Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-20 / 220. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1806. September 28« A SZÁRNYAS ATOM Köztudott dolog, hogy az aviatika fejlődése mindig a következő jelszó alatt ment végbe: repüljünk gyorsabban .messzebb, magasabban. A repülés gyorsaságá- i iák növelése érdekében tökéletesítették a repülőgép áramvonalas formáit, nagyobb teljesítőképességű hajtóműveket helyeztek el a gépeken. Tizenöt esztendővel ezelőtt azonban már-máir úgy tűnt, hogy a repülésügy fejlődése zsákutcába jutott: a dugattyus-nioto- rok teljesítőképességének további növelése a repülőgép sebességének alig észrevehető emelkedésére vezetett Ez azért történt, mert a sebesség növekedésével párhuzamosan növekedett a frontális ellenállás is. A kiutat a sugármeghajtású hajtóművek alkalmazásában találták meg. Ezek a sugár- meghajtású hajtóművek jónéhány- üzor akkora teljesitőképességűek voltak, mint az addig alkalmazott dugatyus motorok. A sugárhajtású repülés 10—12 esztendős története során a sorozatgyártásban készült repülőgépek maximális sebessége körülbelül kétszeresére emelkedett, Már (•kűzdötték a „hanghatárt" azaz túljutottak az óránkénti — 1.240 kilométeres sebességen. — A győzelmi azonban drága áron születet meg. így például annak érdekében, hogy 3.000 méter magasságban a hangnak megfelelő sebességgel repüljenek, a repülőgép súlyának minden kilogrammjára több mint 5 lóerő szükséges. A korszerű, nehéz repülőgépek repülési súlya 150, sőt ennél is több tonna. Ez pedig annyit jelent, hogy a ,,hanghatárnál” nagyobb sebességgel repülő gép hajtóművei kapacitásának körülbelül akkorának kell lennie, mint egy nagy vízerőmű, pL a Dnyeprogesz kapacitása. Természetes, hogy ez a repülőgép óriási mennyiségű üzemanyagot fogyaszt, s attól eltekintve, hogy a korszerű repülőgépek súlyának csaknem a felét az üzemanyag teszi ki, a hang sebességével való huzamos repülés lehetetlen. Nem telik el még egy óra sem, s ilyen repülőgép máris kénytelen üzemanyaghiány miatt leszállm. A két lehetőség közül az egyiket kell választani: vagy gyorsan repülünk, vagy messzire repülünk. E két tulajdonságot a korszerű repülésben nem sikerült összeegyeztetni ezidáig. Talán lemondjunk arról a követelményről, hogy gyorsabban, messzebb, magasabbra? Nem! Közeledik az idő, amikor letérünk arról az útról, amelyen a repülésügy eddig fejlődött. A jelenleg használt üzemanyagot hasadóanyaggal kell helyettesíteni. Egy gramm hasadóanyaggal hozzávetőleg annyi hő fejleszthető, amennyi két tonna petrólelummal. Azaz például míg a Moszkva— Vlag: ivosztok útvonalon a „TU— 104” sugárhajtású utasszállító repülőgép 800 kilométeres óránkénti sebességgel repülve csaknem három 50 tonnás vasúti tartályvagon petróleumát fogyasztja el, addig az atomhajtóművel rendelkező repülőgép ezen az útvonalon mindössze 70—75 gramm hasadóanyagot, azaz egy kis diónagyságú hasadóanyagdarabot használna feL Az atomberendezés lehetővé teszi majd, hogy a repülőgép sokkal nagyobb sebességgel repüljön és leszállás nélkül hosz- szabb utakat tegyen meg. Teljesülni fog az emberiségnek az a vágya, hogy leszállás nélkül körülrepülje a földet. Növekedni fog a repülőgépek repülési magassága is, s nem lesz számukra veszélyei semmiféle vihar. Hogyan képzelhető el jelenleg az atomenergia alkalmazása a repülésben? Az atomenergia előállítására napjainkban a reaktorban végbemenő hasadása reakciót használják fel. Ennek az a lényege, hogy a nehéz elemek atommagjai neutronok hatására széthullanak. Eközben óriási mennyiségű energia szabadul fel, amely végső fokon hővé alakul át. Ezért a legcélszerűbb a hő-rendszerű atomhajtómű létrehozása. Annak érdekében, hogy fogalmat alkothassunk magunknak arról, hogyan épül majd fel a repülőgép atomhaj tóművé, emlékezzünk vissza a repülésben alkalmazott közönséges gázturbinás motorokra Ebben a motorban az atmoszféra levegőjét kompresszor szívja be és sűríti. Az összesűrített levegő a robbanótérbe kerül. Ugyanide fecskendezik be a fűtőanyagot is, rendszerint petróleumot, amely eleinte a levegőt 800—900 fokos hőmérsékletre hevíti. A levegővel kevert égéstermékek a turbina felé igyekeznek — á turbina a kompresszor hajtásához szükséges — majdpedig a reaktív kiöntő-sugárcsövön keresztül eltávozik az atmoszférába. A reaktív húzóerő annak következtében lép fel, hogy a gázok a hajtóműből nagyobb sebességgel távoznak el, mint ahogy beáramlanak oda; Az atomenergiával működő gázturbinás motor ugyanezen elv alapján képes működni, csak a kompresszorból a levegőt néni a robbanótérbe, hanem a reaktorba irányítják. A levegő a r ektoron átvezető csöveken végighaladva körülbelül ugyanolyan hőmérsékletre hévül föl, mint a petróleum elégetésekor, majdpedig a szokásos módon kilökődik a sugárcsövőn. Első pillantásra az aiomerő-barendezés nem nagyon bonyolult. Milyen nehézségek varrnak hát a repülőgép aiomberendezésének megteremtése útján? A korszerű atomtechnika különféle reaktortípusokkal rendelkezik, de ezek valamennyien alacsony hőmérsékleten tudnak csak dolgozni. Például a vízhűtéses atomerőmű reaktora 300 fokos hőmérsékleten dolgozik. A repülőgéphajtómű reaktorának viszont a felületi hőmérséklete, amely a levegőt felmelegíti, nem lehet 900—100C foknál alacsonyabb. Ez szükségessé teszi a repülőgépreaktoroknál a nem rozsdásodó acélfajták és különleges ötvözetek alkalmazását, amelyek erősen zavarják az atombomlás folyamatát, azaz a reaktor munkáiét. Az aviatikái reaktor másik sajátossága abban áll, hogy a reaktornak igen kisméretűnek kell lennie. Teljesítőképességét tekintve olyannak kell lennie, mint a hatodik ötéves tervben terve-ett nagy atomerőművek reaktora, térfogata viszont csupán néhány köbméter lehet. Az atomenergiát másképpen is lehet alkalmazni a repülőgépen. Foglalkoznak például a légcsavaros hajtómű terveivel. Ebben az esetben a húzóerőt a közönséges légcsavar fejti ki, amelyet a reaktor segítségével turbina hoz mozgásba. Beszélni kell még egy problémáiul, amely az atomaviatika megteremtői előtt áll: a repülőgép személyzetét és utasait meg kell védeni a reaktorból kibocsátott, az élő szervezetre pusztító hatású kisugárzásoktól. Ezenfelül ezek a kisugárzások egyes elemeknél mesterséges rádióaktlvitást idéznek É J Kovács Péter mozdonyvezető elgondolkozva ballag a fűtőház felé. Még csak este 8 óra. Van ideje, de a gépet alaposan át kell vizsgálni, mert az úton nem szabad semmi bajnak történni. A hatalmas mozdonyt nem régen kapta. Vadonatúj 424-es, alig két hete jött ki a gyárból. Szinte beledobbant a szíve, amikor hivatták a műszaki irodába és közölték vele, hogy jó munkája jutalmául őt szemelték ki az új 424-es gazdájának. Azóta már vitt az új géppel tehervonatot, személyvonatot, s most jön a gyors. Boldog izgalom feszült benne. Sok gyorsvonatot vitt már életében, de az új mozdonnyal ez lesz az első. Most meglátja, hogy mit tud az új gép. Gondolatai hazaszáUnak az aludni készülő családhoz. Szinte látja felesége aprólékos mozdulatait, ahogy gondosan rakja be táskájába tó útravalót. A nagy fiú könyveit rakosgatja, ő már főiskolás. A kisebbik fiú. meg a nagyobbik lány általános iskolába jár. és most épven világrengető problémán vitáznak. A kicsi lány — alig 4 éves — avuka körül sürgölődik és állandó kérdésekkel ostromolja. — Apuka! Mi hajtja a mozdonyt? Apuka! Hogy tud a mozdony hátrafelé menni? Kovács Péter vacsorázás közben türelmesen válaszolgat a kis kedvesnek, aki csalódottan hallgatja a neki érthetetlen válaszokat, közben az álmosságtól nagyokat pislogva búvik anyuka ölébe. Kovács Péter ilyen gondolatok közt érkezik meg a fűtőházba és jelentkezik az éjféli gyorshoz. — Mi ütött beléd, Péter, hogy Ilyen korán kijöttél? Hiszen még aludhattál volna egy keveset — szól a felvigyázó. — Nem tesz semmit! Kipihentem magam — mondja Péter. — Na, meg az új gép, tudod! — Jól van jól! Eredj csak a géphez, mert már a fűtőid is ott vannak — búcsúzik tőle a felvigyázó. Mindig pontos, megbízható embernek ismerte Koi'ács Pétert és most is jól esik neki, hogy ilyen lelkiismeretes. A két fűtő vidáman üdvözli a „mestert”. Már javában készítik a mozdonyt a hosszú útra. Péter is elő, megváltoztatják az anyagok tulajdonságait — méreteit, szilárdságát — tehát hatásssal lehetnek a repülőgép szilárdságára. A kisugárzás elleni védekezés érdekében a reaktorokat sok tonnát nyomó beku-íallal, úgynevezett biológiai védpajzzsal veszik körül. A repülőgépen ilyen védőpajzsot alkalmazni lehetetlen. E védőpajzs súlya még akkor is rendkívül nagy lenne, ha erre a célra tömör acél védőfalat alkalmaznának. Legvalószínűbb, hogy eleinte „árnyékos" védelmet alkalmaznak. Ennek az a lényege, hogy a reaktort a repülőgép farokművén helyezik el, a reaktor és az utasfülke közé pedig biológiai védőpajzsot helyeznek. Ebben az esetben az utaskabin mintegy „árnyékban” lenne. Igaz ugyan, hogy az utasoknak a repülőgép leszállása után mindaddig várakoznlok kell fülkéjükben, amíg telemechanikus készülékek segítségévéi a reaktort le nem kapcsolják és le nem süllyesztik a repülőtéren külön e célra elkészített aknába. Szívós kutatások folynak védelme' nyújtó ötvözetek, előállítására, £ megvan az alap annak feltételezésére, hogy a kisugárzások elleni védelem problémája rövidesen megoldódik. Az atomerő-be rendezési el ellátott repülőgép létrehozására irányuló munkálatok jelenleg a tervezés szakaszából átmennek a kísérleti szakaszba, földi viszonyok közepette és repülő laboratóriumokban való kipróbálásuk szakaszába. Már nyilvánosságra hozták azt a közleményt, miszerint az atomreaktorral ellátott repülőgép első kipróbálása 1955 decemberében megtörtént. A repülés közben a reaktornak a különböző anyagokra gyakorolt kisugárzási hatását tanulmányozták, kutatták a kisugárzások elleni védelem problémáit; Kétségtelen, hogy néhány esz- tenedő múlva szemtanúi leszünk az atomrepülőgépek első repüléseinek, majdpedig azután rövidesen megszokottá válnak a föld legtávolabbi pontjai közti leszállás nélküli gyors repülőjáratok. Az aviatikában a következő lépés a még hatalmasabb nukleáris reakció felhasználása lesz. Ez megnyitja számunkra az utat a világűrbe. Ju. Szuskov mérnök FÉII GY O nekifog a vizsgálatnak. Aprólékosan átvizsgálja a hatalmas gépnek minden részét. Itt meghúz egy csavart, amott igazit valamit, végül önmagának bólogatva, kedve szerint rendben találja a mozdonyt. Az első megállás száz kilométerre lesz, csak ott lehet ismét futólag átvizsgálni a gépet, a pár perc tartózkodás alatt és odáig nagyon sokat fordul a kerék. Nehéz, felelősségteljes szolgálat a mozdonyvezetőké. Éjjel-mappal, nagy hidegben, nagy melegben, eső- ben-hőban teljes éberséggel, teljes biztonsággal kell vinni a sok emberéletet és a sokmilliós értéket. Mindenki tévedhet, de a mozdonyvezető nem. Mert ha ő téved, akkor emberek halnak meg és milliós érték menv veszendőbe. Ilyen gondolatok közt járt rá Péter a vonatra mozdonyával. Megtartották a fékpróbát. A fékek kifogástalanul működtek. Ez megnyugtató. Majd eljött az indu- lár perce. A jelző szabadot mutat. A pirossapkás forgalmista pontosan éjfélkor emeli fel kis kerek tárcsáját. Péter meghúzta az indító kart és a hatalmas mozdony méltóságteljes mozdulattal huzza az utána akasztott kocsisort. A vonat lassan kigördül a pályaudvarról. Az éjféli gyors dübörögve rohan keresztül az álomásokon.. Péter szinte eggyé válik mozdonyával. A mozdony ritmikus ütemben dolgozik. Szeme a gőznyomás fesz- mérőjére téved. A fűtők egyenletesen tartják a gőznyomás. A feszmérő mutatója szinte oda van szegezve a piros vonalra, amelyik a teljes gőznyomást mutatja. A sebességmérő óra mutatója a 100-as számon lebeg. Hajszálra az előirt menetidővel mennek. Az utasokat a ritmikus dübörgés és a pulimon kocsik lágy ringása álomba szen- deriti. • Sóvágó Károly váltókezelő az egyik állomáson, ahol a gyorsvonatok nem állnak meg. Éppen most járt be egy tehervonat a kitérő mellékvágányra, hogy utat engedjen a közelgő éjféli gyorsnak. Só- vágó álmos szemekkel nézte a behaladó vonatot. Jaj, de hosszú ez BALOGH LÁSZLÓ: őszi gondolatok Hogy nyaram után eljött kietlen a sárga rét, s a sápadt arcú hold, úgy érzem, valamit elvesztettem, valami nincs meg berniem, ami volt. A lombok mélyéből megfakulton, macskaszemmel, hogy rámkacsint az ősz, érzem, egy újabb évem odavan, s látom magamat: vén, exdinnyecsősz. Az ősztől valamit mégis kaptam, valamit, amit nem adott a nyár; újra látom én, hogy félén, lassan, de gyönge szárnyát bontogatja már egy új, leesem között nőtt nemzedék, hogy majd — ha búcsúcsokrot szedhetek - tavasz és nyár határán szerteszét, megizmosodva, frissen menjenek. Ember vagyok, egy szürké*Tds semmi, tanár: az Ifjúságért remegő. Bár egy évemnek kell mindig menni, vágyva várom mégis az őszt, ha jő. Tvszaföldvár, 1956. szeptember 16. WWW „,/ó/ megalapozott vállalkozás“ Ai amerikai Collier című folyóirat ItSzli P. Kalishor Dót-Yietnammal foglalkozó cikkét A cikk „kémiai elemzése" a következő képletet mutatja: 75 százalékban fellengzős frázisok a szabad és demokratikus Dél-Vietnamról, kirohanások a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen és Dél-Vietnamot „antikommunista bástyává változtató Ngo Dinh Diem dicsőítése. Ezzel a szokásos propa- ganda-kotyvalékokkal nem érdemes foglalkozni. Figyelmet érdemel azonban a fenmaradó 25 százalék, amelyben a szerző kifecsegi azokat a gondosan leplezett tényeket, amelyek fényt derítenek az Egyesült Államok ázsiai politikájára. A szerző önelégülten megállapítja, hogy Dél-Vietnamban „a franciák helyét az amerikaiak foglalták el” és így kérkedik: nézzétek, K. S az éjszaka! Délután a komákkal felöntött egy kicsit a garatra. És most álig bírja nyitva tartani a szemét. Pedig az ital miatt már többször kapott figyelmeztetést.... Pislogva néi az óráját. No még egy percet lehet hunyni a gyorsig...-, ... .A gyors pedig dübörögve rohan Sóvágó Károly váltója felé, amelyik úgy maradt a teher vonalra állítva. • Kovács Péter éberen figyel a nyári éjszakába. Még egy állomáson — a Sóvágó váltóján kell átfutni, hogy az első megállóhoz érjenek. Amikor meglátja a váltót, akkor már késő, — mégis a lehetetlennek látszót is — meg kell kísérelni. Pillanatok alatt vészfékkel fékezett. Csikorognák a fékek és Péter agyában filmszerűen peregnek le élete eseményei. Fékezés közben — a rövid távolság miatt a mozdony lendülettel, majdnem teljes sebességgel vágódik be a kitérőbe és Péter olyan ütés éri a fején, hogy azonnal elsötétedik vele a világ. Keze még akkor is görcsösen fogja a fékező csapot, amikor a gyorsvonat félméterrel megán a tehervonat utolsó turcsija mögött, pedig már nem él. A jól rugózó pulimann-kocsik lecsillapították az erős lökést. Néhány utas mégis felébredt és álmosan pislog ki a sötétbe, vagy bosszúsan morgott, nem tudván, hogy miért állnak meg a sötét éjszakában. Nem sok idő múlva a te- hervonat mozdonyvezetője felszáll a gyors mozdonyára és az éjféli gyors tovább fut Az utasok pedig ismét álomra hajtják fejüket. — mert a mozdonyvezetőnek helyén voll a szive — nem tévedett. • Kovács Pétereknél a kis kedves, hajnaltájban felsírt álmában. Édesanyja csititgatta: — Aludjál bogaram, apukád holnap hoz neked a táskájában madár látta kenyeret. Akkor még nem tudta szegény, hogy apulca soha többé nem jön haza. S zom’- ati József Szolnok, Fűtőház milyen nagyszerűen használja W az Egyesült Államok a kínálkozó lehetőségeket. s s „Az Egyesült Államok által nyújtót segély mintegy 53 százalékát a vietnami fegyveres erőikre fordítják;.? Az egykori 240 ezer főnyi gyenge hadsereg helyett* melynek még parancsnokai sem voltak és rendkívül züllött zászlóaljakból állott, ma könnyű fegyverzettel és 15 cm-es lővegekkel ellátott 10 hadosztály áll rendelkezésre. (Vietnamnak ezenkívül légierőt és kisebb flottát is ajándékoztak). A francia védelmi elveket az amerikai támadó katonai taktika váltotta fel.” A cikkíró azt is tisztázza, ki ellen szándékoznak alkalmazni ez* a „támadó takitikát" A következőket írja: a most 9 hónapot, délvietnami köztársaság egészséges és éi és antikommunista tendenciát árul el.” A Collier’s megtapsolja Ngo Dinh D ismét, az amerikaiak tanítványát, amiért „Dél-Vietnam nem egyezett bele a genfi megállapodásokba.’' A folyóirat lelkesedéssel írja le, hogyan dolgoznak a Vietnamba érkezett amerikaiak, hogy az országot jól jövedelmező vállalkozássá építsék ki. Azt hisszük, aligha lehetne jobban megfogalmazni az amerikai gyarmati rendszer céljait, A Collier's fecsegése, úgy gondoljuk nem derítette jókedvre az amerikai diplomatákat. (A Lltyeratumaja Gazeta nyomán.) HÍREK Berlin (TASZSZ). A Vcxrwa- erts című lap bonni jelentést közöl azokról a tervekről, amelyek szerint atom- és hidrogénfegyverrel akarják felszerelni a nyugatnémet hadsereget Washington (MTI). Az A** sociated Press jelentése szerint az amerikai hadügyminisztérium tervbevette, hogy egyszerre több interkontinentális, irányítható lövedéket lőnek ki azon a kísérleti terepen^ amely Floridától ötszáz mérdföldnyire terjed Délre. Moszkva (TASZSZ). Mint ismeretessé vált, N. S(E. Hruscsov szeptember tizenkilencedikén magánlátogatásra Jugoszláviába érkezik. N. Sz. Hruscsov néhány napon át üdül Jugoszláviában. London (MTI). A DPA értesülése szerint a három nyugati hatalom jelenleg tárgyal arról, hogyan kell megválaszolnia a Szövetségi kormánynak a német újraegyesítés kérdésében kidolgozott memorandumát és hogyan lehet azt „a leghatékonyabban“ támogatni, (MTI).
