Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-21 / 68. szám
1919 DICSŐ EMLÉKE ÖRÖKKÉ ÉL A szebb életért Ä turkevei Csík Sándörné a forradalom első napjától az utolsóig aktívan reszt vett benne. A turkevei városi munkástanács tagjává választatták. Ö szervezte meg Türke* vén a nőmozgalmat, méghozzá olyan sikerrel, hogy nem egészen egy hónap alatt, több mint ezer tagja lett. Egyik 1agja volt a szocializáló bizottságnak, amely a csipkegyárat államosította. Amikor a románok Turkevét elfoglalták, Budapestre menekült, ahol pártiskolán vett részt. Az iskola elvégzése után a párt falura küldte. A Duna—Tisza-közi falvakban szervezte az asszonyokat. A Tanácsköztársaság bukása után internálták. Az internáló táborból Fegyvemekre szállították, ahol abban az időben a Prónai-különítmény garázdálkodott. A Prónai-különítmény kegyetlenül megkínozta. Utána még 18 hónapig volt intemálótáborban Zalaegerszegen, ahol a borzalmas életkörülmények következtében TBC-t kapott. Üldöztetése az internálótáborbői való szabadulása után sem szűnt meg. Évekig jelentkeznie kellett a rendőrségen. Sem ő, sem a férje munkát nem igen kapott. A felszabaduláskor azonnal belépett a pártba és ma is aktív harcosa. Mindig, mindenhol a pártért Töretlen lendülettel [ Fegyverrel a munkáshatalomért Lakatos István 1399-ben született. Már fiatal k rában a kulákoknál cselédeslkedett. 18 éves korában kivitték a frontra. 1919 februárjában kapcsolódott be a forradalmi harcokba, belépett a pártba. Áprilisban jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a 68. gyalogezred S. zászlóaljában szolgált. Ez a zászlóalj tisztította meg Szolnokot az eilenfonradalmároktól. Részt vett a Törökszen tmikl ós- Szajol közötti harcokban, a szolnoki Tisza-híd elfoglalásában. Harcolt a Felvidéken, a cseh imperialista burzsoá hadsereg ellen. Román fogságba került, ahonnan 1919 végén szabadult. Mivel Karcagon nem volt maradása, Csepelre, az akkori WM művekbe ment dolgozni. Itt küzdötte végig a 25 éves Horthy-rendszert. Mindvégig aktív harcosa volt a pártnak. 1945-ben visszatért Karcagra. Azóta is töretlen akaraterővel harcol a pártért, a dolgozó nép felemelkedéséért. Lakatos elviárs egyike volt annak a 16 elvtársinak, akik Karcagon november 1-én az ellenforradalom legvadabb dühöngése közepette megalakították a Kommunista Pártot. Elnöknek őt választották meg. Lakatos elviárs most is az égjük legaktívabb szervezője a pártnak. Karcagon. Bárt fai Sándor 1912-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Debrecenben dolgozott, mint kéményseprő. — Itt ismerte meg a munkás szolidaritás nagy erejét. — 1912-ben sztrájk útján kivívták a kollektív szerződést. Az őszirózsás forradalom Karcagon érte. Belépett a Vörös őrségbe. Karcagról Budapestre került, ahol Korvin Ottó vezetése alatt lévő sajtóosztályon dolgozott. Budapesten résztvett a ludovikások lázadásának leverésében. A Tanácsköztársaság bukása után az abonyi és kecskeméti fogolytáborokban raboskodott A Horthy-rendszer alatt is mindvégig kitartott 1919 eszméi mellett. A felszabadulás után belépett a Kommunista Pártba. Jelenleg a karcagi Lenin Tsz elnöke. Az ő érdeme is, hogy a karcagi Lenin Tsz megmaradt. Az ellenforradalmárok minden mesterkedése ellenére sem sikerült feloszlatni ezt a közös gazdaság ot, amely az 1951-es esztendőtől kezdve évről-évre gyár apodott. Ma a Lenin Termelőszövetkezet Karcag egyik le gerősebb tsz gazdasaga. Tagjai minden lehetőséget megra gadnak a közös vagyon gyarapítása érdekében. z 1919-BEN TÖRTÉNT A mezőtúri Magda Árpád több mint 4 évtizede, hogy vállalta a forradalmárok nehéz életútját. 1912-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Azóta mennyi minden történt vele. 1918-ban 2 évi börtönre ítélték, mert a fronton katona baj társai előtt elénekelte a „Nem lesz a tőke úr mi rajtunk” kezdetű munkásdalt Nemsokára utána ki akarták végezni és csak az őszirózsás forradalomnak köszönhette, hogy kiszabadult e hóhérok kezei közül. Fegyverrel a kezében védte a Tanácsköztársaságot. A Vörös Hadsereg fáradhatatlan szervezője volt. Mezőtúron és Szolnokon munkászászlóaljakat szervezett. Résztvett a Körös-menti, majd a tiszai harcokban. A Tanácsköztársaság bukása a Dunántúlon érte, az utolsó pillanatig kitartott, segítséget nyújtott az emigránsoknak, hogy elhagyhassák az országot. A Tanácsiköztársaság bukása után internálják. Amikor az intemálótáborból szabadul, rendületlenül folytatja tovább ott, ahol abbahagyta. Nem tudják megtörni forradalmi lelkesedését a Horthy-reakció sötét évei sem. Belép az illegális kommunista pártba, többször is lebukik és összesen 2 és fél évet ül. 15 éven keresztül rendőri felügyelet alatt van. 1944-ben ismét internálják, de megszökik és a szovjet csapatokkal tér vissza Mezőtúrra. Azonnal hozzáfog a rendőrség és a karhatalom megszervezéséhez. 1949-ig a rendőrség kötelékében működik. Azóta különböző beosztásokban dolgozott és mindenütt becsülettel megállta a helyét. Október 23. után az ellenforradalmi időkben is bátran kitartott elvei mellett. Az ellenforradalmi árok letartóztatták, a szovjet csapatok szabadították ki a börtönből. Jelenleg alapszervi pártelnök. »% ^ - ■- -....... „Maxim Gorkij üdvözli a magyar proletáriátust.. A külügyi népbiztoshoz a mai napon a kővetkező sürgöny érkezett Maxim Gorkij elvtárstól: „Szívből üdvözlünk benneteket. Uj élet virrad ránk, példátokat rövidesen az egész világ követni fogja.” Maxim Gorkij Vörös Újság, 1919. március 30. (Maxim Gorkij üdvözli a magyar proletariátust.;.) II Kecskeméti D'reklórium az anyák védelméért A kommunista társadalom áldott állapotnak nevezi azt, amit a régi társadalom terhes állapotnak nevezett. A Kecskeméti Direktórium az áldott állapotú proletár nőknek már állapotuk utolsó heteiben is rendes és tiszta ápolást akar nyújtani és azért megbízza a lakáshivatalt, hogy a „Cserepes” kórház mellett egyelőre kisméretű alkalmas lakást szerezzen (két-három szobásat), amely a kórházzal közeli összefüggésbe hozható. A nőket szülés előtt aztán átviszik a kórház szülőosztályára, ahol még fokozottabb ápolásban részesítik. A direktórium az iránt is intézkedik, hogy az áldott állapotú nők az utolsó hónapokban orvosi bizonyítványra a közélelmezési hivatalból pót jegyet kapjanak, hogy másfélszer annyi lisztet fogyaszthassanak. Ezt a pótjegyet a szoptatás idejére is kapják. A beteg gyermekek részére pedig ugyancsak orvosi bizonyítványra a közélrlmezési hivatal grízt fog adni. Kecskemét, 1919, április 8. MMI Archívum. Kecskeméti Direktórium. D. 419/1919. (Áldott állapotú nők otthona.) Gyejnie':-gvóqy$zainfóriii!n a svábhegyi „Nagyszállódéból“ A svábhegyi „Nagyszálloda” a mai naptól kezdve Budapest tüdőbeteg proletár gyermekeié. Mindaz a kényelem és gyógyulási lehetőség, amely eddig csak a kapitalistáknak állt rendelkezésére, most a beteg gyermekek megrongált szegény kis tüdejének meggyógyítása szolgálatában áll. Nem kell eipusztulniok többé, emberré lehetnek ölt is. Egészséges, dolgozó emberekké. A „Nagyszálloda” üdülőtelepén a gyermekekkel orvosok, ápolók és tanítók fognak foglalkozni. A gyermekek tanulni is fognak, persze egészségügyi állapotuknak megfelelő mértékben. Iskola és üdülőhely, szanatórium és otthon lesz egyszerre ez az intézmény. Teljesen új utakat mutat ez a szocialista oktatásügynek, amely nemcsak az oktatás, hanem a kollektív nevelés és testi ápolás feladataira is vállalkozik. Ezt az intézkedést még számos hasonló is fogja rohamosan követni. A jövő héten száz beteg proletárgyerek, de a jövő hónapban már az összes tüdőbeteg gyermekek elhelyezést fognak hasonló módon találni. Vörös Újság, 1919. március 23. (A Tanácsköztársaság a proletár gyermekekért.) .................... A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a pénzintéze’ek szocializálásáról 1. §. A Forradalmi Kormányzótanács elhatározza a pénzintézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatalmazza a pénzügyi népbiztost azon pénzintézetek vezetésének átvételére és ellenőrzés alá helyezésére, amelyeket a szocializálásra alkalmasnak tart. A tanácsköztársaság! vezetés és ellenőrzés alá helyezett pénzintézeteket a pénzügyi népbiztos által kinevezett ellenőrző megbízottak vezetik, a pénzügyi népbiztos utasításainak megfelelően. Budapest, 1919 március 26; A Forradalmi Kormányzótanácsi A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a Vörös Hadsereg felállításáról A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi fegyelmen alapuló új proletár hadseregének alakítását a következő alapokon : A hadsereg neve: „Vörös Hadsereg”. A Vörös Hadsereg elsősorban a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletár katonákból áll. A hadseregbe való belépésre jogosít a csapattestek bizalmitestületének, vagy a Magyarországi Szocialista Pártnak, vagy a szakszervezeteknek, vagy pedig a munkás-, katona- és földmívesszegények tanácsának ajánlata..: A Vörös Hedsereg legfelsőbb irányítója a Forradalmi Kormányzótanács. A hadsereg közvetlen irányítását és szervezését a Hadügyi Népbiztosság végzi. A Vörös Hadsereg' nagy szerepét, amely a proletárság forradalmának fegyverévé avatja csak úgy töltheti be, ha forradalmi fegyelem tölti el. A Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmén legfelső fokon a forradalmi törvéhyszék őrködik; kisebb fegyelmi vétségekben, mulasztásokban, hanyagságban az osztályok és csapattestek választott esküdtszékei ítélkeznek. A Vörös Hadsereg a proletárság osztályhadserege. Minden katonájának egyenlő kötelessége a forradalmi proletárság érdekeinek védelme minden külső és belső ellenség ellen, harc a világproletárság felszabadításáért. A Vörös Hadseregben nem lehetnek osztálykülönbségek, semmiféle rendfokozatot és rangjelzést nem ismer, csak parancsokai és katonái vannak. Parancsnok és vöröskatona egyformán szolgálja a proletárság felszabadításának ügyét.;■ Az alosztályparancsnokok lehetőén a proletárság katonai tapasztalatokkal rendelkező elemeiből kerüljenek ki. Magasabb parancsnokok csak kellő elbírálás után nevezhetők ki. Ebből a célból egy bizottság alakítandó. amely a Hadügyi Népbiztosság, a munkás- és katonatanácsok és a Magyarországi Szocialista Párt egvegy kiküldöttéből áll... Minden csapattesthez, illetve önálló osztaghoz a Magyarországi Szocialista Párt előterjesztésére a Hadügyi »Népbiztosság politikai megbízottat rendel ki. A proletárság soraiból kikerülő parancsnokok számának emelése érdekében a Hadügyi Népbiztosság külön parancsnokképző tanfolyamokat rendez. A Vörös Hadseregen belül, mint annak tartaléka, munkás tartalékzászlóaljak, csapattestek állítandók fel. Ezekben a parancsnokok kizáróan a munkásság soraiból kerülnek ki... A Vörös Hadsereg toborzását és megszervezését e rendelet kiadása után haladéktalanul meg kell kezdeni..: (Nyomtatásban először a Népszava, 1919. március 25-i számában jelent meg.) A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletéi. 1. füzet. 37. oldal. XIII. számú rendelet. A Forradalmi Kormányzótanács rendelet« az ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételéről 1. §. A Tanácsköztársaság 2. §. A köztulajdonba átfeladatának tekinti, hogy a vett üzeméket a Tanácsitöztermelőeszközöket a dolgozók társaság Szociális Termelési társadalmának tulajdonába Népbiztossága által kinevevegye át, a termelést szer- /eft termelési biztosok vezevezze és fokozza. tik. A termelési népbiztosság Ezért a Tanácsköztársaság több üzemet is rendelhet egy a kisipar kerete it meghaladó termelési biztos alá. A toripari-, bánya-és közelekedési tnelési Jpizios a proletárság üzemeket köztulajdonba ve- összességének képviselője abszi. azokat egvesapásra az ban az üzemben, amelynek egész proletariátus vezetése állították, és az illető üzem munkássá- 3. §. A megielölt üzemekgának ellenőrzése alá he- ben a munkások ellenőrző lvezi.^ ^ munkástanácsot választanak.Ezért mindazok az ipari. Ha a munkások száma a bánya- és közlekedési üze- százat meg nem haladja, az mek, amelyek ^ munkáslét- az ellenőrző munkástanács száma 1919 március hó 22-én három, ha a százat meghaa húszat meghaladta, társa- ladta. öt. ha az ötszázat megdalmi vezetés és munkás- legfeljebb hét tagellenőrzés alá kerülnek. bó! áll. /
