A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-23 / Tiszavidék

TISZA VIDÉK 1956. november 23. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK A munkabérek és fizetések elszámolásáról Az október 24-e óta eltelt idő­szakra esedékes munkabérek és fi­zetések elszámolása sokhelyütt vl iára ad okot. Ezért az alábbiakban a pénzügyminiszter rendeletéi, illet­ve a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai alapján ismer­tetjük, hogyan kell elszámolni erre az időszakra a dolgozók keresetét. Az 1956. október 24-tól 3l-ig terjedő Időszakra eső munkana­pokra: a) Az állami vállalatok azon dol­gozóinak, akik a Budapesten folyó harcok miatt munkát végezni nem tudtak, az utolsó havi átlagkereset alapján számított napi átlagkerese­tet kell kifizetni. b) Az állami vállalatok és egész­ségügyi intézmények azon dolgozói­nak, akik a fenti időszakban a vál­lalatnál (intézménynél) munkát vé­geztek, munkában eltöltött időre já­ró bér kétszeresét kell kifizetni o) A hivatalok és intézmények dolgozói részére a redes havi fize­tést kell folyósítani. A fenti rendelkezések érvénye a pénzügyminiszter október 30-i ren­deleté szerint nem csak Budapestre, hanem azokra a vidéki üzemkre, intézményekre is kiterjed, ahol a harcok miatt nem lehetett dolgozni. Azt, hogy a b) pontban foglaltak a vállalatok és egészségügyi intézmé­nyek mely dolgozóira vonatkoznak, a munkástanács, illetve ahol ilyen nincs, az üzemi bizottság dönti eL A november 1-toL 10-ig terjedő időszakra eső munkanapra: a) Mindazok, akik a munkát a forradalmi munkás-paraszt kor­mány rendelkezései szerint novem­ber 10-lg felvették, erre az Időre fizetési előleget kaphatnak. Ez az előleg azonban nem haladhatja meg a szokásos kereset felét, azaz legfel­jebb őt napi fizetést. Azoknak, akik ebben az időszakban nem öt munkanapot dolgoztak, hanem en­nél több napon végeztek rendsze­res, tényleges munkát, természete­sen a ténylegesen munkában töltött Időre járó munkabér, illetve fizetés számfejtendő. b) Azoknál a vállalatoknál, in­tézményeknél, ahol a dolgozók a munkát felvették, de termelési elő­feltételek hiányában őket foglal­koztatni nem tudják, ugyancsak ki kell fizetni a teljes Időszakra eső napi átlagbért. (Amennyiben elő­legként öt napot már kifizettek, a°nak levonásával) A november 10-e utáni Időszakban munkabér, vagy fizetés csak azoknak folyósítható, akik rendszeres, tényleges munkát vé­geztek, illetve akiket a vállalat a termelés előfeltételeinek hiányában foglalkoztatni nem tudott, valamint azoknak, akik önhibájukon kívül távol voltak és távollétüket a válla­latoknál a munkástanácsok, hivata­lokban, intézményeknél a hivatal, intézmény vezetője elfogadhatóan igazolják. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány november 7-1 ren­deleté alapján nem folyósítható bér abban az esetben, ha az üzem dol­gozói a munka beszüntetése mellett döntöttek és a munkát nem vették fel, valamint azoknak, akik a kor­mány rendelkezései ellenére egyé­nileg nem vették fel a munkák aluliak vásárlási tilalmára, zárára rendelkezések, a szeszárusítási idő­szak pontos betartására* A vendéglátóipar szeszesárukat értékesítő üzleteit legkorábban délelőtt fél tízkor szabad meg­nyitni és délután fél 5 óra után új fogyasztókat az üzletekbe bebo­­csátanl nem szabad. Az üzletek­ben tartózkodó vendégeket 16.45-ig távozásra keü bírni. A bolti kis­­líerestoedalem és a vendéglátóipar kirakataiban, áruáHványain sze­szesáruk bemutatását változatla­nul mellőzni kell. — Eddig szól a rendelkezés. És szinte látjuk a szeszivók megnyúlt arcát, amim mormolják: — Milyen jó, hogy így vigyáz­nak ránk. — És a 2 deci beöntése után zsebbe dugják a teli literes üveget, ami talán mégis elegendő az utcai por leöbUtésém BÉKÉS PERCEK Egy serié», amely félóra alatt 19 hilót fogyott Forradalom ide, forradalom oda, az emberek egy pillanatra sem fe­lejtkeztek el saját, ügyes-oajos dol­gaikról. Közvetlen .roblémáik sok esetben a forradalom fölé nőttek, persze csak ideig-óráig. És ezeknek az elintézése, a megoldásánál, tisz­tázásnál felvetődött viták, a zűrza­varban békés perceket jelentettek. Kiragadunk egyet a sok közül, az­zal a célzattal is, hogy bíráljunk. Felkereste szerkesztőségünket egy munkásasszony. — Kérem, én panaszt szeretnék tenni és segítségüket kérem — mon­dotta. Egyik munkatársunk érdeklődve kérdezte, hogy mi lenne az a pa­nasz. Az asszonyka elmesélte. —> Folyó hó 19-én egy darab fe­hér angol hússertést adtam át az Állatforgalmi NV-nek a vágóhídon, amelyet augusztus 6-an szerződtet­tem le. Mielőtt a vágóhtaon átad­tam volna — folytatta Cyenes J6- zsefné —« a 901-es TÜZEP telepen a hídmérlegen kocsival együtt le mérettem. 760 kiló volt. Majd, ami kor a hízót átadtam, lemérettem az üres kocsit is, amely 515 kiló volt, Így tehát, megfelelő számítással, a hízó tiszta súlyának 246 kilónak kellett volna lennie. De tévedtem, mert a vágóhíd mérlege csak 226 kilót mért. Nem tudom, hogy hová lehetett az a 19 kiló, de tessék el­hinni, nagyon bánt a dolog. Én sa­ját pénzen vett kukoricával hizlal­tam a disznót, aztán átadtam az ál­lamnak és az átvevők meg akarnak károsítani, a 19 kiló árával, 399 fo­rinttal. Lehet, hogy nem szándéko­sán, de szeretném, ha kivizsgálnák ezt, mert 399 forintért én két hetet dolgozom, tehát nem mindegy, hogy mi lesz vele. Munkatársunk elgondolkozva nézte az asszonykát, majd megkér­dezte: — Az nem let séges, hogy a TÜ­­ZÉP mérlege rosszul mér? <— Én nem tudom, hogy melyik mérleg rossz, a TÜZEP-e, vagy a vágóhidé. Én azt szerentém, ha megvizsgálnák mind a kettőt. Ne­kem hiteles mázsálási bárcám van mindkettőről, s mégeg-'szer, az len­ne a kérésem, hogy vizsgálják felül a mérlegeket, nehogy más dolgozók is rosszul járjanak. Várakozóan nézett körül az asz­­szonyka, mi pedig megígértük, hogy segítünk. Megköszönte és elment. Valóban segíteni akarunk. A kö­zel négyszáz forint, pénz, s nem le­het, hogy az csak úgy eltűnjön. — Vizsgálják felül a mérlegeket, egy­részt azért, hogy ha valóban pontat­lan a vágóhídi, az asszonyka meg­kapja a pénzét, ha pedig nem, ak­kor azért, hogy megnyugtassuk Gyenesnét és a vágóhíd tisztázza magát. Végezetül: sokan azt mondják, ha látták volna Gyenesnét beszélni, ki­pirult, mérges arccal, hogy hol van­nak itt a békés percek? Jogos a kérdés, de az elmúlt hetek után, mi mégis annak tartjuk.-- HIMER — (Folytatás tu 1. oldatról) (3) A munkástanács előre meg­határozott napirendi pontokat tár­gyal, azonban a tanács bérmeiy tag­jának javaslatára, a tanács döntése alapján előre meg nem határozott kérdés is felvehető az ülés napi­rendjére; 13. 8. (1) A munkástanács érvényes határozatot akkor hozhat, ha tag­jainak legalább kétharmada jelen vám (2) A munkástanács határozatát szótöbbséggel hozza. 14. §: (1) A munkástanács elnöke az ülésre, szükség esetén, szakembere­ket (munkásokat, tisztviselőket) meghívhat. fí) A munkástanács elnöke min­den ülésen köteles beszámolni az üzemnek az utolsó ülés óta végzett munkájáról. Ezt a beszámolót az elnök helyett a vállalat igazgatója is megteheti; (3) Az egész üzemet érintő nagy­­jelentőségű ügyeket a munkásta­nács döntése céliából az üzem dol­gozóinak ülése elé terjesztneti. 15. §. (1) Az Elnökség üléseire a 12—» 14. §. rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (2) Az Elnökség üléseit általában hetenként tartja; (3) Az Elnökség negyedévenként jelentést ad munkájáról a munkás­­tanácsnak. 16. 6. Vegye» és %árórendel bemének (1) A munkástanács tagjai fel­adatukat társadalmi munkában lát­­jáík el, nem függetlenítettek: (2) A munkástanács megválasztot tagja —» mindaddig, amíg e tisztet betölti — nem bocsátható eL 17. 8; (1) A munkástanács és az Elnök­ség ülését a tanács elnöke minden esetben köteles összehívni, ha azt tagjainak egyharmadrésze, az igaz­gató, vagy az üzemi szakszervezeti bizottság kívánja; (2) A munkástanács és az Elnök­ség ülésein a tagok egy harmadá­nak kívánságára, az üzem dolgozói­nak teljes ülésén pedig minden esetben titkosan történik a szava­zás. 18. 8; Ez a törvényerejű rendelet kihir­detésének napján lép hatályba; Dobi István sk„ a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kristóf István sk., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára A természetbeni juttatások visszaállításáról A rádió már közölte, hogy az Élelmiszeripari Dolgozók Szabad Szakszervezete a munkások jogos követelését tolmácsolva, megegye­zett az Élelmjjszeripaxi Miniszté­riummal a dolgozók természetben: juttatásáról. Egy régi követelés élére állott ezzel az élelmiszeripart dolgozók szakszervezete. Ennek megvalósulása elősegíti, hogy az üzemek munkástörzsgárdá­­ia metíszilárduljon. Bízunk benne, hogy rövidesen teljes siker koro­názza a szervezett munkásoknak ezt a harcát is Miért csak most került sor Szolnokon a védőoltásra Debrecenben tartják meg az EIsü BákekolcsiSn novemberben elmaradt sorsolását A Pénzügyminisztérium közli, hogy az Első Békekölcsön novem­ber 15—18-i sorsolását, amely a forradalmi események miatt elma­radt, decemberben, a pénzügymi­niszter által később megállapítandó időpontban tartják. Az 1956-ban esedékes sorsolásokat egyébként az eredetileg megjelölt időpontban és helyein tartják. December 9-én Miskolcon tart­ják a Hatodik Békekölcsön első soa%olásál december 30-án pedig a Harmadik Békekölcsön hatodik sorsolását Vácott A kötvénytulaj­donosok tehát hozzájuthatnak az eredeti kübocsájtásl feltételeknek megfelelő nyereményekhez és tör­lesztési összegekhez, A megye pénzügyi helyzetéről — Hogyan oldhatják meg a pénz-A legutóbbi idők eseményei fokozott feladatokat rónak a közegészségügyi szolgálatra és a lakosságra. Közismert tény, hogy a rendkívüli idők az egész­ségügyi állapotokra Is kihatással van­nak és csaknem kivétel nélkül károsan befolyásolják azt. A bekövetkezhető egészségügyi ártal­mak megelőzése, elhárítása érdekében kérjük a lakosságot, fokozottabban őr­ködjék úgy a saját, mint a köz egész­ségügye felett. Legfontosabb tennivaló saját magunk és környezetünk tisztaságának a lehető biztosítása. Tartsuk Usztán testünket, ruházatunkat, lakásunk környezetét. A szemetet és hulladék anyagot gyűjtsük gondosan össze és vitessük el a köz­­tisztasági vállalatnak erre a célra be­állított kocsijával, vagy hordjuk el a szemétgyűjtő helyre, ahonnan azt a vállalat elszállítja. Ne tartsuk napokig lakásunkon, vagy annak közelében a szemetet. Élelmiszereink megóvása minder szennyeződéstől, az evés előtti kézmo­sás a megelőző egészséügyl munka alappillére, amelytől eltekinteni sem­milyen körülmények között nem lehet. A fentiek végrehajtása nem kiván ál­dozatot, csak megértést és jóindulatot sajátmagunk és az emberi közösség iránt. Ne várjunk mindig mindent más­ról, amit megtehetünk, azt tegyük is meg. Az emberi közösség megvédésére igen hatásosak a védőoltások. Ezek egyrésze általánosan, másik része külön rendel­kezések alapján kötelező. Szolnok me­gye területén a gyermekek őszi kötelező védőoltása nagyrészt megtörtént. Szol­nok városban most van folyamatban. Védőoltásban részesülnek a fél- egy éves, a másfél- két éves kisgyermekek, az általános iskolák l. osztályainak ta­nuló! dlftérla, szamárköhögés és teta­nusz ellen, továbbá az általános iskolák II. és Hl. osztályának tanulói tetanusz ellen. • — A himlő elleni védőoltást a rendkívüli viszonyok miau bizonytalan, időre el kellett halasztani; /~r Szolnok városban a most folyó védő­oltások miatt észrevétel hangzott el. Ez­zel kapcsolatban megjegyezzük, hogy nincs más választás mint a védőoltások elvégzése, ha késő őszre maradt Is. Szolnok városban több vörhenyes, sza­­márköhögéses és néhány gyermekbénu­­lásos megbetegedés fordult elő az őszi védőoltások kitűzött időpontjában. Ezek miatt várni kellett a védőoltások meg­kezdésével. Szolnok város nagy átmenő forgalma miatt jobban ki van téve fer­tőző betegségek behurcolásának, mint a kisebb forgalmú többi városunk és községeink. Ezt éreztük szeptember és október hónapban Is. Ez az oka, hogy Szolnok városban csak most érkezett el az az idő, ami­kor a kisgyermekek es Iskolás gyerme­kek védőoltásait meg lehet kezdeni. Vi­déken akadály nem volt, így ott nagy­­részben be Is fejeződtek a védőoltások. Kérünk minden szülőt, gondviselőt és pedagógust, akinek gyermeke védőol­tási kötelezettség alá esik, vagy fel­ügyeletében, nevelése alatt van Ilyen gyermek, minél előbb éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a gyermekek a szük­séges védőoltást megkapják. Vigyék el a körzeti orvoshoz, az Iskolaorvoshoz a gyermeket. Illetve a gyerekeket Ne fe­ledkezzenek meg azoknak a pótoltásá­­ról sem, akik az előző időben a védő­oltásról elmaradtak. A körzeti orvosok munkanapokon délelőtt a rendelési idő alatt végzik a v édőoltásokat s körzeti orvosi rende­lőkben. Az iskolaorvos az Iskolák sze­rint beszéli meg a védőoltások időpont­ját a pedagógusokkal. A himlő elleni védőoltásról később tájékoztatjuk Szolnok város lakosságát. Nem kell félni a védőoltásokét eset­leg követő láztól. Emiatt nem kell or­vost sem hívni. TeeyfirJ - ■hs'fér^BQdnil*. gyermekre enyhe-őhzesborogatást és ad­junk neklj-tér zagy egy tabletta Kal­­moplrinv vagy Asplrint a gyermek ké­rnie í-T", érten. Sokezer védőoltás azt b*­­zpzjyittn hogy csak jő hatás* mutatko­zik azoknak. Soha sem fontosabb a védőoltások megfelelő és maradéktalan elvégzése, mint rendkívüli Időkben. , Könnyebb a gyermeknek egy-két nap alatt átesni a védőoltások kellemet­lenségein, mint esetleg halállal fizetni vagy hetekig tartó betegséggel birkózni, avagy egy életen át viselni a fertőző be­tegségek visszamaradó nyomait. Az iskolás gyermekek idegrendszerét nem terheli a védőoltás. Erről bár* megffl'őződhet az Iskolaorvosi rendelő­ben. Játéknak, szórakozásnak veszik az egészet. A kisgyermekek Idegrendszerét nem érintik a védőoltások, annyit j lent ezeknek, mint az Igen gyakori egyszerű orvosi vizsgálat. Nagy figyelmet kell fordítani az Idő­járás hidegre fordulása miatt az embert lakásokba még fokozottabb mértékben betolakodó és élelmet kereső rákcsálók irtására, valamint a tetvesség elleni vé­dekezésre. Ezen a helyen nincs mőd arra, hogy a rovarok és rágcsálók szerepét az egészségügyre külön-külön Ismertes­sük, de ez talán nem is szükséges, mert már eléggé ismeretesek a lakosság kö­rében. Felhívjuk a figyelmet a tetvesség el­leni védekezésre. A tetvek a hideg téli időben különös veszélyt jelentenek a kiütéses tífusz nevű igen veszedelmes fertőző betegség terjesztésével. Minden eszközzel irtsuk az esetleg jelentkező tetveket. Házilag a fejtetű ellen petró­leummal, a ruhatetű ellen u mosható ruhanemű főzésével, egyéb ruhanemű­nek pedig vasalásával lehet védekezni. Részletesebb tanáesot szükség esetén minden körzeti orvos és cgőszségőr szí­vesen ad. Kérünk mindenkit, akt e sorokat ol­vassa, Ismertesse az ezekben foglaltakat azokkal. ak*k nem olvasták. Legyen mindenki, akiben tőindulat és közösségi Arzés van, szószólóba azoknak a gondo­­iAjknak, amiket itt felvetettünk. Tá­rni nsoon mindenki olyan tő szívvel és tó akarattal, amilyennel ml a fentieket közreadjuk. (A Szolnok megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás közleménye.) Az embereknek van már némi tapasztalatuk arról, hogy a nagy­arányú felvásárlás, — különösen akkor, ha a gyárak is állnak — nem vezet jóra. Legtöbben attól fél nek —, s nem minden alap nélkül —■, hogy elértéktelenedik a pénz, csökken a vásárlóereje; Tolna Károlyt, a Magyar Nem­zeti Bank kerületi irodájának ve­zetőjét kértük meg. — mint leg­illetékesebbet — mondja el vélemé­nyét a jelenlegi pénzügyi helyzet­ről. —* A megyében a forgalomban lé­vő pénz és a rendelkezésre álló árukészlet között meddig tartható fenn a zavartalan összhang? — ez volt munkatársunk első kérdése. 1— A jelenlegi helyzet hozzávető­leg normális képet mutat. Abban az esetben, ha bank utján forgalomba kerülő pénz a kereskedelem és más szokásos csatornák utján nem áramlik vissza huzamosabb időn keresztül a bankhoz, ez aggasztó lehet, az infláció jele. Azt mutatja, nincs annyi áru íz üzletekben, hogy lekösse a vásárlóerőt. Most a bér­fizetés és más módon forgalomba kerülő pénz 85—90 százalékban visszaáramlik a bankhoz, — a for­gási sebesség megnövekedett. Úgy­hogy győzzük a pénzellátást, — még az sem vált szükségessé, hogy Budapestről hozzunk bankjegye­ket. A vásárlóerő lekötésének ez biztos jele — uj árukészletek érkez­nek az üzletekbe is. — A pénz értékállóságának, illet­ve az infláció kérdésénél figyelem­be kell vennünk azt is. hogy a kül­földi államok mintegy 100 millió dollár értékű segítséget ajánlottak fel, amelyből 48 millió dollár érté­kű áru a kereskedelmen keresztül került forgalomba (kb. 600 millió forint) és ez igen ielentős vásárló­erőt köt le. Természetesen ez sem­mit nem von le abból a tényből, hogy ha egy-két héten belül nem tudjuk megteremteni a teljes ipari termelést, felborul a gazdasági egyensúly, s nehéz helyzet követ-1 kezlk; ügyi nehézségeiket azok a vállala­tok, melyek árukészleteiket pilla­natnyilag nem tudják értékesíteni, így bankszámlájukon fizetésképte­lenné válnak? — kérdeztük; — Több vállalat került ebbe a helyzetbe. Mi segítünk nekik, hi­telt adunk. Úgyhogy a jogos bére­ket még ebben az esetben Is min­den nehézség nélkül ki tudják fi­zetni a dolgozóknak. Természete­sen vég nélkül ezt sem tehetjük, mielőbb helyre vell állítani a vál­lalatok közötti normális kapcsola­tokat, hogy az üzem bevételeiből fedezhesse kiadásait — Vannak olyan hírek, hogy de­cember elsejétől nem utólag, ha­nem előre folyósítják a fizetéseket. Ezzel magyarázzák sok helyen a legutóbbi pénzügyminiszteri rende­letet, mely a hónap elején lehetővé tette az előleg kifizetését? — Alaptalan ez a hír. A jelen­legi helyzetben nem lehetne meg­valósítani a bérek előrefizetését. A hónap eleji kifizetések valójában előlegek, s mint ahogy — rendelet is mondja levonásukra később tör­ténik intézkedés. Valószínű a rend­kívüli helyzet tette szükségessé fo­lyósításukat Utolsó kérdésünk így hangzik. — Sok helyen uj bérezési formák­ra, pl. teljesítménynormdról óra­bérre tértek át. A banknak mód­jában áll e finanszírozni a bérala­pon felüli bérigényeket, ha az uj módszer növeli a béreket. — A rendelkezés azt mondja, hogy a bérezési formákat csak a béralapon belül lehet kialakítani; így többet nem is fizethetünk ki, mint a megállapított béralap. Ez már fizetésemelés volna. Mint is­meretes meghatározott kereteken belül erre is sor kerül legkésőbb 1957. januárjában. Addig azonban csupán arról lehet szó. hogy a mun­kabérek megoszlása igazságosabb, változhat, azonban az átlagbérek nem. Hiába is emelnék a fizetése­ket az u.1 bérformákkal együtt — nem lenne megíele’c árualap hozzá s így inflációhoz vezetne; * 1 Még mindég vigyázni kell a Rzeizivókra Rendelkezés a szeszesitalok jorgalombahozatalával kapcsolatban A kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatok szeszárusítási tevé­kenységét a továbbiakig az aláb­biak szerint szabályozták: Szeszesitalokat a város kereske­delmi és közétkeztetési egységei­ben délelőtt fa 10 órától daután 5 óráig szabad kiszolgálni. Vendég­látóipart boátokban és a kiskeres­kedelemben egy-egy vásárlónak „utcán ót" forgalomba két litar­­na több bort, 3 dl-nél több ége­tett szeszt kiadni nem szabad, A bolti kiskereskedelemben egy vá­sárlónak sem szabad ennél többet kiszolgálni, még akkor sem, ha a szesz csomagolása 2 dl-nél na­gyobb. A kereskedelmi és közét­keztetési dolgozók, vezetők gondo­san ügyeljenek arra, hogy a sze­szesital árusítási szabályok alkal­mazását betartsák, különösen ügyeljenek az ittas személyek ki­szolgálási tilalmára, a 18 éven

Next

/
Oldalképek
Tartalom