Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-19 / 16. szám
IT, évt. 15, szám, 1957 január 19, szombat. ARA; M FILLS* TISZAVIDÉK 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sserressunk őrszem csapatok rí t! 1 ' . Öntsünk tiszta Tizet a pohárba CS1P-CSIP-CSI P Melbournei élménybeszámoló Milyen less v/ as új mesőgasdasági ár-rendsser ? Mit érdemes termelni elsősorban? Beszélgetés Horváth, Imrével, a Mezögazdasagi Igazgatóság vezetőiével 13.7C0 pár c'pot lészit naponta a Tisza Cmogvár Napi 13 700 pár cipő: ennyi jelenleg a Tisza Cipőgyár termelése. Három-négy nap alatt tehát el tudnák látni Szolnok minden lakóját. — Hatalmas mennyiség ez s, lia összevetjük az októberi termeléssel, akkor is meglehetünk elégedve. Október 33 előtt ugyanis 3900-as létszámmal 17 000 cipőt gyártott az üzem. Most három és félezerrel kevesebbet szállít ki naponta, viszont a létszám is kevesebb kétszázzal. Ugyanis kétszázra tehető azoknak a száma, akik valamilyen családi és egyéb okoknál fogva távol maradtak az üzemtől. Felmondólevelet itt senki sem kapott az utóbbi időben — s nem is akarnak adni senkinek. Nagy gond ugyan a bőrellátás. A cipőgyárat ellátó bőrgyárakban három hónap szükséges a bőr gondos kidolgozásához s ezért valószínűleg csak márciusban kapnak újabb anyagszállítmányokat. A minisztérium ki is adta az utasítást, hogy a gyár — az anyagellátás nehézségei miatt — a szokottnak csak hatvankét százalékát termelje. Ezen az alapon megkezdhették volna a leépítést. A martfűiek azonban segítettek magukon. Fokozott mértékben használják fel lábbsligyárfáshoz a gumit, nagy ütemben gyártják á vászonból készült úgynevezett szlipp szandálokat, valamint a kevésbé anyagigényes „balerina" cipőket. A napokban, a gyár szolnoki üzletében megkezdik a bőrből fonott színes övék bőrből készült kalap- és ruhadíszek, bevásárló szatyrok árusítását is. Ezt hulladékból állították elő Martfűn. így nyugodtan túlszárnyalhatják a minisztérium által adott tervet és nem pazaroliák el a szűkös — kéthónapra adott — anyagot sem. Megqvóiv* iík a rvógvszerísz? ! Mát Első - ta an a legtá'óoa • non a nyugdíjkérd 3s 1950, vagyis az államosítás óta még csak hat esztendő telt el, így az öreg gyógyszerészek nem vonulhatnak nyugdíjba. A szakszervezet és a minisztérium szeretné a nyugdíjjogosultságot a szakképesítés megszervezésének időpontjától számítani. Ez az özvegyek nyugdíját is érintené. A gyógyszertárak államosításánál sokszor személyi tulajdonukat képező ingóságokat: bútort, motorkerékpárt, írógépet is államosítottak. Most elkészült egy előterjesztés, amely szerint a gyógyszerészek ingatlanjai tekintetében is az általános házállamosítási rendelkezések legyenek érvényesek. Az az általános kívánság, hogy a volt gyógyszertártulajdonosokat a korábban áltáluk vezetett gyógyszertárakba helyezzék mostani, sokszor távoleső munkahelyükről. A megüresedett vezetői állások betöltésére pedig pályázatot hirdetnek. Ennek elbírálásában az Egészségügyi Szakszervezet illetékesei is részt vesznek. Folyik a Gyógyszertár Vállalatok megyei decentralizációja is. Ezzel egy időben intézkedés történt arra is, hogy a Gyógyszertár Vállalatok igazgatói teendőinek ellátásával ezentúl csak gyógyszerészt bízzanak meg. A fizetés kérdését a minisztérium a többi egészségügyi dolgozó bérproblémáival közösen oldia meg Végül, a vállalati és kórházi gyógyszeriári vezetőket azonos elbírálásban kell részesíteni a kórházi osztályok vezetőivel. Szabadság tekintetében pedig azonos lesz helyzetük az orvosokéval. Nagyon sok földművelőt — szövetkezeti gazdát és egyénileg dolgozó parasztot — foglalkoztat az a kérdés, hogy most, a begyűjtés eltörlése után milyen növényféleségeiket érdemes termelni elsősorban. Ez természetesen azon múlik, hogy milyen áruféleség számíthabiztos piacra és előnyös árra. Ezzel kapcsolatban még nem tudunk semmi biztosat. Viszont már rno6’ időszerű a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés, a földművelők részéről pedig annak eldöntése, hogy miből mennyit vessenek. Horváth Imre elvtársat, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kerestük fel és megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre, mondja el, hogy tudomása szerint mire számíthatunk. Milyen növények termesztésének lesz az idén és az elkövetkezendő időkben még nagyobb jövője? — Szolnok megyében elsősorban a lucerna, a vöröshere, a kenyérgabona termesztése biztosíthatja A könnyűipar nyersanyagellátása 1957 első felében lényegében biztosítva van. A pamutipar alapanyagszükségletét az 1956. negyedik negyedében a Szovjetunióból és Egyiptomból az országba érkezett gyapot fedezi. A gyapjúipar szükségletét már nehezebb kielégíteni, mivel a gyapjút tőkés országokból hozzuk be, s itt nehézségek vannak. Ennek ellenére a lakosság igényeit ki lehet elégi :eni, mert a gyapjúszövetek kivitelét jelentősen csökkentették. A selyemgyárak anyagszükséglete 80 százalékban, a bőrgyárak bőrszükséglete 50—60 százalékban biztosított. Egészében a könnyűipar fedezni tudja a lakosság szükségletét, só1 az exportot is fokozni lehet, és a könnyűiparban elkerülhető a létszámcsökkentés. Idén az első két negyedévben nagyobb mennyiségű fogyasztási iparcikket is vásárolunk, elsősorban a baráti államokban. A Német Demokratikus Köztársaságban már lekötöttünk 400 millió forini értékben Az 5-ös Mélyépítő Vállalat tekintélyes munkákat végzett megyénkben. Szolnokon a dohányfermentáló üzemet és a hozzákapcsolódó hatalmas kazánházat építették fel, úgyhogy január első napjaiban meg is kezdhette működését a gyár. A jóléti épületeken —r befejező munkákon folyamatosan dolgoznak tovább, így, a tavasz végére valószínű teljesen átadhatják a munkát. Martfűn szintén könnyűipari beruházásokat kiviteleznek. 80 lakás irodaépület, hatalmas kultúrház van félig készen, a tervek szerint 13 milliós költséggel gyárépületekei ceilene felhúzni. Az építőmunkások télen át I® dolgoznak itt — a megkezdett épületek befejezésén. Csupán 100 dolgozót küldtek el 50 százalékos fizetéssel fagyszabadságra, azonban a legnagyobb jövedelmet. Nyugodtan állíthatom, hogy aki lucernát, vörösherét termel, vagy erre készül. azt nem érheti,, semmiféle meglepetés hosszú időn keresztül — A jászságban különösen a paradicsom termesztésével érd^pes foglalkozni. A megye más területein szinte mindenütt mód van kertészkedésre. Azt nem kell különösen hangsúlyozni, hogy a konyhakerti növényeket mindig jó áron lehetett értékesíteni, különösen, ha korán tavasszal viszünk belőlük piacra. Lesz-e az idén-zerzoéTé es növényiét mesztés? — Igen. Lesz. De a szó legszorosabb értelmében a tényleges önkéntesség alapján. Nem tervelőírások szerint, hanem megfelelő árrendszer kialakításával teszik vonzóvá a szerződéses növénytermesztést Egyes növényféleségekre az ősszel a gazdálkodók már leszer ződtek. Ezeket a helyeket a válla lat megbízottal újból felkeresik. műszereket, fotócikkeket, rádiókat, kerékpárokat, háztartási gépeket, nylon anyagokat, szöveteket, cipőt stb. Csehszlovákiától 500 millió forint értékben vásárolunk hasonló fogyasztási cikkeket. A szállítások rövidesen megindulnak. Tárgyalások folynak Bulgáriával. Lengyelországgal, a Szovjetunióval és Jugoszláviával hasonló, a lakosságnak igen fontos cikkek vásárlásáról A tőkés országokból is kívánunk vásárolni különféle árukat, így déligyümölcsöt, gyarmatárut, ipari hiánycikkeket, mint például: gyapjúszöveteket, szintetikus árukat, esetleg háztartási kisgépeket stb. Az egyénileg dolgozó parasztság számára pedig behozunk mezőgazdasági kisgépeket is. A külkereskedelmi szervek eddig 300 millió forint értékű textilárut adtak át a belkereskedelemnek. Rövidesen további 300 milliónyi árut, elsősorban szöveteket, műszaki cikkeket (pL rádiót is) átadnak. ezeket is fokozatosan visszahívják, ahogy az idő és a munka engedi. Nem kevesebb, mint 520 lakás több gyárépület és ipari építmény szerepel a gyártelep terveiben. — Vajon mennyire jut pénz, mi valósul meg belőle? Ez még bizonytalan. Az építőmunkások itt már decemberben is jól kerestek. A szakmunkásoknak 9—10, segédmunkásoknak 6-50, kubikosoknak 7—8 forintos órabér jutott. így nem tártak rosszul a normák eltörlésével. 92 tog a von edd g a jános .idai MSZMP-nelc Jánoshidi értesülésünk szerint, az MSzMP szervezése jól halad. Eddig a pártszervezetnek 93 tagja van a községben! hogy közös megállapodás jöjjön létre. Mit tud Hon áih eivtárs arról. *iogy milyen lesz az úf mező gazdasági ar-rendszer? — Megmondom őszintén, hogy az arak kialakulásában nagy szerepet játszik majd a világpiaci ár is. A világpiacon a gépesített mezőgazdaságok által előállított áruk az árakat a kézierő rovására nagyon leszorítják. Ebből következik tehát, hogy nálunk továbbra is fontos feladata lesz a gépesítésnek, a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az a szövetkezet és az a földművelő jár jól, aki megfelelő szervezéssel a lehető legolcsóbb önköltséggel állítja elő a termelvényeket. Bírni kell a versenyt, mert aki nem bírja, az alulmarad. — Tudomásom szerint egységes árak lesznek kialakítva, így teháegy mázsa búzáért a jövőben a terme1 őszövetkezet is annyit kap. mint mondjuk az állami gazdaság. Ez a körülmény méglnkább szükségessé teszi az önköltségek csökkentését. — Az a termelő jár legjobban aki a legkiválóbb minőségű gabonát, vagy hízott jószágot tudja a piacra vinni. Aki exportra tud termelni, igen jelentős minőségi felárat kap. Egyébként a minőség az árrendszerben mindenütt kifejezésre jut Szolnok megye az ország ehátása mellett mivel tudia támogatni az exoortot't — Adottságainknál fogva elsősorban lucernával, vörösherével é9 borsóval. Ebből a világpiac minden mennyiséget felvásárol — hczzátehetem —, hogy nagyon jó áron. Kívánatos a zöldség- és a virágmagvak termesztése is. Ez az utóbbi sok munkát igényel, viszont nagy jövedelmet biztosít. Első helyen említhetjük a Szolnok megyei búzát. Ebből a felesleget feldolgozva érdemes leginkább értékesíteni Réteslisztként, vagy tésztaféleségként. Ez két okból hasznos. Először sok magyar munkáskezet tudunk foglalkoztatni másrészt a liszt, vagy a tészta szállítása olcsóbb. Az állattenyésztés vonalán nagyon kifizető lesz a baromfi exportálása. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a jövőben a szarvasmarha hizlalása sokkal jövedelmezőbb lesz, mint a sertéshizlalás. Érdemes ehhez is igazodni a gazdálkodóknak. Szicília, Görögország és Franciaország hízottbárányból annyit átvesz tőlünk, amennyi csak van. Természetesen ennek alapján a felsorolt növényféleségeknek és állatoknak lesz a/ legjobb ára, — fejezte be nyilatkozatát Horváth Imre elvtárs. — Szp — Az 5-ös mélyépítő befejezi megkezdett beruházásait Javul a cigarettaellátás Egy-két héttel ezelőtt a dohányos emberek mérgelődtek, ha meglátták, hogy valamelyik trafik előtt kis sor kígyózik. Tíz-húsz percet, rosszabb esetben egy félórát is várakozni kellett két doboz Kossuthra. Ma már nincs sorban állás — viszont cigaretta sem. A színét is. ízét is elfelejtettük a jó magyar cigarettáknak. Sokan ráadták fejüket az Arda szívására s már-már véglegesen lemondtak arról hogy valaha is mást szívjanak. Az utóbbi napokban azonban az Arda is eltűnt s csak Rodophet kínálnak, ami nélkülözi még az Arda piciny ízét, erejét is, s dohányos ember számára nem jelent többet illatos fűnél. Pedig cigaretta van — magyar is, olcsó is. Hivatalos jelentés szerint a forgalomba kerülő szivarkák 60 százaléka magyar gyártmány és 40 százaléka bolgár import — a január eleji állapotokhoz képest, mikor ez az arány 20 százalékkal rosszabb volt a bolgárt cigaretták javára. A lágymányosi, egri és debreceni dohánygyár napi két műszakban gyártja a Tervet és a Kossuthot. Egyedül Lágymányoson tizennyolcmillió darabot gyártanak naponta. A többi üzemek termelése is napról-napra emelkedik. Cigaretta még sincs — mutatóban sem. — Reméljük azonban, hogy Szolnokra is jut majd, ha betelnek a „protekciósokhoz“ vezető csatornák s nikotinmérgezést kapnak azok, akik a nélkülözők adagját szívják. Megkezdte munkáját Budapesten a Dán Vöröskereszt TWfiZ — s kép S fenti címmel még nevem* bér 27-én jelent meg egy angol újságban. A képaláírás a kővetkező volt: „Kenyeret és levest kapott ez a kisfiú".— Nem akarunk külO- nfisebb kommentárt hozzáfűzni, csak azt, hogy ez ma már nincs Így és reméltük, hogy soha többet nem kerül rá sor. Milyen fogyasztani cí keket hozunk be külfö drő. ?
