Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-27 / 226. szám

tm *1* SEOUfOK BTOTH NBPLAP 8 ÉS FELGÖRDÜL A FÜGGÖNY. Színházi évadunk megíkiezdése előtt az első szavak azt a hivatást dicsérjék, melynek itt Szolnokon is egy maréknyi kis csapat szentelte életét; Minden käs pordkánk és rezgő Sdegszálunk érte dolgozik — érte, hogyha felgördül a függöny, csodá­latos káprázat és megdöbbentő borzongás szülessék; Minden vib­ráló álmunk és céltfestő vágyunk érte növekszik — érte, hogyha felgördül a függöny, igaz érzelmek és farrósító szenvedélyek perzsel­jenek meg mindenkit túl a rival­dán; Dicsérjék az első szavak a színészek, rendezők, zenészek mű­vészetét — a színházművészetet! És másodszor ezek a szavak azokhoz szóljanak, akik nélkül minden tötitünk pusztába erőlkö­dött akarat, akik nélkül nem va­gyunk, akikkel együtt lehetünk egésszé csupán: önökhöz, kedves nézők. Űjult erővel, új célokkal és eszközökkel kezdtünk munkánkhoz szívüknek, lelkűknek meghódításá­hoz; Újult erővel, mert minden évadkezdés újból pezsdítá vérünk, új célokkal, mert érdekesebb elő­adásokait akarunk és új eszközök­kel: új műsorpolitikával; Igen, szi- vüket-leUcuket akarjuk meghódí­tani: az élet teltségét és feszültsé­gét megmutatva el szeretnénk érni, hogy magukénak érezzék a színházat, s munkánk közügy le­gyen mindenki számára; Nemsokára megszólal a gong és felcsendülnek első bemutatónk nyi­tányának dallamai. Néhány óra és ez az előadásunk majd önmagáért beszél. Hadd szóljak most néhány szót a többi darabokról is, melye­ket a „Marica grófnő" folytatása­képpen ebben a színházi évben be akarunk mutatni; Móricz Zsigmod „Nem éthetek muzsikaszó nélkül” c. vígjátéka a miffleniumi idők úri világának ked­ves, néhol idill de egészében el­gondolkoztató bírálata. Balázs, a darab nótáskedvű földbirtokosa és felesége Pólifca közötti civódásról és kibékülésről szól a vígjáték; A I cselekmény mögött ott húzódik fél­reérthetetlen mondanivaló: a fék­telen evés-más, cigányozás, a dzsentri birtok szétszüUéséhez ve­zet, Műsortervünk egyik büszkesége Bernard Shaw: ,JSzent Johanna° ts darabja. Az egyébként hihetet­lenül édesen szatirizáló író e darab­jában megmutatja mélyenórző szívét is. Jearme d’Arc, az arleansi szűz történelmi nagyságú győzelmét, majd elbukását ábrázolja az író. Megjelenik előttünk a fiatal, vég­telenül egyszerű és tiszta gondol­kodású parasztlány, aki hazájáért, népéért és szabadságáért csodálatos hittel és elszántsággal harcol Shaw drámájában a feszült drámai je­lenetek mesteri módon keverednek a kacagtató, szatirikus epizódok­kal, mélyek mind arra jók, hogy velük az író, a tiszta emberség igazságát hirdesse, Sokan olvasták, sokan látták fil­men Dumas francia íré „A három testőr’* C; darabját; XIII; Lajos francia király párbajdús korába vezet él bennünket az író. Athos, Porthoz. Aramis, a három testőr és a testőri rangra vágyó UArtag- nan sok izgalmas kalandon keresz­tül, a történelemiből jól ismert RicheZlieu bíbomok minden csel­tevése ellenére igen fontos szol­gálatot tesz Ausztriai Annának, Franciaország királynőjének. A bá­torság, ötletesség, talpraesettség dicsérete Dumas müve, mélyet a mesteri csélékmónybanyolítás, a romantikus jelenetek és szellemes párbeszédek, a könnyed stílus tette világhírűvé. A „Bizánc”-nak, tierczegh Te renc méltatlanul elhanyagolt, szen­vedélyes levegőjű drámájának cse­lekménye 1453-ban Bizáncban, azaz Konstantinápolyban történik. A város utolsó óráit éli A város fa­lain kívül Mohamed török szultán ostromló hada, belül az elbukásba gyáván bélén yugvó görögök. Egye­dül Konstantin császár védi még a várost górnia! zsoldosaival, de a tö­rökök diadalát még hősi halála sem akadályozhatja meg. A hal­dokló birodalom bűnei megrázó erővél bontakoznak ki a tragédiá­ból. Hőse, az utolsó görög császár hiába küzd: népe megásta önmagá­nak sírját, s az elkorcsosvlt fajon nem segíthet semmi önfeláldozás. Űj magyar darabként színhá­zunk szolnoki író művét tűzte műsorára. Gerencsér Miklós: ,,Kerekeskút“ c. drámájában szenvedélyesen izzó jelenetekben, pompás drámai erő­vel ábrázolja azt a harcot, amely egy emberibb, kulturáltabb életért folyik. A fiatal író értékes írása igaz jellemeket teremt a színpa­don, s drámájában nagy teret en­ged annak a vívódásnak, mély bélül, az ember léikében folyik; Marcel Aymé, a ma is élő fran­cia író: „A perdöntő éjszakac. szatirikus vígjátéfca egy elképzelt országban Pöldáviában játszódik. Mabllard ügyész minden komoly bi­zonyíték nélkül, pompás szónoki készségével halálra ítéltet egy jazz zenészt. Valorin, a halálra ítélt megszökik, s az ügyész villájába menekül Itt kiderül, hogy teljesen ártatlan, mert: a gyilkosság éjsza­káját az ügyész egyik kollegájának féleségével töltötte — édes kettes­ben. Botrány szele veti élőre ár­nyékát: az igazságszolgáltatás te­kintélye kerül veszélybe, s ugyan­akkor pedig, ha kitudódik az ügy, közéleti kiválóságok erkölcsi, hiva­tali romlottsága, korruptsága ke­rül napfényre. Az író mondani­valója félreérthetetlen Poldávia egész társadalmi, közigazgatási éle­te, berendezkedése erkölcstelen, az ítélkezők gazemberebbek, mint az elítéltek s Színházunk második ősbemutatójaként a „Rozika” C; daljáték szerepel, mélynek szövegkönyvét Kolozsvári Andor és Cserháti Lajos írta, ze­néjét pedig együttesünk zenei ve­zetője. Gyulai Sadi Ferenc sze­rezte. A darab címe mögött Déryné Széppataki Róza, a legendáshírű színésznő áll. Színészi pályafutásá­nak első éveiben játszódik a da­rab. Ebben a korban a magyar színjátszásnak örökös vándorlás az osztályrésze, mert nincs állandó színháza: Pesten csak a német színészeknek jut hely. Rozika maga is ilyen vándortársulat tagja. Te­hetsége, szép hangja, nagy-nagy művészetszeretete, és lángoló haza­szeretete a közönség és társulat kedvencévé avatja; Közben szerel­mi bonyodalom is szövődik körü­lötte; Hárman is bele szeretnek Bacsó Bálint. Déri István és a legnagyobb magyar drámaíró, Ka­tona József, aki maga is a magyar- nyelvű színjátszás egyik harcos út­törője. Erről a szerelemről szól a darab és arról, hogyan határozza ed Déryné magát arra az útra, mely szinte legendát sző körülötte a kedvező, jólétet és gazdagságot jelentő külföldi szerződés helyett ez ekhós szekeres. sok-sok nélkülö­zéssel, fáradtsággal járó vándor­lásra, a hazájához, népéhez, anya­nyelvihez való bátor kiállásra. Ábrahám Pál: „Bál a Savoyban" c. operettje nemcsak Magyarország színpadait, de számos külföldi színházat is bejárt. A modem mu­zsika j ú operett, egy fiatal házaspár házasságának első heteiről szól — megtűzdelve az operett elmarad­hatatlan kellékeivel: félreértések- kefl, szerelmd összetűzésekkel, sok látványossággal és vidámsággal. Fényes Szabolcs—Nádassy László „Frici és a nők" c. zenés vígjátéka a színház harmadik ősbemutatója. Egy karrierista fiatalember ka­landjai, tündöklése és „bukása" körül bonyolódik a cselekmény. Sok vidám helyzeten keresztül sod­ródik a történet, melynek során mai életünk több fonákságára, gyarlóságára, minisztériumi padká­zásokra ismerhetünk rá. íme ezt tervezzük; Műsorter­vünkhöz ragaszkodunk, s csak ab­ban az esetben változtatunk, akkor is csak kismértékben, ha a jó he­lyett jobbat találunk; Ehhez a munkához komédiás szívvel, jó­kedvei fogtunk hozzá, mert min­den előadásunkkal élményt aka­runk nyújtani; HIVES LÁSZLÓ (Vágjuk cl kaz&íiieg.£t A z 1956 augusztus hó elején megtartott üzemi közönségszít nccfl> — kultúrfelelősi értekezlet tapasztalatai alapján nehéz fcö- rüStmények között kezdte meg a színház szervezőirodája az új szezon bérletezését. Mai napig kb, 80 üzemet, vállalatot kerestünk fel a szelvénybérlettel. Munkánkban nagy segítségre számítottunk az üzend, vállalati közönségszervezők aktívabb működésével Részben nem is csalódtunk. Azért csak részben, mert valóban csak egy része volt a közönség* szervezőknek, akik megértették az előttünk álló rendkívül nehéz fel* adatokat és ügyszeretettel, szervezőképességük teljes lat bevetésévé! láttak munkához. Ez főleg a kisebb létszámú vállalatoknál, üzemeknél volt tapasztalható. Pl.: Kéményseprő Vállalat, Cukorgyár Célgazda* ság, Papírgyár. Több helyen viszont teljesen érthetetlenül, egyetlen bérletet sem tudtak eladni Pl.: Megyei Bíróság, Cukorgyár. Véleményünk szerint ezeken a helyeken nemcsak a színház iránti bizalommal, hanem a közönségszervezéssel is baj van. Sok he** lyen a közönségszervezők csak a beérkező igényeket elégítik ki, de nem tesznek egy lépést sem annak érdekében, hogy feladatuknak megfelelően színházlátogatásra szoktassák a dolgozókat és ismertes­sék a színház műsorát. Több helyen azt is tapasztaltuk, hogy a kö­zönségszervezők csak az üzemi bizottságokkal tartják a kapcsolatot és azokkal vétetik meg a bérleteket. A dolgozóknál nem is próbál* koznák. Mind a színház szervező irodájának, mind a közemségszervo* zőknek külön ekézséget okoz a munkájukban, hogy a tavalyi gya­korlat alapján a dolgozók 5—6 forintos kedvezményes jegyeket vár­nak.^ Bármennyire is fájdalmas részükre, ki kell jelentenünk, hogy a bérleten kívül semmilyen kedvezményes jegyet nem bocsájt ki a színház. Külön kedvezményben csak a honvédség és az iskolák rés»* sülnek majd, de a terveink szerint ezek is külön előadásokban* Mind e nehézségek mellett is elmondhatjuk, hogy az elkövet)»* zendő szezon bérletezése már jelenleg is sokkal jobban áM, mint a to* valyi szezoné. Reméljük, hogy a bemutató előadásunk után még ez a szám is többszörösére fog emelkedni Hogy ez teljesüljön, nem* csők a mi munkánkon, hanem egyes szervek segítségén is múlik. Jgé* nyelni fogjuk a pártbizottságok és tanácsok segítségét, de különösen számítunk a Szakszervezetek Megyei Tanácsának támogatására, KÖLGYES1 GYÖRGY, színházi szervező. Seregi László főrendező Prőkai István Gyulai Gaál Ferenc igazgató zenei vezető Siki Emil díszlettervező Pauló Lajos rendező Hives László dramaturg Miljem furcsa dolog, de mégis így van, hogy a festmény nem kó* szén lép ki az életből, hanem las* son, fokozatosan készül el, ezer és ezer apró ecsetvonásból alakul ki* A kép, — a mű, és amig elkészül, bármennyire művészi alkotás, mé­giscsak munka. Munka közben néz­ni a festményt, figyelemmel kísér­ni a kép kialakulását, újszerű, ér­dekes dolog. S igy van ez a művé­szet valamennyi ágában. A munka, a művészi munka, a felkészülés kü­lönös valami. Ennek vagyok tanúja a Szolnoki Szigligeti Színházban. A színpadon még hamisak a kai* Ússzék, összeeszkábált, fordított színfalak. Bepillantást engednek a folyton lüktető, zajló, sajátos élet­be, a kulisszák világába. A „Mórica grófnő0 első színpadi összpróbája folyik. Seregi László, a főrendező gyakran közbe is vág. — ^Álljatok meg már gyerekek, hát elf elejtettetek mindent az előző pró­bákról.” Aztán megismétlik a jele­netet. Egy-egy újabb ecsetvonás a képhez és így lassan, fokozatosan alakul ki a festmény, a mű. — Ne csak a parókát vedd le, hanem a ba­juszt is — kiált fel a színpadra a főrendező, amikor Kürti Péter — (Csipcsák, a zeneszerző) leleplezi magát. Apró, piciny javítások. — Sokezer van ilyen egy darabban, amíg az színre kerülhet. A harmadik felvonást próbál­ják. A kedves és nagyon csinos Konkoly Gitta a címszereplő. Most került ide a színházhoz. Tavaly a ^Szabad széf-ben ugyan vendég­szerepeit itt, s onnan már sokan is­merik. Nyáron Csehszlovákia ma­gyarlakta vidékén turnézott s ez, mint mondja, nagyszerű élmény volt. Beszéljen önmagáról — ká­tém. S fi. némi öniróniával igy vá­laszol: „Huszonegy éves és nagyon szép vagyok. Nagyon tehetséges Is vagyok és van két gyerekem. íme p> fényképeik" tss két nagyon kedpes FOLYIK A PRÓBA szép kisgyerek s a bemondott kort bizony kissé kétségessé teszik. No* de egy nőtől sosem szabad megkér­ni, hogy hány éves, főként egy színésznőtől Egy biztos, nem néz ki többnek, mint amennyit mondott. A tehetségében sem kételkedem a próbák után, ahol a hangját hallot­tam s az tényleg szép volt. Kolle­gái még azt is elárulták, hogy na­gyon lelkiismeretesen és sok szere­tettel készül a szerepére. Reméljük, a pénteki bemutatón nagy sikere is lesz. Hídvégi Laloe, a bonviv&n, aki Török Péter szerepét játssza fel­váltva Somogyi Gézával Az ő ötle­te, hogy meg kell tréfálni Marica grófnőt és az egész újgazdag bécsi kompániát. Hídvégit és Somogyit is régen ismerik a szolnokiak, bár So­mogyi az utóbbi két évben a falu­színháznál játszott, de azelőtt a Szigligeti Színház művésze volt. *— Kulturált hangjuk képessé teszi őket, hogy Marica grófnő párját színpadra vigyék. Varga D. József, Szolnok ked­venc „Dódéi’-ja. ö özönével hozza a vidámságot, a humort a darabba. Pesti újságíró, aki a tréfa szerint báró Zsupán Kálmánt, egy kacagó* nyos, buzogányos, ősmagyar urat játszik. Végtelen sok szatirikus él­lel karíkirozza ki a kutyabőrére büszke nemest, aki családfáját de genere Tass Huba vezeti le. Ked­ves és szellemes szóviccei vannak. Ez viszont sokban az átírás érdeme, Magam is jót kacagtam azon, ami­kor például elmondja, hogy gye­rekkorában szülei fej vagy irás-t játszottak vele. Es 6 fejre esett — azóta ír. Noha tiltakozom igazsága ellen, de viccnek jő Kompóthy Gyula játssza gróf Hochstapler Mórja#, a gulyásevő, paprikát kedvelő, húst nyereg alatt puhító, magyarokat kereső német grófot. Végtelen sok humort, ötle­tességet visz a játékba a Szolnokon jólismert, közkedvelt színész. Már játszotta ezt a szerepet régen, tíz Néphadsereg Színháztól jött, szá­mos sikeres rendezés áll már mö­götte. Még folynak a Marica grófnő próbái, de Híves László dramaturg­gal együtt a szünetekben már a „Szent Johanna” előkészületeit be­szélik meg. Paulo Lajos a színház uj rendezője. Most végezte el a főisko­lát, de máris nagy sikerrel mutat­kozott be a Faluszínházban Sásdi Sándor : Cseresznyevirágok című színművének rendezésével A Mari- ca grófnővel párhuzamosan ő most a „Nem élhetek muzsikaszó nél- kOT-i készíti elő. Hévízgyörki, — nemrég járt otthon kétnapos pa- rasztlakodalxrmban. Azóta csak a lakodalomról beszél és arról, hogy mennyi nagyszerű topoccftilstBó adott ez uj darabja rendezéséhez. Be kell még mutatnom Prókay Ist­vánt, a színház uj igazgatóját. A miskolci Déryné Színházból jött s a miskolciak bizony nem szívesen engedték el a kínáló színészt. Itt is fog játszani több darabban. De egyelőre még nagyon sok problémá­ja van az igazgatásban. Jó lenne —* s ezt a véleményemet többen oszt­ják, — ha a színház pártszervezete is inkább segítené az uj igazgatót, minthogy gáncsolni igyekszik. No­de mindezt csupán zárójelben mondtam, hiszen itt nem erről van szó. Hiszen folyik a próba. És bí­zunk abban, hogy a megerősödött Szigligeti Színház első darabjával, a Marica grófnővel méltóképpen, sikerrel mutatkozik be az uj színi- évadban* (fnCSZQTOSJ Konkoly Gitta esztendeje. Azóta, bár sokat válto­zott a szerep, mégis benne él, amit a legjobban az bizonyít, hogy még a próbákon sem várja a súgó se­gítségét. Sok szereplőt kellene még meg­említenem Rákos Katót, Pálffy Alizt és többeket, akik mind lelki- ismeretesen készülnek a darabra, sok szeretettel és találékonysággal formálják alakításaikat, hogy pén­teken sikerrel mutassák be a szol­noki közönségnek. A nézőtéren Seregi László fő­rendezővel beszélgetünk, Seregi a <yi Szigligeti Színház műsora Szeptember 28-án este 1 órakor; MABICA GROFNO Szeptember 29-én este 7 órakor: MARICA GRÓFNŐ Szeptember 30-án d. n. fél 3-kor: MARICA GROFNO Szeptember 30-án este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 2-án este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 3-án este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 4-én este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 5-én este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 6-án este 7 órakor: MARICA GROFNO Október 7-én d. n. fél 3-kor: MARICA GROFNO Október 7-én este 7 órakor: MARICA GROFNO Jegyek válthatók d. e. 9 órától 1 óráig a Színház Szervező Iro­dában, Telefon: 23—00 és a Színház pénztáránál d. n. 5 órától 7 óráig. Telefon 18—93.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom