Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-18 / 244. szám

IBS« október IS. SBOtflOS MBOTH 3 KÖZSÉGRŐL —KÖZSÉGRE — TÓSZEG! GONDOK— A gépállomásról Tószeg ötezer lakosú kis Község a Tisza mentén, közel Szolnokhoz. — Úgyis mondhatnánk, hogy Szolnok külvárosa, mert reggelenként sokan járnak be innen a városba vonaton, autóbuszon, kerékpáron, iskolába — vagy munkahelyre. Mindketőnek meg van a maga elő­nye és hátránya. Nem kívánok most ezekkel foglalkozni, hiszen nem ille­nék bele ennek az írásnak keretei­be. Csupán néhány kérdést emlí­tek meg, olyanokat, melyek kicsiny­nek tűnnek az országos ügyekhez képest, a tószegiek életében mégis jelentősek. Sok embert foglalkoztat­nak és hosszú ideje húzódik meg­oldásuk: Az elmúlt időkben éppen az volt a baj, hogy az országos, nagy ter­vek. feladatok elfeledtették az ilyen „apró-cseprő” dolgokat. Ennek lát­ta kárát az egész ország, s most ne­héz jóvátenni a hibákat. Pár év óta gépállomás van Tósze­gen. Munkáját összességében vizs­gálva, a jó, közepes üzemek közé tartozik. Évről-évre teljesíti tervét, a munka minősége ellen sincs na­gyobb panasz.­Azt azonban sérelmezik a község egyéni gazdái, különösen az egy-két holdas kisparasztok, hogy a párt és kormányhatározatok ellenére vajmi kevés segítséget kapnak a gépállo­mástól, különösen a szántáshoz és egyéb talajmunkákhoz. A község ha­tárának jelentős része az egyéni gazdák kezében van. A gépek elosztásánál ezt job­ban figyelembe kellett volna vermiök a gépállomás vezetői­nek. Ehelyett a könnyebbik megoldást választották. Szívesebben szerződtek a termelőszövetkezetekkel, mert ez előnyösebb. Kisebb az üresjárat, ala­csonyabb az üzemanyag felhaszná­lás, stb., egyszóval kedvezően ala­kultak az önköltségi tényezők. A Tószegi Mezőgazdasági Gép­állomás vezetőinek mégis szakítani­­ok kell az eddigi helytelen gyakor­lattal. A földművesszövetkezettel egyetértésben támogassak a dolgozó parasztok géphasználati társulási szándékát s a megfelelő gépi mun­kát biztosítsák számukra. Az iskola udvarától A község közepén a tanácsháza mellett van egy szép emeletes isko. la. ötszázhusz gyermek tanul ben­ne. A tanulással nincs is különö­sebb hiba, arról gondoskodnak a tószegi pedagógusok. Olyankor van­nak bajban, amikor a sok gyereket az őraközi szünetekben ki kell en­gedni. mert udvara alig van az is­kolának. Labdajátékról vagy ha­sonló szórakozásról szó sincs, hi­szen mindjárt veszélyben vannak az ablakok. A tornaórákat is a sportpályán kell megtartaniok. az pedig elég távol van az iskolától. Feljegyzések, jegyzőkönyvek tö­mege készült már arról a ja­vaslatról, hogy vásároljon az iskola telket az udvar kibővíté­sére. Telek van, egy kis pénz is akad, de jogcím, aminek alapján vásárol • ni lehetne, — az nincs! Van ugyan­is egy rendelet —- bádogozták vol­na be a fejét annak, aki szülte, — mely szierint közület •—• tehát a tó­szegi általános iskola — telket nem vásáralhot. Emiatt aztán az ötszáz­husz tószegi gyerek évek óta a te­nyérnyi udvaron szorong. A község vezetői fordultak a Járási Tanács­hoz, a Megyei Oktatási Osztályhoz, de kifordított tenyér, vagy vállvo­­nogatás volt a válasz. Illetve az. hogy sajátítsa ki a községi tanács azt a területet. Ugyan ki vállalkozik manapság ilyesmire? Hát még mindig nem elég meg­bízható egy általános iskolai igaz­gató arra, hogy párezer forintot ilyen hasznos célra fordíthasson ? Intézkedjen az Oktatásügyi Minisz­térium! Meg kell változtatni ezt a rendeletet és lehetővé kell tenni a Tószegi Általános Iskola udvarának bővítését, A csecsemő ©tthenrél Idetartozik még a községi csecse­mőotthon létesítése is. Nagy szük­ség volna rá, elismeri mindenki. A tervekben szerepelt már, de még sem lett belőle semmi. A községi tanács megfelelő épületet erre a cél­ra nem tud adni, u Járási Tanács pedig csak a berendezésről tud gon­doskodni. Építeni kellene, de hát ez Tószegen is éppen olyan íienéz, — mint másutt a megyében. Jó lenne, ha minél előbb mégis megoldást ta­lálnának erre. Ha másként nem,— társadalmi munkával: Segíthetne ennek a munkának megszervezésében a Hazafias Nép­frontbizottság. Persze emellett a já­rási- és megyei szervek támogatása sem maradhat el; *— ka — Hová tűnt a minőségi vetőmag ? A jászszentandrási dolgozó parasztok nevében fordulok a Szol­nok megyei Néplaphoz. Legyen segítségünkre abban, hogy a Megyei Tanács mezőgazdasági Igazgatósága által szeptember 28-án kiutalt 400 mázsa minőségi vetőmagot megtaláljuk. Az értesítést ugyanis már ré­gen megkaptuk, de azt elvetni nem tudjuk. A búzának pedig már a földben kellene lennie. A Szolnok megyei Terményforgalmi Vállala­tot telefonon felhívtuk. Azt a választ kaptuk, hogy a vetőmagot még a múlt hónapban útnak indították. Ezekután nem tudjuk, milyen szállító eszközön küldték — valószínűleg csigafogaton — mert ezideig még nem étkezett meg. ü Schott Andor községi mezőgazdász Jászszentandrás öt kislakán épiil A mezőtúrt Törő Pál TermelőszBvetkea et tanyaközpontjában ánatgonöozők részére lakásokat építenek. Az Bt uj há z szoba-konyhis, fürdőszobás, lakások­ból fog állni, ezenkívül minden házban lesz éléskamra és fáskamra, a gondo­zói lakásokat is a szövetkezet tagjai ép ítlk Szegény János brigád vezető Irinyi­tá sával. —---------t — ——■—■ Színházba viszik a legjobbakat Állami Gazdaságunk dolgozói a szép, napsütéses időt kihasználva, nagy lendülettel végzik az őszi be­takarítást. Az eddigi mérések alap­ján holdanként 20 q csöves kuko­ricát takarítottak be. Igen szépen fizetett a Kolbai-féle ikersoros ku­korica, mert ez holdanként 24 q-át adott. A száraz időjárás következtében nehéz a cukorrépa szedése. Nagy­részét ásni kell. Ebből a munká­ból derekasan kiveszik részüket a DISZ munkacsapatok. A legjobba­kat a gazdaság vezetősége elviszi a Szigligeti Színházba. Az első ju­talmazott munkacsapat Turbacs Miklósné és Török Mária csapata volt, akik itthon elmondták szép élményeiket. Azóta még nagyobb a munkalendülete; Azon folyik a ve­télkedés, hogy melyik legyen a leg­közelebb színházba menő munka­csapat. A gazdaság dolgozói kü­lönben vállalták, hogy a kukorica és a cukorrépa betakarítást októ­ber 18-ig befejezik. Bettenbuch Józsefné párttitkár. Pusztakürti Állami Gazdaság Van-e üzemanyaghiány a gépállomásokon? Most, a nagy ószí munkák utá­szaikéban gyakran felmerül a kér­dés: az általános olajhiány nem akadályozza-e a szántás-vetés befe­jezését, jwt-e elég üzemanyag a traktoroknak? A Földművelésügyi Minisztérium Ellátási Igazgatósága az AFORT- tal szoros együttműködésben ide­jén intézkedett, hagy a szántóföl­deken ne álljon meg a munka, a gépállomások, a termelőszövetkeze­tek megkapják a szántás-vetéshez szükséges üzemanyagot. Jóllehet a tartalékokat a gépállomások terv­­túlteljesítése felemésztette, a ne­gyedik negyedévre mégis harminc­nyolcezer tonna üzemanyagot biz­tosítottak. Ez a mennyiség elegen­dő ahhoz, hogy a gépállomások és a Földművelésügyi Minisztérium más mezőgazdasági üzemei normál­hold tervüket teljesítsék. Október­ben a gépállomásoknak körülbelül tizennyolcezer torma gázolajra van szükségük, s ebből 16.500 tonna már rendelkezésre &U. Október 20. körül nagyobb arányú behozatal várható, s akkor a hiányzó meny­­nyiséget is eljuttathatják a me­gyékbe. Jelenleg üzemanyaghiány miatt nem áXl traktor a gépállomá­sokon, bár teljes kapacitásukat nem tudják kihasználni, A minisztérium most azon igyek­szik, hogy a negyedik negyedévre növelje a 38.000 tormás gázolaj készletet. Ez a mennyiség ugyan elegendő a normálhold tervek tel­jesítéséhez, de telcintettel a nehéz talajviszonyokra, a tényleges, ka­­tasztrális holdakban lemérhető ter­teljesttéséhez többre lesz szükség. Mezőgazdasági szaktanácsadás Októberi teendők Népfront jelvény Telefon a Gépkocsikon Mexikói lapok hírt adtak arról, hogy egyes fajtájú gépkocsikra te­lefont szerelnek fel. Az elképzelés szerint az autón olyan rádiókészü­lékek lesznek, amely módot nyújt arra, hogy a vezető összeköttetésbe lépjen a telefonközponton keresztül bármelyik telefon^lőfizetőveL A gépkocsikra szerelt telefonok igen előnyösek olyan emberek számára, akiknek foglakozásuk folytán ál­landóan úton kell lenniük: orvosok, felügyelők, stb. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az elmúlt hónapban pá­lyázatot hirdetett a népfront jel­vényének megtervezésére. A pá­lyázóknak arra kell törekedniük, hogy a jelvény népünk hazaszere­tetét, népi-nemzeti egységünket fejezze ki. A pályaműveltet 1956. november 1-ig kell jeligés levél­­bér. eljuttatni a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságához, Budapest, V., Balgrád rakpart 24.. A három legsikerültebb pályamű díjat kap: I. díj: 3000 forint, II: díj: 2000 forint, III. díj: 1000 fo­rint E jelvénypályázattal régi kíván­ság teljesül. Az országot járva sok­felé hallottuk: miért nincs jelvé­nye a népfrontnak? Hisszük, hogy sikeres lesz a pá­lyázat — ízléses és szép a jelvény! Ritka rekord s f 42 mázsás rizstermés a kisújszállási Uj Elet Tsz-ben A megye területén 1952 óta nem nem volt olyan rizstermés, mint az idén. Az eddigi csóplési eredmé­nyeik és a becslések alapján márts pontos képet kaphatunk e termés nagyságáról A szakemberek azt állítják, hogy az átlag eléri a tizenhat métermá­zsát. De akadnak olyan helyek is, ahol az átlag a harminc mázsát ostro­molja, sőt kivételes esetekben negy­ven mázsa feletti eredmény is elő­fordul. Ilyen kivételesen szerencsés gaz­daság a kisújszállási Uj Élet Ter­melőszövetkezet. Itt már teljesen letették a gondot a rizs betakarí­tásáról, nemcsak elcsépelték, de át is adták a terményforgalminak. így tehát pontos és végleges számve­tést csinálhat a termelőszövetke­zet. Bíró elvtáns, az elnök örömmel újságolta, hogy az egyik tizen­nyolc holdas táhlán sikerült olyan rekordtermést él­ni, amihez hasonló sem Szolno­kon, sem a szomszédos megyék­ben nincsen. Ez a tizennyolc holdas tábla negy­venkét métermázsa átlagtermést adott. De az egész rizstelep, összesein 167 hold is igen bőven jutalmazta a tagság szorgalmas munkáját: az egész átlag hajszál híján tizenki­lenc mázsa. Ez pedig annyit je­lent, hogy 20 vagon, 21 mázsa ter­mést vallhatnak magukénak. Nagy dolog ez a részesedés szempontjá­ból. Legnagyobb részt ennek kö­szönhető, hogy a tavalyihoz képest legalább tíz forinttal ér többet egy munka­egység, vagyis előreláthatólag 28—30 fő­falán t. Ami pedig a megye többi rizs­termelő termelőszövetkezetét illeti, azokban sincs ok a panaszra. A turkevei Táncsics például az egyik húsz holdas tábláról 32 mázsát takarított bo holdanként. a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz pedig arról adhatott számot, hogy összes rizs telepein 29 méter­mázsa volt az átlagtermés. Jelenleg a végefelé közeledik a megyében a termés betakarítása. Az aratással 97, a esépléssd 8« százalékra áH a dolgozó paraszt­ság. Az idei rekordtermés egyen­súlyba hozta a termeilőszövetkieze­­tek nagy részét. Az eredmények láttán valóságos telepítési láz ka­pott lábra. Egyre-másra érkeznek be a megyei tanácshoz az Óhajok, hogy itt is, meg ott is új rizstele­peket akarnak létesíteni a termelő­szövetkezetek. Az igény sok, a gép kevés, érthető tehát, ha a hivatalos szervek nem tud­nak mindenüvé gépet biztosítani. De ahogy máris bebizonyosodott, ez sem akadály. Több helyről jelen­tették, hogy kézi erővel is megépí­tik az új rizstelepeket t Koséi nyolcvanezer wnétermázsa risst hántoltak meg eddig Szolnok megye kátoló malmai Megyeszerte készítik a talajt a kenyérgabona vetéshez, A műtrá­gyát (szuperfoszfátot és kálisót) — ilyenkor szórjuk ki és mély műve­léssel keverjük be. Szuperfoszfátból 160—200 kg-ot, kálisóból pedig 80— 100 kg-ot használjunk. A szikes, — erősen kötött talajokon, futóhomo­kon és a savanyú kénhatású földe­ken szemcsézett szuperfoszfátot *— vagy szemcsézett bioszupert szór­junk ki. Közömbös kénhatású tala­jon általában minden műtrágya jól érvényesül. Lúgos, meszes talajban inkább poralakú szuperfoszfátot, — esetleg szemcsézettet használjunk. Erősen kötött savanyú talajokon a kálisó és szuperfoszfát hatását úgy is növelhetjük, hogy egyéb szerves trágyával összekeverjük. Az ilyen célra felhasznált szervesanyaghak morzsalékosnak kell lennie: Másik fontos tennivaló a vető­magvak csávázása. Minden termelő­nek érdeke, hogy az iiszögkártől megmentse termését. A csávázásra legalkalmasabb a Higosan. Haszná­lata azért előnyös, mert gazdaságos és jobb csávázószer a rézgálicnál. A rézgálic ugyanis nem öli meg a gabona üszög spórát, csupán annak kicsirázását késlelteti. A rézgálic­­oldat ezenkívül a gabonaszemek re­pedésein a csírához is eljut és ott károsodást idéz elő. A higosán ez­zel szemben a csírázást serkenti. A gyümölcsösökben, különösen az alma- és körtefákat a vértetű ellen kell védeni. Ajánlatos a „Holló 10“ 0.8 százalékos, vagy parathion tar­talmú szerekkel permetezni a gyü­mölcsszüret után. A gyümölcstáro­lókat kénpor elégetésével fertőtle­nítsük, a szőlőkben a filoxera ellen szénkéneget használjunk. Az alma és körtefákat a lombhullás előtt 2 százalékos bordóilével permetezzük, a lehullott leveleket pedig semmi­sítsük meg. A szántóföldön a mezei pocok ellen Arvalinnal védekez­zünk. Egyúttal takarítsuk le az összes növényi maradványokat, ez­zel a gombabetegségek és a növé­nyi kártevők ellen is tudunk véde­kezni. Gulyás István Szolnok A SZŰVOSZ könyve A Szövetkezetek Orez. Szövetsége a mozgalom tíz esztendejéről köny­vet adott ki. Az emlékeztető az el­múlt rendszer szövetkezeti mozgal­maival, a Hangya szövetkezettel, — majd a földművesszövetkezetek gaz* dasági. politikai és társadalmi kér­déseivel foglalkozik részletesen. A szép kivitelű könyvet fényképek élénkítik, (MTIk A kedvező rizs termés nagy fel­adat elé állítja a hántolómalmo­kat. Szolnok megye rizshántolói maximális kapacitással dolgoznak, hogy meg tudjanak birkózni a ten­nivalókkal. Karcagon például Kö­­zép-Európa legnagyobb hántoló­­maima kereken a dupláját végzi el a tavalyi munkának. Október 17-ig 510 vagon terményt hántol­tak meg. A malomból már elindí­tották a szállítmányokat belföldi fogyasztásra, az ország szinte va­lamennyi vidékére, A kunszentmártoni hántolóma­lomban is megfeszített tempóval folyik a munka. A napi kapacitás itt 240 métermázsa és ezzel szem­bén 290—300 métermázsát hántol­nak meg. Ugyanakkor az I. osz­tályú minőség is több az előírtnál. Kunszentmártonból eddig 14 vagon rizst szállítottak el a tiszántúli megyékbe. Szeged lakossága eddig 300 métermázsát kapott. Az ország legjobb hántolómalma, a tiszaszentimrei, nagyszerű minő­ségű munkájával tűnik ki verseny­társai közül. Ez a hántolómalom tavaly is első lett, s az eredmé­nyek alapján, nem hivatalos for­rás szerint megint az első. A ka­pacitás kihasználása 140 százalé­kos, a minőségi áru pedig az ossz termelés 65 százaléka, vagyis 10 százalékkal több az előírtnál. Törökszentrnikiáson technikai AZ „ARANYEMBER" JASZKISE­­REN Jászkiséren vendégszerepeit a Jászapáti Járási Szín játszócsoport. A kulturolthon helyiségében siker­rel mutatták be Jókai Mór örök­becsű regénye nyomán színpadra írt „Aranyember”-t: A szereplők lelkesedéssel játszot­tak, jól alakítottak; A közönség nagy tapssal jutalmazta őket és Winkler István rendezőt. A jász­­kiséri kulturbizottság ezúttal is megköszöni az értékes, gyönyörköd­tető előadást. Donkó Ottó Jászkisér akadályok miatt csupán félkapaci­­íással folyhatott a munka, de most már itt is teljesítik a tervet és az utolsó negyedév végére a kiesést is pótolják. Szolnok megye hán­­toiómailmai a munka megkezdésétől október 17-ig mintegy 78.000 mé­termázsa rizst hántoltak meg. SZÜRETI MULATSÁG TISZAFÜ­REDEN A Hazafias Népfront tiszafüredi járási bizottsága okt. 2I-én fél 3 órai kezdettel szüreti felvonulást, este ped^g a kulturotthonban szü­reti mulatságot rendez. A „HIPOLIT A LAKÁJ" C. FILM BEMUTATÓJA SZOLNOKON Újból felújításra kerül a .Hipolit a lakáj" c. első magyar hangosfilm: ''zolaokon decemberben láthatják a dolgozók a sok siker aratott filmet: A film érdekessége, hogy láthat­juk Kabos Gyulát. Csortos Gyulát és Gózon Gyulát, a magyar művé­szet legkiválóbb mestereit. KULTURÁLIS HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom