Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

4 TISZ>AYIDE& 1057. i. -VASÚTI MENETREND A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAINAK ÉLETÉBŐL Yilágiiiállitás BriisszeSísen -- 1958-ban Érdekességek, újdonságok Csehszlovákiában Építkezés a felhők felett 2634 méter magasságban a Magas Tátra lorrmici csúcsán működik a csehszlovák me­teorológiai állomás, amely nemcsak hazai, hanem nem­zetközi szempontból is igen fontos meteorológiai munkát végez. A meteorológiai állo­más megfigyelésének eredmé­nyeit a világ valamennyi me­teorológiai állomása részére rnegküldik. Az itt lévő állo­másnak azonban számos egyéb feladata is van. Tanul­mányozza például az éghajla­ti feltételeioet a magasfekvésű vidékeken, sőt igen jelentős asztrofizikai megfigyelésekre is sor kerül itt. Az asztronómia és a fizika területén végzett kutatómun­kák egyre növ-'-vő fontossá­ga arra késztette a csehszlo­vák tudományos kutatómun­­kaitársakat, hogy a lomnici csúcson obszervatóriumot és laboratóriumc1 af létesítsenek, amelyek lehetővé tennék a kozmikus sugárzás rendszeres tanulmányozását. A Szlovák Tudományos Akadémia 1953. döntése alapján hozzáláttak a mű terveinek kidolgozósálhoz. A Szlovák Tudományos Aka­démia, valamint a műszaki főiskola külön bizottsága girors ütemben folytatja az építkezéssel kapcsolatos elő­készítő munkálatokat. A tér­­vek szerint a lomnici csúcson megépítendő obszervatórium négy fizíleai és három asztro­nómiai laboratóriumokkal rendelkezik. A 3634 méter magasságban épülő obszerva­tórium legmagasabb pontján helyezik el a laboratóriumo­kat, az épület Icözépső részi­ben a munkatársak lakószo­báit, „a földszinté’ helyisé­gekben pedig • szükséges gé­pek találnak otthont Mind­ezek feleit építik majd meg az asztronómiai kupolát és a meteorológiai tornyot. A legújabb hírek szerint a közelmúltban már megér­keztek a helyszínre különbö­ző szakemberek is, hogy a szédítő magasságban hozzá­­lássanaJi a kísérleti munká­hoz. Az új létesítmény iránt már most is igen nagy az ér­­lődés külföldön. A tapaszta­latok szerint és a szakembe­rek véleménye alapján a lom­nici csúcs fekvése lehetővé teszi, hogy az obszervatórium igen fontos geofizikai és bio­lógiai megfigyeléseket is vé­gezzen és hogy sor kerüljön olyan fizikai problémák meg­ismerésére is. amelyekre az európai országok hasonló célú intézeteiben, állomásain ed­dig nem- került sor. Hírek sze. rint a létesítmény iránt már most igen élénken érdeklődik a Magyar Tudományos Aka­démia, továbbá a berlini, brüsszeli, valamint az angol egyetemek. Annak ellenére, hogy a nagy magasság jelentős mér­tékben akadályozza a mun­kálatok gyorsütemű végzését, mégis 1954 júniusa óta meg­szakítás nélkül dolgoznak a csúcson a kiváló építőnrnnká­­solc. Elegendő megemlíteni, hogy csupán ezidelg több mint 800 köbméter sziklát mozgat­tak meg az itt dolgozók. Min­den jel arra mutat, hogy a számos nehézség ellenére is néhány év múlva igen nagy­fontosságú intézettel lesz gaz­dagabb, nemcsak Szlovákia, hanem egész KözépSwrópa is. Egyre több filmszínházban vetítenek szélesvásznú filmeket A csehszlovák filmművészet mindent elkövet arvnnk érdekében, hogy a Tehető legjobban kielégítse a filmked­­velő közönség igényeit. Múlt évben került sor először sz/b­­leszvásznú film vetítésére a Kariovy Vary-i filmfesztivá­lon. A filmvetítésnek igen nagy sikere volt és jogosai) fel­vetődött a kérdés, mikor kap az ország többi városa szé­lesvásznú filmek vetítésére alkalmas filmszínházakat. Az eddigi jeleik arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák állami ffiSmváUalat dolgozói nem pihentek meg az első siker babé­­rain. Karlovy Vary-n kívül ma már rendszeresen vetítenek szélesvásznú filmeket Prágában és Bratisiavában is. A ter­vek szerint 1957-ben valóságos fordulat következik be a szélesvásznú filmek vetítésében. Az ország valamennyi te­rületi városában úgy kell átépíteni a filmszínházakat, hogy azok alkalmasak legyen ek szélesvásznú filmek vetíté­sére is. Kassán, Banská Byst ideában és egyéb területi vá­rosokban már megindultak a munkálatok, hogy hamaro­san Itt is bemutathassák a szélesvásznú filmújdonságokat. Egyiptomi diákok Moszkvában A vOágkiálMtást 1956 áp­rilisában Brüsszelben rende­zik meg. A szervezők el­képzelése szerint a kiállítás­nak „képet kell adni a jelen korszak anyagi és kulturális vívmányairól és be kell mu­tatnia a világ népeinek ered­ményeit az ipari, a techni­kai, a tudományos, a mező­­gazdasági ét a kulturális fej­lődésben Az első vfflá^tíáfflítást több mint 100 évvel ezelőtt, 1851- ben, Londonban rendezték. A. legutóbbi kiállítás 1939- ben, New Yorkban nyűt meg, 36 ország részvételével. A belgiumi kiállításra 50 or­szág jelentette be részvéte­lét. D, B&zskoy, miniszterhe­lyettes, a szovjet kiállítási részleg vezetője, az alábbiak­ban arról számol be, hogyan vesz részt a Szovjetunió e nagyszabású kiállításon. — Nemrég tértem vissza Belgiumból, ahol a kiállítá­son résztvevő országok kép­viselői tanácskoztak. Brüsz­­jrae! külvárosában, a kiállítás helyén, már serényen folyik • munka. A 200 hektárnyi területen pavilonokat, utakat, áruhá­zukat és éttermeket építe­nek. Megkezdődött a Szovjet­unió teljesen üvegből és alu­míniumból álló pataionjának építése 1*. Pavilonunk a ki­­áHítéa központi részén he­­lyertoedflr el és a rendezvény égjük legnagyobb építménye lesz. Területe: 22.000 négy­­zetméiert A szovjet MáHítás eszmei mondanivalójának célja, hogy megmutassa népünk ipari, mezőgazdasági, tudományos, műrssaki, kulturális fejődé­sét, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány vezetésével értünk el Az anyagok szemléltetik azt is, mit tesznek a Szovjetunió­ban a nép jólétéért, A tágas előcsarnokba szé­les lépcső vezet fel. A te­remben egész falat beborító színes festményéin, diagram­mok ismertetik meg a nézőt « Szovjetunióval, a szocializ­mus és az igazi demokrácia országával, a soknemzetiségű hatalommal; A MáUftási anyag mutatja, hogy a Szovjetunióban az el­múlt 25 év alatt az ipari termeiét 20-szorosára növe­kedett, vagyis fejlődési üte­mében messze túlszárnyalta bármely kapitalista állam tpC/TwC. A tervek szerint rendkívül résTÜetesein és nagy méretek­ben mutatjuk be nyers­jmyagtartallékainíkat és ne­héz iparunkat. Sokszáz gép, műszer, működő modell hir­deti majd gépgyártásunk, vegyészetitek, kohászatunk, bányászatunk fejlődését, tech­nikai színvonalunk: emelke­dését és az automatizálás térhódítását! A vas- és színesfémkohá­szét részlege nemcsak az országunkban található fé­mekre és ásványi kincsekre hívja fel a látogatók figyel­mét, hanem bemutatja ezek fefflxsszmáfását a tudomány­­bem és az iparban. Nagy helyet szenteJÜnS: a gépgyártásnak is. Működése közijén mutatjuk be a leg- Rnrisaerűbb automatagépein- Icat, amelyeket szovjet szer- JoBKEtók tervei szerint a ha­zai ipar gyártott. Olyan kor­szerű gépek bizonyítják majd magas technikai színvona­lunkat, mint az ultrahang­gal működő gépcsoport, a koandinális hengerfúrópad. stb. Külön részleg foglalko­zik majd népgazdaságunk egyik legfontosabb ágának, 09 energetikának bemutatáséval. Működő ma­ileteken láthatják majd a látogatók erőműveink auto­matikus irányítását és az ezit végző berendezéseket. — Megismerkedhetnek majd or­szágunk egységes energetikai rendszerével és azokkal a kosszerű módszerekkel, ame­lyeket az egyenáram nagy távolságú szállít ásáoan al­kalmazunk. Külön részlegeket állítunk fel a mezőgazdaság, a köny­­nyű- és élelmiszeripar ered­ményeinek ismertetésére. A kiállítás szervezői nagy figyelmet fordítanak a tu­dományos kérdésekre. Nem­zetközi Tudományos Palota épül, amely négy részire osz­lik: atom-fizika, molekulák­­— vegyészet, kristályok — szilárd testek fizikája, élő­sejtek — biológia. E tudo­mányos kiállítás alapelve, hogy bemutassa a tudomány szakadat! am fejlődését, a2 anyagok és az energiák ku­tatásában. Bemutatásra ke­rülnek az utolsó 20—25 év legkiemelkedőbb tudományos munkái. A szovjet tudósok szintén bemutatják alkotásaikat a Tudományos Palotában. El­sősorban a hőelektromos je­lenségek az izotópok alkal­mazása, a láncreakció tanul­mányozása telén elért ered­ményeket tárják a látogatók elé. Talán a legnagyobb érdek­lődésre tarthat számot a ki­állítás *Atomium” elneve­zésű épülete. Az építmény alakja a vas molekulájára emlékeztet, csupán 200 mil­­liárdszoros nagyításban áll a nézők előtt. A ház kilenc „atom”-gömbből áll, amelye­ket acélcsövek kötnek össze. E csövekben mozgólépcső működik. Az épületben mű­ködő felvonó 100 méter ma­gasra szállítja a látogatókat, ahol kilátót rendeznek be. Már a névről sem nehéz kitalálni, hogy as „4 íominmK bemutatja majd az atomenergia fel­­használását békés célokra. Érdekes még az, hogy az „Atamáum“~bam csupán azok az országok rendezhetnek ki­állítást, akik az atomenergia békés felhasználásának terér, már eredményeket bírnak felmutatni. Ez országok kö­zött természetesen a Szovjet­unió is helyet foglal és így az épület egyik „atomgömb"­­jében mi is ott leszünk. A kiállítás idején megren­dezik az ^országok napjait” is. így például 1958 augusz­tusában Belgiumban meg­tartják a „Szovjetunió Nap­ját.” E napon a belga rádió és televízió adásai a Szovjet­unióval foglalkoznak, a szín­házak és mozik szovjet fil­meket mutatnak és a hang­versenytermekben szovjet művészek lépnek feL A kiállítás 6—7 hónapig tart és körülbelül 35 millió látogatóra számítanak. Szov­jet turisták is utaznak Bel­giumba. Reméljük, hogy a brüsszeli világkiállítás nagy lépést je­lent a bélre megszilárdítása, a népek közötti barátság és kölcsönös megértés tovább­fejlesztése útján.----------------------------------42000 új tar A JBorbe^ foglalkozik n Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége taglétszámának ala­kulásává]. A JKSz az elmúlt évben mintegy 42 000 új tag­gal erősödött E növekedés a lap szerint annyival te In­kább jelentős, mert a JKSz taglétszáma az előző eszten­dőkben csökkent, mégpedig 1953-ban 47 000. — 1954-ben 35 000, — 1955-ben pedig 9000 íőveL A JKSz-nek jelenleg 665 000 tagja van. Szerkesztői Szenet Kérjük „A betegek és hoz­zátartozóik, a kórházi dolgo­zók nevében K. H.1’ aláírás­sal küldött levél íróját hogy közölje nevét és pontos cí­mét, vagy jöjjön el szemé­lyesen szerkesztőségünkbe. A bejelentést vizsgáltuk, s 1 szeretnénk választ adni, Ezekben a napoíkban bar­naképp fiúk láthatok a moszkvai állami egyetem előadótermeiben. Vala meny­nyien újoncok még itt: Egyip­tomból jöttek, hogy a moszk­vai egyetemen tanuljanak. Néhányon közülük már elvé­gezték a hazai egyetemet, mások közvetlenül a közép­­iskola padjaiból érkeztek, —< Mindnyájan hozzáláttak áss orosz nyeQv tamúmányozásá­­hoz. Musztafa Ahmed Hosszén a következőket mondja: — Én a kairói egyetem műszaki tagozatán végeztem. Egyiptomban négy egyetem van: kettő Kairóban, egy Alexandriában és egy új As­sisit városban. Az egyeteme­ken összesen 40 ezer diák tamuL Sok köztük a nő, több­ségük a humán-tagozatokat választja. A beszélgetés természete­sen ráterelődött az imperialis­táik Egyiptom elleni támadá­sára. Egy 18 év körüli kar­­csú, izmos fiú a következő­ket mondotta: Mohamed. Httal a ne­vem, Ei.-Mansur városból jöttem. Port-Saidból, amely 80 Icilométerre fekszik tő­lünk, 60 ezer menekült ér­kezett hozzánk. Sok volt a sebesült. Városunk polgárai becsületbeli ügyüknek tekin­tik, hogy otthont nyújtsanak a menekülteknek^ Szüleim öttagú családot fogadtak be. Az egyiptomi diákok mu­tattak néhány folyóiratot. Felvételeidet láttunk a vala­ha gyönyörű Port-Saidról, amelynek legtöbb épülete romokban hever. A pálmák alatt hullahalmazok. lerom­bolt kórházak.,, — Az egyiptomi nép ma elszántabb, mint valaha — mondja J ezeldin Hallaba. — Az intervenciósok barbárcse­­lekedeteikkcl csv.pán saját Ítéletüket írták alá Égyipr tóm egyszersmindenkorra fel­szabadult a külföldi uralom alót Az angol és francia is­kolákat, amelyekből szép számmal akadt az országban, bezárták. Most államosítják ezeket. Ugyanez a sors érte a külföldi cégeket és konceta­­sziókat. Az egyiptomi nép nem rettent meg a szörnyű ellenségtől, hanem még job­ban összeforrott Az egyiptomi diákokat a moszkvai egyetemen álta­lános szeretettel és rokon­­szenmel fogadták. VaXameny­­nyiüket a diákotthonban he­lyezték el. Esténként össze­jönnek a rádió körül és a leg­frissebb egyiptomi híreket hallgatják. Gyakran betérnek hozzájuk a szovjet és külföldi diákok is, hogy ismerkedje­nek az újoncokkal, SzamályvonotoW indulása 0 34 se. SZOLNOKRÓL Békéscsabára. 0.42 se. Pénteken, valamint XII. 22, »-én közi. 21, 28-án nem közL Nyíregyh .-Záhony 1.30 «. Hétfői munkanap, továbbá XII. 26. éa I 2-án közlekedik. Budapest Keleti 1.50 se. Budapest Nyugati 2.00 ez. Hétfői munkanap, továbbá XII. 26. és I. 2-án közlekedik. Gyoma 2.00 sz. Csak szombat, va­sárnap közi. Budapest Keleti * 2.00 sz. Hétfői munkanap, továbbá Xn. 26. és I. 2-án közlekedik. Békéscsaba 2.34 m. Kedd, csütörtökön, szombaton közi. Budapest Kéletá * 3.10 sz. Nyíregyháza 3.14 sz. • Debrecen—Nyíregy­háza között I. 7-től m. 29-ig nem közi Bpest Nyugati 3.14 sz. Csak munkanap közi. Bpest Nyugati 3.23 se. Munkaszüneti nap k. Budapest Keleti 4.03 sz. Csak munkanap közi. Békéscsaba 4.08 sz. Kisk.félegyháza 4.24 sz. Budapest Keleti 4.30 sz. Szentes 4.40 SZ. Hatvan 6.38 sz. Mezőtúr * 6.55 sz. Csak munkanap közi. Budapest Keleti 6.56 gy. Bpest Nyugati 7.01 bZ. Cegléd 7.15 se, Tör&ksztmfidós * 7.21 gy. Bpest Nyugat! 7.50 sej K unszentmérton * 8.57 gy. Ccak munkanap közi. Budapest Keleti * 9.32 ez. Budapest Keleti • 9.32 sz. Nyíregy h -Záhony 10.14 gy. Nyíregyh.-Záhomy 10.50 gy. Lökösh.-Brikífrpst 10.53 m. Kiek.-félegytiáza 11.08 gy. Bpest Nyugati *12.00 sz. VámcBgyörtc *1X07 sz. Hatvan 13.27 sz. Budapest KeteH 13.50 se. Debrecen *14.19 sz. xn. ». és *». kivé­telével szombat, — XTL 23. és 34-áe k. Bpest Nyugati *14.27 st. Békéscsaba 14.35 «ä. Csak szombatim k. Szentes •14.43 sz. TóröfcfHJtrnflrJó» 16.00 sz. Cegléd 16.05 sz. Csak munkanap ke«!. Hatvan 16.10 se. Káslc-félegyháza 16.20 sz. Debrecen 16.39 m. Szentes 17.22 gy. Bpest Nyugati 18.02 gy, Budapest Keleti 18.09 bz. Békéscsaba 18.11 sz. Cegléd 18.25 ez. Munkanap, valamint XH. 24, és tt-én k, I, Inén nem közL Ujszász 16.35 Vasárnap, valamint XU. 21. é* I. I-én nem közi, m *3,, SO-án közlekedik. Budapest Keleti 18.46 m. XII. 23.« 20. kivéte­lével vasárnap, XLL 25. és L 1-én közi. TöröksEtmüdós 18.55 m. Cegléd *19.36 gy, 1957. L 7-M1 Hl. 29- ig nem közlekedik. I őta'«há7n *19.41 gy. N ytregy h.-Záhon y 10.49 m. Szentes 20.52 gy. Biharkeresztes 23.52 se. Nyíregyháza •*1*0 s* «amm MM Pénteken, valamint xn. 23, so. k, xn. 11, 20-án nem közi. Hatvan A Jlcssfltvn-frfyó partján a „GoridJ* Központi Kultur- és Pihenőpaik főbejáratával saemben épül az állami Tretyakov galéria új épü­lete. Az építkezést legkésőbb 1961-ig befejezik. Az új épületnek körülbelül 150 terme lesz, amelyeknek tér­fogata több mint négyszer szárnyalja túl a tégi épület térfogatát A tervek szerint az egész I, emeleten és a II. emelet egy részén a kép­csarnokokat helyezik el, ame­lyeket egy időben 8—10 ezer ember látogathat. Itt rendezik be a restaurátor­Ssaméíyvonatuk érkezése SZOLNOKRA * 0.19 se. Bpest KcleOrőt Szombaton, XXI, SE 30-án nem k. Xll) 23, 29-én közi, 1.12 SE. Gyoméról Csak szombat, vsa sárnap közlekedik * 1.12 sz. Békéscsabáról * 1.24 sz. Bpe»t Keletiről 1.30 sz. Debrecenből Hétfői munkanap, továbbá XIL 25, éa és L 2-án közi, 1,40 sz, Kisváráéról Hétfői munkán*» továbbá XIL 2«, éS és 1, 2-án közL 2.09 sz. Bpest Keletiről 2.30 sz. Záhonyból * 3.01 gy. Bpest Nyugatiról 6.12 sz. U jszá.szról Csak munkanap WME 6.21 sz. Ceglédről 8.24 sz. Békéscsabán® 6.25 sz. Hatvanból 6.32 sz. Püspökladányból 6.33 sz. Kkf él egyházáról 6.40 sz. Szentesről 6.47 gy. B iharkeresztesrfll * 8.11 gy. Záhonyból * 8.48 gy. Lökösházánől * 9.18 sz. Bpest Nyugatiról * 9.24 sz. V ámosgy őrlcről * 9.39 sz. Bpest Keletiről 10.00 gy. Bpe&t Nyugatiról *10.32 sz. Töröksz’ i aiklósmról 10.38 gy. Bpest Keletiről | 10.43 m. Szentesről 10.56 gy. Záhonyból *11.25 sz. Hatvanból 12.02 sz. Bpest Kelefir® 12.04 se. Mezőtúrról Csak munkanap kflifr 13.40 re. Bpest Nyugatiról XH. 22, 29. kivéte­lével szombaton) — xn. 23.) 30-án közi. 13.41 m. K k félegyházáról *14.04 sz. Záhonyból 14.17 se. Ceglédről Csak munkanap 14.18 sz. Boest Keletből Xn. 22, 29. kivéte­lével szombaton) — XII, 2.1.) 30-án közli 14.» sz. Kunsztno ártaniből Csak munkanap kftdg 18.05 se Bpest Keletiről XH, 222) 29. kivéte­lével szombaton) <*• xn, S3,) 30-án közi, 16.30 se Nyíregyházáról XIL 22, 29. kivéte­lével szombaton, —• XIL 23., 30-án kflte* 16.56 nrv Szentesről 17.25 se Tsztmildóeró» 17.27 sz. Ceglédről Munkanap, vatemtea XH. 24.) 31, é* E 1-én nem közSj *17.38 se Hatvanból 17,42 se. Békéscsabáról Csak vasárnap Mait 17.56 gy. Bufcarest-Bcseb* 17.57 se Ceglédről Munkanap, yalantM XH, 24. és X, t-énk. 17.5» *7. Bpest Keletiről Csak munkanap közi, 16.29 m* KMiüegyházánSI 19.12 se Bpest Keletiről Csak munkanap kön. 19.12 SE Szentesről *19.17 gy. Bpest Kélettról *19.26 gy. Bpebt Nyugatból 19.44 sz. üjszászról Vasárnap, XXL 2E és L 1-én nem közi« XXL 23.) 30-án közi, 20.39 se TsEtenlklósról 20.42 gy. Bpest Nyugatiról 30.50 sz. Békéscsabáról 22.14 se Bpest Keletíra 23.37 se Hatvaniból ».29 se. Bpest Nyugatiról Pénteken, valamin* XIL 23, 3U. közL — XIL 21, 28, nem te. 33 JW sz. Bpest Nyugatiról • A «Olagtal megjelölt -«on* átmenetileg nem közlekednek. imtHHi műhelyeket, a könyvfftrtel stb. Az ősi orosz művészetet a régi képtárban két teremben 168 művei mutatták be, míg az új épületben ezt a mű­vészetet 8 teremben 500 ki­állítási tárgy képviseli Ki­bővítik a XVIII. és különö­sen a XIX. század művészei­nek tárlatát is. Az új épületet a múzeum­építészet legújabb vívmá­nyainak figyelembevételével készítik él. Ezt bizonyítja, hogy az épületnek kondicio­nált Ievegőberendezése is lesz. Jflilgut Itiz az tff ürriijakaa galéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom