Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-27 / 226. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP íyati. szeptember 27. Á hadsereg nélküli tábornokok szerepébe kerültek a csatorna-használók szövetségének kiagyalói Háromnaoos tanácskozás után, szeptember 21-én Londonban véget ért Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok által összehívott különtanácskozás, melynek az volt a feladata, hogy jóváhagyja a Csa- tornahasználók Szövetségének meg' alakítására vonatkozó tervezetet. Nemrég tették közzé a tanácsko­zás eredményeit összegező okmá nyakat: a tanácskozáson részt vett országok nyilatkozatát és a -dekla­rációt a Csatornahasználók Szövet;1 ségének megalakításáról. Feltétle­nül meg kell jegyeznünk, hogy a szóbanforgó okmányokat nem bo­csátották szavazásra. Ami a dekla­rációt illeti, a tanácskozás legtöbb delegátusa záróbeszédében kijelen­tette, hogy nem adhat végleges ér­tékelést róla, hanem tanulmányozás végett átnyújtja kormányának. E dokumentumokból az első pillan­tásra kitűnik, hogy lényegesen el­térnek Eiden legutóbbi alsóházi nyi­latkozatától, amennyiben szerzőik igyekeznek kerülni az erőpolitika szótárában előforduló „erős kifeje­zéseket“. A deklaráció jónéhány pontja igen tágan értelmezhető. Az első pont kimondja: a szövetségnek az a feladata, „hogy elősegítsen minden olyan lépést, amely a Szuezi kérdés végleges, vagy ideig­lenes megoldásához vezet és lehető­vé tegye, hogy a szövetség tagjai, mint a csatorna használói, Egyip­tom jogainak kellő figyelembevé­tele mellett az 1888. évi konvenció- hak megfelelően érvényre juttas­sák jogaikat" Nyilvánvaló, hogy a Szuezi- csatomával kapcsolatos kérdéseket nem lehet az erőpolitika alkalma­zásával megoldani, bármennyire is ragaszkodik a három nyugati hata­lom ehhez a politikához. Az is ké­zenfekvő, hogy Egyiptom jogainak figyelembevétele a Szuezi-csatorna feletti szuverenitásának elismerését jelenti, amit azonban szintén elle­neznek a nyugati hatalmak.­A deklarációban ugyanakkor ho­mályos utalásokat tesznek arra, hogy a tervezett szövetség résztve­vői tanulmányozzák „a csatornától való függőség csökkentésére teendő intézkedéseket“, amennyiben a csa­torna nem szolgálná céljaikat. A tanácskozót résztvevőinek nyilatkozata említést tesz arról, hogy amennyiben ez elősegítené a a Szuezi-kérdés rendezését, akkor az ENSZ-hez kell fordulni. A nyi­latkozat szerint egyáltalán nem vi­lágos Egyiptomnak az a javaslata, hogy széleskörű konferenciát hív­janak össze a kérdés békés rende­zésének tanulmányozására és azt Irta: V. Matvej'ev állítja, hogy ez a javaslat nem szolgálhat a tárgyalások alapjául. A szóbanfongó okmányok híven tükrözik a tanácskozás légkörét. A tanácskozás az első perctől az utol­sóig a 18 résztvevő ország éles el­lentéteinek jegyében zajlott le, no­ha ezek az országok egy hónappal ezelőtt támogatták a Szuezi-csator- na nemzetközi ellenőrzésére vonat­kozó Dulles-terve-t. Pakisztán képviselője, bár jelen volt a tanácskozáson, bojkottéba a deklaráció kidolgozásával megbízott bizottság munkáját. Ez rendkívül nagy bosszúságot okozott a nyugati hatalmak diplomáciájának. Ez ért­hető is, hisz az egy hónappal ez­előtti londoni konferencián óriási erőfeszítésket tettek annak érdeké­ben, hogy Pakisztán csatlakozzék a Dulles-tervhez. Nem lehet mondani, hogy a három nyugati hatalom dip­lomáciája ezúttal nem Igyekezett megdolgozni a Londonba meghívott 15 ország képviselőit. Nem véletlen, hogy a tanácskozás idején mindun­talan különféle dollárhitelekről és segélyekről szóló kósza hírek ter­jengtek a levegőben. Ennek ellenére nemcsak Pakisz­tán, hanem a tanácskozáson "észt vett több más ország sem volt haj­landó áldását adni a szövetség ter­vezetének eredeti formájára és vagy teljes egészében elutasította azt, vagy különböző olyan módosí­tásokat javasolt, amelyek keresz­tezték Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok azirányú terveit, hogy a szövetséget Egyiptom-elle- nes, durva, ultimátum-szerű nyo­más eszközéül használják fel. A Daily Mail diplomáciai szem­leírója a következőket írta: „Ang­liával együtt 14 ország támogatta a csatamahaszmálók szövetségének megalakítását. Tegnap éjjel azon­ban a szakértők rájöttek, hogy a 14 ország között komoly széthúzás mu­tatkozik abban a kérdésben, míJv mértékben használják fel a szövet­séget _ a Nasszer-elleni gazdasági nyomásra a csatorna bojkottálásá­ra”. A szemleíró céloz arra, hogy nagy szükség van a „tanácskozás vezetőinek erőfeszítéseire, vagyis mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok erőfeszítéseire az ellen­tétek leküzdése érdekében. A szemJeíró az egyik delegátusra hi­vatkozva megállapítja, hogy a Nasszer elleni együttes támadás terve csődöt mondott.’* Érdemes felfigyelni arra, mit ír­tak a tanácskozás előestéjén a ve­zető angol konzervatív lapok a ta­nácskozás feladatairól. A Daily Te­legraph és a Morning Post szep­tember 17-én hangsúlyozta, — az Egyiptom elleni gazdasági szánk­ÚTTÖRŐ ÉLET Ünnepélyes kapunyitás az Űttörőházban Szeptember hó 30-án, vasárnap délután 3 órakor műsoros ünnepség keretében nyitja meg kapuit az Út­törőhöz. Kérjük mindazokat a paj­tásokat, akik szakköri tápnak je­lentkeztek, hogy a háznyitási ün­nepségre úttörő díszben, pontosan jelenjenek meg. Háztanács. Üdvözöljük az iskolai szakköröket libben az iskolai évben különfé­le szakköröket szerveznek az átía. lános iskolákban, hogy ezzel is elő­segítsék az oktatás színvonalának emelését. A legkiválóbb pedagógu­sok vezetésével irodalmi, történel­mi, matematikai, fizikai, biológiai stb. szakkörök indulnak, hogy az érdeklődő tanulóknak bj-eb'1' szak­id méreteket adjanak és a pajtások elmerülhessenek kedvenc tárgyuk kutató gyakorlatában. Kérjük a Szolnok megyei pajtá­sokat, hogy a működő szakkörök munkájáról, eredményeiről írjanak. Javasoljuk a szakköri titkároknak vegyék fel a kapcsolatot a szolno­ki Úttörőhöz szakköreivel, hogy át­adhassák másoknak tapasztalatai­kat. Várjuk a levelet a megye min­den iskola szerető szakkörétől. Deák Ferenc, Vll, o. fc Egy jólsikerült csapatkirándulásról Szombaton a kora reggeli órák­ban vidám kacagás, beszélgetés zaja verte fel a szajoli vasúti hid környéki erdők, tisztások csend­jét. A szolnoki Beloiannisz úti isko­la ezen a kedves helyen rendezte meg csapatkirándulását. Ragyogó szép időben egymásután érkeztek a színhelyre a rajok. Nem­sokára minden irányból szorgalmas hangyák módjára gyűjtötték a ro­zsét. Itt-ott már pattogott a tűz, — szorgoskodtak a szakácsok. Papri­káskrumpli, nyársonsült szalonna, csirkepaprikás, lecsó, lebbencsle­ves csiklandozó illatát hozta-vitte a játékos őszi szél. Egyik helyen a szakács próbát tették le, távolabb a környék kutatók, tereptanosok és turisták próbáztak. Volt is dolguk a különféle vizsgáztató bizottságok­nak. Különösen a szakácspróba bi­zottságának akadt feladata: a sok­sok bogrács tartalmának kóstolga_ tása. Jóízűen fogyasztották az őr.- "’ főztjüket, jobban esett, mint ott­hon az ünnepi ebéd. Ebéd után nö­vény és rovargyűjtés, távbecslés- mérés, irodalmi vita volt a prog­ram, majd megkezdődött a játék. A jókedv egyre emelkedett. Kipi­rultak az arcok a labdázás, szám­háborúzás közben. A fűz és nyárfacserjékkel szegé­lyezett hatalmas réten végtelen kedves kép volt a zsibongó gyer­meksereg. Lassan közeledett a nap a föld vereméhez. Vidám beszélgetéssel haladtak a szép őszi alkonyban a áros felé a pajtások. Munkácsi Ferenc Vili. o. t. ciók koordinálásának szükségessé­gét. A Financial Times abban látta a konferencia célját, hogy „méreg- fogakkal'’ lássa el a tervezett szö­vetséget. A nyugati hatalmak uralkodó kö­rei mindmáig nem mondtak le az ehhez hasonló tervekről. A Daily Express megállapítja, hogy Anglia katonai előkészületei ugyanúgy folytatódnak, mint Egyiptom „gaz­dasági megfojtására" irányuló kí­sérletek, Az is bizonyos azonban, hogy a nyugati hatalmak nem tudták el­érni legfontosabb céljukat, azt, hogy jelentős számú országot von­janak be kalandortervükbe. Ellen­kezőleg, minél erőteljesebbek a nyugati hatalmak ezirányú erőfe­szítésed, annál inkább elszigetelőd­nek. Az angol külügyminisztérium szó­vivője a Daily Express szerint nem jószántából jelentette ki, hogy Ang­lia szövetségesei nélkül is kész „ke­mény politikát” folytatni a szuezi- kérdésben. Vajon nem kerülnek-e ezek a harcias körök a „hadseregnélküli tábornokok*’ helyzetébe? — Hiszen Angliában a széles közvélemény határozottan ellenzi a közei- és kö­zépkeleti kalandot. Ugyanez a hely­zet a többi nyugateurópai ország­ban is. A most befejeződött londoni tanácskozás megmutatta, hogy még a nyugati hatalmak legközelebbi partnerei is jelentős ellenállást ta­núsítanak a szuezi kérdés durva erőpolitika útján történő megoldá­sával szemben. Megjelent a Társadalmi Szemle uj száma A Társadalmi Szemle szeptembe­ri számának vezércikke a pártak- tiva értekezletek tapasztalatait és a pártmunka következő feladata’t foglalja össze. Kovács István és Markója Imre írása a bürokrácia elleni harcról és az állami igazgatás megjavítá­sáról szól Gyenes Antal az egy­szerűbb szövetkezeti formáknak termelőszövetkezeti mozgalmunk­ban betöltött szerepéről ír cikket. Pataki Ferenc cikkének címe: „A szocialista nevelés és a népi kol­légiumi mozgalom.” Kárpáti Já­nos „Liszt Ferenc öröksége és a magyar zenetudomány” című cik­kében a nagy zeneköltőről emlé­kezik meg. E számban jelenik meg Zsigmond László tanulmányának (A proletár- internacionalizmus — a francia és a német nép békéjének záloga) be­fejező része. Radnai József a nemzetközi hely­zetnek a genfi kormányfői értekez­let utáni alakulásáról ad beszámo­lót. A Társadalmi Szemle e száma közli a Politikai Bizottság határo­zatát a tudományos munkaközössé­gek felállításáról. A VITA rovatban Forgács László szól hozzá Béri János Költészet és filozófia viszonya a magyar ideoló­giában című cikkéhez. A SZEMLE rovat Romját Irén és László Tivadar „Németország Kom­munista Pártjának betiltása veszé­lyezteti a békéta és Széphelyi Zol­tán _ „A Szuezi csatorna államosítá­sáról” című írását közli. A KÖNYVISMERTETÉS rovat­ban Szabó Pál összegyűjtött elbe­széléseiről Szalai Sándor ír. Gömöri Endre: „A szuezi-ügyíé A Hazafias Népfront külpolitikai füzetsorozatában megjelent Gömöri Endre: „A szwezi-ilgy” című írása. A kiadványban a szerző a Szuezi- csatoma ügyében kirobbant vál­sággal kapcsolatban ismerteti a csa­torna történetét, fontosabb adata­it, az államosítás körülményeit és az ennek során kialakult helyzetet. A fényképekkel, térképekkel, mű­vészi illusztrációkkal gazdagított füzet komoly segítséget nyújt a kül­politikai kérdések iránt érdeklődők tájékozódásához, de szórakoztató olvasmányul is szolgál a külpoliti­kai kérdésekben kevésbé jártas olvasók számára is. A füzet a helyi népfrontbizottsá­goknál, a pártalapszervezeleknél és a hírlapárusoknál kapható: 1.20 fo­rintos áron. HÍRLAPÁRUSOK» keresünk belépésre. Jelentkezni /ehet a Szolnok 1. Postahivatal vezetőjénél. Űjszászt csendes napok Kiváló fémgr\íínők, figyelem! Vasárnap, szeptember 30-án délelőtt 9 órakor rendezik meg a Kiváló Fém- gyűjtök Köre összejövetelét. Ez alka­lommal osztják ki nyolcvanhárom szol­noki pajtásnak a könnyűipari miniszter által adományozott kitüntetést, a „Ki­váló Fémgyűjtő“ lelvényt. Az ünnepé­lyes jutalom kiosztás délelőtt 9 órakor lesz az Ottöróbáz nagytermében. (3. folytatás.) A község fiatal \ncsőgazdászával, Farkas Miklóssal beszélgetek a tanácsházán, tényleg egészen fiatal legényember, — most áll a nő­sülés előtt ha jól hallottam. Mezőgazdasági technikumot végzett, majd két évig az agrártudományi egyetemre járt, most levelező tagozaton tanul. Idevalósi, apja a Szabadság Tsz sokat emlegetett Farkas Sándor bácsija, aki az idén 40 mázsa búza előleget kapott, bátyja a Bem Tsz elnöke, két bátyja a Szabadság Tsz tagja, mondhatnánk „tősgyökeres” szövetkezeti az egész család. Ez a fiatalember világosan látja a falu jövőjének az útját, de az út nehézségeit is. Még le sem ültünk beszélgetni, máris a község helyzetéről vitatkoz­tunk, arról, hogy itt Ujszászon az egyéni gazdák is főleg gabonát, kukoricát termesztenek és ha a tsz-ek le akarják győzni végérvé­nyesen az egyénieket a termelésben, csakis a belterjes gazdálkodás nö­velésével tehetik meg. Közben Tánczos elvtárs, a községi pártbizottság titkára is ottjárt, üdvözöltük egymást, de máris sietett, amit igen sajnáltam, mert hasz­nosnak ígérkezett ez az eszmecsere. Hol van hát a láncszem vége f Farkas Miklós meglepő dolgokat mondott, olyasmit, amiről a vele folytatott beszélgetésig nem szerez­tem tudomást; Mindössze arról van szó, hogy volt Itt már egy szövetkezeti cso­port (ahogy közismerten nevezik: I. típusú), de felbomlott, működött egy tsz előkészítő bizottság is, ha­nem ez sem jutott tovább, nem ért el eredményt. Érdekes, erről nem beszélt ne­kem Tánczos elvtáns. Ügy látszik el­felejtette, vagy nem tulajdonított neki jelentőséget? Pedig ha igaz, ak­kor itt van annak a bizonyos lánc­szemnek a vége. Valahol itt kellene kezdeni a dolgot, azoknál, akik már egyszer rászánták magukat a közös gazdálkodásra. — Aztán kik voltak ebben a cso­portban? — kérdezem. — Majd mind középparasztok, a tekintélyesebbek. Például Bálint Kálmán, a mezőgazdasági állan­dó bizottság elnöke, alapító tagja volt a csoportnak a Szovjetunióban is kintiért Silye Mihály, stb. — És miért bomlott szét a cso­port. — Mert nem kaptak elég támo­gatást. A hivatalos indok szerint nem alapszabály szerint dolgoztak, de ha többet törődnek velük, bizto­san együtt maradnak. — Az előkészítő bizottság * hol működött? — A szarvashalmi részen, Tóth János, Guthi Miklós, Varga Pál. Molnár László, Pintér István, G. Kovács József^ — vagy nyolcán akartak összehozni egy szövetkeze­tei, saját erőből szerették volna. — Sajnos tavasz óta semmit sem ha- ’ adtak előre. A szövetkezés csirája — amint el­mondta Farkas elvtárs — másutt is létezik a községben. Szinte ha­gyományos az összefogás a nagyobb munkák ideién. Tgv szokták eav- mást segíteni például Balogh Már­kon és Povázsai József. Oszlányi ’stván és Mátrahegvi Laios. Juhász Péter és Kovács Antal. Varga Kál­mán — Varga Benedek, — Varga Tl!és és Varga Elek (testvérek), a Hosiszúháton pedis Király Ferenc. Gömöri Sándor. Káló Fe-enc, Bá­tyám Kálmán. — akiknek egymás mellett van a földjük — segítik egymást. Ha nem is mezőgazdasági szövet' kezetet (ahogy nevezik: hármast), de alacsonyabbfokú szövetkezeti össze­fogást talán hasznosnak tartaná­nak;, ha valaki foglalkozna, beszél­getne velük erről:ss Amint Farkas Miklós elmondta, ő igyekszik meggyőzni az egyénie­ket, de néhány ember ehhez ke­vés, különösen ha éppen a szövetke­zetiek hiányoznak közülük, A szár rash almi részen Tóth János, akit a szövetkezet fe­lé hajló embernek mondtak előt­tem, éppen a szekér körül babrált, nem régen érkezhetett haza, ami­kor betoppantam hozzájuk. Bentebb tessékelt, s minden különösebb ma­gyarázkodás nélkül, mindjárt a do­logra tértünk. Szövetkezés? Volt ő már szövet­kezeti tag a Szabadságban és tud­ja, hogy nem rossz az, nem is azért lépett ld, hanem a felesége örökölt egy kis földet és sehogyen sem akart beleegyezni, hogy bevigyék a közösbe, hát a családi békesség mi­att inkább kilépett. De talán azóta az asszony is meggondolta magát már, ez érződött a beszédéből. Addig nem is volt baj, mig szö­vetkezeti tag volt és azután sem, — amikor egyénileg gazdálkodott, ha­nem amikor a komák. Ismerősök meghallották, hogy néhányan uj szövetkezetei alakításán törik a fe­jüket, akkor aztán nagyon megha­ragudtak rá. Azt mondták rájuk, hogy a régi cselédéletet akarják visszahozni. Mind urasági föld volt ez erre s akik most rajta élnek uj gazdák, földhöz juttatottak, férnek, nagyon félnek, nem kívánják vissza a régi életet, amit gondolatban most a szövetkezettel azonosítottak. Em­ber legyen, aki megmagyarázná ne­kik. milyen jó szövetkezeti gazda­ságot lehetne itt összehozni Jó föl- lek vannak összefüggő területen csatorna is vezet rajta át, a vasút a közelben van. , — Én mégegyszer nem kezdem el. — mondja Tóth János, — de ha valaki elkezdi, én leszek a tizenket­ue nem is tedik, nem az utolsó, az első. Ahány ház, annyi nézet Guthi Miklós bátyánkhoz te be­nyitottam. A kukoricával bajlódik éppen. Panaszolja, hogy kevés ter­mett. HatvankŰenc éves, harminc évig volt cseléd. Most 10 holdon gazdálkodik jóformán egyedül, mert a fia gyárban dolgozik s csak sza­badidejében tud segíteni. — Nem volt rossz dolgom az ura­ságnál sem — mondja őszintén — igaz, hogy belső kocsis voltam, de a mostani életet, nehéz munkával telik ugyan, mégse cserélném el a régire. Hogy miért nem? Mert most nem kell megemelt kalappal meg­hajolni senkinek. De a szövetkezet, nagyon meggondolandó, öreg va­gyok én már: A környéken lakók közül mások­kal is szóbaelegyedtem. Egyikük- másikuk megkért, hogy ha nem fontos, ne írjam ki a nevüket. — úgylátszik nagyon félnek itt az emberek a haragtól, amit a ki­mondott őszinte vélemény okozhat. Megtudtam, hogy vannak ezen a részen olyanok is, akik hajlanának a szövetkezésre, mint Juhász An­tal, Lapu János, Sulyok István, Ko­vács Mihály és még többen is, ben­nük —, ha nem is mozognak ez- irányban, — de nincs harag a szö­vetkezet iránt; Akadnak persze más véleményen lévők is, mint Bakó Ferenc aki szin­tén cseléd volt, de jelenleg még — erősen ellene van a szövetkezésnek és ért Igencsak ki is nyilvánítja. — így van vele Újvári János bácsi is. aki pedig a földosztó bizottság el­nöke volt, párttag is. mégis úgy vé­li: akkor szétosztottuk a földet, — most mégis összehozzuk? Tiszta, érthető beszéd keltene Ahány ház, annyi nézet, jószán­dék és tévedés vegyesen. Bizony el­kelne itt a tiszta szó, a becsületes, józan, érthető beszéd a paraszti élet kilátásairól, a kormány, a párt po­litikájáról. a szövetkezeti mozga­lom fejlesztéséről szóló uj minisz­tertanácsi határozatról, amiről pe­dig édeskeveset tudnak. (Párttaggal is beszéltem, aki újságot sem ol­vas.) Az alacsonyabb társu’ások le­hetőségeiről meg abszolút sejtel­mük sincs.,:: — Hej. de mennyire hiányzik az ä 45-ös, 46-os kommunista lendület a politizálásban — így mondták az ott lakó pártagok, de aztán ők is be­vallották, mostanában nagyon visz- szahuzódtak. Sok tisztázatlan ‘dolog tornyosult elibém is a szarvasi"almiakkal való beszélgetés után. De talán sikerül mégis kibogozni az összekuszált szálakat, eligazodni az élet ujszászi szövevényein. (Folytatjuk.) F. Tóth Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom