Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja
1956-10-12 / 239. szám
SZOLNOKI ^ NAPLÓ Hozzászólások a város zöldségellátásához Lapunk az elmúlt hetekben két esetben is foglalkozott városunk zöldségellátásával. Az általunk felvetett problémákra íme az illetékesek válaszai: A szolnoki földművesszövetkezet nagymértékben nem tud beleszólni az áruellátásba, mivel csupán két piaci árusító hellyel rendelkezik. A város a zöldáru ellátásának bizonyos mértékben! megjavításához igyekeztünk hozzájárulni azzal, hogy a szolnoki állomásnál egy zöldségpavilont létesítettünk. Ügy érezzük, ezzel nagymértékben könnyítettük az állomás környéki dolgozók olcsóbb zöldáru és gyümölcs vásárlásárt;, hiszen eddig az ott lévő magánkereskedők bizony kirívóan magas áron árusítottak. Ugyancsak Szolnokon a Beloiannisz-út 33. szám alatt új zöldségboltot nyitottunk a jobb áruellátás érdekében. Sajnálattal vesszük azonban tudomásul, hogy ilyen erőfeszítéseket a város területén csak mi teszünk. A bírálat ránkvonatkozó részét a Néplaptól elfogadjuk és igyekszünk a fenti kevés egységeink jobb, zökkenőmentesebb és olcsóbb áruellátását biztosítani; Sárosi Béla, körzeti fmsz-i elnök • Nagy nehézségeink vannak a zöldáru beszerzésénél, mivel megyénk területén kevés az öntözéses zöldségtermelés és így a mostani szélsőséges időjárás igen komoly probléma elé állított bennünket. Más megyékből kell beszerezni a burgonyát, sárgarépát, vörös- és fokhagymát, fejes- és kelkáposztát azért, hogy Szolnok város zöldséggel való ellátását bizonyos fokig biztosítaná tudjuk. Meg kell azt is említeni, hogy a Győr megyei MÉK megfelelő tartósító üzemmel és tárolóhellyel rendelkezik. Ezzel szemben a mi központunknak nincs megfelelő helyisége a tartósított áruk elhelyezésére, pedig a tartósításhoz megfelelő edényzetünk és gépünk biztosítva van. Meg keli jegyezni, hogy a nyár folyamán a Kolozsvári-úton lévő kb. 20 vagon befogadóképességű tartósító üzemünket lebontották anélkül, hogy szóltak volna és ami még szomorúbb: helyette nem biztosítottak másikat, többszöri sürgetésünk ellenére sem. így nem tudjuk vállalni a lakosság ellátását savanyúsággal, mert tárolóhelyünk olyan kevés, hogy csak minimálisan tudja kielégíteni az igényeket. Mindezek mellett tartósító üzemünkben és tárolóhelyünkön 61 mázsa káposzta, 91 mázsa paprika, 67 mázsa zöldparadicsom, 31 mázsa dinynye, 21 mázsa paprikasaláta és 6 mázsa vizesüborfea van besavanyítva; Takács Albert Mezőgazd, Term. Ért. Szöv. közp. vez. • Szükségessé vált, hogy a nem megfelelő zöldáru ellátással foglalkozzon a sajtó. Eddig is az volt a gyakorlat, hogy minden felvetett bírálat után javulás mutatkozott az illetékesek mimikájában, amely végső fokon a jobb ellátást eredményezte. Talán a kereskedelem egyetlen ágában sincs annyi javítanivaló, mint a zöldáru vonalán, mert tervszerű termesztésről, vagy továbbmenve zöldövezetről, Szolnok viszonylatában egyáltalán nem beszélhetünk. Már pedig ha nincs áru, magasak a piaci árak, mert ezt irányítani csak megfelelő árumennyiséggel lehet. A rossz ellátást nagyban befolyásolja a mi gyenge munkánk is, mert az ár irányító szerepkör betöltése miatt létrehozott négy elárusító hely közvetlenül, a szemünk előtt, a magánfogyasztók rovására, kizárólag a közületek és üzemi konyhák kielégítésére törekszik. így hiába történik olyan intézkedés vagy utasítás. hogy a szolnoki piac részére az időszakonként fennálló hiánycikkekből minden körülmények között biztosítson a nagykereskedelmi vállalat, mert az említett elárusítók a bizományi standdal az élen, ezekkel az árukkal „nagy fogyasztóinknak’* kedveskednek, így az áru, sokszor anélkül, hogy az kipakolásra kerülne, már vevőre talált. A bevezetőben már említettük, hogy milyen tények befolyásolják áraink alakulását. Észrevételünk az, hogy a Győr környékén lévő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek intenzívebben foglalkoznak zöldáru termesztésével, de ezenkívül feltételezzük azt is, hogy Győr város ezen helyzeti előnyén kívül ipari adottságánál fogva nagyobb arányban részesedik a központi készletből, amely olyan tényező, ami az árakat nagyban befolyásolja. Végezetül köszönjük közlésüket, amely ezen munkaterületünkön nagy mértékű javulást segít elő. Szathmári Kálmán, MTVB Áruforg, előadó. cA NAPLÓ Lejüdtdádáfa. Csapó Gyula üb. elnök, levelezőnk írja: „Dolgozóink sok panaszszal fordulnak hozzám. Ezek között szerepel többek között az is, hogy a MÁVAUT kalauzai nem kezelik helyesen a dolgozók bérletjegyét. Erről személyesen is megyőződtem. Vállalatunk dolgozója, Kurilla Ágoston öntőmester október 3-án reggel 7 órakor a Szabadság-tér és a Megyei Gépjavító Vállalat között közlekedő autóbusszal jött munkahelyére. Bérlete kezelésekor a kalauz a 17 órát lyukasztotta ki. Tévedését észrevette, kezelte a 7 órát, de a bérleten nem igazolta a helytelen kezelést. így történt meg az, hogy amikor Kurilla elvtárs munkája végeztével hazaindult, a délutáni jegykezelő a bérletet nem fogadta el. Az eljárás jogos volt, a hibát a délelőtti kalauz követte el. Szeretnénk, ha a MÁVAUT dolgozói igényesebben látnák el munkájukat, mert akkor nem kerülne sor arra, hogy esetleg dolgozóinkat csalónak nézzék; * Sárossy Imre, Sütő u. 13. szám alatti levelezőnk a gorombaság ellen panaszkodik. Az útépítés miatt körülményesebb a közlekedés városunk utcáin. A helyes közlekedés érdekében az egyes útszakaszoknál őrök vannak felállítva, akiknek feladata, hogy udvariasan rendreutasítsálk a szabálytalanul közlekedőket. Vele is az történt, hogy akaratlanul, rossz helyen keresett átjárót egyik oldalról a másikra. A kijelölt őr a legdurvábban utasította rendre, olyan szavakat használt, amely nem volt helyes. Jó lenne, ha az útépítő vállalat által kijelölt elvtársak mérsékelnék magukat és több türelemmel, udvariasabban látnák el szolgálatukat. * Palatínus Istvánná levelezőnk írja: „Október 3-án este 6 órakor elvittem kisfiámat az SZTK rendelőintézet bőrgyógyászati rendelésére.. Tudomásomra adták, hogy a rendelés 7 órakor kezdődik. Visszamentem fél 8-kor, ekkor már egy beteg sem volt a váróban. Kis idő múlva jött az aszisztensnő, aki közölte velem, hogy ha nem komoly az ügy, jöjjek másnap 10 órára. Indok az volt, hogy nem vagyunk felvéve a betegkönyvbe. A vizsgálat nem tartott volna sokáig, hiszen az orvosnak csak rá kellett volna nézni a gyerekre, arca kiütéses és máris készen lettünk volna. Türelmünk elfogyott, férjem kért egy papírt, hogy panaszát megírja. Kapott is akkora papírt, mint egy — kapubelépő cédula. Másnap ismét elmentünk, de akkor olyan sokan voltak vidékiek, hogy nem tudtam kivárni. Hát szabad ilyet csinálni?” Hal a disznólrzlaldában A tiszafüredi Március 15 Halászati Termelőszövetkezet országos viszonylatban ismeretes. Több nagy várost iát el friss határúval és az érdekesség az, hogy pont Szolnok ez alól a kivétel. Nem azért, mert rosszul dolgozik a szövetkezet. Nem. Hanem azért, mert a városi tanács a szövetkezet szolnoki csarnoktéri üzletét elvette. ígéret volt, hogy lesz másik, lesz jobb. A szövetkezet kért, kömyörgött levélben, szóban. Semmi eredmény, azaz hogy van eredmény, a szövetkezet nem tud halat küldeni. És amit eddig küldött? Az sajnos, nem eladható, mert romlott. így kerül a harcsa kilogrammonként három forintért a hizlaldába ahelyett, hogy városunk dolgozóinak igényeit elégítené ki kilogrammonként 24 forintért, Mehet ez így tovább? Nem! És a városi tanács kereskedelmi osztálya segítsen ezen minél előbb. Az Ígéret szép szó, ha megtartják — csak akkor lesz hal. Vári Viktor szöv. elnök NAPI MŰSOR Szigligeti Színház: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Móricz Zsigmond nagysikerű vígjátéka (okt. 12—lS-lg, vasárnap délután is). Vörös CslUag tumszmház: Ganga, művészi Indiai film (12— 14-ig). Első szerelem, olasz film (15—17- ig). Tisza filmszínház: Ernst Thälmann, (német film (12—14-ig). Taxi úr, francia filmvígjáték (15—17-ig). Járműjavító kultúrotthon: A kis szökevény, amerikai film (12—13—14-én). A NAPLÓ CIKKEI NYOMÁN Bírálat - a bírálatra Az október 9-én megjelent Szolnaki Naplóban olvastam egy cikket, amely többek között bírálja Kátai elvtársat, a város! tanács VKG osztályvezetőjét. Ez a bírálat nagyon jogos! Igaz, hogy nem mond el mindent. Nem mondja el a cikk, hogy Kátai elvtárs milyen gorombán, nem emberi hangon beszél a hozzá forduló dolgozókkal. Velem is történt hasonló eset. Felkerestük Kátai elvtársat házmesteri ügyben, Az egyik házban szerettem volna a házmesterséget elvállalni. Kátai elvtárs különböző indokokat hozott fel, hogy nem lehet. Erre én megjegyeztem, hogy mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Ezt nem indulatosan mondtam. De Kátai elvtárs úgy rám kiabált, hogy az egész városi tanács zengett belé. Olyan kitételeket használt, hogy menjek, takarodjak ki azonnal a szobájából és ő garantálja, hogy amíg itt lesz. én nem leszek házmester. Én még ezután sem kiabáltam, csak majdnem kipottyant a szememből a könny. Velem még sohasem beszélt így senki, még a múltban sem, pedig akkor is munkás voltam, és munkás vagyok ma is. Mikor e cikket olvastam, különösen felmerült bennem, hogy tűrhetjük-e mi munkások, hogy napjainkban így beszéljen velünk egy tanácsfunkcionárius? Főképpen akkor, ha párttag?! Ki állította Kátai elvtársait jelenlegi beosztásába? Mi munkások és azért, hogy a mi érdekeinket védje, és a mi jobb életünk megteremtésében segítsen. Annyit csali elvárhatunk tehát, hogy emberséges módon bánjon és beszéljen velünk. Megértjük mi az igazságot akkor is, ha nem durván, kiabálva mondják. De olyan hangon, ahogyan ő beszél, nem! Utoljára kérjük Kátai elvtársat, változtasson magatartásán, mert ha nem, jogunk van arra, hogy mi változtassunk funkcióián! Ismétlem, hogy a bírálat jogos volt, még akkor is, ha a megyei tanács egyes vezetői ezt kétségbevonják, Hortobágyi Zoltán, Vegyesip. Jav. Váll. dolgozója. Oldjuk meg M-né problémáiét Nagyon helyes és jogos a Néplap bírálata mindkét esetben egyaránt. Különösen azonban a városi tanács VGK osztályának vezetőjét ért bírálat foglalkoztatott mélyebben. Kátai Sándor elvtársat nem azért állították a VKG osztály élére, hogy a dolgozók érdekeivel kurtán bánjon és olyan kijelentéseket használjon, amilyeneket Nagyhajú Sándor és M.-né esetében tett. Kátai Sándor kijelentései súlyosak, talán meggondolatlanok. Helyes lenne, ha a járásbíróság is felfigyelne e cikkre, s az ott felvetett kérelmet hathatósan támogatná és ezzel M.-nó és a többiek segítségére sietne; Köszler Antal, Járműjavító Ü. V, A TISZA BtlTORGlíÁRBAN Az egész országban jól ismerik a Tisza Bútorgyár áltál készített konyhabútorokat, amelyek 2473 forintos áron kerülnek forgalomba. A legapróbb darabja is gondos munkával készül. — Képünkön Juhász József né faipari gépmunkás a konyhaszekrény egyik darabját készíti. Évek óta szorgalmas dolgozója az üzemnek, amelyet 155 százalékos havi átlagteljesítménye is bizonyít. Jő volna egy határozat... Hiába, szép lesz a mi Fő utcánk is. Ezt én mondom, aki sokáig nem ihattam a Tisza vizét, mert kissé távolabb voltam Szolnoktól. Főleg a szép, egyenes bogárhátú aszfaltútnak örülök, s azt hiszem, ebben osztozik velem sok gépkocsivezető, s mindenki, aki szereti városát, Szolnokot. Nem leselkesednek majd kátyúk a gyanútlan kerékpárosokra, nem törnek a féderek, s a rohanó autók nem pocskoiják össze eső után az ember ruháját, mert a víz azonmód lefolyik a kanálisokba. De mivel mostanában néha-néha elnézem a kemény betonnal küszködő útépítőket, látom, mint változnak át szorgalmuk nyomán a milliók úttá, jó aszfaltúttá, egy kis aggodalmat is érzek. Féltem ezt az utat! Hogy mitől? A nehéz járművektől, a nagy hemyótalpas traktoroktól és megmondom: a tankoktól. Az az ember vagyok, aki üdvözölni tudja a határozatokat — feltéve, ha az nem kinyilatkoztatás. Ezt csak azért mondom, mert azt hallottam, hogy a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatilag meg akarja tiltani a nehéz járművek közlekedését a Fő utcán. Ezt feltétlenül csak helyeselni lehetne. Mivel aggódom egy kicsit — mert még nem egész biztos az, hogy napvilágot lát a határozat, — azt szeretném javasolni, hogy az előbb említett útrongáló járművek a mellékutcákat, nevezetesen az Ady Endre-utcát, s egyéb erre alkalmas utakat vegyék igénybe. Ezzel bizonyára nem csak én, hanem sok más egyet tudna érteni. Ha a tanács tervezett határozata megszületne s meg is valósítanák, még jobban tudnánk örülni a szépülő Szolnoknak, az új aszfalt útnak; (o) Amiről itt nem mindennapi eset. Vagy talán az. Minden esetre érdemes megemlíteni. Sokak előtt ismeretes, hogy Bogdán Sándor a Szolnoki Állami Fodrászat dolgozója szakmájában kiváló. Bizonyságul szolgáljon: eddig három esetben vett részt az állami fodrászat által rendezett országos versenyen, egyszer második, egyszer első, és iegutóbb nemzetközi versenyen második helyezést ért el. Ez igen kiváló teljesítmény. Ezt szám on tartották az állami fodrászati központ vezetői is, és jelölték Bogdán elvtársat a Bécsben megrendezendő nemzetközi fodrászversenyre. Három budapesti mellett ő volt az egyedüli vidéki. — Már minden rendben volt, — csak utazni kellett, amikor kiderült, hogy Bogdán Sándor nem mehet. Kihúzták a névsorból. Csak úgy egyszerűen, s valaki más ment helyette. Most jött a labdázás. Az Állami Fodrászati Központ az útlevélosztályra hárította a felelősséget, az pedig viszont. Azt hiszem, az útlevélosztálynak volt igaza. A magyarok Bécsben csúfos eredményt értek el. Nem állítom, hogy tisztán azért, — mert egyéni érdekek miatt nem vitték ki Bogdán Sándort, de az ő tudása sokat jelentett volna. Végezetül: vajon miért diadalmaskodott még mindig a protekció, az egyén! érdek külföldi szereplésünk rovására. H. Z. 3Ci húzták a neosőrből. szólok RENDŐRSÉGI HÍREK Ignácz János többszörösen büntetett zagyvarékasi lakos, nemrégen szabadult a börtönből. Munkát rém vállalt, lopásra vetemedett. Nevezett Szolnokon a rádióállomás környékén lévő dolgozó parasztok kukoricáját fosztogatta, majd piacon értékesítette. Egy alkalom kortetten érték, előállították a rendőrségen és több rendbeli kukoricalopás és egyéb bűncselekmények miatt őrizetbe került; a rendőrség átadta a2 ügyészségnek, Zoliéi Sándor zagyvarékasi lakos, büntetett előéletű, a nyár folyamán az ugarban és a zagyvarékasi határban több dolgozó paraszt burgonyáját megszedte, és azt részben a szolnoki piacon, részben más községek piacain értékesítette. Az ősz folyamán, amikor a kukorica beérett hajnalonként nagyobb menynyiségű kukoricát lopott, a kukoricacsöveket a napon megszárította, lemorzsolta és morzsolt állapotban árusította a piacon. Nevezett ellen már többen tettek bejelentést, így a rendőrség elfogására intézkedést tett és letartóztatta. Több rendbeli bűncselekmény elkövetése miatt, valamint munkakerülő életmódjának megszüntetése miatt a rendőrség őrizetbe vette és ügyét a járási ügyészségnek adta át. EMBEREK FEHÉRBEN Az „EMBEREK FEHÉRBEN" című francia film egy fiatal, tehetséges orvos küzdelmeiről, sikereiről és szerelméről szól. Fősze-* repben Raymond Pellegrm, Jeanne Moreau és Jean Chevrier. (Bemutatásra kerül a Vörös Ceilag filmszínházban, november 1—4-igL
