Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-20 / 67. szám
A téglaiparban legalább olyan nehéz meghatározni a tavaszi kezdés ideiét, mint a mezőgazdaságban az aratást. Ha későn fognak a nyerstégla gyártásához, sajnálhatják a termelés nélkül elfecsérelt időt. Ha korán, akkor a tavaszeleji fagyok tönkreteszik a már elkészült téglákat is a szabadszárítón. A Kunszentmártoni Téglagyárban az elmúlt héten mégis úgy határoztak, hogy heljön hozzáfognák u gyártáshoz A régóta tartó enyhe idő azzal bíztat, hogy nem lesz már komoly fagy. Igaz. hogy a tavalyihoz képest mosit megkéstek egy kicsit. A haladékot azonban úgy „könyveli el" Sturm Lajos telepvezető. mint tiszta nyereséget. —Az elmúlt évben már januárban megkezdte a nyersgyártást a kunszentmártoni telep — mondja. Sikerült is legyártani 309.000 darab téglát. a friss árut azonban a kemény fagyok selejthalmazzá változtatták. — Veszendőbe ment a kifizetett munkabér, energia, üzemanyag. Ezeket a károkat az idén mind meg akarjuk takarítani, reméljük. nem lesz már olyan hideg, hogy bait okozzon. Úgy véljük, az új telepvezetőnek. — aki régi tapasztalt ember a szakmában. — igaza van. Az elmúlt években ugyanis igen mereven vették a tervben meghatározott tavaszi kezdés idejét. Attól függetlenül, hogy milyen időjárás volt. meg kellett indítani a nyersgyártást. A telepeken füstölték, fürészporba ágyazták. papírral takargatták a frissen készült nedves, nyerstéglákat a harapós koratavaszi vagy tél végi fagyoktól. — Ám akármennyire sokba került is a dédelgess, az eredmény sokszor az lett. hogy a szabadszínben a fagy szétrepesztette a téglákat, ahelyett, hogy szikkasztotta volna. Sokkal helyesebb — így tartják itt. — ha az időjárással való dacolás helyett gondosabban előkészítik a gyártást. hoev aztán fennakadás nélkül menjen a munka. S e téren a Kunszentmártoni Téglagyárban sokat tettek. Nyoma se látszik már a rendetlenségnek. elhanyagoltságnak a telepen, ami pedig szinte szokásos volt itt az elmúlt években. A gépek karbantartásával már március 10-re végeztek. A gégészek az utolsó simítást végzik a préseken, a karbantartó brigád épp egv nagy lendkereket vonszol fel a felső szintre. A kotrógép is készen áll. a próbajáratás van még hátra. És ami szintén igen fontos. a csillesineket is rendbetették. nem kell majd kétszeres erővel vonszolni a munkásoknak a nagy terhet; — Minden készen áll az indulásra. úev. ha megkezdjük a munkát, ne legyen fennakadás — mondja a telepvezető. Hétfőn indulunk. Természetesen nemcsak — műszakilag készítették elő a gyártást, az emberekre is gondoltak. A munkástanács az egyesülés, illetve a telepvezetővel együtt olyan bérezést dolgozott ki. mely ösztönző. egyszerűbb, áttekinthetőbb. mint a régi. emellett a dolgozók is meg lehetnek elégedve. A kereset általában 10—12 százalékkal növekszik A legnehezebb munkákat jól díjazzák s ma már a téglagyári munkások nem tar toznak a leggyengébben fizetett kategóriába. Néhány példát keresünk a januári fizetések között a kihordóknál, mert ekkor még csak kemencemunka folyt. — Rózembergi Ágoston kihordó egy hónap alatt 2893 forintot, társa Bőd Lajos 2857 forintot keresett. A stoszolók. mint — Kiss István és László József 1.800 forinton felül kaptak. Az égetők keresete: Varga Andrásé, Varga Istvánná. Gácsi Józsefé meghaladta a — 2.100 forintot. Valószínű a nversgvártők is meg lesznek elégedve a keresetei. Mindezeket a fizetéseket, keresetnövekedés" két úgy szándékozza kihozni a gyár, hogy az önköltség ne emelkedjen, hanem tovább csökkenjék. — Az első megtakarítást a seielt csökkenésétől várják, ami az idén fasvás miatt valószínű nem fog bekövetkezni. Ezen kívül a két présgépnél márciusban már a tervek szerint 300.000 darab téglát gyártanak, de azt mondják — a felkészülés után ítélve — könnyen lehet belőle 400.000 darab is. (P-s). 1957 március hó 18-án a Szolnok megyed bíróság Burka tanácsa ítéletet hozott Szegedi Béla és társai ügyében. Szegedi Béla 10 évi, Lénárt László 3 évi, Vecseri Dániel és Varga János 1—1 évi börtönbüntetést kaptak. Mind a négyen tiszaugi lakosok. Szegedi Béla borbély foglalkozású, Lénáirt László, Vecseri Dániel, Varga Jáno6 pedig dolgozó parasztok. Államrend elleni izgatás és fegyverrejtegetés bűntette miatt ítélkeztek felettük. A tanúvallomások és a vádlottak beismerése alapján bizonyítást nyert, hogy Szegedi Béla Lénárt Lászlótól no* vemberben egy darab 48-as mintájú 118-as gyári számú géppisztolyt, két darab dobtárat, kiét darab kézigránátot vett át és ezeket a lőszereket hetekig rejtegette lakásán. Vecseri Dániel Szegedi Bélától egy nyeles kézigránátot kapott s azt egy heti rejtegetés után az esti órákban az iskola udvarába bedobta, ami ott felrobbant. Ezentúl szegedi Béla és Varga János 1956 december hó 10-én kormányellenes jelszavakat írtak a házak falára. Szegedi Béla már 1949- ben izgatás bűntette miatt állt bíróság előtt. De nem tanult az akkori esetből és az utóbbi időben is tudatosan izgatott Népköztársaságunk ellen. A tárgyaláson Kiss Endre megyei ügyész elvtárs kép-* viselte a vádat. Vádbeszédében elmondotta: A bíróság előtt bizonyított az a tény, hogy az eljárás 100 évve! ezal^li szii'e’etl ŰLEKSZEJ B3H - a szov el biokémia megalapítója 1957 március 17-én emlékezünk meg Alekszej Bah akadémikus, a szovjet biokémia megalapítója születésének 100. évfordulójáról. A kiváló vegyész kutatómunkája három fő probléma köré csoportosult: 1. a szén és zöld növényekkel történő asszimilációjának kémiai jellege, vagyis az az eljárás, amely a természetben az anyagcsere kialakulásának alapját képezi; 2. A biológiai oxidáció elmélete, legfőképpen a lélegzés kémiája. Ez az elméleti munkásság elszakíthatatlan A. Bah nevétől; 3. tanulmányai a fermentumokróL A szovjet vegyész lassú oxidációs, fermentativ és élettani elméletei a biokémia örökbecsű törvényei közé tartoznak. alá vontaik társadalmunkra veszélyes bűncselekményeket követtek eh melyek törvénybe ütköznek. Ami pedig a továbbiakat illeti: izgatásnak minősül minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy valakiben államrendünk vagy alapintézményeink ellen ellenséges magatartást, gyűlölködést vagy megvetést idézzen elő. Kiss Endre a megyei bíróságot arra kérte, hogy olyan ítéletet hozzon, amely megtorolja a vádlottak bűncselekményét, de amellet nevelő jellegű, A bíróság ítélethozatalnál Szegedi Bélával és Lénáirt László vádlottakkal szemben megtorló ítéletet hozott Vecseri Dániel, Varga János vádlottaknál nevelő jellegű ítéletet szabott ki, mivel ők akaratiamul sodródtak bele a bűncselekmény elkövetésébe. — OS — BI RE h A nap kél 5.48 h-kor, nyugszik 17.56 h-kor. A hold kél: 23.33 h-kor, nyugszik 7.45 h-kor. fl Damanich-rádió műsora SZERDA: Hírek. — Sport — Tavaszi tervezgetés egy termelőszövetkezetben. — — Egy falu hétköznapjai. — Uj munkások a Tisza Cipőgyárban. — Fiatalok között — Az úttörők életéből. — Ismeretterjesztő előadás. TTIT sorozat — A Vöröskereszt megyei szervezete a megye kórházai részére nagymennyiségű élelmiszert (rizst, komzervet, vajat, sajtot, olajat, teát, tejport, sót) juttatott. —* Hatezernégyszáz különböző csemegeszőlő - hibridet állítottak elő az eddigi nemesítés során az omszág egyetlen ilyen jellegű telepén, a budapesti Szőlőkutató Intézet vezetése alatt működő kecskeméti Mathias-telepen. A kutatások eredményeképpen az eddigieknél tökéletesebb csemegeszőlőfajtákat lehet majd hazánkban termelni. — Nyloncérnát gyártanak Nagyatádon. Most 720 doboz nyers színben készült cérnát hoztak forgalomba, a közeli napokban több színben 5-600 dobozzal gyártanak; — Tiszafüreden a földművesszövetkezet tizenhárom tagja juhtenyésztő szakcsoportot alakított. — Mikroporózus talpú női cipőket, magassarkú szandálokat és más cipőkülönlegességeket készít a Szegedi Cipőgyár. A hazai fogyasztásra és az exportra készülő cipőket ezentúl együtt gyártják. •— Fcgyvemeken gyümölcstermelési és mezőgazdasági termékeket termelő és értékesítő szakcsoport alakult. — A konzervipar 210 millió forint értékű konzervet készít az elkövetkezendő három hónapban. — Az Országos Filharmónia 1957. március 28-án este 7 órakor, a Szigligeti Színház kamaraszínházában, Dalok szárnyán címmel előadást tart. —Közreműködik: Szabó Miklós, Fábri Edit, Bálint Ágnes. — A SZÖVOSZ az elmúlt évben a földművesszövetkezetek tízéves fennállása alkalmából pályázatot hirdetett. Megyénkből H. Varga István, MÉSZÖV választmányi tag, mezőtúri lakos világvevő rádiót, Boda Mihály szolnoki lakos pedig néprádiót nyert a pályázaton. A Dollárpapa ntán itt a .dollármama Gille Lajosné, a fél tveőrzött dollárjaival. Nagy feltűnést, mondhatni úgy Is, riadalmat okocoH Szolnokon, a Vörös Csillag úti bérházak lakói között az egyik lakó, Gille Lajosiné órizetbevétele. Senki nem tudta, miért történt, csak találgatták s a legtöbben ártatlannak vélték. — Hiszen a légynek sem ártott, vajon miért vitték el? — pedig olyan szerényen élt! — hangzottak el a lakótársaitól a siránkozások, s nini, mi derült ki róla! Aki „olyan szerényen élt”, annak telt 417 dollár vásárlására. Magános nő létére volt szíve két szobát, konyhát, speizt használni Szolnokon és fenntartani Pesten, a Liszt Ferenc téren egy öröklakást. Ebből látszik, milyen szerényen élt! De azt hiszem, az kitűnik abból is, amiért elvitték. (A tájékozatlan olvasók kedvéért ide írom: törvényszabta büntetést von maga után, ha valaki külföldön forgalomban lévő pénzt rejteget. Gille Lajosné 417 dollárt rejtegetett.) A sajnálkozott megnyugtatásiára pedig azt, hogy őrizetbe vették, a dollárokat természetesen elkobozták tőle, eljárás indult ellene. Tanulság azok számára, akik hasonló előszeretettel őrizgetik a külföldi pénzeket, váltsák be a Magyar Nemzeti Banknál, mielőtt még hasonló feltűnést nem akoznak.;; — csf — Megtöltik vízzé! n ortó-iokoi víztárolót A hatodik ötéves terv végén fejeződik be a magashegyi orto—tokoji víztároló építkezése. De már ebben a* évben részlegesen üzembehelyezik az új öntözőrendszert. A szurdok-völgyben már 34 méter magas az épülő gát, s a víz a sziklákba vágott mesterséges mederben halad. Az építők most elzárták a vízáteresztő alagutat és megkezdték a víztárolók feltöltését. A Csu-folyó vizét a vetéseik öntözésére használják majd fel tavasz utóján, amikor a Tyany-Sany gleccsereiből táplálkozó hegyi folyók vize erősen elapad. A Csu völgyében felhalmozódó vízkészletből 1957-ben újabb 7 ezer hektár kolhazföldet fognak öntözni Mindent elkövetünk, hogy ne legyen ránk panasz Pillán ilképek az SZÍ ti Megyei Alközpontja életéből SZÁZÁVAL keresik fel naponta az emberek Szolnokon a Madách-utcában lévő SzTK Megyei Központot. Tanácso-* kát kémek és ügyes-bajos dolguk elintézése végett várakoznak az ablakok előtt. Egyesek morognak, hogy sokat kell várni, de dolgavégezetlenüi senki sem távozik. Vajda Jenőnét, az alközpont ügyvezetőjét kérdezem meg, mivel foglalkoznak? — Munka az mindig akad — mondja. — Különösen most, mivel a megyében lábrakapott influenza-járvány nagyban növelte a betegek számát. A másik pedig a nyugdíjazások vonalán jelentkező tennivalók, amit a nyugdíjkorhatár felemelése duzzasztott meg, mert az eddigieken felül még három korosztály nyugdíjigényét kell intézni. Amikor az egyes munkaügyi csoportok tevékenysége felől érdeklődöm, azt mondja: — Jobb lennie a helyszínen megnézni. A nyugdíjügyek csoportjának vezetője kísér át osztályukra. Útközben megtudom tőle, hogy péntek az egyetlen a hét napjaiból, amikor viszonylag kisebb a forgalom. Piaci napokon vannak a legtöbben. A HIVATALI nyelven nevezett fél, azaz kérelmező, ott ül egy íróasztal előtt és válaszolgat a féltett kérdésekre .Az idős nénike nyugdíj-ügyben jött az SzTK-ba és amikor megtudja, hogy az újságtól vagyok, panaszkodni kezd: Képzeljem csak el, 16 éve lakik a Hubai Ferencutca 5. szám alatt, házfelügyelő volt, de már nem bírja a munkát. Nem is csoda, hiszen közel jár a 70-hez. Most az ingatlankezelő — mivel lemondja a házmesterséget — kiteszi a lakásból Persze, szolgálati lakása van és másik házmester csak úgy mehet oda, ha ő kiköltözik, de a lánya, aki szántén ott lakik a házban, elvállalná a házfelügyelőséget és nem kellene őt kitenni. Ebbe nem akar beleegyezni az Ingatlankezelő Vállalat. Visnyovszki Mária, < nyugdíjügyi előadó megértőén bólogat, de ő nem tehet semmit. Reá csak az tartozik, hogy a kérelem szerint megállapítsa a nyugdíj jogosságát, miután a munkaviszony megszűnik. Zakatol az írógép. egy aláírás és a néni nyugodtan távozhat; így gyorsan intézték az ügyét. Hogy a lakással mi lesz, az majd az Ingatlankezelő jóindulatától függ. A NYUGDÍJCSOPORT után a szolgáltatási csoportot keresem fel. Németh István csoportvezető tájékoztat munkájukról. Itt fizetik a táppénzt, a szülési segélyt, a szakorvosi rendelésre érkezett vidékiek útiköltségét, temetkezési segélyt, ők intézik a fürdőjegy- Lgénylést, a kórházi beutalást és számtalan érdeklődőnek adnak naponta különböző felvilágosítást. Négy ablak szolgál fél-fogadásra Aki kívülről az embereknek csak egy fej, az belülről Gaál Lajosné, Losonczi Gyulámé., Túri Mária, Dobos Magdolna. Szalagszerein vég« zik a munkát. Az ablaknál felveszik például a táppénzigényt, elbírálják, hogy jogos-e, majd Csesznlk Dezsőhöz, vagy Balogh Elekhez kerül, ők számfejtik. Hegedűs Istvánná revizor ellenőrzi és javítja ki az esetleges hibákat, s ezután kerül sor a táppénz kifizetésére. Ezt Görgényi Károlyné végzi. —« Naponta 150—200 ügyet intéznek közvetlen félfogadás útján, de a munka túlnyomó része postán kerül lebonyolításra. Itt számolják el ugyanis a vidéki orvosok által táppénzállományba helyezett betegeket és a megye városaiba szakrendelésre utazó vidékieket is itt fizetik. Az igények revideálását Gelléri Dezső végzi. Fontos, felelősségteljes munkakör. Másik igen sok munkát igénylő feladat a kórházi beutalók inté"ése, amit Farkas Judit lát el. A váróhelyiségben most is ülnek néhányam. Van, aki táppénzre vár és olyan is, aki az útiköltségét akarja felvenni. Most, hogy nincsenek olyan sokan, — mivel már dél felé jár az idő — nem tűnik fel annyira, de mikor egyszerre negyvenen is vannak, alig férnek be és kénytelenek állva várakozni olyan kicsi a hely. Visszatérve Vajda J enőné szobájába, elmondja, hogy a nyugdíj-igények elbírálását nehezíti és késlelteti, hogy ai üzemek helytelenül töltik ki a nyomtatványokat. Aztán saját problémáikkal kapcsolatban a lehetetlenül kicsi és rossz elhelyezésű ebédlőről beszél. Már a városi tanács főorvosa is megállapította, hogy közegészségügyi szempontból nem megfelelő. mert átjárnak a betegek rajta. AZUTÁN a fizetésekre terelődik a szó. — Sajnos, nagyon mostohán bánnak velünk. Ha a közalkalmazottak bérét rendezik, akkor azt mondják, hogy mi a KPSz-hez tartozunk cs fordítva. Pedig beláthatnák. hogy nem huszadrangú szerv vagyunk. A mi jó, vagy rossz munkánk a dolgozók hangulatát, munkakedvét, nyugalmát befolyásolja. Mindent elkövetünk, hogy ne legyen ránk panasz,. Sz. Z. Hétfőn munkához kezdett a Kunszentmártoni Téglagyár fl DEBRECENI „MŰK44 Fegyferrejtegetés büntette miatt - 10 év Egy estet töltöttem Debrecenben a lapokban. Sétáltattam a neonfétyes főutcán, ahol i történelem leheete érzik szinte ninden utcasarkon. Ady Endre, Móricz Zsigmond ílmos alföldi vagylárosa békés •sendben készülőlöt az éjszakai lyugovóra. Elhalok az Arany Bitóból kiszűrődő lene utolsó akkordjai, de nekem nég csöppnyi kedvem sem volt, hogy iludni menjek. Plakátok, feliraok , olvasásával szórakoztattam nagam. Ne higyék, hogy ezt valani unalomtöltésből tettem csupán. Nagyon is jókar derülöm a szellemes baloldali röplapokon. Az egyik ilyen felirat például ezt hirdeti: Leplezzétek le a reakciót. A képen egy izmoskarú, haragostekintetű munkás leplet szakít le, amely mögül gyáván meghúzódott ellenforradalmárok kerülnek elő. De számtalan és számtalan más hatástkeltő módját találták meg debreceni elvtársaink i reakció nevetségessé tételére. Azért megjelent a MŰK is. A villamoson vettem ész"e másnap. Keá«. iiwiv-y-yibyii i ti ityumott szöveggel minden kocsin ott függ a MŰK. Csakhogy ezt a jelszót is barátaink vitték ki az utcára. A misztikus rövidítés alatt ugyanis még nagyobb betűvel kiszedve ott a jelentése is: „MINDEN USZ1TÓNAK KÖTELET.'” Hát tessék. liehet itt tisztességesen megélnie az ellenforradalomnak? Nem elég, hogy a fegyvert kivertük az ellenség kezéből, ezek a debreceniek még saját jelszavukat is ellenük fordították. —börzék—
