Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-12 / 239. szám

I a SZOLNOK MEG I El NÉPLAP 1956. október 12. KOMSZOMOLBECSÜLET írta: ?. BONDARENKO Nyina a baromfitelep felé tar­tott, amikor egy szűk mellékutcá­ban Natalja néni útját állta. Az asz­­szony szúrós szemmel nézett a leányra, s fojtott hangon mondta: — Jobb lesz, ha felhagysz ezzel az üggyel. Valentyinának is mondd meg: gyalázat így eljárté — má­sokat kitúrni az állásukból, s be­furakodni a helyükbe,, > Megbán­­játok még.. i Natalja néni ezzel tovább ment, Nyina pedig elgondolkozott: „Akár­mit is mond, ő a hibás azért, ami a baromfitelepen történt”. A oaromfitelep ügyei már régen nyugtalanították a kolhozparaszto­kat. Valami nem volt ott rendjén. Bárhogy etették is a tyúkokat, alig tojtak 20—30 tojást évente. Iia el­adták volna azt a takarmányt, amelyet a telepen feletettek, sokkal több tojást vehettek volna a pia­con, mint amennyit a fészkekből összeszedtek. Egyszer a kolhozelnök magához hivatta a komszomolistákat. — Jó lenne, ha pártfogolnátok a baromfitelepet — mondta. — Vizs­gáljátok meg, mi történik ott, az­tán gyertek el hozzám, s megbe­széljük a tennivalókat. A komszomolbizottság Nylnát és Valentyinát bízta meg az ellenőr­zéssel. A nap már megjárta hosszú út­ját a sztyeppe fölött és lenyugodott a távoli erdőcskén túl, de a leányok még mindig a telepen tartózkodtak. A baromfigondozók idegeskedtek. Megszokták már, hogy ha hébe-hóba kijött egy-egy ellenőrző bizottság, néhány óra múlva már el is távo­zott. Feltettek néhány kérdést a ta­karmányadagot illetően, kissé meg­­pirongatták az asszonyokat, hogy piszkos a telep, s visszamentek a "faluba. Ezek a komszomolista lá­nyok meg itt bámészkodnak egész nap. Még ebédelni is felváltva mentek. Amikor aztán elérkezett az idő, hogy összeszedjék a tojáso­kat, Natalja néni nem állhatta meg, nagy mérgesen odakiáltott nekik: — Mit kotorásztok ott a fész­kekben? Tudjuk a dolgunkat, nem vagyunk gyerekek! — Sebaj, ml segítünk — vála­szolta nyugodtan Nyina és barát­nőjére kacsintott; A leányok tud­ták: a baromfi gondozók azt akar­ják, hogy még a tojás összeszedése előtt távozzanak a telepről. A tojások összeszámlálása telje­sen feltárta mindazt, ami a telepen történt. A komszomolkák a barom­figondozókkal együtt 80 tojást szedtek össze ezen a napon. Más­kor a baromfigondozök rendszerint 10—15 tojást ad tali be a raktárba. — Micsoda szerencsétek van! — mondta Natadja néni, s fürkészve Valentyina szemébe nézett. — Ki­jöttetek a telepre, s a tyúkoknak nyomban megjött a kedvük a to­jásra. No, gyertek, elkísérlek ben­neteket. Későre jár az idő ..; Natalja néni egész a faluig arról beszélt a lányoknak, milyen sze­szélyesek a telepen a tyúkok, s bú­csúzóul megkérte Valentyinát: — Ne légy túlságosan szigorú hozzánk. Jobban is dolgozhatnánk, az igaz, de ami a tojást illeti, blz­­isten egyet se teszünk eL Kérlek hát, erről ne beszéljetek a vezető­ségben. — A komszomolkák azon­ban nem hallgattak, mindenről be­számoltak a kolhozelnöknek. A baromfigondozónőket két na­pon belül leváltották, s a két kom­­szomolkát bízták meg azzal, hogy rendet teremtsen a telepen. A ré-1947 óta veszek, részt pártokta­­tásban. Több esetben szemináriu­mot, illetve politikai iskolát is ve­zettem. így igen sok tapasztalatom van az oktatás terén. Tapasztala­tom azonban nem az, amit a szep­tember 22-1 Néplapban az egyik elvtárs írt. Én nem a visszakérde­zésben látom a ,lemorzsolód ás” okát. Inkább abban, hogy már az előkészítésnél mulasztás van. Csak papíron jelölik ki azokat, akik egy-egy tanfolyamon résztvesznek. így eleve megsértik az önkéntes­ség elvét. Nem beszélik meg a hall­gatóval, hogy hol, mit akar tanul­ni, milyen anyaggal akar ismer­kedni. így az érdektelenül kezdi a tanfolyamat, aztán ha valami megfelelő kifogás akad, ki is ma­rad, vagy.— ahogy mondtani szok­tuk — lemorzsolódik. S mindez azért, mert a papírt vettük elsőnek kézbe, nem az emberrel beszél­tünk. A másik hiba szerintem az, hogy az előadók nem találják meg azt a módszert, amely a hallgatók szá­mára érdekessé, könnyeddé teszi az anyag tanulását. Szerintem már ■— ——I giek azonban nem hagyták annyi­ban a dolgot, bosszút akartak állni a leányokon. Néhány nap múlva hullani kezdett a baromfi. A leányok megrémültek, s elmondot­ták nagy bajukat a párt titkárnak. Rövidesen kiderült, hogy Natalja néni és Marij1 Koszigina az éj­szaka folyamán belopódzott a mű­trágyaraktárba, s az onnan hozott salétrommal felszórta a baromfi­ólak környékét. Az volt a céljuk, hogy aláássák a komszomolkák te­kintélyét; hogy ime a leányok nem tudnak vigyázni az állatokra. A kolhozvezetőség a lelkiismeretlen aszonyokkal megfizettette az elhul­lott baromfi árát. Azóta három hónap telt el, s a baromfitelep a legjobbak közé ke­rült a kerületben. A tyúkokat mint­ha kicserélték volna. Ma már, ha a kolhozban a ba­romfitelepre fordul a szó, az elnök rendszerint ezt mondja: — Ez a részlegünk megbízható. Komszomolkák vannak ott, ők nem csapnak be minket. az első összejövetelek alkalmával olyan légkört kell kialakítani, amelyben szívesen vannak a hall­gatók. A visszakérdezés helyes és fon­tos is. mert így tud a propagan­dista meggyőződni arról, hogy jól tanított-e, hogy hallgatói helyesen értelmezik-e a legfontosabb kérdé­seket. Természetesen a visszakér­dezés ne legyen merev, rossz is­kolás módszerű, hanem. barátságos beszélgetés, vitatkozás formájú, ahol a beszélő saját szavaival mondhatja el kialakult véleményét. Helyesnek tartom azt is, hogy az anyagok átvétele után, amikor is­métlésre keiül sor, minden hall­gató tartson 10—20 perces kis-elő­adást. Legjobb, ha a témát min­denki maga választja meg a fel­dolgozott anyagok közül. Az általam ilyen módon meg­szervezett és vezetett politikai is­kolánál „lemorzsolódás“ sohasem volt, s nem egy esetben fordult elő az, hogy a kezdő tizenhat he­lyett tizennyolc-húsz hallgatóval fejeztük be az évet. Novák Illés, Szolnok. Tegyük a hallgatók számára érdekessé az oktatást A szabálysértési bizottságok megalakításához Megyénk községeiben napjaink­ban folyik a szabálysértési bizottsá­gok megalakítása. Az országgyűlést, amikor e bizottságokról szóló 1956. IV. törvényt megszavazta, a tömé­ny esség szilárdításának, a demokrá­cia kiterjesztésének és az ügyek helyben való intézésének törekvése vezette. A népi ülnökök már évek óta sikeresen működnek a rendes bíróságoknál s most keiül sorra, hogy a falu lakosságának képviselői a törvények megsértéséből szárma­zó, kisebb jelentőségű ügyek, viták eldöntésében is résztvegyenek. A szabálysértési ügyek ezután a több dolgozóból álló bizottság elé keiülnek. olyan emberek elé, akik jól ismerik a helyi körülményeket, a környezetet, amelyben a szabály­­sértő magatartás megnyilvánul. Is­merik azok személyes, családi, anyagi és egyéb viszonyait. Ez teszi majd képessé a bizottságokat a he­lyes, arányos elbírálásokra. A hely­beliek a helyszínen jobban ki tud­ják deríteni az igazságot. De nemcsak «írről van szó. A de­mokratikus átalakulás megkívánja, hogy népünk mind nagyobb szám­ban vegyen részt a közügyek inté­zésében, aa állami munka végzésé­ben. Az állam és polgárainak viszo­nya az állampolgári kötelezettsé­gekből és az állampolgári jogokból tevődik össze. Minél teljesebbek a jogok, annál jobban erősödik az ál­lampolgári kötelességérzet. A sza­bálysértési bizottságok létrehozása a jogokat terjeszti ki éspedig az ál­lami munkának a közösséget ki­emelkedően érdeklő, átfogó terüle­tén. Ez fokozza a törvények tiszte­letét, ugyanakkor csökkenti a tör­vényes előírások, rendeletok meg­szegését, vagyis a szabálysértése­ket. Fokozza a tömegek beleszólá­sát, beletekintését, ellenőrzését sa­ját ügyeibe. De nemcsak a szorosan vett szabálysértésekbe, hanem tör­vényekbe. rendeltekbe, azok végre­hajtásába. A bizottságok létrehozása további térfoglalása lesz a demokratizmus egy másik elvének, az ügyek hely­ben való intézésének. Ez azt jelenti hogy a szabálysértési ügyek többsé­gében nem kell ezután a járási székhelyekre járkálni, arra felek­nek és tanúiénak időt, költséget pa­zarolni. A szabálysértések tárgya nem bűntett, a szabálysértési eljá­rás nem valami megtorló jellegű bűnüldözés. A szabálysértések az állampolgá­rok mindennapi életét, egymáshoz és a közösséghez való viszonyát át­szövő, a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen szabályok, előírá­sok megszegéséből, megsértéséből származnak. A szabálysértési bizottságok mű­ködésével megmövekednek jogcs kí­vánságok teljesülésének kilátásai. Az állam a községekre, szabálysér­tési bizottságokra bízza, hogy az életüket leginkább érintő apaó. de annál lényegesebb kérdésekben sa­ját portájukon rendet teremtsenek. Rendet teremtsenek nemcsak ab­ban a tekintetben, hogy megbírsá­golják az arra rászolgálókat, ha­nem abban is, hogy az esetleges jogtalan, céltalan, felesleges felje­lentésekkel és zaklatásokkal szem­ben megvédik a lakosságot, az ilyen feljelentések elutasításával, eljárások megszüntetésével. Az, hogy a nép, a Népfront, a né­­jet képviselő tanácsülés bizalmából valaki a szabálysértési bizottság tagja lesz, egyáltalán nem jelent valami, a nép érdekétől elváló, ide­gen szerepet; ellenkezőleg, a nép ügyének, a nép előtt rokonszenves szolgálatot. A szabálysértési ügyek bizottsági elbírálása, az életviszonyok, a köz­­ügyek sok területén utat nyit a la­kosság józan, természetes megíté­lésének, véleményének érvényesü­léséhez. Ez nem kis nyereség a de­mokratikus jogok kiterjesztésében, a törvényesség megszilárdításában. A szabálysértési bizottságban viselt tagság nem jár komolyabb megter­heléssel. A bizottságok ügyvitelét, írásbeli munkáját, a tanács appa­rátus látja cl. A bizottsági tagokra nem vár más, csak az, hogy az egész lakosságot és személy szerint az őket magukat is érdekő ügyekben nyilvánítsák akaratukat, vélemé­nyüket. A bizottság nem büntető szerv, sokkal inkább nevelő munkát vé­gez. A bizottságoknak jogukban áll, mint előbb érintve volt, nemcsak bírságolni, hanem a feljelentéseket elutasítani, az eljárást, annak bár­mely szakaszában megszüntetni — a szabálysértők jóindulatú kiokta­tásával, figyelmeztetésével és meg­győzésével. Ott kell a bizottságnak bírságol­ni és a törvényes keretek között olyan mértékben, ahol azt igazsá­gosnak és törvényesnek találja. A szabálysértési bizottságok új vo­nást, lüktetést visznek a községek életébe és munkájuk javítja majd a lakosság helyzetét. dr. Réti Ferenc M. Tanács VB, igazgatási osjztályvez. Népfőiskolát szervesnek Jászberényben Jászberényben a Jászság köz­pontjában szép hagyományai van­nak a dolgozó parasztok népfőisko­lán való továbbképzésének. Többek között 1942-ben is rendeztek népfő­iskolát Jászberényben. amelyet Móricz Zsi gmond is meg­látogatott és az ott szerzett élmé­nyeiről igen elismerően írt. A Ha­zafias Népfront járási bizottsága igv határozott, találkozót rendez a régi nép fő iskolások számára, akik­nek többsége tekintélyes vezető gazda a falujában és télre megszer­vezi a városban smét a népfőisko­lát« Pásztor falálfíozót rendeznek a Kunságban A jászkunsági tdncoktacók köre elhatározta, hogy tavasszal pásztor találkozót rendez Kunhegyesen. A találkozóra a Nagykunság nevezetes pásztorain kívül meghívják az or­szág más vidékeinek idős nagy ha­gyományokat őrző csikósait, gulya sait, csordásait, juhászait. A talál­kozón részben a fiatalok mutatják majd be a már felgyújtott anyag ■lapján készített táncokat, dalokat, részben maguk az öregek is bemu­­tót tartmaks Rengeteg új emberre van szükség •• Ülést tortofr a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága Szerdán ülést tartott a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizott­sága. A tanácskozás központjában az a kérdés állt, hogyan lehetne a népfront mozgalom irányában meg mindig megnyilvánuló tartózkodást minél előbb megszüntetni. Dr. Bene Zoltán főorvos, ország­­gyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a munkába feltétlenül be kell von­ni a járásokban és községekben is a volt demokratikus pártok veze­tőit, a rehabilitált középparasztok képviselőit, hiszen csak az utóbbi több mint ezer családot jelent a megyében. Az új tömegek megnyerésének szellemében kell összeállítani a téli programot is. Azokban a köasé­­gíkben, ahol a Szabad Föld Téli esték egysíkúságukkal kívülről erőszakolt témáikkal lejáratták magukat, népfront estéket kell szervezni, új, a dolgozó parasztság igényeinek megfelelő tartalommal. Más megyékhez hasonlóan Szolnok megyében is népfőiskolát kell szer­vezni, s társadalmi megmozduláso­kat a lakáskérdés megoldására, a szolnoki művésztelep munkájának segítésére s más népszerű tömege­ket megmozgató célokért A vitában felszólalók erőteljesen hangsúlyozták hogy a népfront ne­csak a kulturális, szociális mező­­gazdasági és egyéb hasonló kérdé­sekkel foglalkozzon, hanem politi­záljon is. Kálmán István, a me­gyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt idő­szakban jobboldali elhajlással ok nélkül megvádolt helyi vezetőket könnyebb volt eltaszítani, mint új­ra megnyerni; Tdő kell hozzá, amíg megértik, hogy a továbbiakban a helyes ál­láspont mindig vitákban fog kiala­kulni, s nem baj az, ha valakinek a véleménye eltér a párt vezetői­nek nézeteitől. A bizalom megszi­lárdulásához világosan látni kell, hogy a helyi pártvezetők helyett nem gyakorolt önkritikát a Köz­ponti Vezetőség, nekik is fel kell tárni, és fel kell számolni az el­követett egyéni hibákat. Erdész Sándor, a jászberényi múzeum vezetője felvetette, hogy a népfrontbizottságokban sok az olyan passzív tag, akik nem is va­lószínű, hogy komolyabb mérték­ben bele kívánnak kapcsolódni a közösségi munkába. Ezeket jó len­ne kicserélni a most aktivizálódó dolgozókkal. A Megyei Bizottság úgy határozott, hogy amíg erre szervezett formában mód nyílik, a népfront mozgalom új lelkes híveit a különböző tanácsadó bizottsá­gokban kell foglalkoztatni. SZEKTOROK Megkezdődött a párt­­oktatási idény. A részt­vevők szép remények­kel néznek az új évad elé, hiszen már nem olyasmikkel tömik tele a fejüket, amit esetleg néhány hónap múlva el kell felejteni. Ebben a bizalcodó légkörben hagy mesél­jek el egy kis anekdo­tát. Aki nem egészen biztos a maga igazá­ban, vagy gondolatai­nak meggyőző voltá­ban, szereti az egysze­rű füLk számára szo­katlan kifejezéseket. Sok sarokba szorított embert láttunk éppen ezért az elmúlt évek szemináriumain. Ilyen női* egyik ismerősöm, egy fiatalasszonyka, akit ráadásul még a háztartási és gyermek­­nevelési gondok is hát­ráltattak a tanulásban. A körmönfont megha­tározásokkal egy alka­lommai különösen ne­héz helyzetbe hozták. Kiderült róla, nem tudja, hány pont indo­kolja az osztályharc szükségszerű éleződé­sét, a háború elkerül­hetetlenségét, de még azt sem, hány púd ga­bona tervié lését irá­nyozták elő 1937-ben a Szovjetunióban. A szeminárium veze­tője nem akarta, hogy teljesen „negatív" le­gyen a felelete, adott hát egy mentő kérdést. — Mondja meg leg­alább, elvtársnő, mi az az A-szcktor és mi a B-szektor. Ekkor meglepő dolog történt. Az asszonyka ahelyett, hogy ismer­tette volna a termelő­­eszközöket gyártó és a szükségletre dolgozó iparágak közti különb­séget, angyali mosoly­­lyal megjegyezte: — Honnan tudjam, kérem, nem voltam én még soha a Népsta­dionban. A tagok arca neve­tésre rándult, de erőt vettek magukon, mert a derű nem volt „párt­­szerű" dolog. Most már az, s ráadásul el lehet mondani: csak egysze­rűen és magyaru1 min­dent a pártokta*ásban is, mert az igaz érvek így hatásosak. (Solymár) NEMZETKÖZI HÍREK Egy Oslóban aláírt megállapodás érteimében a Szovjetunió és Nor­végia közös mentőszolgálatot biz­tosít a Barens-tengeren. * Az Adenauei--kormány szeptem­ber végén 900 millió márka elő­leget szavazott meg amerikai kon­szerneknek fegyverek, hadianyag és egyéb felszerelés szállítására. Mint ismeretes, Nyugat-Németor- Bzág és az Egyesült Államok közt már augusztusban létrejött egy ke­retszerződés, amelynek értelmé­ben az amerikai konszernek 1960-ig hat milliárd márka értékű hadianyagot szállítanak Nyugat- Nómet országnak. * Hitler idején a Regensburg mel­letti Oberhinkofennél hatalmas gyakorlótér volt. Az egykori gya­­kprfótér területét azóta parasztok és telepesek újra termékeny szán­tófölddé változtatták. Most hiva­talos felszólítást kaptak, hogy ne műveljék meg többé a földet, mert a szövetségi köztársaság hadsere­gének „sürgős szüksége” van erre a területre. • Északrajna-Veszfáliában, az Em­merich melletti erdőben gyerme­kek játszottak. Egy gyermek meg­érintett egy szabadon fekvő aknát, amely még a második világháború óta maradt ott. Az akna felrob­bant és megölte a gyermekeket. Hét másik gyermek súlyosan meg­sebesült, Az Egyesült Államok a nemzet­közi geofizikai esztendőben hat kutatóállomást szándékozik létesí­teni a déli sarkvidékein. * Moirana felett, Észak-Norvégiá­bun összeütközött és lezuhant két lökhajtásos repülőgép. * Huang Kan-csuen csangkajse­­kista őrnagy, aki egy amerikai repülőgépen Taivanról a Kínai Népköztársaságba repült, Peking­bon egy tömeggvűlésen elmondta hogy Csangkajsek katonái körében növekszik az elkeseredés. Egyre többen lesznek öngyilkosok. Pekingben Kínai-Nepali Baráti társaságot alapítottak, Ausztriában ez év májusától augusztusig bezárólag több mint 30 ezer közlekedési baleset volt. Ezek során 639 ember vesztette életét. • Egy szeptember 28-án New-Yorkban tartott 24 órás razzia so­rán 105 kábítószerkareskedőt és kábítószer-élvezőt tartóztattak le. Az Amerikai Egyesült Államok­ban 1956 első félében átlag min­den 12.2 másodpercben követtek el egy nagyobb bűntényt, * 39 indiai bányász vesztette éle­tét, amikor egy Kalkutta közelé­ben fekvő szénbányában vízbetö­rés következtében beomlott egy tárna, Berlin (MTI.) A Bonni Had­ügyminisztérium közlése szerint eddig több mint 1600 volt SS- tiszt jelentkezett a bonni NATO- hadseregben való szolgálatra. — Ezek nagyrészét máris felvették. • V a r só (PAP). A Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság parlament­jének kü'döttsége a lengyel Szejm meghívására szerdán repülőgépen megérkezett Varsóba. (MTI.) • > New York (TASZSZ.) Sepilov szovjet külügymindszter október 10-én fogadta Kocsa Popovics ju­goszláv külügyi államtitkárt és hosszas beszélgetést folytatott vele. * Belgrád (Tanjug). Pavle Jak­­sica vezérezredes vezetésével a ju­goszláv néphadsereg küldöttsége szerdán elutazott a Szovjetunióba. * Belgrád (Tanjug). Szerdán délután Belgrádban fo’yíaíódtak a megbeszélések az Olasz Kommu­nista Párt küldöttsége és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjai kö­zött. * Párizs (MTI). Október 20-tól kezdve naponta 2200 leszerelő fran­cia katona tér haza A’gériából. Elsősorban a családapákat és a nős férfiakat szerelik le — jelentette ki Max Lejeune hadügyi állam­titkár;

Next

/
Oldalképek
Tartalom