Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-04 / 232. szám

1956. október 4, SZOLNOK MEGS El NEPLAC 3 A% új lakásrendelet Még mindig közelebb van az iroda a kapuhoz, mint az üzemhez... Több esetben foglalkoztunk már lapunkban olyan vezetővel, igazga­tóval, aiki durva magatartást és nemtörődömséget tanúsít a dolgo­zókkal szemben. Egyik ilyen cikk megjelenése után megjegyezte egy ismerősöm, hogy ő még jónéhány hasonló igazgatót fel tudna sorolni. Sokat töprengtem, vajon mi lehet ennek az oka? Kétségtelen, hogy az elmúlt évek­ben ezzel nem sokat törődtünk, ezért esik nehezünkre most a vá­laszadás. Arra gondoltam, hogy ta­lán szükségszerű a „keménykéz" politika a gazdasági vezetésben, meggyőződtem azonban magam, hogy ez hamis vágány és talán ép-Zsörlölődik az öreg Budai Gá­bor. Ezt a műveletet nyugodtan, tempósan végzi. de olyan hanghor­­<! ozással, hogy érteni lehet belőle. Mi meg ülünk körülötte és bólo­gatunk. Ezzel bizonyítgatjuk, egyet­értünk vele, igazat adunk neki. A konyhában, ahol ülünk, a házbéliek közül csak ő van egyedül. Az asz­­szony a folyosón a falat tapasztja. Budai Gábor is az imént hagyta abba a munkát, a vendégek érkezé­sekor. A dohánypajta mellett tett­vett. Budai Gábor különben Alaty­­tyán községben tanácstag és ezen­kívül még néhány más tisztség vi­selője. ö lenne a most alakuló állatte­nyésztési szakcsoport szervezője és éppen ezz ela szakcsoporttal kap­csolatban zsörtölődik. — Hozzáfogtunk a szakcsoport szervezéséhez igen derekasan, de hogy egyik szavamat ne öltsem a másikba, elmesélem előbb, hogy is került szóba ez a társulás. Régóta szerettem volna törzskönyveztetni teheneimet. Sehogysem találtam meg ennek módját. Egyszer Jász­berényben jártam és ott hallottam, hogy a jászboldogháziaknak sike­rült a törzskönyveztetés, mert szak­csoportot alakítottak. Hát, ha csak ennyiből áll, akkor mi is alakítunk ilyent, hiszen nem kerül egy kraj­cárba sem. Na, attól kezdve engem a szándékomtól nem lehetett eltérí­tenit Megtudakoltam. hogyan ala­kulhat meg egy ilyen szakcsoport. Megmondták. S itt Budai Gábor bátyánk újból elismétli, amit az előbb már elmon­dott, s ami igen-igen dühösíti. — Elmondtam néhány gazdalár­­samnak, hogy miért lenne jó meg­alakítani a szakcsoportot. Szóval azért, hogy minél több törzsáUatot neveljünk, itt Alattyán községben is. Hanem kijött a járási MESZÖV- töl egy ember és megsértett ben­nünket. Azt mondta: „Csak azok jelentkezzenek a szakcsoportba, akik minőségileg is megfelelnek a pen hasonló nézetek vezették el igazgatóink egyrészét a durvaságig. Elhatároztam, hogy erről a kérdés­ről mások véleményét is kikérem, így esett a választásom Kar László elvtársra, aki a Szolnoki Cukorgyár igazgatója. Róla sok jót hallottam, azt mondják, hogy türelmes, köz­vetlen, de határozott vezető, aki maga is munkás volt és erről ké­sőbb sem feledkezett meg. Első kérdésem így hangzott: — Kar elvtárs! Véleménye sze­rint lehet-e durvaság, erőszakosko­dás nélkül vezetni? — Szerintem igen. Én azt tar­tom, hogy a durva, ■ Október 25-ig fokozatosan meg­szűnik a vasúti személyszállítás korlátozása, mert a bányászok de­rekai munkájával és behozatal út­ján sikerült nagyobb mennyiségű szenet biztosítani a MÁV részére. Már pénteken, október 5-én 3000 vonatkilométerre terjedő korláto­zást megszüntet a MÁV; mintegy szégyenkezve válaszolták, hogy bi­zony nekik sem tetszene. Gondol­janak arra — folytattam — hogy így lenne ezzel más is. Ha adha­tunk első osztályú cukrot a dolgo­zóknak, akkor azt adjunk. Az ilyen nevelő jellegű beszélge­tések eddig még szinte minden esetben meghozták a várt ered­ményt. A párt és a szakszervezet maga is sokat tesz a nevelés érde­kében, így együttes erővel elértük azt, hogy az adminisztratív intéz­kedéseket a minimálisra tudtuk csökkenteni. — Hogyan biztosítják a gazdasá­gi vezetés együttműködését a párt­tal és a szakszervezettel? — Minden fontosabb kérdésben kikérem a párt és a szakszervezeti vezetők véleményét, javaslatát. Az j meghallgatásuk után hozom meg a döntésemet. Az a véleményem azonban, hogy a jövőben a munkások véleményére is jobban kell támaszkodnom. Több esetben tapasztaltam, hogy ha véleményt, vagy tanácsot kértem a dolgozóktól, mindig komoly segít­séget kaptam. Köztudomású, hogy a lakáselosztás mindenhol a legké­nyesebb feladat. így van ez nálunk is. Megürült egy lakás. Már három hét is eltelt és még mindig azon vitatkoztunk a párt és szakszerve­zeti vezetőkkel, hogy kié legyen. Nem tudtunk a döntésig eljutni. Ekkor az az ötletem támadt, hogy vonjuk be ebbe a munkásokat. Alakítottunk egy külön bizottsá­got a dolgozókból és néhány nap alatt meghoztuk a döntést. Jobban mi sem tudtuk volna megoldani, mint ők. Egyetlen fájó pont van, ami fog­­la’koztat. Nem tudok elég időt kint tölteni az üzemben a munkások kö­zött. Hol ide, hol oda hívnak, hogy menjek már ki, régen nem voltam, de a munka nagyon az íróasztalhoz szegez. Telefon, tárgyalás, posta­bontás és így tovább. így megy ez napról napra. Ami időt el tudok szakítani, azért megteszem, mert szükségét érzem a találkozásnak. Ezért jöttem be ma is korábban. Elgondolkozom ezeken a szava­kon. Itt beszélgetek egy idősebb korra hajló nyugodt, megfontolt, közvetlen modorú vezetővel akit az bánt, hegy miért nem lehet töb­bet kint az üzemben, az emberek között. negyven személyvonatot közleked­tet azokon a vonalakon, amelye­ken erre leginkább szükség van. Október 10-én 7000, október 15-én 10 000 és végül október 25-én 15 000 vonatkilométerre terjedő korláto­zás szűnik meg és ezzel a tervezett téli menetrend teljes egészében ér­vénybe lépi A Magyar Közlöny vasárnapi száma közU a Minisztertanács rendeletét a lc­­kásbcrletről. A rendelet részletesen szabályozza a társadalmi és a személyi tulajdonban tevő házakra vonatkozó rendelkezéseket. Ki kaphat lakást? A minisztertanácsi rendelet winde­let mindenekelőtt megállapítja: a tár­sadalmi tulajdonban levő házakban ki kaphat lakást a lakásügyi hatóság ki­utaló határozat alapján, illetve szolgá­lati viszony szerint. Lakáskiutalásra jogosultak: akiknek nincs lakásuk, vagy van ugyan laká­suk, de az kisebb, mint a jogos igény. Lakást kaphat az is, akinek meglevő lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő vagy életkörülményei úgy változtak, hogy új lakásra jogosult. A rendelet szerint kiutalhatnak lakást annak is, aki lakását el akarja cserélni. A kiutalt lakásba akkor lehet beköl­tözni, ha a bérbeadó és a bérlő meg­kötötték a lakásbérleti szerződést. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a szolgálati lakás bérlőjét a szerv vezetője a szakszervezeti bizottság meghallgatásával jelöli ki. A szolgálati lakás kiutalását a lakásügyi hatóság ellenőrzi, A lakáscsere Szabályozza a rendelet a lakáscserét is. Kimondja, hogy a bérlők lakásukat — a hatóság jóváhagyásával — kölcsö­nös megállapodás szerint elcserélhetik. Ilyen esetben a lakás a cserére irá­nyuló szándék bejelentésétől számított hat hónapig mentes az igénybevétel alól. A lakáscsere-szerződés a lakásügyi hatóság jóváhagyásával válik érvé­nyessé. Ezt a jóváhagyást meg kell ta­gadni a többi között akkor is, ha va­lamelyik cserélő fél indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül, vagy ha — társbérlet esetében — a csere a lakás­ban maradó társbérlőre nézve hátrá­nyos. Hány szoba jár? A rendelet meghatározza a jogos la­kásigény mértékét. Kimondja: minden kéttagú családnak s minden magánosán élőnek egy-egy szoba jár. Ha a csa­ládtagok száma kettőnél több, minden további két személynek jár egy lakó­szoba. (Páratlan szám esetében termé­szetesen a páratlan számú családtag is jogosult egy szobára.) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben külön szoba juttat­ható. Külön szoba biztosítható akkor is, ha családi, vagy egészségügyi körül­mények ezt megkívánják. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelességei Ä rendelet részletesen szabályozza a bcrlö és a bérbeadó jogait és köteles­ségeit. így megállapítja: a bérlő a lak­bért a kiutalástól, illetve a beköltözés­től köteles fizetni. A havi lakbért két egyenlő részletet a hó 12. napjáig, a másodikat 25. napjáig. Mérsékelni kell a lakbért, ha a bérbeadó megakadá­lyozza, vagy korlátozza a lakás hasz­nálatában. A lakbérbe be lehet számítani azok­nak a költségeknek hetvenöt százalé­kát, amelyeket a bérlő a bérbeadó hoz­zájárulásával, hatósági engedéllyel a lakás helyreállítására, műszaki megosz­tására, vagy — eredetileg nem lakás céljára használt helyiség esetében — átalakítására fordított. Ez az összeg azonban nem lehet több, mint a lakás tízévi bérének összege. Ha a bérlő idő­közben elköltöznék, a bérbeadó köteles részére a hátralékos összeget olyan részletekben megtéríteni, mint ahogy azt a bérlő beszámíthatta. A rendelet kimondja, hogy a bérbe­adó a többi között köteles az épület és a lakók közös használatára szolgáló helyiségek tisztántartásáról gondoskod­ni. Biztosítani kell az épület karban­tartását, a központi berendezések hasz­nálhatóságát, a falon belül keletkezett hibák kijavítását — kivéve, ha azok gandatlanságból, vagy nem rendeltetés­szerű használatából keletkeztek. Pótol­nia kell a lakás tartozékait és felszere­léseit, ha azok a természetes használó­­dás következtében mennek tönkre. A A bérlő ez utóbbi munkákat elvégez­tetheti a bérbeadó költségére is, ha a bérbeadó azokat a bérlő írásbeli fel­szólítása ellenére harminc nap alatt nem végezteti el s ennek következté­iében csökken a bérlemény használha­tósága, vagy romlik az épület állaga. A bérbeadó ugyanakkor jogouslt ar­ra, hogy a lakás gondos és rendeltetés­szerű használatát évente kétszer — a bérlő nyugalmának zavarása nélkül — ellenőrizze. Lakbérhátralék esetén meg­akadályozhatja a bérlő ingóságainak elszállítását. A bérlő köteles lakását és a közös használatú helyiségeket rendeltetéssze­rűen, gondosan, a szocialista együttélés szabályainak megfelelően használni. — Kisebb átalakításokat — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — saját költ­ségére elvégeztethet. Köteles ugyanak­kor a lakás tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni cs a lakásban levő villanyvezetékek hibáinak kijaví­tásáról gondoskodni. A rendelet kimondja, hogy a bérleti viszony megszűnhet felmondással, bírói ítélet alapján, a bérlő halálával, lemon­dással, kiutasítás és elítélés esetén, va­lamint a lakás elhagyásával. A bérlő a hónap utolsó napjára bár­mikor felmondhat, de a felmondást legalább 15 nappal .előre írásban kell bejelenteni. A bérbeadó akkor mond­hat fel, ha a bérlő, vagy a vele együtt lakók a lakást, az épületet, vagy annak közös használatú helyiségeit rongálják, rendeltetés-ellenesen használják, vagy ha a bérlő akadályozza a karbantar­tási, felújítási, vagy helyreállítási mun­kálatokat. Felmondhat a bérbeadó ak­kor is, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabályai­val ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. A rendelet részle­tesen szabályoza a felmondás módját. A bérlő halála esetén házastársa, egyenesági rokona, örökbefogadott, ne­velt, vagy mostoha gyermeke folytat­hatja a bérleti jogviszonyt, ba a bérlő halálakor a lakásban lakott. A testvér, vagy élettárs is jogosult erre, ha a ha­lált megelőzően legalább hat hónapig már a lakásban lakott. Ugyanolyen fel­tételek mellett folytathatja a bérletet az is, aki az elhalt bérlő eltartását szerződésben vállalta. Ezt a jogot a la­­kásügyi hatóság ismeri el. A társbérlet A rendelet részletesen szabályozza a társbérleti jogviszonyt. — Megállapítja: több szobából álló lakásra társbérleti jogviszony is létesíthető. A társbérlő a. bérleti jogviszony szempontjából önálló bérlő. A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak azt a részét használhat­ja, amelyet számára kijelöltek. Társbérletet csak akkor lehet létesí­teni, ha a kiutalt helyiség különbé jára­tú, vagy különbejáratúvá tehető. Tilos társbérletet létesíteni fertőző gümőkó­­rossal, vagy nemibeteggel. A társbérletnél figyelembe kell venni a társbérlők szociális és társadalmi körülményeit is. A lakrész igénybevé­tele előtt módot kell adni arra, hogy a bennlakó bérlő vagy maga válassza ki a társbérlőt, vagy hat hónapon belül olyannal cserélje cl lakását, aki arra jogosult. A társbérlő kérheti a másik társbérlő jogviszonyának megszüntetését a bíró­ságtól, ha az szándékosan rongálja, vagy nem tartja tisztán a közös helyi­ségeket, nem fizeti a reá háruló köz­üzemi díjakat, vagy nem tesz eleget a szocialista együttélés szabályainak. A társbérlet megszüntetését lehet kérni akkor is, ha a társbérlő a többi társ­bérlő beleegyezése nélkül albérletet létesít. Bérlőtársak Olyan bérleti Jogviszonyt is lehet lé­tesíteni, amelyben az egyes bérlők a lakásnak nem megbatározott részeit használják, hanem az egész lakást együtt és közösen. Ezek a bérlők a bérlőtársak. A bérlőtársak jogai és kö­telességei egyetemlegesek, a lakás fcJ lett közösen rendelkeznek. Bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a la­kásba együtt költöznek he. A házastársat, ha a bérleti szerződés megkötésében nem is vett részt, egyen­lő jogú bérlőtársnak kell tekinteni, te­kintet nélkül arra, hogy mikor költő* zott a lakásba. Albérlet A bérlő jogosult lakásának egy ré­szét — bútorral, felszereléssel, vagy anélkül — albérletbe adni. Az albérlet­be adott lakásrészt nem lehet igénybe venni, még akkor sem, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meg is haladja, A rendelet a többi között kimondja, hogy az albérlő bérletét bármikor fel­mondhatja, 15 napos határidőre. A bér­lő akkor mondhatja fel az albérletet, ha családi, vagy egészségügyi viszo­nyainak változása ezt indokolttá teszi, vagy ha a bérletet felmondja, lakását elcseréli, vagy ha az albérlő a bérlő hozzájárulása nélkül más személyt vesz magához, kivéve házastársát, vagy gyermekeit. Szolgálati lakás A rendelet részletesen meghatározza a szolgálati lakásokra vonatkozó ren­delkezéseket is. A többi között szabá­lyozza, hogy a szolgálati lakás bérleti jogviszonya fegyelmi úton történt el­bocsátás esetén megszűnik. Ebben az esetben a lakást 15 napon belül el kell hagyni. Ha nem fegyelmi úton szűnik meg a szolgálati lakásban lakó dolgozó munkaviszonya, akkor csak abban az esetben köteles kiüríteni a lakást, ba az munkakörrel kapcsolatos, vagy a munkáltató kezelésében levő lakótelep pen (lakóházban) van és a munkáltató megfelelő cserelakást biztosít. A műterem-lakásokra nézve a szol*« gálati lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, s a műterem-lakásokat a Népművelési Minisztérium szolgálati lakásaként kell nyilvántartani. Mentesítés az igénybevétel alól A rendelt részletesen megszabja azt is, milyen körülmények között mente­síthető a lakás az igénybevétel alól. A mentesítésről a lakásügyi hatóság ad mentesítő bizonyítványt. A személyi tulajdonban lévő lakásokra vonatkozó rendelkezések A rendelet részletesen szabályozza a személyi tulajdonban levő lakásokra vonatkozó szabályokat is. Megkülön­bözteti a tanácsi rendelkezés alatt álló és a szabad rendelkezésű lakásokat. Tanácsi rendelkezés alatt állnak a há­romszobásnál nagyobb lakóházakban levő lakások, a társas házakban levő háromszobásnál nagyobb lakások (örök­lakások), valamint a szövetkezeti há*» zakban levő háromszobásnál nagyobb lakások, amennyiben 1953. április l-o előtt épültek. A rendelet megállapítja, hogy ha ezek a lakások megürülnek, s a tulajdonos, vagy egyenes ágbeli rokona igényt tart rájuk, a lakásügyi hatóság köteles a tulajdonost, Illetve rokonát kijelölni a lakás használójául. A személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakást a bérlő csak a tulajdonos hozzájárulásával cse­rélheti cl. A tulajdonos a lakást fel­mondhatja, ha arra maga, vagy roko­na számára tart igényt. Ebben az eset­ben azonban megfelelő és beköltözhető lakást kell a bérlő részére felajánlania és meg kell térítenie a költözködés költségeit is. Részletesen meghatározza a rendelet a személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás mentesí­tésének feltételeit is. Amennyiben az ilyen lakás gyógy- és üdülőhelyen van, és a lakás tulajdonosa, illetőleg család­tagjai üdülésre használják, legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. A kizárólag üdülés céljára szol­gáló házakat, amelyek nem tartoznak a rendelkezés hatálya alá, sem lakás céljára, sem más célra nem szabad igénybe venni. Ugyancsak mentes az igénybevétel alól minden olyan, a me*» zőgazdasági ingatlan műveléséhez szük­séges helyiség (tanyai, vincellér-, kér*» télszlakások, stb.), amelynek igénybe­vétele akadályozza a gazdálkodást, A szabadrcndelkezcsű lakások A rendelet meghatározza, melyek a személyi tulajdonban lévő szabad ren­delkezésű lakások. Ebbe a csoportba tartoznak a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1-c előtt épült, háromszo­básnál nem nagyobb házban levő lakás, továbbá az 1953. április 1-e előtt épült házban levő, háromszobásnál nem na­gyobb öröklakás, illetőleg szövetkezeti lakás. Ezeket a lakásokat a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben, vagy egészben bérbe adhatja, illetve másnak használatra átengedheti, A szabad rendelkezésű lakásnál a bérletet a bérbeadó és a bérlő köti, a lakásügyi hatóság kiutalására ilyen esetben nincs szükség. A szabad ren­delkezésű lakást szolgálati lakássá mi­nősíteni nem szabad. (Folytatása a 1-ifc oldalon.! erőszakos vezetési módszer csak látszatcredményre vezethet Éppen ezért elítélem; Azt tartom, hogy elegünk volt nekünk a múlt­ban hallani és eltűrni azt a sok sértő szót és gorombaságot, amit kaptunk. Semmi szükség nincs a népidemokráciákban erre. Hetedik éve vagyok már vezető­beosztásban. Minden egyes év kü­­lön-külön arról győzött meg, hogy többre megyek, ha szépen megma­gyarázok egy-egy kérdést, mintha kiabálnék, vagy fenyegetőznék; El­mondok egy esetet ezzel kapcsolat­ban. A kampány megindulása előtti napokban összesűrűsödött a mun­ka. Szükség volt arra, hogy egyes munkások még vasárnapi szabad­napjukat is feláldozzák. Feltártam a helyzetet az egyik húsz tagú cso­port előtt. Megértették és vállal­ták, hogy vasárnap is bejönnek. A feladatot aznap sikeresen végre is hajtották. Ha kapkodtam,^kiabál-, tam, fenyegetőztem volna, olyan is lett volna a munkájuk. — össze lehet-e egyeztetni a fe­gyelemre való törekvést és az em­berségességet? — teszek fel egy újabb „kényes” kérdést Kar elv­társnak. •— Fegyelem nélkül üzemben el­képzelhetetlen a zavartalan terme­lés; így a vezető ha nem törekszik a fegyelem megtartására, rosszat cselekszik. Kétségtelen, hogy nem nézhetjük tétlenül a fegyelem la­­zítódt, a kapunbelüli „munkanél­­küáeket’1, s selejtgyártókat és így tovább. Ezek ugyanis demoralizál­ják, gátolják a termelést és így az egész üzem dolgozóinak a keresetét is csökkentik; A (kérdés lényege most már az, hogyan lépjünk fel ezekkel szem­ben? Szerintem az emberséges hang még itt is többet használ, mint a durvaság, vagy az azonnali adminisztratív intézkedés. Mint mindenhol, nálunk is vannak iszákos emberek. Bizony nem egy alkalom adódott volna már, hogy elküldjem őket. Sokszor töprengek is, hogy mitévő legyek egy-egy ilyen esetben. Ha elküldöm, még jobban taszítom őket. Tönkreteszem nemcsak az egyes embert, de a családját is, mert máshol esetleg magára hagy­ják és végleg lezüllik. Más mód­szert választottam ezért. A párt és szakszervezettel, a dolgozókkal ösz­­szefogva neveljük őket. Arra pró­báljuk elsősorban rászoktatni, hogy a munkahelyére ittassan ne jöjjön be. A napokban az egyik dolgozó szabad délelőttjén az üzem kör­nyékén járt.- Láttam, nem egészen pontosan tudja meghatározni, hogy merre menjen, mert hol jobbra, hol balra kanyarintotta lépteit. Odame­gyek hozzá és pár szóval megérte­tem vele, hogy neki most haza kell mennie, mert akkor estére nem tud munkába állni; Hajlott a jó szóra, h# imbolyogva is, de hazafelé in­dult. Az esti műszaknál időben itt volt és munkához látott. A nevelés eredménye az, hogy egyre kevesebb a munkába érke­zők között a részeg ember. Előfordul üzemünkben is a se­­lejtgyártás. Szintén nemrég tör­tóit. Az üzemet járva, észrevettem, hogy az egyik helyen az asszonyok nem elég gondosan bánnak a cu­korral; Sok selejt mutatkozott. Odamentem hozzájuk és megkér­deztem: „Mi lenne a véleményük, ha az üzletiben éppen ebből a cu­korból szolgálnák lei magukat?” Mondanom sem kell, hogy meghök­kentek ezen az asszonyok és kissé (Folyt, köv.) Gál Gyula 'ThiüoA, emel (iaiájiót l^ud-ai QMóa? valóságnak. Fajtiszta jószágot visz­nek be." Erre a beszédre a gazdák visszahúzódtak. Én meg elcsodál­koztam és nagyon megmérgesed­tem. Hát miféle beszéd az ilyen? Mi éppen azért akarunk összefogni, hogy fajtiszta jószágot neveljünk, itt meg azt követelik tőlünk, hogy máris ilyenekkel álljunk be a szak­csoportba? Szóval lettünk volna vagy ötvenen. de így mindössze csak öten maradtunk. Erről még jóidéig beszélgettünk. Budai Gábor elmesélte terveit, el­mondta, hogy ő különben tszcs-tag, ott a régi munka előnyeit használja ki. A most alakulóban lévő állat­­tenyésztési szakcsoportban pedig a jószágtartást akarja még jövedel­mezőbbé tenni. Mikor kikísért a kiskapuba, megjegyezte: — Azt hittem, hogy a termelő­szövetkezet dolgában jött. Márpedig itt nem nagyon szeretnek még ter­melőszövetkezetről hallani. — Maga se? — Én sem. Mert nézze az elvtárs: én az idén egy hold földön 20 má­zsa búzát termeltem. Ha a tsz eny­­nyit termel. akkor majd megyek. Látja azt a nagy kazal szénát? Ha a tsz-ben ennyi széna lesz egy pár tehénnek, akkor majd megyek. És ha a tsz-ben olyan teheneket tarta­nak, mint amilyenek nekem van­nak, akkor egy percig sem gondol­kodom tovább. Mit szólna a falu szája, ha én oda mennék, ahol min­denből kevesebb van. mint az én udvaromban? — Budai Gábor elég ingerülten mondta ezeket a szava­kat, az volt az érzésem, éppen az bántja, hogy a tsz még nem érte őt utói. Addig egy ilyen gazda, mint ő is, ha menne is, nem mehet, mert vájjon mit mondanának az emberek. u«r néz ki tehát a dolog, mintha Alattyánban éppen a szövetkezet késleltetné a Budai Gáborokhoz ha­sonló gazdálkodók belépését? Bár­milyen furcsán hangzók, késleltette is, s erről a termelőszövetkezeti gazdák nem tehettek. Nem úgy gaz­dálkodtak, ahogy nekik tetszett, nem olyan termelési tervet készí­tettek, amilyen az adottságaiknak legjobban megfelelt, hanem fentról diktálták nekik, hogy mit csinálja­nak. Ez most már megszűnik. Jó, hogy megszűnik. Egyik fontos fetté­tele lesz annak, hogy hamarosan utolérjék az olyan kiváló gazdákat, mint Budai bácsi. Ezeket a dolgokat elmondtam Budai Gábornak. Bólogatott az öreg és amikor kezet fogtunk, ki­jelentette: — Hát láthatja elvtárs. hogy én nem haragszom a szövetkezetekre, magam is próbálJcazom és csak annyit mondok, ha a szövetkezeti gazdaság utólér engem, kalapot emelek előtte és belépek. Sz. P. Október 25-ig megszűnik a vasúti korlátozás Mikor szűnik meg a bérleti viszony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom