A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-23 / Tiszavidék

TISZAVIDÉK

1956. november hó 23, péntek.

POLITIKAI NAPILAP

ARA: 50 FILLER

Tamiljának emberséget és alázatot

jt/j ég a forradalmi események

előtt pár héttel beszélgettem az egyik községi tanács titkárával. Értelmes, tisztességes, őszinte s a munkásosztályhoz hű embernek tartom. Éppen ezért napokon át égettek engem is azok a gondolatok, amiket az egyik rögtönzött beszélgetés alkalmával elmondott. Nem idézem szósaerint, hisz nem most történt a dolog. Évek hosszú során érett meg benne a gondolat, hogy a ml államhatalmi és igazgatási szerveink, a tanácsok bürofcra ta gépezetté, érzéstelen szervekké váltak. Kezdődött, a községi apparátusnál a felfelé haladva, arányosan növekedett a ridegség, a papírból élő és létező hivatalnokok száma.

Elmondta, hogy egy-egy kiadásról hányféle kimutatást kell készítenie, s milyen szörnyű tortúrákon megy át egy-egy jelentéskészítés alkalmával A szóban adott tájékoztatás sohasem volt elég a járásiaknak, mindent írásiban követeltek. Ha történetesen bement a járáshoz, neadj isten, hogy ott az elnök vagy helyettese értekezleten kívül megismerte volna. Ha a folyosón találkoztak is, a vezetők jórésze úgy ment él mellette, mintha teljesen ismeretlen ügyfél lenne.

Ritkán ment ugyan a járáshoz, de ilyenkor néha egy-egy olyan .gondolatot is zsebrerakott útrava- Lónák, hogy odabent elmondja majd, mit hogyan lát ő a „kiskaliberű funkcionárius”. Volt miből zsebnerafcm, mert a parasztok mostanában már nem fukarkodtak a gondolataik kifejezésével akár a begyűjtésről, akár a vetésterület szigorú megszabásáról, vagy egyébről volt szó. Azzal, hogy néki családi gondjai is vannak — bár jól esett volna — sohasem hozakodott elő. Nehéz helyzete volt, de nem siránkozott. Úgy is csak „egyéb nehézségeinikre” hivatkoztak előtte, ami mellett az ő gondjai eltörpülnek. Nem szólt tehát mindenről, mégis már kötekedőnek, szűklátókörűnek bélyegezték, azért, mert nem tudta megtenni, hogy csak bólogasson, hanem néha saját gondolatait is kimondta.

Azokban a napokban, amikor ezeket nekem elmondta, bár jóval a júliusi párthatározat után voltunk, nem láttunk közeli kiutat ebből a helyzetből, mert, egyes vezetők és imtruktorok olyan kérdésekben is várakozásra, nyugalomra, türelemre intették bennünket, amikben percnyi várakozást sem lett volna szabad megtűrni.

A forradalom óta még csak néhány községi tanácshoz jutottam el, de tudom, hogy sok olyan községi vezető van, aki szembenézett a tömegek jogos haragjával s emberfeletti erőfeszítéseket tett arra, hogy a feldúlt hangulatot lecsillapítsa, az áradatot levezesse. Kómár András, a kunszentmártoni községi tanács elnöke pl. helytállt nemcsak a község, hanem a járás vezetői helyett is. Azok helyett a pártvezetök helyett is, akik félelmükben elhagyták a községet, mdtsem törődve most „a járás elBŐ embere” címmel, az ezzel járó felelősséggel, a beosztottakkal, csak saját magukat féltették,

U aszalósak voltak ezek az esernányJk azért is, mert megmutatták, hogy ki maradt hű osztályához, ki szakadlt ed tőle, ki az, aki az elmúlt éveikben végzett munkájáért most nem mer kiállni. S megmutatták azt is, ki az, akit ezért megvet a közvélemény.

Sajnos, vannak emberek, akik bár eddig is járási ói megyei vezetőként szerepeltek, nem okultak eleget még most sem. Épp ügy beszámoltatják az alsóbb vezetőket, minit eddig, épp úgy elhalmozzák szempontokkal, változatlan merevséggel hivatják meg azonnali megjelenésre, s a hivatali szoba melegétől álmosan bólogatnak, nekik „intézkednek” velük. Sokan közülük a munkát még mindig utasítgatássál, lekezelően osztogatják, a nehezét másra bízzák s tekintélyüket, megtépázott hírnevüket továbbra is ilyen úton akarják alápóckol-ni. Mi tagadás, régi funkcionáriusok között láttam ilyeneket, akiknek a nevét csak azért nem írom le, mert mindldáig nem tartottam fontosnak megjegyezni me’yiket hogy hívják. De most úgysem a név hanem csakis a tettek adhatnak megbecsülést még akkor is, ha a zsebükben már ott van az MSZMP-hez való tartozást igazoló lap.

Meg kell végre érteni: az életünk további menete nem a hivatali helyiségekben, nem a beszámoltatásokon dől el, hanem azon, hogy megértjük-e az embereket, s felszámoljuk-e az eddigi rosszat, ami haragjukat kiváltotta.-Ezt pedig köztük, s velük együtt lehet és kell tenni.

Ha nem akarjuk az eddigi hibákat megismételni — már pedig ezt nem akarhatjuk — minden vezetőnek le kell szállni a lóról s ott tartani, ahol a tömegek érdeke megkívánja. Azok a vezetők pedig akik az elmúlt hetek eseményeiben hősök módjára, igazi népi vezetők módjára viselkedtek, ne átalják végre az ilyen lóhátasok szemébe mondaná, hogy a régi varázsige ereiét vesztette. Valami újat, egészen újat, emberséget, tiszteletet, sőt alázatot kell tanútaiok, ha a jövőben is boldogulni akarnak.

ft Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának

törvényerejű renűelefe a nwkástanicsakril

A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása csak úgy biztosítható, ha az egész nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek (a továbbiakban ipari vállalatok) vezetését az ipari vállalat dolgozói által választott munkäsranacs végzi.

A munkástanácsok megválasztásával, hatáskörével és ügyrendjével kapcsolatban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendelet alkotja.

1. §;

(1) Munkástanácsot kell választani minden ipari üzemben, ipari vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyes állami intézmények (MÁV, Posta, stb.) ipari termelő üzemeit is.

(2) A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmények, szervezetek, továbbá a vasúti és posta, forgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos- és légi közlekedés dolgozói munkástanácsot nem választanak.

(3) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves- és egyéb szövetkezetekre. amelyeknek ügyeit választott szervek (közgyűlés, vezetőség, stb.) intézik;

2. 5;

A munkástanácsok megválasztása

Ne provokáljunk!

— Egy rémhír, ami szerencsére nem bizonyult igaznak —

Elindult egy rémhír és vészes sebességgel rohanta le a környékiét. Már megint embereket visznek kifelé — hangzott innen-onnam. A hír azonban nem volt igaz. Erről tanúskodik az alábbi hiteles történet.

November 20-án Szolnokról elindult Debrecen felé a 4772-es vonat. A szerelvényt Mészáros Sándor, Mészáros Gergely, Tóth Béla és még több vasutas dolgozó kísérte. Amikor Debrecenbe értekott újabb vonatkísérők! feladatot kaptak, Budapest felé. Szolnokon átmenet nem váltották le őket és így Budapestig mentek. A szerelvényen rajtuk kívül tartózkodott még 28 szovjet katona is. Pesten a szerelvényt átadták rendeltetésének és Mészárosék a szovjet katonákkal egyetemben, egy gyorsvonattal Szolnok felé indultak. A második kocsiban ültek mindanynyian, kártyáztak, együtt ettek ittak a szovjet katonákkal. Amikor a vonat Albertirsán futott keresztül, az ott szolgálatot teljesítő

vasúti ügyeletes tiszt, Lösten József a kocsiba tekintve, tévesen értelmezte a magyar vasutasok és szovjet katonák együttlétót, telefonált a szolnoki Fűtőiházba, hogy magyarokat visznek kifelé. A Fűtőház nem hagyta annyiban a dolgot, távbeszélőn felhívta Dancsd József vb. elnököt és kérte, hogy vizsgálja felül a dolgot. Dancsi József ezt meg is tette, a Szolnokon állomásozó szovjet parancsnoksággal karöltve, személyesen győződött meg róla, hogy a deportálásról ilymódon elterjedt hír teljesen alaptalan. Mészároséit Szolnokra való érkezés után teljes létszámmal elbúcsúztak a szovjet katonáktól és otthonukba tértek.

A felelőtlen beszéd, az alaptalan, rágalmazó hír sokat árthat Lestán József bizonyára csak hirtelen felbuzdulásból tehette ezt, rosszindulatot nem is akarunk feltételezni. Mielőtt azonban állítunk valamit győződjünk meg a dolgok valódiságáról, mert a tévedés esetleg rosszat szülhet

(1) A végleges munkástanácsot akkor lehet megválasztani, ha az összes dolgozóknak legalább kétharmada megjelenik munkahelyén. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az 1. § értelmében munkástanácsot kell választani, a végleges munkástanács megválasztásáig az ideiglenes munkástanács a 6/1956. (XI. 12.) számú kormányhatározat alapján folytatja működését.

(2) A munkástanács létszáma a vállalat dolgozóinak létszámától függően 11—71 tagból és 3—15 póttagból álL E kereten belül a munkóstancs tagjainak és póttagjainak számát a dolgozók választói gyűlése határozza meg.

3. §.

(1) A munkástanács tagjait a vállalat dolgozóinak üzemi gyűlésen, közvetlenül és titkosan választják meg. A választást az üzemi szakszervezeti bizottság, a dolgozók széleskörű bevonásával készíti elő.

(2) A választó üzemi gyűlésen a vállalat minden dolgozója szavazati joggal rendelkezik, és minden dolgozó megválasztható, aki a vállalatnál legalább egy éve alkalmazásban áll.

Nem választható be a munkástanácsba a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője; a vállalat igazgatója azonban a munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

4. §.

(1) A választás lehetőleg az üzem összes dolgozóinak egy közös gyűlésén történjék. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozóit nagy száma, vagy a munkahelyek (telephelyek) elszórtsága miatt ez nem lehetséges, a munkástanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott gyűlésen kell megválasztani. Ilyen esetben egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően választ munkástanács-tagokat.

(2) A munkástanácsban az üzem dolgozói minden rétegének képviseletet kell biztosítani. A munkástanács kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók közül (fizikai dolgozók, művezetők, technikusok, mérnökök) kell választani.

(3) A választás során a dolgozók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. A dolgozóknak joguk van az előterjesztet listát megváltoztatni, illetve az általuk javasolt személyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely nevet kihúzni és helyette más nevet beírni;

(4) A megválasztott munkástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb azonban a választást követő 24 órán belül ismertetni kell a dolgozókkal.

5. §.

(1) A megválasztott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja 5—15 tagú elnökségét, elnökét és elnökhelyettesét, valamint titkárát.

(2) A munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselő, je, az illetékes állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője.

6. 5.

(1) A munkástanács tagjait első alkalomal egy évi időtartamra választják. A munkástanács elnökét egymásután legfeljebb két esetben lehet megválasztani.

(2) A munkástanács tagja az egy év időtartam lejárta előtt is viszszahfvnató. A visszahíváshoz az őt megválasztó dolgozók kétharmad szavazat többsége szükséges.

7. §;

A munkástanács Elnöksége

(1) Az elnökség a munkástanácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a munkástanács elnöke a dolgozók véleményének meghallgatásával tesz javaslatot

(2) Az elnökség ülésein az üzemi szakszervezeti bizottság képviselőié és a vállalat igazgatója részt vesz. de arra a munkástanács elnöke a vállalat főmérnökét és főkönyvelőjét is meghívhatja tanácskozási joggal.

8. fc

A munkástanács jogköre

A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt, irányítja a vállalat egész tevékenységét. Ennek keretében:

1. Biztosítja a termelőmunka folyamatosságát. a vállalat leggazdaságosabb működését:

2. gondoskodik a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről:

3. biztosítja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését:

4. gondoskodik a szakszervezetek bevonásával készült és a dolgozók által elfogadott kollektív szerződésben előírt és a vállalatot terhelő kötelezettségek teljesítéséről, támogatja az igazgatót a munkafegyelem biztosításában:

5. megállapítja a vállalat terveit és a dolgozók létszámát:

6. meghatározza a vállalat ‘•«érvezeti felépítését és az egyes vállalati, üzemi igazgatási szervek működését:

7. a törvényes rendelkezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális

és maximális bérét, jóváhagyja a dolgozók (a munkások és alkalmazottak) besorolását és megnatározza az üzemen belüli bérezési formákat. azok alkalmazási területeit:

8. az elért nyereségből — a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint az államnak befizetendő részen felül — a válla latnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfelelően meghatározza a vállalati nyereségnek termelési, szociális és kulturális beruházásra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérítés címén és egyéb célokra fordítandó összegek aranyat és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez;

^—CP) laVSíiatoí íssz a kormánynak az export. iraportüfev'tetek vállalat által történő k-ftz\fétlenTfébqnyolftésánsk engedélyezésére:

(10) irányítja a vállalat pénzsík?«: dálkodását:

a) a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül rendelkezik a vállalat álló- és forgóeszközeivel:

b) engedélyezi a hitel felvételét:

e) jóváhagyja a vállalat mérlegbeszámolóit:

(11) A munkástanács jogosult a számára biztosított jogok bármelyikét beszámolási kötelezettség mellett az Elnökségre, vagy az igazgatóra átruházni.

9. §.

A munkástanács elnökségének jogköre

(1) Az Elnökség a munkástanács határozatainak megfelelően működik és megszabja az üzem igazgatójának feladatait.

(2) A munkástanács két ülésének időpontja között dönt a vállalat olyan ügyeiben, amelyek a munkástanács kizárólagos hatáskörébe utalva nincsenek.

(3) A vállalat vezetóbeosztású dolgozóinak alkalmazásához vagy elbocsájtásához az Elnökség jóváhagyása szükséges.

(4) A munkástanács engedélye alapián hitelt vehet fel.

(5) Az Elnökség a dolgozók élet- és munkakörülményeit közvetlenül érintő kérdésekben (pl. bérezési, szociális, kulturális kérdéséi: stb.) határozatot hoz. de határozata meghozatalánál köteles az üzemi szakszervezeti bizottság véleményét figyelembe venni. Ha ezt emulásztotta, úgy az ügyet döntés céljából a munkástanács elé kell terjeszteni.

(6) A munkástancs által meghozott határozatok végrehajtását ellenőrzi.

(7) A vállalat igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét rendszeresen beszámoltatja.

10. §.

A munkástanács, a* Elnökség és as igazgató kapcsolata

(1) A munkástanács és az Elnökség határozatait az igazgató hajtja vegre. Abban az esetben, ha a munkástanácsnak, vagy az Elnökségnek határozata törvénybe, törvényerejű rendeletbe, vagy Kormányrendeletbe ütközik, annak végrenajtását az igazgató megtagadni és a határozatról a felettes szervnek jelentést tenni köteles.

(2) Az üzem igazgatója egyszemélyileg szervezi a termelési folyamatokat és a jogszabályok előírásai, a munkástanács és az Elnökség határozatai, valamint a telsőbb szervek utasításai alapján irányítja az üzem tervének végrehajtását.

(3) Az üzem azon dolgozóit, akik beosztásuknak megfelelő munkát nem, vagy hanyagul végzik el, az igazgató vonja felelősségre.

(4) Amennyiben az Elnökség az üzem folyamatos munkájával és a terv végrehajtásának biztosításával kapcsolatban intézkedést tenni elmulasztott, úgy azt az igazgató saját hatáskörében pótolja. Erről az Elnökség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.

(5) Amennyiben nincs egyetértés az igazgató és a munkástanács között, úgy a vitás kérdéseket a felettes szervhez — szükség esetén közvetlenül a minisztériumhoz — kell feterjeszteni.

11. 5-Az üzem igazgatóját a jogszabályban meghatározott felettes állami szerv nevezi ki és menti fel; Igazgató felmentéséhez vagy kinevezéséhez a munkástanács előzetes hozzájárulása szükséges. Igazgató felmentését! vagy kinevezését az illetékes felettes állami szerv felé a munkástanács is kezdeményezheti.

12. §.

Ügyrendi kérdések.

(1) A munkástanács általában havonta — lehetőleg munkaidőn kívül — tartja ülését, ameyen a tanács tagjainak részvétele kötelező; Indokolt esetben a munkástanács elnöke engedélyezheti a távolmaradást.

(2) Az ülés összehívásáról és annak napirendiéről a« elnök gondoskodik, és arról az üzem dolgozóit is értesíteni kell. A tanács tagjai

sa napirendi pontok tekintetében iffés előtt kikérik a dolgozók véleményét. «j,

/Folytatás a 2-ik oldalon.) &