Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-24 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl * AHA: 50 FILLÉR. U. évi* «, «ám, 1057, február 2i. vasárnap.

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ES A MEGYEI TANACS LAPJA

! M4i

Folytatáson regény

Jász-hun halton

Rejtvény-verseny

Hz agrárproletárok

és középparasztok

HÁNY- ÉS HÁNY szövetkezetben fogadják így a visszatérni szándékozókat:

— Amikor még puskaporos volt a levegő, akkor a kerítés mellől nézték kínlódásunkat. Nem ellenez.-k a termelőszövetkezet /eloszlatását, s nem védték meg a közös gazdaságot. Most már nagy legény kednének, amikor sok gondunk-bajunk árán ismét nyugodt a helyzet.

Nem ritkaság az ilyen vélemény sem:

— Még tíz év múlva sem tudnánk megbocsájtani, hogy elsőnek hagytak itt bennünket.

Vannak termelőszövetkezeték, ahol — a tagfelvétel alkalmával — egyenesen felkészülnek a visszalépő középparasztok „megizzasztására”.

Elgondolkoztató jelenség ez, sőt mondhatjuk, egykét helyen veszélyes is. Helyénvaló így viselkedni a megtévedt középparasztokkal szemben? Nem! Ezért szükséges, hogy tisztázzunk néhány fogalmat a termelőszövetkezeti mozgalom. továbbfejlesztése érdekében. Ugyanis nem másról, mint az agrárproletárok és középparasztok között lévő — sajnos, az utóbbi időben eléggé kiélezett — ellentétről van szó.

Az októberi események alatt falun az ellenforradalom a termelőszövetkezetek feloszlatására törekedett. Ideig-óráig sikerült is a zavartkeltés, sikerült szétugrasztani a gyengébb termelőszövetkezeteket. Sok kárt okoztak a közös vagyon széthurcolásával a jószágállomány, a takaimánykészlet elprédálásával. És valjuík meg, sokhelyütt elsőnek a középparasztok inogtak meg és hagyták el a közös gazdaságot. Milyen okokból? Féltették földjüket, igavonó jószágaikat és gazdasági felszerelésüket, mivel az ellenforradalom azt hangoztatta: nincs tovább szocialista mezőgazdasági nagyüzem.

EZZEL SZEMBEN az agrárproletárok kivétel nélkül majdnem minden szövetkezetben helytálltak. Kitartottak és védték a közös vagyont. S ha mégis feloszlott a termelőszövetkezet, ők voltak, akik megkezdték újjászervezését. Nem ijedtek meg a fenyegetőzésektől, az ijesztgetésektől. Abban igazuk van tehát, hogy elsősorban nekik lehet a legtöbb szavuk a szövetkezeten belül. Helytállásuk megbecsülést és dicséretet érdemel. Igazuk van abban, hogy a középarasztok közül sokan otthagyták a tsz-eket, akadt olyan megtévedett ember is, aki hangoskodott és elősegítette a feloszlást. Nem szabad azonban és nem lehet az ilyen vádat minden kilépő közópparasztra ráfogni. Hiszen nagyon sokat a félelem késztetett arra. hogy elhagyja a termelőszövetkezetet. -S ma, amikor látják a félrevezetett, megtévesztett középparaszlok, hogy mind a falun, mind a városban a munkáshatalom, a szocializmus építése tovább folyik, egymásután jelentkeznek újból felvételre. Nem kényszeríti őket senki. Azt sem mondhatjuk, hogy a népnevelők agitálják. Saját elhatározásukból választják újból a közös munkát, mert gondolkodtak és jól tudják melyik az előnyösebb. Nagyon helytelen tehát, ha a tsz-ek vezetői és tagjai olyan magas mércét állítanak eléjük, vagy olyan követelésekkel lépnek fel velük szemben, amellyel nem tudnak megbirkózni.

NE VEGYÜK fel a munkakerülőkét, vagy azokat, akik a szövetkezeti gazdaság felhőmlasztására törekednek. Nem is erről van szó. De vegyék vissza a szorgalmas, tapasztalt, s korábban félrevezetett középparasztokat.

A szövetkezetben lévő kommunisták feladata a mindéin középparasztot „egykalapalá-vevő” káros nézetet megszüntetni. Ne éreztessék a megtévedt emberekkel, hogy ők nem olyan gazdái a szövetkezetnek, mint azok, akik újjáalakították. Nem szabad elfelejteni, hogy 1 szövetkező gazdálkodás csak akkor lesz igazán erős, ha a dolgozó parasztok legszélesebb tömegei magukévá teszik a szövetkezés eszméjének helyességét s magukénak vallják a szövetkezetét, ímemmimi

[JQatlez moC d’amouü

Előző lapszámunkban már

►

►

E

►

► bírt adtunk arról, hogy Szed

► nokon is fellép majd a habzónkba érkezet és világszerte £ ismert cs kedvelt sanzon éne

Iekesnő, Lucienne Boyer. Közlésünk után értesített bennünket Klein bácsi, a város igen szívós természetű és ági ► lis műsorszervezője, hogy £ minden valószínűség szerint, ►a keddre tervezett előadás el► marad. Ereinkben meghűlt a ► vér ennek hallatára, azonban £ másnap már csillogó szemek► kel szólt Klein bácsi, hogy ► az elaődás mégis meg lesz ► tartva, de nem kedden, habéin csütörtökön este. — így ► megnyugodva értesítjük Szolja nők zenekedvelőit, hogy Lu►cienne Boyer most már biz►tosan eljön Szolnokra és él£ vezhetjűk színvonalas, kedj Ves melódiajú műsorát.

■

► Nopon*a kilenc márkát | kö fenek az NDK-ban £ üdülő gyermekek £ élelmezésére

£ Az októberi események ►után a Német Demokratikus ^Köztársaság nemcsak ruha és £ élelmiszerküldeménnyel segített hazánkon, hanem többezer gyermek üdültetését is vállalta. A rászorultak gyermekei, a hat-tizen két" éves fiúk és lányok első csoport ja ^decemberben indul el az ►NDK-ba, a többi február ►26-án keit útra. összesen 3700 ►gyermek üdül három hóna►pig a baráti országban.

£ A vendéglátók messzeme£ nőén gondoskodnak a m agyar ►fiatalokról. Naponta kilenc £márkát költenek egy gyér£mek élelmezésiére, ami csak£ nem ötven forintnak felel £mep. Az üdülőotthönok lakóit ► a játékok íömege, film- és £ színházi előadások szórakoztatják. Gondoskodnak a gyer► mekek oktatásáról is, magyar ► pedagógusok foglalkoznak vertük. Azok a csoportok, ame►lyek az iskolai vizsgákra nem ► érkeznek haza, ott tesznek ► tanúbizonyságot előmenete► lükről.

£ Az NDK összesen 4 millió £358 ezer márkát költ a ma£ gyár gyermekek üdültetésére. £ Ebből az összegből hazauta£ zásukkor egy rend ruhát is £ kapnak a gyermekek.

Nyugalom, asszonyok!

Lesz elegendő konyhagarnitnra

Az utóbbi hetekben a bútorgyár dolgozói ismét elérték a termelésben a régebbi szintet.

A termelékenység fokozását elősegítik az üzemben a modem, korszerű gépek. Többek között nagyban elősegíti a termelés fokozását a gyalulásnál használatos négy fejes vastagoló gyalugép, — amely az előre kiszabott deszkalapokat mindkét oldalán egyszerre, pontos méretre gyalulja. Ezt a modem gépet az üzem Csehszlovákiától kapta. Elég sok ládát, fiókot kell készíteni az üzemben. Itt a leghaladatlanabb az összeillesztésnél a fogak kifürészelése. Ezt eddig kézierővel végezték. S így nyilván haladatlan volt. Most mér ez is feleslegessé vált, mert az üzem egy fogazógé-Tr.::

pet kapott, amely pillanatok alatt elkészíti egy-egy ládafiók fogazását.

Remélhetőleg mostmár rövid időn belül sikerül kielégíteni a vásárlók igényeit. Nem kell tehát türelmetlenkedni kedves háziasszonyok; *

Képeinken a következők láthatók:

Ezen a gépen készül a ládák és fiókok fogazása. Kelemen Antal és Makai Jolán segítségével

Az úgynevezett vas tagoló gyalugép, amelyen Hegedűs László dolgozik.

Cs. F.

adásra. Az árleszállítás «t sportkocsikat is érintette. Al kereskedelem megfelelő rak-l tárkészlettel rendelkezik,i úgyhogy, a szülők a szakilz-} letekben minden további nél-i kiil megvásárolhatják a tét-1 szésük szerinti kocsikat. ♦

CTTTTTTT' '

Az igazi hűségről

Egj kunsági termelőszövetkezet 1957-ben, télutóján

Az egész ország . ban ismerik és , hozzátehetjük, kedvelik a Tisza ’ Bútorgyárban ké■ szült konyhabútorokat. — Szép-i számmal vannak olyanok is, akik kedvelnék, ha hozzájutnának,

. mert sajnos, még

■ manapság sem t áll a kellő menynyiségű konyha- 1 bútor a vásárlók rendelkezésére.- Vajon, mi lehet ; ennek az oka?

Az októberi ese• menyek miatt ’

közlekedési esz- •áSföjÉ' közök hiányában f* |*| a Bútorgyárban g-t, í$ nagy mennyiségű konyhagamitura halmozódott fel. Ezt csaknem teljes egészében itt Szolnokon a Bútorértékesítő Vállalat üzletében adták el. Az elmúlt kéthárom hónap alatt elfogyott annyi konyhabútor, amit rendes körülmények között másfél- két év alatt adtak volna el. A Bútorgyártól kapott tájékoztatás alapján elmondhatjuk, hogy Szolnok megyében nem egyedül csak a Szolnoki Bútorüzletben, hanem vidéken, a Földművesszövetkezeti Bútorüzletekben is lehet kapni az itt készült kómyhaigamiturákból;

A Tisza Bútorgyárban készített konyhabútoroknak az az érdekességük, hogy a faanyagnak egy részét, ahol lehet, farostlemezzel pótolják. Első pillantásra úgy tűnik, mintha közönséges préselt/ papír lenne. Azonban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy sakkal jobb, mint a ragasztott furnérlemez, mert az a konyhákban lévő állandó pára és gőz hatására megpuhul, felszálkásodik. A fa’ rostlemez nemcsak gőzben,

| JÓ HÍR A KISMAMÁK- iNAK: többféle gyermekkocsi Sárát negyven-hatvan százalékkal leszállították. így pél-I

*dául azok a mély gyermekkocsik, amelyeknek ára korábban 1200 forint volt, most 800 forintért kerülnek el-Olcsóbb let! a syermehkocsi

hanem még vízben is éppen

olyan szilárd marad, sőt még inkább keményedik.

Az a baj, hogy kevés van belőle. Ugyanis az itt használatos farost-lemezeket Ausztriáiból és Finnországból hoztuk. Remény van arra, hogy rövidesen ismét zavartalanul kapja az üzem ezt a külföldről szállított anyagot.

1? eggelenként már hűvös

11 szél fújt A tiszaparti füvesek fonnyadozni kezdtek. A fák levelei egy árnyalattal halványabb zöld színbe öltöztek. A földeken törték a kukoricát és a poros dűlőutakon nyikorgó szekerek haladtak gazdag terhűkkel. — Egyik-másak présházban forrt az új bor, ökör-nyál úszott a levegőben, de a szép napos ősz a naptár szerint már múlófélben volt. 1956 októberének második felében jártunk. Az abádszalóki Lenin Tsz (most Búzakialász Tsz) tagjai elégedetten dörzsölgették kezüket, s mondogatták egymásnak, hogy ezzel az esztendővel igazán meg lehetünk elégedve. Tanyaközpontjuk körül hatalmas széna és szalmakazlak sorakoztak. A magtárak, az Istállók, az ólak teli voltak, de még a borház is. A szövetkezeti gazdák zárszámadásra készültek. A békés, teletváró estéken számolgatták, mit vesznek majd a gyermeknek, vagy az eladósorban lévő lánynak.

Váratlanul érte őket október 23. öreg harcosok, a 19-es forradalom idős vöröskatonái éppúgy értetlenül néztek egymásra, mint a tapasztalatlanabb fiatalok. Reggelre majd vége lesz — nyugtatták egymást. Mindig megszokták a korai kelést és másnap már hajnalban körülállták a rádiót. Aggódó várakozás töltötte be a szövetkezet irodáját. A barázdás’, inas arcokon feszült a bőr. Egyik-másik ember kopott báránybőr sapkáját gyűrögétte. Szoborként, mozdulatlanul álltak. Csendben, szó nélkül várták, mikor szólal meg a Kossuth-rádió.

Aztán kíméletlenül, kegyetlenül hasított beléjük az első közlemény: Fegyveres ellenforradalmárok garázdálkodnak Budapest utcáin. A kemény munkáskezek ökölbe szorultak, s később, november 4-ig hiába változott meg a Kossuth-rádió hangja, az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet harcos tagjai nem tudtak másra gondolni, csak az első közleményre. A szívükkel nemcsak érezni, de gondolkodni is tudtak. S várták, mikor hívják őket, mikor szólítják fegyverbe a proletárokat. Egyikőjük sem

félt, de mindannyian féltették a drága munkáshatalmat.

11 iába vártak. Nem hívta őket senki. És amikor legnagyobb volt a zűrzavar, a kapkodás, akkor ezek az egyszerű emberek tanácskozásra gyűlték össze. Mindannyian jól ismerték és saját bőrükön érezték az elmúlt évek hibáit. Még sem erről . beszéltek, mert tudták, sokkal többről van most szó. Hűség a párthoz, hűség a néphez, — hányszor, de hányszor hangzottak el ezek a szavak. S akkor, október 23. után bizony nagyon sokan elfelejtették. De Abád- . szalókon, ebben a Hazamenti parasztközségben egyszerre ' élő valóság lett és gazdag ' tartalmat kapott ez a két szó.

Előálltak a régi vörös katonák. Az egyszerű, csendes- : szavú emberek, akiket az elmúlt években alig vettek • észre. Az öreg 60 esztendős Hegymegi László, aki 1917- : ben a Szovjetunióban fogott j fegyvert és 1919-ben itthon ,

harcolt a rymletárhatnlomért i

majd a felszabadulás előtt öt esztendeig munkaszolgálatos volt. Sokat szenvedett. Sok nélkülözésben volt része, de hitét nem adta fel. Gyújtott a szava, amikor beszélt.

— Félre a gyávákkal. Fogjunk fegyvert és védjük meg szövetkezet ünket.

Ott volt Cseh János bácsi, a másik 19-es vörös katona. Arról beszéltek, ha már nem hívják őket, legalább itthon , álljanak helyt. S helyt álltak. Valóságos kis partizánegység alakult. Megszervezték a 20 tagú őrséget. Bodnár Lajost, a szövetkezet kovácsát, tartalékos tisztet választották parancsnoknak. Mivel más nem volt. november 4-ig vadászpuskákkal álltak őrsé- ’ get.; i

Az őrség tagjai, mindanynyian felelősséget érző ko- . moly emberek voltak. Jó- , vorszki Lajos, az egykori 8 holdas gazda, aki 1949-ben lépett a tsz-be, Varjú elvtárs, 1 a szövetkezet kiváló elnöke, i aki most kárhatalmi parancs- i nők. Sarkadé László mező- c

gazdász. akit október 23. ót: még jobban szeretnek és be csülnek a tsz-tagók, mert < is fegyverrel a kezébei védte a közös birtokot é most Varjú elvtárs helyet az elnöki teendőket látja el Ökrös Pál állattenyésztés agronómus szintén az őrség ben volt. És a többiek, akii mind tanújelét adták az igaz hűségnek.

Rengeteg értékre vigyáz tak. Közel 7 esztendős közös munka gazdag eredményére. 80 szarvasmarhe kérődzőit az istállókban, 80( birka volt az akölban, 901 sertés az ólakban, 24 ökör 40 ló, 25 csikó, többszáz mázsa takarmány, termény, 81 hektó bor és még ki tudni felsorolni, mi minden leU volna a dologtalan, semmirevaló, vagy az ellenforradalm, zsiványok prédája. De minden megmaradt.

Elmúltak a vészes napok A szövetkezet gazdái letették, de nem dobták el a fegyvert. Átestek a tűzpróbán, még erősebbek lettek, még jobban összekovácsolódtak. Jönnek a munkás-hétköznapok, a földeken lassan megindul az

a élet. Nemsokára újból eleven -j lesz a határ. Hegymegi bácsi ^ nemrég írt tanár fiának, aki s tudományos kutató, hogy X minden rendben van, dolgoz- 1- zon csak nyugodtan, mert itthon a szövetkezetiek is js munkához láttak. Sarkadi á László elnökhelyettes számok tervezget és a különböző :- vállalatok embereivel társ gyal. Jávorszki Lajos brigádvezetőnek meg azon fő a feje, hogy adjon munkát mindegyik tagnak. Annyian

0 jelentkeznek már most min■> den reggel, hogy egyiket-má- sikat még haza is kell külq deni. De néhány hét múlva £ már nem. Akkor nagyon is

kell a munkáskéz.

C esténként most is öszsze jönnek a szövetke-1 zet gazdái. Tömör kis fekete- bajusza alatt jóízűen mosolyog az öreg Hegymegi bácsi. S mint, aki sokat látott, ta• pasztáit, bölcsen mondogatja:

, — Mindig csak egy a fon. tos. Helyén legyen az ember , szíve, mert aki bátor, annak 3 nem kell félnie.

1 Rájuk a nép, a párt min- i dig számíthat. Bebizonyítot- ták.

1 SzekulUy Péter