Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-31 / 77. szám

c klJwtcmdík GAZDA-ROVATA Késő tavasai növények talajelökésai­­léséről Tavasszal, a későn elve­tésre kerülő növények talaj - előkészítő műinket három sasakaszra osztjuk: az őszi szántás korai elsimítózása, portianyósan és gyommente­sen váló tartása, a vetés előtt a magágy elkészítése. Az őszi saántást kora ta­vasztól a vetés idejéig meg­felelően gondozni kell. A rendelkezésre álló időt arra kell felhasználni, hogy az ősszel megszántott és kora tavasszal elsimított földet —> amely a hosszú idő alatt sokszor dtömődik, vagy ki­­gazosodik — megfogasdjuk, ha ez nem elég, kultiváto­­roizz.uk, vagy tárcsázzuk. — Ha nem goztíózzuk az őszi szántást a vetés idejéig, nemcsak össaetömődik, vagy elgyomosodik, hanem kiszá­rad és elveszti előnyös tu­lajdonságait is. Azokon n területeken, «hol az ősszel és a tél folya­mán nem végeztünk trágyá­zás sikerrel lehet ailkaU mami, különösen kapás nö­vényeknél a fésze ktrágya­zást, E célra használhatunk érett szervestrágyát, vagy műtrágyát is. Ha szerves­trágyával végezzük, a fészek­­trágyázást, katasztrális hol­danként 40—50 mázsát .hasz­náljunk. Ezt a mennyiséget 8—10 lépésre egymástól 40— 50 kg-os kupacokban rakjuk le. így arányosan el tudjuk osztani a trágyát egy-egy holdra» Műtrágyáiból például a ku­korica négyzetes vetésénél fészkenként S—10 grammot, ■■ vagyis egy csapott kávés­­' kanálnyit számítunk. Leg­célszerűbb keverék rnütrár A gyümölcsösökben eredmé­nyesen lehet használni gomba­­betegségek ellen a spritzcupralt. Illetve rézgáliepőtlót, amelynek hatása semmivel sem rosszabb, mint a rendes rézgállcé. Előnye továbbá as Is, hogy amíg * réz­­gátié darabosan IS forintba ké­rdi tdlógrammonként, por alak­ban pedig U.S* forint, addig a rézgállcpőtlő ára SM forint. A A párkányi tó eszközöket olyan mélyen kelj járatni, amilyen mélységet az őszi szántás kötöttsége és ülepe­­dettsége, vagy az elvetésre kerülő növények igénye meg­kíván. így a burgonya és kukorica alá mélyebben kell porhanyítand, mint a köles, vagy a muhar aló. Akár se­kélyebben, akár mélyebben végezzük ezt a munkát, a poirhanyító eszközöket azon­nal kövesse a fogas. Akasz­­szuk a fogast a traktor által vomtartott porhanyííó eszköz után. Sajnos, az a tapaszta­lat, hogy a gazdák és a ter­melőszövetkezetek ezzel a miunkával igen keveset tö­rődnek. Most még nem késő, ezért azonnal hozzá kell fog­ni e munkák elvégzéséhez; gyából: 55 százalék foszfor, 30 százalék nitrogén és 15 százalék kálium műtrágya. A keverék hatásosságát fo­kozhatjuk, ha a műtrágyával együtt szervestrágyát is adunk a fészkekbe. Különö­sen eredményes, ha kataszt­­rális holdanként mintegy 40—50 mázsa érett szerves­trágyát 60—70 kilogramm szuperfoszfáttal keverünk össze és ebből a keverékből egy jó morékra valót teszünk minden fészekbe, A fészektrágyázás egysze­rű módja, ha a kapavágás­sal készített fészekbe ada­goljuk a trágyát, majd kevés főid rókázásával elvetjük a 2—3 szem kukorica vetőma­got, s erre újabb fölréteget takarunk, mezőgazdasági azakdzletekbeii, vagy főldmdveMzővetkezeteknél bármilyen mennyisége* beszerez­hetnek e szerből a termelők, A rézgáliepőtlót másfél százalékos töménységben kell használni. — Sok gazda Ismert e szer létulaj­­donságalt. Példa erre m, hogy a tiszaugi földmflvesszOvetkezet 30 mázsát, a kunszentmártoni pedig 10 mázsát rendel*. Gazdasszonyoknak Tavasszal, ha a falvakban* vagy a tanyavilágban járunk, gyakran kedves kép köti lte figyelmünket. A legelők, vagy árokpartok friss zöld­pázsitján kis sárgapihés jó­szágok csipegetik a zsenge füvet. S míg ők legelnek, az öreg ludak vigyázva te­­kintgetnek, ha valaki köze­ledik, dühös szisszegéssel igyekeznek távol tartani ki­csinyeiktől. A liba-családok száma azt, igazolja, hogy a falusi asszonyok, de mégin­­kább a tanyákon lakó pa­­rasztasszonyolk többsége fog­lalkozik libaneveléssel. Milyen iibafajtát tenyésszünk ? Hazánkban leginkább a magyar nemesített lúd több ismert fajtáját tenyésztik. Értékes tulajdonsága az igénytelenség, jó hizodal­­masság és a nagy máj ki­alakítása.. Jól idomult ha­zánk természetes adottságai­hoz. A gúnárok súlya sová­nyan átlag 6, 6,5 kilogramm, a tojóké pedig 4, 5.5 kilo­gramm. Nagyon jól felhasz­nálja az útszéli legelőket, aratás után pedig a tarlón maguk keresik meg a szük­séges takarmányt. A folyók mentén, ártereken szívesen tartózkodnak, bár a libáknak nem annyira a víz, mint in­kább a nagykiterjedésű, édes füvekkel benőtt legelő a legfontosabb. Szép ered­ményekkel tartanak és ne­velnek fel libákat a vizeiken szegény alföldi tanyákon is. Korlátlan legelőkön és tar­lókon a Mt» tartása, neve­lése olcsó. A magyar nemesitett lúd másik értékes tulajdonsága a nevelőképesség. A „kitojt’1 lúd rendszerint maga költi ki tojásait. A kislibákat nagy szeretettel neveli és vezeti. Ezek csak az első 2—3 hé­ten kényesék, később a le­gelőn — egy kevés tafean­­mányWegésrftésSrt — Jól fel­nőnek; Jélentős hasznot tud biztosítani a lúd a toll-ter­­melóssel is. A magyar neme­sített ludat évente kétszer­­háromszor szoktuk megtépni. Jó jövedelmet hoz a hízott libák értékesítése. De talán még ennél is kifizetőbb a li­bamáj eladása; Mit fizetnek a liba­májért a felvásárló szervek ? Mielőtt erre rátérnénk, egy pár szóval érdemes megem­lékezni arról, hogy a magyar libamáj mindig híres volt szerte a világon. Más orszá­gokhoz viszonyítva hazánk ma is a legtöbb libamájat exportálja. A magyar liba­máj külföldön hihetetlen ér­téket képvisel. Pl. egy kg. libamáj valutaszerzés szem­pontjából kb. 15 kilogramm sertés, borjú, baromfihússaL vagy 15—20 kg. tojással azo­nos értékű. A kihízott liba lob. 50 dekagrammos mája a világpiacon töbet ér, mint az egész liba, tehát feltétlen nül érdemes és hasznos a magyar libamáj-exportálás továbbfokozása. A felvásárló szervek egy küogramm első osztályú libamájért 120 forintot fizet­nek, a II. osztályúért pedig 90 forintot. Az I. osztályú libamáj 40 dekánál nagyobb, színe sárgásrózsaszín, tapin­tása tömött és rugalmas. Ha ujjheggyel benyomjuk, az ujj hegyét megtartja, de a tö­rési felületén zsír nem szi­várog ki A II. osztályba a 30—40 dekás májat soroljuk. Színe valamivel sötétebb, s ha megtapintjuk, húsosabb­nak érezzük, felületén kisebb vérfoltok:, vagy szakadás is előfordulhat. Az itt elmondottak is azt igazolják, hogy érdemes li­­banievél őssel. majd hizlalás­sal és főleg a libamáj érté­kesítésével foglalkozni. Férfi munkaerőt, segédmunkást) Budapest erületére, 18 éven felüi, villamosvágányépítési nunkára felveszünk. Doi­­,ozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes izemi étkeztetést, ingye­nes villamos-utazási tga­­tolványt, a vidékieknek munkásszállást, család­fenntartóknak napi 6 Ft tülönélési pótlékot bizto­sítunk. Jelentkezés: a Fő­városi Vasútépítő Válla­lat Központjában, Buda­pest, VII., Akácfa-U; 15. 32., IV. em. 409. ez. szoba. Mit kell tudni a tavasai fésaektrágyáaásrol <L Gombabetegek ellen eredményesen lehet használni a résgáíiepótlót MÉHES GYÖRGY euémnnTfl cél Kalandos regény Olyan szépen rtltőtt a hold, Mába forgolódtam, nem bírtam aludni, mindig a rablócsapatokra gondoltam. Addig gondolkoztam, míg a végén mégis csak elaludtam, s egész egész éjjel a rablókkal viaskodtam. Nagyon izgalmas dol­gok estek meg, olyan hőstetteket vittem végbe, hogy még magam is csodálkoztam rajta. Sajnos, mire megreggdedett és felébredtem, elfelejtettem az egészet. A MAGAM FEJE UTAH Micsoda gyönyört! napok következtek! Mintha Jti­­cseppentünk volna a világból; Nem volt légiriadó, nem üldözött a Gestapo, nem hallottunk a háború felől. — Úgy érzem magam, mintha megállt volna vala­mennyi óra mutatója — mondta Tatár mérnök, áld beval­lotta nekünk, hogy nagyon élvezi ezeket a napokat. — Évek óta minden szabadságomat laboratóriumi kísérletezéssel töltöttem, rám fér ez a kis pihenés; A mérnök egészen megváltozott. Ruganyosán, fiata­losan mozgott s gondtalanul nevetett. Nagyokat nyújtózkodott, — Soha életemben nem éreztem magamat még flyen remekül. Mintha megolajozták volna az izmaimat, az idegeimet pedig megeresztették volna. Homloka balfelére tette a tenyerét; — Itt, évek óta szakadatlanul tompa fájás fészkelt nem múlt el se csillapítóval, se besugárzásra. Most pedig mintha letörölték volna; öt a halászat Izgatta, engem a gyémántacél. Addig kértem, míg kezembe adta a táskájában őrzött gyémánt­­acél-pálcát. Suhintottam egyet vele a levegőbe. Aztán Tatár mérnökre néztem és sehogy sem tudtam elképzelni: ez az ember találta ki ezt á csodát Faggatni kezdtem, de ő nevetett és legyintett. — Most nem, most semmit Majd háború után... De én persze most szerettem volna minél többet hal­lani a világ legjobb acéljáról, — Mondok neked egyet. Laci — hárította el táma­dásaimat Tatár mérnök. — Tanulj nagyon jól, szorgalma­san, > akkor majd odakerülhetsz a gyémántacél gyártásá­hoz. Akkorra mér béke lesz* Nem tehettem mást, belenyugodtam, hogy a ffl"é­­méntacélhoz csak tankönyveken át juthatok eL így ment ez nap nap után. Tatár mérnökkel és apával reggeltől estig az erdőt bújtuk. A mérnök belebolandult a pisztrángászáííba. Mogyorófavessző horgászbotjával órákon át fáradha­tatlanul mászkált a patakok partján. Nem törődött se szúrós bokorral, se csalánnal, csak halászhassák. Nem csodálom, magam is így vagyok vele, csakhogy én, mióta az eszemet tudom, örökké halásztam. De milyen más a lusta folyók testes halait lesni, vízibe lógatva a zsinórt, mint pisztrángászni. Ez a halászatok királya! Mert ha te ravasz vagy, a pisztráng is az. A nagy kő alatt habzik a víz, aztán csöndesen szétterül, mély és sötét fák borulnak fölé, muslinca táncol, hull a vízbe a sok pille, bogár. Az ilyen helyet kedveli a pisztráng. Te meg, nem törődve csalánnal, bokorral, keresztülmászol mindenen, s beveted a zúgóba a horgot, rajta a léggyel vagy gilisztával, már attól függ, milyen az idő. A zúgóba veted bele, hogy a víz sodorja le s közben lesed — de jó szemed legyen ám, mert egy villanás és máris volt-nincs pisztráng. Nem harap az reá rögtön, elébb csak kóstolgatja, s a kocahalász ilyenkor már ordít az izgalomtól, kirántja a horgot s vele a nagy semmit. Ilyen volt Tatár mérnök is eleinte. Csak egyet rán­dítson a vlzforgatag a horgán, máris kapta ki. Aztán csodál­kozott, hogy megint nem fogott semmit. Három napig jár­tuk a patakokat, három napig nézte egyre sárguló irigy­séggel, hogyan húzzuk ki egyik halat a másik után. Volt olyan nap, hogy tízet is fogtunk, s 6 még egyet se. De aztán reá is mosolygott a szerencse. A negyedik napon, estefelé, mikor már készülődtünk volna hazafelé, egyszer csak azt mondja Tatár mérnök, hogy 6 még meg­próbálja ám ott ni. Rámutatott egy vízen keresztül dőlt iára. Alatta csendesen, feketén folyt a víz. Odament, végigegyensúlyo­­aotta mohás fatörzsön, s csak úgy, alig figyelve rá, beve­tette a horgát. Abban a pillanatban máris üvöltött egyet ós rán­totta ki. Oda akartam kiáltani, hogy mit idegeskedik, hagyja békén úszni a horgot, de elakadt a hangom. Elakadt, hogy a következő pillanatban annál jobban megjöjjön. Nagyot ordítottam én is, eldobtam tarisznyá­mat, botomat, s rohantam be a csalán közé, mert oda­vetette Tatár mérnök azt az ezüstösen fickándozó valamit. Csak egy villanás volt a levegőn át, de nagyon nagy­nak látszott, (Folytatjuk.) Szabó Miklós és Fábri Erzsébet dalestje A SZIGLIGETI Színház kamaratermében csütörtökön este városunk komoly zene iránt érdeklődő közönségének ritka élményben volt része. Szabó Miklós és Fáy Erzsébet tartották ária és dalestjüket. A ddl természetétől fogva, a zeneköltő legszubjektívebb érzéseinek kifejezője s mint ilyen, irodalma a romantikus korszakiban, a XIX. században éri el fénykorát. Abban a kor­szakban, melynek forrongó légköre a zenében uj kifeje­zésmódokat, uj formákat és uj hangot keresett. A roman­tikus zeneköltők az élet min­den megnyilvánulásában le­gyen az derűs, vagy viharos, kifejezni valót kerestek és az emberekhez való legközvetle­nebb, legőszintébb kapcsola­tot a dalformán kereresztül találták meg. A dal legna­gyobb, legnépszerűbb mestere Franz Schubert. Dalainak jel­lemzője a költészet és zené­nek harmónikus egységbe va­ló olvadása. A schuberti dal színezetében a XIX. század bi­edermeier bécsi hangulatát tükrözi vissza, mégis, átfogó széles skálája a rembrandti sötét színektől Mozart élni­­vágyásáig és életvidámságáig tßTJßdi A CSÜTÖRTÖKI hangver­senyen az előzetes bejelen­tés alapján ilyenfajta, schu­berti dalestre voltunk felké­szülve. Ez csak részben való­sult meg. A műsor főleg nép­szerű és klaszikus operaáriák­­bót, néhány praeklasszikus és nápolyi dalokból állt. Szabó Miklós és Fáy Erzsébet két erősen rokontipusu művész. Vérbeli igazi művészegyéni­ségek, amennyiben nem hang­akrobatikával hódítják meg a hallgatót. Ideális énektech­nika, énekkultúra az ő mű­vészetük jellegzetessége. Sza­bó Miklós az olasz énekmű­vészet egyik leghivatottabb tolmácsolója. Az énekszöveg pregnáns, tiszta formálása, a dinamikai árnyalatok váltá­sa a leheletszerű pianótól az érces fortisszimóig, a dallam­vonal gyönyörű mintázása, — mindez az olasz énektechniká­ra jellemző és jellemző egy­ben Szabó Miklós művészeté­re. Műsorán szereplő két ma­gyar szám, egy XVII. század­korabeli virágének és a nép­szerű >,mondd meg, hogy imádom a pesti nőket’“ is úgy hatott, mintha egy vérbeli olasz énekes adta volna elő- Leoncavallo, „Matinata“-ja és a két nápolyi dal az ő elő­adásában a „belcanto“’ ének­lés csúcspontja volt. Fáy Erzsébet műsorának első részét Mozart műveiből állította össze. Nekünk leg­jobban az „Exsultate Jubila­te“ motettából az Allelujah, a zeneirodalom egyik legké­nyesebb koncertáriája tet­szett. Ragyogó koloratur­­technika párosult a legne­mesebb és legtökéletesebb mozarti énekstílussal. Rimszki-Korszakov „H i n­­du dalának“ előadásá­ban a bámulatosan sima le­­gatok úgy hatottak, mint amikor a legkiválóbb hege­dűsök mesteri vonóvezetés­sel, a legszebb hegedűhangot varázsolják elő hangszerük­ből. Dankó Aladár finom, al­kalmazkodó kíséretéről kell még megemlékeznünk, mi­előtt az est egyetlen disszo­náns pontjára rátérnénk. —> Ügy hiszem jóízlésű közön» ségünk kérését tolmácsoljuk az Országos Filharmónia felé, amikor arra, kérjük, hogy a hangversenyeken a műsor­számok bemondásából ette­­hintve, mellőzzék a felesle­­ges, nem helyén való konfe­­rálást. A csütörtöki úgyneve­zett konferálás bizonyos mértékig a szolnoki közön­ség ízlésének lebecsülése volt. Viszont nagyon élvez­tük Szabó Miklós néhány improvizált, keresetlenhangú magyarázatált. A KAMARASZÍNHÁZ színpadának szuffitáján „A szabin nők elrablása'“ felirat az ókor Rómájának antik kultúráját juttatta eszünkbe A színpadon viszont művé­szeink az újkor napsugaras ItaliAjának magas énekkul­­turájávál ajándékozták meg közönségünket. Az ütemes tapsoktól vissz­hangzó hangverseny döntő bizonyíték amellett, hogy kulturális szempontból fel­tétlenül kívánatos a komoly zene propagálása városunk­ban. ORBÁN LEÓ A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ ÉS KAMARASZÍNHÁZÉNAK MŰSORA MÁRCIUS 31-én; VASÁRNAP délelőtt U órakor: CSIPKERÓZSIKA MÁRCIUS 31, VASÁRNAP délután fél 8 órakor DOKTOR UR MÁRCIUS 31. VASÁRNAP este 7 órakor MAYA Aprffls 1, hétfő este 7 óra: MAYA Április t, kedden este 7 óra: MAYA Apr. 4, csütörtök este 7 óra: MAYA Április 5, péntek este 7 óra: MAYA Április 6, szombat este 7 óra: MAYA Apr. 7. vasárnap d. u. fél 3 6: DOKTOR ŰR Apr. 7. vasárnap este 1 óra: MAYA KAMARASZINHÄZ: MÁRCIUS 31-én, VASÁRNAP este fél 7 órakor A szabin nők elrablása Apr. 6. szombat este fél 7 ó: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Apr. 7. vasárnap este fél 7 ó: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA A Szigligeti Színház előadásai után autóbusz a város minden részébíi legyek kapható« vasárnap és hétfő ki­vételével fél 10-1 éráig a szer­vező Irodában, Kossuth tér 8. Te­lefon: 23—00. és a színház pénz­táránál vasárnap 10—12-le és hét­köznap a. n. * Órától 19 éráig. Telefon: 10—93. ÉRTESÍTÉS! Értesítjük telepeinkhez tartozó őröltetőinkct, hogy MALOMÜZBMÜNK április 15-tői május 15-ig nagyjavítást tart. Április 15-lg mindenki cse­rélje ki szükségletét. KISÚJ­SZÁLLÁSI HENGERMALOM — KÖZÖLJÜK olvasó­inkkal, hogy Füles Berci vidéki útjáról nem érke­zett meg. így füllentéseit nem, tudja elmondani. VÁSÁRNAPTÁR Március SÍ, vasárnap: országos állat- és kirakodóvásár: Abonyj Battonya, Dad, Hajdúszoboszló) Kecskemét, Kóka, Szentgál, Szob) Április l, hétfő: országos állat« és kirakodóvásár: Alpár, Balas­sagyarmat, Bélapátfalva, Füzes« abony. Hegykő, Kecel, Mándokj Örkény, Pusztakovácsi, Szabad­egyháza, Tiszalue, Tisza tarjánj Vámospércs. Április 3, kedd: országos állat« és kirakodóvásár: Beled, Cse­­tény, Klsterenye, Mezőkomáromj Nagyecsed, Nagykanizsa, Nagy« szakácsi, Sárvár, Sellye, Tisza« dada. Április 3, szerda: országos ál« lat- és kirakodóvásár: Barcs, Cl« gánd, Tapolca, Vasegerszeg, VII« lány, Zalalövő. Havi állatvásár: Jánosháza. Április 4, csütörtök: országos állat- és kirakodóvásár: Csepreg, Dég, Ibrány, Szülök, Zalaszent­­gró. Havi állatvásár: Orosháza; Országos állatvásár: Szany. Április 5, péntek: országos ál­lat- és kirakodóvásár: Egerág; Gyöngyösmellék, Körmend, Len­gyeltóti, Sátoraljaújhely, Sza­­kály, Zala. — Havi állatvásár: Aszód, Eger, Gyöngyös, Hódme­zővásárhely. Április e, szombat: országos ál­lat- és kirakodóvásár: Alanyán. — Havi állatvásár: Békéscsaba. Szeged; Közérdekű közlemény A Megyei Tanács Kereskedel­mi osztálya értesíti a megye la­kosságát, hogy a Tiszafüreden 1957. április 4-ro hirdetett orszá­gos állat- és kirakodóvásárt áp­rilis 18-ra halasztotta.------------—----------- _ — A Szigligeti Színházban „Tavaszi zsongás” címen áp­rilis 8-án, délután és esía több fővárosi művész fellép­tével előadást tartanak, ahol közreműködik a Magyar Rá­dió Kisegyüttese. — 24-el növelik az idén Szolnokon a szállodai szobák számát. Ir A i é

Next

/
Oldalképek
Tartalom