Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-20 / 17. szám
4 Tiszavines 1957. Január 20. TAPASZTALATCSERE / KÍNÁI LÁP Á SZÁBÁDKERESKEDELEHRÓL Néhány hónapja vezették be Kína egyes területein az állami irányítás alatt engedélyezett szabadkereskedelmet. Jóllehet az állam korlátozásoknak veti alá az alig kibontakozó szabadkereskedelmet, annak előnyös vonásai ennek ellenéire máris megmutatkoznak. Ezzel a problémával foglalkozik a Zsenminzsipao égjük cikke. A cikk a következőket írja: — Az utóbbi hónapokban nyitották meg a szabad-piacot Hopej, Hupej, Kvamtung, Fucsiem és több más kínai tartományban. A szalad piacnak az lett az azonnali hatása, hogy nagymértékben fellendült a kisparaszti kereskedelem Megszűnt a piacok korábbi stagnálása, s mind a falusi, mind a városi piacokon egyre nagyobb választékban jelentek meg az azelőtt ritka közszükségleti cikkek. A vásárlók és az eladók, különösen ami a parasztokat illeti, egyaránt elégedettségének egyik oka az, hogy a szabad piac kifejlesztése komoly mértékben elősegítette a szövetkezetekben amúgyis meglévő irányzatot, hogy minél többféle mezőgazdasági terméket termeljenek. A szabadpiac ugyanakkor arra készteti az állami felvásárló és értékesítő szövetkezeteket, hogy a tömegek igényeinek megfeleld áruféleségeket hozzanak forgalomba, ha azt akarják, hogy megvegyék áruikat. E pozitív jelenségek mellett azonban, — írja a továbbiakban a lap — a szabadpiac “néhány abnormális jelenségére is feltétlenül fel kell figyelni. Egyes párt- és állami káderek összetévesztik „csökkenteni az ellenőrzést a vidéki piacolion és államilag ellenőrzött szabadpiacot bevezetni" jelszót azzal a helytelen nézettel, hogy a paraszti kereskedelmet hagyni kell a maga spontán módján fejlődni. Az ilyen káderek ezután nem sokat tesznek a szabadpiacok helyes ellenőrzésének megvalósításáért. Az ilyen kevésbé ellenőrzött területeken egyes szövetkezeteik és parasztok a mezőgazdasági termelés helyett átallnak a kereskedésre. Ennek aztán megvan a maga rossz hatása. Amellett, hogy csökken a szövetkezetek termelése, komoly hiány mutatkozik emberi munkaerőben, hiszen a parasztok kereskednek. Hasonló jelenség, hogy csökken egyes falusi üzletek és vendéglők forgalma, mivel a parasztok figyelme a kereskedelem felé terelődött S még az.is előfordul, hogy egyes parasztok ki akarnak lépni a szövetkezetekből, mivel a kereskedelmet kifizetőbbnek tartják. Egyes szövetkezetek és szövetkezeti, vagy egyénileg dolgozó parasztok (mielőtt teljesítenék az állam iránti kötelezettségeiket) a piacra viszik és eladják azokat az ipari növényeket, amelyeket az államnak kellene beszolgáltatnlok export-célokra, vagy az állami kötelező felvásárlás körébe tartoznak. Ha ez így megy tovább, az államnak nem lesz módja arra, hogy rendelkezzék a szükséges mezőgazdasági termékmennyiség felett és sok nagyon fontos terméket nem azon a területen fognak felhasználni, ahol az a legfontosabb, hanem olyan területeken, amelyek nem segítik elő a szocialista iparosítás ütemének meggyorsítását. Mindez nemcsak az államra, hanem magukra la parasztokra is káros hatású; A falusi piacoknak, — írja a Zsenminzsipao — államilag vezeteti piacoknak kell lenniök és nem valamiféle senki által sem ellenőrzött szabad-piacoknak. — A paraszti kereskedelem a szocialista kereskedelem kiegészítőjének szerepét töltse be. A parasztok csak a saját, azaz az állami és egyéb kötelezettségek után is fennmaradó termékeket vihetik a szabad-piacra, s nem vásárolhatják fel mások termékeit, csak azért, hogy kereskedjenek vele. A paraszti kereskedelmet a pairasztok által helyileg termelt, s elsősorban a háztáji gazdaságban termelt termékekre 1ÄU korlátozni. A parasztok, akiknél az a veszély áll fenn, hogy elhanyagolják állandó munkájukat, feltétlenül hagyják abba a kereskedést, különösen, ha ez káros hatással van a hivatásos kereskedők működésére is. A lap végezetül a következőket írja: — Minthogy a parasztok még nincsenek hozzászokva a kereskedelem ama új fajtájához, vagyis ahhoz az elvhez, hogy a szabadpiacot az állam vezeti és irányítja, s minthogy a parasztok a kereskedelemnek kapitalista formájához szoktak hozzá, szükséges, hogy megtanítsák őket arra, hogyan is működik az ilyen típusú kereskedelem. Azt is meg kell mondani a parasztoknak, hogy jóllehet a szabad-piac mind rájuk, mind az államra nézve haszonnal jár, ha ezt a piacot nem úgy működtetik, ahogyan helyes,, akkor az nagy károkat okozhat az államnak és a parasztoknak egyaránt; Hisszük — fejezi be a Zsenminzsipao —, hogy a fentiek figyelembevételével irányított szabad-piac feltétlenül a paraszti kereskedelem alapos fellendülését eredményezi, ( Szakszervezeti £tet ) Felhívás a MEDOSZ alapszervezetek megalakítására Minden községben; faluban előkészítő bizottságot kell létrehozni a helyi szervezetek megalakítására. Az előkészítő bizottság tagjai becsületes, köztiszteletben álló dolgozó parasztok legyenek, akik aktívan részt vettek a DÉFOSZ munkájában. Azokon a helyeken, ahol van gépállomás, vagy állami gazdaság, az üzemi bizottság tagjai közül vonjunk be egy, vagy két főt az előkészítő munkába. Az előkészít bizottság megalakulása után azonnal vegye fel a kapcsolatot a megyei bizottsággal; A helyi szervezet munkája: A helyi szervezet vezetősége havonta egyszer vezetőségi ülést tart. Ezen megbeszélik a vezetőségi tagok az állásfoglalásukat a falu, vagy község dolgaiban, valamint az eddigi és további munkájukat. A tagok részére negyedévenként közgyűlést tartanak. A vitásabb kérdéseket a tagok véleménye alapján döntik el, s ha szükséges, a közgyűlést rendkívül Is össze lehet hívni. Amennyiben szükséges, a helyi szervezeten belül megalakíthatják a kubikos. kertész, halász; szőlész - borász, dohánytermelő stb, szakcsoportokat. Ezek a csoportok külön összejöveteleiken beszélik meg különleges kérdéseiket, az őket étin tő problémákat. Milyen jogai és kötelességei legyenek a helyi szervezethez tartozó tagoknak? Minden tagnak kötelessége a tagdíj rendszeres, pontos fizetése. Havonkénti tagdíjak 5—7, vagy 10 Ft. (Ebben kérjük a tagok véleményét). A beszedett tagdíjak 60 százalékát tartsa vissza a helyi szervezet a kiadások rendezésére, 40 százalékát küldjék el a központnak. Minden új tag fizessen 3 Ft belratási dijat és ebben benne van a könyv ára. A tagoknak biztosítani kell azokat a kedvezményeket, amelyek megilletik a szervezett dolgozókat. így pl.: utazási kedvezmény, üdülés, rendkívüli segély. Szervezetünk seglséget kíván adni az Idős mezőgazdasági dolgozók nyugdíj ügyének az elintézéséhez. A fentieken kívül a hely! szervezetek feladata lesz: I: Munkaközvetítés: Minden munkaadó, ha mezőgazdasági, vagy földmunkára akar dolgozót alkalmazni, akkor a helyi szervezethez köteles fordulni. Másrészt mindenki, akinek főfoglalkozása a mezőgazdaság, bárhol, bármilyen munkát akar vállal-Anekdoták a iá ló Gondatlan volt Vince, s a rábízott lovat a farkasok megölték. A bíró a kár megfizetésére ítélte, s hogy az állat értéke felől tájékozódjék, megkérdezte: —! Jó volt-e a ló? — Hogyne lett volna jó — felelt Vince —, hisz a farkasok az utolsó falasig megették. R3vid ima Tanyasi pásztor korában Vince esztendőben egyszer találkozott a pappal, még pediglen husvétnak Ünnepén. Ilyenkor Vince meggyónt, aztán visszatért, hogy a nyájat tovább gondozza. Egy alkalommal megkérdezte tőle a tisztelendő: — Vince, fiam, hadd hallom, szorgalmatoson imádkozol-e odakünt a pusztán? — Hogy imádkozhatnék, tisztelendő uram, hiszen olvasni nem tanultam meg? — Hát a „Miatyánkot” nem tudod fejből? — kérdezte a pap. Mire Vince elpanaszolta, hogy rossz az emlékezete, ő hosszú imádságot meg nem bír tartani a fejében. — Jól van — felelt a tisztelendő — megtanítlak egy rövid imádságra, melyet könnyen megjegyezhetsz. Ennyi az ima: Ö, Istennek báránya, ki elvégezted a világnak bűneit, irgalmazz nekem! Vince megtanulta az imát. megígérte, hogy mindennap elismétli, s azzal megindult a tanya iránt. Eltelt egy esztendő. Husvétluyr Vince ismét elment gyónni a paphoz. — No — kérdezte az —■ tudod-e, még az imát? — Hogyne tudnám! felelt Vince. — Így hangzik: Ó, Istennek berbécse, ki elvégezted a világvak bűneit, fogalmazz nekem. — Nem berbécset Ítéli mondani, fiam, hanem bárányt — igazította helyre a pap. De Vina- megrázta a fejét: . — Ehhez már én jobban értek, mint a tisztelendő úr. Ha esztendeje bárány volt, most már méltán megérdemli a berbécs nevezetet. h érzékenysritrü Inas Vincét nemcsak balszerencsével, hanem érzékeny szívvel is megverte a természet. A keltő oiiakorta együtt jár. Szóval Vince egyelőkelő úrnál szolgált. Az úrnak volt egy borzfogó tacskója. A vadászszokás úgy követeli, hogy a tacskóknak farkát vegyék. Ezzel a föladattal a kutya gazdája Vincét bízta meg. Egy hét múltán az úr bosszankodva észlelte, ^ hogy a tacskó farkából alig valamicske hiányzik. Maga elé parancsolta hát Vincét, s felelősségre vonta. — Miért nem vágtad le a kutyám farkát, ahogy megparancsoltam volt? ■— kérdezte haragosan. —• Nem vitt rá a lélek, tekintetes úr — mentegetőzött Vince —, hogy egyszerre akkora kegyetlen fájdalmat okozzak a szegény párának. Ezért naponta csak egy-egy ujjnyit metszettem Is a farkából. GYERMEKEKNEK A csavargó fogkefe ni, a helyi szervezet tudta nélkül nem vállalhat munkát. A 14 évnél fiatalabbak, iskolakötelesek munkára nem köz. vetíthetők. 2. Szerződések bemutatása: Minden olyan szerződést, amely i föld megmunkálására, 111. bérbeadására vonatkozik, a helyi szervezetnél mutassák be és ott tartsák nyilván. Továbbá a gépállomások és egyéniek közötti szerződés Is a helyi szervezet tudtával történjen. 3. A mezőgazdasági munkavállalók érdekében szükségesnek tartjuk véleményünk kikérését, a bérek, a fizetések ki utalásában. Részművelés esetén részek Juttatásának kialakításában. 4. Helyet kérünk n helyi szervezetek képviselői részére a tanácsnál és minden olyan szervezetnél. Intézménynél, ahol a dolgozó parasztság problémáival, ügyeivel foglalkoznak. A helyi szervezetek küldöttel minden bizottságban, tanácskozásban a szervezetük álláspontját igyekezzenek érvényesíteni, a földmunkások, a dolgozó parasztok érdekelt megvédeni. Magyar Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Megyei Elnöksége Mi ujsá# ÁZ ORSZÁG HEGYEIBEN 9 BACS-KISKUN MEGYE Támogatás Kecskemét kultúrájának A Kecskeméti Városi Tanács Népművelési Csoportja a közelmúltban több kulturális intézménynek jelentős pénzbeli támogatást juttatott. 3250 forintot kapott például a kecskeméti tanítóképző népművelési szakköre. A támogatásból különböző felszereléseket és szakkönyveket vásárolnak. 1300 forintos jutalmat kapott, a közismert népi zenekar — Rácz Kálmán zeneszerző * cimbalomművész együttese. Vásárlásokat hajtott végre a városi tanács népművelési csoportja a Kecskeméten élő képzőművészek körében. Könyvtárfejlesztésre is fordított a tanács a múlt év utolsó negyedében. Erre a célra 4800 forint jutott. SZABOLCS-SZATMAR MEGYE Dohányt lopott és leleplezték Szűcs János Kislétán, az TjJ Elet Tsz-ből 132 kg dohányt lopott, 1200 forint értékben. A zsákmányt a dohánybeváltóban értékesítette, amikor leleplezték. Ellene büntetőeljárást indítottak. CSONGRÄD MEGYE Az MSZMP szegedi intézőbizottságának ülése Január 12-én ülést tartott az MSzMP szegedi ideiglenes intézőbizottsága. Foglalkozott a pártszervezetek helyzetével és megállapította: a városban jelenleg 100 alapszervezet működik 1968 taggal és ebből 1428-an már megkapták ideiglenes tagsági igazolványukat. Az intézőbizottság ideiglenes ülése feladatként határozta meg, hogy az értelmiség körében erősíteni kell a politikai munkát, továbbá gyorsítani kell a pártszervezetek alakítását a iermelöszovet Ixze te kben, TOLNA MEGYE 30.000 üveg meggybor A borkedvelő emberek örömére legyen mondva, még 30.000 üveg meggybor vár kiszállításra a szekszárdi FJK áruraktárából. Ezek a meggyborok a paksi konzervgyár készítményed és igen jók: a malligand fokuk 13—14—15 fok. S ami a fő, olcsó áron kerül aránylag a vásárlókhoz, mert egy fél literért mindössze 0 forint 30 fillért keli űzetni, BARANYA MEGYE Megkezdődtek az előadások az egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egyetemen megkezdődtek az előadások. A diátkotthonban zajló mozgalmas élet alapján arra lehet következtetni,, hogy a hallgatók nagy többsége megérkezett. Számszerű, pontos adatok még nem állnak az egyetem vezetőségének rendelkezésére. A Damjanich-utcai volt pártiskóla épületét megkapta az Orvostudományi Egyetem. Itt mintegy háromszáz hallgatót tudnak elhelyezni. Főként azok a hallgatók leérik elhelyezésüket, akik még albérletben laknak és uzsora-lakbért fizetnek. •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriitiititiiiiiimiiiiiii. A szolnoki SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsor* január 20. vasárnap d. e. 10 órakor JANOS VITÉZ Bérletszünet január 20. vasárnap d. u. 5 órakor BANK BAN Bérletszünet iMiiiiiiiiniiiiiiiiiiimiminiiiiiiiiiiiimimmmuiimii Misikének a Télapó egy szép új fogkefét is hozott... Misi nagyon örült neki, reggel és este is mosta vele a fogát. De csak egy hétig. Azután már csak hébe-hóba vette elő. Szegény fogkefe ott búsult magában. A por belepte. Rettentően unatkozott. Elhatározta, elszökik innen, nem bírja már ki ezt a sok semmittevést. Egy éjszaka leugrott a polcról. Kilépett az ablakon. Lemászott a csatornán és köd előttem, köd utánam. Hát ahogy kiért az országúira, hallotta ám, hogy utána is jön valaki. Na, — gondolta, megvárom. Leült az út szélére. Ugyancsak csodálkozott, amikor a jövevény utólérte. A szomszédok Jucikájának a fésűje volt. — Hova igyekszik Juciké, fésűje? — állt fel az út széléről a fogkefe. — Megyek világgá,. Vagy legalább is keresek olyan kislányt, aki fésülködni is szeret. Pompás kirakatban éltem még egy hónappal ezelőtt, Onnan hozott el engem Juciké. Óraszám fésülte haját velem és nem telt el három nap, én mér a tükör alá kerültem. Édesanyja takarítás közben egy párszor ugyan helyemre rakott, de Juciké eldugott a szekrény alá, hogy ne kelljen fésülködnle. — Hát maga hova igyekszik? — fordult a fogkeféhez. 0, az én helyzetem is szörnyű, — engem is szeretett Misiké, de bizony én is felkerültem a polcra. A por kiszáradt sörtéim közé került, szutykos, piszkos lettem. Ezt nem bírtam tovább, Tovább álltam. Így vándoroltak hegyeken-völgyeken át, míg el nem értek Meseország kellős közepébe. Ott bepanaszolták a két rendetlen gyereket Meseország királyának. A király haragra gyulladt. Azonnal hivatta legkisebb, de legerősebb katonáit: Bacillust és Kócot. Azonnal menjetek és keressétek ezt a két elvetemült gyereket. Te egyik legjobb katonám, Bacillus, intézz támadást a fogai ellen! Te pedig Kóc egy legerősebb támadással beleveted magad Juclka hajába! A parancsot a két kis katona teljesítette. Misiiké arra ébredt egy éjjel, hogy borzasztóan fáj a foga. Reggel Édesanyja elvitte a fogorvoshoz, aki így szólt: Ezt a fen godat fiacskám most szépen megjavítjuk, de kérjél Édesanyádtól egy fogkefét és ezután minden reggel és este mosd ki tisztára a fogaidat. Mert a fogakat csak állandó tisztántartással lehet megmenteni a romlástól. Jucikáék vendégségbe indultak. Édesanyja szalagot akart kötni a hajába. — Mondd kislányom, mi történt a hajaddal? Az egész tiszta kóc! Jucika keserves sírásra fakadt. Édesanyám, nem találtam a fésűt seholsem. Mit volt mit tenni, meg kellett keresni a fogkefét és a fésűt. Elindultak hát Misiké és Jucika, kis batyuval a kezükben a hosszú útra, Minden szembejövőtől megkérdezték, hogy nem láttak-e egy fésűt és egy fogkefét? Sok nap éf sok éj telt el, míg végre elérték meseországot. Ahogy a királyi várhoz közeledtek, észrevették a két elveszett jószágot, a fésű a szép sárga kender szálait fésülgette, — a fog-1 lcefe pedig rózsaszínű habban úszld.lt fel- s alá. A két gyermek oduszaladt hozzájuk. Oh, kedves fogkefém! —-kiáltott Misiké, — bocsáss meg nekem! Gyere haza velem! Soha többé nem duglak el — kiáltott Jucika, csak újra hazamenjünk. Ha Meseország királya megengedi, felelték azok, úgy visszamegyünk veletek! i— Rend a lelke mindennek! — mondta Meseország királya a két bűnbánó gyereknek. — A fogkefével fogat kell mosni, a fésűvel hajai kell fésülni, nem amikor kedvünk van, hanem minden a megszokott idejében. Ha ezt megtanuljátok, visszamehet veletek a fogkefe és a fésű. Azóta Misiké és Jucika rendben tartják a fogkefét és a fésűt, nem akarják elveszíteni mégegyszer. (Beküldte: Fodor Ilona. Szolnok.) Kejivénymeg fejtés : A Tiszavldék 1937. január 17-1 számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: Szülőföldem szép határa, Meglátlak-e valahára? Helyesen fejtették meg: Antal Károly Abádszalók; Papp Erzsébet Abony; Boros Imre Jánoshlda: Horváth Gáborné, Demeter Piroska és Mihályi Mária Jászapáti; Horváth Béla Jászárokszállás: Muhar! Zoltán, Cserta István, Baráth Sarolta, Bóna Erzsébet és Nagy Sándor Jászberény; Berdényl Zoltán Jászíényszaru; Csörgő Terézia és Lórik Ottilia Jásztelek: dr. Alexy Emilné, Tollas Lajos, Molnár Eszter és Pékár Ferenc Karcag; Szűcs Gyula Kenderes; Andó Ferenc Kengyel; Vldó László és Dajka Margit Kisújszállás; Márkus Péter Kötelek; Tarr Klára és Kiss István Kunhegyes; Kisari Ferenc Kunmadaras; V. Tóth János és Domokos Ilona Mezőtúr; Tóta Mária Nagykörű; Takács Rozália Nagyrév: Barna Ilona és Kósa Mária Rákócziiéivá: G. Kovács Károly Rákóczlújíalu; Tyerjánszky Mária Szarvas; F. Kovács Sándor Szelevény; Hevesi Gyuláné, Demeter Arpádné, Pótári Edit, Egyed Imre, Cseri Sára, Baróesal Erzsébet, Kelemen Ildikó, Kövesdy Mária, Lukács Sándor, Megyeri Marton, Slpula Józsefné, Szekeres Anna, Zerital Erzsébet, Szekeres Agnes, Fábián Tibor, Tuczai Józsefné, Cseke Zoltán és Löwenthál Sándor Szolnok; Bognár Jolán és Balogh László Tiszaföldvár; Cservény ánszky Gabriella Tiszafüred; Stuhl Györgyné, Major Sándor és Bercslk Ilona Tiszakürt; Balogh Ibolya Tiszaszentimre; Szécsi Erzsébet, Mucsányi Mária, Papp István és Deák Mária Törökszentmiklós; Simon loblya Turkeve és Varga Margit Zagyvarékas. Könyvjutalmat nyertek: Tóta Mária Nagykörű, Egyed Imre Szolnok,. Bencsik Ilona Tiszakürt, Baráth Sarolta Jászberény; Szekeres Agues Szolnok, Szűcs Gyula Kenderes. (Keddi számunkban folytatjuk a helyes megfejtők nevelnek közlését.)
