Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-20 / 17. szám

4 Tiszavines 1957. Január 20. TAPASZTALATCSERE / KÍNÁI LÁP Á SZÁBÁDKERESKEDELEHRÓL Néhány hónapja vezették be Kína egyes területein az állami irányítás alatt engedélyezett sza­­badkereskedelmet. Jóllehet az ál­lam korlátozásoknak veti alá az alig kibontakozó szabadkereskedel­­met, annak előnyös vonásai ennek ellenéire máris megmutatkoznak. Ezzel a problémával foglalkozik a Zsenminzsipao égjük cikke. A cikk a következőket írja: — Az utóbbi hónapokban nyi­tották meg a szabad-piacot Hopej, Hupej, Kvamtung, Fucsiem és több más kínai tartományban. A sza­lad piacnak az lett az azonnali ha­tása, hogy nagymértékben fellendült a kisparaszti kereskedelem Megszűnt a piacok korábbi stag­nálása, s mind a falusi, mind a városi piacokon egyre nagyobb választékban jelentek meg az az­előtt ritka közszükségleti cikkek. A vásárlók és az eladók, különö­sen ami a parasztokat illeti, egy­aránt elégedettségének egyik oka az, hogy a szabad piac kifejlesz­tése komoly mértékben elősegítette a szövetkezetekben amúgyis meg­lévő irányzatot, hogy minél több­féle mezőgazdasági terméket ter­meljenek. A szabadpiac ugyan­akkor arra készteti az állami fel­vásárló és értékesítő szövetkezete­ket, hogy a tömegek igényeinek megfeleld áruféleségeket hozzanak forgalomba, ha azt akarják, hogy megvegyék áruikat. E pozitív je­lenségek mellett azonban, — írja a továbbiakban a lap — a sza­badpiac “néhány abnormális jelen­ségére is feltétlenül fel kell figyelni. Egyes párt- és állami káderek összetévesztik „csökkenteni az el­lenőrzést a vidéki piacolion és ál­lamilag ellenőrzött szabadpiacot bevezetni" jelszót azzal a helyte­len nézettel, hogy a paraszti ke­reskedelmet hagyni kell a maga spontán módján fejlődni. Az ilyen káderek ezután nem sokat tesznek a szabadpiacok helyes ellenőrzésé­nek megvalósításáért. Az ilyen kevésbé ellenőrzött te­rületeken egyes szövetkezeteik és parasztok a mezőgazdasági terme­lés helyett átallnak a kereskedésre. Ennek aztán megvan a maga rossz hatása. Amellett, hogy csökken a szövetkezetek termelése, komoly hiány mutatkozik emberi munka­erőben, hiszen a parasztok keres­kednek. Hasonló jelenség, hogy csökken egyes falusi üzletek és vendéglők forgalma, mivel a pa­rasztok figyelme a kereskedelem felé terelődött S még az.is elő­fordul, hogy egyes parasztok ki akarnak lépni a szövetkezetekből, mivel a kereskedelmet kifizetőbb­­nek tartják. Egyes szövetkezetek és szövet­kezeti, vagy egyénileg dolgozó pa­rasztok (mielőtt teljesítenék az ál­lam iránti kötelezettségeiket) a piacra viszik és eladják azokat az ipari növényeket, amelyeket az ál­lamnak kellene beszolgáltatnlok export-célokra, vagy az állami kö­telező felvásárlás körébe tartoz­nak. Ha ez így megy tovább, az államnak nem lesz módja arra, hogy rendelkezzék a szükséges me­zőgazdasági termékmennyiség fe­lett és sok nagyon fontos terméket nem azon a területen fognak fel­használni, ahol az a legfontosabb, hanem olyan területeken, amelyek nem segítik elő a szocialista iparo­sítás ütemének meggyorsítását. Mindez nemcsak az államra, ha­nem magukra la parasztokra is ká­ros hatású; A falusi piacoknak, — írja a Zsenminzsipao — államilag vezeteti piacoknak kell lenniök és nem valamiféle senki által sem ellenőrzött szabad-piacoknak. — A paraszti kereskedelem a szo­cialista kereskedelem kiegészítőjé­nek szerepét töltse be. A parasztok csak a saját, azaz az állami és egyéb kötelezettségek után is fenn­maradó termékeket vihetik a sza­bad-piacra, s nem vásárolhatják fel mások termékeit, csak azért, hogy kereskedjenek vele. A paraszti ke­reskedelmet a pairasztok által he­lyileg termelt, s elsősorban a ház­táji gazdaságban termelt termé­kekre 1ÄU korlátozni. A parasztok, akiknél az a veszély áll fenn, hogy elhanyagolják állandó munkájukat, feltétlenül hagyják abba a keres­kedést, különösen, ha ez káros ha­tással van a hivatásos kereskedők működésére is. A lap végezetül a következőket írja: — Minthogy a parasztok még nincsenek hozzászokva a kereske­delem ama új fajtájához, vagyis ahhoz az elvhez, hogy a szabad­piacot az állam vezeti és irányítja, s minthogy a parasztok a kereske­delemnek kapitalista formájához szoktak hozzá, szükséges, hogy megtanítsák őket arra, hogyan is működik az ilyen típusú kereske­delem. Azt is meg kell mondani a parasztoknak, hogy jóllehet a sza­bad-piac mind rájuk, mind az ál­lamra nézve haszonnal jár, ha ezt a piacot nem úgy működtetik, aho­gyan helyes,, akkor az nagy káro­kat okozhat az államnak és a pa­rasztoknak egyaránt; Hisszük — fejezi be a Zsenmin­zsipao —, hogy a fentiek figyelem­bevételével irányított szabad-piac feltétlenül a paraszti kereskedelem alapos fellendülését eredményezi, ( Szakszervezeti £tet ) Felhívás a MEDOSZ alapszervezetek megalakítására Minden községben; faluban előké­szítő bizottságot kell létrehozni a helyi szervezetek megalakítására. Az előké­szítő bizottság tagjai becsületes, köz­tiszteletben álló dolgozó parasztok le­gyenek, akik aktívan részt vettek a DÉFOSZ munkájában. Azokon a helye­ken, ahol van gépállomás, vagy állami gazdaság, az üzemi bizottság tagjai közül vonjunk be egy, vagy két főt az előkészítő munkába. Az előkészít bizottság megalakulása után azonnal vegye fel a kapcsolatot a megyei bi­zottsággal; A helyi szervezet munkája: A helyi szervezet vezetősége havonta egyszer vezetőségi ülést tart. Ezen meg­beszélik a vezetőségi tagok az állásfog­lalásukat a falu, vagy község dolgai­ban, valamint az eddigi és további munkájukat. A tagok részére negyed­évenként közgyűlést tartanak. A vitá­sabb kérdéseket a tagok véleménye alapján döntik el, s ha szükséges, a közgyűlést rendkívül Is össze lehet hívni. Amennyiben szükséges, a helyi szer­vezeten belül megalakíthatják a kubi­kos. kertész, halász; szőlész - borász, dohánytermelő stb, szakcsoportokat. Ezek a csoportok külön összejövetelei­ken beszélik meg különleges kérdései­ket, az őket étin tő problémákat. Milyen jogai és kötelességei legyenek a helyi szervezethez tartozó tagoknak? Minden tagnak kötelessége a tagdíj rendszeres, pontos fizetése. Havonkénti tagdíjak 5—7, vagy 10 Ft. (Ebben kér­jük a tagok véleményét). A beszedett tagdíjak 60 százalékát tartsa vissza a helyi szervezet a kiadások rendezésére, 40 százalékát küldjék el a központnak. Minden új tag fizessen 3 Ft belratási dijat és ebben benne van a könyv ára. A tagoknak biztosítani kell azokat a kedvezményeket, amelyek megilletik a szervezett dolgozókat. így pl.: utazási kedvezmény, üdülés, rendkívüli segély. Szervezetünk seglséget kíván adni az Idős mezőgazdasági dolgozók nyugdíj ügyének az elintézéséhez. A fentieken kívül a hely! szervezetek feladata lesz: I: Munkaközvetítés: Minden munkaadó, ha mezőgazdasá­gi, vagy földmunkára akar dolgozót alkalmazni, akkor a helyi szervezethez köteles fordulni. Másrészt mindenki, akinek főfoglalkozása a mezőgazdaság, bárhol, bármilyen munkát akar vállal-Anekdoták a iá ló Gondatlan volt Vince, s a rábízott lovat a far­kasok megölték. A bíró a kár megfi­zetésére ítélte, s hogy az állat értéke felől tá­jékozódjék, megkér­dezte: —! Jó volt-e a ló? — Hogyne lett volna jó — felelt Vince —, hisz a farkasok az utol­só falasig megették. R3vid ima Tanyasi pásztor ko­rában Vince esztendő­ben egyszer találkozott a pappal, még pediglen husvétnak Ünnepén. Ilyenkor Vince meg­gyónt, aztán visszatért, hogy a nyájat tovább gondozza. Egy alkalommal megkérdezte tőle a tisztelendő: — Vince, fiam, hadd hallom, szorgalmatoson imádkozol-e odakünt a pusztán? — Hogy imádkoz­hatnék, tisztelendő uram, hiszen olvasni nem tanultam meg? — Hát a „Miatyán­­kot” nem tudod fej­ből? — kérdezte a pap. Mire Vince elpana­szolta, hogy rossz az emlékezete, ő hosszú imádságot meg nem bír tartani a fejében. — Jól van — felelt a tisztelendő — megta­­nítlak egy rövid imád­ságra, melyet könnyen megjegyezhetsz. Ennyi az ima: Ö, Istennek báránya, ki elvégezted a világnak bűneit, ir­­galmazz nekem! Vince megtanulta az imát. megígérte, hogy mindennap elismétli, s azzal megindult a ta­nya iránt. Eltelt egy esztendő. Husvétluyr Vince is­mét elment gyónni a paphoz. — No — kérdezte az —■ tudod-e, még az imát? — Hogyne tudnám! felelt Vince. — Így hangzik: Ó, Istennek berbécse, ki elvégezted a világvak bűneit, fo­galmazz nekem. — Nem berbécset Ítéli mondani, fiam, ha­nem bárányt — igazí­totta helyre a pap. De Vina- megrázta a fejét: . — Ehhez már én job­ban értek, mint a tisz­telendő úr. Ha eszten­deje bárány volt, most már méltán megérdem­li a berbécs nevezetet. h érzékenysritrü Inas Vincét nemcsak bal­­szerencsével, hanem érzékeny szívvel is megverte a természet. A keltő oiiakorta együtt jár. Szóval Vince egyelő­­kelő úrnál szolgált. Az úrnak volt egy borzfo­gó tacskója. A vadász­­szokás úgy követeli, hogy a tacskóknak far­kát vegyék. Ezzel a föl­adattal a kutya gazdá­ja Vincét bízta meg. Egy hét múltán az úr bosszankodva ész­lelte, ^ hogy a tacskó farkából alig valamics­ke hiányzik. Maga elé parancsolta hát Vincét, s felelős­ségre vonta. — Miért nem vágtad le a kutyám farkát, ahogy megparancsol­tam volt? ■— kérdezte haragosan. —• Nem vitt rá a lé­lek, tekintetes úr — mentegetőzött Vince —, hogy egyszerre ak­kora kegyetlen fájdal­mat okozzak a szegény párának. Ezért naponta csak egy-egy ujjnyit metszettem Is a farká­ból. GYERMEKEKNEK A csavargó fogkefe ni, a helyi szervezet tudta nélkül nem vállalhat munkát. A 14 évnél fiatalab­bak, iskolakötelesek munkára nem köz. vetíthetők. 2. Szerződések bemutatása: Minden olyan szerződést, amely i föld megmunkálására, 111. bérbeadására vonatkozik, a helyi szervezetnél mutas­sák be és ott tartsák nyilván. Továbbá a gépállomások és egyéniek közötti szerződés Is a helyi szervezet tudtával történjen. 3. A mezőgazdasági munkavállalók érdekében szükségesnek tartjuk véle­ményünk kikérését, a bérek, a fizeté­sek ki utalásában. Részművelés esetén részek Juttatásának kialakításában. 4. Helyet kérünk n helyi szervezetek képviselői részére a tanácsnál és min­den olyan szervezetnél. Intézménynél, ahol a dolgozó parasztság problémái­val, ügyeivel foglalkoznak. A helyi szervezetek küldöttel minden bizottságban, tanácskozásban a szerve­zetük álláspontját igyekezzenek érvé­nyesíteni, a földmunkások, a dolgozó parasztok érdekelt megvédeni. Magyar Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Megyei Elnöksége Mi ujsá# ÁZ ORSZÁG HEGYEIBEN 9 BACS-KISKUN MEGYE Támogatás Kecskemét kultúrájának A Kecskeméti Városi Tanács Népművelési Csoportja a közel­múltban több kulturális intézmény­nek jelentős pénzbeli támogatást juttatott. 3250 forintot kapott pél­dául a kecskeméti tanítóképző népművelési szakköre. A támoga­tásból különböző felszereléseket és szakkönyveket vásárolnak. 1300 forintos jutalmat kapott, a közismert népi zenekar — Rácz Kálmán zeneszerző * cimbalom­­művész együttese. Vásárlásokat hajtott végre a városi tanács nép­művelési csoportja a Kecskeméten élő képzőművészek körében. Könyv­tárfejlesztésre is fordított a tanács a múlt év utolsó negyedében. Erre a célra 4800 forint jutott. SZABOLCS-SZATMAR MEGYE Dohányt lopott és leleplezték Szűcs János Kislétán, az TjJ Elet Tsz-ből 132 kg dohányt lopott, 1200 forint értékben. A zsákmányt a do­hánybeváltóban értékesítette, ami­kor leleplezték. Ellene büntetőeljá­rást indítottak. CSONGRÄD MEGYE Az MSZMP szegedi intézőbizottságának ülése Január 12-én ülést tartott az MSzMP szegedi ideiglenes intéző­bizottsága. Foglalkozott a pártszer­vezetek helyzetével és megállapí­totta: a városban jelenleg 100 alap­szervezet működik 1968 taggal és ebből 1428-an már megkapták ide­iglenes tagsági igazolványukat. Az intézőbizottság ideiglenes ülése fel­adatként határozta meg, hogy az értelmiség körében erősíteni kell a politikai munkát, továbbá gyor­sítani kell a pártszervezetek alakí­tását a iermelöszovet Ixze te kben, TOLNA MEGYE 30.000 üveg meggybor A borkedvelő emberek örömére legyen mondva, még 30.000 üveg meggybor vár kiszállításra a szek­szárdi FJK áruraktárából. Ezek a meggyborok a paksi konzervgyár készítményed és igen jók: a malli­­gand fokuk 13—14—15 fok. S ami a fő, olcsó áron kerül aránylag a vásárlókhoz, mert egy fél literért mindössze 0 forint 30 fillért keli űzetni, BARANYA MEGYE Megkezdődtek az előadások az egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egye­temen megkezdődtek az előadások. A diátkotthonban zajló mozgalmas élet alapján arra lehet következ­tetni,, hogy a hallgatók nagy több­sége megérkezett. Számszerű, pon­tos adatok még nem állnak az egyetem vezetőségének rendelke­zésére. A Damjanich-utcai volt pártiskóla épületét megkapta az Orvostudományi Egyetem. Itt mint­egy háromszáz hallgatót tudnak elhelyezni. Főként azok a hallga­tók leérik elhelyezésüket, akik még albérletben laknak és uzsora-lak­bért fizetnek. •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriitiititiiiiiimiiiiiii. A szolnoki SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsor* január 20. vasárnap d. e. 10 órakor JANOS VITÉZ Bérletszünet január 20. vasárnap d. u. 5 órakor BANK BAN Bérletszünet iMiiiiiiiiniiiiiiiiiiimiminiiiiiiiiiiiimimmmuiimii Misikének a Télapó egy szép új fogkefét is hozott... Misi nagyon örült neki, reggel és este is mosta vele a fogát. De csak egy hétig. Azután már csak hébe-hóba vette elő. Szegény fogkefe ott búsult ma­gában. A por belepte. Rettentően unatkozott. Elhatározta, elszökik innen, nem bírja már ki ezt a sok semmittevést. Egy éjszaka leugrott a polcról. Kilépett az ablakon. Le­mászott a csatornán és köd előttem, köd utánam. Hát ahogy kiért az országúira, hallotta ám, hogy utána is jön valaki. Na, — gondolta, megvárom. Leült az út szélére. Ugyancsak csodálkozott, amikor a jövevény utólérte. A szomszédok Jucikájának a fésűje volt. — Hova igyekszik Juciké, fésűje? — állt fel az út széléről a fogkefe. — Megyek világgá,. Vagy legalább is keresek olyan kislányt, aki fésül­­ködni is szeret. Pompás kirakat­ban éltem még egy hónappal ez­előtt, Onnan hozott el engem Ju­ciké. Óraszám fésülte haját velem és nem telt el három nap, én mér a tükör alá kerültem. Édesanyja takarítás közben egy párszor ugyan helyemre rakott, de Juciké eldu­gott a szekrény alá, hogy ne kell­jen fésülködnle. — Hát maga hova igyekszik? — fordult a fogkefé­hez. 0, az én helyzetem is ször­nyű, — engem is szeretett Misiké, de bizony én is felkerültem a polcra. A por kiszáradt sörtéim közé került, szutykos, piszkos let­tem. Ezt nem bírtam tovább, To­vább álltam. Így vándoroltak hegyeken-völ­­gyeken át, míg el nem értek Mese­ország kellős közepébe. Ott bepa­naszolták a két rendetlen gyereket Meseország királyának. A király haragra gyulladt. Azonnal hivatta legkisebb, de legerősebb katonáit: Bacillust és Kócot. Azonnal men­jetek és keressétek ezt a két elve­temült gyereket. Te egyik legjobb katonám, Bacillus, intézz támadást a fogai ellen! Te pedig Kóc egy legerősebb támadással beleveted magad Juclka hajába! A parancsot a két kis katona tel­jesítette. Misiiké arra ébredt egy éjjel, hogy borzasztóan fáj a foga. Reggel Édesanyja elvitte a fog­orvoshoz, aki így szólt: Ezt a fen godat fiacskám most szépen meg­javítjuk, de kérjél Édesanyádtól egy fogkefét és ezután minden reg­gel és este mosd ki tisztára a fo­gaidat. Mert a fogakat csak állan­dó tisztántartással lehet megmen­teni a romlástól. Jucikáék vendégségbe indultak. Édesanyja szalagot akart kötni a hajába. — Mondd kislányom, mi történt a hajaddal? Az egész tiszta kóc! Jucika keserves sírásra fa­kadt. Édesanyám, nem találtam a fésűt seholsem. Mit volt mit tenni, meg kellett keresni a fogkefét és a fésűt. El­indultak hát Misiké és Jucika, kis batyuval a kezükben a hosszú útra, Minden szembejövőtől megkérdez­ték, hogy nem láttak-e egy fésűt és egy fogkefét? Sok nap éf sok éj telt el, míg végre elérték mese­országot. Ahogy a királyi várhoz közeledtek, észrevették a két elve­szett jószágot, a fésű a szép sárga kender szálait fésülgette, — a fog-1 lcefe pedig rózsaszínű habban úsz­­ld.lt fel- s alá. A két gyermek odu­­szaladt hozzájuk. Oh, kedves fog­kefém! —-kiáltott Misiké, — bocsáss meg nekem! Gyere haza velem! Soha többé nem duglak el — kiál­tott Jucika, csak újra hazamen­jünk. Ha Meseország királya meg­engedi, felelték azok, úgy vissza­megyünk veletek! i— Rend a lelke mindennek! — mondta Meseország királya a két bűnbánó gyereknek. — A fogkefével fogat kell mosni, a fésűvel hajai kell fésülni, nem amikor kedvünk van, hanem minden a megszokott idejében. Ha ezt megtanuljátok, visszamehet veletek a fogkefe és a fésű. Azóta Misiké és Jucika rendben tartják a fogkefét és a fésűt, nem akarják elveszíteni mégegyszer. (Beküldte: Fodor Ilona. Szolnok.) Kejivénymeg fejtés : A Tiszavldék 1937. január 17-1 számá­ban megjelent keresztrejtvény megfej­tése: Szülőföldem szép határa, Meglát­lak-e valahára? Helyesen fejtették meg: Antal Károly Abádszalók; Papp Erzsébet Abony; Bo­ros Imre Jánoshlda: Horváth Gáborné, Demeter Piroska és Mihályi Mária Jász­apáti; Horváth Béla Jászárokszállás: Muhar! Zoltán, Cserta István, Baráth Sarolta, Bóna Erzsébet és Nagy Sándor Jászberény; Berdényl Zoltán Jászíény­­szaru; Csörgő Terézia és Lórik Ottilia Jásztelek: dr. Alexy Emilné, Tollas La­jos, Molnár Eszter és Pékár Ferenc Karcag; Szűcs Gyula Kenderes; Andó Ferenc Kengyel; Vldó László és Dajka Margit Kisújszállás; Márkus Péter Kö­telek; Tarr Klára és Kiss István Kun­hegyes; Kisari Ferenc Kunmadaras; V. Tóth János és Domokos Ilona Mezőtúr; Tóta Mária Nagykörű; Takács Rozália Nagyrév: Barna Ilona és Kósa Mária Rákócziiéivá: G. Kovács Károly Rákó­­czlújíalu; Tyerjánszky Mária Szarvas; F. Kovács Sándor Szelevény; Hevesi Gyuláné, Demeter Arpádné, Pótári Edit, Egyed Imre, Cseri Sára, Baróesal Erzsébet, Kelemen Ildikó, Kövesdy Má­ria, Lukács Sándor, Megyeri Marton, Slpula Józsefné, Szekeres Anna, Zerital Erzsébet, Szekeres Agnes, Fábián Ti­bor, Tuczai Józsefné, Cseke Zoltán és Löwenthál Sándor Szolnok; Bognár Jo­lán és Balogh László Tiszaföldvár; Cservény ánszky Gabriella Tiszafüred; Stuhl Györgyné, Major Sándor és Ber­­cslk Ilona Tiszakürt; Balogh Ibolya Ti­­szaszentimre; Szécsi Erzsébet, Mucsá­nyi Mária, Papp István és Deák Mária Törökszentmiklós; Simon loblya Tur­­keve és Varga Margit Zagyvarékas. Könyvjutalmat nyertek: Tóta Mária Nagykörű, Egyed Imre Szolnok,. Ben­­csik Ilona Tiszakürt, Baráth Sarolta Jászberény; Szekeres Agues Szolnok, Szűcs Gyula Kenderes. (Keddi számunkban folytatjuk a he­lyes megfejtők nevelnek közlését.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom