Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-15 / 63. szám
HÍREK BALLAGAS ELŐTT Mi less a téglagyárakban elfekvő építőanyagokkal? Az elmúlt esztendőben keréken 200 ezer forint értékű munkát végzett a Tiszaföldvári Építőipari KTSz a helybeli lakosságnak. Ha nem volna olyan szűkös az építőanyag ellátás, az idén még ennél is többre telne idejükből. Nem is olyan régen, többen kértek lakóház-építésre tőlük árajánlatot, ami arról tanúskodik, hogy az eddigi építeetők meg voltak elégedve a szövetkezet munkájával. A KTSz-ben éveken át gyárfcottak mozaik cementlapot, nemcsak saját szükségletre, hanem eladásra is. Cementhiány miatt ezt sajnos, egyelőre abba kellett hagyniok. A RTSz-nek szénporos tégiaégetője is van. Amikor az időjárás lehetővé teszi, naponta 1500—2000 téglát Is elkészít az ide beosztott három személy. Az elmúlt esztendőkben még jórészt a saját gyártású szénooros tégla Is fedezte a KTSz szükségletét. A megnövekedett követelményeknek azonban ez a módszer már nem tud eleget tenni. Ezért nagy szükség van arra, hogy a helyi téglagyárban nagy-mennyiségben elfekvő téglákból kapjon a szövetkezet A téglahiány miatt abba kellett hagyniok a mezőhéki tűzoltószertár és a vezsienyí autóbusz-garázs építését. — Ugyanakkor szomorú szívvel látják a Tiszaföldvári Téglagyárban a rengeteg, a szinte már alig elraktározható téglát. Renne fekszik a sok érték és nincs kihasználva. Nagyon örülnének a KTSz tagjai, ha az illetékes szervek a Körülbelül hat-nyolc évvel ezelőtt Zala megyében egy kiöregedett autóbuszt mozgó áruházzá szereltek át, amelj a földművesszövetkezetek kezelésében árusította a szöveteket és a kötöttárukat. A dimbes-dombos Zalában a kanyargós utakon nem vált be a mozgóáruház s így átkerült az Alföldre, Szolnok megyébe. Itt több éven keresztül eredményes munkát végeztek a falusi és a tanyai lakosság jobb áruellátása érdekében a mozgóáruház eladói. Az elmúlt év októbere óta az autóbusz újra piher és mo6t út feladattal indul I útba. A Szigligeti Színház kapta meg, mivel a szüksé-1 téglagyárban felhalmozódott építőanyagokból juttatnának nekik, hogy fontos munkájukat elvégezhessék. • Megjegyzés: Sajnos, de ilyen panasza nemcsak a tiszaföldvári ktsz. tagoknak van. Megyeszerte mindenütt nehézségekbe ütközik már a készáruk tárolá- Iása a téglagyárakban. Vajon meddig várnak még a kiutalással az illetékesek. — ka. — ges díszletek, ruhák szállítására is alkalmas s ennek segítségével rendezik meg újra Szolnok megyében a tájelőadásokat. f an üzemanyag Cibakházán A Clbakházi Gépállomás vezetőd még a tél folyamán gondoskodtak üzemanyagról, s a tároló tartályok nem üresen várták a tavaszi munkák kezdetét. Van elegendő üzemanyag. — A gépállomás körzetében emiatt nem fog megakadni a munka. &qy. a utó busz ritka karrierje. Fűtés, d/sznóperzse/és A turkevei utcák poros levegője után kellemes érzés jót szippantani az üde páradús levegőből itt, a Búzakalász Tsz fürdőtelepén. a kénes viz szagát rózsák, tulipánok kellemes illata nyomja eL A köves út porát felfogják a fürdőt ölelő jegenyék. A piros kőporral behintett, fürdőhöz vezető kőút mentén gondozott virágágyak, rózsabokrok teszik még szebbé o környéket. A fák űzött karcsú torony emelkedik magasba. Ez az a kút, amely a föld mélyéből a napvilágra hozza, a gázos, kénes gyógyvizet. A kút felett egy tartály gyűjti a hasznos gázt. A feltörő vizet pedig betoncsövek vezetik két irányban. Az egyik a nagy betonmedencék • be, kádasfürdőkbe ömleszti a vizet, a másik üvegházakat lát el meleggel... Ilyennek Icépzeltem el a turkevei Búzakalász Te-nrnelő szövetkezet telepét. De a valóságban még nem ilyen. Nincs még rózsafa és nincs virágos park. A fürdő és a vágóhíd még kezdetleges, de nemcsokára másmilyen lesz. Ezt mondja a szövetkezet elnöke, K. Nagy Sándor elvtárs is. Már az idén sok változás történik. Megkezdték a parkosítást, ültetik a díszrózsákat, a facsemetéket. A fürdő területén évő felvonulási épületből kádas fürdőt alakítanak. A gázfelfogás még elég kezdetleges, mert kicsi a gáztartály. Ha sikerül egy nagyobb méretű gáztartályt beszereznünk, akkor az energiatelepet is megépíthetik. Egyelőre a gázt a fürdő két helyiségének fűtésére és sertések perzselésére használják. Ugyanis a kút közelében van a tsznek egy vágóhíd) i és itt nem koppasztják, vagy forrázzák, hanem perzselik a sertéseket, csak nem szalmával, hanem gázzal. A Búzakalász Tsz tagjai sokoldalúan akarják fejleszteni a telepet, nemsokára tényleg olyan lesz, mint amilyennek elképzeltem. A kezdetleges fürdő az elmúlt évben már 180 ezer forint jövedelmet adott. A kertészetből is szép bevételük volt, holott az gázzal üvegházakban a termelés nagyobb mértékben még csak az idén indulhatott be. De már ez évben szegfűből és egy kevés salátából 15 ezer forintot árultak. A korai zöldségfélékből májusban visznek nagyobb mennyiséget piacra. Két blokkházban paradicsomot, három blokkházban paprikát, egy blokkházban pedig szegfűt ültettek. A hajtató házban soktízezer, különböző fajta palánta növekszik. Lehetséges, hogy később a szövetkezeti gazdák még sokoldalúbban felhasználják majd a melegvizet és a gáz'. A közös gazdálkodás ennek megteremti máj 1 a lehetőségét. VK. A nap kél 5.58 h-kor, nyugszik 17.49 h-kor. A hold kél: 17.25 h-kor, nyugszik 5.08 h-kor. — Kétféle bogárfogó készült a Vásárhelyi Gépjavító Vállalatnál. A gép segítségével összegyűjtik a maghozó lucerna legveszélyesebb ellenségét, a lucemabogarat. Két kivitelben készítik, az egyik Zetor-vonta tású, másik levonta tású. *— A Jászberényi Déryné Kultúrotthon színjátszó együttese „Csupa móka'’ címmel jeleneteket és egyfelvonásos vígjátékokat mutatott be az elmúlt vasárnap nagy sikerrel. MÁRCIUS 15 Péntsk Nenu.ünn. A jászberényi „Lehel Vezér” Gimnázium tanulói emlékezetes tablóbált rendeztek. A bál fénypontja a negyedikes diákok és diáklányok estélyiruhás nyitótáncával kezdődött. — Képünk a negyedikes diákokról készült . . . —— ----EGY FIATAL ÉLET SZOMORÚ TÖRTÉNETE Mint népi ülnök, igen sok bírósági tárgyaláson vettem részt. Engedjék meg, hogy foglalkozzam a 6ok közül az egyikkel, amely számomra maradandó volt és az ok, amiért a tárgyalásra került a sor, igen szomorú. Palóczai Erzsébet 20 éves lánykáról írok, aki lopás és okirathamisitás miatt került a vádlottak padjára. A tárgyalás folyamán az volt az érzésem, hogy a bíróság nemcsak a paragrafusokat böngészte, nemcsak a vádiratok alapján foglalkozott vele, hanem egy ember jellemét vizsgálta felüL Ez a félárva lány mostoha körülmények között élte le a keserves 20 évet. De nem folytatom, beszéljen maga Palóczai Erzsébet, aki vallomásában többek között a következőket mondta el: — Édesapámat nem ismertem. 12 éves koromig gyermekmenhelyen voltam, ott emberségesen bántak velem. Nem is akartam kijönni, de édesanyám ragaszkodott hozzá. Már akkor éreztem, hogy vesztembe rohanok. Nagynehezen elvégeztem az általános iskola nyolc osztályát. Szeretetek az otthon melegét soha nem ismertem, csals durvaságban volt részem. Anyám — bár bűn, hogy szülő felett ítélkezem — könnyelmű asszony volt, erkölcstelen életet élt. Az oknélküli verések napirenden voltak. Már 14 éves koromban arra kényszerített, hogy idegen férfiakkal ismerkedjem meg. azokkal, akiket a lakásunkba hozott, és az volt a kívánsága, hogy jóba legyek velük, szerelmemet eladjam nekik. Idegileg ezt nem bírtam elviselni s többször megszöktem otthonról. Mint tapasztalatlan lány, nem egyszer rossz úton jártam és emiatt a fiatalkorúak bírósága két esetben elítélt. Akármilyen mostohán is bánt velem az édesanyám — vágytam utána. Megkíséreltem, hogy együtt éljek vele, de hiába, a rideg otthont, az embertelen verést nem bírtam elviselni Ismét elhagytam és hónapokon át csavarogtam. Pénzem nem volt, az éhség lopásra kényszerített és titkos kéjelgést is folytattam. Ezért hét hónapot ültem a szolnoki börtönben. Arra nem tanított meg senki sem, hogy lehet másképpen is élni. Nem volt pártfogóm, aki önzetlenül segített volna abban, hogy mi az, rendes embernek lenni, hogy mi az, a helyes úton járni. Mindenki gyűlölt, üldözött, mert szegény és csúnya voltam. Most megint itt vagyok a vádlottak padján. Azt kérdezik tőlem, hogy miért nem javulok meg? Hogyan csináljam ezt, amikor a körülöttem élő emberek rosszaságomért elítélnek, de segítséget nem nyújtanak? Próbáltam már megjavulni, úgy, hogy egy férfi szeretetét kerestem, s mi lett belőle? Gyermeket várok tőle, ő pedig eltűnt, s talán az életben többet nem is látom — fejezte be szomorú vallomását könnyes szemmel Palóczai Erzsébet. A bíróság ügyét megtárgyalta, bűnösnek találta és az ítélet, a körülmények figyelembevételével: nyolc hónap börtönbüntetés, az ítélet jogerős ;. s Mit fűzzek még hozzá? Palóczai Erzsébet öthónapos terhes. Rövidesen édesanya lesz. Az apa ismeretlen, gyermekét rabkórházban szüli meg. Vajon mi lesz kicsiny gyermekével? Talán ő is olyan szerencsétlen lesz, mint az anyja? Egy fiatal leány nem sokat tanul a .börtönben. Pedig igen nagy szüksége lenne az emberséges nevelésre, amely egész életét helyreigazítaná s megalapozná gyermekének jövőjét. Véleményem szerint igen helyes lenne, ha hazánkban is létrehoznának ilyen lányok és nőle részére egy nevelőintézetet, ahol munka- és emberszeretet re nevelnék a megtévedt bűnösöket. B. J., Szolnok • TTTTTTTTTT' Sanyi gólya. Buksi kutya ✓ és a Száj öli Haltenyésztő Állomás A hűvös eodrú Holt-Tisza partján néhány modem épület áll közvetlen a víz mellett. Ez itt a Szajoll Haltenyésztő Állomás. Nem nagy területen, összesen 79 holdon terül él az érdekes mezőgazdasági üzem. Munkásai létszámát tekintve, méginkább elcsodálkozhatunk. Mindössze három fizikai dolgozó és Szikszai Péter telepvezető vigyáz a nagy családra. Nagy családról beszélek, mert tíz. és százezerre tehető a hal gyerekek száma, s többezerre a halszülőké, akik között életük nagy részét töltik a szajoli halászati szakemberek. Szikszai Péter 1955 óta dolgozik a telepen. Azelőtt halászfelügye'ő. régebben halász volt. Halászmesterségge: foglalkoztak Smiri István halé^mester, Hamar Ferenc seg'k! halász és Fehér László Bzülei is. Nincsenek ugyan túlfizetve a haltelep dolgozói, mégsem válnának meg semennyiért munkahelyüktől. De nem ám. mert aligha van még olyan érdekes munka a világon, mint a hallcn vesztés. 18 kis tavacska fodrozó vize a sok-sok ezer halivadék rinsű tjölcsóie. Még puha derékajjról is gondoskodnak az állomás dolgozói az újszülöttek számára, ősszel és tavaszszal fűmaggal szériák be a tavak alját, s a vízalatti pázsit kellemes menhelyet. s egyben gazdagon terített asztalt jelent a kikelő halacskáknak. Amikor a víz 18—20 fokra felmelegszik május közepén, B0—120 nemes anyapontyot bocsátanak a tavakba. Az anyahalak lerakják petéiket a vízalatti rétre, ahol azok Munkában az állomás dolgo ' 1—2 éves ten szépen maguktól életre kelnek. A tó adta táplálékukon kívül mesterségesen • is etetik, nevelik a halcsemetéket. Tápcsatornákat vezetnek a tavakba, s ezekbe a tápcsatornákba sertés trágyalevet fröcskölnek. A szerves trágya bomlani kezd a vízben, növeli a víz oxigén-készletét és új élő szervezetek keletkeznek a ‘óban, amelyeken aztán nagv erőmmel lakmároznak a halporontyok. Haltenyésztő számára nincs nagyobb öröm, mintha naponként megfigyelheti szemmelláthatóan, milyen szépen fejlődnek gondozottjai. A szajoüak sokszor meg is rövidítik a halak tenyészidejét. Ezt a módszert szolgálja a hipoflzálás. Kiveszik halhímek agyalapi mirigyeit, s ezzel beolzói, válogatják a lehalászott yészhalakat. iák az ikrákkal telített anyahalakat. Az ilymódon szaporodásra serkentett halak 24 órán belül leívnak. A szajoli haltenyészet a Haltenyésztési. Kutató intézethez tartozik. Érdekes kísérletet folytatnak SzajoLban. Itt végzik a halak legveszedelmesebb betegségének, a hasvízkórnak gyógyítási mutatásait, és mondhatjuk, nagyon szép eredménnyel. A mtgbe‘eeedett halakat teramicinnel Jtják be és teramiclnes táp'álékkel etetik őket. Itt próbálják meghonosítani az egyiptomi eredetű csemege kákát. A csemege káka part-kötő növény, mélybe ágazó gyökereivel megköti a tó-partot a víz és a szél romboló munkája ellen. Azonkívül állandó, friss, zöld táplálékául is szolgál a vízi élőlényeknek. ötletes megoldást találtak b ragadozó és a szemét halak pusztítására. Kacsákat tenyésztenek a tavakban. A kacsák nem tudják elfogni az életre való, egészséges halakat, viszont a beteges és szemét halak fogyasztásával csak hasznot hoznak a telepnek. Amellett nem megvetendő a kacsatenyésztés jövedelme sem. A ragadozó és használhatatlan halak fékentartását sügérekkel végeztetik olymódon, hogy a fejlettebb nemes halakhoz fiatal sügéreket telepítenek a tóba. A sügérek nem tudják elnyelni a náluknál nagyobb pontyokat, míg a tenyésztésre alkalmatlan apróságok fogyasztásával növelik a halas tavak táplálékbőségét. Szajolban tulajdonképpen — ha szabad így mondanom — halkeltetés folyik csupán Miután az ivadékok 1—1,5 centiméterre megnőnek, a szajoliak eladják azokat a termelőszövetkezeti halgazdaságoknak. Az ország den részében szívesen rolják a Szajoli Haltenyésztő Állomás ivadékait A múlt évben a gyomai Viharsarok Tsz 100 ezer, a kiskunhalasi Harcos Tsz 12 000, az alpári Virágzó Halászati Termelőszövetkezet 10 000 növendékhalat vásárolt. S hogy ne csak én beszéljek az állomás munkájáról, hadd mondjam meg, az iroda falán megtalálható az 1956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás első díjáról szóló oklevél. Mit mondjak még az egész éven át tartó érdekes munkáról? Majd elfelejtettem, pedig rámparancsoltak az állomás munkásai, írjak Buksi 'cutyáról. Buksi kutya az ál'omás okosszemű házőrzőjéé? szemfüles éjjeliőre. Mesélik ÍVás idején a tó parton tartózkodik s ha netalán arra a területre kacsa vagy gólya tévedne, Buksi beúszik a vízbe és csaholással űzi el a hívatlan látogatót. Azért Buksi nincs haragban minden gólyával. Sanyival például a legjobb barátságban élnek. Persze Sanyi gólya Szikszai Babának, a telepvezető kislányának is kedves játszótársa. Evek óta a telepen él, s annyira megszerette a környezetet, hogy tél idején sem költözik melegebb vidékre. Az étvágya egyébként kitűnő. Napi 2 kilo szcméthal még csak előételt jelent Sanyinak. Hát így élnek és dolgoznak: a ntgy sza '' h lász, a sokszázezer hal, Sanyi gólya és a Buksi kutya. Borzák I^ajos mlnvásá- I Megismerik ugye? Ez itt Sanyi gólya, amint Szikszai Baba kezében lévő tá nyárból jóízűen ebédel.
