A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-22 / Tiszavidék

4

1 lSlt A V IDEK

iaoo. tiuvanoer ZZ.

MAIRAVIDÉKt RAPSZÓDIA

f i tt, ahol hófödte bércek ön^ zően, erőszakosan törnek a magasba, ott, ahol évszázados fák beláthatatlan területen államot alkotnak az államban, ott, ahol kristálytiszta vizű patakok csörgedeznek hosszú kilométereken keresztül s alkalomszerűen feltartóztathatatlan fcAyamokká duzzadnak, ott, ahol a természet ecsetje őszszel és tavasszal valószínűtlen színekre bontja a vidéket, ott van egy csendes, kicsiny város. Égnek meredő, felhőt áttörő gyárkéményei tiszteletet, megbecsülést követelnek mindenki részéről, a nagy gyárak feneketlen mélységbe vezető bányák lejáratai tekintélyt jelentenek. Ebben a városkában történt.

Az újjáéledés széle, mint mindenütt, itt is keresztülsuhant. Nem volt ez fergeteg, de éppen elég ahhoz, hogy friss levegőt, új légkört teremetsen. Hatkan, finoman forrongott az élet, újat, jobbat, szebbet, értelmesebbet kértek, követeltek az emberek. Harcukat az első pillanattól kezdve állták, becsülettel. Tüntettek rendben, fegyelmezetten. Sztrájkoltak, jogukban állt. Az egyik gyár irodája előtt szép számmal voltak. A sokaságból az egyik, a leghangosabb, fennhangon szónokolt:

— Addig sztrájkolunk, amíg nem lesznek új vezetők. Nem dolgozunk addig, amíg követeléseinket maradéktalanul nem teljesítik!

— Ügy van! — morajlott fenyegetően a gyári munkásokból összeverődött, markáns munkáshadsereg.

Mihályi Mátyás, öntödei dolgozó,

elégedetlen mászott le szónoki emelvényéről, egy kimustrált négylábú asztal tetejéről. Az asszonya, Erzsiké is ott volt a többiek között, együtt gyalogoltak be a közeli faluból. Erzsiké is lelkesen tapsolta hites urát, igazat adott neki. Akkor még.

A sztrájk rendíthetetlen volt, néma, tüntető. Azonban teltekmúltak a napok. Üj kormány, új emberek vették át a vezetést. Egymásután érkeznek a hírek a faluba, hogy a kormány felesküdött, majd határozatot hozott. Aztán sor került az első követelés

teljesítésére: Hazánk címere a Kossuth címer lett. Amikor ezeket hallotta, Mihályi csak legyintett. Várjunk még — mondogatta — ez nem jelent semmit Nem így az asszony.

— Ha ezek így kezdik, bizton lesz folytatás. Menj dolgozni Mátyás, mert lassan nem tudok enni adni — pereit férjével az asszonyka.

— Ne avatkozz a politikába, Erzsiké, nem értesz hozzá — feddte Mátyás, komótosan.

— Hogy nem e? No majd meglátjuk — szájait Mihályiné és olyan erővel dagasztotta a kenyértésziát, mintha férjét akarná megöklözni

Egyik este, nem sokkal ezután, csendben üldögéltek a konyhában. Az asszony varrt, az ember olvasott. Recsegett, ropogott a kis rádió, majd megszólalt a bemondó:

— Kossuth rádió, Budapest. Közérdekű közleményeket olvasunk fel. Felolvassuk a Szabad Szakszervezetek közl-ményét. a munkabérezések rendezésével kapcsolatban.., —

Mihályi érdeklődve bámulta a készüléket. A bemondó hangja sorolta, hogy mennyi órabért kapnak a segédmunkások, a betanítottak, a szakmunkások, meg milyen természetbeni juttatás jár. Az asszony elpirult az izgalomtól, Mátyás zavartan sandított feléje. Erzsiké úgy tett, mintha nem figyelne oda, de minden mozdulata arról árulkodott: ugye, mégiscsak nekem volt igazam.

A bemondó befejezte közlését, a rádió muzsikát sugárzott. Feszült volt a hangulat a konyhában, majd rekedtes hangon megszólalt az ember:

— Erzsiké, te, hallod é? —

— No, mi van, mit akarsz? — nézett fel munkájából az asstony.

— A pufajkám el van szakadva, a hón alatt. Varrá meg, oszt... t — nagyot nyelt — í-, .. oszt készítsd ki, reggelre.

Erzsiké csillogó szemmel nézett rá, majd felkelt, odasompolygott hozzá. Az ölébe ült, két karjával átkulcsolta Mátyás nyakát. Ügyetlenül csókot cuppantott a szájára és duruzsolva suttogta:

—Matyikám, édes lelkem.

■— No, ne izélj, te — de látszott, hogy jól esett neki.

H-MER ZOLTÁN

4 HÍREK *

— A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI családok a kultúrotthon kezdeményezésére vállalták, hogy százötven pesti gyermeknek nyújtanak hajlékot és gondoskodnak eltartásukról.

•

— A KISÚJSZÁLLÁSI Dózsa, SaUai, Uj Élet, Ady, Petőfi, Uj Barázda és Ezüst Kalász Termelőszövetkezetek is segítik Budapest lakosságának élelemmel való ellátását. Öt termelőszövetkezeti gépkocsival szállították el a hízott sertést, szarvasmarhát, lisztet, rizsi és a városi vöröskereszt szervezet által összegyűjtött vegyes élelmiszert.

•

— A KUNHEGYESI II. Rákóczi Ferenc Tsz (volt Vörös Október) november 20-án másodszorra indította útnak gépkocsiját Budapestre megrakva élelemmel. Pár nappal ezelőtt nagyobb menyiségű vajat, sajtot, lisztet és grízt vittek a sokat szenvedett Budapest népének, november 20-án pedig zsírral és liszttel pakolták meg teherautójukat

•

— UGYANCSAK kedden továbbították Budapestre a hunyadfalvai Vöröskereszt gyűjteményét, egy teherautót töltöttek meg a különböző élelmi cikkek,

•

— A KUNHEGYESI ifjúsági Vöröskereszt is egy teherautóra való burgonyát, lisztet babot és cukrot gyűjtött össze, hogy segítse Budapest népének élelmezését.

*

— KÖSZÖNET és elismerés illeti a Szolnoki Tatarozó és Építő, a Kohászati Alapanyagellátó, az Üveg- és Porcelánértékesitő, valamint a Nyersbőrgyűjtő és Készleletező vállalatok dolgozóit, akik teherautókat biztosítottak anyatej és élelem szállításához, s a derék gépkocsivezetőket, akik eljuttatták Budapestre az összegyűjtött élelmet,

ISriszentm k’ósi HÍREK

Törökszentmiklós városban és a járás területén is lassan elcsitulnak a hangoskodók és tovább folyik az élet békés viszonyok között. Az üzletekben már alábbhagyott a vásárlási láz, az általános iskolákban, a gimnáziumban és a mezőgazdasági technikumban megkezdődött a tanítás.

A járás területén több termelőszövetkezetben közgyűlésen és öszszejővetelen döntött a tagság a további gazdálkodási forma felőL — Néhány termelőszövetkezetben úgy határoztak, hogy feloszlatják a tsz-t és egyénileg gazdálkodnak már ebben a gazdasági évben is. A mai napig az örményesi Uj Élet, Béke Tsz, a tiszapüspöki Uj Élet, Kétpón az Uj Barázda, Kuncsorbán a Haladás és Vörös Október és Kossuth Tsz, Tiszatenyőn a Lenin Tsz bomlott fel. Ezek mellett a jól gazdálkodók továbbra is együtt maradnak. Például a tiszabői Petőfi, Kengyelen a Sallai, Kétpón a Szabadság és Tiszapüspökin az Előre Termelőszövetkezet. ök továbbra is közösen művelik a földet. Senkit sem kényszerítenek sem belépésre, sem benntmaradásra, sem kilépésre. Mindenki szabadon dönt további sorsa felől.

Roüosmsiftsj visszatért a Szovjetunióba

A moszkvai rádió közölte, hogy Rokoszovszkij marsai, aki annakidején Bolesíaw Bierut kérésére ment Lengyelországba, s foglalta el a lengyel honvédelmi miniszteri tisztségét, a közelmúltban felmentését kérte. Kérte egyúttal a lengyel kormányt, tegyék lehetővé a Szovjetunióba való visszatérését.

A Szovjetunióba való visszatérése alkalmából Gomulka és Zawads— ki elvtársak a lengyel párt és állam nevében köszönőlevelet küldtek Rokoszovszkijnák lengyelországi munkásságáért. A hazatérő Rokoszovszkljt a Szovjetunió Minisztertanácsa hadügyminiszterhelyettesé nevezte ki.

KÉTAJTÓS szekrény és éjjeU szekrény eladó. Szolnok, Hubai u. 5.

1 Suöaíiestí IEUSSVGYSH

Bp IX. Kén út 5 férfi segédmunkásokat felvess nehéz fizikai munkára.

'eresei? lehetőség 900* 1300 Fl-ig \ dolgozókat munkaruhává ellátják Vidéken lakók a vállalati szádási igény» i vehetik. —

Qhpavaljanjk Qlizzúhcut

Csábitó híreket közölnek napok óta a nyugati rádióállomások arról, milyen nagy megbecsülésben van részük az osztrák határon átlépett magyaroknak. Ha figyelmesen hallgatjuk az adásokat megtudhatjuk pl., hogy tetőtől talpig vadonatúj ruhába öltöztetik őket, datolyával, déli gyümölccsel traktálják és szinte versengve kínálnak uj hont az elüldözötteknek. Apró jelentések számolnak be arról, hogy mennyi magyart átmenetileg a nizzai üdülőkben, a londoni nyaralókban, stb. helyeztek el. Tegnap az amerikai rádió arról számolt be, hogy az USA kormánya soronkívül ötezer vízumot ajánlott fel a magyar menekültek számára és minden bürokratikus eljárás mellőzésével repülőgépen szállítják az uj honosokat New- Yorkba.

Ennyi jó hír, remek ajánlat hallatára szinte bizsereg minden fiatal vére. Akiben élt valaha is a vágy. hogy meglássa a tengert, megcsodálja New-York felhőkarcolóit, — szinte sajnálja, hogy itthon maradt most, mikor teljesen ingyen és bérmentve megtehetné a kirándulást. Nem lenne utolsó dolog az sem hogy a téli hónapokat Nizzában, az enyhe tengerparton ítheverné az ember, ahelyett a tüzelőbeszerzés és kenyérgondokkal küzd. Nem is beszélve arról, hogy egy kiló banánért esetleg még a legjobb magyar is hajlandó volna elmenni, ha nem is tovább, de Hegyeshalomig.

Az eseményeket mérlegelve, feltehető, hogy sok disszidenst csalt a határon túlra a potya világjárás lehetősége, sok fiatalt —, akit eddig erőszakkal elzártunk a külvilágtól. — Másokat a félelem, az illetéktelenek által beígért bosszú üldözött ki —esetleg az utóbbi időben életrekelt —, de a kormány által elítélt — hajsza és kihallgatási hadjárat. Ez tény, ezt egy percig sem tagadhatjuk le.

Azért azonban alaposan aggódhatunk, hogy rajtuk kívül kik adják még ki magukat ,.üldözött magyar szabadságharcosnak’’ m politikai menedékjogra szorulónak. — Erről is némi fogalmunk lehet, ha belehallgatunk az éterben szálló üzenetekbe. Ilyesformák:

— Dörzsölt Zseki és Metsző üzeni Hekusnak a VII. kerületbe, hogy szerencsésen megérkeztek. Egyenlőre Ausztriában folytatják a melót. — Vagy:

— Csúcsú és Krampusz kéri az

öreg lányt és a vén taknyost a Rezeda utcában, hogy ne aggódjanak, a jövő héten indulnak Hollandiába.

1 ulnyomórészben ehhez hasonló üzeneteket küldenek a hírhedt Európa adón és más állomásokon. Vajon mit fog majd szólni a németalföldi nyomdász, vagy angol dokkmunkás, aki egy vagy félórái munkabérét ajánlotta fel a sokat szenvedett magyar városok lakosságának, ha megtudja, hogy kalandra éhes Mucusok és Csúcsúk kirándulását fedezik centjeikből. Vagy milyen véleménye lesz a magyar forradalmárokról az amerikai polgároknak, ha Dörzsölt és Metsző „dolgozni’’ kezd és számozott csikós ruhában látja viszont képeiket valamelyik amerikai lapban.

Minden becsületes magyar embert aggaszt, hogy börtönből szabadult közönséges bűnözők, vagy üzelmeiktől eltiltott utcalányok tetszeleghetnek maguknak a nyugati városokban, mint magyar forradalmárok. Vajon mit fognak gondolni rólunk, magyarokról, — akiknek volt erőnk, hogy elsöpörjük a zsarnokságot.

Jó lenne, ha a magyar hatóságok visszakövetelnék Ausztriától a közönséges bűnözőket, mielőbb továbbjuthatnak és ugyanakkor felvilágosítanák a kalandvágyból kiszökött fiatalokat és megfélemlítetteket, hogy semmi okuk a bujkálásra,

TISZdiVIDÉK

A Magyar szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Elnöksége és a Megyei Tanács lapja.

Felelős kiadó: Kálmán István

Szolnoki Nvomda Vállalat. Szolnok

Felelős vezető; Mészáros Sándor

Szüntessük meg a huzavonát

a sérelmek, panaszok intézésénél

Még ma is gyakori az olyan panasz, ami a lakosság ügy es-bajos dolgai intézésének huzavonájáról tesz említést. Ilyen panasszal fordult a szerkesztőséghez Major János, Cibakháza, Tiszapart 2. sz. alatti lakos. Levelében többek között a következőket írja;

„1954 márciusában egy régi gazdatiszti épületben szolgálati lakást kaptam a gépállomáson. Három család lakott benne, mindhárman a gépállomás dolgozói. Ez év augusztusában felszólítást kaptunk az üzem vezetőségétől, hogy ideiglenesen költözzünk ki, mert az épületet ki akarják javítani. Mi és az egyik lakó a felszólításnak eleget tettünk, hiszen olyan ígéretet kaptunk,: amint a lakást rendbeteszik, mindenki visszajöhet. Csak az egyik család maradt viszsza és, meg kell mondani őszintén, ők jártak legjobban, mert lakásuk megmaradt. A két lakásból ugyanis egyet csináltak és mi, akik ideiglenesen másutt kerestünk szállási magunknak, fedél nélkül maradtunk. Az igazgató ugyan azt mondotta, legyünk csak nyugodtan, a lakást vissza adják. De ki tud ilyen körülmények leözött nyugodtan lenni, hiszen lényegében két családot egyszerűen kitettek a lakásából. Mi szükségből az apám&knál kaptunk egy szobát.”

Nem sokkal különb a helyzet r>.ás községekben, városokban sem. A Jászberényi Városi Tanács VKG Osztályán, amiirt több jászberényi lakos írja, elég nagy a protekciózás. Kasnya István, a Felsőjászsági

Állami Gazdaság dolgozója például már három éve vár arra, hogy lakásügyét megfedelően elintézzék; Kétségtelen, nem könnyű Jászberényben lakást adni, de Kasnya István több o.yan esetet tudna elsorolni, amikor nála sokkal előnyösebb helyzetben lévők jutottak a városi tanács VKG osztálya révén lakáshoz.

A jászberényi járása ügyészség is helyesen tenné, ha az árdrágítók és spekulánsok ellen venné fel

a harcot és ügyelne a törvényességre, mert törvénytelenség akad bőven.

E.ég példának megemlíteni Bugyi József állami gazdasági dolgozó esetét. Lakásának udvarán ez év tavaszán patkányt irtottak. A mérget olyan időben szórták ld, amikor ő és felesége nem tartózkodott odahaza. Háziállatai hozzájutottak a méreghez és nyolc süldő el is pusztult. A Bonctani Intézet hivatalosan is megállapította, hogy a sertések patkányméreg á’dozatai lettek.

Bugyi József az ügyvédi munkaközösséghez fordult, majd a járási ügyészséghez került panasza. Keresetét azonban elutasították. Pedig a juhász sérelme jogos. A patkányirtó vállalat felületes munkája miatt jelentős anyagi kár érte. A Jászberényi Járási Ügyészség azonban nem ilyen dolgokkal törődik Inkább azt kutatja, hogy kinek milyen része volt a forradalomban és olyan embereket von felelősségre, akiket a megyei ügyészség bűncselekmény hiányában felmentett. — ka —

Ma nyílják m iinnenélyesen a XV). Hyari Olimpia’

játékokat

Melbourne-ben az Olimpiai stadionban ma lesz a XVI, Nyári Olimpiai játékok megnyitó ünnepsége. A magyar sporttársadalom a feszült helyzet közepette is nagy figyelemmel fordul e napokban Me'boume felé és érdeklődéssel várja olimpikonjainak szerepléséről érkező híreket Az olimpiai rendezőbizottság által megállapított műsor alapján az egyes versanyszámak a következő sorrendben kerülnek lebonyolításra: Atlétika: november 23-tól december 1-ig. Kosárlabda: november 22-től december 1-ig. Vívás. november 23-tól december 7-ig.

Labdarúgás: november 23-tól december 8-ig. öttusa: november 23- tól november 28-ig. Súlyemelés: november 23-tól 26-ig. Ökölvívás: november 33-tól dacember 1-ig, Gyeplabda: november 23-tól nővérre bér 30-ig. Vitorlázás: november 26-tól december 5-ig. Céllövés: november 30-tól december 5-ig. Evezés: november 23-tól december 5-ig. Úszás: november 28-tól december 7-ig. Birkózás: november 28-tói decemeber 6-ig. Kajak: november 30-tól december 1-lg. Kerékpár és torna: december 3-tói december 7-ig.

Megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség

A Magyar Labdarúgó Szövetség forradalmi bizottsága a magyar sport házában Budapesten, V. Hold u. 1. sz. alatt kibővített ülést tartott, melyen több

javaslatot fogadtak el, melyet a késő ab megtartandó Országos Labdarúgó Értekezlet elé terjesztenek majd. Az egyes pontok a következők:

1. Az 1856. évi NB-I-es labdarúgó bajnokságot befejezettnek nyilvánítják, így kieső nem lesz. 2. Az NB-Il-ben el. maradt őszi mérkőzéseket tavasszal játszás le és a bajnokságot 1957-ben tavasszal fejezik be. A nyugati és keleti csapat győztese kerül az NB-I-be. A bajnokságot márciusban kezdik meg. 3. Az országos értekezlet dönt arról, hogy a következő kétfordulós bajnokságban az NB-X-ben 14, vagy 16 csapat vegyen részt. 4. Az új bajnokság országosan 1957 év ószén kezdődik és 1958 tavaszán ér véget. 5. Az NB-I-es csapatok 1957 év tavaszán bajnoki pontozásos rendszel alapján egyfordulós mérkőzés-sorozatot

játszanak egy nagyértékű serlegért. Kiesés itt nem lesz. 6. Még ezev decemberében — ha a helyzet megengedi — FTC—MTK barátságos mérkőzést rendeznek a Népstadionban. Ezenkívül több egyesületi találkozót szerveznek, 7. Az országos értekezleten a vidék maga dönthet arról, hogyan képzeli el részvételét az átszervezett magyar labdarúgásban. 8. Szakemberekből áUó bizottság dönt arról, hogy 1957-ben hány válogatott mérkőzést játszón a magyar válogatott. Egyelőre a következő nemzetek elleni találkozót Javasolják: Ausztria; Svájc, Svéd- és Franciaország, Ezenkívül a négy VB selejtezőre, valamint az egyesületek részére a KK és a bajnokcsapatok EB találkozóira kerülne sor. 9. Az MLSz közli a labdarúgó társadalommal, hogy a jövőben önállóan végzi e sportággal kapcsolatos tennivalókat. 10. Szükség' snek látszik a szakszerűen szerkesztett sport sajtó mielőbbi megteremtése.

Lássa k Siozzá az MiE ujjáa’aliüásáím

A volt megyei lap sportrovatában a

forradalmi időszak előtt egy igen helyes vita indult meg sportmozgalmunk átszervezéséről és a Szolnoki MTE újjáalakításáról. A gondolat felvetése és az egyes gyakorlati kezdemenyezések helyesnek bizonyultak.

Az elmúlt időben a sportkörök értek el eredményeket a tömegesség és a minőségi sport szervezése terén. Helytelen lenne ezt az időszakot csak negatívnak tekintem, mint ahogy azt a Tiszavidékben megjelent néhány cikk Írója tette. Ezek az írások iő.eg az MKH-val foglalkoztak és csupán ezen keresztül Igyekeztek sportmozgalmunk elmúlt Időszakát mérlegelni.

Az elmúlt Időszakban főleg a labdarúgás, a kerékpározás, az atlétika, az úszás és torna sportágakoan mutatkoz. tak eredmények. Azt is meg kell azonban mondani, hogy az eredmények meUett hiányosságok is voltak. A különböző sportkörök komoly összegeket fordítottak egy-egy városi, vagy megyei H. osztályú labdarúgó csapat működtetésére.

Ez volt a helyzet Szolnokon is, ahol sokáig például labdarúgásban a Törekvés SK biztosította magának az egyeduralmat, a többi sportkörök rovására. Ezért a városban nem alakulhatott ki az egészséges versenyszellem. Ezek kijavítására a város sporttársadaLma nagy űrömmel fogadta a Szolnoki MTE újbóli létrehozására elhangzott javaslatot, mellyel nagy lépést tennénk előre az eddigi hibák megszüntetésére. Mind a sportolók, mind a város sporttársadalma sürgeti az MTE létrehozását. Annál kellemetlenebb csalódást okozott körükben az a tény, hogy most, amikor a forradalom nyomán a sportban is megnyílt a társadalmi szervezkedés lehetősége, a legllletékesebbek,

az MTE régi vezetői, akik nemrégen

még hangot adtak követelésüknek, most teljesen elhallgattak.

Örömmel fogadta Szolnok város sporttársadalma azokat a íövarosbol érkező hűeket, hogy ismét él a Ferencváros, az Újpest, az MIK. Megalakult a Magyar Atlétikai Club, a Magyar Labdarúgó Szövetség. I .óobi maris fontos döntéseket hozott a labdarúgásban meglévő eddigi rendszer megvai.oztatására. Ezen hírek nyomán varosunkban is megkezdődött a szervezkedés es itt üdvözöljük először a Szolnoki Vörös Meteor játékosának azon önálló kezdeményezését, hogy megalakítják a Szolnoki MTE labdarúgó csapatát. A Vörös Meteor összes . a.ék-sam kívül az Olajbányász, a KI Ián és a Honvéd sportolói is bejelentették csatlakozásukat. Ezek a játékosok azt szeretnek, ha kezdeményezésükéi mások is kevernék és a Bástya, a Szikra es más SK tagjai is mielőbb csatlakoznának hozzájuk.

A Szolnoki Vörös Meteor SK elnöksége az eddigi helyes kezden.ényezest a rendelkezésre álló minden anyagi és erkölcsi eszközzel támogatja. Továbbá Javasolja, hogy több sportágban is, mint például tornában, kosárlabdában, természetjárásban és sakkban Is kezdjenek a labdarúgókhoz hasonló lépést. Ezen lehetőségek kihasználásával kezdjék meg a Szolnoki MTE szervezését. Most az a fontos, hogy a régi tapasztalt MTE és Városi sportvezetők kezükbe vegyék a további munkát. A Vörös Meteor elnöksége, am nnylben más sportkör részéről is helyes kezdeményezést tapasztal — nem zárkózik al többi szakosztályainak Is az MTE kere» tében való működtetésétől.

Koncj! Tibor

a Szolnoki Vörös Meteor 3K elnöke