Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-05 / 30. szám

%

2

Krau

TISKAVIDEK

195'?. február 5.

fi Magyar Népköztársaság

Elnöki Tanácsának 1957. évi 10. sz. törvényerejű rendelete a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről

Vitás tulajdoni és használati kérdések rendesése

1. §. (1) A földbirtokpolitikai intézkedésekből (tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel stb.) mezőgazdasági termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, továbbiakban: termelőszövetkezetek) feloszlásából, illetőleg a termeiő- Kzövetkezeti tagság megszűnéséből eredő, továbbá a termelőszövetkezetek és más személyek között a föld és épület tulajdonjogával, valamint használatával kapcsolatban a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogviták rendezését 1957 október 1-ig be kell fejezni.

(2) A folyamatos termelés érdekében az 1956—1957. gazdasági évben, minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéseikor gazdálkodik, illetőleg, amelyet a termelőszövetkezetből történő Ivflépése esetén részére kijelölték, vagy 1957 március

3-ig kijelölnek. Az érdekelték a föld használatát kölcsönös megegyezés alapján a folyó gazdasági évre ettől eltérően is rendezhetik, kötelesek azonban az erre vonatkozó megegyezést legkésőbb 1957 március 1-ig a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának s bejelenteni.

(3) Az 1957—1958. gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára és használatára jelen törvényeréjü rendelet alapján végrehajtott rendelkezéssel kialakított állapot az irányadó.

2. §. A mezőgazdasági termelés érdekeinek megfelelő állapot kialakítása végett a vitás földtulajdoni és földhasználati kérdések rendezését és a kártalanítások (3. §.) céljára szolgáló ingatlanok kijelölését az alábbi irányelvek szerint kell végrehajtani:

a) Állami, kísérleti- tones célgazdaságinak (továbbiakban: állami gazdaság) és termelőszövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni vagy csökkenteni nem sza-i bad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekbe! kapcsolatos földkiadásokra.

b) A termelőszövetkezetből kilépők részére az általuk bevitt földdél lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű főidet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ilyen hiányában a tábla szóién fekvő földekből, kell kiadni.

c) Az 1956 október 1. és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése közötti időben feloszlott termelőszövetkezetek földterületéből a volt termelőszövetkezeti tagok részére az általuk bevitt földdel leli elő log azonos művelés.! ágú és azonos értékű földet kell kiadni.

— Az ezután fennmaradó területet a meglévő nagyüzemi épületek körül összefüggően leéli kialakítani és azt állami tartalék-földként — kizárólag termelőszövetkezet, termelői társulás, vagy állami gazdaság céljára szabad felhasználni.

d) Az állami tartolékföidekből kizárólag a 25 kb-nál kisebb szétszórtan fekvő területeket lehet, felhasználni, elsősorban azokat, amelyek a Községi Tanács kezelésében vannak, ha pedig ezek nem elegendők, vagy nem megfelelők, a kishaszonbérbe adott ilyen földeket.

e) A fenti rendelkezések figyelembevételével a helyi, lehetőségek köpött a földek kijelölőénél az érdekeltekkel való megegyezésre kell törekedni. Ennek érdekében a földek tulajdoni és használati viszonyainak rendezése során az érdekeltek egymással Önkéntes megegyezés alapján, földjeik kicserélésére szerződést köthetnek; az 1957 akt. 1-ig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá.

3. §. (1) Kártalanítást kaphatnak azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek, akiknek földjét 1949 szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdek ű igénybevétel útján, vagy más módon kártalanítás nélkül igénybevet tek.

(2) A sérelmet szenvedett földtulajdonosokat — a (3) bekezdésben megjelölt területi korlátok között és a helyi lehetőségekhez képest — az igénybevett földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű csereingatlannal kell kártalanítani.

(3) A kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a dolgozó kisemberek közül a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb 10, más dolgozó kisemberek legfeljebb 1 kát. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében vagy bármely címen használatában lévő összes földterület a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az 1 kát. holdat nem haladhatja meg.

(4) Ha a kártalanítás céljára a községben elegendő állami tartaléktőid nincsen, az igénylők gazdálkodási körülményeire figyelemmel, a kártatot lítós mértékét csökkentén) lehet. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsalédú igénylőket kell kielégíteni. — Csereingatlan hiányában pénzkártaianítást megállapítani nem lehet.

4. §. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951 augusztus 1. után felajánlottók, vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni, ha a kártalanítások rendezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. Nem adható vissza föld a termelőszövetkezet feloszlása folytán a nagyüzemi épületek körül kialakított összefüggő területből (2. §. c. pontja) sem. A visszaadható föld mértéke a 3. §. (3) és (4) bekezdésében meghatározott keretben a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyeknél legfeljebb 10, más személyeknél legfeljebb 1 kát. hold lehet.

5. §. (1) Az állami tartalékföldek használatára kötött k ish aszón bérleti szerződéseidet a szerződésben megállapított határidő előtt, kártalanítás, vagy a föld visszaadása céljából megszüntetni nem szabad.

(2) Ha a kártalanítást, vagy visszajuttatást kérő személy igényét kishaszonbérletbe adott tartalékfölddel elégítették ki, a földet a kártalanítást va.gy visszaadást igénylő személy telekkönyvi tulajdonába kell adni. a haszonbérleti jogviszonyba, haszonbérbe-adóként az eredeti feltételek mellett a telekkönyvi tulajdonos lép.

6. §. (t) A dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől ,1949. szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdek igénybevétel útján, vagy más módon kártalanítás nélkül igénybevett, bélés külterületen lévő nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát az aláblbak szerint' kell rendezni:

a) Ha az épület nincs termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény, vagy vállalat tényleges használatában, az eredeti tulajdonosának kell visszaadni.

Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta.

b) A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény, vagy vállalat a tényleges használatában lévő ilyen épületeket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. Megegyezés hiányában a bért az épület fekvése szerint illetékes Járásbíróság állapítja meg.

(2) A jelein törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett és le Bontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítást Igényelni nem lehet.

7. §. (1) A 3. és 6. §-ban megállapított kártalanításokon kívül a tagosítással, földrendezéssel, közérdekű igénybevétellel, vagy más intézkedéssel kapcsolatban kártalanítás nem jár.

(2) Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő. A kérelmet 1957 február 28-ig a föld fekvése szerint illetékes Községi (Városi, városi kerületi) Tanács Végrehajtó Bizottságához (továbbiakban: Községi Végrehajtó Bizottság) lehet benyújtani. Ez időpont után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogvitákra vonatkozó igényt sem államigazgatási, sem bírói úton érvényesíteni nem lehet.

8. §. (1) A földtulajdon és földhasználat vitás kérdéseit, valamint a kártalanításokat a Községi Végrehajtó Bizottság a jelen törvényerejű rendelet alapján határozattal rendezi. A határozat ellen az érdekéitek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a Járási (Városi) Tanács Végrehajtó Bizottsághoz (továbbiakban: Járási Végrehajtó Bizottság). A Végrehajtó Bizottság a döntés eiőtt a panasz megvizsgálására és a határozati javaslat elkészítésére bizottságot alakít, amelynek elnöke a Végrehajtó Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt helyettese, tagjai: a Járási Mezőgazdasági Osztály vezetője és az illetékes Járásbíróság vezetője által kijelölt bíró.

(2) A földtulajdon és földhasználat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a telekkönyvijein és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni.

(3) A földtulajdon és a földhasználat rendezésével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás költségeit az állam viseli.

Közérdekű igénybevételek és folyamatban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgálata

9. §. (1) A termőterületek védelme érdekében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket és a folyamatban lévő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket.

(2) Ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalék földnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani.

(3) Ha a kisajátítási ügy felülvizsgálása során megállapítást nyer, hogy az igényelt mezőgazdasági területre nincs szükség, vagy az indokolt szükségletet meghaladja, a kisajátítási eljárást egészen, vagy részben meg kell szüntetni.

(4) A felülvizsgálatot az érdekeltek meghallgatása után közérdekű igénybevételek tekintetében a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági igazgatósága kisajátítási ügyek tekintetéiben pedig a kisajátítást elrendelő szerv az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyetértésben végzi.

Ingatlanforgalom és haszonbérlet

10, §. (1.) Magánszemélyek vétel, ajándékozás, vágj' csere utján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a Járási Mezőgazdasági Osztály engedélyével szerezheti meg. Engedélyt keli adni:

a) Az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személy részére, ideértve a mezőgazdasági szakembert is, 5 kát. holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy a saját, vagy vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő, haszonbérelt, vagy egyébként használt összes mező- és erdőgazdasági földterület a megszerzett földdel együtt a 20 —25 kát. holdat nem haladja meg;

b.) A földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó szemé'y részére olyan nagyságú föld megszerzésére, amelynek területe — beszámítva a saját, vagy vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlant — nem haladja meg az 1 kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1 kát. hold 400 négyszögölet.

(2) A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kát. hold erdő. vagy termő szőlő, illetőleg gyümölcsös 5 kát. hold mezőgazdasági ingatlanak felel meg. — Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni termőszőlőnek vagy gyümölcsösnek a jelen

5. (1) bekezdésének b.) pontja alapján történő megszerzése esetén.(3) Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül több alkalommal is lehet engedélyt kiadni, azonban az ily módon megszerzett területek összesen nem haladhatják meg az 5, illetőleg az 1 kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1. kát. hold 400 négyszögölet.

(4) A hagyatéki osztályos egyezséget jóváhagyás végett be kell mutatni a Járási Végrehajtó Bizottsá" Mezőgazdasági Osztályának. A Mezőgazdasági Osztály a jóváhagyást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az osztályos egyezség a magánszemélyek áltál megszerezhető mező- és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról szóló 1957. évi 9. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseibe ütközik.

(5) A föld elidegenítésére irányuló szerződés alapján a tulajdonjogot csak az (1) bekezdés szerinti engedély, illetőleg a (3) bekezdés szerint) ióváhagyás megadása után lehet a félekkpnyvbe bejegyezni.

(6) A jelem törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt, létrejött, de a korábbi rendelkezések szerint jóvá nem hagyott adásvételi, ajándékozási, csereszerződés vagv hagyatéki osztályos egyezség alapján az ingatlanszerző vaev jogutódja az ingatlan tulajdonion-, ruházásának engedélyezését, illetőleg a hagyaték' egyezsé» jóváhagyását kérheti. ha az ingatlan tényleges használatában van és az (1). illetőleg a (3) bekezdésben

megállapított feltételek fennállanak.

11. §. (1) Magántulajdonban lévő és termelőszövetkezet, vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszonbérbe adhatta, illetőleg részművelés utján hasznosíthatja.

(2) A haszonbérelhető terület élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kát. holdat nem élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében az 1. kát. holdat nem haladhatja meg. figyelembevevő a saját, vagy velük közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő. haszonbérelt, vagv egyébként használt összes mezőgazdasági területet is. A 10. §. (2)

bekezdésének rendelkezéseit a haszonbérlet tekintetében is alkalmazni kell.

(3) Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbértje,

(4) A haszonbérleti szerződés feltételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapítják meg. A szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem kell. a szerződés írásbafoglalására és bejelentésére vonatkozó*

kötelezettség azonban továbbra is érvényben marad.

(5) A községi kezelésben lévő állami tartalékföldeket, csak 1957. október 1. után lehet öt, szőlő és gyümölcsös esetében tíz évig terjedhető időtartamra haszonbérbe adni. Állami tartalékföldre kötött és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után lejárt haszonbérleti szerződéseket — az 5. §. (2) bekezdésében foglalt kivétellel — a haszonbérlő kívánságára legfeljebb öt. illetőleg tíz évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

12. §. (1) A termelőszövetkezetbe bevitt haszonbérelt földek után az 1956—1957 gazdasági évtől kezdődően a termelőszövetkezet köteles a földtulajdonos és. a belépett tag között a szerződésben megállapított haszonbért fizetni.

(2) Ha a haszonbérleti időtartama lejárt és a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani nem kívánja, részére az állami tartalékföldből lehetőleg azonos művelést ágú és azonos értékű csereföldet kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, a 2. §. b.), illetőleg a c.) pontja szerint kell eljárni.

Vegyes rendelkezések

13. §. Gazdálkodási területeknek megfelelőbb kialakítása céljából önkéntes megállapodás alapján a termelőszövetkezetek. termelői társulások és állami gazdaságok egymással és a magántulajdonban lévő — termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nem álló

— földele tulajdonosaival kölcsönösen megegyezhetnek a használatukban, illetőleg a tulajdonukban lévő földek kicserélésére.

14. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után azt, alki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ

— a kisajátítás, a rendkívüli veszély — (árvíz, földrengés stb.) ideiglenes igénybevételt, valamint a jelen törvényerejű rendeletben, más törvényben vagy más törvényerejű rendeletben megállapított eseteket kivéve — csak a Bíróság határozata alapján lehet az ingatlan birtokából kimozdítani.

(2) A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogával vagy’ használatával kapcsolatosan a jelein törvényerejű rendelet hatályba lépése után keletkezett mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — a Bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) E §. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni állami szervek, intézmények és vállalatok egymás közötti vitás ügyeiben.

15. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, büntetett követ el és két évig terjedhető börtönnel büntethető az, aki

a) A földtulajdon, földhasználat és kártalanítás rendezését végző szervek munkáját akadályozza — vagy meghiúsítja;

b) A mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak a jelen törvényerejű rendelet alapján történő birtokbaadását, illetőleg birtokbavételét akadályozza vagy meghiúsítja ;

c) Az eljárás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti vagy helyéről elmozdítja;

d) Mező- és erdőgazdasági ingatlannak birtokát azzal a célzattal engedi át másnak vagy ilyen ingatlan birtokát azzal a célzattal szerzi meg, hogy ezáltal a jelein törvényerejű rendeletnek az ingatlanforgalomra, illetve a haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kijátssza.

(2) Azt, aki a termelőszövetkezetek és állami, gazdaságok földjét vagy épületét a

2. §. a) pontjában, illetőleg a

6. §. (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok megszegésével elveszi vagy megrongálja, a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint kell büntetni.

16. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, _ valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

(2) A 13 100/1948. (XII. 22.) Korm. számú, a 700/1949. (I. 22.) Komm, számú, u 4117/1949. (VI. 28.) Korm. számú és a 206/1950. (VIII. 11.) M.T. számú rendelet, valamint a 42/ 1953. (VIII. 2) M. T. számú rendeletnek és a 64/1955. (X. 25.) M. T. számú rendelet 2 —4. §.-ának a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest. 1957. február hó.

Dobi István sfc.

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István sk. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Leszerelt katonák és diákok azonnali igazolása

Nagy Marcel, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető elnöke ismét nyilatkozott ■íz átigazolásokkal kapcsolatban. Az elmúlt napokban na. gyón sok egyesület arra kérte az MLSZ-t: tegye lehetővé, hogy mo6t leszerelt katonákat. illetve eddig még sehová nem igazolt diáinkat le lehessen igazolni. Mint ismeretes, az MLSZ-nek korábban az volt az állásroontja. hogy az NB II. bajnokság befejezéséig semmiféle igazoláshoz nem járul hozzá. Most annyiban módosul a terv, hogy a leszerelt katonákat és a diákokat már korábban is le lehet igazolni. Az errevonatkozó határozat néliány nap múlva lép érvénybe.

Azt is közölte Nagy Marcel, hogy az MLSZ a napokban kibocsátja azt a korábbi rendelkezéséi, hogy azok a játékosok, akik valamelyik csapattal portyára utaztak, mindenhová iaazolhatők. csak éppen oda nem, amelyik egyesület kölcsön kérte őket.

A Magyar Népköztársasági Elnöki Tanácsa a földtulajdon és földhasználat megszi-1

1 indítására az alábbiakat

rendeli: