Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESCLJtiL\i ARA: M) t ILlttc. U. évi. ju-ou, I9a1. uuítioi 1. csuuntok. ^A».^AA^AAAAAAAAAAAááAAAA**ááááááÉÉá*ál AZ MSZMP SZOLNOK HEGYEI KI NÓKSEGF ÉS \ HEGYEI T4N4C8 1,4 PJ 4 Mii Az üzemi pártszervezetek és a termelés kérdései ítélet Bézi Sándor és társai ügyében TffTTTfTTTTTTff MERRE TARTUNK? Martfűi híradás I Zúgó gcpek, kes/.uló lábbe­­| Ilk. dolguk után siető embe ; rek. Így lehet újból jeüemez­­| ni a nagy tiszuparti cipőgyá­­í rat. A teirnieles újból a régi, | s valószínű a tavaszra a gyár { új érdekes gyártmány okkal ♦ lepi meg a vásárlókat. | Az embereik niar nem ül­­| nek fed holmi fecsegesnek, • suttogó dajkameséinek, A 1 nőimalis élet kialakulásának biztató jele ez. Néhány adat pedig. élénken bizonyítja, * hogy egyre jobban kiterjed az emberek szemhatára, mind i többen ismerik fel a kommu­­} nisták igazságát. Már több | mint 200 tagja van a helyi g pártszervezetnek, holott is-I* meretes, hogy a sáncfalak mögött spekuláló hetekkel ezelőtt még tuzzel-vassai igyekeztek minden kommu­­. nista kezdeményezést elhall­­; gattatni. — Mintegy ötszázan > rendelték meg a pártsajtót s ; egyre több áruspéldány fogy. * A „Nők Lapja1’ újból a régi közkedveltségnek örvend. A pánt igazsága, melyet a sajtó ! tolmácsol, mindjobban ki­­l gy'm'álja a fejekből a rágal­­* makat, uszítást, melyet az el­­jlenforrsdalom hín'ett el. I Az üzem udvarán kívül is «szorgos munkáskezeik tevé­kenykednek. Csakhogy itt bőr cs gumi helyett téglával és malteroskanállaJ foglalatos­kodnak az emberek Épül a grandiózus kulturház, a ke­­rékpárgarázs, magasodnak az új otthonok falai. íavoszra készül a téglagyár Hiába erőlködik a március eleji hideg, a téglagyáriak tettvágyát már nem tudja megtörni semmi. A szárító­­színek csendjét kiskocsik zör­gést veri fel. Fiatal lányok, férfiak gondosan összegyűjtik a múlt évről visszamaradt égetésre váró téglákat. A fél és háromnegyed--® darabok is kemencébe kerülnek — mond­ván: azt az alapba jól fel­lehet használni. Szerelik, javítják a gépe­ket, s kint a bányákban már előkészítik az építőanyagnak való jó sérgafó’det. A hónap végén el is kezdődik a tégla­gyártás s ha minden jól megy a jövő hónapban már cserepet is készítenek. S hogy teljes legyen a tég­lagyári harmónia, el kell árulni, hogy mindenki elége­dett a fizetésemeléssel. Csak egy do'got szeremén "k még nvélbeütni — a szolgáltatást. Úgy mondják: pékek kenye­ret kapnak, másutt cukrot, jó volna ha mi építőanyagot kapná: k. Jóformán mindenki építeni szeretne: Csurgó La­jos, Fodor Ferenc, Szőke László, Barna Lajos. S azt is edárulták mit szeretnének: — ezer darab téglát és ugyan­ennyi cserepet évente. Már a pái tszervezet is foglalkozik a kérdésükké! s remélik biztató válas2it kapnak. Új mesterséges megtermékenyítő állomás Igen, ez létesül a Héki Ál­lami Gazdaság martfűi üzem­egységében, Már meg is ér­kezett három fajtiszta apaál­lat, melyet újabb három kö­vet. Az új állomáson beharo. tóriumot is szerelnek fel. Az állomás nyolc üzemegység igényét elégíti majd ki. Felkészülten várják itt is a tavaszt. Befejezés felé köze­ledik az a 40—45 hold szántás is, mely az októberi esemé­nyek miatt húzódott át erre az évre. A melegházakban már földbe tették a paprika, karalábé, karfiol magokat. — Újból hozzákezdenek a pri­mőráruk termeléséhez. — G. E. — 1 Duna íe'sö és a Buda* pes alatti sza ászát szabályozza* az idén A Dunának a felsőbb kaszáról magával hozott hor­daléka javarészt Pozsony és Gönyü között rakódik le. En­nek következtében a meder­fenék állandóan emelkedik» Az árvízszint emelkedése el­len csak úgy lehet védekezni, hogj annyi hordalékot eme­lünk ki, mint amennyi lera­kodik. Most, a csehszlovák vízügyi szervekkel egyetértésben a magyar vízügyi szervek elha­tározták, hogy ezen a Duna- S7akaszom évente egymillió köbméter hordalékot kell ki­emelni. Ez több, mint ameny­­nyi — a megfigyelések sze­rint — évente lerakódik. A munkára, melyet a csehszlo­vákokkal együtt végzünk, már az idén sor kerül. A másik folyamszabályo­zási munkát, a hátfői gázló­nál végzik majd. A hátfői gázló megszünteté=ére ezen a szakaszén kereszt sát-soroza­­tot építenek. Ezzel szűkítik a Duna-medret, hogy erősebb legyen a víz sodra és így meg­akadályozzák a homok lera­kódását, illetve elősegítik, hogy a víz nagyobb sodra el­mossa a lerakodott homokzá­tonyt. (MTI), Hogyan készül és milyen less a jászberényi Petőfi Tsz idei terve ? •el készültek — r^ndszerin’ -reálisak voltak, nem való­sították még őket és sokszor 'gész éven által valamelyik róasztal fiókiában porosod­ik, tehát nem volt rájuk zükség. Mondani sem kell, hogy izeket az érveket egytől egei" meg lehetett cáfolni. Nem­­-sak a szakemberek, hanem 8 ‘apasztalt gazdák is arra az álláspontra helyezkedtek ho°y mezőgazdasági nagy. üzemben A tervkészítés hívei vi­szont azzal már egyetértet ek, hogy a régebbi, bürokra­tikus módszert el kell vetni s tényleg a szövetkezet gaz­dái határozzák meg, hogy mit akarnak csinálni. A szaktu-Külföldi hírek Moszkva (MTI.) A Szovjet -Az utóbbi hetek, hónapok gazdasági vonatkozásban bt zonyos enyhülést hoztak. Ma már senki sem tél az uUlació tói, pedig alapoß okkal várható volt. Nem tűnik olyan ag gasztónak a munkanélküliség sem, mint egy hónappal ez előtt, mert a kínálat mellett egyre jelentősebb a munkás kereslet, s néhány hét múlva egyetlen embernek sem lesz nek kenyérgondjai, aki nem válogatós a munkában. Gazdasági helyzetünk azért javult ilyen jó iramban mert a Kormány hatalmas erőiket osszp ntosi lőtt arra, hogj meginduljon a termelés a népgazdaság minden ágaban egyik üzem sem maradjon tétlen azért, mert a másik tenné kére kénytelen varrni. Az első jelentős lépést — a teljesütemű termelés meg indítását — tehát megtett -k már a gazdasági talpraáliitái érdekében. Ezt azonban feltétlenül követru kell újabb in tézkedéseknek, melyek mar aPuszta termeiesen kívül más célokat is maguk elé tűztek. S itt elsősorban a munka gazdaságosságáról van szó mely az utóbbi hónapokban komoly aggodalomra adót okot. Ugyanis nem mindegy az, hogy milyen költséggé gyártjuk az árukat, hogyan alakul a termeiét, és bér szín vonala. Az utóbbi hónapokra általában az jellemző, hogy a bé rekkel együtt nem emelkedik a termelés — mert üzemelni többségében olyan bérezési formákat alkalmaznak, mei; jóformán független vagy alig függő a termelékenys gtőL 1955-höz viszonyítva az egy munkásra jutó forír tbai számított termelési érték például 23 százalékkal csökkent Ugyanakkor az átlagkereset 13,6 százalékkal növekedett de cemberre. Ábrázolja a kirívóbb eseteket néhány példa: 'S» Egy munkásra Jutó Alán ke; eset Havi bér term. 195-höz kép. lS59=*10u'/i Ft. Vegyiművek 79,7 112 1.343 Járműjavító 82,9 104 1.137 Cukorgyár 94,5 128 1.264 Apritógepgyár 62,8 103 1 138 Tehát a példaképpen felsorolt négy legnagyobb üze műnkben, s természetesen még más vállalatoknál is, a tér melékenység rovására növekedi ek az átlagkeresetek, a hav bérek. Ez arra vall, hogy a normákat felváltó külonfét bérrendszerek nem váltak be, men károsan csők Ken lőtte, a munka intenzitását, nem ösztönöztek a munkaidő ki használására. Hiba volna ebből azt a következtetést levői m, hogy i bének emelkedése ellen akarunk szóim, vagy a régi nor mákkal az intenzitás megnem engedett nívóját Kívánjuk Erről szó sincs. A párt és a kormány célkitűzései közöl szerepel az átlagbérek, az egy keresőre jutó berek összeg szerű emelése. Ez ellen senki sem tehet és senki sem agáiha; Csupán arról van szó. hogy a bérek növekedését reáli san alá kell támasztani minden üzemben, minden vállalat nál a termelés megfelelő növelésével. Ellenkező e.-,etber lassan vagy gyorsan, de biztosan a gazdasági összeorrüái felé közelednénk. A termelékenységnek rém lassúbba vagy ugyanúgy kell növekedni, mint a béreknek, hanem ; népgazdasági fogyasztás és felhalmozás sajátos tői vénye szerint kifejezetten gyorsabban. Ha a termelékenység hu zamosabb ideig nem szárnyalja túl a bérek emelkedését, a: azzal jár, hogy lassan lehetetlenné válik a népgazdaság fej lődése, újabb üzemek, beruházások építése. Ezt nem akarhatja senki. Világos, hogy tulajdonkép pen magunknak ártottunk, mikor a termelékenys g csőkké nése, illetve alacsony színvonala mellett túlságosán felhaj tottuk a béreket. Gazdasági talpraálütésünk most következő szakaszé ban tehát nem az az elsőrendű kérdés, hogy növek d ek ; bérek, hanem az, hogy a keresethez képest hogyan emel kedik a termelés, illetve a teimelékenység. A Megyei Mezőgazdasági Gépjavitó például az e'múl évben, megelőzve a többi üzemeket, kb. 1.380 forintot tize tett havonta fejenként átlagosan. Ez az 1955-ös évhez ké pest hozzávetőleg 21 százalékos emelkedésnek felel meg. — Ugyanakkor azorban a termelékenység — az előző vhe képest — 38 százalékkal emelkedett. Tehát a termelékeny ség túlhaladta a béremelést Ezek szerint meea’apozitt vol a bérkiadás — noha megállapított órabérek itt sem voltak reálisak. Ugyancsak nem engedték el a gyeplőt a B tor gyárban, a Mezőgazdasági Gépgyárban és más üzemekben betartották azt a büntetlenül meg neue szabó uh hogy a bérek mögött termelésnek, a béremelkedés mögöt terme’ékenvs'grek kell lenni. Persze egy üzemünk sem volt mentes a ktsebb-na gyobb bérfegyelmezetlenségtől. Azonban ennek most má: erélyesen véget kell vetni. Be kell látni, hogy rossz n-ány ban tartunk ha az utolsó hórapok útján akarunk továbl járni. Most. hogy az üzemek teljes iramú termelése többé kevésbé biztosítva van meg kell tennünk a második lépes a helyes bérgazdálkodás az ösztönző bérrendszerek k a'akí tása felé még akkor is, ha az első pillantra nem látszil könnyű és népszerű feladatnak Fel kell számolri azokat < hibás, demagóg teljesítménybéfellpnes nézeteket a bér é gazdas^apolidkaban, amelynek a munkások, gazdasági ve zetők ég szakemberek tekintélyes része akarva, akaratlanu behódolt az utóbbi hónapokban. Palatínus Megalakult az állami gazdaságok kereskedelmi irodám Az állami gazdagok áruérték»sítési és beszerzési munkájának könnyítésre -s eredményesebbé té’elére a gazdasági bizottság elvi hozz jmuksa a ap’án a fel mű­­vel'sügy rrinis-' e- m~sarkította az á”ami gazdaságok kereskedelmi irodáját ^ iöv őb n íz iroda szervezi és irá­nyítja az állami eazda ágok terményeinek, termékeinek belfö’d és export értékesítését, továbbá közreműködik a gazdaságok anyagbeszerzésében, (MTI). | Moszkva (MTI.) A Szovjet - | unió Minisztertanácsa hatá­­? rozatot hozott a közelmúlt­• ban elhunyt V. A. Malisev, a í kiváló szovjet gazdasági ve­­j zető emlékének megörökíté I séről. A határozat szerint i Ma1isevröl nevezik él a har­♦ kovi közlekedési gépgyárat, s ; a gyárban felállítják mell­* | szobrát. 1 i Srinagar (MTI.) A Reuter tjelentése szerint Baksi Ghu- Jlam Mohammed kasmiri mi­­{nlszterelnök kormányon lévő • nemzeti kongresszus pártja |— amely támogatja Kasmír í csatlakozását Indiához — többséget kapott a választá­sokon. A két legnagyobb ellenzék párt, amely népszavazást kí­ván a kasmiri kérdés eldön ésére. txvjkottálta a válasz ‘ásókat és így a Nemzen t<ongrecS7.u? Pán eddig 3P mandátumot szerzett. Ezzé! abszolút többségben van a 75 mandátipnos nemzetgyűlés­ben. A még be nem töltőt mandátumok sorsát március második felében döntik el. • Dublin (MTI.) Az ír Köz­társaság lakossága kedden az urnák elé járult, hogy meg válassza az új alsóházat és eldöntse, hogy ki alakítson kormányt. • Moszkva (MTI.) A TASZSZ közli: 1957 február—már­ciusában Moszkvában tár­gyalások folytak a szovjet é;t lengyel küldöttség között a szovjet—lengyel államhatár­nak a Balti-tenger közelében haladó szakasza kijelöléséről A tárgyalások baráti légkör­ben folytak és 1957 március 5-én a szerződés aláírásává’ fejeződtek be. A szerződés szerint a Szovjetunió és a lengyel Népköztársaság kö­pött jelenleg meglévő állam­határnak a Ba’ti-tenger kő zeléb©n haladó szakaszát- 1957-ben a helyszínen jelö lik ki, (MTI.) iás és a józan előrelátás győ­zedelmeskedett. Ma már Szolnok megyében eldőlt a vita és nem is találunk olyan közös gazdaságot, ahol terv nélkül akarnának gazdál­kodni. Más kérdés azonban, hogy milyen legyen és hogyan ké­szüljön a terv. Van olyan ter­melőszövetkezet, ahol vala­mennyi tag véleményét, ja­vaslatát figyelembe vették. A szövetkezeti demokráciá szem előtt tartva ez a mód­szer a leghelyesebb. Más kö­zös gazdaságokban a tagok a mezőgazdászokra bízták en­nek: a nagy munkának elvég­zését. A jászberényi Petőfi Tsz 'agjal közgyűlést tartottak ott megbeszélték a legfőbb Irányelveket, majd határoza­tot hoztak, amely szerint a termelési terv összeállítását a mezőgazdászuk végezze. Ezzel a határozatta] is elismerték a% a »ró­tta ni us szaktudását és kifejezésre juttatták azt is hogy igénylik és számítanak a szakember segítségére. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen lesz a Petőfi Tsz idei terve. Lényegesen egysze­rűbb és könnyeiben áttekint­hető. Tehát nem olyan, min­­régebben volt. Nem töltenek ki annyi rubrikát, nem hasz­nálnak fel annyi papírt, mint máskor, a legfontosabb célki­tűzéseiket mégis megjelölik. Legfontosabbnak tartják gyökeres változást teremteni az állattenyésztésben. Erre egyebek mellett az is ösztönz' őket, hogy az elmúlt években g zdaságukban nem volt ki­elégítő az istállótrágyázás Van olyan földt rület, amely már mintegy 10 év óta nem kapott trágyát. Hogy ez a tarthatatlan állapot megszűn­jön, a jószágállományt szám­szerűleg is gyarapítják. Je­­enleg 30—35 számos állattal rendelkeznek. Ez évben ezt 'egalább 15-tel növelik. De ''ngyan? Az állatállomány emelé-é ek lehetőségét nagyon he 'yesen a takarmányalap biz tosításával kezdik. A meglévő 27 hold lucerna és vöröshere ‘erületükhöz újabb 10 hold ucemát vetnek. Ezenkívül már a termelési fervben meg­határozzák, hogy mikor és milyen módon végzik a ka­szálók és a legelők javítását. Tervükben jelentős helyet foglal el a szerződéses terme* 'és. Eddig 15 hold szöszös­­bükkönyre, 10 hold somkóró­­magra, 5 hold cukorrépára szerződtek. Termelnek ezen­kívül 16 hold dinnyét. Érdemes figyelmesen nyo. mon kísérni a folyamatot: Láthatjuk, hogy a Petőfi Tsz •agjai egyszerűsítették ugyan, de nem tették sab'onossá a tervet Az idei célkitűzéseik össze­függésben vannak egymással, kihatásaiban mutatják meg a gazdálkodás irányát Erre még a laikus is könnyen rá­­iön. Láthatjuk, hogy az állat­­tenyésztés jelenlegi helyzetét akarják elsősorban megjaví­­tani, hogy több legyen a be­vételük, de azért is, hogy óbb istállótrágya legyen és a elhanyagolt földek talaj­erő visszapótlásáról gondos­kodhassanak. Nem feledkez­nek meg azonban arról sem, hogy az állattenyésztésben — amikor a számszerű növelés­­mi is szó van — csak akkor beszélhetnek tényleges' ered­ményekről, ha lesz elegendő ‘akarmány. Éppen ezért nö­velik a lucemavetés területét é» törődnek a kaszálók, a le­gelők karban tartásával. Ezzel az egv példával érzékeltetni 'ehet, hogy a tervben megta­­áljuk az összfüggéseket.­F végül. Itt most a Petőfi Tsz tervének csak néhány Vmtosabb részéről van szó. A szövetkezet gazdái azonban -agyon helyesen az elmúlt éveit tapasztalataiból is átvet­nék azt, ami jó. Javasoljuk még, hogy tervük, a termelés "gyes ágainak pénzügyi kiha­tásait is mulassa meg. Ez :gen fontos, mert tudomásunk zerint a Magvar .Nemzeti Bank csak az ilyen termelési ♦ervekre fnlvósft e’öleset vagy hitelt. Erről ne feledkezzenek meg egyetlen közős gazdaság-* ban sem. ien? nélkül nem fehet gazdálkodni. A közös gazdaság tulajdono­sainak már az év e'ején tud­niuk ke’l, hogy mikor mii sinálnak. ho! mit termelnek ás ami a legfcn’osabb, előre ■zámításokat kell végezniök a ''evételek miatt Is. Jegyzetek a termelekenységrőilA ciPöiíyárban • | Hetekkel ezelőtt egves he­lyeken még azon vitatkoztak {hogy legyen-e vagy sem a {'ermelő'zövetkezetnek terve {Az „ellenzékiek” legnyomó jsabb érvként az elmúlt évek ihürokratikus és a va’ó é’ettő g i kszor nagyon távol álló ter­­|vezésre hivatkoztak, mond­­• ván. hogy a szövetkezeti gaz­­|üák énoen emiatt viszolyog |nak mindenfajta „bürokrá ['’iától”. Felhozták még azt is ho'gy az üzemtervek — mi­után nem a tagok részvételé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom