A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-22 / Tiszavidék
ÍOSfl. november 21 TISZ avidek 3 Új alapon s&erveskednek as ipari szövetkezetek Az ipari szövetkezeteknek nem nagy becsülete volt eddig a kisiparosok körében. Sok kisember csak kényszerűségből — a nyomasztó adóterhek és anyaghiány miatt választotta a közös utat, — mint sem a köztulajdonban lévő nagyüzem, munkakooperáció előnyei vonzották. Valóban a szövetkezetek eddigi formájukban igen messzeálltak az „iparosok közös üzemétől1’, mindinkább az állami vállalkozó jellegét öltötték szervezetileg, lelépi tésileg is. Épp olyan részletekbe menő kötelező erejű tervet kaptak — cikkenkénti bontásban, mint az állami vállalatok, termékeiket és szolgáltatásaikat épp olyan áron kellett értékesíteniük, épp olyan normá val kellett dolgozniok. mint a gyári munkásoknak. Az alá- és mellérendeltségi viszony ezernyi szála fosztotta meg minden önállóságától a KTSZ-eket. A minisztérium, az OKISZ, a tanácsok osztályai adtak Utasításokat és javaslatokat, sok helyen az MDP helyi szervei avatkoztak bele a munkába, személyi kérdésekbe. Nagyobb önállóságot Világos, hogy ilyen körülmények között nem fejlődhettek, nem demokratizálódhattak a szövetkezetek. A közgyűlés beleszólási joga a KTSZ munkájába formális, semmitmondó volt, mert a legapróbb mozzanatokat, intézkedést is ezernyi rendelkezés, utasítás, a kijáró instruktorok serege szabályozta. A szövetkezetek dolgozói nem kívánnak tovább is ilyen körülmények között élni. Kiharcolták és kiharcolják azokat a jogokat, amelyek alapját képezik a további munkának, a KTSZ autónomiájával. A teimelés olyan formáját akarják megteremteni, amely a termelőeszközök, szerszámok és az előállított áruk közös tulajdonán alapul, a törvényes határok között szabad rendelkezést biztosít felettük. Végleges forma, vagy módszer nem alakult még ki ebben az irányban. Azonban a dolgozók bíznak abban, hogy ilyen alapon versenyképes üzemeket hozhatnak létre, ahol a tagok jobban megtalálják számításaikat, mintha magányosan vagy segéddel dolgoznak. Ezt mutatja az is, hogy a megye 80 kisipari szövetkezete közül eddig mindössze egy, a jászdózsai Vegyesipari KTSZ osztott feL Természetesen lesznek még mesterek, - akik ki fognak lépni és újra megnyitják saját műhelyeiket. A többség azonban, aki felismerte az eddigi nehézségek ellenére is a közös munka, a munkamegosztás, a kooperáció előnyeit, szilárdan kitart a szövetkezés mellett. A KTSZ tagok nagyrészt volt mesterek, magasan kvalifikált munkások, számolni tu. dó emberek. Ök tudják milyen előnyös az, ha egy iparoscsoport közös műhelyben közös munkát vállalhat, cgy-egy ember részmunkára speciálizálhatja magát, vagy közös erővel szerezhet be egy-egy nagyteljesítményű munkagépet. Ennek felismerése olyan enő, a szövetkezeti mozgalomban, amely feltétlenül legyőzi a széthűzóeröket minden agitáció és az eddig alkalmazott gazdasági nyomás nélkül is. Mi lesz a nyereséggel? Máris sok jel mutat arra, hogy lázasan keresnek a szövetkezetenként életrehívott munkástanácsok egy uj, reális alapot, amire az eddiginél szilárdabban építhetik fel a közös munkát. Sok helyen leváltották az elnököt, aki nem a tagság e1 határozásából, hanem különféle káderosztályok jóvoltából került az élre. Általánosságban követelték, hogy a norma helyett a jövedelmezőségtől függő bér formát alakítsanak ki. Elhatározták, hogy a jövedelem felosztásában a tagság dönt, megszüntetik az illetéktelenek beavatkozását Jelentős lépések lesznek ezek a a szövetkezet önállósága felé. Ami az éwégi nyereség felosztását illeti, eddig nem sok beleszólása volt a tagságnak, a tulajdonosoknak. A övedelem nagyrészt felemésztette a beruházási alap, amit sokszor nem is abba az üzembe ruházták be, amelyiktől elvették. Egyes Keni lehel visszacsempészni a Rákosi—Oerö kHkk emliereit! KTSZ-ek csak topogtak, nem fejlődtek emiatt, a tagság nem látta munkája eredményét. A nyereség másik jelentékeny hányadát, 25 százalékát, hosszúlejáratú kölcsön alapjára a bank vette igénybe. Ebből látták el a rászoruló szövetkezetek hiteligényét. A kölcsönt igénybevevő KTSZ kamatot fizetett, a pénz után viszont nem kapott kamatjövedelmet az a szövetkezet amelyiktől elvették. Végül a nyereség igen kis hányada legtöbb szövetkezetben évenként néhány száz forint jutott csak felosztásra. Ez pedig igen, igen gyér ösztönző erő a normaszerinti kereset mellett. A KISZÖV feladata A közbeavatkozást e téren feltétlenül meg kell szüntetni, csakúgy, mint a gazdálkodás többi ágában. A KISZÖV-nek, a szövetkezetek megyei szövetségének, operatív irányító szerepét fokozatosan fel kell adni és érdekvédelmi szervvé kell átalakítania. A KTSZ-eknek továbbra Is szüksége lesz ugyanis olyan képviseletre, amely által közvetett kapcsolatot teremtenek a népgazdaság más ágaival, az ui alapokon épülő állami tervekkel. A fontosabb anyagok beszerzése az állami elosztószervektől például erre az érdekvédelmi csoportra vár. A napokban máris sikerült beszerezni jelentős mennyiségű bőrt, keményárut a KISZÖV-nek. Szerepe lesz az állami rendelések továbbításánál és elosztásánál, az exporttermelés megszervezésénél és intézésénél, a raktárra termelt áru leadásánál stb. Általában olyan kapcsolatokat teremt a kisipar és a népgazdaság más ágai között, amit nem tudna eredményesen megtenni egy magányos szövetkezet. Ehhez természetesen az kell, hogy a KISZÖV megfelelő támogatást kapjon tagszövetkezeteitől, hogy tényleg teljes súlyával a KTSZ-ek érdekét képviselhesse. Ha uj alapokon — a gazdasági autonómia elvén — épülnek fel szövetkezeteink, működésük az egész lakosságnak hasznára válik. (Ps.) $ Igen sokan vannak Szolnokon, akiknek az elmúlt időkben fájdalmat és bosszúságot okozott a városi tanács volt vb elnökének, Pintér Dezsőnek fölényes, szívtelen magatartása. Egészen kiskirálynak érezte már magát, a köszönést sem fogadta. Ezért váltott ki a városban osztatlan örömet a tüntető munkásságnak az a követelése, hogy Pintér Dezső mondjon le. Ez megtörtént. j* Szolnokon és a megye többi részén lassanként megszilárdult a , rend. Az üzemek, szántóföldek, a i hivatalok dolgozói ismét megkezdik a munkát. Több ievitézlett vezető azonban ezt a viszonyír , bé|kés állapotot arra akarja kihasz•nálni, hogy el vesztei! pozícióját t visszaszerezze. Ügy hírlik, hogy , Pintér Dezsőnek máris felkínálták ;az egyik kisebb szolnoki vállalat ^igazgatói tisztjét. Feltehető a kérdés: Ha Pintér Dezső arra nem volt alkalmas hogy a várost vezesse, miért lenne jobb az igazgatói székben.Fogja csak meg a szerszámnyelet, és tanulja végre megbecsülni a fizikai munkát és a munkásokat, mert idáig nem becsülte. Juhász Imréné, a volt megyei VB elnök, aki a forradalmi napok ideje alatt eltávozott a városból, ismét megjelent a megyei tanácsházán. Távoliét« alatt a tanácsháza hivatali szobáiba is űj, tisztultabb, felszabadultak!) szellem költözött be. És most azok a megyei tanácsi dolgozók, akik a nehéz napok idején is becsülettel helytálltak, megdöbbenéssel kérdezik egymástól: lesz ezek után? Ékre szintén esc,, egy lehet a válasz: Aki a nép haragjától való félelmében elhagyta munkahelyét, az nem alkalmas a vezetésre. Nem lehet visszacsempészni a Rákosi—Gerő klikk embereit. Rend és nyugalom Rákóczi falván Az utóbbi hetek eseményeinek következtében jelentős változások történtek ebben a községben is. A legfőbb: mindenki örül a beadási kötelezettség eltörlésének. Csakúgy, mint másutt, itt is megválasztották a község forradalmi munkástanácsát. Elnöknek: Fábián Istvánt, a tanács elnökét jelölték. A munkástanács azt tartja most legfontosabbnak, hogy minden cselekedetével. lépésével a község lakóinak érdekét szolgálja: A tanács foglalkozott a szűk általános iskola átalakításával, kibővítésével. A forradalmi időszak alatt 320 fm. 1 méter széles járdát raktak le a községben. Lefektettek továbbá 700 méter járdalapot is. A további munkálatokat egyelőre a cementhiány fékezi. A tanács megszervezte az élelmiszergyűjtést is a budapesti lakosok megsegítésére. A község lakói jószíwel adakoztak, mondván: „a pestiek értünk is harcoltak s mivel eltörölték a begyűjtést, mi is segítünk.“ Mintegy 30 q burgonyát, 2 q vágómarhát. 3 q zöldséget, 10 q lisztet küldtek a budapesti lakosoknak. A munkástanács most felülvizsgálja a jogtalanul államosított házak ügyét, s amint a felsőbb szerveitől megfelelő tájékoztatást kapnak, azonnal orvosolják ezeket a sérelmeket. Rendezik továbbá a tagosítások során a jogtalan föld-elvétel ügyét is. Kártalanítani fogják a lakosokat és mindent elkövetnek azért, hogy megelégedésükre történjen a munkástanács intézkedése. A község lakóinak követelésére három utcának a nevét megváltoztatták, illetve három utcának a korábbi nevét adták vissza. Megszüntették például a Rákosi u. nevét is. Még a felkelés idején megalakult a községben a Kisgazda Párt s a napokban megszervezték a Szocialista Munkáspártot is. Nagy megelégedéssel fogadták a községben a vágási engedélyek eltörlését is, azóta is számosán vágtak disznók bírósági hírek Megkerült a kungyalui birkatolvaj Néhány hét óta, amióta az egész országban zavarosak voltak az állapotok, lábra kapott a bűnözés. Az erkölcsi bűnözők azt hitték, hogy a rendőrségi szervek egyéb dolgokkal vannak elfoglalva s gátlás nélkül lopkodni, fosztogatni kezdtek. Kissé hihetetlenül hangzik, de a zavaros napok ellenére a bűnügyet csaknem mindet kivétel nélkül sikerült kideríteni A múlt hét egyik éjszakáján Kungyalun Öze Károly egyénileg gazdálkodótól valaki ellopott 26 birkáit. — A kár körülbelül kilencezer forint, öze Károly azonnal a kunszentmártoni rendőrségre sietett és segítséget kért a tettes felkutatásához. A rendőrségről nyomozókutyával azonnal a helyszínre siettek, s rövid idő alatt megállapították, hogy a birkákat az öcsödi határba egy tanyába hajtották. A gazdát megkérték, őrizze meg a birkákat néhány napig míg érte jönnek. Csakhamar a tettes is előkerült. Sutka János 19 éves kunszentmártoni lakos, többszörösen büntetett előéletű egyén, aki nemrég tért haza a javítóintézetből. Nótórius munkakerülő 3 visszaeső • bűnöző. Először tagadta a birka lopást, később bevallotta. A 26 drb. birkából azonban csak huszonkettőt tudott visszaadni Az ügyet át' adták az ügyészségnek, öze Károly örömében felajánlotta a legszebb bárányt a nyomozóknak, — akik, miután csak kötelességüket teljesítették, természetesen nem fogadták eh Több ehhez hasonló eset fordult elő Kunszentmártonban, például fényképezőgép, pénz, ékszerlopás, amelyet még feljelentés napján kiderítettek a nyomozószervek; Rfinszentmárfonban láttam egy pár visszataszító feliratot, Falon, kerítésen éktelenkednek s még most is azt hirdetik: A begyűjtés törvény, mindenkire kötelező, vagy: Begyűjtéssel is a békét véded. Elegünk volt már a „begyűjtésből", még falra mázolva se óhajtjuk. Ezért javasoljuk, hogy vagy kaparják, vagy meszeljék le ezeket az Írásokat. Nem mintha attól félnénk, hogy a régi rossz újra feléled, hanem inkább azért, hogy a sokat átkozott begyűjtés emlékét is mielőbb eltöröljük. — Brr RendbívSI! segölyt folyósít a szakszervezet A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szabad Szakszervezete rendkívüli segélyt fizet ki tagjai közül azoknak, akiknek a rendkí vüli helyzetből kifolyólag családtagja meghalt vagy megsebült, — vagy ingó és ingatlan vagyonát sérülés érte. Akik a segélyre igénvt tartanak, kérjenek igazolást a városi vagy községi munkástanácstól és szak' szervezeti könyvükkel együtt juttassák el a HVDSZ szolnoki székhelyére, ahol a megállapított pénzösszeget kifizetik. KARCAG ÉLEIÉBŐL Karcag város termelőszövetkezeteinek elnökei és a munkástanácsok elnökei a városi tanács mezőgazdasági osztályán értekezletre gyűltek össze, hogy közösen megbeszéljék a tetmeäjöszövetkezeti problémáikat; A legtöbb termelőszövetkezeti és munkástanácsi elnök arról számolt be, hogy a kenyérgabona vetését befejezték, azonban még sok helyen van betakarításra váró cukorrépa és kukorica. Az Előre és a Kossuth Tsz elnökét ismertették, hogy a tagság kilép a termelőszövetkezetiből A Béke Tsz elnöke szerint az 1956—57-es évben közösen gazdálkodnak továbbra is, mert beszolgáltatás nélikül és nagyobb önállósággal véleményük szerint közösen nagyobb eredményeket tudnak elérni. A tagság bízik abban, hogy az újtípusú termelőszövetkezetben megtalálja a biztos megélhetést. Ehhez az szükséges — mondotta többek között a szövetkezet elnöke — hogy a vezetők hagyjanak fel a régi módszerekkel s a tagság egyfősen lásson munkához; A Karcagi Tejipari Vállalat 16 esetben, 200.000 Éter tejet szállított már eddig Budapest lakosságának. A Tejipari Vállalat minden dolgozóját dicséret és elismerés illeti meg. "int FIGYELEM! FIGYELEM! A Rákóczífalvi Földművesszövetkezet Kisvendéglőjében állandó meleg ételeit, szolid árak. Előfizetéses üzemétkezbeztetés 5.90 Ft-ért. Tessék felébredni! f Mindenekelőtt le kell szögezni, 1956 novemberében járunk. Mond juk azt is, mi játszódott le az elmúlt napokban az országban, ml ment végbe az életben, a lelkek ben? — Sajnos, mondani kell, mert úgy látszik, egyeseket semmi, de semmi nem tudott felébreszteni íme egy siralmas példa: A kö&ktkező levelet a napokban a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága küldte a KISZÖV-höz: „Tárgy: S. B.-ről vélemény-kérés. Kérjük az Elvtársakat, hogy fentnevezett személyről szíve sildjének részünkre egy részletes információt adni, mivel a Járási Tanácsnál kívánjuk alkalmazni, ellenben tudomásunkra jutott, hogy a KISZÖV-től fegyelmi úton lett elbocsátva. Amennyiben személyére vonatkozó adatok vannak a KISZÖV titkárságánál, úgy kérjük azt megküldeni. Szolnok, 1956 november 19. BERECZK1 LÁSZLÓ S. k„ vb. elnök” Ml mást juttat ez eszünkbe, mint azt az időt, amikor fizettek a besúgásért s dossziékra halmozódtak a személyes megjegyzéseit, értesülések, az intrikák, a rosszmájú vélemények. Éppen ezt söpörtük ki a felkelés idején. Ügy látszik azonban, a seprő nem sepert jól mindenütt A Tanácson mély gyökeret ereszthettek az elmúlt évek módszerei Valami nagy ásóra lenne szükség, ami a legmélyebb gyökérig is leér. Mindenekelőtt azonban fel kell ébredni! Az informálódáshoz természetesen minden munkaadónak joga van, sőt kötelessége is, de a „személyére vonatkozó adatok” kérése már nagyon is régi ízű. S az egészet nem tehetett volna elintézni egy telefonnal? Ezúton tudatjuk még a Tanácscsal, hogy a KISZÖV-nél S. B. nevezetű egyén nem dolgozott;:? FÓRUM Becsületesség és bátorság e két dolog elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nehéz napok után olyan élet induljon meg ebben az országban, amilyet a magyar nép joggal elvárhat és megérdemel. A dolgozók jogaiért, a független, ségért folytatott harc a munka felvételével, a rend és nyugalom fokozatos helyreálltával új szakaszba lép. Továbbra is fennáll a kettős veszély, hogy az ellenforradalmárok, illetve a megrögzött dogmatikusok megsemmisíthetik, illetve megnyirbálhatják a szabadságharc vívmányait. Véleményem szerint pillanatnyilag az utóbbi nagyobb, mert azok a becsületes emberek, alakét Gerő Ernő és társai az ellenforradalmárokkal egy kalap alá akarták szorítani és akiknek az események végleges Mbontakozá sátg nem egyszer nehéz volt. i helyzete, most természetesen óvatosok. Márpedig akinek nines vaj a fején, aki a nép igazát kívánta diadalra juttatni, annak még ha talán egy-két dologban túl is ment Kádár-kormány programján, nem lehet oka félelemre. A munkásparaszt kormány elnöke számtalan szór tárgyalt az újabb és újabb fcöveteléseket hozó küldöttekkel és a hozzáforduló becsületes embereket, ha nézeteik nem egyeztek, vita he lyett nem tette lakat alá, hanem ha indokoltnak látta, döntő fontosságú kérdésekben nekik adott igazat és változtatott a véleményért. T ehetetlen, hogy amikor a korrnány és a főváros népe között ilyen a viszony, az ország területén bárhol is félni, rettegni kelljen olyan embereknek, akikre az etlenforradalmárság gyanújának árnyéka sem vetődhet. A kormány ígéretei szerint örökre le kíván számolni az erőszakoskodásokkal, törvénysértésekkel és semmi okunk rá, hogy kételkedjünk az Ígéretek komolyságában. Ilyen légkörben nem tanácsos a kiskirálykodás poliikáját, módszeréit előszedni és tzek az emberek még a legkisebb 'zözségekben is csak idelg-órái o arthatják magukat, amíg a vezetés valóban éreztetni tudja akaratát azegész ország területén. Nincs oka tehát félelemre egyetlen becsületes embernek sem. I gyanakkor jövőnk szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy hallassa hangját minden hazájához hű, a szocialista demokrácia talaján álló magyar ember. Nem engedhető meg, hogy egyéni visszahúzódás, vagy félelmek miatt olyan légkör alakuljon ki, mint volt Rákosi uralma idején, amikor egyetlen kézmozdulattal el lehetett hallgattatni az igaz szót és az emberek sokasága lelkesen elismerte a feketéről, hogy fehér. A nép ereje hatalmas és a ** munkás-paraszt kormány teljes egészében megkívánja magának szerezni ezt az erőt. A vezetők tudják, hogy ennek feltételei vannak, s ezek közül talán a legfontosabb a félelemmentes élet és a becsületes véleménynyilvánítás lehetősége Ez pedig a jövőben nemcsak a választottak, hanem az egyszerű mun’Msók, parasztok és értelmiségiek foga, egyben Itötelessége is. Most, amikor az ország területén a sztrájk jogát megtartva megindul a termelés, meg kell, hogy induljon az alkotáshoz annyira szükséges szellemi élet, szabad vita Is, mert enélkül igen könnyen zsákutcába kerülhetünk. Becsületesség és bátorság, e két dolog szűk. siess tehát ahhoz, hogy a továbbiakban mindig az igaz úton jár'■unk és a megpróbáltatások utána szabad, boldog élet legyen osztályrészünk Solymár József FÉRFI MBIgRERdl (segédmunkást) Budapest területére 18. éven felül, villamos vágányépítési munkára felveszünk. Dolgozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes üzemi étkezést. Ingyenes villamosutazási igazolványt. a vidékieknek munkásszállást, a családfenntartartóknak napi 6 Ft különélés! pótlékot biztosítunk. — JelentKezős; a Fövärosl Vasútépítő Vállalat közvontiában: Budapest, VL, Akácfa utca IS. ív. emelet, Í03 sjobl «itiiuiiiiMiiniiinlimMinimiiiiiiiiiiKiimnimmiinu
