Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-20 / 67. szám

Akár meseországban . ,. Van-e oSyan ember Szolnokon, aki ha végigmegy a főutcán, nem állna meg az Állami Áruház szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb kirakatai előtt? Ugye mindenki szívesen tölt néhány' percet a csillogó üvegek előtt, bármily sietős a dolga Igaz, úgy tartja a közmondás, hogy a „jó bornak nem keli cégér'’ — úgyis elfogy, de hogy tudná meg a számítő etnbei' előre, mi mibe kerül s belül mit lehet kapná? Nem cégér ez, csupán szívet-lelket gyönyörködtető kiállításiban bemutatott választék. Ha az üvegjen belül elhúzzák a vásznat és rendezik, mindenki kíváncsian figyeli, vajon milyen újdonságot, milyen meglepetést tartogat a készülő kirakat. Arra már kevesen gondolnak, hogy az elkészítése néhány ember fáradtságos munkáján és őtletességén múlik. Hadd írjuk ide azok neveit, akiket most fényképeztünk le, de mun­káikban ezrek gyönyörködnek: Szőke Sándor, Lajos Mik­lós kirakatrendezők, Mátyás Sándor asztalosi és Farkas Bertalan grafikus, akit „boszorkányműhelyében” munka közben fényképeztünk le, amint éppen a kirakatban lát­ható nemzetközi nőnap figuráját rajzolta: Igazán megérdemlik, hogy munkájukat az újságon keresztül azoknak is megmutassuk, akik nem jönnek be vásárolni Szolnokra, az Állaim Áruházba. Jelenleg ez a legkedvesebb kirakat szolnokiaknak, vidé­kieknek egyaránt „Hófehérke a gombán ülő törpével” ----------------­Fehéren nincs, feketén van Jónőhány rádióhallgató van a városban és a kiterjedt ta­nyavilágiban. A lakásokban még nincs mindenütt vil­lany, ezért Jászberényben elég sok a telepes-rádió. Az anód- és fűtőtelepek ener­giája azonban nem kifogy­hatatlan, s a rádióhallgatók az utóbbi időben elég gyak­ran felkeresik a jászberényi KERAVILL boltot, hogy új telepet vásároljanak. — Itt azonban csak a legritkább eiset ben tudják őket kiszol­gálni. A boltvezető szerint egy-egy alkalommal legfel­jebb 4—5 anódot, vagy fűtő­­telepet kap az üzlet. Ezt pe­dig nagyon nehéz igazságo­san elosztani. Mindezt az indokolást könnyen el lehetne hinni, ha a városban többfelé 220—250 forintért, vagyis eléggé fekete áron nem árusítanának anó­dot vagy fűtőt. Sőt olyan hí­rek is keringenek, 'hogy a KERAVILL bolt egyik alkal­mazottja éppen a lakásán árusítja a telepeket. A jász­berényi rádióhallgatók nevé­ben ezúton kérdezük meg a Szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat jászberényi KERAVILL boltjának üzletvezetőjét, mi az oka annak, hogy az üzlet­ben csak ritkán, ezzel szem­ben a városban, feketeáron szinte állandóan kapható rá­­dió-anód és fűtőtelep? Farkas Bertalan grafikus munka közben Tessék választani a szebbnél szebb selymek között, akár báli ruhára, akár estélyire A mezőgazdasági szakemberek és a termelés — Uoxxássólá* ax agronómus-kérdéshes — Olvasom napról napra a budapesti és a helybéli lapo­kat is. Mindig megkeresem a napi híranyag mellett azokat a cikkeket is, melyek valami­lyen összeköttetésben vannak a mezőgazdasággal. Ezekre aztán több időt szentelek és ha érdemes, kétszer-három­­szor is elolvasom. Az elmúlt hetek lapanyagában érdekes kérdésként jelentkeztek a „mezőgazdasági szakembe­rek” helyzetéről, elhelyezke­déséről és jövőjéről beszélő cikkek. Tanácsiban, elgondo­lásban nem is volt hiány. Ál­talában megegyeztek az írók valamennyien abban, hogy a) szükség van a szakembe­rekre; b) a tsz-ekben sok szakem­ber találhatna elhelyezkedést, munkát és jövőt! Én most ezen pár sor írá­sommal a megyénk tsz-eineík tagságához és vezetőihez sze­retnék szólni és előttük, mint a legérd ekel többek előtt, sze­retném megvilágosítani, hogy mit jelent a szakember, a „jó” szakember a tsz-ben, annak üzemében, üzletmenetében és főleg, hogy és hol mutatkozik meg a szakember szerepe a tsz jövedelmezőségében. Vegyük szépen nyugodtan sorra a kérdéseket — nem vita, nem „agitáció!” ez, ha­nem az öregebb, tapasztaltabb szakember észrevételei, meg­látásai, ha akarja, meghall­gatja — megfogadja a tsz, vagy ha úgy gondolja, átfutja a cikket és eltesz! mint „nem megfelelőt”. De a szándékom az, hogy segítsék. Segítsek most, amikor hullámzik a vé­lemény: — „kéll-e szakem­ber? — Nincs rá szükség” — jelmondatok között. Tehát nézzük: Már a kapitalista rendszer nagybirtokai egy év­századdal ezelőtt rájöttek ar­ra, hogy ha jól és föle» jöve­delmezően akarnak gazdál­kodni, úgy szakképzett mezőgazdasági vezetőkre van szükségük Ha fellapozzuk a Keszthelyi Akadémia történetét, mit lá­tunk? A hatalmas latifundiu­mokkal rendelkező Festetich­­család egyik jófejű és éleslá­tású tagjának jutott eszébe, hogy „megéri” számukra, ha saját gazdaságaik részére ma­gas műveltségű és alapos szaktudású gazdatiszti kart nevelnek! Ennek a meglátás­nak köszönheti létét a Keszt­helyi Akadémia A nagyüzem gondja, baja, szervezete, érdekei egészen mások és elütök a kisüzemtől és ezért nem lehet kisüzemi gondolkodással, neveltséggel nagyüzemet vezetni, szervez­ni, irányítani. A nagyüzem­ben okvetlen szükség van kü­lön, képzett és jó gyakorlat­tal rendelkező szakemberek­re, akik összefogják, vezetik az üzemet. A nagyüzem jöve­gjakorlatilsg alaposan ke p/ell §zt De nem elég az üzem meg­szervezése, azt vezetni is kell. Biztosítani azt, hogy a szer­vezésben — üzemtervekben — lefektetett elvek, elgondolá­sok valóra is váljanak. Ez a munka a napról napra meg­újuló „szürke hétköznapok” gazdaságvezetői munkája. Az állatállomány takarmányozá­sa, hizlalása, a tejgazdaság napi gondjai,, a növényterme­lés naponta felvetődő kisebb­­nagyobb problémái — megol­dásukhoz, megvalósításukhoz szakember tudása, felkészült­sége szükséges. Az ellenőrzés, az elő- és utókalkulációk rendszeres végzése, a „miibe kerülés” ki­számítása, a jövedelmezőség­re veszélyes >uktatók” kike­rülése megint csak a szakem­ber munkáját követelik meg a gazdasági üzemben. Nőni, fejlődni akar szociális gazdálkodásunk, több. jobb és olcsóbb mezőgazdasági termé­delmezősége megkívánja, hogy a) olcsón termeljen; b) a termésmennyiségeket évről évre fokozza; c) a termés minőségét fo­kozza és állandósítsa; d) a készletek raktározá­sát, feldolgozását szakszerűen megoldja; e) az értékesítést szaksze­­rűsítse. Az itt felsorolt pontok nél­kül nincs jövedelmező mező­­gazdasági nagyüzem. A felso­rolt pontok betartását, meg­oldását és megvalósításét pe­dig csak a jól dolgozó, becsü­letes és szakképzett agronó­­mus biztosíthatja. A mező­­gazdasági nagyüzem megszer­vezése, az üzemágak megfe­lelő arányosítása, az állatte­nyésztés elhelyezése, mérete­zése, a gépesítés megoldása megint csak és clmclcfifeg krímiiért Itöirleíjick kekre van szüksége népgaz­daságunknak. Kik felelhetnek meg ezeknek a feladatoknak? Csak a j ólképzett és becsüle­tesen dolgozó szakemberek. Az ipar megbecsüli a szak­káderét, a munkásság szere­tettel és együttérzéssel áll mérnökei, műszaki ér'elmisé­­ge mellé. Büszkén és öntuda­tosan mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság szakemberei méltó társai és hasonlóan nagy és fontos feladatok meg­oldói, mint az ipari értelmi­ségünk. Meg kell becsülni őket munkaterületet és munkale­hetőséget kell számukra biz­tosítani. Azt is őszintén meg kell mondani, hogy a gyakor­lat már bebizonyította, hogy körülbelül 700—1200 kát. hold szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági üzem az a te­rületnagyság, mely egy egye­temi végzettségű mezőgazda­­sági szakember teljes munka­erejét, felkészültségét igény­be veheti és lekötheti, ennél kisebb területű gazdaságok már középvégzettségű szak­emberekkel is meggyőzik a munkát, nagyobb területet pe_ dig jövedelmezően átfogni, vezetni irátnyítani már egy ember nem nagyon képes. Természetesen nagyüzemű mezőgazdaság aztán a vezető szakemberen kívül a belter­jességének megfelelően jö­vedelmezően alkalmazhat speciális képesítésű szakem­bereket is, így például öntö­­zéri szakembert, kertészt, sző­lészt, tejgazdasági szakem­bert, rizs-termesztőt sib. Nem célom most egyéb, sok és érdekes kérdésről írni, ami a magyar szakember kérdés­sel szorosan összefügg, ha­nem befejezvén kis cikke­met, csak arra kívánom az érdekeltek figyelmét felhívni, hogy a) belterjes gazdálkodás szakember nélkül nehezen képzelhető, el. b) rendkívül megdrágítja a gazdálkodást, ha — nincs az üzemben szakember alkal­mazva. B en árd Géza tudományos munkatárs Épülő ház a Malinsvszki utcában SZOLNOKON, a Malinov­­szki utcában épül egy négy la­kásos, egyemeletes ház. Sem­mi különös nincs ezen az épít­kezésen. Szolnokon épül még több ház is, sokkal nagyob­bak, mint a Malinovszki ut­cai, talán ehhez hasonlókat is építenek a szorgos kezek va­lahol az országban, nekem mégis ez az épülő ház a ked­ves. Nem, nem én kapok itt lakást. Még a jövőbeli, bizo­nyára boldog lakástulajdono­sokat sem ismerem. Ha megkérdezné valaki, miért éppen ez az épülő ház a kedves a sok közül, nem tudnék kielégítő választ adni. Talán azért, mert ezt az épít­kezést az első ásónyomtól kezdve figyelem. Amikor még csak az alapot ásták, talál­gattam., milyen lesz az új ház, földszintes, emeletes? Nemso­kára megjelentek az első tég­larakások, sóder- és homok­­kupcak. De sokszor a szandá­lomba ment a sóder, amint el­ballagtam a gyalogjárók ré­szére szabadonhagyott járda­­részen. Ilyenkor minden fnél­­fatlankodás nélkül levetettem .topánkáimal” és mosolyogva 'áztam ki a talpat sértő apró lurveket. Egy szép napon ott láttam a betonkeverőgépet és a szállító szalagot is. Már nem lehetett elmenni az épülő ház mellett, kerültem hát zokszó nélkül sokszor vízen, sártengeren át­gázolva. Az építkezés pedig folyt serényen, egyre nőttek a a vidámpiros téglafalak. ELÉRKEZETT az október hó vége és a november, a nagy sztrájkok ideje. Leállt ez az építkezés is. Olyan elszomo­rító látvány volt a félbema­radt ház, mint egy derékba­­lört fiatal, sudár fa. Megcsal­lak engem, nem építik a „há­zam.’’. Becsapták a „lakóimat” is, akik bizonyosan megújuló örömmel húzták át a naptár­ban az eltelt napokat, s az események a beköltözés vár­­vavárt boldog nax>íát most a beláthatatlan tá voli jövőbe tolták ki. S ahogyan kezdett csírát verni az emberek szívében a bizalom, amikor a tespedésre kényszerített munkáskezek megelégelték a tétlenséget, megjelentek az építőmunká­sok is. Először csak bizonyta­lanul, tapogatózva folyt a munlca, de amint a pihent ke­zek ismét megtalálták a régi fogásokat s a boldogabb hol­napba vetett hit vidám fütty­szót csalt az ajkakra, mosolyt az elfásult arcokra, harnaro­­san a régi mederbe zökkent a munka sodra. Ma már áll a ház, az „éri házam”. Igaz, az erkélyek meg befejezetlenek és a külső részen is akad még tennivaló bőven, az ablakokat kedves­mintájú függönyök helyett még nádpallók takarják, belül folyik az építkezés. Ma már azt találgatom, milyen színű lesz a külső vakolat, vaj­színű-e, , halván yrózsaszín, vagy halványzöld? Vajon lesz-e az erkélyek szélén lá­dákba ültetett virágzó mus­kátli? KEDVES, jövendőbeli la­kók. kormosszemű huncut kislányok, vidám szőke és barna aszonyok, komoly édes­apák az ablakokban és az er­kélyeken, ezért ne véljék bo­londnak azt a fiatalembert, aki az utca túlsó oldaláról vi­dáman fütyülve lendíti ka­lapját üdvözlésül Önök felé. ______ P. P. Poradicsom és fojós­szátlitó 'ódákat gyárt jászberényi fémnyomá Az elmúlt észtedében or­szágszerte igen nagy keres­letnek örvendett a Jászbe­rényi Fémnyomó- és Lemez­­áru Gyárban készített alu­mínium paradicsomos láda: A nagykereskedelem először csak egy tízezres sorozatot rendelt. Amikor az igényiek kielégítésére került sor, 38 ezer alumínium-láda is ke­vésnek bizonyult. Az üzem­ben ebben az évben ismét gyártják a jól bevált paradi­csomos ládákat, sőt a préselt papírbetétes, tojásszállító lá­dákat is készítenek alumí­niumból. A kereskedelmi szervek ez utóbbiból kereken 10.000 darabot rendeltek. ■ .»c »»»»♦♦♦»♦♦♦♦♦»é KÖNYVESPOLC Tóth László: Fekete ga­la mbők. Magvető. (Kb. 298 oldal, kötve 18.50 Ft. MIKOR HOGYAN . / - l z ßß mivel W*1 vza-p eccen A 40-es években hurcolták be hazánkba az amerikai szövőlepkét, amely az utóbbi években igen elszaporodott. E kártevő első rajzása ápri­lis második felétől május közepéig tart. Ha a fákon pókhálós leveleket látunk, ez az úgynevezett hernyó­fészkek. Ezeket legjobb her­nyózó ollóval leszedni, azonnal összegyűjteni, eltüzelni. Kü­lönben a hernyó elmászik és nemcsak, hogy tovább káro­sít, hanem szaporít is. Az el­ső rajzás mindig gyengébb, mint a második. De mindket­tőnél fontos az, hogy időben íszre vegyük a fertőzést, ne csak akkor, amikor már az egész fát meglepték. A fa összes gallyait nem vághat­juk le, mert ezzel szintén kárt tennének. Ezért védeke­ző- is alkalmazhatunk. A községi tanácsok feladata, hogy biztosítsák a „Holló 10’ nevű DDT tartalmú vegy­szert, melyet államunk díj­talanul bocsát a termelők rendelkezésére. A permete­zésit az első hernyók megje­lenése után 10—12 napra kezdjük meg. Ekkor még a hernyók zöme fiatal, s nem olyan ellenállnak, mint ké­sőbb. A permetlé százalékos arányát a hernyó fejlettsége szabja meg. Lehet a permet­­lé 0.5-től 1 százalékos, de vi­gyázzunk, mert a fa is érez, hiszen élőlény, s a túlzott permetezéssel kárt okozha­tunk. A védekezés harmadik for­mája a biológiai eljárás. A második rajzás után próbál­juk bevezetni, amikor az el­ső bábozni készülő hernyó­kat meglátjuk. Ez körülbelül augusztus, szeptember hó­napra esik. A föld színétől kb. 1 méter magasságban 8—12 cm vastagságú szalma öveket csavarunk a fa tör­zsére, 30-40 cm-es szélesség­ben. Ezt 5—6 hét múltán leszedjük. A szalrogavűrü fe­lett bebábozódott bábokat gyűjtsük össze. A jól 'illetteket tegyük hordóba, de a hordót ne tölt­sük szinültig bábokkal, csak kb kétharmadig, maid sűrű 2-—3 miliméteres lyukbőségű dróthálót erősítünk a hordó tetejére. Esőtől védett helyen a szabadban hagyjuk télire. Itt még m?- !”vzem. hogv a fákról leszedett szalmagyűrű után a fákat tisztítsuk meg drótkefével. A hordókban tá­rolt amerikai fehér szövőlep­ke testéből kikelnek az úgy­nevezett fiirkészlegvek és fiirkészdarazsak. s kicsiny­ségüknél fogva a sűrű drót­hálón át kirepülnek, de a na­gyobb testű lepkék már nem férnek át a hálón. Ezek a kicsiny fürkészek a petéjüket útból a következő hernyóc^neráció testébe rak­ják. s az ot kikelő peték a rovar testéből táplálkozva, — óriási mennyiségűt pusztíta­nak el. Berta János erdész. Tószeg *»t* Tóth Usrió „Fekete galambok" eima könyviből A szép, tartalmas novellái! könyvben az író nemcsak sa-< ját éleíéiményeit sugározza hiteles erővel, hanem igyek­szik megérteni korunk minJ den eleven típusát. A Fekete galambok figurái a mai pa­raszti világból erednek. A verekedők, a városvégi lum-t pen proletárok és a szegények sorsát villantja fel. Az össz-i játéik, üzemi metszet, amely-* ben a karrierizmus mocsár-i világából kapunk tiszta ké­pet. Az Ismerkedés tükörben című novellájában egy mű­vész és egy unatkozó úri-* asszony szerelmi kalandja elevenedik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom