szovjet élvtársak jelen-" létében avatták fel az üzem! udvarán az újjáépített szov-* jet hősi emlékművet. S a! gyár homlokzatán ismét a; vörös csillag és a vörös zász-1 ló hirdeti a munkásosztály! nemzetközi összefogását.

■ ____. , u_______________________■

fTTTTTTTYTTYttTtTtTTTtTTVTfTT *

* •

! MIT SZOLNAK A NŐK A VÄLASZTÖJOGI !JAVASLATHOZ ?

I

! .;. Munkatársunk felkereste a női tábor vezéralak*

• jait és megkérdezte tőlük, mi az észrevételük az új vájlasztójogi tervezetre és mit várnak a nők választójogától Bethlen István grófné, a miniszterelnök felesége:

... magánvéleményem az, hogy nem vagyok égyál■ talán a nők választójoga mellett. Nagyon szűk keretben, J mondjuk értelmiségi alapon lehet választójogot adni a J nőknek. Hiába, az asszonyok nagy-része még nincs annyira ! nevelve, hogy igazán magas szempontból tudná megítélni !a politika kérdéseit. Az én felfogásom szerint a női váj fasztójog kérdésében a helyes elv csak az lehet: nagyon ;szűk keretek közé szabni és nagyon megválogatni, azokat, > akik ebben részesülnek.

Zichy Rafaelné grófné, a katolikus nőmozgalom [egyik vezetője:

Ebben a kérdésben teljesen más állásponton vagyok,

! mint mindazok, akik kívánják a választójogot: én csak [szükséges rossznak tartom. Szerintem az lenne a leghejlyesebb, ha minél szűkebbre szorítanák az egész választó- 1 jogot. Higyje el. minél kevesebb ember foglalkozik politij kával, annál jobb.

! Uj Nemzedék, 1922 február S.

I

!A salgótarjáni kö! szénbanya

! RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ft

! reklámközgyűlési, tehát a maiga által megfogalmazott je■ lentése szerint „a közgyűlés »1925. évre megállapított mér• leg alapján elhatározta, hogy ■az összes üzleti kiadások, le- 5,Tonások és különböző tarta■ lékalapok bőséges gyarapítása után fennmaradó 32 mil■ liárd 852 millió 26 ezer 250 j korona tiszta nyereségből [ osztalékra 32 000 koronát f ij zet fejenként”.

Uj Március, 1926 május

! A POLGÁRMESTER MEGTILTJA, HOGY EMBEREK [ISTÁLLÓBAN LAKJANAK

A mai napon rendéletet [ adott k‘ a polgármester, [amelyben megtiltja, hogy is[ tállókat lakás céljaira hasz] háljanak föl.

] Megtudtuk, hogy Kőbájnyán körülbelül százan vanjngk. albérlők különböző istállókban különböző emberek, [akik a tulajdonosnak tudta ! nélkül az éjjeliőrnek és a kocsisnak fizetik a bérösszeget.

A rendelet szerint a kerü[ leti elöljáróságok tartoznak ] gondoskodni az intézkedés ! végrehajtásáról, illetve ellen- I őrzéséről, amelyet értesülé- Isünk szerint, úgy hajtanak ] végre, hogy esetenként raz] ’iákat fognak tartani a?. Istállókban és így ellenőrzik, hogy ]az istállókban csak az állatok [ tölthessék az éjszakát.

Világ, 1926 április 10.

I ■ ' ;

Több MINT 5000 BIHARI ] MUNKÁS MARADT ARATÁS NÉLKÜL

' Bihar megye közigazgatási bizottságának szerdai ülése foglalkozott az aszálykár által sújtott Bihar megyei gazdák. és aratás nélkül maradt mezőgazdasági munkások helyzetével. Teljesen aratás nélkül maradt 5118 munkás. Hatvanegy nagyközség közül harminchat Ínséges helyzetben van.