Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-07 / 235. szám

Tít'6, október 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

■JmSPOBI

A HARMADIK NEMZEDÉK

A lenti kép Badár Júlia mezőtúri feze kas

közben.

népművészt ábrázolja munka

%■

Qok bolyongás után végre meg- 1-7 találtam. Hiába, nagy terűisten fekszik Mezőtúr, nem kis időt vesz igénybe keresztül gyalogolni rajta. Hát még valakit megtalálni. A sok kéróezgetés és útbaigazítás után még is csak sikerült.

„Badár Julia Fazekas Népművész” olvasom a kis cégtábláról, amit az épület hátsó falám szegeztek fel, nyilván, hogy szembetűnőbb legyen.

Óvakodva lépek be a kapun, nehogy a házőrző kutya (később megtudtam, hogy nincs) megbarátkozzon a nadrágommal. Egy idősebb asszony siet elém a hátsó udvarról. Badár Júlia népművésszel szeretnék beszélni — mondom neki.

— Most épen nincs itthon. Elment fát vásárolni, a napokban égetni akar. De kerüljön beljebb, majd jön ő nemsoká. Mindjárt elküldök érte valakit — és már szalad is a szomszédos épületbe.

—‘Elmentek érte — mondja, amint néhány perc múlva visszatér. Addig megmutogatom a munkáit, ugyanis én az édesanyja vagyok. Erre tessék — és már vezet is az egyik szobába.

gesz kis múzeumihoz hasonlít a helyiség, ahová bemegyünk. A falaik szép sorjában teleaggatva magyaros motívumokkal díszített tálakkal, tányérokkal és oklevelet is szép számmal lehet látni. A polcokon szorosan egymás mellett a szebbnél szebb kanosok és vázáik. Innét a szomszédos szobába megyünk, ahol ugyancsak sok szép fazekas művészi remek látható. Szinte nincs az épületnek olyan szöglete, ahol ne lehetne találni egy-egy remekbeszabott munkát.

— Még a nagyapám — id. Badár 'Balázs — kezdte családunkban ezt a mesterséget — meséli a legfiatalabb Badár népművész, aki közben megérkezett;

Hogyan szánta el magát e mesterség folytatására — érdeklődöm.

— Apám már hat éves koromban kezdett tanitgatni. Csináltatott nekem egy kis korongot és azon dolgozgattam, Állandóan szüleim között voltam, s csupán a megfigyelés után is sokat tanultam. Mindjobban

megszerettem ezt a munkát, és a gimnáziumi tanulmányaim befejeztével beiratkoztam fazekas ipari tanulónak. Mondanom sem kell, mennyire boldog volt apám, hogy fiú utód nem lévén, lánya folytatja az ősi mesterséget,

J5f iváncsi vagyok hogyan díszi-11 tik a különféle tárgyakat, s me gitár em mutassa azt be nekem. Szívesen tesz eleget kívánságomnak. Szép fehér színű vázákat hoz a műhelyből és azokon mutatja be az „{rókázást"; írókénak nevezik azt a kis gömb alakú edényt, aminek segítségéivel díszítik az edényeket,

Könnyed mozdulatokkal vonalakat, köröket rajzol, s nem telik bele négy öt perc, az előbbi fehér váza falát máris szebbnél-szebb virág- és levélminták díszítik.

— Életemben akkor ért a legnagyobb öröm — meséli, s közben folytatja a díszítést na mikor ez év

március 17-én megkaptam az iparengedélyt. Ennek hiányában öt éven keresztül nem folytattam ezt a mesterséget. Sirvafakadtam az örömtől, mikor kezembe vettem a nekem oly sokat érő irományt.

Készítményeit annyira szeretik a vásárlók, hogy nem is tudja kielégíteni a szükségletet. Nagy sikere volt az idei Mezőgazdasági Kiállításon is. Különösen a külföldiek vásároltak sokmindent tőle,

— Nagyon örülök annak, hogy önállóan folytathatom a nagyapám áltál megkezdett szép mesterséget. Sok tervem van. Főként a magyaros díszítési módot kívánom ápolni és természetesen fejleszteni. Én mint a harmadik fazekas nemzedék a családban, szeretnék olyan Adásra szert tenni, mint amilyen apámnak is van.

Sok sikert kívánunk további munkájához.

i ; , Varga János

ŐSZINTE BESZÉD

HOSSZAN beszélgettünk a kétpói Szabadság Tsz Kossuth brir gádjándk tagjaival. Szó esett sok mindenről.

...hogy kevés készpénzt kaptak ebben az évben is, hiába fogadtuk el törvényként a második ötéves tervben, hogy a tsz tagoknak havonta pénzelőleget kell biztosítani.

Szóbajött, hogy Kovács Gyuri bácsinak a fia, Jóska, ősszel hazajön a katonaságtól és hamarosan lakodalmazik.

Megnőnek a gyerekek, a fiatalok pedig elfoglalják helyüket az idősebbek mellett. Lassan az ő Valinkra kerül át a zsák, a kasza is az ő kezükbe csúszik.. ,

.... hogy szednék, csépelnék a napraforgót, de hiába várják a Fegyverneki Gépállomásról a kombájnost, az csak nem jelentkezik;

Aztán egy komorabb hang egy évet visszaváltott, s a tavaly őszi kenderprémiummal hozakodott elő. Fáj nekik, még mindig nagyon fáj, hogy a 105 ezer forintból csak alig több, mint a fele a kétkezi doh gozólcé, a többi a vezetőség között úszott el. A pártttíkár ezek közül is majd, hogy ki nem maradt.

AZTÁN, mikor a raktáros legyintett, hogy temetőből halottat vissza már úgy sem hoznak, újabb hang kezdett rá.

— Látja csak elvtársnő!... azt akarják, hogy mi boldoguljunk, Akkor mért nem úgy csinálják odafenn, hogy kapjunk betongerendákat erre az istállónak felhúzott falra? Már hull visza a tégla, hisz hónapok óta igy eszi az idő. Sokon kiautóztak már emiatt Szolnokról is* tie gerendát még senki nem hozott, se. nem küldött. Nekünk pedig az kelenc legjobban. Van úgy. hogy az autó közvetlenül a téglafal árnyékában áll meg. Az utasok kiszállnak, végig szaladják az épületett aztán újra elautóznak. Sokszor kinn állunk a magtárajtóban, ami ivem több oda tizenöt méternél, de még csak erre sem néznek, nemhogy idej szólnának. Pedig hát mi volnánk itt a gazdák, ha néznének valaminek bennünket az ilyen „kiküldöttek".

— Azért van olyam, „kiküldött” is, aki odajön beszélgetni. Érmek nagyon örülünk is, addig míg ki nem derül, hogy mindenáron azt akarja velünk elhitetni, hogy az a szent, amit ő mond. Ne adj’ isten, hogy valamiben is igazat adna nekünk. Ilyenből is van elég.

— Ne hagyjuk ki azokat sem, akik szívesen, emberségesen beszélnek velünk, akik nem akarnak mindenáron kioktatni bennünket, hanem elismerik, amiben igazunk van, s vitatkoznak is velünk. Az ilyenek ha nem is tudnak segíteni a mi bajainkon, nem baj, szívesen látjuk őket, mert legalább látjuk, hogy nem tagadják meg a kérges tenyerüeket.

Egy idős elvtárs, Rácz Péter bácsi szava változtatta meg a beszéd témáját ismét.

— Nem nagyon jut nekünk újság olvasásra sem. Korán kelünk, késve fekszünk, fáradtan és elernyedten. Legfeljebb a rádióból hallunk valamit. De azért tudjuk, hogy van egy párthatározat, ami arra biztat, hogy szókimondóbbak legyünk. Beszélünk is mi, csak még mindig megnézzük, ki előtt.

JÓ VOLT ott lenni ezek között a „szókimondásra készülő” emberek között. Hisz nem is az a fontos, hogy betéve tudják a júliusi párthatározat szövegét, hanem az: tudják mit, hogyan tegyenek ezután, Nem lehet sokkal többet kívánni még ezektől az emberektől, mint azt, hogy megmondják bátran amit éreznek, s hogy gazdának érezzék magukat a maguk portáján. Mert, hogy járni tudjunk, előbb lépni kell megtanulni. Lépegetni a szókimondás, a vélekedés, a vitatkozás mezején. S ha eközben elhibázunk is néhány lépést, nem baj, majd ha járni tudunk, nem fordul ez elő.

Borsi Eszter

Naponta 432 liter te]

Virágzik a paprika Tarkövén

A jászladányi Arany Kalász kis termelőszövetkezet. Az elmúlt években határozták el a szövetkezet tagjai, hogy rátérek a bel térj esebb gazdálkodásra és ennek első lépéseként fejlesztik a szarvasmarha tenyésztést. A meglévő tehénállományból kiválogatták a legjobbakat, azokat megtartották, majd vásároltak hozzá kiváló egyedeket. S olyan embereket bíztak meg a jószágok gondozásával, kik azzal szívesen foglalkoznak és értenek is hozzá. Egy év óta már törzstenyészet van a szövetkezetben, s jelenleg 24 fejőstehenet gondoznák. Az elmúlt hónapban már 16 liter volt az istállóátlag, most 13 liter fölé emelkedett. Naponta 432 liter tejet fejnek és értékesítenek. Ezzel az eredménnyel jóval maguk mögö*t hagyták az országos versenyben is kiemelkedő helyezést elért jászjákőhalmi Béke Tsz-tj

Takarmányról gondoskodtak. A következő évi termésig elegendő mennyiségű szálas- és abraktakarmány van, mert Kobela András fejőgulyásnak, — oki lányával együtt dolgozik a szövetkezetben, — az a véleménye, hogy csak megfelelő takarmányozással lehet a tejhozamot fokozni. Kobela András különben az állattenyésztés egyéb fortélyait is ismeri, lányával együtt szakszerűen gondozza a teheneket. Zárszámadásig ketten mintegy 900 munkaegységet szereznek majd. Oaupán búzából 45 mázsa előleget kaptak. Reméljük!, hogy 1957-ben már az országos tejtermelési verseny első helyezettjei között találkozunk a jászlatíányi Arany Kalász Tsz nevével.

Huszonnégy fermelöszSvetkezetbe vezették be a villanyt

Megyénkben ebben az évben huszonnégy termelőszövetkezetbe vezették be a villanyt. A villanyszerelés és a bevezetés értéke kétmillió forint körill van. Ebből egymillió vissza nem térítendő állami kölcsön, a többi pedig hosszúlejáratú hitel. 1957-ben tizennégy termelőszövetkezet kap áramot A villany bevezetésére 1600 000 Ft vissza nem térítendő állami hitelt l apnak a közös gazdaságok. Jövőre bevezetik a villanyt többek között a szolnoki Tisza Antal Tsz-be és p mezőtúri Béke Tsz másik üzemegységébe is.--■ ■" ■———m

A turicevei Harcos Termelőszövetkezet üvegházi kertészetében virágzik a paprika. A nyár elején ugyanis, amikor az első termést leszedték, mintegy háromezer tő paprikát visszavágtak. Ez azóta szépen kifejlődött, most virágzik, sőt néhány tövön már termés is található. Egészen egyszerű kertészeti újítás ez, de hasznos. Egy évben kétszer termelnek ugyanazon tövön, így jobb a helykihasználás.

A szövetkezet kertészetében ezenkívül kétezer karfiol palántát is elültettek a hajtató házakba. A saláta is kikelt Karácsonyra már tudnak piacra vinni friss salátát

Ssáaiix szakcsoport

Az egyénileg dolgozó parasztok megyénkben idáig 110 különböző szakcsoportot alakítottak. Ezek többsége rizstermeléssel és kertészettel foglalkozik. A tiszafüredi járásban a Minisztertanács határozatának megjelenése előtt mindössze négy szakcsoport volt, azóta újabbak létesültek s nemrég alakult két dinnyetermelő szakcsoport 12—12 taggal. Mindkét szakcsoport állami tartalékíöldet is kapott és ezt majd közösen művelik meg.

fi hegyű lési versenyben harmadik lett a Szolnok megyei Allaitorgalmi Vállalat

A Szolnok megyei Ä1- latforgakni Vállalat az Alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett országos begyűjtési versenyben a harmadik helyezést érte eL Ebből az alkalomból ünnepi értekezletet tartottak tegnap délután a vállalat dolgozói a szolnoki József Attila kulturotthonban.

Tizenötezer ember nézte meg a szakfilmvetítést

A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága az elmúlt negyedévben aktuális szakkérdésekről 102 mozielőadást szervezett. Az előadások igen látogatottak voltak, összesen tizenötezer ember nézte meg a szakfilm-vetitést. Több helyen a vetítés alkalmával szakelőadást is tartottak.

Fotóamatörok figyelmébe

Október 1-én ízlésesen berendezett, minden igényt kielégítő OFOTÉRT üzlet nyílt meg Szolnokon a Beloiannisz utón. Az új üzletnek nemcsak az az érdeme, hogy szebb, impozánsabb, mint a régi, hanem az is, hogy bővült a választék szemüveg és fotó cikkekben.

Különösen a megye fotóamatőrjei fogadták nagy örömmel a bőséges amatőrcikkekkel megnyílt OFOTÉRT boltot. Egyre többen térnek át amatőrködésre olyanok, akik csak ritkán vagy egyáltalán nem vettek kezükbe fényképezőgépet. Az OFOTÉRT boltban több szakember, aki otthon szintén amatőrködik, szívesen és vételkényszer nélkül ad gyakorlati és elméleti tanácsot azoknak, akik most kezdik el a fényképezést, vagy többet szer tűének tudni például a filmhívásról, másolásról, nagyításról, a különböző fénynél történő fényképezésről, és a színes technikáról.

Több fotóamatőr kérésére szerkesztőségünk elhatározta, hogy ezentúl rendszeresen, minden csütörtöki lapszámban fotórovatot közlünk, amelyben hírt adunk a fotózás újdonságairól és gyakorlati tanácsokat adunk a kezdő és haladó fotóamatőröknek. A fotóamatőrök — vidékiek is — kérdezhetnek a szerkesztőségtől (pl. hogyan fényképezzünk ősszel, milyen szűrőket használjunk, mit kell tudni a szobában való fényképezésről, hogyan történik a filmhívás, másolás, nagyítás, stb.) amelyet mi a lapon keresztül megválaszolunk.

Fotórejtvényt is közöl a lap, s ennek a helyes megfejtői között minden héten egy tekercs filmet sorsolunk ki. Várjuk a szolnoki és vidéki fotóamatőrök érdeklődését.

Délelőtti előadásokat tart a Vörös Csillag filmszínház

Lapunk régebbi számában már hangot adtunk do’gozóink azon kívánságának, hogy filmszínházaink valamelyike rendezzen délelőtti előadásokat is. A Mokép vállalat foglalkozott ezzel a gondolattal, és elhatározta, hogy eleget tesz a kérésnek. Egyelőre csak vasárnaponként délelőtt 10 órakor játsszák az esti előadás filmjét, de a későbbiek folyamán már szombaton délelőtt is sor kerül erre. Az első délelőtti előadást október hó 7-én délelőtt tartják a Vörös Csillag filmszínházban. A matiné előadásokat a Tisza Filmszínház tűzd műsorra, vasárnaponként délelőtt fél 10 és 11 órakor«

Nyilt levél

a tiszaszenüinrei Állami Gazdaság igazgatójának

— Dönci! mondd meg a kertésznek, hogy tűnjön el a gazdaságból, mert különben fegyelmivel bocsájtom el. i; Miért? Okom van rá. — Aláásta az igazgatói tekintélyem, ö volt, aki megmondta a revizornak, hogy nékem több az illetményföldem. A munkáját nem látja el megfelelően. A feleségemnek nem adott paradicsomot — stb. stb. — hangzott el a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság irodájában Pavlovics János igazgató parancsa Farkas Ödön főagronómusnak.

Mindez 1956. augusztus 31-én, a XX. pártkongresszus után történt, a törvényesség megszilárdításának első évében.

Engedje meg Igazgató elvtárs, hogy az ügy továbbfolytatását a nyilvánosságra bízzam, s mindenekelőtt beismerjem, hogy én voltam az, aki a felettes hatóságunktól küldött revizornak szóltam, hogy egyed fizikai dolgozók illetményföldje kevesebb, ugyanakkor

egyes vezető személyek földje a sors véletlen játéka folytán a járandóságnak közel két és félszerese.

Én voltam, aki szóltam, hogy ön évek óta jogot formál arra, hogy 2—300 öllel megnagyobbítsa illetményföld-járandóságát.

De nem én voltam az, alá jelentette, hogy a gazdaság igazgatója több mint egy éven keresztül feljárt Budapestre a gazdaság gépkocsijával, anyagvásárlás ürügyén lóverseny pályára játszani. Nem én voltam, aki jelentette, hogy sógora az üzemi konyha és a fel nem állított büfé sertés vágásain túl szabályellenesen keres 10.— Ft órabért.

Nem kellett jelentenem, mert beszéltek azok, akik évek óta nem mertek. Akik évek óta tűrték a vidéki kiskirály önkényes uralmát. Besenyei Teréz az A. G. M. kitüntetett dolgozója, akinek

azért kellett elmennie a gazdaságból, hogy helyet adjon az igazgató sógornőjének.

Papp Imre kocsis, aki tizennegyed magával lakott egy 16 négyzetméteres szobában, patkányokkal keverve. Kocsisok, akiket ön három hónapra csukatott be, mert megetettek a gazdaság lovaival egy zsák zabot, ugyanakkor önnek hat süldője anyástól élt hónapokon keresztül a gazdaság hereföldjén,

Nagy János futókocsis, aki oly sokszor összetévesztette a sípszót,— mert ön a kutyáját egy* a kocsisát két sípszóval hívta.

Beszéltek azok, akiket az igaa* gató elvtárs oly sokszor meggyanúsított és megalázott ártatlanul, hogy lopnak. S ön volt az, aki a Samu kastélynál a szándékosan felduzzasztott sertésállománya részére hónapokon keresztül hordta az üzemi konyha moslékját. Igaz, hogy midőn az ÁGEM Értesítőben megjelent egy-két fegyelmi határozat errevematkozóam, ön befizetett visszamenőleg napi 1.— Pt-ot

— bizonytalan időre.

Beszélnek azok, akiknek hevesebb az illetményföldjük, hogy sógornője, aki egy magános nő, milyen címen kapott 1200 öl illetményföldet.

És ön az 1956. szeptember 2-án megtartott termelési értekezleten önkritikát gyakorolt régi módon: „Hibáimat ellenséges egyének zavart-keltésre akarják felhasználni1'

— mondta ön, de vajon

kik az jelenségek? A párttitkár, mert bírálni merte, az ÜB, mert elítélte? A gazdaság agronómiája, mert jelentette? Nem tudni, mert a párttitkárral nem beszél, az agronómusokal gyűlöli.

Oly jó ez a gazdaság igazgató elvtársi Évekkel ezelőtt győzelmi zászlók díszítették irodáit. Kiváló agronómus gárdája van, kiemelkedő eredményeivel igazgatósági szinten az elsők között jár.

Szálljon le a hintóról néha! Jöjjön közelebb a dolgozókhoz, akiket eddig messziről kikerült, hogy még több és jobb eredmények legyenek. Mert ezt kívánja öntől a párt és a dolgozó nép.

Kovács Béla

kert. agr.

Újabb terrorper Karlsrubeban

Berlin (MTI.) A Karisruhei Szövetségi Bíróság 6. számú tanácsa előtt október 8-án újabb terrorper kezdődik, nyolc német hazafi, közöttük az NDR hat állampolgára ellen. A vádlottak 1955 nyara óta vizsga’ati fogságban vannak. Az a vád ellenük, hogy a külügyminiszterek genfi értekezlete idején össznémet küldöttség Genfbe küldése mellett szálltak síkraj