Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-30 / 25. szám
ViLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 56 STU-Elt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II, érts 25. szám, 1Ö5*. január 20, szerda. Egyszerűbb, szakszerűbb tanulóképzést ÚJSZÁSZI GONDOK Tegnap hozták nyÖv&nosságra a régen várt rendelkezést a Munkaerő tartaléko/k Hivatalának megszüntetéséről és a Munkaügyi Minisztérium {elállításáról. Ezt kővetően valószínűleg szabályozzák majd az ipari tanulóképzés rendszerét, módosítják az eddig elfogadott gyakorlatok Intézkedésekre, bizonyos reformokra nagy szükség volt már ezen a téren. A tanulóképzés eddi© centralizációja nem mindenben felelt meg a mi viszonyainknak, mindenekelőtt hihetetlenül drága volt, nagy áldozatokat követelt a népgazdaságtól. Országos viszonylatban minden két ipari tanulóra jutott egy oktató, illetve gazdasági személyzet. A megyében valamivel jobb volt az arány, mert 3—4 fiatalra számítottak egy embert, aki csak velük foglalkozik. A helyi ipari tanulók 14 megyei iskolájában 2—4.000 forint túlóra-díjat fizettek ki havonta egy-egy intézet pedagógusainak. A nagy költség ellenére sem mondhatjuk azit, hogy kiválóan képzett szakmunkás-utánpótlást kaptak az üzemek a MTH-tóL — Minden évben szinte közelharcot kellett vívni, hogy alkalmazzák az üzemek a felszabadult fiatalokat. Gyáraink jobban ragaszkodtak a régi szakmunkásokhoz, kismestereknél szabadult tanulókhoz. mint saját gyártelepükön az MTH kötelékében kiképzett gyerekekhez. Az egyik oka volt ennek, hogy bármennyire is tudományos alapokra építettük a tanulóképzést — -e e téren születtek is nem lektoánylendő eredmények —, nem vettük figyelembe a vállalatok hagyományos módszerét. Csak a szolnoki nagyüzemekben — évente Sebbszáz ipari tanulót képeztek ki a centralizálás előtt. Nyilván sokoldalú tapasztalatokkal rendelkeznék; A „MÄV ianoncl’-ok a Járműjavító ipari tanulóinak elődjei, valóságos tekintélyek voltak. Akit itt felszabadítottak, az olyan kiváló vasutas szakember lett, hogy az országban bárhol kaptak rajta. Hasonlóan kiváló vasas segédeket nevelt a régi „Fazekas Adolf cég” s a modem tanoncképzés iskolapéldája volt a Tisza Cipőgyárban. Az itteni cipőipari szakiskola vetekedett — általános műveltség tanítása tarén is — a középiskolákkal. Természetesen nem kell, hogy példát vegyenek a régi tanoncok életmódjából, kiszipolyozásából A tanulóképzésnél azonban fel lehet használni a foglalkoztatás tapasztalatait, tanítási módszereket s főleg fel kell eleveníteni a szakma becsületét. Az utóbbi évek égjük hibás gyakorlata volt pl., hogy ipari tanulónak csak azok jelentkeztek. akik 2-es 3-as eredménnyel végezték az általános iskolát s így semmi reményük sem volt arra hogy beleférjenek egy középiskolai keretbe. Ez szinte automatikusan — pedagógus szaknyelven — a leggyengébb anyagot — juttatta a tanulóintézetekbe. Márpedig különösen a nehézipari szakmákban számolni tudó. intelligens gyerekekre van szüksésr. A technikai fej’ödés egyre inkább megköveteli ezt. jobban, mint az egyre csökkenő bürokrácia, mely mind kevesebb középiskolát végzettnek juttat majd íróasztalt. Az üzemelmek tehát érthető és jogos az a kívánsága, hogy adják vissza kezükbe a tanulóképzést. Ügy vélik, hogy így fel tudják eleveníteni a hagyományos módszereket, jobban ösztönzi őket az a tudat, hogy saját maguknak nevelnek szakmunkásokat. Ha így lenne, csak hetenkint kétszer adnák ki kezükből a fiatalokat, mikor elméleti oktatáson vennének részt a tanulóiskolában. Persze az éremnek két oldala van. A pedagógusok például attó' tartanak — nem oktalanul —. hogy ha a tanműhely a vállalat tulajdonába megy át, — (a terv teljesítéséért folyó bare arra ösztönzi ókét) —könnyű tömegmunkára (pl. alátétgyártásra) fogják be a tanulókat. Ugyanakkor a tervteljesítésben és a termelésben nem számottevő tamilómumkát nem kapnának. Eddig, míg a tanintézeteik tartották fenn a tanműhelyeket, nem volt ilyen gond, mert a termelés csak másodrangú volt és a gyerekek hoszszű időt kaptak arra, hogy elsajátítsák az alapvető fogásokat, megismerjék a szerszámokat, egyszerű műveleteket stb. A másik, amitől félni lehet ebben az esetben, hogy a műhely! gyakorlat, minthogy más-más lesz a „gazda", nem lesz összefüggésben a tanulmányi anyaggal. Ez mind igaz, különösen elméletben. A gyakorlat azonban mást mutat. PL a Járműjavító tanműhelyében, ahol speciálisan vasúti szakmunkásokat, kocsi- és mozdonyjavítókat képeztek s ehhez kapcsolódott az elméleti oktatás is — kalapácsos darálókat és más mezőgazdasági kisgépeket, szerszámokat gyártottak. A szakmához kapcsolódó munkát nem kaptak s ezzel csak akkor ismerkedhettek meg a fiatalok, mikor kikerültek a javító osztályokra. Tehát az összhang eddig is csal: elvben és papíron volt meg. Tálán még jobban meglesz, ha a Járműjavító Vállalat újból ■■ ■ A Szovjetunió ajándéka Egviptomnak A szovjet kormány elhatározta, hogy Egyiptomnak ajándékozza mindazokat a berendezéseket, amelyeket a Szovjetunió a kairói ipari vásáron kiállított. A berendezések között szerepel több helikopter, traktorok, mezőigazdasági gépek, orvosi műszerek, mintegy félmillió egyiptomi font értékben. ŰJÜBB CIKKE* ÉRKEZNEK AZ Köil-BÜL A Német Demokratikus Köztársaságból ismét újabb árucikkek érkeznek az első negyedévben. Többek között 48 köbcentiméteres MOPED motorkerékpár és Simpson-márkájú, nagyobb teljesítményű motorkerékpárok. Szállítanak külső és belső kerékpárgumit, torpedóagyakat és kerékpárküUőket. Még az első negyedévben megérkeznék a kávéőrlők, az alpakka- és rozsdamentes acél evőeszközkészletek, varrógéptűk, lapos elemek és anódtelepek. A Mozfgazihssgi Igazgatóság löz:emnvG A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága közli, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók a Termény Értékesítési és Raktározási Vállalat szolnoki telepén (tárház) kitisztíttathatják a lucerna- és vörösheremagot. A tisztítás díja lucernánál mázsánként 48, a vörösherénél pedig 58 forint, ezenkívül ki cs betárolás címén 4 forintot kell fizetni a termelőknek. Ha a lucerna és vöröshere tisztasága eléri a 88 százalékot, akkor a termelő tisztítás után annyi százalékát kapja meg a bevitt vetőmagnak, amennyi a tényleges tisztasági százalék. 88 százalékon aluli tisztaságú vetőmagnál pedig félszázalékkal kevesebbet kap viszsza. Naponta 1600—1800 lerfioltiinr késsül a kispesti Férfiruhagyárban A Kispesti Férfiruhagy&r teljes üzemmel dolgozik. Naponta 1600— 1800 férfiöltönyt készít, egyelőre a belföldi fogyasztásra, de ha a kereskedelem ismét megfelelően el lesz látva, akkor a napi termelés 30—fű százalékát külföldre Idildik. sajátjának mondja a tanulóműhelyt s gazdasági, erkölcsi érdekei fűződnek majd ahhoz, hogy szakmunkával lássa el. Ellenkező esetben ugyanis csakis ő látná kárát. Sürgősein javítani kéil a helyi ipari tanulók helyzetén, is. Előrelátható ugyanis, hogy a kisipar talpraállításával egyre több fiatal itt nyer majd kiképzést. Eddig a járásonként szétszórt tanintézetekben többnyire általános iskolai tanítói vagy tanári képzettségű pedagógusok túlórában tanítottak. A legfontosabb szakmai ismeretek oktatásában vajmi kevés segítséget tudott adni egy magyar- vagy biológia-szakos tanán Helyesebb lenne — s erre már tettek is javaslatot —, ha a kifizetett tetemes túlóradíjakat egy technikus vagy mérnök havi fizetésére fordítanák. így nem mellék-, hanem főfoglalkozású és nem más képzettségű, hanem szakember foglalkozna a gyerekekkcL Amellett, hogy olcsób lenne így, rohamosan emelkedne a tanulók nívója is. Egyelőre még csak a terveknél és a javaslatoknál tartunk. Minden hozzáértő embernek tömi kell a fejét, hogyan oldják meg ezt a sok év óta vajúdó problémát. (P—s) ■ ■■ —— Valamennyi egyelem iogosuU a [fokion cím adományozására Törvényerejű rendelet jelent meg. amely szerint valamennyi egyebem és minden egyetemi jellegű főiskola jogosult a’ doktori cím adományozására az általuk oktatott) tudományágakból. EFOSZ-szcrvező bizottsági ülés Az EPOSZ Szolnok megyei Ideiglenes Szervező Bizottsága január 31-én, csütörtökön d. e. 10 órakor kibővített szervező bizottsági ülést tart. A résztvevők az EPOSZ programját és a soron következő feladatokat vitatják meg. Ty ú li to fai sori jégeső* cseppek Durban (MTI). Mint az AP jelenti, szombaton a kora reggeli órákban hevess vihar pusztított a délafrikai Drakensberg-hegys* _ lábainál felevő Bulwer faluban. A vihar közben tyúktojásnyi jég hullott, amely átütött még bádogtetőket is és sokezer ablaküveget bezúzott. (5.) A Szabadság Termelőszövetkezet vezetői keresik a megoldást. Azt akarják, hogy ez a kissé elhamarkodott létszámcsökkentés ne szítson ellentétet a tsz-tagok és a kívülállók között. Azokat a szövetkezeti tagoltat, akiket nemrég eltávolítottak, vissza akarják fogadni a közösségbe, a szövetkezet nagy családjába. Amikor énnel: a cikksorozatnak a bevezetője íródott, a tsz vezetőinek az volt a terve, hogy néhány, munkából kiöregedett, de régóta a közösségben dolgozó szövetkezeti tagnak a legközelebbi közgyűlésen megszavazzák a nyugdíjat és helyettük az igazságtalanul kizárt lányok, asszonyok közül visszavesznek néhányat. Ez altkor még csal: terv volt. Lehetséges, hogy azóta már meg is valósították. De ez a korábbi terv is arról tanúskodik, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet vezetői maguk sem tartották emberségesnek a racionalizálást és keresik a hibák mielőbbi orvoslásának módját. Reméljük, hogy p cikksorozat néhány mondanivalója segítséget nyújtott nékik, és a tavaszi mezőgazdasági munkát már a közben visszafogadott szövetkezeti tagokkal „gyütt teljes egyetértésben fogják megkezdeni, /is egyéni gazdák gondjai Nemcsak az ujszászi termelőszövetkezeti tagoknak, hanem az egyéni gazdáknak is vannak problémáik. Nem is a közvetlen napi feladatokkal kapcsolatosai: ezek, hiszen a község egyéni gazdái sem maradtak él a mezőgazdasági, munkával A termelőszövetkezetek tszszel 10 holddal, az egyéni gazdák pedig összesen ötvenholddal vetettek több búzát az előirányzottnál A mélyszántás jelentős része is készen van, s ami elmaradt, azt sem a munfcakedv hiánya, a dolgozni nem akarás okozta, hanem az üzemanyaghiány. A gépállomás nem tudott minden termelőt géppel kisegíteni Reméljük, ezt most kora tavasszal majd pótolni fogja. Igaz, hogy a tavaszi szántás koránt sincs olyan jó, mint az őszi, de szükségmegoldósnak megfelel. Bálint Kálmán 12 holdas dolgozó paraszttal beszélgetünk az egyéni gazdák problémáiról. Elmondja, hogy rendkívül nagy segítség számukra a beszolgáltatás eltörlése. Nem tartja magát rossz gazdálkodónak. A 12 hold földből sokat ki lehet hozni. Nem véletlenül kapta meg a mintagazda kitüntetést. A községi, járási, sőt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon több ízben kiállította termel vényeit Ez pedig nagy szó, mégis igen nehéz volt a megélhetés az elmúlt években. A túlzott terhek miatt nem jutott a gazdálkodás fejlesztésére, a szerszámok felújítására. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közelmúltban megjelent programnyilatkozata bizakodással A péti nitrogéngyáhban újból teljes kapacitással gyártják a périsó néven ismert nitrogén-műtrágyát. A hazai gyártás azonban a szükségletnek csak kis hányadát fedezi. Ezért nagymennyiségű nitrogénműtrágya behozataláról gondoskodott a Földművelésügyi Minisztérium. Ezzel lehetővé vált, hogy az idén kb. kétezer annyi nitrogénműtrágyát kapj anal: a termelők, mint az elmúlt évben. A behozott műtrágya összetétele és használata azonos a pétisóéval. Tekintettel arra, hogy elegendő raktárhelyiségünk nincs, ajánlatos, hogy a termelők mielőbb igényeljék és szállítsák el a nekik szükséges mennyiséget. Üjabb gépvásárlási lehetőségek a termelőszövetkezetek számára Alig egy napja adtunk hírt a Tiszavidék hasábjain arról, hogy megyénk termelőszövetkezetei többek között 18 Zetort és egyéb mezőgazdasági erőgépet kapna!:. Alig pár napja ennek, s máris újabb orvén* detes hírrel szolgálhatunk a gépeket vásárolni akaró termeK-szövetkezeteknek. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága átvette a kendercsi növényvédő állomás généit. Úgy gondolták a megyei tanácsnál hogy azokat nem az állam'' gazdaságoknak juttatják, mivel azok eléggé gépesítve vannak, hanem a megye termelőszövetkezeteinek gépvásár’ási igényeit próbálják kilógíteni. Többek között 18 Zetort, 17 G—35-ös, körmös traktort oszlanak szét/ A gépekkel együtt a Növényvédő Állomás traktoristái is szövetkezetbe szeretnének menni, mint új tagok. örökáron eladnak még a Zetorokkal együtt 13 pótkocsit és 11 víztartályt, melyet trágyalégyűjtésre, melasztárolásra kiválóan hasznosíthatnak a szövetkezetei:. Ugyancsak szétosztanak 12 motoros permetezőt a szövetkezetek között, míg az egyéni parasztok részére 800 darab „Kiss Bálint” típusú háti permetezőt adnak el A megyei tanács úgy tervezi, lehetőleg a megye járásainál: arányában osztják szét a gépeket. tölti el az ujszászi egyéni gazdákat is — mondja Bálint Kálmán. De nagyon várják a mezőgazdasági programot, amelyik részleteiben is foglalkozik a mezőgazdasági termelés jövőjével Néhány hét, és itt a tavasz. Rövidesen kezdeni kell a szántást meg a korai növények vetését. Mit vessen a termelő, ha nem tudja, hogy milyen növényféleségek termelése lesz a legalkalmasabb. Azt is tudni kellene, hogyan egyeztessük ossz® az ország érdekeit a gazdálkodók érdekeivel, mert az mindkét félnek hasznára válnék, a jobb ellátást szolgálja; Kétségkívül fogas kérdések ezek* Válaszolni ma még nem könnyű rájuk, hiszen a mezőgazdasági program teljes egészében nem ismeretes. Egy-egy részletéről azonban már a megyei és az országos sajtóból tájékozódhattak az egyéni gazdái: is. A Tiszavidél: január 19-1 számában megjelent nyilatkozat, amelyet Horváth Imre elvtáns, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője tett a lap munkatársának, nemcsak a termelőszövetkezeteknek, hanem az egyéni gazdáiknak is szólt. Eszerint Szolnok megyében a legérdemesebb lucernát, vörösherét, kenyérgabonát, az arra alkalmas helyen pedig dohányt, cukorrépát termelni. Nagy jövője lesz a konyhaikertészetnek, a zöldség- és gyümölcstermelésnek. Állattenyésztésiben a baromfi neve! és és a szarvasmarha« hizlalás, valamint a juhtenyésztés hoz sokat; A szomszédos államok, — de főleg Szicilia, Görögország és Törökország — szinte korlátlan mennyiségű hízottbárányt tudnak átvenni, Mindezeken túlmenően végső soron az a termelő jár jól, aki a legfejlettebb módszerekkel gazdálkodik és a legolcsóbban tudja előállítani a mezőgazdasági termékeket. Egyelőre talán ezt lehetne válaszul adni az ujszászi egyéni gazdálkodók kérdéseire. Többi kérdéseikre is választ kapnak majd a kormány mezőgazdasági programjának nyiívánosségrahozatala után. Addig is nagyon üdvös lenne, ha a mezőgazdasági igazgatóság & a járás! tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfronttal együttműködve, az ezüstkalászos tanfolyamokon vagy más összejövetelek alkalmával a termelőszövetkezeti és egyéni gazdákat közgazdasági kérdésekről is tájékoztatnák Ez csak hasznára válna a termelőknek és az országnak egyaránt. —ka— — Vége. — Időszerű rendelkezés A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott az állami gépjárművek üzembentartásának szabályozásáról. A szabályozás lényege: sokkal kevesebb járandóság! és szolgálati személyautót lehet a jövőben állami költségen használni, mint eddig. így például járandósági (tehát lényegében szabad használatú) állami autóval a jövőben válóban csak a legfelső állami funkcióban lévők — számszerűit mintegy harmincán rendelkezhetnek és szolgálati gépkocsit is az ediginál lényegesen kevesebben vehetnek igénybe. E rendelkezést nemcsak takarékossági szempontból kell üdvözölnünk (bár ez sem mellékes), hanem elsősorban politikai szempontbóL Valtjuk meg őszintén: azok az aránytalanságok, amelyek a tömegek és a vezetők életszínvonalának alakulásában mutatkoztak, b amelyeknek egyik Látható jele volt az állami pénzen szaladó gépkocsik tömege, joggal bántották széles dolgozó rétegek igazságérzetét. Nem arról van szó, hogy a technika vívmányait ne használjuk fel a munka gyorsítására, vagy akár a személyi kényelem {okozására. — Köztudomású, hogy nem egy nyugati országban tömegesen futanak magánautók ilyen célból. De az is ismeretes, hogy mi még nem tartottunk itt. S nem volt helyes dodolog éppen ezen a területen „túlteljesíteni" a normát — állami pénzből. Ezen változtat most a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány időszerű határozata.-----------— 4SHS&+.V’.............- hfOmiSYiT KIIPIIIH *BLFÖL!«Sl
