Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-15 / 63. szám

A FÉNY EMBEREIRŐL s A T1TASZ tervei Szolnokon és vidéken «— „Nézd szivecském, ez a vacak vasaló megint kicsap­ta az áramot. Most nem tu­dom kivasalni az ingedet és estére is sótétben maradunk. — Próbálj telefonálni a TITÁSZ-nak, hogy jöjjenek ki.” Hasonló beszélgetés nem ritka dolog manapság, regge­lente a férj távozása előtt. A jó férj erre bemegy a hi­vatalába és mondván, csak egy telefon az egész, felhívja a kikeresett számot. Rend­szerint foglalt, de a férj ki­tartóan hívja többször is, mert elvégre ó akar beszélni a TITÁSZ-szal és nem a TITÁSZ vele. Mikor azután sikerül az összeköttetés, be­jelenti, hogy nem ég náluk a villany, címe ez és ez. Jó ké­rem, megnézzük — hangzik a drót másik végén. A férj este hazamenet arra gondol, hogy most, vagy két alkalommal nem olvashatja kedvenc könyvét, mert bizto­san csak két-három nap múl­va lesz jó a villanyuk, ám otthon meglepetéssel tapasz­talja, hogy ég. — Mi az szivem, felgyul­ladt magától? Nem — mond­ja a feleség — itt voltak és megcsinálták. — Jó és gyors munka, — dicséri a Tiszántúli Áram­­szolgáltató Vállalat szolnoki üzemegységének tevékenysé­gét. Bozőki Sándor üzemvezető em51 csak ennyit mond: — A dolgozókért vagyunk és célunk a minél jobb és pontosabb munka. Azután azt is elmondja, hogy éjjel-nappal szolgálatot tartanak. Általában világítá­si zavaróikat jelentenek be és ék igyekeznek a panaszokat még aznap, vagy legkésőbb másnap orvosolni. Éjjel is bent tartózkodik két szerelő, hogy ha az üzemeknél van valami hiba, mindjárt ki tudjunk menni és ha példá­ul valahol beteg van, vagy más fontosabb dolog adódik, a lakosság áramellátásét is’ biztosítsák. — A meglévő hálózatok karbantartása is a mi felia­datunk, >— folytatja Bozőki elvtárs. — Oszlopcseréket, betongyámozásokat eszköz­lünk, ahol erre szükség van. Az anyagbeszerzés teaén fő­leg a vezeték okoz problé­mát, de a beszerzők megpró­bálják „átrágni” magukat a nehézségeken. Általában olyan munkákat helyezünk előtérbe, amelyekhez meg­van az anyag. A nagyobb horderejű mun­kákat inkább az üzemigaz­gatóság végzi, mert nekik van kimondottan építő cso­portjuk is. Itt Gaál György tájékoztat a folyamatban lévő munkák­ról és a jövő terveiről. — Bánhalma és Kenderes között az elavult 20 km-es távvezetékszakaszt újítják fel. Ezzel Tiszaroff, Abádsza­­lók és a környező területek részére üzembiztosabb lesz az energiaellátás. Turkevén nagyfeszültségű leágazás és oszloptranszfor­­mátor készül. Ugyancsak osz­loptranszformátort kap Kun­madaras is. Tiszaföldvár és Cibakháza között a 20 km-es faoszlop távvezetéket vasbetonoszlo­posra építik át és a tiszaföld­­vári rossz feszültségviszo­nyok kiküszöbölésére veze­tékkeresztmetszet növelést hajtanak végre. A tavaszi viliámveszélyeik elkerülése céljából új levezetőket szerel­nek a transzformátorokra. Jelenleg a falvak villamo­sítása nehézségekbe ütközik, mert nincs elég fogyasztás­­mérő készülék; hétköznapi nevén: villanyóra. A hitelke­ret is a tervezettnek 40 szá­zalékára csökkent. — ezért kénytelenek vagyunk „kis cipőben járni ’. Szolnoki viszonylatban mo­dernizálás, felújítás a cél úgy a kis, mint a nagy fe­szültségű hálózatban. A Bajcsy-Zsilánszky úton megerősítik a 3 kilowattos légvezetéket. A Duclos utcá­ban városiassá teszik: vas­oszlopossá építik át a faosz­lopos vezetéket. A 100 kilo­wattos transzformátorállo­mást és a tiszaparti 20 kilo­wattest összekötő betonoszlo­pos gerincvezeték összekötése folyamatban van. A Sütő ut­cában a belváros érdekeit szolgáló falazott transzfor­mátort építenek. A Vili. ke­rületben nagyon mostoha _a feszültség viszony. A Csalló­köz utcában létesítendő új transzformátor segít majd a bajon. Forgó István energetikus az energiaellátásról beszél. — Köztudomású, hogy no­vember, december hónapban egy ha tód részére esett az energiaellátás. Most már el­értük azt, hogy a lakosság részére korlátozás nélkül adunk áramot, és a nagyfo­gyasztókat is ki tudjuk elé­gíteni a velünk kötött szer­ződések erejéig. Oj igények kielégítésére a távvezetékek és a berendezések bővítése volna szükséges. Bíró elvtárs, üzemigazgató elmondja, hogy most van fo­lyamatban az önállósítás. Debrecenből a tröszt csak elvi irányítást ad majd, a pénzügyi munka, a tervhitel felhasználás teljesen önálló hatáskör lesz. Az átszervezés létszámcsökkentést nem hoz magával, mert Debrecenben megszűnik a számlázás és helyette itt alakul számlázási központ. Végezetül csak annyit fűz hozzá, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki takarékos­kodjon az árammal, mert az­zal szenet spórol. Szabó Zoltán II Szolnoki Dohányfermentáló teljesítene elsó negyedévi tervét Megyénk egyik legfiatalabb üzeme, a Szolnoki Dohány­fermentáló Vállalat mind­össze néhány hónappal ez­előtt létesült. Az üzem első bemutatkozása azonban már­is kedvezőnek mondható. Március 14-én délre teljesí­tette első negyedévi tervét. Ezidő alatt IC 000 mázsa, mintegy 25 millió forint érté­kű dohányt dolgoztak fel a fermentáló munkásai és to­vábbítottak r gyárakba, nagy örömére a dohányosoknak. Közérdekű közlemények A Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szakszerve­zete, a Városi Tanács Keres­kedelmi Felügyelősége, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója és az Állami Aru­ház vezetőjével történt meg­beszélés alapján — figye­lembe véve Szolnok lakossá­gának kívánságát és a ke­reskedelmi dolgozók jogvé­delmét — a város területén a boltok nyitvatartási idejét a következő módon szabá­lyoztuk: Élelmiszerek: kétműszakos boltok hétköznap reggel 6-tól este 20 óráig, szombaton reg­gel 6-tól este 18 óráig, az egyműszakos boltok az eddi­giek szerint tartanak nyitva. Szak-boltok: Állami Áru­ház, a 33-as Ruházati Bolt és a 39-es Bőrdíszmű- és Rö­vidáru Bolt hétközapokon reggel 8-tól este 18 óráig, szombaton pedig 8-tól dél­után 14-ig tartanak nyitva. Húsboltok, mind a Kis­­kerhez, mind a földműves­­szövetkezetekhez tartozók nyitvatartása úgy módosul, hogy szombaton este 21 óráig árusítanak és vasárnap zár­va tartanak. A Jászberényi Városi Ta­nács 1957. évi március hó T-én tartott ülésén 5/1957. sz. alatt a piacokról és a piaci helypénzszedésről ren­deletét alkotott. A rendelet március 12-én hatályba lé­pett és azt a Jászberény Vá­rosi Tanács végrehajtó Bí­zót tságának titkárságánál, (Jászberény, lehel Vezér-tét 18, emelet) hivatalos órák alatt bárki megtekintheti Ragó Antal sk., a Szolnok megyei Tanács mb. vb elnöke. ■—■ A törpe robogó három mintapéldánya rövidesen el­készül a Csepel Művek Ke­rékpárgyárában. A minták kipróbálása után megkezdik a sorozatgyártást. —Az idén 200, jövőre pedig 4500 törpe robogó készül Csepelen. — Uj híd épül a Tiszán. Újjáépítik a Kálkápolna és Kisújszállás közötti vasúti ti­szai hidat, amely a háború alatt elpusztult. A tervek szerint az új vasúti híd a jövő év májusára elkészül. A szakma kiváló dolgozója 'YWYWfYYfyfYivwfiYfwwrwYYYYYYYYiwrrYTfYWYYWfrrYYYYYYYYYYi yyyyyyytynyyyyyyyyyyyyyyyyyyyvyjvyyyyyyytyyyyyyynyynyyytytw JULISKA a múlt év tava­szán még copfot viselt. Úgy lingett-lengett két oldalt ez a fényes hajfanat, mint a kis­­cica kunkori farka. Ha sza­ladt azt utcán, ha „paptnacs- Inázott” az árokban, a nagy ugrabugrálásbán csak ügy osapongtak feje körül a mó­­kusfark-copfok. Repülésüket lepkeszámyakként segítette a csinosan megkötött két kövér selyem-masni. Tavaly még gyerekes kon­fliktusai támadtak anyuká­val. így többek közt az új harisnya kiszakításáért. Lab­dáztak a kislányok, kisfiúk az udvaron, ám egyszer a gu­milabda kipattant az utcára. Juliska volt legközelebb a kerítéshez és azért igazán nem lehet megróni, hogy so­kait egy kis kerülőt a kapuig. Eelkapaszkodott gyorsan egy vékony akácfára s arról az ingadozó drótkerítésen át tornázta ki magát a járdára. Közben egy alattomos drót­­hegy felhasította a harisnyá­ját. Anyuka aznap rassz kedvé­ben volt s a dorgálásnak azt a módját választotta, amelv lányoknál a szoknvácska fel­hajtásával kezdődik és puffa­násokkal kevert rimánkodás­­sal ér véget. Szóval Juliska még tfz éves volt az elmúlt tavaszon. MOST pedig — amikor ki­sütött az első tavaszi nap s az orgonabokrok egy-egy hi­székeny ágabogán rügy-mo­soly fakadt, Juliska titokza­tos, mondhatni ünnepélyes arccal állított be nagymamá­jához. Már az is különös volt e mindennapos bekukkantá­sok egyikén, hogy hétéves hú­­gocskájával nem egyszerre torlódtak be az ajtón, hanem Juliska tekintélyes távolság­gal előzte meg Ildikót. Más­kor a kisebbik kislány nagy hangia érvényesült — a me­sék és az ifjú emberek örök igazsága iogán —, de ezalka­­lommal Ildikó majdhogynem meghunyászkodott. Tisztelet­tel függesztette két nagy kék TÓTH ISTVÁN: TAVASZ szemét a nénjére, s engedte, hogy az üljön le az éppen sza­badon levő szép székre. Hirtelen végesza/kadt Julis­ka komolyságának. Látható zavarral küszködve, irulva­­pirulva kezdte oldoznl kerek álla alatt a halvány ciklá­men színű kendő bogját, majd hírtélen lekapta a fejéről. Nagymamája éppen háttal állt ebben a pillantban, csak a félig szégyenlős, félig kun­cogó biztatásra nézett oda. — Nagymamaaa:.. tessék csak erre fordulni! Nagyanyó már csapta Is össze a két tenyerét. — Na még Ilyet! Hát levá­gattátok a copfodat? Juliska pedig a sikertől el­kápráztatva táncolt k&rbe­­körbe s időnként megrázta a fejét, miáltal új frizurája meglobogott és izgalmasan legyintette meg a tarkóját. Közben derült, virult, ra­gyogott, kacagott minden Ju­liskán. Kékebb volt a szeme, gyöngybázfényű a foga, mo­­soiygósabb két zsemíyeképe. Jobb tenyerével is bele-bele­­lgazított körtiajába s villanás­nyira elmerült szemén lát­szott, hogy egy képzeletbeli tükörben ellenőrt!, jól áill-e a bakfis fazon. Szóval megtörtént az első lépés a „nagy-lányság” felé vezető úton. HARMAD-negyednapra rá, este ugrott be a két esi trí nagymamához. A hűgocska már ekkor isimét elsőbbségi jogait élvezte, ö kérte az első puszit, 6 kun éráit almát s 6 ült a szép székre, miután nénjét kényesen letúrta. — Menj innen ..: naaa! Juliskát azonban minden szokatlanul hidegen hagvta. Nem ült le még a sámlira sem. Rövid haját igazítva me­rengett el szeme a falon túli távolba. Kétszer kellett neki mindent mondani, míg odafi­gyelt Sőt — mint akinek váratlanul fejére teanyartn­­totta a kendőt s nagy gond­­redőkkel a homlokán bejelen­tette — Jaj, majdnem kiment az eszemből... Pedig fontos ügy, él kell Intéznem ... Át­szaladok már ehhez, a Marci­hoz. Jaj, mennyi bajt csinált ez nekem. Ekkorra már hevesen lé­legzett, nagyon izgatott volt Juliska. Két bog helyett hár­mat is kötött a kendőcsücsök­re és magyarázott, magyará­zott százhuszas tempóban. — Jaj, ez a bolondos Manci azt akarja most csinálni, hogy majd az a fiú, aki szóval..; hogy neki nem kell. majd úgy csinálja, hogy találkozzunk... szóval az a fiú az ő szeretője s át akarja adni nekem, mert aszongya úgyis engem nézett, mikor a múltkor a másik ol­dalba ment és ráugrott an­nak a Füzesinek a hátára, aki olyan szeplős.., Nagymama és a nagybácsi csak lesett egymásra. Mi van ezzel a kislánnyal? Érdeklő­désre már nem volt idő, mert Juliska ki viharzott és eltűnt a sötétben; A HŰGOCSKA bölcs meg­értéssel figyelte nagymamáik csodálkozó arcát s mellére hajtotta fejét. Időnként fel­kapta a tekintetét s dűlőn gél­tette izegésével a széket. Lát­szott, küzkődik magával. Ad­jon-e felvilágosítást nénje furcsa viselkedésére, s ezzel egy kicsit el !s árulja, vagy pedig hallgasson s akkor csatlakozik Juliska titkos céljaihoz. Az idősebbek iránti tiszte­let nagyobb volt a kétcsérté­­kű betyárbecsületnél — per­sze ezt a felnőttek inkább ka­­jánságnnk. irigységnek neve­zik. Ildikó józanul, tömören s mivel 5 a kitűnő tanuló a családban — kissé fitymálód­­va táiékoztatott. — Az a Gyenes egv fiú. Manci szeretője. Azt mondta máma Muci Juliskának, hogy holnap menjenek el a matiné mosáelőadásra, ott lesz Gye­nes is és akkor majd úgy csinálnák, mintha véletlenül találkoztak volna és bemutat­ja Juliskának és neki nem kell többet;;. ó — vetette közibe lenézően a kislány. — Éntőlem megku. kúlhatna minden fiú.;. Az iskolában is mindig elszalad­nak arra. ahol a mi vécénk van. de igazán olyan hülyék... Juliskát is úgy szólítják, hogy „Gyenes néni”. Olyan szemtelenek, mindig odakia­bálnak, ha kimegyünk ... Én inkább tanulok, tőlem oszt lehetnek a fiúk... — szö­gezte le olyan hidegen Ildikó, hogy már tényleg nagyon ki­lógott az irigység lólába. EZALATT már vissz* is tért Juliska. Ismét nagyot só­hajtott, mint akinek nagy kő esett le a szivéről. Piros képe csak úgy tündökölt a boldog­ságtól. — Elintéztem. Ildikó egészen lecsúszott a székről és csak a könyökével támaszkodva lógott a szélén. Sötéten vizsgálta néniét. Nagymama pedjg illemből megkérdezte. — Mit Intéztél el. Julis­kám? Juliska elnevette magát, fis ebben a tizanegyéves kis­­lánynevetésben annyi messzi­ről örökölt rőlség vol\ hogy a felnőttek lopva egymásra pislogtak. —■ Úgy Is tudom, hogy Ildi­kó mindent elárult, míg oda­voltam. Erre igazán nem lehetett mit mondani, ő ezt meg is értette, ezért úgy referált, mint akik már mindenről tudnak. *— Azt akartam Mancinak mondani, hogv nekem nem kell * szeretője... De azért csak elmegyünk a moziba. Csak nem leszünk bolondok itthon mardni, . .c * Gyenes is ott lesz.;; Jujj, nem tu­dom, mi lesz ebből, úgy izgu­lok ... * A tavasz minden évben el­jön.., Rövidesen megkezdődik a Nemzetközi Vöröskereszt adományainak osztása A Magyar Vöröskereszt Szolnok Városi Szervezete az elmúlt években az Országos Központ és a Megyei Szer­vezet iránymutatása alapján sok szép és áldásos feladatot hajtott végre. Talán elég, ha röviden utalunk az első­segélynyújtó tanfolyamokra, az emlékezetes egészségügyi ankétok megrendezésére, a véradók felkutatására és szer­vezésére. A városi szervezetre mo6t ismét nagyjelentőségű akció lebonyolítása vár. A Nemzetiközi Vöröskereszt a me­gyei szervezeten át figyelemreméltó ruhanemű-, takaró-, és tejpormennyiséget juttatott a város rászoruló lakói szá­mára. Az országos központ intézkedése szerint városunk­ban egy erre a célra felkért 7 tagú bizottság végzi a szét­osztást. A bizottság tagjai: a városi tisztiorvos, aszoc. elő­adó, egy pedagógus, egy színművész, s a Fűtőház, a Jár­műjavító és a Papírgyár egy-egy dolgozója. A legnagyobb körültekintéssel készülnek az adományok szétosztására. A Nemzetközi Vöröskereszttől eddig beérkezett anyag válo­gatása és leltárbavétele már megtörtént. A juttatásnál el­sősorban a szociális gondozottak, a sokgyermekes csalá­dok, a betegek, elhagyott öregek jönnek tekintetbe, de minden beérkezett kérelmet helyszíni környezettanulmány alapján felülvizsgál a bizottság és dönt a juttatásról A Vöröskereszt szolnoki szervezetének lelkes, áldozatos ak­tívái elindultak felmérő útjukra, s március 19-én. kedden már meg is kezdődik a kiosztás. A rend biztosítása, a fölösleges torlódás elkerülése céljából a bizottság előzete­sen és folyamatosan értesíti az érdekelteket az átvétel napjáról, órájáról. Kemény László, az elosztó bizottság elnöke 'hUkóú bt fejtrágyázzunk TAPASZTALATBÓL tudjuk, hogy jó termésre csak akkor számíthatunk, ha a növényt meg­felelően ellátjuk a szükséges tápanyagokkal. Különösen fon­tos a nitrogén tápanyag pótlása, az e célra igen bevált pétisó műtrágyával. Elsősorban akkor szükséges fej­trágyázni, ha az őszi vetés rossz elövetemény (kalászosok, kuko­rica, stb.) után következett. Ak­kor is fejártgyázzunk, ha a talaj tápanyagban szegény, vagy nem volt elegendő Idő a jó talaj elő­készítésre, továbbá, ha később vetettünk, s emiatt a növény nem tudott kellőképpen megerő­södni. Ugyancsak szükséges a tavaszi fejtrágyázás, ha a vetés felfagyott. A fejtrágyázást már február végén végezzük el és amennyi­ben a talaj megfelelően szikkadt, utána fogasoljunk. A műtrágyát nem szabad nedves, deres, har­matos növényre kiszórni, hanem csak akkor, amikor a talaj Jól felszikkadt és a vetésre károso­dás nélkül rá lehet menni. A fo­gasolást pedig akkor végezzük, amikor a talajfelszín annyira megszikkadt, hogy a fogas nem tesz kárt a vetésben. mennyi pétisót szórjunk ki fejtrágyának? Sok esetben a fejtrágyázás azért nem volt eredményes, mert kevés pétisót használtak. 40—50 kilogramm pétisó nem ele­gendő a kívánt hatás elérésére; Ez a mennyiség csupán a kez­deti fejlődés megindítását segíti; így nem marad a növénynek ép­pen a legkritikusabb időben, a megkötés idején elegendő táp­anyag. Nem is beszélünk arról; hogy 40—50 kilogramot nem is lehet 1 holdra rendesen; egyen­letesen kiszórni. Ezért legalább 100 kilogramm péösőt használ­junk, hogy komoly eredményt érhessünk el. Ennek egyik részét kora tavasszal, másikat pedig szárbaszökés előtt szórhatjuk ki, de mindkét esetben utána foga­soljunk. A pétlsó hatására a gyomok Is erőre kapnak úgy, hogy a hasz­nos növényt teljesen elnyomhat­ják, ezért a vegyszeres gyomir­tásról Is gondoskodni kell. A ga­bona teljes bokrosodásakor, Il­letve szárbaszökés előtt — ápri­lis közepétől május közepéig — permetezzünk Dikonirt vegysze­res gyomirtóval. Katasztrális hol­danként egy kilogramm Dikonirt szükséges, melyet folyamatosan 400 liter vízben feloldva a hasz­nálati utasítás szerint permetez­zünk ki. Miniatűr áramforrás Az atomreaktorok mellék­termékeként keletkező rádió­­aktív izotópok felhasználásá­ra széleskörű kutatómunka folyik. A rádióaktív anyagok energiaforrásként is tekin­tetbe jönnek. — Az így nyerhető energiamennyiségek ugyan nem nagyok, de igen hosszú ideig rendelkezésre állnak és ezért bizonyos kü­lönleges célokra nagyon meg­felelnek. R. Miller, az ame­rikai El gin-társaság kutató laboratóriumának vezetője miniatűr áramforrást dolgo­zott ki órák hajtására. — Üzemanyaga a prometeum 147-es béta sugárzó izotópja, amely az uránium hasadási terméke. A sugárzást fény­eiéin alakítja át villamos­sággá. A rádióaktiv villamos­­élem sugárzásvédelmet nem igényel, mert a béta-sugarak áthatoló-képessége csekély. Az órák pontos járását nagy mértékben javítja a rendkí­vül egyenletes, a hőmérsék­lettől teljesen független ener­giaszolgáltatás. Mesterséges drágakő Mesterséges drágakőgyár­tás folyik a Német Demokra­tikus Köztársaságban, a Bit­­terfeldi Elektrokémiai Kom­binátban. Az üzem kétfajta drágakövet állít elő nagyobb mennyiségben, nemes spinel­­leket és nemes korundokat. Mindkettőnek az alapanyaga rendkívül tiszta aluminium­­oxid. A drágaköveket egyen­ként növesztik 2090 C-os kis kályhákban, a növesztés tar­tama 3—4 óra. A kész nyers­kő körülbelül 40—50 mm szé­les, 20 mm vastag darabok­ban kerül ki a kályhából. Az ékszerek céljára készülő da­rabokat kis mennyiségű fém­oxid adalékokkal színezik.­­Iparikristályok készülnek az óraipar, műszeripar, hang­­technika és híradástechnika részére. Az üzem az elmúlt évben körülbelül ’ 1 tonna mesterséges drágakövet ex­portált. 1957. március 15, % Nádas Bertalan ko­vács. „A szakma ki­váló dolgozója”, hat éve dolgozik a Tö­rökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gép­gyárban. A legkivá­lóbb szakmunkások közé tartozik, őrá bízták az exportra készülő szénarend­­rakó gépek főtartói­nak kovácsmunkáit. eP

Next

/
Oldalképek
Tartalom