Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-03 / 53. szám

Emlékezzünk

ARANY JANOS.. kis bor kellene...

Tegnap, március 2-án volt 140 éve, hogy Arany János, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja született. 1817-ben Nagyszalontán parasztszülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Iskoláit szülőfaijában, majd a debreceni kollégiumban végezte. Nevét az irodalomban 184ti-ban tette ismertté a Toldi megírásával. S ez hozta meg számára Petőfivel kötött, életre szóló barátságát

is. Az Akadémia 1858-ban tagjává, a Kisfaludy Társaság pedig 1860-ban igazgatójává választotta. 1870-ben már az Akadémia főtitkára lett.

Stílusának pontossága, árnyalatossága utolérhetetlen, remekműveiben a magyar nyelv leggazdagabb pompájában, népies ízekben szólal meg.

Múlt év október 21-én színes riportban számoltunk be a Szolnoki Halászati Termelőszövetkezet budapesti halászcsárdájának életéről. A halászcsárda aránylag nem szenvedett olyan károkat, amelyeket a saját erejéből ne tudna kiheverni. Már jó ideje, ugyanaz a megszokott kép fogadja vendégeit, ami ezt a szórakozóhelyet évek során annyira közkedveltté tette: állandóan telt ház, kellemes hangulat, a a termeket elárasztó, étvágygerjesztő halpaprikás illata úszik a levegőben, a magyar szobából pedig a kiszűrődő muzsika hangjai. = i

A halászcsárda nemcsak hogy semmit sem vesztett népszerűségéből, ma éppen úgy, mint az októberi események előtt, igen sokan nem tudnak helyhez jutni benne, aminek az a „titka“, hogy kitűnően főznék, jó bort mérnek, előzékeny a kiszolgálás és a vendégsereg öszszetétele olyan, amilyennek lennie kell. Az egyik asztalnál, a szomszédos utcában helyreállítást végző építőipari vállalat főmérnöke, művezetője, az ugyanott dolgozó ácsbrigád tagjaival poharazgat munkaidő után, a másik asztalnál az egyik nagy áruház főkönyvelője, négy-öi áruházi eladóval kanalazza« párolgó halászlét;. >

Most pedig nézzünk körül ismét alaposabban a halászcsárdában;

Megtudjuk, hogy az októberi események során az épület néhány belövést kapott, az üvegtető te megsérült. Da már november 16-án ki tudták nyitni, mert addigra helyreállították a megrongált épületrészeket. A halászcsárda a Szolnoki halászati Termelőszövetkezet által küldött minden mennyiségű halat

nemcsak hogy felveszi, de ea a mennyiség nem is elég állandóan növekvő forgalmának lebonyolításához. Éppen ezért természetesen máshonnan is kell halat vásárolniok, Ezt a kérdést a vezetők nagy körültekintéssel úgy oldják meg, hogy a halászcsárda kitűnő hírnevén csorba ne essék. Értjük ez alatt azt, hogy a legjobban vezetett állami halgazdaságokból látják el a halászcsárdát

Az októberi események során kb. 50.000 forint kár érte a csárdát, amely a helyiségben keletkezett sérüléseken kívül abból adódott, hogy a pincét ismeretlen tettesek alaposan megdézsmálták.

S ha már a pincét emlegettük, hadd írjuk meg, hogy a halászcsárda esti záróráját 8 órában kellett megállapítani, éppen azért, mert bán hallal korlátlanul ki tudnák szolgálni este 10—11 óráig te a vendégeket, visznot — bármily hihetetlenül hangzik is — kevés a bor. Nem kapnak eleget a Borforgalmi Vállalattól. Azzal a mennyiséggel pedig, amit kapnak, beosztással kel gazdálkodni o>k, hogy a hét minden napjára jusson bioznyos mennyiség. A sörrel ugyanez a helyzet A halászcsárda heti sörszükséglete legalább 20 hektoliter. A sörgyárak azonban különböző nehézségeik miatt mindössze 2—3 hektolitert tudnak hetenként biztosítani.

— Az volna a kérésünk — mondja Suba Endre üzletvezető, akit a szolnokiak jól ismernek a Tisza étteremből, ahol két évig dolgozott, — hogy a Szolnoki Járási Tanács adjon- segítséget a halászcsárdának. Milyen segítséget adhatna? Például azt, hogy engedélyezné a halászati szövetkezetnék, illetve

a halászcsárdának a termelői borvásárlást, Szolnok környékén, a halászcsárda részére. Nem volna borban hiányunk; ha magunk tudnánk a termelőktől bort beszerezni;

S ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év január hónapjához képest ezévben a korai esti záróra ellenére aa üzleti forgalom mintegy 35— 40 százalékkal emelkedett, akkor teljes mértékben indokolt a szövetkezeti halász-i csárda kérése. Nem járnának rosszul a Szolnok megyei bortermelők, és nem járna rosszul a halászcsárda sem;

Ügy hisszük, hogy a szövetkezet elnöke: Zsadomy Lajos és főkönyvelője, Tóth Bél®, akiktől a budapesti halászcsárda eddig is komoly támogatást kapott, ebben a borvásárlásd ügyben sokat tehetnének itt Szolnokon, Aa illetékes tényezők pedig különös figyelemmel arra, hogy a Szolnoki Halászati Termet lószövetkezetndk milyen szilárd anyagi bázisa a búd«-* pesti halászcsárda, bizonyára nem is zárkóznának él attól, hogy a termelői bevásárlás engedélyezését elősegítsék.

— V. Gy.~

A Szigligeti Színház 20 és 45 év között!

férfi

statisztákat

keres. Jelentkezni lehet * színház titkárságánál, délelőtt 9—13 és délután 17- 19 óra között,

.AAAAA4AAAAAAAAAAA4A4AAAAA44*

LÁTOGATÁS

1

a Bartók (Béla cAUami Űíeaelikolákan

Arany János-.

EPILÓGUS

Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon...

Legföllebb ha omnibuszon.

Láttam tok kevély fogatot,

Fényes tengelyt, cifra bakot:

S egy a lelkeml Soka meg se irigyeltem.

Nem törődtem bennülőveí.

Hetyke úrral, cifra növel:

Hogy áll orra Az át szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam * bevert sárral:

Nem pöröltem —

Félre álltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott Egy Ids virág nekem nyitott:

Azt leszedve,

Megvolt, szivem minden kedve.

Az élet, im, megjártam;

Nem azt adott, amit vártam: Néha többet,

Kérve, kellve, kevesebbet. ,

Ada címet, bár nem ’sértem,

S több a hír-név, mint az érdem: Nagyra vágyva,

Bételt volna keblem vágya:

Kik hiúnak és kevélynele — Tudom, boldognak is vélnek:

S boldogságot Irigy nélkül még ki látott?

Bárka engem titkos métely, Fölemészt: az örök kétely:

S pályám bére Égető, mint Nessut vére.

Mily temérdek munka várt még!. ■,, Mily kevés, amit beválték Félbe-szerbe,

S hány reményem hagyott cserbe)...

Az életet már megjártam:

Mit szívembe vágyva zártam,

Azt nem hozta,

Attól makacsul megfosztó,

Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal magfoganhat,

Kértem kérve:

S ö halasztó évről évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvámám,

Mely sajátom:

Benne én és kis családom.

Munkás, vidám öregséget,

Hol, mit kezdtem, abban véget...

Ennyi volt csak:

S hogy megint Hitesek, oltsak.

Most, ha adná is már késő:

Egy nyugalom vár, a végső:

Mert hog%f szálljon.

Bár kalitja már kinyitva.

Rab modár is, szegett szárnyonT 1877.

UA4A444AA444AAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAA4AAA4AAA4AAAAAAAAAA444A*

FIGYELEM!

Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok!

A* 13SÍ. évre szóló zöldségfélék termelés! szerződéseit a munkás-paraszt kormány rendezte és új feltételeket állapított meg, 1. Átvételi ár: valamennyi zöldségféléknél a földmümüvessaövetkezet által kialakított felvásárlási ár, plusz X® százalékos felár, 2. Zöldbab, zöldborsó és hagymafélék vetőmagvak. Illetve dugványait kamatmentesen hitelbe, a több! zöldségfélék vetőmagvak teljesen Ingyen bocsátja a földművesszövetkezet a szerződött termelők rendelkezésére. 3. Művelési előleg, műtrágya és növényvédőszet biztosítása.

Szolnok megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ

TWTvyrimTTmmmrwrfTTTTTTTTTTrrTTTymTTTmTmTt

Naposcsibeszerződés

köthető

a helyi földművesszövetkezetnél. 100 db csirke után beszállítandó menynyi ség: 25 kg. A naposáru értékének levonása a beszállításkor történik.

fi a végigtekintünk megyénk öntevékeny művészeti csoportjainak során, megállapíthatjuk, hogy a színjátszás. a kórusmozgalom, a tánc, de talán még a bábjátszás is megelőzi számszerűségében és működésének intenzitásában sz öntevékeny zenei mozgalmat»

S ha elmegyünk Szolnokon a Szigligeti Színházba, valamelyik hétfői napon rendezett komoly zenei hangversenyre, azt kell látnunk, hogy Szolnok közönsége. — mély nemrégiben még versengett egy-egy Gördülő Opera előadás Jegyeiért — nagyon csekély mértékben képviselteti magát a komoly zenei műfaj kedvelői sorában, annál nagyobb arányban a Tabányí. Holéczy és más hasonló rendezvényeken:

Megkérdeztük az Országos Filharmónia szolnoki rendezvényeinek szervezőit is: azt mondották, hogy mostanában nem mernének Gyurkóvlcs Mártával, vagy teljes operaelőadással a közönség elé állni, mert az előre várható csekély látogatottság miatt még a fellépő művészek honoráriumát sem tudnák kiegyenlíteni:

Hol van tehát a baj? Mi az oka ennek a hullámvölgynek, amely Szolnokon a komolv zene iránti érdektelenségben nyilvánul meg?

Erre a kérdésre nehéz volna kerek és rövid választ adni. mert a magyarázat igen sok összetevőből alakul ki;

De az érdeklődés hiányának egyik fő oka kétségtelenül zenei nevelésünk hiányosságaiban keresendő.

Bizony eltart még egy jóidéig. amíg felnő és komoly létszámot kitevő hangversenylátogató közönséggé válik az a generáció, amelv most a zeneiskola növendékseregét képezi.

A zeneművészet nem olyan közérthető nyelv a hallgatóság számára, mint az egyszerű beszéd, az irodalmi köznyelv. Egyelőre nem is szolgál még megközelítőlpg sem akkora tömegeket, mint az Irodalom. Élvezéséhez nemcsak 2enei érzék és némi zenei előképzettség szükséges, hanem sokféle hangulat befogadására képes, gazdag érzelem világ is. Tény az. hogy valakit. akinek kifejezetten botfüle van és minden zenei vonatkozásban antitalentum, —* nem lehet arra kényszeríteni, hogy örömét lelje Beethoven, vagy Wagner muzsikájában. De az is tény. hogy a gyermekekben a zene iránti érzéket ifjúkortól kezdve nevelni, s növelni lehet, s ha így van. nevelni és növelni kötelességünk is. mert rengeteg élménytől fosztjuk meg gyermekeinket. ha nem teremtjük meg számukra a művészeték. s ezek között elsősorban a zene élvezésének lehetőségét.

Kormányzatunk tisztában van azzal, hogy az ifjúság művészeti nevelésének terén

— gondolok itt mind az iskolai. mind az iskolán kívüli művészeti nevelésre — még ragyon sók a tennivalónk, s ió. ha ezzel magunk is tisztába” vagyunk.

zolnok városa azonban

Kj ezen a téren mégsem mondhatja azt. hogy teljesen el vannak zárva lehetősége!; Nem. mert van immár 4 év óta működő állami zeneiskolája. amelyben a legkülönbözőbb tanszakokon: zongora, hegedű, cselló, gordon, fa- é3 rézfuvős szakon tanulhatnak fiataljaink és amennyiben az előkészítő év alatt bebizonyították rátermettségüket, elvégezhetik még a legmagasabb osztályokat is.

A zeneiskolában kiválóan képzett és képesített tanárok,

— zeneművészek —- úgymint: Aszódi Imréné Chiovinni Márta. Bakki József. Czeglédi Mária. Czitó Győzőné. Kecskés Ödönné. Kisbocskói Ferencné. Mezriczkv Lajos. Salamon Ilonka foglalkoznak egyénenként a hallgatókkal; Ha belép az ember a szénen kicsinosított iskolaépületbe, könnyű tájékozódnia, hiszen a fülét megcsapó kakofóniából egyhamar kiveheti, melyik szobában folyik éppen hegedű-. melyikben zongoraoktatás és így tovább. De azt azért mégis csak nehezen feltételezné az ember, hogy a bőgő-órákat mindenki szeretett Varga bácsija a fürdőszobában tartia. s ha igen sok a növendék és a tanárok a tantermeket másképp már

nem tudják egymás között

elosztani,, mert az irodákban is énekórák zajlanak. Czeglédi Mária a folyosó egy eldugott részén kénytelen órájál leadni,

| gén örvendetes jelenség a zeneiskola tanári karának tagjai közöt uralkodó rendkívül jó kollektív szellem. az a szinte páratlan egyetértés és egyöntetű ragaszkodás. mellyel vezetőjük, a zeneiskola igazgatója. Bakki József iránt viseltetnek. Bedig nem éppen rózsás út az övék. Bakki József például Jászberényből jár be Szolnokra, egész héten távol van családjától, az egyik tanerő évek óta Ujszászon egy földes szobában lakik sok gyermekével. Mindegyiküknek kijut a nehézségekből akár magánéletükben. akár szociális körülményeikben s mégis: mindezeket a bajokat kívül felejtik, amikor hozzákezdenek a munkához, a boldog zenetanuló nebulók oktatásához. Még munkájuk elkerülhetetlen velejáróját, a sok hamis hangot Is elviselik s fáradozásuk legszebb lutalma, ha növendékük szép eredménnyel vizsgázik.

A tanári kar. — de még s növendékek nagy része is «nem áll meg a sablonos iskolai munkánál. Művészhangversenyeket. növendékhangversenyeket rendeznek. Ezeknek sokkal nagyobb nyilvánosságot és közszeretetei biztosítana. ha - zeneiskolának megfelelő előadóterme, koncertterme volna. Az iskola szűknek bizonyul mind a tantermek. mind a hangversenyterem tekintetében.

Bízunk benne, hogy idővel zeneiskolánk befogadóképessége. tanárainak létszáma, s a Mvehefő növendékek száma is fokozatosan nőn! foe. hiszen csakis így biztosítható. ho«v olvsn zenekedvelő és ze”pértő közönséget nevel lünk

tel. amelv a lövő komolv zenei rendezvényeinek aktív résztvevőié — előadói a. vagy “kár hallgató'“ — tesz,

Czírákv Júlia

iVKnlé'&Um

1957. március 3

*

»?

Arany 3ános lakása, fizetése, élelmezése

kisújszállási tanítóskodása alatt

MÁRCIUS 19-én este a református egyház kocsija a kurátorral. Vásárhelyi Dániellel és Arany Jánossal megérkezett Kisújszállásra. Egyenesen a fiúiskolába hajtatnak, itt várja lakása a fiatal preceptort;

Hol volt ez? A templom szomszédságában fekvő tágas telken, az 1797-ben épült központi fiúiskola udvarán;

Itt állott a preceptorok háza. melyet magam is ismertem. Ezt 1894-ben bontotta íe a ref. egyház, mikor a nyolc osztályú főgimnázium úi épülete megnyílt. Mellette állott a rektor lakása külön épületben. Nagy magtár is feküdt a tágas telken, erre szükség volt. mert az egyházi adóba beszedett gabonát ebben raktározták el. Pápai István és Takács Ferenc kurátor szedte be gabonában és fizették az egyházi adót búzában, árpában és más természeti járulékban. mint sóban, fagygyűban. — a papoknak, rektoroknak és tanítóknak;

Arany Jánost bútorozott szoba várta ággyal, ágyneművel; Nyugodt otthont talált» A gondos Pápai István, akivel az úton ősszebarát' kozott már íeggel felkeresi: Nem messze lakott a fiúiskolától, <— attól délre a mai Rézműves utca 18. sz. házban;

A kurátor figyelmébe ajánlja Arany Jánosnak, hogy a lelkészeknél, az öreg Ungi Mártonná] és Dorka Illyésnél, meg a rektornál, Török Pálnál be kell mutatkoznia.- Aztán együtt tesznek majd látogatást Kerek Ferencnél, a város módos gazdájánál, kinek hatéves fia. Ferenc tanítványa lesz az iskola I; osztályában; Meghagyta a n* ««gazda, hogy az uj tanítót hozzá okvetlenül elvigye;

A szerény fiatal preceptor megnyerte a módos gazda rokonsxenvét s ez felajánlotta

neki, hogy reggelire tejiel ellátja. Alkalmazottjával, aki a fiát elkiséri az iskolába, mindig küld elegendő tejet.

A HIVATALOr személyeknél, a két papnál és a rektornál tett látogatások kedvezően folynak le. De el kell még mennie a fiatal preceptornak a gondnokhoz. Kaszás István főbíróhoz. Illésv János nagykun kapitányhoz is. Itt éppen egy nagyszalontai fiúval, a 14 éves Lovassy Istvánnal, a nagykun kapitány unokaöcscsével találkozik. Három év volt csak köztük a korkülönbség, így szinte barátokként fogadták egymást Lo«"'-sy ekkor Török Pál rektornak a latin iskola poéta osztályában tanítványa, mégpedig jeles 'növendéke;

A POÉTÁK OSZTÁLYÁNAK TANULÓI:

Lovassy István — apja: István, Nagyvárad,

Kalocsa Lajos — apja: István, Gyoma,

Nagy Károly — árva, Madaras.

Zsoldos Bálint — apja; János, Kisújszállás.

Hézer Károly — árva, Kisújszállás.

Kádár József — apja Jó- 1 ssef, Kisújszállás.

Kerek Károly — apja: Ferenc, Kisújszállás,

Ez volt az érdemrendi; (lásd ’ Török Pál összefoglaló jelen- 1 tését az 1834—35 tanévi latin 1 iskolában a poéták osztályá- 1 ban);

A látogató és a 14 éves fiú 1 első tekintetre megörül egy' másnak s azontúl többlzben ’ találkoznak;

Végül a kurátor családja 1 körébe, a Rézműves utcai ház- 1 ba viszi el Arany Jánost. Az első napi ebédet itt fogvaszt' ja e!L Másnap pedig a másik kurátornál. Takács Ferencnél

■ látják vendégül;

■ FIZETÉSE minden növen- i dék után egy véke búza, egy

véka árpa. AmeMk növendék félévig jár iskolába, ennek a felét fizeti. Ezenkívül iár 14 Ft készpénzben, egy köblös veté: és a publikálási díj. — melyet felváltva végeznek a tanítók — meg 21 font fagygvúnnk reá eső «•*—». Az öt Hútanító és a három lánytanító arányosan osztot'ák el egymás közt a kiutalt faggyút. Gyarapította a jövedelmét a Perpetua kokvia, vagyis az Ingyen ebéd. melyet a szülők adnak s a kurátorok állapítják meg. hogy a hónapnak mely napján, melyik szülő küldi az ebédet. (Lásd Tóth Dezső munkája II. kötelének 117. lapja.)

Gyöngyösi László könyvében más díjazást közöl; szerinte Arany János preceptor? fizetése 80 Ft. 72 véka búza. 60 véka árpa. 3 véka kása. 80 font só. 80 font háj. 12 font fagygyú, 30 font szalonna és fél öl tűzifa. Né«vköblös föld, mit maga tartozott munkáltatni. E magas fizetés valószínűleg rektori fizetés volt;

Arany János életének csendes időszaka volt az az egy év, amit Kisújszálláson töltött, Barla Szabó Jenó

U SZQLH0KI

SZIGLIGETI SZÍKKáZ ÉS KRMARBSZINHáZáNIIN

MŰSORA

március 3. vasárnap fél 3-kot

DOKTOR ÜR

március 3. vasárnap fél 7-koi DOKTOR ŰR KAMARASZINBAZ március 3. vasárnap fél 3-ko: GYERTYAFÉNYKERINGŰ március 3. vasárnap fél7-kot GYERTYAFÉNYKERINGŰ