Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-15 / 63. szám
VfLÁG PROLETÁRJAI EGY ESOlJ ETEK/ + Alt A: 50 FILLÉR. n, évt, #3. «ám ,1837. március 15. pénUk, jct^a*a<*c*cK«C**<»Cieí^^ | A magyar nemzeti füg get' lenség nemzetközi bizto| sítéka ma is a világ fórradalmi ereje: a Szovjetunió vezette szocialista tábor! AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1848 forradalmi zászlaja a mienk és soha nem engedjük át a nép ellenségeinek! — Diszünnepség a szolnoki Szigligeti Színházban — A Magyar Szocialista Munkás Párt Szolnok megyei és városi bizottsága, valamint a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága március 14-én délután az 1848-as forradalom évfordulóján diszünnepséget rendezett a szolnoki Szigligeti Színházban. Az ünnepségen megjelentek az üzemek, termelőszövetkezetek legjobb dolgozói, valamint a hivatali szervek és intézmények képviselői. Csáki István elvtárs mondott ünnepi beszédet, melyet az alábbiakban közlünk. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! Az 1048-as magyar forradalom és nemzeti szabadságharcról most olyan időkben emlékezünk meg. amikor dolgozó népünk egy véres ellenforradalmi tamadas okozta sebeit gyógyítva rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy hazánkban tovább éoül.iön a szocialista társadalom. Ez a megemlékezés nem a múlt dicsőséges napjainak felidézése csupán, hanem ismételt tanuságtétel amellett, hogy mindazt a küzdelmet, erőfeszítést és harcot, amelyet évszázadok során p. magyar nép szabadságáért, függetlenségéért. nemzeti létéért és az egyetemes haladásért folytatott, a magyar munkásosztály. a magyar kommunisták magukénak vallják és minden erejükkel ázók továbbfejlesztésén munkálkodnak. Szükséges ezt hangsúlyozni azért is, mert az ellenforradalom tragikus napjaiban a társadalomnak olyan csoportjai igyekeztek maguknak az 1848-as dicső hagyományokat kisajátítani, akiknek ahhoz semmi közük tincsen. OJyan személyek szónokoltak szabadságról, akik — vérbefojtották az 1919-es magyar Tanácsköztársaságot. — akik tfzezerszámra hurcolták börtönbe a Horthy-rendszer ideién a dolgozók legjobbjait: olyanok szavaltak nemzeti függetlenségről, akik Hitler szekeréhez láncolták Magyarországot. s aíkik a nemzeti függetlenség jelszava alatt ki akarták árusítani az országot az amerikai imperialistáknak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc jelszavait olyanok hangoztatták, akiknek elődei — a nagybirtokosok. bankárok és arisztokraták — annakidején a Habsburgok oldalán szembeálltak a maevar nép küzdelmeivel, ismerjük a Mailáth grófok, a Hám Jánosok 1848—49-es nemzetáruló magatartását, s ha most uj köntösbe, de — ugyanazzal a szándékkal Somogyváriak. Lichtensteinek. Eszterházyak és Mindszentyek léptek fel ■— ez nem téveszthet meg bennünket. — Ezek a személyek ealád. tolvaj módon meg akarták lopni nemzetünk dicső hagyományait. 1848 örökségét, hogy annak jelszavaival megté,.Ha majd mindé jármát megunva pirosló arccal és és a zászlókon e Világszabadsági“ A pesti forradalom e nagy forradalmi fellendülésnek egyenes folyamánya. feilevcsszék a nemzetei, megsemmisítsék 12 esztendős verejtékes munkával megteremtett szocialista vívmányait és a „jogfolytonosságu elvén viszszaállítsák a nagybirtokot, a csendőruraimat, minden zsarnokságával és veleiáróiával. Igaz. eiszámították magukat! A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép a szovjet hadsereg támogatásával gátat vetett . z ellenforradalomnak. 1848-ban történelmi szükségesség volt az. hoev a feudális társadalom szétverésével polgári államforma jöjjön létre. Azóta 109 esztendő telt el. miközben a technika és tudomány terén óriási léptekkel haladt előre az emberiség. Ennek a fejlődésnek a polgári államforma. a kapitalizmus ma már nem segítője. hanem gátlója azokban az országokban Is. ahol még tartja ma»át. Hazánkban pedig azokat a célkitűzéseket, melyért a márciusi if jak 1848- ban a forradalom zászlaja alatt küzdöttek, nemcsak meg valósítottuk, de túl is jutottunk rajta; A magyar munkásosztály, dolgozó népűnk 1945-től a szovjet hadsereg győzelmével kivívott szabadságának születésétől éppen a kapitalista államforma szétzúzásával egy újat, magasabbrendűt, szocialista társadalmat épít, s akik a történelem kerekét visszafelé akarták forgatni, azokat éppen a történelem söpri el. Az 1848-as esztendőt a történelem úev jegyezte fel. — mint a „népek tavaszát.“ — Ezen a tavaszon Európa főbb országaiban — az atlanti partoktól az Északi-tengerig, az Adriától Lengyelorszá°ig — haragos elszántságai kelt fel a nép. hogy a régi. elavult. feudális társadalmi berendezkedést szétzúzva utat nyisson az akkor haladást jelentő polgári feilődésnek. — megteremtse saiát nemzeti létét. Egymás után lángolt fel a forradalom tüze Párizsban. IfnUn vátosaiban. Becsben. Prágában maid Pesten és Berlinben. Igv bontakozott ki. amiről Petőfi álmodott, s amit szava mindenkinél messzehanazóbban harsogott: fi rabszolga nép síkra lép, piros zászlókkal. ne szent jelszóval ménye — úgymond szerves része volt. Történelmi előzmények és tanulságok A magyar társadalom 1848 előtt egész sor megoldatlan problémától volt terhes. A régi. feudális gazdálkodási rendszer akadálvozta a polgári feilődés kibontakozását. Bár hiányzott a polgárság. — mint a feudális rend e’lcn fellépő társadalmi osztály, de Igen sz-'-s volt azoknak a kis és középnemeseknek a tábora. akik a feudális meskötörisée régi "ormáiát béklyónak tekintettek és i»en nagv számú volt az a fiatal értelmiségi. akit a feudális rend eltartani, megfelelő egzisztenciához juttatni már nem volt képes. Á forradalom derékhadát azonban azok a céh-legények és iőleg jobbágyok alkották. akik sanyarú helyzetükön változtatni kívántak, akik később Kossuth Lajos hívó szayára tömegesén álltak a forradalom vívmányait védelmező honvéd seregbe. — Ezek a parasztok, iobbágvok. 4s nincstelen zsellérek szemé'yi szabadságot, a röghözkö•pttség megszüntetését remélték és követelték a forrada’om zászlója alatt. Miközben a társadalom belső ellentétei fokozódtak, az országra egyre növekvő teherként nehezedett a Habs* burg-uralom. a félgyarmati sors. mely az országot kiszipolyozta. önálló politikától lényegében 1526-tól megfosztotta. Az 1848-as márciusi eseményeket egy közel két és félévtizedes szakasz előzte meg. melyet „reformkor’* néven jegyzett fel a masyar történelem. E kor vezető politikusai: Kölcsey Ferenc, majd Széchenyi István és Kossuth Lajos egyetemlegesen a magyar haladás ügyéért léotek síkra, bár a problémák megoldásában véleményeik eltérőek voltak. A reformpolitika azonban már nem volt kénes megoldani a belső ellentétek és az ország függetlenségének feladatait, s ígv az 1840- es években egyre jobban zátonyra futott. Érett Magyarországon egv minőségi változás. egy forradalom szükségessége. És amikor 1848. március 13-án megérkezett Pestre a bécsi forradalom híre, mint morailó tengert a hirtelen keletkező vihar felkorbácsolta. úgy szította fel Pesten is a forradalom tüzet. Petőfi „Nemzeti dala“ harcba hívó szóként hangzott, s a m;'TMar nép. a magvar ifjúsággal az élen a haladás zászlaia alá állt. A Pozsonyban ülésező ocszp—'vülés rövid idő alatt törvénybe iktatta mindazt, amit a reformpolitika évtizedek alatt nem tudott elérni; Petőfi költeményében azt írta. hogv: ,,Nagyapáink és apáink Mig egy század elhaladt Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégyóra alatt.“ Az országgyűlés rövid két hét leforgása alatt megalkotta azokat a törvér>v°ket. melyek megszüntették az úrbéri viszonyokat, szabad parasztokká tették a jobbágyokat, deklarálták az ország államiságát. Az 1848-as márciusi törvények jelentőségük és nagy horderejűk mellett sem voltak olyanok, amelyek a hűbéri társadalommal és a félgyarmati elnyomással radikálisan ’eszámolhattak volna. A iobbágvf»1'r»pbadítást nem a nagybirtok felosztásával oldották meg. Csak azok a földterületek kerültek a parasztok tulajdonába, melyeket mint iobbáevtelkeket használtak. Ez art ielentette. hogv miután másfélmillió jobbágycsaládból mindössze 600 ezer család rendelkezett földdel, 900 ezer család földnélkül, — semmi nélkül szabadult fel, s így bár neve változott, to-, váhbra is földnélküli maradt.’1 A márciusi törvények az ország függetlenségét, az — Ausztriától való felles elszakadást sem oldották meg. A hadügy. pénzügy és kereskedelem önállósága nagv lépés volt az önállóság felé. de a belügy, a küliigy továbbra is közös maradt. — Ezek a törvények tehát nem érintették Magvarország és Ausztria úgynevezett „eltéphetetlen“ és „elszakíthataülan’‘ kapcsolatának elvét, abban az időben mégis rendkívül nagy horderejűek voltak, s alapot képeztek az ország demokratikus áralakulásához. — a nemzeti függetlenség megteremtéséhez. A Habsburg uralkodóházra. a monarchiára — melyet találóan a „népek börtönének" neveztek a pesti forradalom komoly csapást jelentett. S hrav a császári udvar a magyar forradalommal nem volt kénes szembefordulni. az abból következett, hogy a leigázott népek szinte minden oldalról szorongatták és Bécs utcáin is folyt a forradalmi harc. Az itáliai népek felke’ése közvetlen közelről fenyegette a monarchiát. Prága felkelőit csak hosszú harcok árán tudták leverni. A tehetetlenség éh a számítás jellemezte ekkor a császári udvart. Számításait csakhamar igyekezett is beváltani. az „oszd meg és uralkodj“ elvén a monarchia népeit egymás ellen Igyekezett felhasználni. A magyaroktól hadsereget követelt az olasz felkelés leverésére. S hogv ezt nem kapta meg. az Kossuth Laios és a mapvar kormány bölcsességén, nem utolsó sorban pedig azon a szimpátián tört me», melvet a magyar nép az olaszok iránt érzett. „Olaszország minket soha nem bántott Egyet akar velünk: a szabadságot. Ezért minket odavinni n yakára? Sose’ lépünk mi arra a határra.“ — írta Petőfi 1848 augusztusában. Bár a magyarok elutasították az olasz szabadságharc elleni támadást, a bécsi udvar helyzete a tavaszi válság után lassan mégis szilárdult. Az olasz szabadságharcosok sorozatos veresége alkalmat nyitott arra. hogy a magyar ügyekkel ,.behatóbban'1 foglalkozzanak. Igv került sor arra. ho-v miután a Magyarországon élő nem — - --alku lakosság helyzetét a márciusi forradalom és az azt követő törvénvek nem rendezték. a bécsi udvar ezeket a népeket a magvar forradalom ellen fellázítsa. Jellasich. horváth bán megindult seregével a Dunántúlon Pest ellen. TJtiát pusztítás, a forradalmi erőkkel való leszámolás ieliemezte. Akkor még az önálló magvar hadsereg éppen. hogy csak születőben volt. s ezt az időt igyekezett a bécsi udvar kihasználni. De a fiatal hadsereg, melynek katonái Kossuth hívé szavára a volt jobbágyokból kerültek elsősorban ki. csakhamar olyan erőt kénviselt, mely kénes volt megállítani és visz* szaverni a támadást. Jellasich serege széthullott és októberben a magyar seregek a nyugati határon álltak, melynek hírére 1848 október 6-án — immár másodszor. — felkelt a bécsi nép. hogy elsöpörje a feudális rendet • Ezt a felkelést a magyar seregek, a gyönge és ingadozó vezetés következtében nem használták ki. tétlenül tűrték, hogy a prágai nép leveréséből visszatérő Windisehgraetz serege leszámolion a forradalommal, majd amikor késve támadtak, a magyar sereg is véres vereséget szenvedett. Utána átmenetileg nehéz helyzetbe került a szabadságharc ügye. Kossuth nemzeti összefogás politikáját a belső ellenállók és ingadozók Iépten-nvomon akadályozták. A hadsereg vezénylő tábornoka. Görgey nem győzelmet, hanem számára ió megegyezést szeretett volna. S bár 1849 tavaszán a magyar honvédsereg mégggyszer megmutatta ereiét és hősiességét, a dicsőséges tavaszi hadiára* során az orcrá» i»lontős részét is felszabadította, áprilisban pedi» az országgyűlés kimondta az Ausztriától való teljes elszakadást f— a végső győzelem mégsem következhetett be. A magyar forradalom és szabadságharc, mely az 1848- as polgári forradalmak része volt. elbukott, a nemzetre pedig az elnyomás, a kegyetlen bosszúállás, a féktelen terror és a gyász borult. Havnau tábornok. a kegyetlen zsarnok arról biztosította a császárt, hó-» Magyarországon száz évig nem lesz forradalom és ennek igyekezett is eleget tenni. Miért következhetett be 1849 nyarán annyi harc után a szomorú vereség? — Nem tette talán meg a nemzet erejéhez képest a tőle telhetőt? — A nemzet legiobbiai és a dolgozók millióinak erőfeszítésében nem volt hiány. Kossuth Laios politikáiénak gyengéi ellenére is a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc lánglelkü vezére volt. aki látni tudta azt. amit kortársai nem voltak képesek. a nemzeti összefogás szükségességét, a dunai népek egymásrautaltságát, sorsuk közösségét. 1848—49-ben ő volt az. aki következetesen harcolt a megalkuvók, a kishitűek. a fontolva haladóig ellen, akik az országgyűlés jobbszámlán a megegyezést, a bővülést keresték a bécsi udvarral. mert tudta, hogv ez a megegyezés a forrada1om vívmányairól való lemondást, az orszá" függetlenségének újbóli feladását, a nemzet vesztét jelenti. S a nép nem a fontolva haladókat, hanem Kossuthot követte. S hogy e harc mégsem győzelemmel végződött, a belső ellenség árulásán túl ez európai reakció összefogott támadásán ban is keresendő. A maevar forradalom a nagy európai forradalmi vihar része volt: Ezt a forradalmat a feudális erők snri-a leverték, Párizsa ban. Bécsben. Berlinben. Itália városaiban a bosszúállók fegyverei előtt hullottak porba - haladásért harcolók. -=• 1849-re a forradalmi hullám Európa-szerte lefelé ívelt. —■ csak Magyarországon folyt még a küzdeleTM A költő szavaival: Vérző homlokával, csapzott hajával egyedül áll viharban a magyart 1848—49-ben a magyar nép az egyetemes haladás élvonalába került, nagy történelmi feladatot hajtott vég-) ■ne. „’Emelje fel léHkebihet, hogy mi vagyunk a lámpafény — írja Petőfi 1849-ben — amikor Európa csendest újra csendes.1’ Azok a célok, melyekért az 1848-as magyar ifjúsággal együtt a nemzet legjava síkraszállt, akkor csak célok maradtak. A szabadságharc bukása után az elnémított nemzettől a bécsi udvar minden vívmányt elvett. A magyar birtokos osztály és a hatalmas földterülettel rendelkező egyházi méltóságok a nemzetnek ezekben a tragikus napjaiban és éveiben hűen önmagukhoz a népelnyomó, Habsburg uralkodó oldalán álltak, ök voltak, akik megtagadták a 48-as eszméket azért, hogy ebben az országban hatalmon maradjanak, szolgasorsban tarthassák a magyar és más ajkú lakosság tíz és százezreit. A magyar birtokos osztálynak ez a politikája évszázadokon át végig húzódik a nemzet történetén ós a történelmi tragédiák okozója volt. Ez az ősztály verte le a Dózsa György vezette nagy parasstmozgaU mat, ennek az osztálynak árulása vezetett a 150 éves török rabigához, ez az osztály fordul szembe Bocskay István hajdúival, Rákóczi kuruszaival és ez az osztály segített 184.8-ban a Habsburg uralkodó-háznak sárba tiporni a magyar forradalom dicsőséges zászlaját, melyei másfélesztendős harc után tudtak kiverni a nemzet kezéből. Az uralkodó birtokos osztály történelmünk utolsó századában sem viselkedett másként. 1867-ben ez az osztály egyezett ki a magyar nép és az itt élő nemzetiségek rovására a Habsburg császárral. Ez az osztály vftW bele Magyarországot fél évszázad alatt, idegen érdekekért és célokért, kétszer egymásután pusztító hábo-i rűba. És ennek az osztály-» nak szétvert erői szerették volna most ismét egy új há-> borús tűzfészekké tenni ha4 zánkait. Történelmünk utolsó évszázadában azonban az osztályt erőviszonyokban változás köt vetkezett be. Megszületett az ipari proletáriátus, a magyar munkásosztály, amely erős kézzel ragadta meg és dicső-* seggel hordozza a nemzeti függetlenség és az egyetemes haladás zászlaját. A magyar munkásosztály a múlt század végétől kemény harcban áll az elnyomó, ld zsákmát nyoló osztállyal és külföldi imperialista támogatóivaL Napjainkban büszkén mondhatjuk ; az 1848-as torradal-1 mi ifjúság eszmei célkftflaét seit maradék nélkül megvalósítottuk. Nem azok valósít tották meg, akik Kossuth hosszú száműzetésének ide-) jén nevének kiejtésétől M féltek, nem is azok, akik á horthysta Magyarország szwt jeteLlenes háborújának utolsó évében Kossuth nevét is felt használták a már bürke vet reséget ígérő háborúban; nerri is azok, akik 1956 őszén Kossuth címerével ós az 1848-as forradalom dalaival törtek fegyveresem a Magyar Népköztársaságra. Az 18 ? 8—49-es célkitűzéseket a Magyar Kommunista Párt, a magyar munkásosztály váltotta valóra. Ez az osztály soha nem tagadta meg nemzetünk haladó hagyományait és eszméit. 1919 tavaszán a magyar munkásosztály, a Magyar Kommunisták Pártja mutatta meg a nemzetnek az első világháború zivataros napjai után a haladás egyetlen útját, azáltal hogy megteremtette hazánkban az első proletárdiktatúrát. Azok viszont, akiknek elődei éppen úgy elárulták Rákóczi kurucait, mint Kossuth Lajos és a márciusi ifjúság eszméit, 1919-ben egymilliós entente hadsereget zúdítottak 3 magyar népre, hogy kegyetlen bosszú közepette vissza-» állítsák zsarnok hatalmukat} A bosszú és elnyomás, a féktelein soviniszta uszítás ellenére is a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály legjobbjai képezték azt az erői. mely szembe szállt a (Folytatása a 2-ik oldalon)
