Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-12 / 60. szám

11

0 mezőgazdasági szakoktatási intézmények {Örködnek nyugalmunk felett hármas feladata:

oktatás, kutatás, tanácsadás ~ Tamássy István főigazgató nyilatkozata

A mezőgazdasági szakoktatás helyzetéről Tamássy István, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kisérletügyi Főigazgatóságának új vezetője a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának:

— A mezőgazdasági szakoktatásban sok változás nem várható. Végre kell haj tanunk azonban azt a változtatást, hogy az Agrártudományi Egyetem eddigi három karát egy karrá összevonjuk. A hallgatók a jövőben az első négy éven át általános mezőgazdasági oktatásban részesülnek és csak az utolsó évben vezetik be a szakosítást A változtatás szükségessé

teszi a tanterv megfelelő reformját is.

— Javaslatot terjesztettünk elő — hogy úgy, mint az Állatorvostudományi Főiskolán, az Agrártudományi Egyetemen és a többi főiskolán szintén öt év, a mezőgazdasági akadémiákon pedig négy év legyen a tanulmányi idő.

— A jövőben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben igyekszünk majd gondoskodni főiskoláinkon a kutatómunka tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtéséről.

— A középfokú mezőgazdasági oktatásban változás legfeljebb abban lesz, hogy csökken a technikumok száma. A megszűnő technikumok automatikusan kétéves mezőgazdasági szakiskoláikká alakulnak át. Az utóbbiakat jelentősen fejleszteni kívánjuk, hasonlóképpen a téli mezőgazdasági iskolákat is.

— A tömegoktatás terén az eddiginél erőteljesebben folytatjuk az ezüstkalászos tanfolyamok megszervezését. Ezenkívül szélesítjük a méhészeti, a halászati, a műtrágyázás! és más hasonló rövid idejű, úgynevezett céltanfolyamokat.

— Az a célunk, hogy a jövőben mind a kutatási, mind az Oktatási intézmények a termelőszövetkezetek részére az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adjanak. (MTI)

Rendőrségünk erős. ütőképes osztagaiban a szolnoki elvtársak is jól megállják a helyüket, védve a termelőmunka nyugalmát, békés életünk zavartalanságát.

Munkához kell Játni

A községi tnnácsihóza ablakából fénypászta vetődött a sötét utcára. Kíváncsian léptem be a világos helyiségbe, vajon kiket találok ott. Télikabátos. báránybörsapkás emberek ültek a padokon. Éppen arról beszélgettek, hogy itt a vetés ideje, munkához kell látni. Mbit később megtudtam, a kengyeli Harcos Termelőszövetkezeti Csoport fogattal rendelkező tagjai tanácskoztak a munka megszervezéséről. A legfontosabb, amiben megállapodtál;, hogy március 11-én elkezdik az árpa vetését.

A Harcos Tszcs területe osszefügő táblában van. A vetéstervet úgy készítik el, hogy a tagok tudatják a vezetőséggel, milyen növényből mennyit kívánnak vetni. A vezetőség összegezi a holdak számát, s a vetést közösen végzik el. Ez évben — 30 holdon ■'nmeinek tavaszi árpát. Az árpát kicserélték minőségi vetőmagra. 50 hold export borsó termelésére kötöttek szerződést. A többi területen pedig napraforgót és kukoricát vetnek. Tervük az, hogy állami segítséggel három gnrétot vásárolnak és saját gépeikkel szórják ki a tavasziak vetőmagját.

A Harcos Tszcs tagjai — amióta csak él a csoport — arra törekszenek, hogy minden munkát időben végezzenek el. A fogattal rendelkező tagok azoknak is elmunkálják. bevetik a földjeit. akiknek nincs igájuk. Amikor hozzáfognak egv-egv munkához, szinte egvemberként dolgoznak. Senki sem akar elmaradni a másiktól. A trágyázást, szántást és vetés** közösen végzik, a többi munkát pedig egyénenként. Tavaly közösen termeltek vöröshere magot, most azt tervezik, hogy 15 hold árpára elvetik a vörösherét. A 70 tag 431 holdat művel összesen.

A szülök legdrágább kincsé a gyermek. Sok esetben anyagi vagy más természetű lemondásokra is kényszerülnek csak azért, hogy gyermekük élete gondoktól mentes legyen. Mégis vannak tragikus esetek, amdikar a szülők, a gondos nevelés mellett is súlyos mulasztásokat követnek el

Ilyen gondatlanságból keletkezett 1957 március 4-éfn Törökszentmiklóson tűzeset. Kulcsár Jánosné a délelőtti órákban bevásárolni ment. Többek között 10 doboz gyufát vett, amit a szoba ablakába helyezett el. Ezután eltávozott a lakásbél, magukra hagyta 5 éves János, a 3 és féléves Erzsébet, a 20 hónapos Katalin és 4 hónapos István nevű gyermekeit

A 3 és féléves kislány a* ablakban hagyott gyufával játszani kezdett, gyújtó * gáttá, aminek következtében meggyulladt az — egész dobozzal. Ettől az asztalterítő, majd az ágy is tűzet fogott, melyen a két kicsiny gyermek játszott.

Szerencsére a tűz nem tudott nagyon elterjedni, mert az időközben hazaérkezett szülő *és a közeiben lakó tűzoltó eloltotta. így az apróságok

A vörös zászló

története

A dolgozó emberiséget már hosszú évszázadok óta a vő * rös zászló egyesíti a szabadságért és függetlenségért ví-* vott harcban. Bizonyítékok maradtak fenn arról, hogy — már a XV. század hatvanas éveiben, amikor Oroszország* ban a föld népe lázadozott, a felkelők sorai felett vörös szövetzászlók lobogtak. Né* hány évtizeddel később Németországban emelték magasra a vörös zászlót a parasztháború ideién, amelyről Engels azt írta, hogy „látnoki módon megmutatta az eljövendő osztály-összecsapásokat.4’

A nagy francia forradalomban a fellázadt nép vörös zászlót emelt a magasba a királyság elleni nyilt harc jeléül. A nagy francia forradalmat vérbefojtották, de a forradalom vörös zászlaja átke < rült az 1832-es köztársasági felkelők kezébe, 16 év múlva pedig ott lobogott az 1848- as forradalmi harcok barikádjain, mint a nép kiontott vérének szimbóluma.

A vörös zászló nagy szerepet töltött be az orosz proletariátus felszabadító harcába”. A történelmi jelentőségű kazányi tüntetés után a vörös zászló alatt egyesültek Oroszország demokratikus erői az önkényuralom ellen vívott harcukban. Vlagyimir Iljics Lenin kivételes jelentőséget tulajdonított a vörös zászlónak. Már 1905-ben azt írta, hogy a vörös zászló nemcsak a földért és a hatalomért vívott harcot jelenti, hanem harcot jelent az ember mindenféle kizsákmányolása ellen, a néptömegek nyomora ellen, a tőke uralma ellen.

E zászló alatt küzdöttek a munkások a Krasznaja Présznya barrfkádjaín, e zászló alatt vonultak az Ivanovo- Voznvcszenszk-i takácsok, a Putyilov-gyár sztrájkoló munkásai. Népünk vörös zászlóval a kezében aratott győzelmet a Nagy Októberi F orradalomban.

Ä-a ez a zászló büszkén lobog a Szovjetunió és a szocialista tábor országai felett. ’Mindenütt ott van, ahol s lelcázott népek szabadságukért és függetlenségükért harcolnak.

VED3 ÜK KÖNYVEINKÉI

J

A GYUFA nem játék

csak kisebb -ételmérgezést szenvedtek.

A gyermekek játéka következtében keletkezett tüzese-« ték népgazdasági szempontból is súlyos károkat okoznak. 1957 március hó 3-án Nagyréven a községi tanács t akairmányszérű jében

Kovács János 9 éves

gyermek az egyik kazlat

a tetején játszó társa alatt meggyujtotta.

25 mázsa takarmányszalma fogott tüzet;

A községi önkéntes tűzoltóság gyors beavatkozásának köszönhető, hogy csak 1000 forintnyi kár keletkezett;

Ebből a két tűzesetből minden szülőnek le kell vonni a tanulságot és figyelembe kell venni, hogy a jó idők beálltával a gyermekek a szabadban játszanak és még fokozottabb gondosságra van szükség.

A lakásban pedig csak felügyelet mellett hagyják a gyermekeket! Ha ez nem bitosítható, úgy távozás előtt a legnagyobb gondossággal járjanak él és ne hagyjanak a gyermekek előtt olyan tűzgyújtó tárgyakat, melyekkel tüzet idézhetnek elő.

II. fokú

tűzrendészeit hatóság.

... ..........----------------------------------........ «■wh«—...............

(

KTSZ-ről van s%ól

AZ UTCÁN találkoztam F. Gyulával. Gxttaütés tünetei látszottak orcáin. Hóna alatt egy csomagot szorongatott, szemel szikrát szórtak.

— Mi újság, GyuszUcdm?

— Ne is kérdezd, borzasztói.. Tudod mi a kálvária?

Ha nem, csináltass ruhát a KTSZ-ben, Most onnan jövök. Ezt a történetet érdemes lesz meghallgatnod... Olyan ide- 1 ges vagyok. Most jön ki rajtam a két hónapig elfojtott mé- i reg. Látod, remegek, teljesen tönkre vagyok. Azt kér- 1 dezed,^ hogy miért? Hát nem mondtam? Most jövök ' a KTSZ-böl. Még tavaly decemberben bevittem egy sötét- ’ szürke anyagot, öltönynek valót. Azt a választ kaptam, 1 hogy január húszadikára kész lesz. Húszadikán elmentem. 1 Azt gondolod, kész volt? Azt mondták, jöjjek február I ötödikére, ötödikén sem lett kész. Uj dátumot adtak: tizen- < kilencediké. De arra biztos kész lesz. „Igen kérem, nem l akarjuk összecsapni, minőségre is kell adni" — mondták, i Azt meg kell hagyni, nagyon udvariasak. Az ember nem i mer bele nem egyezni az új dátumba... Hol is hagytam abba? Ja, tizenkilencedikénél. Akkor azt mondták, a hét : végére biztosan kész lesz. A hét végén, hvszonharmadikán 1 ismét elmentem. A ruha kész, csak óit keli venni... Így is i lehetett volna, de nem volt így. A ruha darabokban volt | egy vállfán, „hehetne még egy hetet várni?" Az udvarias 1 kérésnek nem tudtam ellenállni. Pedig ekkor már belülről ' emésztett a méreg. „H )... ho... hogyne. Ugyanis, nem í olyan életbevágóan fontos. De azért jó lenne minél előbb" i — mondtam. Azóta még egyszer voltam bent és ma. Most s már kész. Itt van ni... Mondd meg, öregem — te még i tudsz józan ésszel gondolkodni — milyen dolog ez? Csak i biztatják az embert, de a szavukat nem állják. A gombot I is most varrták fel. Még meleg a varrástól... Jaj, de ideges vagyok. Izé, csak ezt akartam mondani. írd meg, őre- . gem. Most már kész a ruhám. ,

Megírtam. —MF— /--------------------4.^^»--------------------j

I

Hálásak lennének a mozikedvelök ha... :

Azért írok, hátha találnának az illetékesek valami- 1 lyen megoldást. A mi mozinkból ugyanis az első előadó- ( solcról a vendégeket csak a hátsó kijáraton engedik ld. , Ez ellen még nem is lenne kifogásunk, hisz így a torlódást ] jórészt elkerüljük, de... Akikor mélta*lankodunk emiatt, , mikor sár- van, vagy nincs holdvilág. Mikor kijutunk a j kapun, ki jobbra tér, ki balra, de egyformán veszélyben van mindkét felől. Az utcák gidresek-gödrösök, s ha még sár is van, teljes a csúszkálési lehetőség, jobban mondva a kényszerűség. ,

Aki Ilyenkor nem megy el moziba, az is tudja, mi- | kor van vége egy-e.gy előadásnak, mert a kiabálás, a zaj ] messze elhallatszik. (

Az én javaslatom az lenne, hogy míg komoly bal- I

eset nem történik, a rossz út miatt, addig segítsenek ezen. i Nem Is kellene oda sokkal több, mint egy villanykörte és i legfeljebb 10 kocsi salak. Hálás lenne érte a község mozi- I

'--edvelő közönsége. '

Földi József i

Uiszász

VÉLEMÉNYEK - PANASZOK

Mint a luea széke.»:

TAVALY Június táján tit kon kissé megdobbant a tiszafüredi asszonyok szíve Elterjedt a községben a hír szülőotthont építenek. Áztál mikor megkezdődött a vásár térre a kőművesek felvonu lása, osztatlan voQit az öröm

— Milyen jó lesz — dör zsödgették a kezüket az emberek — a várandós mamákat nem kell 50—60 kilómé teripe kocsik áztatni, az ifj-í honpolgárok itthon látják meg először a napvilágot.

Aztán ásták az alapokat téglát hordtak, meg ahogy már lenni szokott egy építkezésen. Csakhogy az önöm úgy látszik, itt Füreden ü véges, októberben beütött a mennykő. Kezdődött a csűrös-csavarás, hol az anyag késett, hol pedig a gépek És ma? Ma még mindig ez megy. Hiába a sürgetés, levelezés. A Szolnok megyei Építő Vállalat Karcagi Építésvezetősége — hallgat holott ő az építő;

ÍGY LETT illúzióivá a márciusi átadás. Az építők, kőművesek ma sem tudnak

Ed önyvtárosok, vagy könyv **■ tárba járó olvasói lányszar megállapítjuk, ma gurukban könyvkölcsönzés al katonával, milyen jó érzés ép tiszta könyvet a kezü-nkb venni. Ugyanakkor sajnos többször kell arra gondol műink, milyen sokan nem vi gyámnak eléggé a könyvel 5pségére, mennyire nem tö nődnek azzal, hogy u Iónul még hányán szeretnék olvas ni azt a könyvet.

A könyvtárainkban egyn nagyobb méreteket ölti könyvrongálódás, sőt sajnos nem egy esetben tudata pusztítás kényszerít arra nogy felemeljük szavunkat < vandál könyvcsonkítók ellen megyénk könyvszerető lakos »ágának jóérzékére apellálva i kérve segítségüket konyvtá rosainknak a könyvállomány védelméért folytatott harcá hoz.

„A kölcsönzött könyv meg rongálása, vagy elvesztési ’setén a kölcsönzési határidi (‘.jártától számított 10 napot helül az elveszett műnek egx kifogástalan állapotban lévi példányát beszolgáltatom < könyvtárnak, vagy a köny\ mindenkori beszerzési árá megfizetem." Az idézet min len belépési nyilatkozató! megtalálható, melyet mindéi beiratkozó elolvas és aláír. I népművelési miniszternek i könyvállomány védelmérő hozott rendeletéből val< e részlet.

Az olvasók nagy többség; iicgbecsüli a könyvtár ■ciinyveket. Nem ritkaság iogy kölcsönvétel után új ságpa pírba csomagolja, tiszt! kézzel olvassa, a könyvszek tényben tartja, vagy ha e: nincs, akkor arra megfeleli melyen, mindenképpen ügyel ve arra, hogy a könyvet ji állapotban adja vissza ; -cönyvtámak, mint ahogyan

megkapta. Tisztában van azzal, hogy a könyvtári könyv társadalmi tulajdon és értéke nem mérhető le csupán a rányomtatott bolti árral. 1/ annak azonban szép r számmal olyan olvasók, akik nem így kezelik a könyveket. Elrettentő, s nem követendő példaként felsorolunk néhány esetet könyvtáraink gyakorlatából.

Sajnos, elég gyakran előfordul az, hogy a kölcsönvett, vagy nem egyszer az olvasóterembe kikért képzőművészeti könyvek reprodukcióit pengével kivágják. Néha hasonló sorsa van a műszaki könyvek ábráinak, vagy a külföldi folyóiratok színésznőket ábrázoló fényképeinek is.

Nem ritkán tele firkálva

kapják vissza a könyveket könyvtárosaink.

Az meg egészen gyakori eset, hogy zsirfóitokkal, élclemmaradványokkal elcsúfított könyvet hoznak vissza.Nemrég történt a Megyei Könyvtárban, hogy az egyik könyvben egy ötdekás abáltszalonnadarabot talált a könyvet átvevő könyvtáros. Jászberényben hallottuk, hogy az egyik könyv belseje nagyon megtetszett az olvasónak, kitépte azt és helyére brosúrákat ragasztott be. Sajnos, a nagy forgaomban nem tudták megállapítani a tettest,

A könyvek lapjainak igen gyakori elcsúfítása az, amikor könyvjelzőnek „szamáriület'’ hajtanak be rajta. Jónéhány olvasó a kölcsönkönyvtárat a Könyvterjesztő Bolttal téveszti Össze. Nehezen megszerezhető könyveket egyszerűen nem hoznak vissza és kifizetik helyette a könyv árát.

Sorolhatnánk még a példákat, de úgy gondoljuk, mutatóba ez is elég. Aid ennél többet akar látni, a Megyei Könyvtár kölcsönzőjében szívesen megmutatjuk a bestiálisán megcsonkított könyveket.

\1 i tehát megyénk könyvlrM túrosainak kérése <* könyvtárlátogató közönséghez? Vigyázzanak a könyvek épségére, tisztaságára. Itt is érvényesüljön az a mondás; „Ügy hozd vissza, ahogyan Te szeretnéd megkapni!'’ — Különösen a szülők segíthetnek sokat, mert sajnos, a legtöbb kőnyvrongáló a gyerekek közül kerül ki.

Igen szép kezdeményezés indult meg a tiszafüredi könyvtárban. Arra kérték olvasóikat, aiki teheti, kérszítsen vászonborítót a köL csönvtett könyvekre. Ha ezt a kissé költségesebb megoldást nem is lehet kérni olvasóinktól, azt elvárhatjuk, hogy legalább papírba, vagy újságpapírba csomagolják a kölcsönzött könyveiket.

Sokat tehetnek az ügy érdekében könyvtárosaink is Ahol rendben tartják a könyvöket, gondosan kezeli!;, vigyáznak épségére, ott jóval kevesebb könyvet rongálnak meg az olvasók. A személyes példán kívül hatásos lehet a könyvek megszerettetése, a rábeszélés is. A szemléltető propaganda (kiállítás, plakát) eszközeit is eredményesen használhatják fel.

Könyvtárosok és olvasók közös összefogása — rém«J* nem marad hatás nélkül. Megakadályozhatjuk könyvtáraink állományának, e nem kis értéket képviselő társadalmi tulajdonnak rohamosan növekvő rongálódását.

SÁGI PÄL,

a Megyei Könyvtár

munkatársa.