Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-15 / 63. szám

HÍREK BALLAGAS ELŐTT Mi less a téglagyárakban elfekvő építőanyagokkal? Az elmúlt esztendőben ke­réken 200 ezer forint értékű munkát végzett a Tiszaföld­­vári Építőipari KTSz a hely­beli lakosságnak. Ha nem volna olyan szűkös az építő­anyag ellátás, az idén még ennél is többre telne idejük­ből. Nem is olyan régen, töb­ben kértek lakóház-építésre tőlük árajánlatot, ami arról tanúskodik, hogy az eddigi építeetők meg voltak eléged­ve a szövetkezet munkájával. A KTSz-ben éveken át gyár­­fcottak mozaik cementlapot, nemcsak saját szükségletre, hanem eladásra is. Cement­hiány miatt ezt sajnos, egy­előre abba kellett hagyniok. A RTSz-nek szénporos tég­­iaégetője is van. Amikor az időjárás lehetővé teszi, na­ponta 1500—2000 téglát Is el­készít az ide beosztott három személy. Az elmúlt eszten­dőkben még jórészt a saját gyártású szénooros tégla Is fe­dezte a KTSz szükségletét. A megnövekedett követelmé­nyeknek azonban ez a mód­szer már nem tud eleget tenni. Ezért nagy szükség van arra, hogy a helyi tég­lagyárban nagy-mennyiségben elfekvő téglákból kapjon a szövetkezet A téglahiány miatt abba kellett hagyniok a mezőhéki tűzoltószertár és a vezsienyí autóbusz-garázs építését. — Ugyanakkor szomorú szívvel látják a Tiszaföldvári Tégla­gyárban a rengeteg, a szinte már alig elraktározható tég­lát. Renne fekszik a sok ér­ték és nincs kihasználva. Na­gyon örülnének a KTSz tag­jai, ha az illetékes szervek a Körülbelül hat-nyolc évvel ezelőtt Zala megyében egy kiöregedett autóbuszt mozgó áruházzá szereltek át, amelj a földművesszövetkezetek ke­zelésében árusította a szö­veteket és a kötöttárukat. A dimbes-dombos Zalában a kanyargós utakon nem vált be a mozgóáruház s így át­került az Alföldre, Szolnok megyébe. Itt több éven ke­resztül eredményes munkát végeztek a falusi és a tanyai lakosság jobb áruellátása ér­dekében a mozgóáruház el­adói. Az elmúlt év októbere óta az autóbusz újra piher és mo6t út feladattal indul I útba. A Szigligeti Színház kapta meg, mivel a szüksé-1 téglagyárban felhalmozódott építőanyagokból juttatnának nekik, hogy fontos munkáju­kat elvégezhessék. • Megjegyzés: Sajnos, de ilyen panasza nemcsak a tiszaföldvá­ri ktsz. tagoknak van. Megye­­szerte mindenütt nehézségekbe ütközik már a készáruk tárolá- Iása a téglagyárakban. Vajon meddig várnak még a kiutalás­sal az illetékesek. — ka. — ges díszletek, ruhák szállítá­sára is alkalmas s ennek se­gítségével rendezik meg újra Szolnok megyében a tájelő­adásokat. f an üzemanyag Cibakházán A Clbakházi Gépállomás vezetőd még a tél folyamán gondoskodtak üzemanyagról, s a tároló tartályok nem üresen várták a tavaszi mun­kák kezdetét. Van elegendő üzemanyag. — A gépállomás körzetében emiatt nem fog megakadni a munka. &qy. a utó busz ritka karrierje. Fűtés, d/sznóperzse/és A turkevei utcák poros levegője után kellemes érzés jót szippantani az üde páradús levegőből itt, a Búzakalász Tsz für­dőtelepén. a kénes viz szagát rózsák, tu­lipánok kellemes illa­ta nyomja eL A kö­ves út porát felfog­ják a fürdőt ölelő je­genyék. A piros kő­porral behintett, für­dőhöz vezető kőút mentén gondozott vi­rágágyak, rózsabok­rok teszik még szebbé o környéket. A fák űzött karcsú torony emelkedik ma­gasba. Ez az a kút, amely a föld mélyé­ből a napvilágra hoz­za, a gázos, kénes gyógyvizet. A kút fe­lett egy tartály gyűj­ti a hasznos gázt. A feltörő vizet pedig be­toncsövek vezetik két irányban. Az egyik a nagy betonmedencék­ • be, kádasfürdőkbe ömleszti a vizet, a másik üvegházakat lát el meleggel... Ilyennek Icépzeltem el a turkevei Búzaka­lász Te-nrnelő szövetke­zet telepét. De a való­ságban még nem ilyen. Nincs még ró­zsafa és nincs virágos park. A fürdő és a vágóhíd még kezdet­leges, de nemcsokára másmilyen lesz. Ezt mondja a szövetkezet elnöke, K. Nagy Sán­dor elvtárs is. Már az idén sok változás történik. Megkezdték a parko­sítást, ültetik a dísz­rózsákat, a facseme­téket. A fürdő terüle­tén évő felvonulási épületből kádas für­dőt alakítanak. A gázfelfogás még elég kezdetleges, mert ki­csi a gáztartály. Ha sikerül egy nagyobb méretű gáztartályt beszereznünk, akkor az energiatelepet is megépíthetik. Egyelőre a gázt a fürdő két helyiségé­nek fűtésére és serté­sek perzselésére hasz­nálják. Ugyanis a kút közelében van a tsz­­nek egy vágóhíd) i és itt nem koppasztják, vagy forrázzák, ha­nem perzselik a ser­téseket, csak nem szalmával, hanem gázzal. A Búzakalász Tsz tagjai sokoldalúan akarják fejleszteni a telepet, nemsokára tényleg olyan lesz, mint amilyennek el­képzeltem. A kezdet­leges fürdő az el­múlt évben már 180 ezer forint jövedel­met adott. A kerté­szetből is szép bevé­telük volt, holott az gázzal üvegházakban a ter­melés nagyobb mér­tékben még csak az idén indulhatott be. De már ez évben szegfűből és egy ke­vés salátából 15 ezer forintot árultak. A korai zöldségfélékből májusban visznek na­gyobb mennyiséget piacra. Két blokkház­ban paradicsomot, három blokkházban paprikát, egy blokk­házban pedig szegfűt ültettek. A hajtató házban soktízezer, különböző fajta pa­lánta növekszik. Lehetséges, hogy később a szövetkezeti gazdák még sokolda­lúbban felhasználják majd a melegvizet és a gáz'. A közös gaz­dálkodás ennek meg­teremti máj 1 a lehe­tőségét. VK. A nap kél 5.58 h-kor, nyugszik 17.49 h-kor. A hold kél: 17.25 h-kor, nyugszik 5.08 h-kor. — Kétféle bogárfogó ké­szült a Vásárhelyi Gépjavító Vállalatnál. A gép segítségé­vel összegyűjtik a maghozó lucerna legveszélyesebb ellen­ségét, a lucemabogarat. Két kivitelben készítik, az egyik Zetor-vonta tású, másik levon­ta tású. *— A Jászberényi Déryné Kultúrotthon színjátszó együt­tese „Csupa móka'’ címmel jeleneteket és egyfelvonásos vígjátékokat mutatott be az elmúlt vasárnap nagy siker­rel. MÁRCIUS 15 Péntsk Nenu.ünn. A jászberényi „Lehel Vezér” Gimnázium tanulói emlé­kezetes tablóbált rendeztek. A bál fénypontja a negye­dikes diákok és diáklányok estélyiruhás nyitótáncával kezdődött. — Képünk a negyedikes diákokról készült . . . —— ----­EGY FIATAL ÉLET SZOMORÚ TÖRTÉNETE Mint népi ülnök, igen sok bírósági tár­gyaláson vettem részt. Engedjék meg, hogy foglalkozzam a 6ok közül az egyik­kel, amely számomra maradandó volt és az ok, amiért a tárgyalásra került a sor, igen szomorú. Palóczai Erzsébet 20 éves lánykáról írok, aki lopás és okirathamisi­­tás miatt került a vádlottak padjára. A tárgyalás folyamán az volt az érzé­sem, hogy a bíróság nemcsak a paragra­fusokat böngészte, nemcsak a vádiratok alapján foglalkozott vele, hanem egy em­ber jellemét vizsgálta felüL Ez a félárva lány mostoha körülmények között élte le a keserves 20 évet. De nem folytatom, beszéljen maga Palóczai Erzsébet, aki vallomásában többek között a következő­ket mondta el: — Édesapámat nem ismertem. 12 éves koromig gyermekmenhelyen voltam, ott emberségesen bántak velem. Nem is akar­tam kijönni, de édesanyám ragaszkodott hozzá. Már akkor éreztem, hogy vesztem­be rohanok. Nagynehezen elvégeztem az általános iskola nyolc osztályát. Szerete­tek az otthon melegét soha nem ismer­tem, csals durvaságban volt részem. Anyám — bár bűn, hogy szülő felett ítél­kezem — könnyelmű asszony volt, erkölcs­telen életet élt. Az oknélküli verések napi­renden voltak. Már 14 éves koromban arra kényszerített, hogy idegen férfiakkal ismerkedjem meg. azokkal, akiket a laká­sunkba hozott, és az volt a kívánsága, hogy jóba legyek velük, szerelmemet el­adjam nekik. Idegileg ezt nem bírtam el­viselni s többször megszöktem otthonról. Mint tapasztalatlan lány, nem egyszer rossz úton jártam és emiatt a fiatalko­rúak bírósága két esetben elítélt. Akár­milyen mostohán is bánt velem az édes­anyám — vágytam utána. Megkíséreltem, hogy együtt éljek vele, de hiába, a rideg otthont, az embertelen verést nem bírtam elviselni Ismét elhagytam és hónapokon át csavarogtam. Pénzem nem volt, az éh­ség lopásra kényszerített és titkos kéjel­­gést is folytattam. Ezért hét hónapot ül­tem a szolnoki börtönben. Arra nem tanított meg senki sem, hogy lehet másképpen is élni. Nem volt párt­fogóm, aki önzetlenül segített volna ab­ban, hogy mi az, rendes embernek lenni, hogy mi az, a helyes úton járni. Min­denki gyűlölt, üldözött, mert szegény és csúnya voltam. Most megint itt vagyok a vádlottak padján. Azt kérdezik tőlem, hogy miért nem javulok meg? Hogyan csináljam ezt, amikor a körülöttem élő emberek rosszaságomért elítélnek, de se­gítséget nem nyújtanak? Próbáltam már megjavulni, úgy, hogy egy férfi szeretetét kerestem, s mi lett belőle? Gyermeket várok tőle, ő pedig eltűnt, s talán az élet­ben többet nem is látom — fejezte be szomorú vallomását könnyes szemmel Palóczai Erzsébet. A bíróság ügyét megtárgyalta, bűnös­nek találta és az ítélet, a körülmények figyelembevételével: nyolc hónap börtön­­büntetés, az ítélet jogerős ;. s Mit fűzzek még hozzá? Palóczai Erzsé­bet öthónapos terhes. Rövidesen édesanya lesz. Az apa ismeretlen, gyermekét rabkórházban szüli meg. Vajon mi lesz kicsiny gyermekével? Talán ő is olyan szerencsétlen lesz, mint az anyja? Egy fiatal leány nem sokat tanul a .börtönben. Pedig igen nagy szüksége lenne az ember­séges nevelésre, amely egész életét helyre­igazítaná s megalapozná gyermekének jö­vőjét. Véleményem szerint igen helyes lenne, ha hazánkban is létrehoznának ilyen lányok és nőle részére egy nevelő­­intézetet, ahol munka- és emberszeretet re nevelnék a megtévedt bűnösöket. B. J., Szolnok • TTTTTTTTTT' Sanyi gólya. Buksi kutya ✓ és a Száj öli Haltenyésztő Állomás A hűvös eodrú Holt-Tisza partján néhány modem épü­let áll közvetlen a víz mel­lett. Ez itt a Szajoll Halte­nyésztő Állomás. Nem nagy területen, össze­sen 79 holdon terül él az ér­dekes mezőgazdasági üzem. Munkásai létszámát tekintve, méginkább elcsodálkozha­tunk. Mindössze három fizi­kai dolgozó és Szikszai Péter telepvezető vigyáz a nagy családra. Nagy családról beszélek, mert tíz. és százezerre tehető a hal gyerekek száma, s több­­ezerre a halszülőké, akik kö­zött életük nagy részét töltik a szajoli halászati szakembe­rek. Szikszai Péter 1955 óta dol­gozik a telepen. Azelőtt ha­­lászfelügye'ő. régebben ha­lász volt. Halászmesterségge: foglalkoztak Smiri István ha­­lé^mester, Hamar Ferenc se­­g'k! halász és Fehér László Bzülei is. Nincsenek ugyan túlfizetve a haltelep dolgozói, mégsem válnának meg se­mennyiért munkahelyüktől. De nem ám. mert aligha van még olyan érdekes mun­ka a világon, mint a hallc­­n vesztés. 18 kis tavacska fodrozó vi­ze a sok-sok ezer halivadék rinsű tjölcsóie. Még puha de­­rékajjról is gondoskodnak az állomás dolgozói az újszülöt­tek számára, ősszel és tavasz­­szal fűmaggal szériák be a tavak alját, s a vízalatti pá­zsit kellemes menhelyet. s egyben gazdagon terített asz­talt jelent a kikelő halacs­káknak. Amikor a víz 18—20 fokra felmelegszik május közepén, B0—120 nemes anyapontyot bocsátanak a tavakba. Az anyahalak lerakják petéiket a vízalatti rétre, ahol azok Munkában az állomás dolgo ' 1—2 éves ten szépen maguktól életre kel­nek. A tó adta táplálékukon kívül mesterségesen • is etetik, nevelik a halcsemetéket. Táp­csatornákat vezetnek a ta­vakba, s ezekbe a tápcsator­nákba sertés trágyalevet fröcskölnek. A szerves trágya bomlani kezd a vízben, növeli a víz oxigén-készletét és új élő szervezetek keletkeznek a ‘óban, amelyeken aztán nagv erőmmel lakmároznak a hal­­porontyok. Haltenyésztő számára nincs nagyobb öröm, mintha napon­ként megfigyelheti szemmel­­láthatóan, milyen szépen fej­lődnek gondozottjai. A szajo­­üak sokszor meg is rövidítik a halak tenyészidejét. Ezt a módszert szolgálja a hipoflzá­­lás. Kiveszik halhímek agy­alapi mirigyeit, s ezzel beol­zói, válogatják a lehalászott yészhalakat. iák az ikrákkal telített anya­­halakat. Az ilymódon szapo­rodásra serkentett halak 24 órán belül leívnak. A szajoli haltenyészet a Haltenyésztési. Kutató inté­zethez tartozik. Érdekes kí­sérletet folytatnak SzajoLban. Itt végzik a halak legvesze­delmesebb betegségének, a hasvízkórnak gyógyítási muta­tásait, és mondhatjuk, nagyon szép eredménnyel. A mtgbe­­‘eeedett halakat teramicinnel Jtják be és teramiclnes táp­­'álékkel etetik őket. Itt próbálják meghonosíta­ni az egyiptomi eredetű cse­mege kákát. A csemege káka part-kötő növény, mélybe ágazó gyökereivel megköti a tó-partot a víz és a szél rom­boló munkája ellen. Azonkí­vül állandó, friss, zöld táplá­lékául is szolgál a vízi élőlé­nyeknek. ötletes megoldást találtak b ragadozó és a szemét halak pusztítására. Kacsákat te­nyésztenek a tavakban. A ka­csák nem tudják elfogni az életre való, egészséges hala­kat, viszont a beteges és sze­mét halak fogyasztásával csak hasznot hoznak a telep­nek. Amellett nem megve­tendő a kacsatenyésztés jöve­delme sem. A ragadozó és használha­tatlan halak fékentartását sügérekkel végeztetik oly­módon, hogy a fejlettebb ne­mes halakhoz fiatal sügéreket telepítenek a tóba. A sügérek nem tudják elnyelni a náluk­­nál nagyobb pontyokat, míg a tenyésztésre alkalmatlan ap­róságok fogyasztásával növe­lik a halas tavak táplálékbő­ségét. Szajolban tulajdonképpen — ha szabad így mondanom — halkeltetés folyik csupán Miután az ivadékok 1—1,5 centiméterre megnőnek, a szajoliak eladják azokat a termelőszövetkezeti halgaz­daságoknak. Az ország den részében szívesen rolják a Szajoli Haltenyésztő Állomás ivadékait A múlt évben a gyomai Viharsarok Tsz 100 ezer, a kiskunhalasi Harcos Tsz 12 000, az alpári Virágzó Halászati Termelő­­szövetkezet 10 000 növendék­halat vásárolt. S hogy ne csak én beszél­jek az állomás munkájáról, hadd mondjam meg, az iroda falán megtalálható az 1956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás első díjáról szóló ok­levél. Mit mondjak még az egész éven át tartó érdekes munká­ról? Majd elfelejtettem, pe­dig rámparancsoltak az állo­más munkásai, írjak Buksi 'cutyáról. Buksi kutya az ál­­'omás okosszemű házőrzőjéé? szemfüles éjjeliőre. Mesélik ÍVás idején a tó parton tartóz­kodik s ha netalán arra a te­rületre kacsa vagy gólya té­vedne, Buksi beúszik a vízbe és csaholással űzi el a hívat­lan látogatót. Azért Buksi nincs harag­ban minden gólyával. Sanyi­val például a legjobb barát­ságban élnek. Persze Sanyi gólya Szikszai Babának, a te­lepvezető kislányának is ked­ves játszótársa. Evek óta a telepen él, s annyira megsze­rette a környezetet, hogy tél idején sem költözik melegebb vidékre. Az étvágya egyéb­ként kitűnő. Napi 2 kilo szc­­méthal még csak előételt je­lent Sanyinak. Hát így élnek és dolgoznak: a ntgy sza '' h lász, a sok­­százezer hal, Sanyi gólya és a Buksi kutya. Borzák I^ajos mln­vásá- I Megismerik ugye? Ez itt Sanyi gólya, amint Szikszai Baba kezében lévő tá nyárból jóízűen ebédel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom