Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-20 / 67. szám

JO GAZDA 'hjQty&ú ^akdaatüto-ny Látogatás pgy fegyver neki családnál Takaros Gábor bácsi a " 'ff a-1i'iafálí koronáját igaz­­ífatta Fenn állt a fán « dot 4>os kezet fürgén forgatta a metezooliót. Kicsit távolabb szedted’ * -a két kis unoka vS ^fZ° 65 rakta apró ké­cukr, levagatt gallyat. Ar­-zéltd| a szine^ött. A -zeltol vagy a haj [adózástól’ a, .Amig Eléjük közeledtem gyönyörködve néztem a szé­„^"apolt gyümölcsöst. A fák SPSS (fTa- a szabályosan koronók- a gondo­­san bekötözött, vagy már megtisztított fatörzsek min­den szó nélkül elmondták npg-y gazdájuk mestere a kér­­t c&zk ed ásnék. — Köszöntésemre Tukarcs nőm abbahagyta a munkát os barátságosán kezet nyúj­tott. Pihent egy kicsit, s ad­dig beszélgettünk. Megtud­om, hogy három gyermeket nevelt fel és bocsájtott szár­nyára, vagyis ma már mind­három a maga gazdája. — Aho«y fogyott a család, úgy csökkent a földterület is. Á 10 holdból mindegyiknek ad­tak egy kicsit, hogy boldo­­guJjanaK a fiatalok, legyen kenyémekvalójuk, vagy a hízónak kukorica. , tukarcs néni férjével négy hold földdt művel, amiből mintegy 2000 négy­szögöl gyümölcsös. Termé­szetesen segít a család is, de aw? ködjüknek mindig akad bőven tennivaló. ~ A főid, de különösen a gyümölcsös olyan, hogy kora tavasztól késő őszig dolgot a. Mondja a szorgalmas Scv^, aS®ZOny-Az 00 Párom kfiön 'll-8 ,tcl-en is gyakran Sfé'1,elreznk h°gy nem esebt-e le valamelyik fa tör­tettek Sl -Ty30 köteg, nem tettek-e kart a nyulak. Most meg már itt a per­metezés ideje is és utána jön 801'.ka a többi munka — kap­­a beszélgetésbe bác|1' Majd így foly­­tatja. A földnek mes a gyümölcsfának is meg kell váíh tmÍ jár‘ meri ügy Cmber jó termést Oaboj. bácsi megadja a föld­nek ami kell: a trágyát, a ió­inmosegű talajművelőt ' a többször, gyomtalanítást és a’"a£ «Sy«»., hogy mind“ -dőb^ -a h'galkalinasabb Moben végezzenek el S a fold gazdagon fizet. 1955-ben va°J?,egySZ,0SÖ1 területen egy Táv-öv CukorréP«t termelt. főidről 44Ugy?TMLkk°ra darab 44 zsák burgonyát ta­karított be. A gyümölcsös­ből pedig több tízezer forint volt a jövedelme. — Nem piacolunk, nem ki­­lózgatunk, — veszi át újra a szót Tukarcs néni. — A gyü­mölcsöt és általában ami el­adó, nagyobb tételben a föld­művesszövetkezetnek szoktuk átadni. A tejet meg a csar­nokba hordjuk. Két tehe­nünk van, az egyik törzs­könyvezett. Az elmúlt évben 3000 liter tejet adtunk át a csarnokban. A törzskönyvezett tehenünk most kisborjas, de amint lehet, ismét leszerző­dök tejszállításra, mert a szerződött tej után 30 deká­val több korpát adnak. S az is előny, hogy nem kell a piacot járni a tejjel, vagy tejtermékkel. Nekem erre nincs időm, mert akkor itt a gyümölcsösben, vagy a föl­dön marad el a munka. Az szintén jó, hogy a pénzt sum­mában kapom. Volt már nem egyszer, amikor havonta ezer forintra gyűlt össze a tej­pénz. A teheneken kívül van egy 1 éves bika borjúnk is, ezt tenyészállatnak neveljük, de ha nem lesz alkalmas meg­­hízlaljuk és úgy értékesít­jük. Szerződést kötöttünk sertés h í zlalásra is. Két hízót márciusban adunk át. Csirkét vagy más barom­fit szokott-e nevelni Tukarcs néni? Teszem fel a kérdést. Kíváncsian várom a vála­szát, annál is inkább, mivel az utóbbi napokban több he­lyen hallottam, hogy nem olyan kapós a naposcsibe, mint más években ilyenkor lenni szokott. Mi ennek az oka? Talán nem érdemes a baromfineveléssel bajlódni? Tukarcs Gáborné szavai el­oszlatták ezt a kételyemet. Pedig csupán egy dolgot em­lített. Azt, hogy 1955 őszén a baromfiért kapott pénzből fi­zették ki az adót. A baromfi­­nevelés tehát nem haszonta­lan dolog. Az ügyes gazda­asszony nemcsak a családjá­nak juttat így sok jó falatot, hanem pénzt is hoz a házhoz, amelyből ruhaneműt és más szükséges cikkeket vásárol­hat. Tukarcs néni tavaly is száz csirkét nevelt fel és már most is elültette tyúktojásra a kotlót. Később pedig ka­csát is keltet. A beszélgetés során meg­győződtem arról, hogy iga­zuk van a fogy vernek leknek, amikor azt mondják: Tu­karcs Gábor bácsi szorgal­mi«, jó gazda. De a feleségé­ről is elmondhatjuk, hogy | ügyes gazdaaszony, aki nem­­csali a munkában, hanem a jövedelem gyarapításában is segítő társa férjének. Nagy Katalin od támlán kid ßimäkei Az enyhe idő be­álltával az elmúlt napokban IV. osz­tályos kis tanítvá­nyaimmal kimen­tünk a besenyszegi Hősök Kertjébe, hogy a szokásos tavaszi, tisztogató munkánkat elvé­gezzük. Tanítvá­nyaimat erejüknek és ügyességüknek megfelelően, kü­lönféle munkák el­végzésére osztot­tam be. A leányok a lehullott faleve­leket és az utakat gereblyézték. a fiúkkal pedig a hiányos kerítést pótolgattuk, javít­gattuk. A gyerme­kek nem némán, mogorván, hanem vidám beszélgetés, nevetgélés kő ben végezték munká­jukat s bizony még nagy sikoltozás is támadt, amikor ge­­reblyézés közben békák kerültek elő a falevelek alól. A Hősök Kertje előtt felnőttek jár­káltak és moso­lyogva figyelték a gyermekek vidám munkáját. Egy :öbbgyermekes öz­vegy édesanya nem állhatta meg szó nélkül s a ke­rítésen át bekiál­tott: Most már job­ban érzem magam, mivel látom, hogy a Hősök Kertjé­ben megjelentek a szorgalmas kis munkások: a ta­vasz hírnökei. Ez az idős édesanya a Vili. osztályos leányával nemso­kára megint arra jött, kezében orgo­nabokrot hozott s azt mondta: „Ked­vet kaptunk a ker­tészkedéshez, most hazamegyünk és mi is munkához látunk”.' Wcsniczky Antal tanító Besenyszög iyywyvvvvvvvvvytvvvvyyvvyyyyvvtvvyvvvvvvvvvvvvvvyvvvvvvyvvvvvvvyvvyvvvvvvvvvvvvvyvvy Az utazó közönséget érdekli — Halló! Itt a Tisza vidék szerkesztősége. — Tessék, itt Németh Mihály főintéző, a szolnoki vasútállomás helyettes főnöke. — Kedves Németh elvtárs, szíveskedjék bennünket tájékoztatni a személyvonatok közlekedéséről. Először is arról, hogy a mentrendben lévő szerelvények közleked­­nek-e? — Jelenleg a téli menetrend van ér­vényben. s az ebben megjelölt vonatok mind közlekednek. — Közeleg a tavasz. Mit mondhatunk az utazóknak .. nyári menetrendről? A szokásos időben lép-e majd életbe? — Némi eltérés lesz, mert nem május végén, hanem valamelyest később jelenik meg. Körülbelül június elején. Amit s kö­zönségnek tudtul adhatunk az, hogy több lesz a vonat, amivel utazhatnak. És ami legalább ilyen fontos: az összeállításnál messzemenően figyelembe veszik az ő kí­vánságaikat. A nagyobb ütemekkel, válla­latokkal, iskolákkal — vagyis ahol leg­több ember van érdekelve — előzőleg megbeszélést tartunk. Ezt a minisztérium szervezi, tájegységenként. — Szolnokon is lesz? — Igen, lesz, hamarosan sor kerül rá. — És milyen mértékben tudják betar­tani a szerelvények az indulási időt? — Amióta p szénhelyzetünk mennyisé­gileg és minőségileg kielégítő, azóta alig van késés. Távolsági gyorsaink, például a Biharkeresztes—Budapest Nyugati-pálya­udvar, valamint a Lökösháza és Budapest Keleti-pályaudvar között -özlekedő nem­zetközi gyorsok percnyi" pontossággal jár­nak. — S a munkásvonatok utasainak van-e még okuk méltatlankodni a vonat miatt, vagy erre tjiár csak akkor kerül sor, ha ök késik le az indulás idejét? — Inkább az utóbbi. Hétfőn hajnalban közlekedő munkásvonatamk szintén olyan percnyi pontossággal indulnak, mint a távolsági gyorsok. Nagy gondunk van arra. hogy mi miattunk ne mulasszanak a munkából. Legfeljebb olyan helyen van néha probléma, ahol egyvágányú pálya van, mint például Kiskunfélegyháza és Szolnok, vagy Szentes és Szolnok között. Az eltérés azonban ezeken a helyeken se nagy. Az állomásunkról induló többi helyi szerelvények is időben kapnak jelt a ki­ll úzatásr a. — Bocsánat a közlbeszólásárt — és pon­tosak-e az érkezésnél? — Ezt mi már nem tudjuk. Ml csak az indításért vagyunk felelősek és ellenőrizni is csak azt tudjuk. — Reméljük, hogy igen. S még egyet szeretnénk tudni. Hallottunk arról, hogy a fapados üléseket műbőrhuzattal vonják be, hogy ízlésesebbek és kényelmesebbek legyenek. Mit adhatunk hírül erről? — Sokat nem mondhatok, mert elsősor­ban is a távolsági járatokon történik ez meg. A mi ingáinkban is van már néhány lyen kocsi, de ez nem számottevő. Ha már itt tartunk, hadd beszéljek én is egyesek „ízléséről”. Nem egyszer érkezett jelzés hozzánk, hogy az ilyen ülésekről letépik a huzatot. Ezt nagyon is nagy ízléstelen­ségnek, sőt embertelenségnek tartom. — Ebben teljesen egyetértünk, s úgy véljük, hogy ezt csak úgy lehet megelőzni, ha a vonatok személyzete mellett az uta- 6ok is összefognak az ilyen „mű”-gyűjtők ellen. — Lenne még néhánv szavam a tiszta­ságot és rendet illetőleg. Arra kérnék mindenkit, aki a várótermeinkben és a vonatokban megfordul, hogv gondosabbak legyenek. Várótermeink szűkek, ezért ne­héz a takarítás, a tisztántartás. A vonato­kon pedig egymást váltják az emberek. Ezért szeretnénk, ha az utasok több meg­becsülést adnának egymásnak is és a mi dolgozóinknak is. — Ez is nagvon jogos kívánság, viszont az utasok nevében semmi ígéretet nem tehetünk. Legfeljebb levonjuk azt a kö­vetkeztetést, hogy aki otthonában szereti a rendet, az otthonán kívül is megbecsüli mások munkáját. Köszönjük a szíves tájékoztatást. — Vi • seonf hallásra. rs-ŐOsss Nyolc éve tlolgozik a termelősséövethexetben Rég foglalkoztunk a tisza­­püspöki termelőszövetkezet életével, munkájával. Az ok­tóberi események ezt a kis községet sem kerülték el. Az Előre Tsz, mely 90 főből állt, feloszlott. Ennek ellenére no­vemberben 12 tag elhatároz­ta. hogv létrehozzák az Ezüst Kalász Termelőszövetkezetet. Ma már a taeok létszáma 20 főre emelkedett. Meglátogat­tuk a termelőszövetkezet — egvik tanyaközpontját. Esteledett már mire a ha­lárban lévő tanyára kiértünk. Hangos kutyaugatás ielezte érkezésünket. Fülemen Fe­renc bácsi, a termelőszövet­kezet juhásza rövid ismerke­dés után egy kis szobába ve­zetett bennünket, ahol ma­rasztaló meleg fogadott. — Székkel kínált. Ahogy ott ült velünk szemben, elnéztem ősz haját, melyet az idő s a gond fehérre festett. Barna szeméből a jóság, s a becsüle­tes munka évei tükröződnek vissza. 67 éves. Í949 óta tsz­­tag. Mint mezei munkás kezd­te. 1950-ben 150 darab anya­juhot kaptak s azóta ő az ál­latok gondozója. Becsületes munkáját igazolia az a beke­retezett „Díszoklevél’1 is. — mely ott függ az ágya felett. 1952-ben k^;-*a. — 1953-ban a Földművelési' avi Minisz‘éri­­um ..Kiváló Állattenyésztő. — majd 1954-ben a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója érem­mel tüntette ki. Kérésünkre szívesen nyúj­tott tájékoztatásit a Tsz éle­téről, terveiről. 7 hold öntözé­ses kertészetük van. s a nö­vénytermelés mellet nagy súlyt helyeznek az állatte­nyésztésre is. 159 anyaiuh ké­pezi a törzsállományt. Feb­ruár 28-án született az első kis bárány, s azóta 145 anya. 180 báránnyal gyaranította a szövetkezet vagyonát. A bir­kák mellett 42 szarvasmarha. 7 ló és 29 anvadisznó van. A kis bárányok kedves bó­­getése szűrődött be az aitón. Nemsokára már ott voltunk közöttük. Fülemen bácsi sze­retettel simogatta őket és bol­dogan mutatta, hogv mindet ő segítette a világra. Nagyon szereti az állatokat. Nyolc éve már. hogv itt él kint a ta­nyán. Sokat dolgozik, hogy minden a legnagyobb rend-* ben legyen. Örömmel uiságolta. hogy a tsz. Zctort vásárol. A gumi­kerekű pótkocsijuk már meg van. A melegágyat is bevetet­ték, két hold mákot is földbe lettek és így sorolta tovább: Beszélgetésünk hosszúra nyúlt, búcsúznunk kellett. To­vábbi jó munkájához erőt és egészséget kívánva váltunk el egymástól.::; Gál Katalin JÁSZBERÉNYI ÉLET \vri'vrvntirvivn'TTrmW4'lVH'rTVPrjTriivtTrT'rTrrrrTrvri'rWTwrv 600 tagja van az MSZMP-nek A város és a nagykiterjedésű tanyavilág lakói meg élénken emlékeznek az ellenforradalom, ténykedéseire. Itt is arra törekedtek, hogy megsemmisítsék a pártot. Eltávo­lították a kommunistákat ■ a vezető helyekről. Másokat életveszélyesen megfenyegettek és minden módon igye­keztek megakadályozni a párt újjászervezését. Hogy mű­ködésük még teljesebb legyen, fegyveres akciókat szervez­tek az ellenforradalom leverésére érkező ’ szovjet csapatok ellen. Eredmény: több súlyos sebesülés és ártatlan ember halála. Hiábavaló volt az ellenforradalom mesterkedése, a kommunisták pártját nem tudták megsemmisíteni. Külö­nösen ■ termelőszövetkezetek és néhány üzem kommunis­tái maradlak hűek az eszméhez. Ma már 18 alapszervezet van a városban. A Fómnyomóban 73-an, az Aprítógépgyár­ban több mint 30-an, az Aulófuvarozási Vállalatnál 20-an és a három termelőszövetkezetben közel 40-en tagjai a pártnak. Számosán lépteik be az MSZMP-be a két állami gazdaságban és a város többi alapszarvezetében. Jelenleg már 600 tagja van a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Beüerjes gazdálkodásra törekszik a Kossuth Tsz A múlt évi zárszámadás készítése alkalmával érdé lies számítást tettek a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai. Kiszámolták, hogy mennyivel hozott magasabb jövedelmet a kertészet, s ál­talában a belterjesebb gaz­dálkodás a külterjes, szántó­földi termelésnél. Kiderült, hogy a 22 holdas kertészet holdankint 14.000 forintot jö­vedelmezett, a szántóföldi termelés ezzel szemben csak 1000—2000 forintot hozott holdanként. Pedig a kerté­szet az elmúlt évbzn csak olyan közepes eredménnyel működött. A szövetkezet gazdálkodá­sát egészében tekintve, meg­lehetősen nagy a gyarapodás. Az 1956 évi zárszámadáskor a munkaegység crléke 64 fo­rint 20 fillért tett ki, ugyan­akkor a termelőszövetkezet minden tartozását rendezte. Nemrég vásároltak új Zetort. amelyet különösen a kerté­szeti termékek szállításánál jól ki tudnak majd hasz­nálni. Az elmúlt évben gyakran felkeresték a gyön­gyösi, a jászladényi, a buda­pesti és a salgótarjáni pia­cot, ahová paprikát, paradi­csomot, kelkáposztát szállí­tottak. Ebben az esztendőben ismét felújítják az ismeret­séget' az említett helységek háziasszonyaival. A tsz-nek ugyan mindössze párszáz holdas a területe, a kerté­szei növelésétől azonban Ilyet foglalta eh mégsem tartózkodtak, meid a tavalyi 22 holdról az idén 28 holdra emelték. Eredmé­nye az lesz, hogy sokkal töbo személyt tudnak fog­lalkoztatni a konyhakerté­szetben. A jelenlegi 105 ter­melőszövetkezeti tagnak, sőt az újonnan beépített 12 új személynek pedig biztos meg­élhetést nyújt a közös gaz­daság. Egyébként erre az esztendőre munkaegységen­ként 75—80 forintos részese­dést irányoztak elő. A szö­vetkezet tagjainak szorgal­mát ismerve, ez minden bi­zonnyal mer is lesz. ———n»i aiwi»! 4 IS. helyről 11 2. helyre A szovjet erőművek 1956- ban 192 milliárd kilowattóra elektromos energiát termel­tek. Az elektromos energia­­termelés egy év alatt 22 mil­liárd kilowatt órával nőtt. A Szovjetunióban jelenleg naponta több elektromos energiát termelnek, mint az egész 1920-as esztendő alatt. A termelés jelentős emelke­dését az. tette lehetővé, hoav az. ország különböző részein nagy számban épültek erő­művek. Nagyszabású energetikai építkezés eredmény eaent a Szovjetunió a világ energia­termelő országai sorában a második helyen áll. 1913-ban Oroszország csupán a 15. he-Sok a munkanélküli a városban Az adminisztráció egysze-i rűsítése és egyes üzemek munkafeladatainak csökken­tése következtében Jászbe­rényben is sokan munkanél­küliekké váltak az. elmúlt hó­napokban. A városi munka­­orőgazdálkodási csoport nyil­vántartása szerint a város­ban mintegy 300 munkanél­küli van, de az állásnélküliek száma ennél valamivel ma­gasabb. Nőni mindenki je­lentkezett a munkaerőgaz­dálkodási csoportnál. Másfél, két hónappal ezelőtt még ennél is jóval többen voltak munkanélkül, de azóta sokan — különösen a szakmunká­sok —, már elhelyezkedtek. Nagyobb baj van a kubi­kosok, segédmunkások, ház­tartásbeliek és átalában a szakmanélküliek elhelye­zésével. Több bányavállalat cs a 44-es Építő Vállalat ke­res segédmunkásokat, kőmű­veseket, kubikosokat, de a jászberényiek közül ezekre a munkahelyekre igen kevesen jelentkeztek. Az építkezésnél dolgozó segédmunkások és a kubikosok szívesebben ma­radnak családjukhoz közel, kevesebb kereset mellett is, mintsem otthonuktól esetleg többszáz kilométerre munkái keressenek. Remélhetőleg a mezőgazdasági munkák zö­mében ezek a személyek ta­lálnak majd alkalmaztatást' A munkanélküliek többsé­ge azonban főleg háztartás­beli, és fiatal nő. Egyrészük már korábban dolgozott üzemben, de legtöbben szak* manélküliek. A Fómnyomó- és Lemezárugyár munkájá­nak átszervezése folytán ez év második, de főleg harma­dik negyedében közülük mintegy 100—150-et tud majd foglalkoztatni. Különben ér­demes lenne a munkanélkü­liség megszüntetését célzó in­tézkedéseket szélesebb kör­ben. a város lakóinak nyil­vánossága előtt megvitatni. Bizonyára akadna nem cgv értékes javaslat, ami ólőscgí* tené ennek a nehéz helyzet­nek mielőbbi megszüntetését; — ka — *7wcmíléh^ ^ 1957, március 20; **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom