Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-07 / 56. szám

Az üzemi pártszervezetek és a termelés kérdései Az MSZMP üzemi szerveze­tei megyénk minden terme­lő üzemében megalaku'tak A pártszervezés mellett előtérbe kerül, hogy miként foglalkoz­zanak a kommunisták a ter­melés kérdéseivel. A pártszer­vezeteknek ez most nagy gon­dot okoz,nagyfokú a bizony­talanság. A régi. helytelen módszerek még megvannak; az új módszerek még nem ala­kultak ki. A pártszervezetek vezetősége és tagsága előtt még sem világos, hogy a régi­ben mi volt a jó és ml volt rossz. Emellett azt is látnunk kell, hogy a gazdaságvezetők és a pártonkívüli dolgozók fi­gyelik a pártszervezetek mun­káját, egyesek bizalommal, mások bizalmatlanul. Úgy vél­jük. az előbbiekben említett hasonló gondolatok foglalkoz­tatják a termelő üzemekben működő pártszervezeteket — mind az ipari, mind a mező­­gazdasági üzemekben. Tehát hogyan, miként induljanak meg a munkával, hogy el ne kövessék azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években a pártszervezetetet. a kommu­nistákat elszakították a töme­gektől. Az üzemi pártszervezetek­nek sok nehézséggel kell meg­­birkózniok. Elsősorban be kel] indítani a rendszeres pártéle­­tet, másodsorban pedig a ter­melésben napról napra újabb problémák, nehézségek buk­­kanak fel, ezért néhány elvi kérdést tisztáznunk kell. Abból kell kiindulni, hogy ú. n. „tiszta pártmunka“ nin­csen. A pártmunka nem ön­célú. A párt feladata: a dol­gozóknak segíteni abban, hogy á többtermelésen keresztül egyre jpbb módban éljenek. A kommunisták nem lehetnek közömbösek az iránt, ami kö­rülöttük történik, a dolgozók között élnek, tehát foglalkoz­nak kell — amennyiben igazi kommunistáknak érzik magu­kat — azok nevelésével és a termelés problémáival; Ahhoz, hogy országunk gaz­dasági alapja növekedjék és biztosítva legyen a dolgozók jólétének emelése — termelni kell. A termelést és a politikai munkát elválasztani gyónástól még készakarva sem lehet, ez csak frázis. Vajon azok. akik art vallják, hogy a „pártszer­vezet ne foglalkozzon a ter­melés problémáival’’, hogyan akarnak politikai munkát vé­gezni? Meg tudják-e magya­rázni dolgozó társaiknak, hogy miért van szükség a termelé­kenység fokozására, az önkölt­ség csökkentésére, a takaré­kosságra. a munkafegyelemre, stb. Ma ezekről beszélni *— ahogy -n mondani szokták — nem „népszerű“. A kommu­nistáknak mégis beszélni kell róla! Miért? Hát elképzelhe­tő-e, ahol selejtes árukat gyártanak, nincs megszervez, ve a munka, fegyelmezetlenség van, magas az önköltség, vagy 1 kh. területen 5—6 q gabonát és nem 10—12 q-t termelnek, az anyaggal, pénzzel nem ta­karékoskodnak. több munka­bért fizetnek ki. mint a gyár­tott vagy megtermelt áruk értéke, stb. hogy a dolgozók jóléte emelkedhetik. az ország gazdagsága növekedhetik? — Teljesen elképzelhetetlen! Kü­lönösen nem képzelhető el a szocialista társadalomban. — ahol a termelő eszközök dönte többsége a társadalom tulaj­donában van; Az előbb említettek, tűnje­nek bár „hálátlannak“, u. n. „népszerűtlennek’’, de a dol­gozó nép érdekét szolgálják. Éppen ezért a kommunisták­nak. bármilyen területen is dolgozzanak. foglalkozniok kell a termelési problémák­kal. Ha az üzemekben többet jobbat termelnek és olcsób­ban, ebből csak a dolgozó népnek van haszna. A növek­vő termelésnek pedig közvet­len anyagi kihatása van min­denegyes dolgozóra. Ez az alapja a jólét emelésének. Ki nem akarja ezt? Ezt csak a dolgozó nép ellenségei nem akarják! A munkások akar­ják! A termelés politikai és gazdasági jelentőségét a kom­munistáknak kell munkatár­saiknak nap mint nap meg­magyarázni. Ezért az üze­mekben a pártszervezeteknek és minden egyes kommunis­tának állandóan figyelemmel kell kisémi a termelés mene­tét és a dolgozók problémáit. A pártszervezet tagjai pél­dául ha azt tapasztalják az üzemben, hogy a termelés egv egy műhelyben szervezetlen — akkor taggyűlésen, vagy pártcsoportértekezleten meg­beszélik s javaslatot készíte­nek a szervezetlenség meg­szüntetésére az igazgató és a munkástanács részére. Egy­ben határozatot hozhatnak ar­ra is, hogy azon műhelyrész­ben a kommunistáknak mi­lyen feladatokat kell megol­dani. Számtalan esetben elő­fordulhat az is, hogy egy­­egy dolgozónak valamilyen problémája van. A kommunis­ták figyeljenek fel rá, adja­nak segítséget, tanácsot a munkástársaiknak. Ezt szeré­nyen, nem nagyképűen keli végezni, nymodon a kommu­nisták munkatársaiknak segí­tőjük. tanácsadójuk lehetnek és bizalommal fordulnak hoz­zájuk. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben igen sok vita van a bérek, a normák, stb. körül is. Az ilyen esetekben helyes ha a kommunisták foglalkoz­nak a bérezés kialakításával, a normák, darabbér rendezé­sével, stb. E téren sok panasz és igazságtalanság van szá­mos termelő üzemben. A párt­­szervezet kommunistáinak a szakszervezettel, a munkás­­tanáccsal és az igazgatóval gyüttesen kell ezeket a nehéz­ségeket megoldani. Az üze­mekben semmiféle hiba nem származik abból, hogy ha az u. n. „kényes kérdések“-et nyiltan és őszintén megtár­gyalják a kommunisták, maid a munkátanács a szakszerve­zettel együttesen munkás­­gyűléseken és kérik a mun­kások segítségét. Az üzemi pártszervezetek­nek nem kell focSaflkozniok a termelés részletes problémá­ival, hanem az alapvetőkkel, mint például a tervek teljesí­tése, a termelékenység foko zása, a fegyelmezetlenség megszün*etése. az önköltsé­gek csökkentése stb. 0 termelés részletes problémáival való foglalkozás a munkástanácsok feladata Ebben segítsenek a mun­kástanácsoknak a kommu­nisták. Az üzemi pártszervezetek­nek gondosan ügyelni kell ar­ra is. hogy a nap mint nap felbukkanó problémák, javas­latok közül el tudják dönteni — melyek a helyesek és me lyek nem. Természetesen ab­ból kell kiindulni, előbbre vi­szi-e a szocializmus építését, vagy sem. Ügyelni kell arra is, hogy a szakszervezet és a munkás­­tanács munkáját ne vállalja magára. Segíteni kell a szak­­szervezetnek is. a munkásta­nácsnak is, hogy azok fel adataikat sikeresen megold­hassák. A pártszervezet feladata hogy a szakszervezet és a munkástanács helyes kezde­ményezéseit támogassa, ami pedig nem helyes — bármi­lyen népszerűek is pillanat­nyilag — pyiltan magyarázzák meg a kommunisták annak káros következményeit Ezt a dolgozók el is várják a kom­munistáktól. A termelés növelésének — igen fontos tényezője a munkaverseny is. A munkaverseny sem va­lami nagy „népszerűségnek“ örvend jelenleg az üzemek­ben, de mégis foglalkozni kell vele. Nem közömbös az üzem, de az egész népgazda­ság számára, sem. — a dol­gozók részére, hogy az üzem­re meghatározott tervet meny­nyi idő alatt teljesítik. Ha a tervek határidőre, vagy a ha­táridő előtt vannak teljesít­ve, növekszik a termelt áruk mennyisége és emellett a munkások is több munkabér­­hezhez jutnak. Érdekere a munkaverseny a dolgozóknak? Igen, érdekük! Mert. ha munkás szempontból nézzük például az üzem éves tervét 10 vagy 11 hónap alatt telje­sítik. akkor a terv után eső munkabért nem 12 hónapra kapja meg a munkás, hanem a 10, vagy 11 hónapra. Egy év alatt több munkabérhez jut­hatnak. Növekszik a megter­melt áruk mennyisége is, és ez a dolgozók érdekét szol­gálja. Éppen ezért igen fon­tos. hogy a szakszervezetek­ben és a munkástanácsokban dolgozó kommunisták foglal kozzanak a munkaversennyel. A munkaversenyen kívül nagy jelentősége van az újító mozgalomnak, a tapasztalatok átadásának. * Vajon ezekkel nem kell fog­lalkozni? Az a munkás, aki újít, vagy gyarapítja szaktu­dását, többet keres-e? Nyil­vánvalóan többet! Az üzem dolgozóinak tavát szolgálja, ha a munkásgyüléseken a szakszervezet vitát tart az ú jí­tásokról. a helyes tapasztala­tokról. Ezzel nagymértékben tudják előmozdítani a szakmai színvonal emeléséi. Ez pedis szintén a többtermeléshez ve­zet. Ez a cikk nem tart igényt arra. hogy részletesen foglal­kozzon a termelés problémái­val, csak néhány „kényes kérdést’’ vetettem fel — az üzemek életében igen sok van, — azonban úgy gondolom el­indítója lehet annak, hogy az üzemi pártszervezetek, szak­szervezetek. munkástanácsok és gazdasági vezetők együtt­működjenek a termelés irá­nyításában. Emellett határo­zottan választ adjunk azok­nak, akik az u. n. ..tiszta pártmunkáról“ beszélnek. Az üzemi pártszervezetek részéről helyes lenne az a kezdeményezés, ha a sajtón keresztül is kicserélnék ta­pasztalataikat. vitát indíta­nának, how miként és hogyan foglalkoznak a termelés kér­déseivel. Eoyet azonban ne hagyjanak figyelmen kívül, azt, hogy a termelés problé­máival való foglalkozás során csak úgy érhetnek el ered­ményeket, ha a pártonkívüliek széles rétegével tanácskoznak és bebizonyítják nekik, hogy minden az ő érdekükben történik. Nincs szó semmiféle parancsolgatásról, kényszer­ről. Az üzemi pártszerveze­teknek minden egyes kérdés­ben támaszkodnak kell a dolgozókra, nem szabad tőlük elszakadni és nem szabad fö­léi ük helyezkedni. A párt­­munka természeténél fogva szerénységet és körültekintést követel meg minden kommu­nistától. Ha ezt betartjuk, a dolgozók készek, — az ellen­­forradalmi erők minden mes­terkedése ellenére— győze­lemre vinni a szocializmus ügyét. Karsai Mihály A Bonni Parlament Külügyi Bizottságának elnöke az osztrák semlegességről Becs (MTI.) Dr. Herbert Husinsky, az Osztrák Kül­ügyminisztérium szóvivője, a Neues Österreich című bécsi lapban beszámol a nyugat­németországi látogatása al­kalmával folytatott beszélge­téseiről. Beszámolójában elő­adja, hogy Kiesinger, a Bon­ni Parlament Külpolitikai Bizottságának elnöke, Aden­auer egyik bizalmas munka­társa, kijelentette előtte: „Ausztria bebizonyította, hogy a katonai semlegességet; nem tekinti színtelen eszmei na­turalizmusnak. A semleges« ségi politikának osztrák ér­telmezése helyeslést és ro­­konszenvet váltott ki Nyugat- Németországban.“ A Bonni Külügyminiszté­rium egyik osztályvezetője a következőképpen nyilatko­zott: „Ausztria semlegessége, jóllehet elvágja a NATO északi és déli összeköttetését, a magyarországi esemenyek idején előnyös volt Európa számára.’’ (MTI.) ►»> ------­Gcma miniszterelnöke ismertette kormányának bel- és külpolitikáját fMTI.) A Reuter Akkra közül: Dr. K warne Nkrumah, a Független Gana miniszterel­nöke, kedden este a parla­mentben ismertette kormá­nyának bel- és külpolitikáját. A negyvenhét éves miniszter­elnök felszólalt az aranyparti törvényhozó gyűlés utolsó ülésén, néhány perccel az­előtt, hogy a törvényhozás pontosan éjfélkor a Függet­len Gana első parlamentjévé lett; .... —" A miniszterelnök így kezd­te szavait: „Mire ismét fel­kel a nap, addigra lehul'lanak az imperializmus és a gyar­matosítás bilincsei, amelyek eddig Nagy-Bri tanmához lán­coltak bennünket. Éjfélkor Gana visszanyeri elveszftet 8 függetlenségét. Néhány pero múlva megszűnik Nagy-Bri­­tanmához fűződő gyarmati viszonyunk és kapcsolatokra lépünk) a nemzetközösséggel, a e kapcsolatnak alapja a tel­jes egyenlőség és a barátság.” »■*» "■ ■ ...— A kulturális kapcsolatok híreiből Jánossy Lajos Bukarestbe érkezett Bukarest (MTI.) Jánossy Lajos professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intéze­tének vezetője és Siklós Ti­vadar, az Akadémia Külügyi Osztályának vezetője az Agerpres Román Hírszolgá­lati Iroda jelentése szerint hétfőn a román fővárosba érkezett, hogy aláírja a Ro­mán Népköztársaság Tudo­mányos Akadémiája és a Magyar Tudományos Akadé­mia együttműködési egyez­ményét Arany János emlék­­ünnepség Nagyszalontán Bukarest (MTI.) Az Ager­pres Román Hírszolgálati Iroda beszámol arról, hogy Nagyszalontán hétfőn meg­ünnepelték Arany János szü­letésének száznegyvenedik évfordulóját. Az ünnepségek során meg­műtötték az Arany János emlékmű zeumot. Megjelent az ünnepségen több román és romániai ma­gyar író, köztük Kacsó Sán­dor, Nagy István, Frányái Zoltán, Radu Bureami és má­sok. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Tolnai Gábor levelező jelen S meg. Domanovszky Endre fel­szólalt a szovjet képző­művészek kongresszusán Moszkva (MTI.) Moszkvá­ban hétfő óta tart a szovjet képzőművészek tanácskozása; A kedd délelőtti ülésen fel­szólalt Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész) aki a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének kép-* viseletében vesz részt a kongresszusom. Beszámolt a magyar képzőművészeti élet­ben történt legutóbbi válto­zásokról, s hangsúlyozta: aä egyes alkotói Irányzatokat összefoglaló csoportok létre­jötte nem bonthatja meg a magyar képzőművészet egy­ségét. Nagy tetszéssel és érdeklő­déssel fogadott felszólalásá­nak végén a magyar művé­szek nevében sok sikert kí­vánt szovjet barátainak al­kotó munkájához. (MTI.) A Békéscsabai Kötöttáru­­gyárban márciusban húszezer élénk színű, tarka gyermek, és felnőtt pulóver gyártását kezdik meg. Ezeket a — kü­lönösen a négerek körében kedvelt — kötöttholmika dél-IMÉHES GYÖRGY GuémniiTR col Kalandos regény , (11.) Apa haragos szemöldöke lassan efeámdt. — Hm;.: no..: Az egyik nem egészen olyan, mint a másük i». Te meg én;.: van egy kis különbség. Akár­hogy is, gyerek vagy.;: Kicsapnak az iskolából;.; javító­intézet.:; még sokai rosszabb is következhetek. A harcot, azt bízd ránk, Ilus marna sírni kezdett — Lacikám;:: Lacikám.;: — nyögte elgyötörtén — elvisznek a rendőrök;.; Apának megint össizehűzódott a szemöldöke. — Egyszerre ennyi minden baj.:. Ez a másik ügy, 6 most Laci. — Meggondolatlan kölyök vagy! Ilus mama csukló sírásba fogott; ■— Mi lesz most;.; mi lesz most veled, Lacikám. (Jaj, édes istenem. Felugrott — Elmegyek Etelkámhoz, mégis a legjobb barát­nőm volt valamikor. Megkérem, beszéljen az urával, eámítsa el a dolgot. Most aztán haragos lett apa. Az asztalra ütött. — Nem mész! Inkább magammal viszem. Ilus mama hangosan zokogni kezdett. — Vagy hagyjam Itt? Kassai összetöri. Felém fordult s nagyon haragos volt a hangja. — Velem jössz! De csak egyet merj moccanni enge­délyem nélkül, na majd meglátod, hogy akkor mi lesz. — Hurrá' Me-y;k! í-ersze csak magamban ujjongtam. Mégis csak «kos d*l«g volt orralruktattu Kassai detektívet TAttain, hogy apa tulajdonképpen nem is haraaszik olyan nagyon, inkább csak aggódik miattam. Mikur Ilus mama sírása is csitulni kezdett, apa így szólt, már egészen lehiggadva: — Tehát a városban cirkálnak a nyomozók. Való­színűleg Tatár mérnököt keresik. Mit gondolsz, meg­találják? Ezt tőlem kérdezte s engem elöntött a forróság: — Nem! Soha! Apa csitítóan megveregette a vállamat: — Csak ne olyan tüzesen, Laci. Nem kell rögtön kardot rántani. * Este tizenegykor indultunk. Megvártuk, míg a hold­világ a felhő mögé bújik. A kert kormos félhomályba borult. Apa így szólt Ilus mamához: — Te Ilus nem tudsz semmit, nem láttál semmit és főleg nem szólsz senkinek. ö, szegény, válaszképpen megkopogtatta mindkettőnk hátát; — Csak bele ne keveredjetek valamibe. Apa biztatóan intett, én egy kicsit Vérzékenyed lem és megcsókoltam Ilus mamát. Apa hátamra akasztotta az elemózsiával tömött ha­lásztarisznyát, ő maga a horgászbotot fogta a kezébe, háti­zsákot vett a hátára és csak úgy a fogai között szólt oda. — Lehet, kutatni fognak Hej, de haragosan villant meg Ilus mama tekintete. — Kutassanak! összenéztünk, mosolyogtunk, értettük egymást. Hol lesz akkorra már Tatár Kálmán, mikorra a de­­taktíveknek eszükbe jut, hogy nálunk keressék! Kiléptünk az udvarra. ; Csend volt. köröskörül, csak a virágágyások felől szállt bódító illat. A mi kertünk olyan szép, hogy áld belép megáll egy percig s mozdulni sem tud. A sok-sok viola meg szekffl, rózsa szinte kiduzzad ez ágyúsokból. A ház falán és a kerítésen szőlő zö’dell, Azon a nyáron különösen tele volt sazdaa fürtökkel s ara egyre azt mondogatta, hogy az idén olyan szüretünk lesz, amilyen még nem volt soha. Közben azonban olyan sejtelmesen mosolygott, hogy nem tehetett tisztán érteni, mire gondol: tényleg a szőlőre, vagy pedig valami egészen másra. Apa nagyon szeret a virágokkal bíbelődni. Ilus mama meg mindig azt mondo­gatja, hogy ez a kert az ő egyetlen boldogsága, mert mi, azaz Erzsiké meg én, csak szomorúságot okozunk neki. De ez persze csak olyan beszéd, a lelkünkre akar hatni, mi­vel azonban ezt mi is tudjuk, nincs valami nagy hatása. Vajon miért sokkal erősebb éjjelenként a virágok illata? Meg akartam kérdezni apát, de aztán inkább hall­gattam. Most igazán fontosabb dolgokról van szó, mint a virágok illatáról. Csöndesen lépegettünk a paszulykarók és ribizli­­bokrok között; Apa egyszeregyszer megállt, hallgatózott. Azt figyel­tük, nincs-e valami gyanús a közelben. De a távoli béka­­brekegésen és az állandó tücsökcirpelésen kívül semmit sem lehetett hallani. Illetve, ha az ember képzelődni kezd, egyszerre mindenfelől gyanús zörejek, neszek riasztják meg. Mi volt ez a sóhajtás? Két lombos ág súrlódott össze a szélben, vagy egy leselkedő valaki hajtotta félre az ága­kat? Top .; i Top... amott bársonyos talpon közelednek ..; de az is lehet, hogy csak egy sündisznó motoz a haraszt között. Aztán mintegy varázsütésre, beáll a némaság. A tücskök elhallgatnak, a békák víz alá bújnak, még a szél is elül. Mitől, honnan, miért e néma csönd? A szív elszorul; Talán most lopakodik közelebb, mind közelebb az az arc­nélküli. testtelen ismeretlen rém, ami oly félelmessé tette valamikor kis,gyerek korunkban a sötét szobákat. De nem! Elhessentem magamtól ezeket az ostoba képzelődéseket. Nincs rém és nincs veszély. Csend van, béke és nyugalom. Mér odalenn jártunk a gyümölcsfák körött. Egyik másik jóbarát ként végig?'mítattá arcunkat és megöntözött szelíd harmatával,. végül elértük a szénaboglyát. (Folytatjuk,) Színes ingek és pulóverek détatrikai exportra afrikai megrendelésre készí­tik. Gyártanak fehér netz­­szerű trópusi atléta-trikót is, amiből a második negyedév­ben 30—40 ezret küldenek Johannesburgba. (MTI.) A termelékenység fokozása, az önkéltség csökkentése, stb. megmagyarázása oolltikai tömegmunka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom