Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-15 / 63. szám

A szocializmust építő baráti népek életéből Nyugatnémet fiatalok új otthont és békés munkát találnak az NDK-ban Mossíkm lahonmága #*ámára TOMPA HANGZAVAR, nftrfl Cigarettafüst fogad, ami­kor belépőnk a visszatérők él az áttelepülők felvilágosító hivatalának nagy előcsarno­kába Berlinben a Neue Kő­­néggtragsén.; A kép vasúti várótermet Juttat az ember őszébe, csakhogy az emberek itt nem vonatra várnak, amely egy másfk helységbe viert őket, hanem egy dön­tésbe, amely új irányt ad az egész jövendő életüknek. Naponta százak jönnek ide, bizalmatlanul, aggódva, csüg­gedten, reménykedően és bi­zakodva; Nem mindenkinek könnyű erre az útra lépni, hiszen nem tudja, hová ve­zet A legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek jön-, nek itt össze. Emberek, akik a hazug propaganda csábítá­sainak engedve a szó szoros értelmében mindent otthagy­tak, amit az NDK-ban ma­gukénak mondhattak, és át­költöztek az „ígéret földjére”, Nyugat-Németarszágba, s most keserűen csalódva és megbánással teli térnek visz­­sza. Emberek, akik tizenegy évig hittek a megígért bonni „gazdasági csodában”, míg a puszta hitből nem tudtak jól­lakni. Főképpen azonban sok fiatal, aki nem akar Aden­auer katonacsizmáiba bújni és hálásan ragadja meg a le­hetőséget, hogy az NDK-ban új otthont és békés munkát találhat. Mindannyian bizo­nyosak lehetnek benne, hogy nem hiába kopogtatnak az ajtón a Neue Königstrassén. M ind annyijuknak segítenek munkát és kenyeret találni. S talán a fiatalok számára a legfontosabb ez. akike) „odaát” közvetett vagy köz­vetlen kényszerrel arra akar­nak rávenni, hogy belépje­nek a nyugatnémet NATO- hadseregbe. ITT VAN például Arnold Arens húszéves kelet-friz­­föfldi kereskedelmi alkalma­zott. Elvégezte a középisko­lát és azután állást kapott egy adóügyi tanácsadónál. Amikor odáig jutott, hogy nagyobb fizetést követelhe­tett volna, a főnök az * ut­cára tette őt, és inkább há­rom új gyakornokot vett fel, mert azok olcsóbb munkaerőt jelentettek számára Arens el­határozta, hogy átköltözik az NDK-ba. A nyugatnémet ha­tárőrség elfogta a vonaton és Göttingába vitték az ifjú­sági táborba; Állandó tilta­kozására cinikusan válaszol­ták,: „Jelentkezzem a had­seregbe, akkor kikerül in­nen!” Arens állhatatosan vfez­­szautasítóttá ezt s végül si­került a határt is átlépnie. ,Békésem szeretnék dolgozni azzal a bizonyossággal, hogy Jövendő életemet nem egy kaszárnya vak engedelmes­ségében kell eltöltenem” — mondta, —- amikor az eisen­­achi átmeneti otthonba meg­érkezett; Ez a bizonyossága meglehet az NDK-ban, mert már 1955 márciusában a Népi Kamara 5. teljes ülé­sén elhatározták, hogy „az NDK kívánságukra befogadja mindazokat a fiatalokat, akik Nyugat-Német országban a mflitarizálás ellen harcolnak, a fenyegető sorozás ellen vé­dekeznek és a személyes szabadságjogok semmibeve­vésével ki vannak téve az Adenau er-hatóságok üldözé­sének S nem kell-e minden tisztességes fiatalnak ellen­állnia egy olyan militarizá- Jási programmnak. amelynél! védelmezői, mint pl. dr. Jä­ger, a bonni parlament al­­elnőke a többi között hatá­rozott igennel felelnek arra a kérdésre, hogy adott eset­ben keli-e egy németnek a saját testvérére lőni. Mint Albert Norden professzor, a NSZE Központi Vezetőségé­nek titkára nemrégiben meg­jegyezte: ez I. Vilmos csá­szárnak egy beszédére emlé­kestet, aki 1891-ben a gárda újoncai előtt ezeket mon-4 'WOM 1957, március 15, dotta:,, A mai szocialista üzelmek következtében elő­fordulhat, hogy megparan­csolom nektek, hogy saját rokonaitokat, testvéreiteket lőjétek le Akkor is zúgoló­dás nélkül engedelmesked­netek kell parancsaimnak.” RUDOLF NETH és bará­tai, Richard Liedl és Fried­rich Göhner a Stuttgart mel­letti Gröningenből, akik ma mint kőművesek dolgoznak a „Schwarze Pumpe” építke­zésén Hoyerswerdában, nem akarták ezt. Ezt nem akarta Kari Jacque, húszéves sze­relő a München melletti Fürstenfeldbruckból. aki be­csületesen megmondot­ta, hogy odaát nem keresett rosszul. „De Adenauer há­borús politikájához nem adom magamat oda.” Bizonyos, hogy vannak az átköltözők között könnyelmű, ingadozó elemek is. kalan­dortermészetek, akik azt hi­szik, hogy lakóhelyük meg­változtatásával eldorádóba kerülnek, és az átköltözéssel különböző előjogokat szerez­nek. Az ilyenek azonban ke­vesen vannak. A legtöbbjü­ket komoly elgondolások ve­zérlik, tudják értékelni az NDK kormányának készsé­gét, hogy befogadja őket, jól beilleszkednek a közös­ségbe és békés munkát vé­geznek. Ilyen lehetőségeket nem tudnak a bonni urak a fia­talságnak nyújtani. Nekik ágyútölteflékre van szüksé­gük. Ezért egyáltalán nem tetszenek neki az NDK kor­mányának intézkedései. Min­den eszközzel megpróbálják a fiatalok áttelepülését meg­akadályozni. A példák mu­tatják,' hogy ez nem sikerül nekik. A kölni „Welt der Arbeit" című újság már a múlt évben kénytelen volt bevallani, hogy havonta kö­rülbelül 2500 ember, ezek kőzött mintegy 6—700 fiatal költözik át havonta az NDK- ba a Szövetségi Köztársaság­ból. A valóságban az átte­lepülők száma sokkál na­gyobb. mint amennyit a „Welt der Arbeit" bevall. A nyugatnémet sajtó és rádió megpróbálnál:: ennek az áramlásnak gátat vetni. Erre a célra ügyesen felhasznál­ják az NDK-ban ezzel a problémával kapcsolatban megjelenő sajtóanyagot. Így* például az NDK különböző kerületedben időnként meg­beszéléseket tartanak a ha­­zatértekWel és áttelepültek­­kel, ahol ezek bátran be­szélnek kedvezőtlen tapasz­talataikról is. Hiszen még mindig vannak pártfunkció* náriusok és hivatali alkal­mazottak, akik visszaélnek hatalmukkal. Természetesen a demokratikus sajtó bátran beszámol erről. Ezt azután a nyugatnémet újságok hasz­nukra fordítják, szándékosan elhallgatják azonban, hogy egy ilyen cikkben ugyanak­kor arról is beszámolnak, hogy a tömegszervezetek képviselői és a felsőbb hiva­tali szervek az ilyen esete­ket alaposan megvizsgálják és a visszásságokat kiküszö­bölik. AZ ÁTTELEPÜLŐK álta­lában 7—10 napig tartózkod­nak az öt átmeneti tábor egynkében. Ez alatt az idő alatt — az áttelepülő kí­vánságait messzemenően fi­­gyelembevéve — gondoskod­nak számára munkahelyről és lakáslehetőségről. Meg­kapja ezután az élelmiszer­­jegyét, egy vasúti jegyet és 50 márka gyorssegélyt. Az áttelepülők és visszatérők za­vartalan elhelyezését az ön­kéntes lakás- és munkahely felajánlások ezrei biztosítják. Családok és üzemek sok ezer lakóhelyet és munkahelyei bocsátottak a átköltözők ren­delkezésére. Ha az áttele­pült azután már megérkezett lakóhelyére és megkezdte a munkát, további anyagi se­gítségre is számíthat, hogy otthont teremtsen magának. Eltekintve attól, hogy az üzemek sokszor egy egem havi fizetést adnak előre, azonkívül a kölcsönös segít­ség pénztárából és az igazga­tói alapból kis részletekben visszafizethető kölcsönöket nyújtanak, az áttelepülő a kormánytól nagyobb hitelt Is kaphat. Ez a kamatmentes, négy éven belül visszafizet-Nem messze Prágától, — Csehszlovákia fővárosától, a Moldva folyó jobbpartján —-1955-ben láttak hozzá a népi demokratikus Csehszlovákia igen nagyjelentőségű létesít­ménye, az első atomfizikai intézet építéséhez. Jóformán két év sem telt el az építke­zések megindulása óta, még­is a létesítmény környéke szinte a felismerhetetlensé­­gig megváltozott: már mesz­­sziről látni lehet az atomfizi­kai intézet magasbaemelkedő épületeit. — Ä tudományos szakemberek, mérnökök, ter­vezők, kőművesek, betono­­zók szoros együttműködés­ben fáradoznak Csehszlová­kia eljövendő ipari forradal­ma „agyközpontjának” épí­tésén. E hatalmas intézet építésé­nek gondolatát a Szovjet­unió vetette fel, s egyúttal felajánlotta legmesszebbme­nő segítséget is. Nemcsak ki­váló szakembereit küldi el az építkezésre, hanem a szükséges berendezéseket is biztosítja az intézet számára. Már megküldte az atomreak­torhoz szükséges berendezé­seket és a közeljövőben el-Aíbénia természeti szép­ségekben igen gazdag ország: Nagyszerű és festői tenger­part, kristálytiszta hegyi ta­vak, örök hóval borított büszke hegyek, vadvizű he­gy ipntakok gyönyörködtetik a turista szemét. Ezek a ter­mészeti szépségeit a külföl­dieket is vonzzák és tavaly a különböző országokból már 15 turista csoport látogatott el az Albán Népköztársaság­ba. Egy-egy csapatnak 18— 35 tagja volt, akik az ország legszebb vidékeire látogattak el.- Az Albtourist idegenfor­galmi vállalat eddig több A Szovjetunióban idén az összes szénmedencékben be­vezetik a föld alatt dolgozó bányászok hat-hétórás mun­kanapját. Elsőnek a Donyec-meden­­cében dolgoztak rövidített munkaidőben a bányászok. Ez lehetővé tette a munka­­körülmények javítását, s ez viszont a kereset növekedé­hető kölcsön egyedülálló sze­mélyek számára 1000, csalá­dok számára 2000 márka. Ezen a téren még további kedvezményeket is tervez­nek. juttatja a cyklotron berende­zéseit is. A nagykiterjedésű építke­zés valamennyi gócpontjá­ban serény munka folyik. Ennek ellenére meg lehet ál­lapítani. hogy a munka üte­me leggyorsabb az atomfizi­kai intézet „szívében”, vagy­is az atomreaktor építésén. Néhány nappal ezelőtt he­lyezték el itt azokat a hatal­­m s acélberendezéseket, *— amelyek biztos védelmet nyújtanak majd a rádióaktív kisugárzás ellen. Igen előre­haladott stádiumban folynak a tulajdonképpeni kutató­­részleg munkálatai is. A tu­dományos kutatás céljaira — az atomtechnika követelmé­nyeinek megfelelően — kor­szerű laboratórium létesült, amelyben nemcsak a már meglévő magfizikai eredmé­nyeket tanulmányozzák majd, hanem megindul az újabb „titkok” feltárására irányuló kutatómunka is. Rendkívül gyors ütemben építik az in­tézet központi kazánházát, ugyanis ennek mielőbbi fel­építése nagymértékben meg­gyorsítja az atomreaktor be­fejezési munkálatait. minit 40 hasonló vállalattal vette fel a kapcsolatokat a szocialista és a kapitalista országokból. Az idén az al­bán tengerparton és a leg­szebb magaslati helyeken — Dorresz környékén, az 1300 méter magasan fekvő daro­­hai magaslaton, ■ a Iezsai va­­dászpanadicsornban, stb. ■— új szállodákat és más intéz­ményeket építenek. Rövide­sen turista naptárt és gya­korlati albán-idegennyelvű beszélgetéseket tartalmazó füzeteket adnák ki a kül­földi turisták részére. sével járt együtt. A „Ko­­csegarka” bányában például egy vájár átlagkeresete mun­kanaponként 26 rubellel emelkedett; A tervek szerint ezévben más iparágak — köztük a kohászat, vegyészet — is át­térnek a rövidített munka­napra. Moszkvában az elmúlt kiét év folyamán kétmillió snégy­­száznegyvenezer négyzetmé­ternyi területen építettek la­kóházakat. Ez azt jelenti, hogy egymillió négyzetmé­terrel nagyobb területet épí­tettek be, mint az egész ne­gyedik ötéves terv ideje alatt. Két év alatt; négyszázezer ember kapott új lakást. Moszkvában az elmúlt két esztendő során ötvenkét is­kola épült és a tervek szerint még huszonnyolc iskolát lé­tesítenek. Moszkvában tizen­két intemátus működik. — Ezekben kétezer gyermek ta­nul. Idén még háromezer ta­nuló számára létesítenek in­temátus iskolákat. Bővült Moszkva egészség­­ügyi hálózata is. Az elmúlt A kínai élelmiszeripari mi­nisztérium jelentése szerint a múlt évben, a só kivételével, minden éleímiszeriparág túl­szárnyalta az 1955. évi ter­melést; Nagy emelkedés mutatko­zik a cukorgyártásban, amely elérte a 817 000 tonnát. A cigarettagyártás 7 százalék­kal emelkedett. A növényi olajtermelés 1 200 000 tonnát tett ki, vagyis 3 százalékkal többet, mint az előző évben. A szesz, bor, alkohol memy­­nyisége 600 000 tonna volt. A sótermélés azonban a nagy esőzések miatt ötmillió ton­nára esett, vagyis egyhar­­maddal kevesebb volt, mint 1955-ben. 1956-ban jelentős Összege­ket fordítottak az élelmiszer­­ipar korszerűsítésére, új lé­tesítményekre. A tavalyi be­ruházások összege az 1955. Todor Pavlov akadémikus, a Bolgár Tudományos Aka­démia elnöke 66 éves, de há­ta mögött már félévszázados olyan tevékenység húzódik meg, amelyet a népért, a bol­gár tudományért és kultúrá­ért folytatott. Neve elválaszthatatlanul összefügg a bolgár munkás­­osztálynak és a Bolgár Kom­munista Pártnak a békéért, demokráciáért és szocializ­musért vívott harcával; Todor Pavlovot 1919-ben vették fel a kommunista pártba és ettől kezdve mind életében, mind tudományos műveiben a marxista — leni­nista eszmék hirdetőjévé vált. A fasizmus elleni har­cokban Todor Pavlov teljes szívvel vett részt. — 1922-ben szerkesztője a „Mladezs” (If­júság) című lapnak, amely a kommunista ifjúsági szövet­ség orgánuma, ezenkívül részt vett a tanárok baloldali moz­galmában is. Sokoldalú tár­sadalmi-politikai munkája azonban nem gátolta abban, hogy írjon. Ebben az időben jelent meg a „Pedagógiai anarchizmus”, ..Munkás ne­velés’* és sok más műve, — amelyekből a párt hangja szólt a dolgozókhoz. A fasiszta diktatúra kímé­letlen volt Todor Pavlowal szemben is. Üldözték, letar­tóztatták és internálták. 1925- től 1929-ig állandóan börtön­ben volt. De itt sem szüne­telt munkája A börtönben írta ..A szinonizmus és a dia­lektikus materializmus” cí­mű kiváló filozófiai érteke­zését, amely jelentékeny sze­repet játszott a szinonizmus leleplezésében és a dialek­tikus materializmus bulgáriai népszerűsítésében. Kiszaba­dulása után Todor Pavlov folytatta a burzsoá ideolgó­­gia elleni harcát. Egymás­után jelentek meg művei, az „Idealizmus és materializ­mus1’, „Az ábrázolás elméle­te és a dialektikus materia­lizmus1’, „Irodalmi és filozó­fiai témákról”, stb. Irodalmi két év alatt 21 kórház épfl»» — Az egészségügyi dolgozók; száma négyezerrel emelke­dett. Négy új szanatórium és hetvenöt üzemi rendek') nyílt A tervék szerint 1997-be» tizennyolc kórházat adnak: át rendeltetésének, amelyek összesen hárornezernégyszáz­­harmincöt ággyal rendelkez­nek; Moszkvában tavaly nyílt meg a 150 ezres befogadóké­pességű V. I. Lenin Központi Stadion. Számos színházat újjáépítettek. A mozik száma tizeneggyel emelkedett. Idén még tíz mozit építőnek, ame­lyek összesen 6600 hellyel rendelkeznek. A tervek sze­rint a Gorkij központi kul­­tur és üdülőparkban szabad­téri színházat rendeznek be. évi kétszeresét tette M; TCb­bek között új cukorfinomító* kát létesítettek, — összesen 120 000 tonna kapacitással Több új cukorgyárat, kon­zervgyárat, sóbányát létesí­tenek; Kina első 15000 kilowattot viziercműve A harbini erőműi elmer»­lési gyárban elkészült az első 15 000 kilowattos hidro-gene­­rátor. Ezt Kaingszá tartó­mány déli részén épülő san­­gyiui vízienőmű kapja. A hidro-gemerátor egymilliós lakosú város világítására ké­pes áramot szolgáltatni; A tervezőmunkát a legújabb szovjet dokumentációk alap­ján kínai mérnökök készítet­ték. A harbini gyár készítet­te el az első 12 000 kilowat­tos hidro-generátor berende­zését is. Pavlov 1929 es 1932 kőzett több tömegszervezet munká­jában is részt vett. 1932-ben teljesülhetett régi vágya és elutazott a Szovjet­unióba. 1936-ban Mookkvá­­ban jelent meg főműve „A vissrat ükrözés elmélete”, —> amely a marxista filozófia egyik legkomolyabb kísérle­te a marxist a ismeretek alap­vető problémáinak elmélyült megvilágítására. Amikor a pártban megken dődött a harc a dimitrovi irány teljes győzelméért, To­dor Pavlov visszatért hazá­jába. Erősen és bátran fel­emelte hangját a baloldali szektánsság ellen, a párt cél­kitűzéseinek és politikájának védelmében. Erélyesen köven telte a béke megvédését, a Szovjetunióval kötendő ba­rátsági és kölcsönös segély­­nyújtási egyezmény megkö*' tését. A fasiszta terror leg­súlyosabb éveiben is helyén maradt, végül letartóztatták és ismét végigjárt minden intemálótábort. Az 1944 szeptember 9-i győzelmes felkelés után To­dor Pavlov tudását és erejét a szocialista Bulgária felépí­tésének szolgálatába állítot­ta; Jelenleg a Bolgár Tudo­mányos Akadémia elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pót­tagja. Az utolsó 12 év alatt To­dor Pavlov, mint a Bolgár Tudományos Akadémia elnö­ke nagy munkát végzett a bolgár tudomány marxista--^ leninista alapokra való helye­zésében. Ezzel egyidejűleg a bolgár filozófiai tudományt újabb és újabb művekkel gazdagítja; Todoir Pavlov munkásságá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból egy bizottság foglalkozott összes műveinek kiadásával, amely több mint 40 nagy kö­tetből áll. A bizottság úgy döntött, hogy még ez évben megkezdi válogatott művei­­nek 15 kötetes kiada-át; Berthoid Schwarz». ------------------------------------------1957-ben tovább emelik a béralapot Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága a bérkérdésről tanácskozott A beszámoló megállapí­totta, hogy az állam 1956-ban példátlanul nagy erőfeszí­tést tett a béralap emelésére: 15 milliárd zlotyval emelte a béralapot (92 milliárdról 107 milliárdra). Ugyanakkor emelkedtek a szociális juttatások és a falusi lakosság jöve­delme is. 1957-ben tovább emelik a béralapot. A betervezett béralap kereken 118 milliárd zloty. Ezenkívül kb. egy­­miUiárd zlotyval emelik a családi pótlékokat. Emelkedik az üzemi alap rendelkezésére álló összeg is. Tervezetet dol­goznak ki a műszaki dolgozók fizetésének rendezésére. A vita során felmerült az a kérdés, hogy a munká­sok gyakran nem is annyira a bér összegére panaszkod­nak, mint a bonyolult, kiismerhetetlen, igazságtalan bér­rendszerre. Ezen a téren rendet kell teremteni. A tanácskozás megállapította, hogy ha az első félév eredményei révén bizonyos tartalékok jelentkeznek, akkor esetleg további béremelésre lehet gondolni. Megállapították azt is, hogy a legsürgősebb kérdés a nyugdíjak olyan színvonalra emelése, hogy az öregek ren­desen megélhessenek és ne kelljen dolgozniok. Ennek a foglalkoztatottság problémái szempontjából is nagy jelen­tősége lesz.-----------------------------------------­Épül Csehszlovákia első atomfizikai intézete--------------44* -------~-----­A tu \?zííha £j(Mc?e Albániában--------------44» 4^^»--------------­Rövidített munkaidőben dolgoznak a bányászok «»»»■*» — - — í S kínai élelmiszeripar rerme'ési eredményei ] 1956-ban-----------------------------------------­Félévszázad a nép és tudomány szolgálatában munkássága közben Todor

Next

/
Oldalképek
Tartalom