Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-20 / 67. szám

Harcban a proletárdiktatúráért DOKUMENTUMOK az 1919-es proletárdiktatúra előkészítésének időszakából Március folyamán megértek a j-ioleiáríoi rail alom elóte!t&te:ei ... A februári tüntetés tényleg nagy­arányú tüntetés volt... A letartóztatás és megvereteß .. után... a mozgalom ter­jedt erőben és súlyban. A szervezett mun­kások nagy része nyíltan a kommunisták mellé szegődött. Az ? .ódi, a csepeli, az albertfalvai munkások, a munkanélküliek,» a 'eszerelt katonák és altisztek kommu­nisták voltak, végül kommunista volt a népőrség és a védőrség is, szóval ebben az időben már a kommunisták kezébe ke­rült a fegyveres erő is, .‘ltekintv,, attól, hogy a kommunista töm^-g egy része szin­tén fel volt fegyverezve, mint Vyx val­lotta, aki elmondotta itt, hogy a kommu­nisták nemcsak fegyvereket cs gépfegy­vereket, de még ágyúkat is szereztek Tehát a Vyx-féle jegyzék átadásának idő­pontjában a szociáldemokrata párt szám­szerűleg még többségben volt ugyan, a vezetés azonban már nem volt a szociál­demokrata vezérek kezében. Ebben az idő­ben már a kommunisták kezében volt a hatalom, s a tömeg szívesen tárgyalt ve­lük a szociáldemokrata vezetők háta mö­gött, úgyhogy március 21-én a munkásság befejezett tények elé állította régi veze­tőit ..; Népbiztosok perének tárgyalási jegyzőkönyve. 1920 november 10. 80. nap. A parasztság harcol a földért A Vörös ilfsác a somogyi földfoglalásról Hiába minden szép ígéret, miniszteri beszéd, államtit­kári látogatás. Azok a pa­rasztok mégis megbízhatatla­nok maradnak. Csak nem akarják bevárni, amíg a köz­­társasági elnök nekik is gö­rögtűz és zászlólobogás mel­lett szép ceremóniával tálcán kínálja a földet. Azok a re­nitens (engedetlen) parasztok türelmetlenek és nagyhangú Ígéreteiéből nem tudják a földéhségüket jóllakatni. Most is Somogybán nagy baj tör­tént. Az Eszterházy-, Feste­­tich- és Inkey-uradalmak kizsákmányolt földmunkás* proletárai megelégelték a szép szavakat és Ígéreteket és „kommunizálták" az ura­dalmat. Nosza, lett nagy ri­­billió Budapesten. Mert nagy baj az, ha a Conti-utcán kí­vülálló elemek nem várják be a pártvezetőség határoza­tát. Jönni fognak az „erélyes“ kormányintézkedések és ha a somogyi parasztok nem' lesz* nek „jó fiúk’’, a demokrata népkormány és a szociálde­mokrácia nagyobb dicsősé­gére jönni fog a statárium iS . . ; Vörös Újság, 1919 márc. 6. (Somogybán kommuniztál­­tak.) Püspöki körlevél az rmperialsla Háború mellett, a forradalmi eszmék eilen ... Tudom én azt, hogy az én jó pap­jaim eddig is derekasan kivették részü­ket a nép hitének, bizalmának ébrentar­tásában És mindenki elismeri, hogy a ka­tolikus papság hivatásának magaslatán állott az egész háború folyamán, s elis­merést érdemlő buzgósággal töltötte be azt a szerepet, amely a nép lelki, szellemi és erkölcsi vezetése terén neki osztály­részül jutott, és hogy a háborús kitartás­hoz szükséges lelkierőt és hazafias lelke­sedést a küzdő nép eddig is templomok­­kiáradó szent ihletből merítette. Most azonban, amidőn ellenségeink ak­namunkája, s az Oroszországból részben visszatért hadifoglyaink által hozzánk is elhurcolt, mindent megfertőző nihilista szellem a négyévi nehéz küzdelem és együttműködés gyümölcsét fenyegeti, amennyiben ez a szellem nemcsak a haza­­fiatalan nemzetközi szocialisták, hanem a nép egyszerű fiai egyrőszének lelkét is mcgíertőztetvén. kétszeresen is szükség vart a mi munkánkra. 191(1. július 24. János püspök OL. 3196 számú püspöki körlevél. A jászberényi ifjú­munkások távirata a KIMSZ 1919-es kongresszusához Az Ifjúmunkások Országos Kongresszusához, Budapest. Ifjúmunkások jászberényi csoportja. Szívvel-lélekkel veletek érzünk, veletek tar­tunk, nincs megállás, csai bátran előre a kijelölt cél felé. Minden erőnkből támo gátunk és mindenkor számít hattok ránk. Éljen a III. Internacionálé 1919. június. Készen áll a pro’etárforradalom hadserege ;.; Az én 700 emberemmel, amellyel szemben állott 20 ezer főnyi helyőrség, 2.009 főnyi tengerész nemzetőrség, 18.000 főnyi leszerelt katona és leszerelt altiszt, 9000 főnyi vasutas nemzetőrség és a fel­­legyverzett munkásság és még 5000 népör, tisztára kép­telenség volt ellenállásra gondolnom, annál kevésbé, mert számításba kellett ven­nem azt is, hogy az ő kezük ben voltak a monitorok, ágyúk, aknavetők, a muníció korlátlan mennyiségben és nekem még munícióm sem volt..: A Daily Worker budapesti tudósítóid a magyarországi helyzetről London. A Daily Worker tudósítója jelenti Budapest­iéi: A budapesti kávéházakat, parkokat, sétatereket és kör­­utakat zsúfolásig megtöltötte a nép az első vasárnapon azon terv meghiúsulása után, hogy .újból megkezdik a lövöldö­zést Magyarországon’’. Nem kétséges, az országon belül működő erők remélték, hogy újabb államcsínyt, kezd­hetnek. Külföldi sugalma­­zóik is reménykedtek. Az amerikai zsoldban álló Sza­bad Európa Rádió az osztrák magyar határon mozgósí­totta óriási személyzetét, re­mélve. hogy távolból szemlé­lője lehet az újabb előadás­nak. A BBC is szerepet ját­szott. Március 15-o n magyar kormány elleni akcióra hivoil tel. erősen hangsúlyozva a Daily Telegraph vezércikkét, amely beismeri, hogy elhibá­zott lenne egy újabb erőtza­­kos kísérlet, de szabotázst és Ielforgatást sürgetett hatéko­nyabb eszközként. Láttam Amerikában és Kanadában lévő magyarok leveleit, ame­lyeket Magyarországon éle barátaiknak és rokonaiknak küldtek. A borítékok postabé­­yegzői világos izgatást. ";lke­­ésre irányuló felhívást tar­­'almaztak. A tudósító ezután kiemeli, hogy a házkutatások során nagymennyiségű fegyvert és őszért találtak és egyre újabb fegyverek és lőszerek kerül nek napvilágra. A kormány eljárása teljesen indokok volt, a letartóztatásokat nyil­vánosan a sajtó és a rádió útján jelentették be. A tudósító ezután idézi Nezval Ferencnek, az Igaz ságügyminisztérium vezetőié nek nyilatkozatát, amely sze­rint a sommás eljárás csak át­meneti intézkedés addig, amig teljesen helyre nem állítják a rendet és fel nem számolják az ellenforradalmi erőket. Vé­gül a tudósító hozzáteszi: puccs-hősök már elvesztették becsületüket. a SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNOM ViLÍtGÓBÖL Divatbemutató — Március 25-cn, hétfőn délután 5 és este 8 órakor a a szolnoki Szigligeti Színház­ban az Állami Áruház tava­szi divatbemutatót tart. Köz­reműködik: Krencsey Ma­rian, Lukácsi Margit. Zsolnai Hédi, Kazal László. Weigand Tibor, Csonka Endre. Fürészpor és forgács nélkül Amikor a rönkből deszkát fűrészelnek, a rönknek kö­rülbelül 12 százaléka fü'rész­­porrá válik. \ deszka meg­munkálásánál a fanyag to­vábbi 20 százalékából forgács lesz. A tudósok már jónéhány esztendeje azon tör li a fejü­ket, hogyan lehetne az üze­meket megmenteni ettől a veszteségtől. Nemrég a moszkvai erdő­­•echn.ikai intézet munkatár­sainak egy csoportja egy kí­sérleti berendezés* készített, amely lehető-.-é teszi, hogy bármilyen vastagságú cs hosszúságú deszkákat fűré­szeljenek — fürészpor nélkül A vastag fűrészlapok he­lyett, amelyek a rönkben 3- 4 milliméteres rést hagynak, a deszka felületét pedig igen rdessé teszik, az uj gépen — éles, pengeszerű késeket al­kint körülbelül 3.000 rezgést végeznek. Az elektromégne ses vibrátor keretébe párhu zamosan erősítik a késeket Amikor a vibrátort bekap csolják, a kések fokozatosan belemélyednek a rönkbe, és teljesen sima deszkát hagy nak maguk mögött. A padló ra egyetlen szem fürészpor, egvetlen forgács sem hull. Mi az alapja ennek a mód szernek? A rezgő kés hatása alatt a faanyag szilárdsága 'é'entősen csökken, a rönk szinte „megpuhul”. A súrló­dási együttható csökken, — a szerszám pedig közben ön­magát élesíti. Ez lehetővé te­szi a rönk nagy sebességgel való átvágását és azt: hogy a vibrátort ne 1 elljen leállíta­ni a kések köszörülése vé­gett. A rezgőfüreszelés bevezeté­se mentesíti a fűrésztelepeket attól a veszteségtől, amelyet a fürészpor és a forgács je­lent, ezenkívül növeli a ter- I mék minőségét és javítja a munkafeltételeket. INbEN-ONNAN Az elmúlt hónapokban a tikörgyárak nem dolgozhat­lak teljes kapacitással. Ezért kevés a szeszesital, különö­­n a palackozott likőr és a nálinka. A második negyed­évben jelentősen javul a hely­et, mert akkor már két má­zakban töltik az üvegeket. Hétszázezer palackkal több likőr és pálinka kerül forga­lomba. mint az első negyed­évben. * Az Édesipari Igazgatósáé cöziése szerint a gyárak el udják készíteni a húsvé'ra ervezett édességeket, mert eddig a vártnál több nyers­anyag. mintegy 25 vagon ka­­<aóbab érkezett, amelynek eldoigozását már meg is kezdték. Az édesipar az első élévben ■ összesen 10R vagon kakaóbabot ken külföldről. * A szarvasi arborétum hat­­holdas faiskolájában nagy gonddal nevelik a világ min­den táláról származó díszcser­jéket és különböző ritka fa­csemetéket. Most tavasszal 'ízezer összesen százhúsz fajta díszcserjét, fenyőfélét és ”gyéb örökzöld facsemetét szállítanak az ország külön­böző tájaira, a tudományos k' tatóintézetek, kórházak, egyetemek, faiskolák és a rit­kaságkedvelő természetbará­tok számára. A csemeték szál­lítását már megkezdték. Á FORRADALMI MUN­KÁS-PARASZT KORMÁNY legutóbbi határozatának igen élénk visszhangja támadt az ifjúság kör óbén. A fiatalok örömmel vették hírül, hogy életre hívják az ifjúság új szervezetét, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A na­gyobb városokban, ipari köz­pontokban máris arról ér­keznek hírek, hogy az ifjú­munkások. a parasztfiatalok hozzáláttak a KISz szervezé­séhez. Szolnok megyében az üze­mi fiatalok aktívaülésen be­szélték meg az ifjúságot érintő időszerű kérdéseket. Válasz ti 7 istavidék cikkére Értesítem, hogy a Tiszavi­­dék 1957. évi február hó 14- iki számában közölt „Mi az: keveset használják, mégis so­kat fizetnek érte?“ című cikkben foglalt panaszt meg­vizsgáltam. Megállapítottam, — hogy a cikkben ismertetett helyi köz­vetlen összekötettés a szolno­ki Tisza Bútorgyár és a Pa­pírgyár között fennáll. Az összeköttetésért a Távbeszélő Szabályzat, illetve a Távbe­­szélődíjszabás szerint havon­ta 256 forint díj jár. Az elő­fizető az üzembe helyezés. — 1955 évi július hó 30. óta ezt a díjat fizeti. A helyi közvet­len összeköttetésért a vidéki hálózatokban általában min­den előfizetőtől ezt a díjat szedik, függetlenül attól. — hogy az összeköttetés milyen célból lé‘esült és ezen hány beszélgetést folytatnak. Figyelembe véve azonban azt a körülménvt. hogv a szó­­ban-forgó összeköttetést kizá­rólag tűzjelzés céljaira hasz­nálják. a 256 forint díjat 1957 évi április hó 1-től kezdődő­en 250 helyi beszélgetés dijá­nál. megfelelő 100 forint ösz­­szeggel, 156 forintra csökken­tem. Egyidejűleg a debreceni Postaigazgatóságot ennek — megfelelő intézkedésre felhív­tam.­Megjegyzem, hogy ha a fen­ti összeköttetést tűzjelenté­­sen kívül más célra is hasz­nálják. a díjkedvezményt — megszüntetem. Lorényi Gyula szakosztályvezető Közlekedés és Postaügyi \ Minisztérium (21.) Apa csak egylen pillanatig habozott, majd kézen­­fogta Erzsikét, akit szemmelláthatóan lecsillapított édes­apánk nyugalma és elindult visszafelé a Szentlélek utcán, befordult a malomárok mentén, ment egyenesen a Bástya utca felé. Már tudtam, hová tartunk. Kockás bácsiókhoz. Kockás bácsi is vasutas, apának jó barátja. Már ott is voltunk, apa meghúzta a fogantyús csengőt. A bácsi szolgálatban volt, csak Kockás nénit talál­tuk odahaza. Apa kurtára fogta: — Idehallgass, Mari. Valami disznóságból kifolyólag keresnek a németek. Tudsz nekünk helyet adni estig? Kockás néni — amint dicsekedni szokott — igazi mozdonyvezető-feleség. Még a szeme sem rebbent meg — Menjetek fel a padlásra. Ott a létra a nyári­konyha mögött. Ez a kis ártatlan is? Magához ölelte Erzsikét, aki a keresztlánya vök, s a gyermektelen Kockás néni elkényeztetett kedvence. — Nem, őt nyugodtan babusgathatod. — Elébb azonban, kislányom — fordult apa Erzsi­kéhez —, szeretném, ha elmondanád, mi történt. Erzsiké csak kilencéves, persze nem tudta még össze­függően, pontosan elmondani az eseményeket, de annyit kihámoztunk a beszédéből, hogy ma kora reggel két autó állt meg a házunk előtt. Az egyikben egyenruhás németek és egy rendőrtiszt ült, a másikban civilek. Bejöttek a házba, átkutattak mindent, lementek a kertbe is. Főleg a rendőrtiszt kiabált és szidta apát. Amint Erzsiké elmondta, folyton valami csukát emlegetett, s hogy majd megtanítja ő csukászni apát, de úgy, hogy nem felejti el, míg csak él. Nem volt nehéz kitalálni, hogv a káromkodó« rendőr­tiszt ugyanaz, aki előző éjjel a motoroson igazoltatott. A civilek valószínűleg a Göring-konszem emberei. Tehát együtt van az egész társaság. Iltis mama persze — Erzsiké elbeszélése szerint 1c­­szidta őket mindennek s akkor se hallgatott el. mikor a tiszt megfenyegette, hogy vasra vereti. A végén az autók elmentek, de két német katona és két civil ott maradt. Kettő lement a kertbe, ketten meg bűitek a szobába. Ilus mamának nem volt szabad elhagynia a konyhát. Rögtön kitalálta, hogy ezek lesnek bennünket és valószínűleg oda­­künn az utcán is állnak embereik. Ezért hát elénk küldte Erzsikét, tudta, hogy csak a Szentlélek utca felől jöhetünk. Egy ilyen fityfirity leánykával szerencsére nem törődtek. Erzsiké kisurrant és már három órája várt bennünket; azt hitte,' nem is jövünk, vagy útközben már elfogtak. kalmaznak. amelyek percen-Apa megsímogata Erzsiké haját. — Nem, kicsi Erzsikéin, nem fogtak el bennünket és vigyázunk, hogy ne is fogjanak. Te csak légy továbbra is az én okos, bátor kislányom, menj haza és mondd meg Ilus mamának, hogy szerencsésen eljutottunk ide, Kockás bácsiékhóz és este majd kiszökünk a városból. Erzsiké borzasztó komolyan nézett ránk — már amennyire komoly lehet az, akinek ilyen pisze az orra —, megcsókolt mind a kettőnket, most kivételesen még én is visszacsókoltam, aztán elindult hazafelé. Mi is felmentünk a padlásra. — Most mi lesz? — kérdeztem. — Az lesz, hogy kialusszuk magunkat. Fáradtan nem jutunk semmire. Végigdőlt az egyik sarokban felhalmozott szalmán és lehunyta a szemét. Magam is ugyanezt tettem, de meg -.ieg voltam győződve, hogy egy percet sem fogok aludni Hogyisne, ki hallott ilyet: az embert üldözi a Gestapo meg a csendőrök s a kémelhárító meg mit tudom még ki­csoda. s közben nyugodtan aludjék? Tévedtem: még egy perc sem telt bele és máris tel­jes gőzzel aludtam. Már jól benne voltunk a délutánban, mikor apa és Kockás bácsi beszélgetésére felébredtem. Kockás bácsi majdnem kétakkora ember, mint apa s a tenyerébe elfér egy jókora cipó. Ö maga is olyan jó, olyan szelíd, mint egy nagy darab kenyér. A kellős közepén tartottak a beszélgetésüknek, mi­kor felébredtem. — Onnan a lakásból képtelenség kihozni. SS katona áll őrséget. — Nincs más hátra — felelte gondterhelten apa —, minthogy a recepttel kell megpróbálkozni. — Csak ne volna olyan ronda nyilas az a látszerész — felelte gondterhelten Kockás bácsi. — No de mindegy, meg kell kísérelnünk. Rögtön tudtam, hogy a szemüvegről van szó. Apa átadta a keskeny papírszeletet és pénzt, Koc­kás bácsi felkelt és indult. — Ti maradjatok veszteg — ezzel búcsúzott a lépcső­feljárónál. Veszteg maradni, amikor a Gestapóval harcolunk? Ki hallott ilyet? Már elképzeltem, hogy egy-egy géppisztollyal a két kezemben a háztetőkön keresztül megközelítem a házun­kat, észrevétlenül rajtaütök az őrségen, golyózáport zúdí tok reájuk, kimentem Ilus mamáékat, aztán beülünk a gyémántacéllal páncélozott hajómba s meg sem állunk amíg a tengerre nem érünk. Ott aztán mint Nemo ka­pitány .: . — Nem vagy éhes? — szaggatta szét gyönyörű ál­maimat apa. Rögtön megfeledkeztem Nemo kapitányról. Persze: hogy borzasztóan éhes voltam. — Gyerünk! — intett apa és lementünk a lépcsőn. Kockás néni nagyszerű ebédet adott, zöldpaszuly-1 evest és sok-sok palacsintát. (Folytad, juk.) A filmévad sikerei Hazánk filmipara örvende­tesen fejlődött az elmúlt év­ben. Míg 1950-ben mindössze négy játékfilmet és 90 kisfil­­met készítettek gyáraink, ad­dig tavaly 19 játékfilm ké­szült és 229 kisfilm. Ezenkí­vül elfo''--isztottunk méa 92 külföldi filmet, közte 43-at magyar hanggal, azaz szink­ronizálva. A sok film közül vaion me­lyiknek volt a legnagyobb si­kere? Nehéz Idönteni. A lá­togatók számát ílélve, kétsés­­telenül a Gábor diák viszi a pálmát. Április közepétől de­cember végéig közel 3 millió ember nézte meg. Rögtön utána a Körhinta következik, 2,3 millió látogatóval: Osztat' - —űvészeti és —■ „kassza siker“ volt még a lá­togatók számát ítélve, a Viz­­kereszt va-v amit akatok és az O*hello szovjet film. Ezzel szemben a Balkezes u'onc. a Bel Ami és a Scuderi kisasz­­szonv a gyengébben látoga­tott filmek közé tartoznak. A film. mint gyártmány — ipari termék, a legdrágább áruk között foglal helvet. Az 1956-ban —*ártot filmek közül legdrágább a Hannibál tanár ur volt. Forgatása és felvéte­lei a navv statisztéria miatt 4.2 millió forintot emészte­tek fel. A Keserű igazság 3.8. a Csodoraatár 3.6. a Dollár­­papa 3.5 millióba került. Ez­zel szemben a Tanár ur ké­rem a szezon legolcsóbb film­te címet -'-éli. 1.7 millióval! Az év első negyedévében —* uiabb magvar filmek forga­tása! kezdték meg s még a tavalyinál is több ió filmre van k-’ **ás: De kell is. A fil­met ma már ,óformán műve­lődési közszükségleti cikknek ’ehet nevezni. If35-ben össze­sen 18 millió i’too^tóia volt a moziknak - múlt évben már 115 millió.-IcHES GYÖRGY eyémnimicéL kalandos regény (*)\ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom