Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-27 / 23. szám

6

TISZA VIDÉK mrnaxaBssmísa

1957. j átmér ST,

GYERMEKEKNEK

Fábólfaragott Péter

XT olt egyszer egy szegény pa' rasztember és a felesége. Deltát azoknak soha gyermekük nem volt Egyszer azt mondja az ember a feleségének:

— No, asszony, gondoltam én egyet 1

— Mit apjuk?

— Elmegyek az erdőbe és fából faragok egy gyermeket.

Nagyot kacagott ezen az asszony. De úgy történt Estére, mire a vacsora készen lett, az ember egy k if aragot t gyermekkel érkezett haza Az ajtó sarkába állította Leültek az asztal mellé vacsorázni. Ahogy vacsoráztak, maradt egy kis étel. Még azt mondja az aszszony:

— No, éppen a fiunk részére megmaradott

Akkor lefeküdtek; Egyszer éjfél felé megszólal a gyermek:

— Édesanyám, alusznak-e mélyen?

— Nem alszunk, édes gyermekem.

— No, ha nem alusznak, keljenek fel és adja ide a vacsorámat!

Hát' a fából faragott gyermek megelevenedett. Addig gyönyörködtek benne, addig beszélgettek vele, hogy szépen meg is virradott.

Mikor háromnapos lett a gyermek, azt kérte, engedjék ki az utcára, Hadd keressen magának játszótársait.

Kiment a kicsi fiú a kapu elé. Hát éppen egy fiú várta őt. Kérdi Fábólfaragott Péter:

— Te, kis pajtás, lakik-e ebben a városban kardmester?

—- Hogyne laiknék, éppen ott van, nem messze!

Bemegy Péter az apjához és azt mondja:

—- Legyen szíves, adjon nekem nyolc krajcárt!

— Ó, édes gyermekem, adok én neked többet, mit érsz azzal a csekélységgel?

— Nekem csak nyolc krajcár kell! — mondja Fábólfaragott Péter.

Azzal kifutott és elment a pajtásával a kardmesterhezí Ott azt mondja:

— Kardmester úr, adja nekem nyolc krajcárért azt a kardot, amelyet legelőször készített.

— Ö, kedves öcsém — mondja a fcjrdmester —, megette már azt a rozsda. De van itt réz-, arany- és gyémántkardom. Amelyik tetszik, azt veheted! Nem kérek azért egy krajcárt senn

— Nem gyermek kezébe való az — feleli Péter — keresse ki csak azt a kardot, amelyen legelőbb tanult. Az kell nekem;

Elment a kardmester s addig hányta a kardokat, amíg megtalálta azt a rozsdás kardot, amelyet legelőbb készített; Újból kutatni kezd és megtallája azt a tokot is, amelyikbe a kard illik.

Péter vette a kardot, fölkötötte; Úgy illett rá. mintha onnan nőtt volna ki derékból. Azt mondja:

No, Itt van nyolc krajcár, mert az első munkát meg kell fizetni.

A ztán nagy örömmel elment ha** za. Éppen másnap következett egy sokadalom abban a városban. Azt mondja Péter az édesapjának:

— Édesapám, menjünk ki a vásárba, hadd lássam, milyen gyülekezés van ott

— Éppen azt is akartam mondani, édes fiam — mondja az apja — menjünk és vegyünk két ökröt.

Járnak a piacon az ökrök között; Hallják ám egyszer, hogy van itt két ökör aranylánccal összekötve. Amelyik vitéz kettévágja a láncot, azé lesz a két ökör.

Azt mondja Fábólfaragott Péter az édesapjának:

— Menjünk apám, arrafelé! Hadd lássam, milyen az a két ökör!

Hát látják, hogy milyen szép két aranyökör. De már annyi a csonka kard körülöttük, hogy a szü gyüket éri a sok kardvég.

Azt mondja Péter:

— Ha megengednék, én is hozzáv ásnék.

Elcsodálkoznak a népek, hogy mit akar ez a kisfiú. De meg kellett engedni. Ekkor Péter hozzá vágott s úgy elvágta az aranyláncot, hogy unnak csengése-pengése tizenkét országon is keresztülhallott. A két ökör meg felcsapta a farkát futott is egyenest hozzájuk az istállóba; Azt mondja az ökrök gazdája:

— Nó, tie Fábólfaragott Péter, menj haza s adj nekik enni. De tudd meg, hogy ezeket hiába kínálod akármiféle takarmánnyal, mert ezek csak parazsat esznek!

'll azament Péter s meggyújtott tizenkét öl fát. Mielőtt az elégett volna, vette az itatóvedret és hányta a parazsat belé. Azt a két

ökör mind egy szálig megette. Igen ám, de akkor a két ökör felhányta a farát és egyik ment napnyugatnak, a másik napkeletnek.

Azt mondja Fábólfaragott Péter erre:

— No, édesapám, jöjjön velem! Mutatnék én magának egyet!

Kimentek a kapu elé. Péter a kapu sarkába két fclyre beleütötte az ujját. Egyik lyukból tiszta piros bort folyt, a másikból meg tiszta pálinka.

— No, édesapám, ide tegyen asztalokat, üvegeket. Itt ihatik mindenki, amennyi kell neki. De most édesapám, látja ezt a szántótaligát?

— Látom, kedves fiam.

— Hát ezt a malomkövet látja-e?

— Látom, kedves fiam.

— No, amikor ez a szántótaliga az ajtó elé áll magától és a malomkő feimegyen a szántótaligára, a bor vízzé változik, a pálinka meg piros vérré, akkor tudja meg, hogy én meghaltam. Akkor ha fel akar keresni, üljön fel a szántótaligára, mert az éppen oda viszi, ahol ón vagyok. Most, kedves édesapám, nekem el kell mennem világot látni, szerencsét próbálni.

Elindult Fábólfaragott Péter, Hét országon, hét világon keresztül ment, elérkezett egy királyi városba. Beköszöntött a királyhoz:

— Adjon isten jó napot, felséges királyom.

— Hozott isiten, öcsém, mi járásban vagy?

— Elindultam szolgálni, szerencsét próbáim.

— Az asztalosinasom éppen most halt meg! — mondja a király; — mit kérsz egy esztendőre?

— Nem kérek én semmit, csak ételt-italt.

Ott maradt Péter, végezte az asztalosinasd dolgot. Olyan ügyesen és kellemesen járt, hogy az öreg király nagyon megkedvelte. A királynak volt egy lánya, az is annyira megszerette Pétert, hogy már meg akart halni, ha nem adják hozzá feleségül

— No — azt mondja a király — inkább megengedem, hogy hozzámonj.

Azonnal nagy lakodalmat hirdettek. Jöttek mindenfelől grófok, bárók, hercegek, papok, hóhérok. Pap eskette, hóhér seprűzte őket;

Aztán úgy éltek a királyi udvarban. mint férj és feleség.

Jegyszer jön a királyhoz egy olyan írás, hogy fűt-fát állítson glédába s itt és itt jelenjen

meg a háborúban. Mikor ezt a király meghallotta, nagyon sírt. Kérdi Fábólfaragott Péter:

— No, felséges király, hát te miért sírsz?

— Hát hogyne sírnék, édes fiam

— mondja a király — mikor egy olyan írás érkezett, hogy fűt-fát állítsak glédába és itt és itt jelenjek meg a háborúban.

— No, .azért felséges királyom sose sírj. Elmegyek oda egyedül is.

— Ó, kedves fiam, mit érsz te ott egyedül? Csak mint a zúnyog a bivaly mellett!

De Péter csak elment, egyedül. Csatázni kezdett Annyira harcolt, a kardjával, hogy már olyan sok volt a holttest mellette, hogy neki csak fenn a karja tudott mozogni, csak a feje látszott ki. Akkor az ő fejét is elvágták.

Másnap reggel a szántótaliga otthon elment az ajtó elé, a malomkő felment a szántótaligára magától, a bor vízzé változott, a pálinka piros vérré.

Látta ezt Péter apja, felült a szántótaligára és elment oda, ahol Pétert levágták. De annyi a holttest ott, hogy egy fűszál sem látszik tőlük. És napkeletről az egyik, napnyugatról a másik aranyökör úgy jön, hogy ég-föld majd összeszakad.

A két aranyökör hányni kezdte a szarvával azt a sok teltet, mindaddig, amíg Pétert ki nem vették onnét. No, dehát a nyaka le volt vágva és semmi élet nem volt benne. Azt kérdezi egyik ökör a másiktól:

— Te mit tudsz?

— Én tudok annyit, hogy össze tudom ragasztani. Hát te mit tudsz?

— kérdi a másiktól;

— Én leiket tudok ereszteni belé.

Ekkor az egyik összeragasztotta.

a másik lelket fútt belé. Fölkel Fábólfaragott Péter:

•— Jaj, de jót aludtam;

— Aludtál volna bizony örökre, ha mi nem lettünk volna — mondják az ökrök.

Akikor megindul Péter és hazamentek.

Ahogy hazaértek, a király újra összehívta a grófokat, hercegeket, válogatott cigánylegényeket és felavatták Pétert királynak. Még mai napig is folytatja a királyságot, ha véletlenül meg nem halt.

KÖZMONDÁSOK

Jó munka - szorgalom

Amilyen az ember, olyan a munkája;

Gyakorlat teszi a mestert,

Amilyen a munka, olyan a jutalom;

Hasznos munkának nincsen fáradsága.

Munka után édes a pihenés.

Jobbízű, amihez munkával jutunk.

Munka dicséri mesterét.

Minden mesterségnek arany a feneke.

Könnyű a mesterség annak, aki tudja.

Erő, munka sóikat gvőz.

Fáradság bér előtt jár.

Rend a lelke mindennek.

Mestermebemek, ha piszkos is a kézié, mégis aranyos.

Jól meg kell elejét-végét kötni a dolognak.

Szurkos kovács — fényes garas.

Hainali óra vezet a jóra!

Addig üsd a vasat, amíg meleg!

Hamar indul — hamar ér.Csukafog tanította az embert fűrészelni.

(Nem egy mesterségre, technikára a természet tanította az embert.)

Szorgalmas ember nem mutat holnapra.

Törd meg a (hőt, ha belét meg akarod enni;

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

Egyik kézzel, másik ésszel keresi kenyerét.

Kezdd a munkát a nehezén!

Jól kezdeni: jó; jól végezni: jobb.

Munkának jó eleje: dolognak veleje!

Alvónak álom — kelőnek kalác

Ki korán kel — aranyat lel!

Hamar fekszik — hamar kél.

Jobb mindenkor sietni, hogysei egyszer elkésni.

Ég a munka a kezében.

Kinek mi kedvére — nem esi terhére.

Nem hosszú a nap, kinek sok dolga.

Meggyes pite

Hozzávalók: 12 és fél dkg. vaj, 35 dgk. liszt, 2 darab tojás sárgája, 1 dl. tejfel, 1 evőkanál cukor, negyed késhegy só, 2 kanál zsemlyemorzsa, fél kg. meggy, 20 dgk. cukor, 10 dkg. dió, 1 tojás fehérje, kevés vaníliás cukor, citrom héjai 35 dkg. lisztet, 12 és fél dkg. vajjel eldörzsölünk. Azután 2 tojás sárgájával, 1 dl. tejfellel, 1 evőkanálnyi cukorral, csipet sóval tésztának gyúrjuk és jól kidolgozzuk, 2 egyenlő részre osztjuk (lehetőleg előző napon készítjük el, mielőbb használnák.) A tésztát vékonyra kinyújtjuk, tepsibe tesszük, zsemlyemorzsával, citromos, vaníliás, kimagozott meggyel, törött

dióval beszórjuk, cukorral, morzsá val ismét meghintjük, a másik ki nyújtott tésztával leborítjuk, meg kenjük és darabos dióval megszór juk.

Komjáthy Jenő [1838-1895]

&m!ékian%k

Rossz a világ? Légy jó tehát magad Üres a lét? Adj tartalmat neki!

Az ember szolga mind? Légy te

szabac

Hidd sorsodat bátor versenyre ki!

3Cis tandejúk HÉZISSSZONYOM

Ablaküvegünket megóvhatjuk a homályosodástól. ha az ablakmosóvízbe egy-két csen glicerint öntünk. Az ablaktáblák befagyását pedig úgy kadályozhatiuk meg. ha 10 gramm glicerint félliter alkoholt és néhány csepp borostyánkő-olaj keverékével dörzsöliük be.

*

Az alumíniumedényt sohasem szabad szódával mosni, mert a szóda ezt a fémet megtámadja. Az aluminiumedénv tisztítására forró vizet, szappant és finom kőport használjunk. Ha az edény fekete foltos, vagy csikós lesz, főzzünk benne gyümölcsöt, (almahéjat, alma vagy más gyümölcshulladékot) és megtisztul.

•

A kimosott angint az alábbi oldattál keményítjük ki. hogy a toll keresztül ne bújjék rajta: viaszt és finomra reszelt fehérszappant felolvasztunk és langyosan egészen vékony réteget kenünk belőle az angin belső oldalára;

•

Ha a keményítőhöz (negyed kiló rizs- vagy buzakeményítőhöz két evőkanál) bóraxot teszünk, a ruha vasalás után keményebb és fényesebb lesz.

•

Megjavíthatjuk a burgonya ízét, ha a főzővizbe egy kevéske meszet teszünk. Ha nem akarjuk, hogv a burgonya főzés közben kirepedjen, kevés sót vagy ecetet önttünk a vizébe.

•

A kifőtt burgonya levét kitűnően felhasználhatjuk ablak, tükör, világosra festett ablak- és ajtókeretek, bútorok tisztítására. Az üvegfélét azonban utána alaposan le kell öblíteni. Nagyon jó a burgonyáié evőeszközök, cinezett és einkedélyek tisztítására is. A ruhafestésre használt edény szépen megtisztul, ha burgonyahéjat főzünk benne.

»

A levesnek való csontokat több napig is frissen tarthatjuk, ha eltevés előtt ferró sütőben megszárítjuk.

•

A dohányszagot a szobából úgy

tüntethetjük el. hogy rövid időre ecettel kevert klónneszet állítunk a szobába. Ha utána kiszellőztetünk, nyoma sem marad a dohányszagnak, amely különben erősen beveszi magát a térítőkbe, függönyökbe és az ágyneműbe is.

•

A télire elrakott befőttet, lekvárt, paradicsomot sohase tegyük magas polcokra, szekrények tetejére. A meleg levegő ugyanis a magasba helyezkedik el a szobában. A gomba- és penészképződést pedig a meleg nagyban elősegíti.

•

A nyúl húsa sokkal izletesebb,

ha állott. Belezzük ki az állatot, a belsejét mossuk ki ecetes vízzel és mielőtt bepácolnánk vagy megfőznénk, néhány napig haeviuk a

kamrában felakasztva lógni.

•

Falun nem kapható mindig friss

élesztő. Eleiét és frissességét is megtartja hosszabb ideig, ha a friss élesztőt ugyanannyi súlyú liszttel e’morzsoliuk és megszárítjuk. Plédobozban. vagy bögrében lefödve száraz helyen egy évig Is eláll.--------------------------------------Interjú A PÁRIZSI DIVATKIRÁLLYAL

TTYTTTYTTYTYTTTTTTVYTTTTVTTTYTT»TTTTYTVTT»TTVTTTVf»T»TV?r

Egy újságírónak nemrég sikerült Dior párizsi divatkirályt interjúra bírnia.

Kérdés: Milyen korban éri el a nő a? elegáncia tetőfokát?

Felelet: Az elegáncia csak idővel válik a személyiség kifejezőjévé. A szabó felöltöztethet ugyan tökéletesen egy nőt, de a ruhák és a kalapok kombinálása, a nő fellépésére és mozdulataira nem tud hatni.

Kérdés: Akkor tehát körülbelül csak a 30 éves nő. divat és stílus érzéke annyira fejlett, hogy valóban elegánsnak mondható?

Felelet: A nő mindig 30 éves és minél tovább 30 éves annál elmélyültebb, egyszerűbb és kifinomultabb az elegánciája. Véleményem szerint az elegáncia és a

csín, sokkal ritkább a szépségnél

Kérdés: Elegáns lehet-e teltidomú nő?

Felelet: A legújabb divat igen alkalmas erre. Sok olyan ruha és kabát-tipus van, amely igen előnyös számára. Szerintem sok nő teltsége ellenére elegáns és kecses, viszont a karcsú nő is lehet esetlent és sokszor nem kelt din vatos benyomást,

Kérdés: Van-e a divatnak pszich»* lógiai feladata?

Felelet: A divat és a pszicholő• gia szoros összefüggésben van egymással. Már nem egy kompié* xum oldódott meg a divat hatalmára, amely megtudja változtatni az egyéniséget és ezáltal megszabadítaná a nőt gátlásaitól

KERESZTREJTVÉNY

t 2 13 |4

3 |° 1* P

10 j 11

12

"T

ló |13/a

1 m

u

B

15

V

16

m

W

1

IB

18

19 1®

20 |

21

SZ

B

22

!B

BT IB

24

25 | 26

!B

27

28

ii

B

19

B

30

dl31

1

Bű

VI

33

34

36

B!

s

30 | |

37

38

mm

40

BÍB

41

42

B

43

[B

IBM!

®

u ;j]jpj

m

46

ír r r iB

50

“ IB

Ä2

53

1

B

;-4

55

Bi56

57

58

1

11

59

1ST

L

>

<;y

Idézet Ady egyik gyönyörű költeményéből Beküldendő: vízszintes 1, függőleges 13, vízszintes 32. függőleges 43, vízszintes 27, függőleges 48, függőleges 5, vízszintes 40, függőleges 44.

Vízszintes;

137a. Égitest (S betű).

14. Mlkroszkópikus nagyságú élőlényj

15. Ókori római mithológlában az erdők Istene.

16. Es — németül}

17. Üres kéz!

18. Azonos mássalhangzók.

20. K. R. K.

21. Indián törzs;

22. AUathang,

23. CO.

24. Majdnem visszamond!

25. Folytonos;

29. Csonthéjas gyümölcs;

31. Nyelvtani fogalom.

36. Vissza: Nagyszájú, házsártos teremtés.

39. Egy — angolul;

41. Menyasszony latinul.

42. Igavonó.

44. Névelő.

45. Beosztás jelzés;

46. Ital.

47. Leány becenév;

50, Nyílás.

52. Vissza: Régi hangszer.

54. Éghajlat.

56. Gond keverve?

58. Rádióállomás;

59. Robbanótestek.

«0, Férflnévj

Függőleges:

2; Vissza: világhírű svéd botanika»}

3. Vissza: szárnyas állatok,

4. sértetlen.

6. Betű kiejtve.;

7. Gyarapodó.

0. Kutya,

9. Börtön,

10. Angol viszonyszó.

11. Házban tarózkodnl;

12. Vissza: Derűt ellentéte,

17. Hatásos lázcsillapító.

19. Olaszország fővárosába való,

26. Tromf.

28. M. G. P,

30. Színesfém,

33. USA — Idegen rövidítése.

34. Kieslnyltőképző.

35. Kotor mássalhangzói,

36. Régi ürmérték.

37. Egyiptomi Naplsten,

58. Árunak van.

46. Nem engedélyez,

47. Vissza: Osszeszorított tenyere.

49 Vajon; fohász?

51. Elet.

53. Vissza: Német névelő,

54. Méh lakás.

55. Művészeti ábrázolási mód.

57. D. I. U,

Késztlette: Rlmőczi Károly; Jászladon?}