Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-20 / 67. szám
Akár meseországban . ,. Van-e oSyan ember Szolnokon, aki ha végigmegy a főutcán, nem állna meg az Állami Áruház szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb kirakatai előtt? Ugye mindenki szívesen tölt néhány' percet a csillogó üvegek előtt, bármily sietős a dolga Igaz, úgy tartja a közmondás, hogy a „jó bornak nem keli cégér'’ — úgyis elfogy, de hogy tudná meg a számítő etnbei' előre, mi mibe kerül s belül mit lehet kapná? Nem cégér ez, csupán szívet-lelket gyönyörködtető kiállításiban bemutatott választék. Ha az üvegjen belül elhúzzák a vásznat és rendezik, mindenki kíváncsian figyeli, vajon milyen újdonságot, milyen meglepetést tartogat a készülő kirakat. Arra már kevesen gondolnak, hogy az elkészítése néhány ember fáradtságos munkáján és őtletességén múlik. Hadd írjuk ide azok neveit, akiket most fényképeztünk le, de munkáikban ezrek gyönyörködnek: Szőke Sándor, Lajos Miklós kirakatrendezők, Mátyás Sándor asztalosi és Farkas Bertalan grafikus, akit „boszorkányműhelyében” munka közben fényképeztünk le, amint éppen a kirakatban látható nemzetközi nőnap figuráját rajzolta: Igazán megérdemlik, hogy munkájukat az újságon keresztül azoknak is megmutassuk, akik nem jönnek be vásárolni Szolnokra, az Állaim Áruházba. Jelenleg ez a legkedvesebb kirakat szolnokiaknak, vidékieknek egyaránt „Hófehérke a gombán ülő törpével” ----------------Fehéren nincs, feketén van Jónőhány rádióhallgató van a városban és a kiterjedt tanyavilágiban. A lakásokban még nincs mindenütt villany, ezért Jászberényben elég sok a telepes-rádió. Az anód- és fűtőtelepek energiája azonban nem kifogyhatatlan, s a rádióhallgatók az utóbbi időben elég gyakran felkeresik a jászberényi KERAVILL boltot, hogy új telepet vásároljanak. — Itt azonban csak a legritkább eiset ben tudják őket kiszolgálni. A boltvezető szerint egy-egy alkalommal legfeljebb 4—5 anódot, vagy fűtőtelepet kap az üzlet. Ezt pedig nagyon nehéz igazságosan elosztani. Mindezt az indokolást könnyen el lehetne hinni, ha a városban többfelé 220—250 forintért, vagyis eléggé fekete áron nem árusítanának anódot vagy fűtőt. Sőt olyan hírek is keringenek, 'hogy a KERAVILL bolt egyik alkalmazottja éppen a lakásán árusítja a telepeket. A jászberényi rádióhallgatók nevében ezúton kérdezük meg a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat jászberényi KERAVILL boltjának üzletvezetőjét, mi az oka annak, hogy az üzletben csak ritkán, ezzel szemben a városban, feketeáron szinte állandóan kapható rádió-anód és fűtőtelep? Farkas Bertalan grafikus munka közben Tessék választani a szebbnél szebb selymek között, akár báli ruhára, akár estélyire A mezőgazdasági szakemberek és a termelés — Uoxxássólá* ax agronómus-kérdéshes — Olvasom napról napra a budapesti és a helybéli lapokat is. Mindig megkeresem a napi híranyag mellett azokat a cikkeket is, melyek valamilyen összeköttetésben vannak a mezőgazdasággal. Ezekre aztán több időt szentelek és ha érdemes, kétszer-háromszor is elolvasom. Az elmúlt hetek lapanyagában érdekes kérdésként jelentkeztek a „mezőgazdasági szakemberek” helyzetéről, elhelyezkedéséről és jövőjéről beszélő cikkek. Tanácsiban, elgondolásban nem is volt hiány. Általában megegyeztek az írók valamennyien abban, hogy a) szükség van a szakemberekre; b) a tsz-ekben sok szakember találhatna elhelyezkedést, munkát és jövőt! Én most ezen pár sor írásommal a megyénk tsz-eineík tagságához és vezetőihez szeretnék szólni és előttük, mint a legérd ekel többek előtt, szeretném megvilágosítani, hogy mit jelent a szakember, a „jó” szakember a tsz-ben, annak üzemében, üzletmenetében és főleg, hogy és hol mutatkozik meg a szakember szerepe a tsz jövedelmezőségében. Vegyük szépen nyugodtan sorra a kérdéseket — nem vita, nem „agitáció!” ez, hanem az öregebb, tapasztaltabb szakember észrevételei, meglátásai, ha akarja, meghallgatja — megfogadja a tsz, vagy ha úgy gondolja, átfutja a cikket és eltesz! mint „nem megfelelőt”. De a szándékom az, hogy segítsék. Segítsek most, amikor hullámzik a vélemény: — „kéll-e szakember? — Nincs rá szükség” — jelmondatok között. Tehát nézzük: Már a kapitalista rendszer nagybirtokai egy évszázaddal ezelőtt rájöttek arra, hogy ha jól és föle» jövedelmezően akarnak gazdálkodni, úgy szakképzett mezőgazdasági vezetőkre van szükségük Ha fellapozzuk a Keszthelyi Akadémia történetét, mit látunk? A hatalmas latifundiumokkal rendelkező Festetichcsalád egyik jófejű és éleslátású tagjának jutott eszébe, hogy „megéri” számukra, ha saját gazdaságaik részére magas műveltségű és alapos szaktudású gazdatiszti kart nevelnek! Ennek a meglátásnak köszönheti létét a Keszthelyi Akadémia A nagyüzem gondja, baja, szervezete, érdekei egészen mások és elütök a kisüzemtől és ezért nem lehet kisüzemi gondolkodással, neveltséggel nagyüzemet vezetni, szervezni, irányítani. A nagyüzemben okvetlen szükség van külön, képzett és jó gyakorlattal rendelkező szakemberekre, akik összefogják, vezetik az üzemet. A nagyüzem jövegjakorlatilsg alaposan ke p/ell §zt De nem elég az üzem megszervezése, azt vezetni is kell. Biztosítani azt, hogy a szervezésben — üzemtervekben — lefektetett elvek, elgondolások valóra is váljanak. Ez a munka a napról napra megújuló „szürke hétköznapok” gazdaságvezetői munkája. Az állatállomány takarmányozása, hizlalása, a tejgazdaság napi gondjai,, a növénytermelés naponta felvetődő kisebbnagyobb problémái — megoldásukhoz, megvalósításukhoz szakember tudása, felkészültsége szükséges. Az ellenőrzés, az elő- és utókalkulációk rendszeres végzése, a „miibe kerülés” kiszámítása, a jövedelmezőségre veszélyes >uktatók” kikerülése megint csak a szakember munkáját követelik meg a gazdasági üzemben. Nőni, fejlődni akar szociális gazdálkodásunk, több. jobb és olcsóbb mezőgazdasági termédelmezősége megkívánja, hogy a) olcsón termeljen; b) a termésmennyiségeket évről évre fokozza; c) a termés minőségét fokozza és állandósítsa; d) a készletek raktározását, feldolgozását szakszerűen megoldja; e) az értékesítést szakszerűsítse. Az itt felsorolt pontok nélkül nincs jövedelmező mezőgazdasági nagyüzem. A felsorolt pontok betartását, megoldását és megvalósításét pedig csak a jól dolgozó, becsületes és szakképzett agronómus biztosíthatja. A mezőgazdasági nagyüzem megszervezése, az üzemágak megfelelő arányosítása, az állattenyésztés elhelyezése, méretezése, a gépesítés megoldása megint csak és clmclcfifeg krímiiért Itöirleíjick kekre van szüksége népgazdaságunknak. Kik felelhetnek meg ezeknek a feladatoknak? Csak a j ólképzett és becsületesen dolgozó szakemberek. Az ipar megbecsüli a szakkáderét, a munkásság szeretettel és együttérzéssel áll mérnökei, műszaki ér'elmisége mellé. Büszkén és öntudatosan mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság szakemberei méltó társai és hasonlóan nagy és fontos feladatok megoldói, mint az ipari értelmiségünk. Meg kell becsülni őket munkaterületet és munkalehetőséget kell számukra biztosítani. Azt is őszintén meg kell mondani, hogy a gyakorlat már bebizonyította, hogy körülbelül 700—1200 kát. hold szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági üzem az a területnagyság, mely egy egyetemi végzettségű mezőgazdasági szakember teljes munkaerejét, felkészültségét igénybe veheti és lekötheti, ennél kisebb területű gazdaságok már középvégzettségű szakemberekkel is meggyőzik a munkát, nagyobb területet pe_ dig jövedelmezően átfogni, vezetni irátnyítani már egy ember nem nagyon képes. Természetesen nagyüzemű mezőgazdaság aztán a vezető szakemberen kívül a belterjességének megfelelően jövedelmezően alkalmazhat speciális képesítésű szakembereket is, így például öntözéri szakembert, kertészt, szőlészt, tejgazdasági szakembert, rizs-termesztőt sib. Nem célom most egyéb, sok és érdekes kérdésről írni, ami a magyar szakember kérdéssel szorosan összefügg, hanem befejezvén kis cikkemet, csak arra kívánom az érdekeltek figyelmét felhívni, hogy a) belterjes gazdálkodás szakember nélkül nehezen képzelhető, el. b) rendkívül megdrágítja a gazdálkodást, ha — nincs az üzemben szakember alkalmazva. B en árd Géza tudományos munkatárs Épülő ház a Malinsvszki utcában SZOLNOKON, a Malinovszki utcában épül egy négy lakásos, egyemeletes ház. Semmi különös nincs ezen az építkezésen. Szolnokon épül még több ház is, sokkal nagyobbak, mint a Malinovszki utcai, talán ehhez hasonlókat is építenek a szorgos kezek valahol az országban, nekem mégis ez az épülő ház a kedves. Nem, nem én kapok itt lakást. Még a jövőbeli, bizonyára boldog lakástulajdonosokat sem ismerem. Ha megkérdezné valaki, miért éppen ez az épülő ház a kedves a sok közül, nem tudnék kielégítő választ adni. Talán azért, mert ezt az építkezést az első ásónyomtól kezdve figyelem. Amikor még csak az alapot ásták, találgattam., milyen lesz az új ház, földszintes, emeletes? Nemsokára megjelentek az első téglarakások, sóder- és homokkupcak. De sokszor a szandálomba ment a sóder, amint elballagtam a gyalogjárók részére szabadonhagyott járdarészen. Ilyenkor minden fnélfatlankodás nélkül levetettem .topánkáimal” és mosolyogva 'áztam ki a talpat sértő apró lurveket. Egy szép napon ott láttam a betonkeverőgépet és a szállító szalagot is. Már nem lehetett elmenni az épülő ház mellett, kerültem hát zokszó nélkül sokszor vízen, sártengeren átgázolva. Az építkezés pedig folyt serényen, egyre nőttek a a vidámpiros téglafalak. ELÉRKEZETT az október hó vége és a november, a nagy sztrájkok ideje. Leállt ez az építkezés is. Olyan elszomorító látvány volt a félbemaradt ház, mint egy derékbalört fiatal, sudár fa. Megcsallak engem, nem építik a „házam.’’. Becsapták a „lakóimat” is, akik bizonyosan megújuló örömmel húzták át a naptárban az eltelt napokat, s az események a beköltözés várvavárt boldog nax>íát most a beláthatatlan tá voli jövőbe tolták ki. S ahogyan kezdett csírát verni az emberek szívében a bizalom, amikor a tespedésre kényszerített munkáskezek megelégelték a tétlenséget, megjelentek az építőmunkások is. Először csak bizonytalanul, tapogatózva folyt a munlca, de amint a pihent kezek ismét megtalálták a régi fogásokat s a boldogabb holnapba vetett hit vidám füttyszót csalt az ajkakra, mosolyt az elfásult arcokra, harnarosan a régi mederbe zökkent a munka sodra. Ma már áll a ház, az „éri házam”. Igaz, az erkélyek meg befejezetlenek és a külső részen is akad még tennivaló bőven, az ablakokat kedvesmintájú függönyök helyett még nádpallók takarják, belül folyik az építkezés. Ma már azt találgatom, milyen színű lesz a külső vakolat, vajszínű-e, , halván yrózsaszín, vagy halványzöld? Vajon lesz-e az erkélyek szélén ládákba ültetett virágzó muskátli? KEDVES, jövendőbeli lakók. kormosszemű huncut kislányok, vidám szőke és barna aszonyok, komoly édesapák az ablakokban és az erkélyeken, ezért ne véljék bolondnak azt a fiatalembert, aki az utca túlsó oldaláról vidáman fütyülve lendíti kalapját üdvözlésül Önök felé. ______ P. P. Poradicsom és fojósszátlitó 'ódákat gyárt jászberényi fémnyomá Az elmúlt észtedében országszerte igen nagy keresletnek örvendett a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezáru Gyárban készített alumínium paradicsomos láda: A nagykereskedelem először csak egy tízezres sorozatot rendelt. Amikor az igényiek kielégítésére került sor, 38 ezer alumínium-láda is kevésnek bizonyult. Az üzemben ebben az évben ismét gyártják a jól bevált paradicsomos ládákat, sőt a préselt papírbetétes, tojásszállító ládákat is készítenek alumíniumból. A kereskedelmi szervek ez utóbbiból kereken 10.000 darabot rendeltek. ■ .»c »»»»♦♦♦»♦♦♦♦♦»é KÖNYVESPOLC Tóth László: Fekete gala mbők. Magvető. (Kb. 298 oldal, kötve 18.50 Ft. MIKOR HOGYAN . / - l z ßß mivel W*1 vza-p eccen A 40-es években hurcolták be hazánkba az amerikai szövőlepkét, amely az utóbbi években igen elszaporodott. E kártevő első rajzása április második felétől május közepéig tart. Ha a fákon pókhálós leveleket látunk, ez az úgynevezett hernyófészkek. Ezeket legjobb hernyózó ollóval leszedni, azonnal összegyűjteni, eltüzelni. Különben a hernyó elmászik és nemcsak, hogy tovább károsít, hanem szaporít is. Az első rajzás mindig gyengébb, mint a második. De mindkettőnél fontos az, hogy időben íszre vegyük a fertőzést, ne csak akkor, amikor már az egész fát meglepték. A fa összes gallyait nem vághatjuk le, mert ezzel szintén kárt tennének. Ezért védekező- is alkalmazhatunk. A községi tanácsok feladata, hogy biztosítsák a „Holló 10’ nevű DDT tartalmú vegyszert, melyet államunk díjtalanul bocsát a termelők rendelkezésére. A permetezésit az első hernyók megjelenése után 10—12 napra kezdjük meg. Ekkor még a hernyók zöme fiatal, s nem olyan ellenállnak, mint később. A permetlé százalékos arányát a hernyó fejlettsége szabja meg. Lehet a permetlé 0.5-től 1 százalékos, de vigyázzunk, mert a fa is érez, hiszen élőlény, s a túlzott permetezéssel kárt okozhatunk. A védekezés harmadik formája a biológiai eljárás. A második rajzás után próbáljuk bevezetni, amikor az első bábozni készülő hernyókat meglátjuk. Ez körülbelül augusztus, szeptember hónapra esik. A föld színétől kb. 1 méter magasságban 8—12 cm vastagságú szalma öveket csavarunk a fa törzsére, 30-40 cm-es szélességben. Ezt 5—6 hét múltán leszedjük. A szalrogavűrü felett bebábozódott bábokat gyűjtsük össze. A jól 'illetteket tegyük hordóba, de a hordót ne töltsük szinültig bábokkal, csak kb kétharmadig, maid sűrű 2-—3 miliméteres lyukbőségű dróthálót erősítünk a hordó tetejére. Esőtől védett helyen a szabadban hagyjuk télire. Itt még m?- !”vzem. hogv a fákról leszedett szalmagyűrű után a fákat tisztítsuk meg drótkefével. A hordókban tárolt amerikai fehér szövőlepke testéből kikelnek az úgynevezett fiirkészlegvek és fiirkészdarazsak. s kicsinységüknél fogva a sűrű dróthálón át kirepülnek, de a nagyobb testű lepkék már nem férnek át a hálón. Ezek a kicsiny fürkészek a petéjüket útból a következő hernyóc^neráció testébe rakják. s az ot kikelő peték a rovar testéből táplálkozva, — óriási mennyiségűt pusztítanak el. Berta János erdész. Tószeg *»t* Tóth Usrió „Fekete galambok" eima könyviből A szép, tartalmas novellái! könyvben az író nemcsak sa-< ját éleíéiményeit sugározza hiteles erővel, hanem igyekszik megérteni korunk minJ den eleven típusát. A Fekete galambok figurái a mai paraszti világból erednek. A verekedők, a városvégi lum-t pen proletárok és a szegények sorsát villantja fel. Az össz-i játéik, üzemi metszet, amely-* ben a karrierizmus mocsár-i világából kapunk tiszta képet. Az Ismerkedés tükörben című novellájában egy művész és egy unatkozó úri-* asszony szerelmi kalandja elevenedik meg.
